Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-03 / 128. szám
4 ESZAKMAGTARORSZAG Szerda, 1564- Június S. Gondolatok a népművelés élesíts®!© Idéssakérél ni. A legaprólékosabb helyzetismeret, bizony, arra enged következtetni, hogy a íaiusi népművelőknél, a nép' művelési munkában, általános és szakmai műveltség tekintetében magasabb színvonalemelkedést aligha lehet remélni, pedig az eszmei offen- zíva, nagyobb részben faluik továbbra is az ő vállukra nehezedik, noha pártunk kongresszusa nemcsak tájuk méretezte. Ha igazságosak akarunk lenni. azt is meg kell mondanunk, hogy mi a jellemző általában ezekre a népművelőkre. „Elfáradtak” ugyan, de akarnak haladni, fejlődni, mert tudják, tapasztalják, hogy lemaradtak, érdeklődnek az új fonnák és módszerek iránt, s idejükhöz, képességükhöz és erejükhöz mérten sok mindent meg is próbálnak, de fáradságukat nem koronázza. ösztönző és lelkesítő siker, mely annyira nélkülöznétek- len a népművelő munkában. A fentebb elmondottak után ide kívánkozik az a nagyon visszahúzó tényező, hogy a népművelésnek nincsenek megfelelő és elegendő szakemberei. A mezőgazdaságnak sincsenek. Ez is ide kívánkozik, mert innen tudjuk, hogy milyen gátló tényező ez, s párhuzamot is vonhatunk, következtethetünk, annál inkább, mert például az encsi járásban. a népművelők legnagyobb örömére. köztudottá kezd válni a szimpatikus jelszó; „földművelés — népművelés”. Az egyenlő rangú és fontos feladatok terjesztésének jó híre van már Borsodban. Ugyancsak az encsi járásról tudjuk, hogy legnagyobb problémája a mezőgazdaságban a szakemberhiány, a termelőszövetkezetekben a jó vezetés megteremtése. Elrettentő példa; a járás 78 termelőszövetkezetéből csupán hat tudott önállóan év végi mérleget készíteni. De a példákkal maradjunk csak a magunk területén. Ha a termelőszövetkezetekben most egyik legfontosabb tennivaló a jó szakember, a jó vezetés biztosítása, úgy kétszeresen szükség lenne erre a népművelésben. jó dolog, hogy ál- ___ lamunk 1964. január 1-től minden háromezer leiken felüli községbe függetlenített népművelőt ad. Azaz, hogy státuszt ad, de népművelő szakembert nem. mert nincs, Megyénkben is jelenleg mindössze két-három ember végzi egyetemen a népművelési szakot. Ennek a sajnálatos ténynek pedig függvénye a munka színvonala. Ismert dolog, hogy a községi népművelők, a közművelődési könyvtárosokat kivéve, szinte alig kapnak elméleti és gyakorlati vonatkozású módszertani segítséget munkájukhoz. A járási művelődési otthonok hálózata lazán épült ki. instruktori munkát csak elvétve végeznek. Nem áll hivatala magaslatán e tekintetben a megyei népművelési tanácsadó sem. Pedig nagy szükség lenne rá. Azokban a községekben. ahol megfelelő a munka. N agyon a színvonal állandó emelését kellene biztosítani. Az elmaradottabb községekben pedig az átlagos szint eléréséhez kellene módszertani segítséget adni, mert minél kisebb egy község, annál kevesebb a jó szakember; alacsonyabb a műveltségi színvonal, melyből könnyen konzervativizmus, szűkiátókörűség következik. Van azonban egy másik lényeges oka a népművelés eredménytelenségének. Évek óta nem tudjuk megvalósítani azt. amit elméletben oly sokszor célul tűztünk már: diffe. renciáltan népművelni. Az ismeretterjesztés különösen szem elöl tévesztette azt az alapvető fontos elvet, hogy ki-, nek, mit, hogyan adjon. A nagytermes szemléletű népművelés. az „összecsődített” közönségnek tartott előadások csak akkor váltottak ki megelégedést, értek el megfelelő hatást, ha jó szakembert, s egyben kiváló előadót sikerült biztosítani, aki nem olvasta a TIT „brosúráját”, hanem nagyszerű pedagógiai érzékkel le tudta kötni a hallgatóság, a fiatalok és az öregek figyelmét egyaránt. Saját magunkat csaptuk be akkor is. amikor abban a Íriszemben tartottuk hétről hétre az előadásokat, hogv azókkal a falusi lakosság igényeit elégítjük ki. Feltételeztünk egy hamis igényességet, mert az előadóknak rendszerint nem volt hely- és helyzetismeretük, nem ismerték a hallgatóság összetételét, s csodálkoztunk, hogy a termek végül is elnéptelenedtek. Nem számoltunk azzal sem, hogy bizony,'a' falun az általános és szakműveltség alacsony színvonalú, s az igénytelenek igényének felkeltésére nem sok gondot fordítottunk. Hétről hétre, előadásról előadásra ugyanazokat az arcokat lehetett látni. Ezek jó részét nem az érdeklődési indította a részvételre, hanem a népművelő pedagógus respektálása. tisztelete. ~ " ~ eleinzéNem történték sek arra vonatkozóan, hogy a falusi lakosság műveltségi szintje foglalkozás szerint hoavan alakul. S amíg ezt a falusi népműveléssel foglalkozók nem mérik fel. amíg nem történnek szociológiai vizsgálatok, addig az ismeretterjesztés is csak általános, nagytermes .szemléletű lehet, amely a valóságban csak az érdektelenséget eredményezheti. Tanácstalanul állunk például az aggasztónak vélt bejáró dolgozók tudatformálásával. Panaszkodunk, hogy sem az üzemben, sem a faluban nem lehet őket bevonni a népművelés hatókörébe. Ugyanakkor szembetűnő, hogy ezek a bejárók fi pari és egyéb üzemekbe) általános tájékozottságukat tekintve, lényegesen magasabb szinten állnak, mint a falu nem bejáró dolgozói. De tovább is mehetünk; aki alaposabban ismeri a falusi embereket, az azt is észreveszi. hogv a nem bejáró, de egyéb foglalkozásúak műveltsége is magasabb, mint a földműveléssel foglalkozóké. Persze ennek az oka is kézenfekvő. Adódik a mezőgazdasági munka jellegéből. (Bizony, a mi termelőszövetkezeti parasztságunk még messze van attól, hogy csak nyolc órát dolgozzék.) Egy jellemző példát említek meg a fenti differenciálás igazolására. A községi könyvtárak olvasóinak foglalkozás szerinti megoszlását vizsgálva, azt tapasztaljuk, hogy a nem mezőgazdasággal foglalkozó falusi lakosság könyvtárhasználati aránya mintegy 5—6 százalékkal magasabb a termelőszövetkezeti parasztságénál. Szabó Gyula—Urszin Sándor (Encs.) (Folytatjuk.) Tanácstagok fogadóórái és beszámolói Miskolc városi tanácstagok: Június 4: dr. Deseő Emil, Szent- péteri-kapu, rendelő int., 15 órakor: Némethy Ferenc, Szabó L. utcai isk., 16 órakor; Recskó István, IV., Kö u. 35., 17 órakor; id. Tüdős Ferenc, Somogyi Béla u. 65., 17 órakor; Vágó Péter, Oprendek pártszerv., 17 órakor. Június 4. Beszámoló: Bartha Lajosné, Szeles u. ált. isk., 18 órakor; Bóta István. III., Berek- alja, Tölgy u., 16 ólakor; Földest Gyula, Tapolca, Győri u. iskola, 18 órakor; Kádár György, Tapolca, Rudas L. u. pártszerv., 18 órakor: Nadler Viktorné, KIOSZ, Széchenyi u. 67., 17 óra 30-kor. Június 5: Bartha Lajosné. Szeles u. ált. isk., 17 órakor: Cseh Gytila, Tapolca. Újjáépítés u. R.. 17 órakor; Orosz György. Kun B. u„ Gépipari Technikum, 17 órakor; Szentgyörgyi Gyula. III. kér., tanácsház,•>. tanácsterem. 16 órakor; Vértesi György. IV. kér., Park u. 4.. 1/2., 17 órakor. Június 5. Beszámoló: Bacsó József, III.. Munkás u. 2—4. közötti udvar, 18 órakor: Hudecz Sándor. Györi-kapu 48.. kultúrterem. 16.30 órakor; Ládi István. Kilián-déll ált. Isk., 18 órakor: Sugár Andor, Palóozy utcai isk.. ÍR órakor: id. Tüdős Ferenc. Nagyváthy u. iskola, 17 órakor. A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiómnak műsora <188 méteres hullámhosszon 18—IS óráig) Megyei körkép. Egy a tíz közül. Tudósítás a Kilián-déll építkezésről. Két mozgalmi Induló. Az egészségügyi kultúra kérdései. A nők életéből: Asszonysors — Gulyás István írása. Schumann: Traue liehen und leben. IV. dal. Előadja Bekker Zsuzsa énekmüvésznő. Sporthiradó. A nyilvánosság előtt megkövetem Kalocsait. A következőkért. Ültem a presszóban, pontosául az ajtóval szemben. De ha nem így ülök, akkor is észre kellett volna vennem, amint belibegett. Hangoskodva, fennhéjázón. Mindenki felfigyelt rá. Sportosan volt öltözve; lember- dzsek, sállal, modern ívű szemüveg, olaszos cipő és kesztyű a kezén. Nyáron! Huszonöt fokos melegben! De ez még hagyján. Apró gumikeréken slusszkulcsot lengetett, a fényes lánc taktusra forgott körbe az ujján. Ezt látni kellett! Leült egy asztalhoz. Hangosan rendelt. — Egy duplát. Semmi mást, vezetek! — Úgy mondta, olyan gőgösen, hogy szinte vágott a szava. Lám .csak, mondogattam magamban. Már a Kalocsainak is van autója. „De mibul?” Abból a havi ezer- hatszázból? Felvitte az isten — vágj? más? — a dolgát. Eddig jó volt neki a piros Danuvia is, mindennap láttam, amint elrobog a házunk előtt, reggel fél nyolc tájban. S most tessék! Feszít, mint egy gróf. Feltűnően bütyköli a slusszkulcsot az asztalon, hadd csörögjön. Beképzelt ember. Nagyképű, modortalan, fennhéjázó, nőcsábász, huligán, korrupt* jellemtelen — minden! Aztán fizetett. Két forint borravalót adott. Bezzeg, amíg Danuviája volt, a fogához verte a fillért! Most a2- tán megjátssza az úrvezetőt. Mert neki kocsija van! Tegnap ismét láttam Kalocsait. A postánál kanyarodott be vadonatúj, fekete* csillogó fényű, nagyon szép — Pannóniájával. Semmi gőgöt, semmi büszkeséget nem láttam arcán. Szerényen ült a piros bőrülésen, naTévedni emberi dolog .. „ gyón óvatosan vezetett, mint a komoly, felelősséget ismerő emberek. Egyszerű, sportos öltözékben volt: lember- dzsek, sállal, modern, de nem feltűnő szemüveg, az olaszos cipő jó összhangban volt a lábtartóval. Amikbr láttam, tiogy a keresztezésnél előzékenyen átengedi a gyalogosokat, vágyam támadt, hogy kalapot emeljek e nem mindennapi modorú ember előtt. Észrevettem azt is, hogy egy csinos nő szem. ügyre veszi a szép fekete* vadonatúj Pannóniát, aztán Kalocsaival kacérkodna, de Kalocsai figyelemre sem méltatta, öntudatosan csak az utat figyelte, mert neki előbbrevaló a KRESZ, mint egy szívdöglesztő női mosoly. Rendes ember ez a Kalocsai! Nem egy átlagember! Megkövetem, így utólag. Rosszul ismertem ... (csala) // KÖZELEDIK a bizonyítványosztás ideje. Nem lesz talán haszontalan felidézni néhány tavalyi osztályfőnöki tapasztalatomat — főként a szülőknek: okulásul. ’ „Megbukott” a fiam ... ezzel fogadott egyik közeli ismerősöm. Az egész család lehanÄ „bukott" diák Isméi bizonyított az öreg iskola MINT ISMERETES, a Miskolci Lengyel Napok során rendezett Ki tud többet Lengyelországról cypű szellemi vetélkedőt a Földes Ferenc Gimnázium csapata nyerte meg, s továbbjutott az országos döntőbe. A miskolci fiúk közül a legnagyobb reményekkel Udvarhelyi László II. osztályos tanuló, a miskolci egyéni verseny győztese indult. De rajta kívül Antal István, Kovács György, Simon Gábor a Földes Gimnázium, valamint Kovács Ferenc, a Herman OtSZÍNHÁZ MISKOLCI VFM7PT! «7rNTtA7 Marlca grófnő <7)Június 3; Bérletszünef. Június 4: Marlca Egyetemi-bérlet. Június 5: Othello marty-bérlet Június 6: Marlca Bérletszünet; Június 7: Az ember (3). Bérletszünet. Marlca (fél 8). Bérletszünet. grófnő (7). (7). Vörös- grófnő (7). tragédiája grófnő tó Gimnázium tanulója is ott volt az országos döntőn. Az érdekes vetélkedésre Budapesten, a Rádió VI-os stúdiójában került sor. Két verseny folyt párhuzamosan, az egyik magyar, a másik pedig lengyel nyelven. A selejtezőt (mert több mint száz versenyző volt itt is), két másik stúdióban bonyolították le. Ezalatt lengyel és magyar művészek szórakoztatták a közönséget. Izgalmas pillanatok következtek ezután. Az első helyezésekért versenyben levő három diákot várták a dobogóra. A néhány miskolci diák öröme határtalan volt, amikor Udvarhelyi Lászlót 'ott látták az első három között. — Ha nem is lesz első, már ez is igen szép eredmény. ELKEZDŐDÖTT a döntő. Az első gyakorlati feladatot Laci oldotta meg a legsikeresebben. Startlövésre a versenyzőknek ki kellett szaladniuk a stúdióból, és 100 forint értékű lengyel árut kellett vásárolniok a legrövidebb idő alatt. Két üveg wodkával, négy doboz hintőporral és egy doboz lengyel púderrel ő oldotta meg leggyorsabban a feladatot. Ezután Verőfény borítja a fő utcát, vasárnapi nyugalmasság vonul végig a hétköznap. megbolygatott síneken. Ezen a napon nem építik a Széchenyi utca megöregedett villamossínéit, autóútjait. A villamosok megszokott egyhangúsággal döcögnek a kevésbé stabil vágány testeken. Senki nem JÁTÉK lnuii;iaiiuiuiiuiuiuuiiiiiiuuillUllilllllillll.llim!|l% cseg-ropog a villamos büszke „agancsa”, míg nagy nehezen túljut a jármű a kriminális szakaszon. A szóban forgó „elcsúszott’ figyel rájuk mindaddig, amíg giakasz a Roráriusz cukrászda szikrázás, sistergés nem töri meg a viszonylagos csendességet. Erre már felfigyelnek a járókelők. Vajon mi történhetett? Villamosok sorakoznak egymás után; összetorlódnak, mert a felsővezeték egy bizonyos szakaszon „megcsúszott”. Sok nézője akad az erőlködésnek; miként próbálják az áramszedőt „odahúzni” az áramforráshoz, a vezetékhez. Kínos, keserves munka ez, reelőtti 15—20 méter. Az össze- sereglett járókelők közül kiperdül a sínekhez egy aprótermetű asszonyka, és odakiabál a vezetőnek: — Jól húzássá meg a szerelvényt. A rossz szakaszon húzza le az áramszedőt! , A vezető ésszerűnek tartja a javaslatot. Szélsebesen indít. áramszedő le — s máris túljut szerelvénye a veszélyes szakaszon. Ezt követően a járókelők veszik: birtokukba az utcát, fiatalemberek, idősebb asszonyok szaladnak a felsorakozott villamosok vezetőihez és továbbadják az ötletet. — Húzássá meg. szakikám! Az utca népe drukkol, s most már közüggyé válik a villamosok sorsa. Kórusban kiáltják a drukkerek: — Hó-rukk! Egy villamos áramszedője nem húzható le, mert a kötél rátekeredett a csigára. Valaki felmászott a villamos tetejére és kibogozta a kötelet. Mehetett a villamos. Amikor megérkezett a ja- vítókocsi (fürgén, él-4» rövid idő múlva), a közönség szomorúsággal gondolt arra: státusza lejárt. Pedig igazán olyan jó volt ez a vasárnapi játék. *!= párkány —. következtek a kérdések. Laci feleleteinél elismerő moraj futott végig a közönség sorain. Végül kihirdették az eredményt: Udvarhelyi László,' a miskolci Földes Ferenc Gimnázium II. H. osztályos tanulója nyerte az országos Ki tud többet Lengyelországról vetélkedőt, s az övé az értékes első díj, egy gyönyörű, modern magnetofon. A 400 ÉVES iskola ismét bizonyított: falai között nem halt ki a nemes vetélkedés szelleme. Miskolc büszke lehet az ilyen fiaira. Szepesi András KISZ ágit. prop, titkár golódott. Joggal. Senkinek sem kellemes, ha gyermekét elmarasztalják'. Ebben a nyomott hangulatban ültünk le beszélgetni. Ott volt a ..megbukott” fiatalember is. h madik osztályba járt. Erősen bizonygatta. hogy igazságtalanság érte. Úgy vélte, legalább négy-öt tanulótársa gyengébb nála, és azok mégsem „buktak” meg,. Olyan élénken mentegetőzött, hogy szinte észrevétlenül áthangolta szüleit. Tanárgyűlöletet vetett beléjük. Nyugodtan hallgattam végig a fiatalember évvégi „mosakodását”. Amikor szóhoz jutottam. megkérdeztem a szülőket. miként lehetséges, hogy ők nem tudtak a gyermek évközben! előrehaladásáról ? A tanulót felszólítottam, adja elő ellenőrző könyvét, ö elpirult és dadogva közölte velem, hogy éppen a napokban veszítette el. Mosolyogtam. Ez nagyon régi diákfogás. Felálltam, odamentem a diák asztalához és nyomban megtaláltam könyvei és füzetei között az ellenőrző könyvét. Nem is egyet, hanem kettőt. Szótlanul kinyitottam és szülei elé tártam. A tanárok által beírt jegyek aláíratlanok voltak az üisszstss segítség a mezőgazdasági szakembereknek A közelmúltban három olyan szakirodalmi összefoglaló jelent meg. amely igen hasznos segítséget nyújt a többtermelésért fáradozó mezőgazdasági szakemberelvnek. Ezek a munkák az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ kiadásában jelentek meg. a könyvesboltokban nem kaphatók, ezért is tartjuk érdemesnek felhívni rájuk a figyelmet. Sorrendben elsőként említhetjük A takarmánynövények fehérjetartalmának növelése trágyázással című munkát, amely hazai és külföldi tapasztalatok alapján, részletes áttekintést és gyakorlati tanácsokat nyújt e kérdésről. Sok termelőszövetkezeti, állami gazdasági szakembert érdekelhet a Korszerű gyümölcsültetvények című témadokumentáció. Ez a munka, egyéb értékein kívül, ráirányítja a szakember figyelmét arra a tény. re, hogy a korszerű, nagyüzemi gyümölcstermesztés viszonyai között a termelés eszköze már nem a fa, az egyed, ha- < nem maga az ültetvény, a fák összessége. A könyv a gazdag irodalmi anyag szemelvénye» közzétételével, rajzokkal, áb- í'ákka] is tarkítva kíván hozzájárulni a korszerű gyümölcsültetvények létrehozásához. Hasonlóan érdekes é? hasznos témával foglalkozik a Kapásnövények öntözéses termesztése című munka. Részletesen. gondos aprólékosságga) ismerteti a kukorica, a cukorrépa, a burgonya, a napraforgó és a cirok öntözéses agrotechnikáját, részben hazai, részben külföldi tapasztalatok alapján. Aki gondosan tanulmányozza ezt a munkát, úgy. szólván mindent megtud e fontos kapásnövények öntözéséről. Mivel ezen összefoglalók a boltokban nem kaphatók, levelezőlapon. Írásban rendelhetők meg az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központtól. (Budapest I.. Attila út 93.) Az elsőnek ismertetett munka 10, a második 22. az öntözéses termesztésről szóló pedig 34 forintba kerül. egyik könyvben maradéktalanul. a másikban pedig néhány eredményesebb feleletet aláírtak a szülők. , . Megkérdeztem: hát ezt a kis könyvecskét maguk nem szokták naponta elkérni a gyermektől? Miből állapították meg. hogy a gyermek „megbuktatása” igazságtalan volt? És nem találják furcsának. hogy a gyermeknek két ellenőrző könyve van? Nem gondolnak arra, hogy egy második ellenőrző könyvet csak akkor ad az iskola, ha a tanuló elvesztette az eredetit? A DIÁKNAK pedig ezt mondtam: — Úgy vélem, édes fiam, ha te ezzel a két ellenőrző könyvvel és az aláírások elmulasztásával füllentettél* akkor jogos azt hinnem, hogy mentegetőzésed sem helytálló. Mondd meg őszintén, te nem így ítélnél? Természetesen nagy hallgatás volt a „válasz”. Az apa viszont kitört, és kiabálva korholta fiát. Csak nehezen sikerült lecsillapítanom őt. Amikor a gyermeket kiküldtük a szobából, az apa kifakadt: nem tudta, hogy azt az ellenőrző. vagy „micsodás könyvet’* neki láttamoznia kell. Kiderült, hogy a szülők egyetlen szülői, értekezleten sem vettek részt. Ezután arra kértem a szülőket, segítsenek gyermeküknek. A hibákat ne takargassák. Mutassanak rá könyörtelenül a fiú jellembeli fogyatékosságaira. Magyarázzák meg neki: Tanulás nélkül ma már nem boldogulhat semmiféle pályán. És a kötelességét mindenkinek teljesítenie kell. Egyébként nem helyes naponta százszor szemrehányással elhalmozni őt. • Álljunk inkább mellé. Ellenőrizzük tetteit. Adjuk meg neki a kellő .-jítséget. hogy felkészülhessen javítóvizsgájára. DE A SZÜLŐKNEK is tanulniuk kell. Jobb későn* mint soha. Legalább ezután keressenek kapcsolatot a tanárokkal. kérjék ki tanácsukat és utasításukat. Ne szégyelljék bevallani, hogy ők is/ hibásak az eredménytelenségben. Dr. D. P. közlemény Az Eszakmagyarország! Vízügyi Igazgatósig a Sajópart-Klspásé telephelyű műhelyéhez kiépített 20 kv-os légvezetékét 1864. június 5-én feszültség alá helyezi, A légvezeték a szttrencsi műút elágazásától 200 m-re keresztezi a lelsőzsolcai műutat. Felkérjük, Illetve felhívjuk at érdekelt, lakosok figyelmét, hogy 4, vezeték érintése életveszélyest i
