Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-02 / 153. szám

fréniefi Í9®t julhis lo„ ESEAKMAGYARORSZAO rilHiüimi ^ Jffráz TTiit©®* Iipi«:á4ja Á brigád remek kis kollek­tíva. Megbízható, erős kis mo­tor a bányamunkások hatalmas gépezetében. A gépezet tudna Ugyan dolgozni nélküle, de «ele együtt még jobban tud. Minden hasonlat sántít egy kicsit. Ez is. Mert a brigád, bár ^ összehangolt, motorikus erejű, sokkal több egy gépe­ret részénél. Mint ahogy a bá­nyamunkások összessége sem tekinthető csupán egy hatal­mas termelőeszköznek, hanem társadalmunk egy tekintélyes, megbecsült részének. A brigád hat emberből áll. fiat bányászemberből. De ha már előbb erős, kis motorhoz hasonlítottam őket, elmondom, milyen tulajdonságaik alapján tettem. A nagy élmény Tavaly, év vége felé úgy látszott, hogy az Özdi Szénbá­nyászati Tröszt királdi bánya­üzeme lemarad a tervteljesí­téssel. Ekkor az üzemvezető­ség tárgyalásra hívott három brigádvezetőt. — Nem maradhatunk el a többi bányaüzemtől. Az ország Várja a szenet. Mit tegyünk? A három brigádvezető, köz­lük Mráz Tibor is, gondolko­dott. A királdi bányában napokon beiül egy űj frontról zúdult a szén a csillékbe. Mráz Tibor Megjegyezte: — Főtéből indultunk és ez hagy próbára teszi az embere­ket ... A királdi bánya élüzem lett. Áj Özdi Szénbányászati Tröszt elnyerte a SZOT vörös ván­dorzászlaját. Legnagyobb élményéről kér­deztem Mráz Tibort Ezt mondta el. Három munkahely — hat hónap alatt — Az idén már háromszor változtattunk munkahelyet... — nem olyan hangon beszélt erről Mráz Tibor, mint ahogy panaszkodni szokás. A brigád büszke erre. Gya­kori munkahelyváltozás — ez náluk azt jelenti: az üzem bí­zik erejükben és mindig oda- küldi őket, ahol a legfontosabb. a munka. Januárban egy hó- szenet. napot kaptak egy fontos front- A kinjidi vágatra. Három hét alatt elvé­gezték a munkái. — Most olyan kemény med­dő-kőzetben dolgozunk, hogy egy méternyi, távolságon öt lö­vés kell leadnunk. Feltáróvá­gat lesz ez, a víz ide szalad majd le a szénréteg alól. így nem kell szivattyú, mert a víz saját súlyától lesiklik. A med­dő irányszintet nem könnyű betartani, de eltérésünk még nem volt. ?. — újságolta a bri­gád vezető. Nem csupán a fizetésért Ä brigád az év elején azt vállalta, hogy 105 százalékra teljesíti minden havi tervét. Az első félévben 110 százalék fölött volt a teliesítménvük ... A hat ember egyenként át­lag 3 ezer forintot keres ha­vonta. És mert fizetésnapokon őket nem látják mulatozni a Ahol emberek százai fordulnak meg n ilW — Kazincbarcika vasútállo­más következik! — figyelmez­teti a kalauz az utasokat. A vonat robogása csendesül, vé­gül teljesen elhal. Emberek százai hagyják el a szerel­vényt. helyüket pedig elfoglal-. nak nem ke , . •' fáradniuk . csórna kereskedelmi hálc Kövér László. Lak Szigeti László és a - gozó törődik azzal. ! hálózatra ne legyen A kazincbarcikai állomás új, modern épülete. ják újabb százak, akik az iga­zán szép. modem állomásépü­letben várakoztak eddig a vo­natra. Az emberek az épülő, új vá­ros dolgozói, vegyipari mun­kások,, dömper-vezetők, ácsok, kőművesek, adminisztrátorok. A szerelvények azonban nem csupán embereket hoznak és visznek. Héczey László, a vasútállomás szakszervezeti A továbbítás az idegenek számára talán egy kicsit hihe­tetlennek tűnhet, pedig igaz. A kazincbarcikai vasútállomá­son ugyanis már három évvel ezelőtt megszervezték a ..ház­tól házig” szolgálatot. Ez azt jelenti, hogy az itteni vasuta­sok gondoskodnak a különféle küldemények háztól házig tör­ténő szállításáról. A lakosok­♦ i A kazincbarcikai pály raron Orqz.y László allo önök irányításával 86 e lolgozik. Közülük 39-ftn L -ajos. Gáspár Jenő es Buu„ lyula vezetésével olyan brigá- iok tagjai, amelyek már meg­kapták a szocialista címet ök íagyban hozzájárultak ahhoz, rogy az állomás dolgozói az ded első félévben elérnék az ilüzem szintet. Emberek százai fordullak neg ezen a pályaudvart-’, is naponta, de még akik mfden- nap találkoznak ar ii+en dol­gozókkal. azok közül is. *w- sen tudják, hogy a kazincbar­cikai vasutasok mennyi min­dennel törődnek munkájúi; on kívül. Elsősorban önművelé­sükkel. Sokan jára; k közülük esti iskolába, vagy levelező ta­gozaton középiskolába, s mint az egyik br:r;ád tagtól. Pogány Barnától hallottuk: nőst is loí’cbVhh buszán v.^szu-v rész a szakmai továbbképzés: — A vasárnapi vasút pon pedig bizonyára £ meglepődnek majd. ha mi zik a műsorunkat a kaw cikai művelődési otth- Czimber Károly. a műso dezője „megsúgta”; ben kozik ott a kazinebai vasutasok színjátszócsot* zenekara, énekkara. Vasutasok. A púi vaud ve átsiető emberek megszól sürgölődéseiiket a szerelvén mellett, nem is figyelnek, különösebben rájuk, nem t ják. hányszor „ütik a vasat” ^kocsihiány megszüntetésiéért iirem veszik észre örömüket, ▼amit pedig érezni lehet s- jvaikból, amikor azt mondj ♦ „kicserélték régi v —-h ♦ zatunkat”. A száz é a ember nem ismeri YsC emberének hé, ▼ Az új város épül, a V» Vbinát termel, s a. földe ^di gazdagító termékét ♦ alább a vasutasnapon Aiuk el: mindezt ez a 86 i ♦ Is segíti. ♦ CRnttt Hz agronómus legalább segítőtársa: a karbamid Az aratás utáni tarlóhántásnál érdemes kipróbálni (Tudósítónktól.) A mezőgaz­daság kémiai fegyvertárába*1 egyre szaporodnak a jobbnál jobb harci eszközök, a leltár legnagyobb részét a növényi és állati kártevők elleni védősze­rek teszik ki. Nem csoda, hi- pontosabban agrotechnikai je- pedig jobb gépet munkasz-sr- szen szinte minden kártevő len,tőségéről beszéljünk. Elől- vezést és nem utolsósorban na- kulon-kulon védekező anyait járóban talán annyit, hogy a gyobb figyelmet igényel. (A „igényel De a lobbi eszköz: a fehér színű, kristályos anyag karbamid egyeli ként más mú- mutragyaK, tartósítószereK, V{zben jól oldódik és a levegő trágyával is keverhető, akár tápszerek, szérumok, labora- nedvességét könnyen magába noralakű szuperfoszfáttal, akár tóriuma vegyszerek is egyre szívja. A mesterséges karba- több helyet követelnek maguk- 1Tljőot ammóniából és szán­nak. Legtöbbjüket már köze- dioxjdból állítják elő magas lebbrol ismerjük, néhannyal nyomáson és hőmérsékleten, csak most ismerkedünk. Ez Életrajzához még egy adatot: utóbbiak köze tartózik a nitrogén hatóanyagtartalma 45 bamid is. ez a sokhasznu. tér- _46 százalékos vagyis csak- mészetben es mesterségesen nem kétszerese'a pétisóénak, egyaránt előforduló vegyulet E/ azt is jelenti_ hogy egy t:G_ A természetben mint a szer- fület műtrágyázásához fele vestrágya egonk alkotója jele- annyi karbamid elegendő, náik meg. s eppen ezért meg- mint amennyi pétisó. Alkalma- felelő adagolással növeli a ta- tehát 1elentös megtaka­laj táperejét Már régebben ritást ero(imén?,ez a szállít ás- megánapitották. hogy nagy nál & a kiszórásnál. De ugyan­ná trogen tartalma miatt-nem- akkor bizoriV(>q nehézséget is csak a föld táplálására, hanem 1elent mert a feleannyi karba- állatot- etetésére is alkalmas. ' ' (Az utóbbi években sikeres midot ugyanolyan egyenletű ilyenfajta kísérletek folytak.) sen hell szétszórni, mint a Ezúttal növénytermesztési, dupla mennyiségű pétisót. Ez káliummal.) Azt is tudjuk, hogy az ön­tözött földeken jól adagolható a vízben, s így még egyenlete­sebben oszlik szét. Végül szól­ni kell még egy felhasználási formáján')], n permetező, vágj’ levéltrágyázásról Az új mód­szer már sok előnyét bebizo­nyította. s most hasonló sike­reket mutat ezzel a vegyszer­rel is. Hasznossága nemcsak abban mutatkozik, hogy a per­metezett anyag közvetlenül a levél sejtjeibe jut és 3 ni lip. gén azonnal segíti a növeke­dést. hanem abban is. hogy rek növényvédöszerret összekever­hető. s ez további munkameg- tekarrtóst eredméaryez. • Kísérlett edaWk tömege zonyítja. gyakorlati szakéi rek igazolják: a karbe napjaink mezőgazdaság! hasznos eszköze a termés! inok növelésében az aítrot nikaj színvonal emelésóbí Bármilyen sok eredrocr. gyűlt, is azonban össze, mé; mindig kevés a nagyüzem adat. a gyakorlati tapasztala tokból leszűrt következtet«) Hiányzik még a tsz-szakembe- rek egvbehangzó véleménye amely a többi között elöö’ egy hamarosan épülő kait»« midgjtórtő üzem sorsát is. A kísérletezésre nemsoká jó alkalom nyílik az arat utáni tarióhánfásnál. A ka bamid jó táplálékot szolgált a talajbaktóriumoknak. air lyek viszont a tarló gyors sz< bomlását és a humuszként dóst segítiIk elő. Az ellenőr táblát ugyanakkor a hagyom nvos módon kezeljék, s őss: már mindenki személyesen meggyőződhet n mondoti igazságáról. S ez a rr ” P'"' dós nenv-ia'c saját üBr:n •:». nek, de az egész me? o.gaw ságnák . a&m véStú. Több mint ISO ezer fiatal ügye Ifjúságunk kérdései a megyei tanács előtt MEGYÉNKBEN 96 000 14 ü->-26 éves fiatal él, a 6—13 éve- f stk száma több mint 88 ezer, g áru azt jelenti, hogy e két t korosztály megyénk összla- l lóságának 31 százalékát teszi f fii.” Ez a számadat a kiinduló- , fontja annak az anyagnak, j amelyet ifjúságunk helyzeté- t fői tárt a megyei tanács ülése j elé Varga Gáborné, a tanács s elnökhelyettese. Hozzátette c még azt is, hogy „a 14—26 éve- „ sek közül 37 ezer a munkás-, j 40 ezer a paraszt- és 19 ezer j. a tanuló fiától”. -t Ezek a számadatok már ön- t magukban is megmagyarázzák, 1 miért volt fontos ezzel a. kér- j déssel a tón ácsnak foglalkoz- j nia, valamint «azt is, miért \ döntött úgy, hogy alsófokú tó- j nácsaink is tűzzék napirendre \ és tárgyalják is meg még eb- i ben az évben az egyes közsé- j gek, valamint járások ifjúsá­gának helyzetét. j Az ifjúsággal foglalkozm j ^divatos” téma napjainkban, < és nem kevés elfogultság tó- ‘ pasztólható. különösen ha idő- ( 6ebbek beszélnek, sőt nemegy- 1 szer „csámcsognak” róla. He- . lyesen jegyezte meg hozzászó- | lásában Rónai Sándor: gondol- ( juk meg, ha ezen a tanúcsülé- . Sen a fiatalok beszélnének ’ egymás közt az öregekről, | mennyi negatívumot tudnának őfc elmondani. A tréfás meg- ' jegyzés sikert aratott, mert rá- ' tapintott arra a lényegre, hogy egyrészt nem szabad általáno­sítani abból, ha a nyilvános­ság előtt ennek az ifjúságnak Itissé huligánkodó csekély há­nyada szerepel többet, mint a farmié, vagy dolgozó többség, másrészt a helytelenül visel­kedő, nem egyszer bűncselek­ményekbe keveredők 60 száza­lékánál kimutatható a felnőt­tek, főleg a szülők rossz hatá­sa. A rosszul értelmezett szü­lői szeretetből következő túl­zott engedékenység tesz szá­mos fintolt önteltté, a tál sok pénz költekezővé. Nem helyes, ha. a szülő abból indul ki: le­gyen meg gyerekének mind­az, amit S annak Idején nem kapott meg, mert ezzel nevel arani/ifjút a fiatalkorúból. Egyes hozzászólók azt is felve­tették: nem jó, hogy a fiata­lok jövedelme gyakran eléri a régi szakmunkásokét, mert ki­öli belőlük az ambíciót is, azon túlmenően, hogy túl sok a WnziVk. Ba a FELNŐTTEK negativ hatásági eltekintünk, és en- WWJ®áb<tti nézzük a fiatalság igyét. megállapíthatjuk, hogy üatalságunk. amely inár ebben i rendszerben nőtt fel, nagy ébbségében ennek szellemé­ben gondolkozik A munkás- Katalságnál egyre csökken a vallásosság, falun, különösen a lányok körében azonban ke­vésbé. Általában nem akarnak háborút, de ez a nem akarás sokszor csupán a polgári pa­cifizmusig jut el. Ugyanekkor a nacionalizmus .korszerű” formái (a szomszéd népek le­becsülése, a túlzott nemzeti büszkeség) jelentkeznek A többi szocialista országhoz va­ló viszonyunk jelentősége ko­rántsem világos előttük, így a KGST .divatos” lebecsülése is hódít "közöttük Mindebben persze ugyancsak fellelhető a felnőttek rossz hatása, de van benne jócskán „saját termék" is. Ä másik probléma: a mun­kához való viszony. Kétségte­len, hogy nagy többségük szor­galmasan dolgozik, a termelő munkában, az ifjúsága brigá­dok száma egyre növekszik. tavaly már 1172 volt 10 647 taggal, de az is tény. hogy a divatos szakmákat választják, ég a nehezebb fizikai munkát igénylőket lehetőleg kerülik. Gyakran ebben is közrejátszik egyes szülök káros befolyása, széltől is óvó majomszeretete, de az Is- hogy a pályaválasz­tási tanácsadási hatékonysága még nem kielégítő. Felmerült a tanácskozáson az a gondolat is, hogy már az általános isko­la. Vili. osztályában foglalkoz­ni kell a pályaválasztással és a pedagógusoknak bizonyos fokig irányítaniuk kell a szülő­ket beszélgetéseik során. A FALURÓL Való elvándor­lás veszélyes felfelé Ívelése szűnőben van. de még mindig mennek el. Ennek fo okát az egyik felszólaló abban látja, hogy a tsz nem tud olyan egyenletes fizetőst biztosítani, mint az ipar. Ugyanakkor az is szóba került, .hogy a szak- szervezeteknek és az ifjúsági szerveknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a bejáró mun­kásfiatalok utazásának nehéz­ségeire, és a munkásszállások kulturáltabb viszonyainak megteremtésére. Ez utóbbi már csak azért is fontos, mert nagy probléma a fiatalok sza­bad idejének okos felhaszná­lása. Ezt több felszólaló han­goztatta az előadóval együtt. Máté Iván Egy szép igazolvány ■jsjézd csak, milyen szép igazolványt kaptunk! ~~ Jyj — Ez igen! No és megérdemlitek? Van-e ilyen szép a munkálok is? <=-“ Azt elhiszem!... A beszélgetést az ózdi városi- és üzemi KISZ-bizottság folyosóján hallottam. Egy nyurga fiit piros könyvecskét mu­togatott barátjának. A könyvecske műanyag-borításán jól láthattam az cravybetvs. felírást: ..Ifjú Gárda igazolvány". , — Ilyen szép Igazolványa egy Ifjú Gárdú ikJ. a me­gyében! — ezekkel a szavakkal fogadott Görgey Barna, a KISZ-bizottság munkatársa is. — Belül is műanyag védi a tulajdonos fényképét, meg a szöveget: „A városi-üzemi KISZ-bizottság megbízza az elvtársat, hogy Ózd város te­rületén mint ifjúgárdista tevékenykedjen". A folyosón hallott beszélgetés jutott eszembe: vajon van-e olyan szép az itteni Ifjú Gárda munkája is, mint ez az iga­zolvány? Jakab János, az ózdi Ifjú Gárda parancsnoka említette nekem régebben, hogy a dolgozók esti iskolája elölt felelőt­len fiatalok rendszeresen megrongálták a kerékpárokat. Ez az ifjúgárdisták tudomására jutott. Egy hétig figyelték a fongálókat, és beszélgettek velük. Azóta senki nem nyúl a más kerékpárjához... Még egy évvel ezelőtt is beszéltek Ozdon arról, hogy az esti szórakozóhelyeken gyakori a rendbontás, a „huligán­kodás". Az Ifjú Gárda tagjai most rendszeresen ügyeletét tartanak az utcákon és szórakozóhelyeken is. És már csak igen elvétve hallani Ózdon huligánkodásról. Az Ózdi Kohászati Üzemekben sok Ifjú Gárda-tag dolgo­zik. Munkájukra nincs panasz. Ha társadalmi munkát kér i tőlük a KISZ? Valamennyien jeletkeznek. , __ Most már szép igazolványunk is van, és még inkább m eg akarjuk mutatni, hogy mit tudunk — hallottam Jakab Jánostól. M eg akarják mutatni, hogy a mm fiatalok megérdem­lik a jó szót. a dicsérő bíztatást. Apró tettekben nyilvánítják ki akaratukat, de ezek a tettek mind szépek és még annál a kis könyvecskénél is szebb igazolást adnak arról, hogy megérdemelten tagjai a mai Ifjú Gárdá­nak. R. A. ívuLsiTicipciTi* nem is pdnuSánu i- j« hatnak semmire. Családos em- ^ berek, és csaknem mindegyi- kük lakásában van már mo­sógép, televízió. Kórik Ferenc , még egy Trabanttal is büszkéi- ; kedhetik. — De nem csupán a fizetés­ért dolgozunk mi — hallottam Mráz Tibortól. — Amikor azt mondjuk: „több szenet fiúk”, akkor nem arra gondolunk, hogy ezért mi több pénzt ka­punk, hanem arra, hogy a szenet várják az erőművek, a vonatok, a kohók és télre az emberek. És ezért adunk több szenet..: A királdi bányaüzem az idén ötször részesítette dicsé­retben Mráz Tibor brigádját. Több mint tíz éve a bányában Nagy Elemér 31 éves és 16 esztendeje dolgozik a bányá­ban. A 40 éves Huszti Lajos kivételével a brigád többi tag­ja még Nagy Elemérnél is fi­atalabb, de már valamennyi­en több mint tfa éve bányá­szok. — Olyan emberek vagyunk ml, — jegyezte meg a brigád- vezető — akik végigjártuk a bányászat iskoláját; voltunk csillések, gépkezelők, vájárok... Több mint tíz esztendei munkaidő a föld alatt. „Bizto­san apjuk is szenet fejtett már és vérükben van a bányászko­dás” — mondhatja most vala­ki. Pedig nem így van. Nagy Elemér és Nagy József ugyan^ borsodbótai, de a többiek, a Huszti Lajos, Pálfl Ferenc, I Kórik Ferenc, meg a brigád-a vezető, az Alföldről kerültek! ide. Róluk igazán elmondhat-J juk, hogy aranyló búzamező-A két, zöld réteket ós napfényt A hagytak ott a fekete gyémánt-! ért. Ök azonban úgy érzik, az! életük már itt, a királdi Nagy-^ völgyben, a festői Erdőalján,^ a Fenyő-telep takaros, új há-i zaiban is napsugaras. Ha kér-A dezem őket, hogy miért, akkor! arról beszélnek, hogy Kórik* Feri most megy nyolcadikba! (a többieknek megvan a nyolc! osztályuk), hogy jövőre ketten^ jelentkeznek az ózdi bánya-^ ipari technikumba, hogy van^ már idejük és erejük a szak-i mai továbbképzésre, a bal-J esetvédelmi oktatásra, a poli-i tikai kérdések megbeszélésére* és hogy egyáltalán nincsenek* megélhetési gondjaik. j A brigádot Pukkel Jenő, a^ bányaüzem pártszervezetének* csúcstitkára patronálja. Mrázl Tibor alapszervezeti párttit-’ kár. A brigád a szocialista^ címért dolgozik. j A brigád remek kis kollek-< tiva; Megbízható, erős kis nw-j tor a bányamunkások hatal-í más gépezetében; De nemcsak! az. Példásan élő emberek erős? szövetsége. Ruttkay Anna j Irf ------- ni. • b izottságáinaE elnöke találóan jegyezte meg: — A város építéséhez min­den 'téglát, a lakosság ellátá­súhoz minden árut mi foga­dunk. sőt részben mi is továb­bítunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom