Észak-Magyarország, 1964. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-02 / 153. szám

ESZAKMAGYARORSZAG

Péntek, 1564. Július *1'

5J

ít

■Á •»• ‘-«-nány nappal ezelőtt írtunk róla, hogy . az A napokban hncsi járás területén, Magyar Vbröakfkdzött Xnáncson „to- 62ágos Véreiét! jártak Szolnok ine- bzegen a vérad Több mint ötven tered. országos »vetkezeti tagot és az- Külfölcü vend-íren dszoresen dolgozó térítésmentes agot csalogattak dob- lenitett és Unélkül, de megfelelő nak legkivtági összeg felajánlásával lói vettek roli munkára. Nem tud- liozáson. Ír, az illetékesek rendet te- - küldött kmtettek-e már az ináncsi óén. Jáncjyben, arról sincs még hír. neg1 ■ ! tiólnok megye párt- és ta- • a nv -'-sj vezetői érvényt szerez- rito"-, K~e már az ilyen munkás- csalogatást. s különösen egyes I termelőszövetkezeteknek Igen sokat ártó, jogtalan munkaerő elvonást tiltó pártós kormányhatározatoknak. Valószínűleg nem történt még semmi különösebb. De újabb toborzásról annál inkább érkezett hír.

Papp Mátyás levelezőnk írja Cserépfaluból, hogy az .őrvidéküket is' „megszállták”

“ ü' já^toborzók. S az ezzel járó negatívumok érzékeltetésére,

, í, t- f^dd idézzünk két részletet a f'yénk evélb61:

véri aí • • A termelőszövetkezet mintefcrúletén le kell aratni 560 jesítethold kalászost. Jelenleg csak fQv kombájn és öt aratópár dolgozik. Ilyen erővel bizony 'csak szeptember közepére tudnánk befejezni az aratást ...” A levél következő része viszont már meg is magyarázza, miért csak öt aratópár dolgozik. Természetesen jó lenne, ha a cserépfalusiak ettől függetlenül kapnának még egy kombájnt, fc’y-két aratógépet segítségül De idézzük a levél kö- vtkező részét:

,, ,„y. A munkaerőhiány elsősorban abban keresendő, hogy sok tsz-tag el akar menni néhány hétre az or- : • szág más részére aratni, illetve más munkára. Egyes állami gazdaságokban ugyan- i is minden további nélkül alkalmazzák őket. semmiféle igazolást nem kérnek. A mi vidékünkön többek között a ifxymogy megyei Szomodori J,'. illami Gazdaság sinai feemeaységébe szervezgetik íz embereket. De toboroz ■ ■-'álunk, munkaerőt a Heves 2~j;:-egyei adácsi Béke Tsz is. A "ctervezést jelenleg, nyilván 9. yímcgbizásból; Gön—’ T"‘”án. WA^'jserépfalui lakos végzi. Négy Ifílfsz-tagQt már b- •- szerve- 2„3'etf, akik minden tanácsi és cse’ termelőszövetkezeti igazolás

L*

nélkül dolgoznak maid más

o é helyen...” ... Reméljük erre nem kerül sor a • gyakorlatban. (Ez a mi hozzáfűzé- sünik!)

evelezőnk is arról ír, hogy a termelőszövetkezetben egyébként általában jó termés várható és az idei év már sokkal jobb lesz, mint a tavalyi, hiszen az őszi és a tavaszi becsületes munka nem marad eredmény nélkül. Nem marad, ha lesz. aki időben betakarítja a termést, illetve aki megfelelően előkészíti a következő gazdasági évet. Ez viszont csak akkor lehetséges. ha minden tsz-tag, családtag kiveszi részét a munkából ... De hogyan, ha különböző ígérgetéseikkel, jobb kereseti, lehetőségekkel kecsegtetve más megyékbe toborozhatják a tagságot? Heves megye nincs messze, szomszédos velünk. Azonban az, hogy még Somogyba is szervezgetik az embereket, különleges esetnek könyvelhető el. Vajon milyen elgondolások alapján toborozgat- nak nálunk a somogyiak. Talán arra gondolnak: messze vagyunk, nem érhet el bennünket sem a borsodiak „keze”. sem semmiféle jogos felel ősségrevonás?! ... Talán mégsem lesz így!

A

z ináncsi, és most a cserépfalui eset immár nemcsak' elgondolkoztató. hanem egyenesen cselekvésre, beavatkozásra késztető dolog. Ináncs esetében tréfásan ajánlottuk: szervezzünk portyázó lovascsapatokat és csapjunk le a toborzókra a megyei végeken, de most már komolyan javasoljuk: megyénk vezetői emeljenek panaszt párt- és kormányszerveinknél. Tudott dolog, hogy megyénkben egyébként is volt és még ma is van munkaerő probléma. Az iparban is. de különösen néhány . termelőszövetkezetben. Számos ipari üzemünk több tízezer dolgozót foglalkoztat, és mindenkor szükség van újabb erőkre. Sok közös gazdaságunk már rendelkezik olyan anyagi eszközökkel. olyan vonzerővel. borfy az onnan az iparba elszerző- döttek ' rendre visszatérnek. Azonban ma még gyengébb, de szép perspektívával rendelkező tsz-einkből könnyű nagyobb összegek beigérésé- vel elcsalogatni az embereket. Ezzel viszont megakadhat, erősen lelassulhat a közösségek erősödése, fejlődése. Éppen ezért mindenként szerezzünk érvényt a munkaerőcsábítást tiltó, büntető határozatoknak, lehetőleg minél előbb! Barcsa Sándor

a

o Mintegy három hete,, június 2 második felében jelezték a o Borsod megyei Növényvédő J Állomásnak, hogy az északi a vidélien szokatlan jelenségre, 2 sáskajárásra figyeltek fel Le- «gyesbénye és Hejőszalonta J környékén. Az azonnali intéz- • kedések ellenére a kifejlett 2sáskák tovább repültek, s most «már csaknem ezer holdnyi a

o kártételük. Három fertőzési 2 góc alakult ki a megyében. 2Legnagyobb a Hegyalja kör- 2 nyékén, a szerencsi járásban, J ahol már nyolc község határáéban tapasztalták a sáskák kár- e tételét. Tállyán a málnásban, ómig Ond és Rátka községben a "lucernásokban. Egyes helye- 2 ken a szőlőkben is észlelték

e A másik fertőzési góc a He- • jó-mente, ahol többek között »Tiszapalkonya határában a legelőkön. Hejőbábán pedig a 2dohányültetvényekben tettek 2kárt. Az ettől a vidéktől mint- oegy ötven kilométerre fekvő 2Sajóvelezd környékén is talál- »koztak már ezzel a kártevővel,

® A szakemberek megállapítá- esa szerint elszaporodásuknak 2kedvezett a rendkívül száraz. 2 június, s a mostani csapadékos 2időjárás a kikelt kártevőket »már nem pusztítja el. Az elle- 2nük való védekezést megnehe- gzíti, hogy a kultúrnövényeket 2 hosszú ideig ható védekező ® anyaggal nem lehet porozni, o Ezért most a szakemberek a o sáskák vonulási irányát álla- 2 pítják meg. s az útvonalba eső 'árokpartokat, legelőket porozzák, hogy az átvonuló sáskákat így pusztítsák el.

Beszélgetés

A Nemzetközi Zenei Nevelés

Konferen ciáj ár ól

Forrai István zeneiskolai igazgatóval

Mint ismeretes, június 26. és július 3-a között Budapesten tartotta meg hatodik konferenciáját a Zenei Nevelés Nemzetközi Társasága, amelyen harminckét országból 458 delegátus, valamint mintegy 300 magyar zenepedagógus vett részt. Eljött 14 külföldi együttes is összesen 700 taggal. A konferencia központi témája a XX. század modern zenéjének és a zenei nevelésnek kapcsolata volt. Miskolcról is több zenepedagógus vett részt a konferencián, s közülük kerestük fel Forrai Istvánt, a Diós- győrvasgyári Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatóját, hogy élményeiről és tapasztalatairól beszélgessünk. Először a konferencia mindennapi munkája került szóba.

Program reggeltől estig

— Meglepő volt az a precizitás, pontosság, ahogyan a konferencia egyes rendezvényeit megszervezték, — mondja többek között. — Általában a programok reggel nyolc órától este tíz-féltizenegyig tartottak.

— Miből állt a konferencia egy-egy napjának programja?

— Minden nap bemutató-tanítással kezdődött. A legalsóbb szinttől, a zeneóvodától a szakiskolai tanításig. Ezeken a bemutató tanításokon magyar zenepedagógusok vezették a foglalkozásokat. • Az érdeklődők ezen keresztül ismerkedtek a hazai zeneoktatással. A bemutató-tanítások után munlcakö- zösségeken belül szakmai előadások következtek. Az előadásokat magyarok és külföldiek vegyesen tartották. 24 ország biztosított előadókat. BeA kezdet ©s cr vég

mutatók követték ezeket az előadásokat, majd plenáris ülések, központi témákkal. Délután a magyarok tartottak bemutató hangversenyeket, majd újra plenáris ülés következett, végül esténként egy- egy nagy koncert zárta a napot.

— Gondolom, nehéz volt a választás ilyen dús programban.

— Valóban. Az egyes előadások ugyanis egymással párhuzamosan folytak, s így igen nehéz volt eldönteni, hogy melyiket hagyjuk el. A legnagyobb élményt természetesen az Építők Művelődési Házának nagytermében lezajló előadások jelentették, ahol egyszerre kilenc nyelven tolmácsolhatták az elhangzottakat.

Nehéz a választás. S csak távirati stílusban tu megemlíteni egyiket-mái például a bécsi Jokal-sol‘, vagy a genfi konzervatót kamaraegyüttesének szed sét. Felejthetetlen eins nyújtott a bulgáriai Xjj Smena kórus hangverse valamint a princetoni (Í1 egyetem kórusának má müveket bemutató hangve nye. Ez utóbbiban többek;

Értékes előadások

— E nagy jelentőségű konferencián bizonyára találkozott a nemzetközi zenepedagógiai élet több kiváló egyéniségeivel, illetve hallhatta azok előadását.

■— Igen, egyet-kettőt meg is említenék közülük. Legkiemelkedőbb élményeim közé tartozik Kabalevszkij professzor előadása a gyermekek és az ifjúság esztétikai neveléséről. Kár, hogy Kabalevszkij t betegsége visszatartotta a személyes részvételtől, érdekes előadását a leningrádi Tulin olvasta fel. Nagy élmény volt és értékes ismereteket adott Egon Kraus-nak, a Zenei Nevelés Nemzetközi Társasága NSZK- beli főtitkárának több megállapítása,. összefoglalója, valamint a társaság elnökének, Samuel Band-Bovy professzornak, a genfi konzervatórium igazgatójának; összegező megállapítása, amely igen pozitiven értékelte a hazánkban folyó zenei nevelést, önteltség nélkül megállapíthatjuk, hogy igen sok külföldi delegátus előadásában hallottunk olyan pedagógiai módszerekről, amelyeken mi már régen túljutottunk, és ez a konferencia arról győzött meg, hogy helyes úton járunk.

d

n

]\

ji

6

b

ll

V

zött Kodályt is hallhattuk!

T. t

gyárul. Nagyon tetszett a tei madrigul-kórus és a j níusi zeneiskola kamara!» sa. Az egész konferencia eí legsikeresebb hangverseny; jenek tartjuk a magyar iff1 önálló estjét, amely a k$ bözö oktatási fokokat tűt) te. Ebből is ki kell emeli a Lövey Klára Gimnázium dály kórusát, amelyet A* Ilona vezényelt. Egy éleid lejthetetlen élményt nyúj; az összkar szereplése, am1 2000-nél több magyar és k di énekes együtt adta elő Kpó Zoltán A magyarokhoz jct kórusmüvét. Óriási, leírhat lan volt a siker, s a tapsok1 engedve meg kellett a siá< ismételni. Az összkart Fát Miklós vezényelte. Nem; 1) nénk azonban hűek az hoz, ha elhallgatnánk: \ol' visszatetsző élmények is. P dául a dánok egyik prvd® dója, amelyet a részbe1’. ,,huligán-oratórium"-nak ' Teszteltek el. Vitatható, tt demkedő, teátrális megöl* sokra épülő zenei alkotás

I

Emlékezetes koncertek

— Milyen rendezvények je- jentették a legnagyobb zenei élményt?

él

ti

rr

rt

t(

t<

Miskolc jól szerepeli

— Milyen volt a miskolci szereplése?

— A két miskold szerepe ről örömmel számolhatunk j Igen sikeres volt a MislA Zeneművészeti SzaldsW Gombás Ferenc vezényel cselló-zenekarának előadáí ban Casals Fugá-ja, valarrf Páfrány Ferenc (ütő) és P<ü Gábor (zongora) előadásáb Yvonne Desportes Téma ésV riációk ütőhangszerekre ész0 gorákra című műve. Eléged« tek lehetünk, Miskolc jól <* repelt e nemzetközi konferC cián.

— Végezetül, mint gyakóí zenepedagógus milyen köve keztetéseket tud levonni ml) dennapi munkájához?

— A konferencia tapaszt' latai, mint már említetted;

VAKACIO IDEIEN

emlékszem, talán ez volt az első igazi nyaralásunk. Mindig akad munka. A pedagógusnak voltaképpen csak nyáron van ideje az önművelésre, úgymond elmélyültebb „szakbúvárkodásra”. Ilyenkor előkerülnek a szakkönyVek, Pedagógiai folyóiratok, s azt is áttanulmányozzuk, amire a télen nem volt idő. A szépirodalom élvezésének is inkább most adhatjuk át magunkat. A mi esetünkben természetesen ez is célszerű munka, hiszen minden olvasmánynak, hiin- den tanulmánynak, értekezésnek hasznát vesszük a következő tanév tervének kidolgozásánál, tanítási módszerünk elemzésénél. Különösen fontos ez a férjem számára, aki nemcsak egyetlen osztályért, hanem mint igazgató, az egész iskoláért felelős, úgyszintén szívén viseli a falu művelődésének gondját is. Rendkívül agilis ember — ne tartson elfogultnak ezért a megjegyzésért. Ha azt mondom, hogy egy kicsit a „pedagógus-eszményképem”. tálán megért. Az országban 6 volt az egyik legelső — de ha jól tudom, a le- geslegelső — „Élmunkás pedagógus” Hadd dicsekedjem azzal, hogy mióta ő irányítja iskolánkat. még egyetlen növendékünk sem bukott ki a középiskolából. Vagy azzal, hogy tavaly országosan a mi iskolánk lett első az iskolatakarékossági mozgalomban, s nem leki- csinylendő az sem, hogy a járási szellemi vetélkedőn a Ga- gar inról elnevezett őr-sün k

győzött. Büszkék vagyunk az olyan tanítványainkra, mint Bodnár Jóska, aki az Idén érettségizett a Villamosipari Technikumban, — kitűnő eredménnyel. S mivel az egyetemi felvételi vizsgán is megfelelt, az a reményünk, hogy a Szovjetunióba kerülhet ösztöndíjasként. nem is alaptalan. Egyszóval ..,

Következetesség, kitűnő pedagógiai érzék

CSJ ^munkájában fog gyümölcsözi

Olyan elragadtatással be- szél, hogy róla csaknem elfeledkezem. Kérdezném is, hogy Juszkó „tanító néninek” milyen érdemei vannak e dicséretes sikerben, de nem kérdezem. mert tudom, hogy úgy járnék, mint akkor, amikor az

édes semmittevésről faggattam. No de őt ismerem — és sokan ismerjük — maisok révén. Még abból az időből, amikor a VIII pártkongresszuson a pedagógusok egyik képviselőjeként vett részt. sőt. okos szavait hallatta is a magas- szintű tanácskozáson. Ismerjük buzgó igyekezetét, amelyet az úttörő szervezet fejlesztése érdekében kifejt, tudjuk, hogy senki gyerekével nem kivételez. még a maga Szabolcs fiával sem. akinek félévkor magaviseletből négyest adott.. Következetességének, kitűnő pedagógiai érzékének köszönhető, hogy a III. osztály tanulmányi eredményének átlaga ez évben 4,3 volt. S a harmadik, pardon! a negyedik osztály — mert hol van már a tavalyi hó! —- na«.nt. .’ismf«C89~6? kert mentén áll a fakc.va -ves- barátságos. Az , i: Ucu,' almafák, , egyiknek rtkai.Á -vajdnem benyúlik az ud- csehszicj virító muskátli fölé. vsáén: íodalmas. csend, féí io- Mert jelen pillanatban Mi'ik egyedid vagyok itthon — '-'-psolyog a háziasszony. — A ^.v-jem reggel igazgatói érte- hsrézletre ment Edelénybe. Ist- |^lán fiam Miskolcon van üzemi évcyakoriaton. a két kisebb perig, Csaba és Szabolcs valahol a réten rúgják a focit. Egyéb- ®*lént csakugyan kellemes ez a Efiely, mindig ilyenre vágy- ^nk...

r-'-- „Mindenütt jó, ahol tanítani kel!”

Ez a „mindig” tulajdonkeppen két. illetve két és fél évtizedes pedagógus múltat takar. Juszkó István és felesége öt évvel ezelőtt került Felsőtele- ■Jcfesre. Eredetileg a fővárosban, egy angyalföldi iskolában tanítottak. ahonnan a lakáshiány miatt költöztek vidékre. Először Miskolcra, majd Edelénybe. Szalonnára, végül pedig ide.

— És jó itt?

— Mindenütt jó, ahol tanítani kell.

— De különösen most, vakáció idején, amikor nem kell.

— Úgy gondolja? Hát először is: hamarosan megkezdjük a javítóvizsgás tanulók korrepetálását, azután folytatjuk a ' felnőtték „toborzását”, tog?r ne legyen a falunkban

— aw rve véeezné el a

nyolc általánost. Tavaly ki- * lencven (!) öregdiák vizsgázott, e b a nyáron eddig máris har- £ minchatan jelentkeztek, hogy , folytatják félbeszakadt tanúi- j mányukat. Mit mondjak még? } Van az iskolának egy szakköri , kertje. Dolgozunk a földön, , műveljük, nem elsősorban a ; bevételért — amelyen ország- ^ járásra indulunk —. har.em j főképpen azért, bogy a gyere- j kekkel megkedveltessük a fizi- ; kai munkát. Mert itt minden j szülő azt szeretné, ha a gyerekéből orvos, mérnök, vagy tanár lenne. De hát ki marad akkor a faluban? Most nyáron ' is. miként a tanítás ideje alatt, ’ rendszeres a családlátogatás, ápoljuk azt az összhangot : amit a tanévben kialakítót- * tunk az iskola és a családok ’ között, no meg azért is. hogy a ‘ Tanuló ne kerüljön ki túlságo- i sah az iskola „keze alól”. Foly- i tass&m? s

— be hát miikor van idejük .

az édes semmittevésre? j

Juszkó „tanító néni” rá- i gyújt a füst mögé rejti moso- ( lyát, majd kifelé fordított te- j nyérrel széttárja karját.

fiz eUg '

„Élmunkás pedagógus”

— Ilyen nemigen lordul elő a rni szakmánkban. No. ezt nem panaszként mondom t Ez az év egyébként is adott lehe- 1 tőséget a pihenésre: két hetet töltöttünk családostól Miskolc- Tapolcán — Néhány másodpercig elmélyed gondolataiban, azután így folytatja- — Ha jól

gyón szereti Juszkó tanító né-, nit. nemcsak az igazgató bá-] csat. Mindkettőjüket tisztelik^ és szeretik a szülők is, mert’ azt tartják róluk, hogy szá-l mukra nemcsak a tanévben,! hanem a vakáció idején is eh kicsik és a nagyok nevelése^ jelenti az „édes semmittevést”., Á szép kertes ház kapuja e' nyári hónapokban is gyakran* nyílik, jelezvén, hogy a vaká-< cfó itt afféle formaság csu- < pán. Nyílik a kapu ebben a< pillanatban is. majd hangos, csattanással becsapódik. Juszkó tanító néni szénre megeső-1 lan. arca ismét kedves mosoly-1 ra derül <

— No, kezdődik a podagő-, gia! — mondja és szeretettel, nézi két fiát, vajon ezúttal me-, lyik tért haza maszatosabban?1

— Juszkó Szabolcs vagyok!' — mutatkozik be katonásan a' fiatalabbik. — Juszkó Csaba' vagyok! — hajol meg kissé a másik. — És a keresztnevét nyomatékosan hangsúlyozza.' mintha arra akarná felhívni a fiavelnremet. hogv vr"”im tudomásul; a házuk előtti utcát róla nevezték el Csaba utcának. De mert nem ..érzéke-' nvülök” el, mivel a mama felvilágosított már e „csalafintaságról”. metódust változtat és bonbonnal kínálna: tessék

venni, tegnap volt a névnapom. Közben a mamára néz, aki tettetett bűnbánattal mentegetőzik, hogy majdnem megfeledkezett róla, s a csoki csak késve került az ünneplő birtokába.

No. nem baj. Ekkorka pontatlanságot még elbír a pedagógia ... ( Csaja László

megerősítették hitünket, hol “ írni, magyarok a gyakorlati * n (írepedagógiai munkánkban < n úton járunk, örömmel halló* ^ 'tűk ennek megerősítését S* bnue] Band-Bovy profess&( a »összegezésében is. A bemut 1 jtott művek között találkoztuf li .olyanokkal is, amelyeket flt c gativ előjellel kel] ismeretei*1; j, 'tárában elraktároznunk. UÉ?

I érzem, hasznos volt a mi szí r (inunkra is ez a konferencia, f *

I hasznossága a résztvevő m* r .gyár zenepedagógusok később 'munkájában fog gyümölcsözi 'ni.

' fbencdclO

I __________

^ A Magyar Rádió

) és Televízió

^ rnfí<nr*.' o

. (188 métere« hulTímhoessoo L;

18— IP éráig)

f Borsodi tükör.

^ Ilyen lesz a miskolci sajtó e J L nyomdakomblnát. r Falusi arcképek. f Grabócz Miklós: Süveges tánfr-*, ^ Kulturális krónika, f A hétvége megyei sportműsorig> r Hangjegyek és ritmusok.

j Tanácstagok fogadóórái L

\ Miskolc városi tanácstagok: !

Július 10: Hudecz Sándor, Györii/

[ kapu 48., Patyolat Vállalat kiütúilL f terme, 17 órakor: Maiiák Istvárff-'-. j pereces, vasútállomás, községi, [pártszervezet helyisége, 17 órakoil » Július 13: Sárközi Andorné, Kost, |suth Gimnázium, 17 órakor, f) Július 14: Kalóczkai Istvánná l Marx K. u. 100., ITI/5.. 18 órakor*- | Kundra Mihály, Görömböly, ta'» - [nócsháza, 20 órakor. tó

f Július IS: Tóth Sándor, Hegyalyh | Ja u. 123., 17 órakor; dr. TerpláHJ ! Zénó. Egyetemváros. dolgozón’

} klubja, 16 órakor: Uzsoki Ferenci Antal János u. 36.; 16 órakor.