Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-03 / 154. szám

Hrasesow @fjf »@mg jogyipari gyérbe látogatott Mára várják a szovjet —norvég hös&s közleményt Nyikita Hruscsov csütörtö­kön ellátogatott a legnagyobb norvég vegyipari konszern, a Norsk Hydro I-Ieröyi műtrá­gya gyárába. Az Oslótól mint­egy 160 kilométer távolságra levő üzemben a gyár vezetői fogadták. Hruscsov ezután rövid kör­sétát tett a gyárban és megte­kintette a termelés folyamatát. A szovjet miniszterelnök el­ismeréssel szólt a látottakról. Ezután a szovjet kormányfő talál­kozón vett részt a munkások, a gyár szakszervezeti bi­zottsága vezetőinek képvise­lőivel. A többi között ismertették ve­Ä Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Határozatot hozott árra, hogy az országgyű' lés legutóbbi ülésszakán el­hangzott javaslatokat az érül­téit állami szervek vezetői meg­vizsgálják, a szükséges intéz­kedéseket megtegyék, illetve a saját hatáskörükben nem ren­dezhető kérdésekben a kor­mányhoz előterjesztést tegye­nek. A kormány megvitatta és el­fogadta a pénzügyminiszter­nek az 1963. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentését, s úgy határozott, hogy az Elnöki Tanács elé ter­jeszti. A Minisztertanács meghall­gatta és tudomásul yette a földművelésügyi miniszternek az őszi országos mezőgazda- sági kiállítás és vásár előké­születeiről szóló tájékoztatóját. A kormány jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság második félévi munka­tervét, majd napi ügyeket tár­gyalt. le a szakszervezeti bizottság tevékenységét és az úgyneve­zett termelési bizottság mun­káját, amelyet a gyár Vezető­sége és a szakszervezet közö­sen hívott életre a termelés problémáinak intézésére. Nyikita Hruscsov délután különvonaton tért vissza a norvég fővárosba. Előreláthatólag pénteken délután adják ki a közös közleményt a szovjet*—nor­vég tárgyalásokról. Este a szovjet nagykövetség ad fogadást Hruscsov látoga­tása alkalmából. Nyikita Hrus­csov szombaton, délelőtt utazik el Ősiéből a Baskírja hajón. fl szoviet parlamenti küldöttség Rangunba utazott A szovjet parlamenti kül­döttség csütörtökön Djakartá­De Gaulle Bonnba látogat Ma délelőtt kétnapos láto­gatásra Bonnba érkezik De Gaulle elnök, Pompidou mi­niszterelnök és hét minisztere kíséretében. A látogatás során De Gaulle háromszor tanács­kozik négyszemközt Erhard kancellárral, Halászháló a dél-koreai vizeken bői Rangunba utazott. Mikojan, a küldöttség veze­tője a látogatás során megbe­széléseket folytatott az Indo­néz Köztársaság vezetőivel, A megbeszélésekről csütörtökön szovjet—indonéz közös nyilat­kozatot adtak ki. 1 genfi leszerelési értekezlet plenáris ülése Az ADN hírügynökség jelen­tése szerint csütörtökön Géni­ben ismét plenáris ülést tar­tott a tizennyolchatalmi lesze­relési bizottság. Az ülésen a szovjet és’ az amerikai társel­nök javaslatára az atomfegy­verek elterjedésének megaka­dályozásáról folytattak vitát. Zorin szovjet külügyminisz- terhelyettes — mint a T'ASZSZ közli — felszólalásában kije­lentette, hogy parancsolóan szükséges az atomfegyverek elterjedésének megakadályozá­sáról szóló egyezmény aláíi-á- sa. Ben Bella rádióbeszéde Saabani ellen hozott intézkedésről Ben Bella elnök az ország la­kosságához intézett rádióüze­netében szerdán délután beje­lentette, hogy amikor a 4, ka­tonai körzetet megszüntették, Saabani ezredes nem volt haj­landó a parancsot végrehajta­ni és ezzel nyíltan fellázadt a kormány ellen. Az ezredest megfosztották rangjától, majd felszólította a lakosságot, hogy akadályozza meg Saabani bű­nös kalandortevékenységét. Beszámoló Miskolcon a II. Szakszervezeti Világkonferencia munkájáról A Szakszervezetek Megyei Tanácsának rendezésében csü­törtökön á nőfelelősök meg­hallgatták Lendvai Verának, a Népszava munkatársának be­számolóját, amely a Bukarest­ben lezajlott II. Szakszervezeti Világkonferencia egyhetes munkáját ismertette. Ezen a konferencián a Szakszervezeti Világszövetség összegezte az utóbbi évtizedben a dolgozó nők helyzetében történt válto­zásokat a világon, figyelembe véve a szocializmus erőinek erősödését, a gyarmati orszá­gok helyzetének alakulását, és a dolgozó nők részvételét a szakszervezet életében éa ve­zetésében. A konferencián napirendre került a. világ dolgozó nőinek munkajogi helyzete, az egyenlő munkáért egyenlő bér el vén ele érvényesülése a különböző társadalmi rendszerű orszá­gokban és egyik főkérdésként a szakmai képzés, a nők to­vábbtanulásának lehetősége. Mindez a munkásmozgalom egységéért folytatott harc je­gyében a békés egymás mel­lett élés további erősítése ér­dekében történt, miután a konferencián résztvevők meg­egyeztek abban, hogy ezek a kérdések szorosan összefügg­nek a nemzetközi munkásmoz­galom problémáival és így a dolgozó nők helyzetével is. (Tudósi tónktól.) Egedjék meg kedves olva­sóim, hogy mindenekelőtt ezekkel az adatokkal kezdjem. Az UNESCO legutóbbi híradá­sa szerint az NDK-ban 79 dol­lárt költenek minden állam­polgár nevelésére. így orszá­gunk a nemzetközi statisztiká­ban a negyedik helyre került. Nyugat-Németország ezzel szemben 27 dollárral a 22. he­lyen áll, még Venezuella is megelőzi! Az elmúlt esztendő­ben hazánk 314 millió márkát költött ösztöndíjakra. Ugyanek­kor Nyugat-Németország csu­pán 100 milliót. 1960-ban ná­lunk megszüntették az utolsó osztatlan iskolát, Nyugat-Né- metországban még ma is min­den negyedik — az. Országunkban a főiskolai hallgatók 54,2 százaléka mun­kás és paraszt származású, a bonni államban ugyanakkor a legnagyobb csoport (34 száza­lék) tisztviselő csemete. Mun­kás- és parasztszülők gyerme­keiből csupán 7 százalék jár főiskolára. Tehát ott a munkás és paraszt származású fiata­loknak kereken 90 százaléka nem juthat el semmilyen főis­kolára. Ennyi példa azt hiszem elég is. Napnál fényesebben bizo­nyítja, melyik Németország képviseli az igazi haladást, melyik a tudomány valódi ha­zája. Szinte kézenfekvő, hogy ott érdekesek ezek az össze­hasonlítások, ahol éppen most vitatják meg „az egységes szo­cialista nevelés alapelveinek és szervezeti felépítésének ja­vaslatát”, azt. a javaslatot, amelyet az NDK miniszterta­nácsa még májusban hozott nyilvánosságra. A javaslat, amelyet egy állami bizottság majdnem egy esztendőn át dol­gozót ki, mélyenszántó válto­zásokat akar meghonosítani az NDK egész nevelési redszeré- ben. Leglényegesebb benne a szocialista nevelés szoros kap­csolata a technikai -forradalom adta. követelményekkel. Ezen belül természetesen figyelembe veszi köztársaságunk gazdasá­gi életének legfontosabb szem­pontjait is. Közéniskoláink, szakiskoláink és főiskoláink fiataljait az elkövetkező évek­ben úgy képezzük, he<y feltét; len urai legyenek a termelés folyamatnak, mégpedig a ti* domány és technika legkorszé rűbb szintjén. Ugyanakkor * szocialista nevelés egysége ét' d ekében arra is vigyázunk hogy az egyéni és közösség szemlélet egyeztetésével segít' sük a szocialista jellem kiala' kulását. Tegyék magukévá > mi új társadalmunk harcának dialektikáját, hogy az első né met munkás-paraszt-állan! méltó polgárai legyenek. Vág)" is nagyműveltségú szocialista' kát, szocialista szakembereké akarunk képezni. Nem vitás, hogy ezek az új célkitűzések lényeges változá' sokat eredményeznek egész ne velésügyünk struktúrájában Ennek egyik példája, hogy 1 tízosztályos általános politech' nikai főiskola három lépcsői lesz. Alsófokon: 1—3, középfv kon: 4—6, felsőfokon: 7—í* osztály lesz a jövőben. Igf megvalósítható a folytatólagos képzés és nevelés, a tanításéi tanulás lényegesen magasabb hatásfoka. Minden tanulónak joga lesz megszerezni a tízosz­tályos főiskolai képzettséget. Lényeges újítás, hogy a tv vábbi főiskolai tanulásra és 8 szakképzésre csak a tízéves ta* nulás után válogatják Id 3 hallgatókat. így minden fiatal' nak lehetőséget nyújtunk rá hogy megfelelő előképzettség1 gél tanulhasson valamilyen szakmát főiskolai szinten. Ö már érettségivel jár és miután az érettségi együtt jár a szak' vizsgabizonyítvány elnyerésé­vel, törvénybe iktatjuk, hogy az üzemi gyakorlatot a felső­fokú tanulás előtt kell elvégez­ni. A különösen tehetséges fia­talokat speciális iskolákban készítik majd elő a főiskolára- Lényegesen többen képezik magukat magasabb iskolára népfőiskolákon, üzemi képző­kön és egyetemek speciális esti tanfolyamain vagy főiskolákon mint eddig. íme, néhány kiragadott pél­da, hogyan teremtjük m ei egész dolgozó népünk számára n legmodernebb tanulás lehe­tőségeit az egységes szocialista nevelési rendszer segítségével Erlch-Pctcr Trog Jüi uis/íq. 4 NAGYVILÁGBAN SZAVAHIHETŐ forrásokból származó értesülés szerint Walter Zech-Nenntwich hábo­rús bűnös SS-tisztet, aki áp­rilisban megszökött egy nyu­gat-németországi börtönből, kétszer is látták a dél-afrikai Pretoria város német klubjá­ban. ívész Gy. István 4 Fels£#já& D on Fernando Jono Sa­avedra Maria de Fu- entetoc! -■ rtun na -tv- szerű hajós volt, vérbeli spa­nyol és hívő katolikus. Mint nagyszerű hajósnak, szüntelenül sajgóit a szíve, amiért mindig csak a más ha­jóján járhatta a tengereket. Ezért hát harmincegynéhúny esztendős korában házasságra lépett Dona Éstrellával, akihez ellenállhatatlanul vonzotta az a két karavella. amit a leány atyjától örökölt, s akit viszont ellenállhatatlanul vonzott hoz­zá nemesi származását tükrö­ző hosszú neve. Dona Estrella nem volt szép, fiatalnak sem volt mondható, de Don Fer­nando jó keresztény volt és így tudta, hogy az eredendő bűn. óta az ember fiának sorsa nem lehet maradéktalan bol­dogság. A féltékeny és igényes Dona Éstrellával töltött napo­kért azonban bőven kárpótol­ták azok a hetek, amelyeket egyik vagy másik karavelláján töltött az örökifjú és örökszép tengeren. De hát vérbeli spanyol is volt Don Fernando, lobbané­kony. érzékeny a női bájok iránt; s olthatatlanul szomjas a gyönyörökre, amelyeket An­dalúzia. Kasztilia. s a többi sivjbf«..táiak lányai a világ minden más teremtményénél tüzesebben tudnak fellobban- tani a férfiakban. S ha áldo­zatul esett a vágy csábításai­nak, márpedig ez a Dona Estrella által rendezett hét ten­gerre szóló botrányok ellené­re is elég gyakran megtörtént, mint hívő katolikus és nagy­szerű hajós, mindent elköve­tett, hogy lelldismerele nyu­galmát visszaszerezze: hol tö­redelmesen meggyónta botlá­sát. a hitben keresve feloldo- zást. hol a sárga földig leitta magát, a mámorban találva megnyugvást. A z az eset azonban most. Conchitával nem volt ilyen egyszerű. Akkor kezdődött, amikor még nem is sejtette, hogy az éjfekete hajú lány egyáltalán létezik, lÜár elvégezte utolsó tennivalóit nagyobbik karavelláján, a Santa Felicián. hogy a haj­nal első sugaraival kifuthas­son vele Palos kikötőjéből a Kanári szigetek felé, ahonnan déli gyümölccsel és más érté­kes áruval megrakva tér majd vissza hazájába. A ki­sebbik hajó, amit Estrella szü­lővárosáról Melun Csillagának kereszteltek el. szintén telje­sen felszerelten állt a kikötő­ben. de ezúttal nem készült felvonni vitorláit. Don Fer­nando tehát elhagyta a Santa Felicia fedélzetét, hogy ezt az utolsó1 éjszakát még a partod tölthesse. Elsétálgatolt. elnéze­lődött a kikötőben, ahol még három büszke hajó készült a másnapi indulásra: a kitűnően megépített Santa Maria, a ki­sebb Nina és Pinta, és ahogy Don Fernando a lázas sürgés­forgást figyelte, a szíve kese­rűséggel telt meg. Lám. neki el kellett adnia nemesi nevét és fel kellett áldoznia éjsza­káit Dona Estrellának, hogy két nyomorult hajót mondhas­son a magáénak, ez az olasz pedig — hogy is hívják? vala­miféle Cristobal, vagy Cristo- foro. igen. spanyolosán Cristo­bal Colón, eredeti olasz nevén Cristoforo Colombo — pedig három halót is kap ő katolikus felségeiktől. Izabella királynő­től és Ferdinánd királytól, hogy megkeresse nekik, ami talán nincs is. az Indiába ve­zető nyugati utat. Mintha büszke spanyol vére epévé vált volna ereiben, úgy mászkált Rio Tinto partján fel és alá. s irigykedve figyelte a Santa Maria, a Nina és a Pinta készülődését. És amikor kor­mányosa. Don Miguel csatla­kozott hozzá és vele együtt ke­sergett a kegyetlen sors felett, elhatározták, hogy még nem mennek haza, hanem betérnek az Aranyhorgonyba, hogy bá­natukat megöntözzék egy kis. a Sierra Moréna déli lejtőin termett borral. Ott látta meg Conchitát. Elő­ször nem túl élesen formálód­tak ki szemében arcvonásai, mert ami a Sierra Moréna déli lejtőinek termését illeti, már túl volt a második kanoson, de aztán fent. az emeleti vendég­szobában, amikor közvetlen közelről vehette szem ügyre, már pontosan megállapíthatta, hogy ilyen szépség még soha­sem volt a karjai között. A haja éjfekete volt és a szeme éjfekete volt. és az' ajka telt és piros és csupa kacagás, és a bőre mint a bársony és a se­lyem, és a keble telt és feszes, és az ölelése — cordobai Szent Lőrinc, imádkozz érettünk! — olyan volt. mint maga a mennybéli üdvösség. Don Fer­nando eszét annyira elvette, hogy elfeledkezett még arról is. aminek tudata pedig egész napjára nyomasztóan i-ánehe- zedett, hogy ezen az éjszakán hitvese. Dona Estrella várja otthon búcsűcsókra. Sőt. ami­kor a hajnalnir keltével a hű­sége;: Don Miguel bekopogta­tott. boey elérkezett az indu­lás ideie akker sem tudott megválni Conchitáiától. Rövid alkudozás a lánnyal, rövid ma- gvarázkodás a csodálkozó Don Miguellal. és máris elhatároz­tatott: minden hajószabályt sutbadobva, s a kapitány min- denekíölölt való hatalmával élve. Conchita kisasszonyt, ma­gával viszi parancsnoki kajüt- jébe. a Santa Felicia fedélze­tére. Amikor a horgonyokat fel­húzták és a vitorlákat nekife­szítették a kedvező keleti szél­nek, Don Fernando ott állt ka- ravellája parancsnoki hídján. Még egy utolsó, fájdalmasan irigykedő pillantást yetett an­nak a jött-ment Colónnak ugyancsak vitoriafelvonásra készülő három hajójára, még egyszer körülölelte tekinteté­vel a kikötőben veszteglő má­sik hajóját, a Melun Csillagát, s még egyszer végigsimogalta szemével a lassan távolodó ha­zai partot. És ekkor belenyi- lalt a felismerés, a réitiület, a döbbenet és a lelkiismeretfur- dalás\ mert ott. a búcsút intő kikötői sokaságban meglátta Dona Estrella szikár alakját, amint vállkendőjének göbjét szokott mozdulatával erélyesen megrántja aszott mellén. M it tehetett volna? Átad­ta a kormányt Hon Mi- guelnek, lement kajüt- jébe, ahol ott várta az öblös fiaskó, benne kedvelt rumja, s vetett ágy, benne kedvelt Con- chitája. Az átalvatlan éjszaka után Conchitával ezúttal ha­mar betelt, az imént átélt döb­benet és a lelkiismeretfurda- lás azonban újra meg újra ru­mot kívánt. (Folytatjuk,) TITO elnök Lengyelország' ban tett látogatását befejezi1 és tegnap hazautazott Belgrád ba. A jugoszláv és lengyel áj lamférfiak tárgyalásairól közti közleményt adtak lei: AZ EAST African Standard című lap jelentése szerin' Bridgen-t, a kenyai központ tartomány ideiglenes katonó parancsnokát persona non gr»' ta-nak nyilvánították. Az euró' pai tisztet felszólították, hog! 24 órán belül hagyja el Ke nyál, mivel ott-tartózkodásf sérti az ország biztonsági érdé keit. MAKARIOSZ nem vesz rés« a Brit Nemzetközösség minis* terelnökeinek értekezletén amely július 8-án kezdődik. / jelenlegi helyzetben nerf hagyja el a szigetet. INÖNÜ török miniszterei nők szerdán De Gaulle elnök kel folytatott megbeszélés1 után sajtóértekezletet tartott Elmondotta, hogy felkérte t)1 Gaulle-1, kísérje figyelemmé a ciprusi problémát és adand1 esetben vesse latba tekinti' íyét a megoldás érdekében. NYASZAFÖLD, volt angö1 védnökség! terület július 6-át ünnepli függetlenségének ki' kiáltását, amely alkalomból zl új afrikai ország Malawi neve1 veszi fel. OSTRAVABAN befejezte öt napos tanácskozását a KGS'* kohászati állandó bizottság* hengereltáruval foglalkozó munkacsoportja. CSŐMBE bejelentette, ki1 napon belül válaszol Kaszavü' bu elnöknek, hogy tanácskozó' sai nyomán kit tart a legal1 kalmasabbnak a kongói raj niszterelnöki tisztségre. Mos azt találgatják, vajon Csomb! saját magát ajánlja-e mai” miniszterelnökként Kaszavub' kegyeibe. SEB 73 a 1 mú kér per vet Ion dós bér az lyi lép ege nal de gig ti Á na; áll gei nn ho sze a Ti] m< ny pe nn s j sa; tr; ul< be to ke ra m u? m té lg n< £ <c ti E n 1: k k k x 1 1 i 1 1 1 Hruscsov ©gy norvég vegyipari gyárba látogatott — A Minisztertanács ülése — Ben Bella rádióbeszéde Saabani ellen hozott intézkedésről — De Gaulle Bonnba látogat — A genfi leszerelési értekezlet plenáris ülése Uj közoktatási rendszer az NDK-ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom