Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-02 / 127. szám

Kedd, 19fr?. Jönitis 2.

ßSZAKMAGYARORSZÄG

Politizálni

m műszaki munkával I

MŰSZAKI munkánkkal és általános műveltségünkkel egyaránt .politizáljunk. Ez a Vezérgondolat csendült ki abból a vitából, amely Nyéki Józsefnek, a Hazafias Népfront országos titkársága főelőadójának bevezető beszédét követte pénteken délután a népfront megyei titkárságán. Érvek és ellenérvek tüzében alakult ki az egységes álláspont.

Községi és várospolitikai feladatok megtárgyalására gyűltek össze mérnökök és vegyészek, népfront-titkárok, műszaki, valamint tanácsi dolgozók a népfrontnak ezen a megbeszélésén. Hogyan segítse a műszaki értelmiség a tanácsok munkáját , a népfrontmozgalmon belül? — Ezt vitatták meg. A vitavezétő, Nyéki József bevezető előadásának lényege az volt, hogy a műszaki értelmiség a népfrontmozgalomban valósítsa meg, a dolgozókra támaszkodva, a'ter- vezést. A tervezés viszont a helyi tapasztalatoknak az országos tervekbe való beépítésével legyen valóban perspektivikus, előremutató, vagyis politizáló. Ugyanakkor támasz, kod]ék a dolgozók óhajára, helyesen irányítva azokat. Vagyis legyen közvéleménykutató és közvéleményformáló is egyszerre.

A bevezető előadás felkeltette az érdeklődést, A részvevők pro és kontra elsősorban

az előadónak azt az állítását vitatták meg, hogy lehetőleg minden községnek legyen egy műszaki tanácsadója. Egyeseknek az volt a véleményük, hogy a tanácsadó -ne általános, hanem csak szaktanácsadója legyen, mert minden műszaki kérdéshez nem érthet. Abban azonban csaknem vaiameny- nyien egyetértettek, hogy a községpolitika helyes irányításához mindenképpen szükséges a műszaki tanácsadó szolgálat megszervezése, és abban is, hogy ezt legjobban éppen a népfrontmozgalom, segítségével lehet megvalósítani.

Általános helyeslést váltott lei az a kiegészítő javaslat, hogy a műszaki tudást közgazdasági szemlélettel kell párosítani, mert csak a kettő együttes alkalmazása válik be, miként ezt a tanácstól jött felszólalók a gyakorlati tapasztalatok alapján bizonyították.

A LAKOSSÁGRA támaszkodva munkánkkal kell agitálni — foglalta össze a vita eredményét az előadó. Ez egyben politizálás, mégpedig helyes politizálás. Ezzel a politizáló. műszaki munkával kell vitára hívni a dolgozókat. Fel kell kelteni nymodon érdeklődésüket. és akkor műszaki értelmiségeink sikeresen segíthetnek a községpolitikai munkában.

(máté)

Még nem kánikula«»*

Több ezer ember a strandokon — „Meleg helyzet" Jégeső és vihar Bánkúton

Á szombati 29 fokos meleg után mindenki kánikulát, csak vízben vagy erdőben elviselhető hőseget várt az utolsó májusi vasárnaptól. Az „előrejelzés” azonban csak részben vált be. Kellemes, 26 fokos meleg, délfelé kissé borús, szeles, de még a strandokon is elviselhető időjárás várta azokat a tízezreket, akik városon és házon „kívül” töltötték a vasárnapot.

A tapolcai és a lillafüredi sűrített autóbuszjáratok, valamint a lillafüredi kisvasút már kora hajnaltól nagy forgalmat

„Mcjgliosszabbííják“ az artézi kutat Mezőkeresztesen

Mezőkeresztesen ebben az évben fejezték be a percenként 200 liter vizet adó ártézi kút építését. A kutat községfejlesztési alapból hozták létre, és a tanács még tovább akarja fejleszteni. Úgy tervezik, hogy ezer méterre vezetik el a vizet, és így újabb utcákat látnak el csapokkal. A bőséggel zubogó, friss vizet adó kút környékét is rendezik. A cső alá kifolyó tálcát építenek, a környéket parkosítják.

bonyolított le. A tapolcai

strand vizében mintegy négyezren hűsöltek. A termálban és a tavi fürdőben mintegy ezer volt a látogatók száma. Idei rekordforgalmat bonyolított lé az Augusztus 20 strandfürdő is, de az elkövetkező vasárnapokon bizonyára megdől az idei „csúcs”.

Még többen keresték fel a Bükk erdeit. Pereces felett, a Nagycsermely tetőn „meleg helyzetet” is teremtettek a gondatlan kirándulók. A turistaút. mentén, egy eldobott égő cigarettavégtöl lángra lobbant a száraz avar. Mintegy 600 négyzetméteres területen égett le az avar. Szerencsére a tüzet sikerült eloltani, s a környező

a Nagycsermely tetőn

szép erdők megmenekültek a pusztulástól.

A Bükk fennsíkjára induló kirándulóik nagy része már a kisvasút végállomásain megtorpant. A csúcsok felett már a kora délelőtti órákban sötét felhők gyülekeztek. Bánkúton, ahol szombaton még 30 fok körüli meleget mértek, és csak fürdőruhában volt elviselhető a korai kánikula, hirtelen lehűlt a levegő. Rövidesen hatalmas vihar kerekedett, zuhogott. az eső és kopogott a jég. A Bükk tisztásain különben gyönyörű színpompában nyílnak a tavasz virágai, s ami igen nagy szó. a turistaházban férőhely is akad.

(p. s.l

17,5 millió forint könyvekre

Vasárnap országszerte végei ért az idei év egyik legjelentősebb kulturális rendezvénye, az ünnepi könyvhét. Szép eredményekkel, nagy sikerrel zárult.

Egyedül az Állami Könyv- terjesztő Vállalat boltjaiban és kirendeltségeinél összesen több mint 850 000 könyv talált gazdára. Ezeknek értéke meghaladta a 17,5 millió forintot. A tavalyi eredményekhez viszonyítva, több mint egymillió forinttal volt nagyobb a forgalom.

Az idén is az irodalombarátok ezreivel ismerkedtek meg személyesen íróink, költőink a sokhelyütt tartott találkozókon, ankétokon, baráti beszélgetéseken és szerzői esteken.

MARTIN ANDERSEN NEXÖ:

Egy érdekes kiállítás

I-----------“ ; I szinte

| Az első percben j tanácstalanul áll az ember a teremben. Merre is nézzen? A fal- ra-e, ahol rajzok, színes tablók, szemléltető táblák váltakoznak, vagy a körbefutó asztalokig, amelyeken tarka egymásutánban váltogatják egymást kézimunkák, papírból, iából, lemezből, s mindenféle más anyagból készült apró tárgyak, fényképek, gyűjtemények ...

A gyermeknapon nyilt meg ez az érdekes kiállítás a miskolci XXXVII. számú, Szilágyi Dezső utcai általános iskolában. A szemlélődő hű képet, kaphat az itt látottak alapján a fiatal, mindössze két eves iskolában folyó politechnikai oktatásról, a tanulók ügyességéről, a tanárok és szülők munkájáról. Igen, az övékről is, hiszen jónéhány ügyes és ötletes szemléltető eszköz a felnőttek munkája.

az elsősök a körszívesebben gyakorolják ezen a számolást. Hátha még minden tanulónak adhatnának egy-egy ilyen kis készüléket! A nevelők arról beszélnek, hogy az JFER.T, mely az iskolai szemléltető eszközöket előállítja, készíthetne ebből a számolást megkönnyítő kis

készülékből Sorozatban olcsón előállíthatnák.

Érdek

es,

tanulságos a XXXVII. számú általános iskola kiállítása. Az érdeklődök június 6-ig tekinthetik meg.

(Gyárfás)

A legkisebbek,

nyezetismei’et órákon készítették el gyufásdobozból, színes, ragasztott papírokból lakószobájuk modelljét. Itt láthatjuk a napközisek „gyártmányait”, rajzait is. Később szép, hímzett párnák és könyvjelzők, ügyes babaruhák, cipőre húzható posztó papucs, házilag előállított könyvborítók következnek.

A felső tagozatosok Hargitai Ágoston vezetésével sok érdekes dolgot készítenek a politechnikai órákon. A közelben lévő óvoda gyerekeit apró játékokkal, ügyes KRESZ-láb- lácskákkal lepték meg, de „előállítanak” . mindent, amire szükség van az iskolában. Kémia órán az önmaguk által készített kémcsőállványt, csipeszt használják, a folyosón levő képkeretek, a mentőládák, a lemezből készült hamutartók, ' a diafilm-tartó szekrényke, mind-mind a tanulók kozemunköja. Sőt: saját gyártmányú kalapáccsal, fűrésszel barkácsolnak. Az egyszerűbb tárgyakat, erről tanúskodik a kiállítás, a lányok is elkészítik, de ők inkább varrnak, horgolnak, hímeznek; egyszóval a hagyományos női kézimunkáknak hódolnak.

Külön helyen láthatóak a tanítást megkönnyítő, ügyes szemléltető eszközök. Először dr. Bóna Ervinné készített egy ötletes, nyelvtan-tanít ásnál kitűnően bevált elektromos szemléltető táblát. A Művelődésügyi Minisztérium elfogadta újításként. Hasonló elv alapján működik az a tábla is, »melyen az osztást, a szorzást 'JÜSüeva, könnyen elsajátíthatják. A tapasztalat szerint a gyerekek, sokkal gyorsabban,

BUNKER

Mészöly Miklós pályadíjnyertes színművének ősbemutatója

KI emlékszik még Szomory Dezső Nyikoláj Bibikov című csodálatos novellájára? Ari-a, melyben Bibikov, egy katona, a háború befejezése után, nem tud helyrezökkenni, és kint marad a kihalt fronton. Egyedül rohamoz, elvágja a már elvágott drótakadályokat, újra leöldösi a halottakat. Aztán egyszer, a nagy harctéri magányban egy keservesen viny- nyogó kis kölyökkutyát talál. Ez ébreszti rá az életre. Kosárba teszi a kutyuskát. a kosarat vállára veszi, kitűzi a fehér lobogót, és megindul hazafelé.

Valahogy ennek'a tipikusan szomorys ötletnek emléke kísértett, amikor Mészöly Miklós Bunker című di'ámáját néztem a Nevelők Házában. A bunkerben tíz éve katonáskodó négy ember, akiket ösz- szeköt egy esztelen drill és a parancsnokié hadnagy eszelős fenyegetőzése — valóban Bibi- kovhoz hasonlít. Azt sem tudják. hogy véget ért-e a háború. van-e kint élet, A telefont nem veszik fel, ha néha Szól. Ide tör be az élet annak a lánynak személyében. aki azért jön, hogy engedjék ár a csatornán túlra élelemért. A lány ébreszti rá mind a négyüket az életre, rájönnek, hogy a drill ellen fel. lehet /riadni, és otthagyják a katonáskodásba őrült hadnagyot.

Mészöly Miklós nem marxista iró, minden katonai fegyelem, drill ellen tiltakozik, akárkinek, vagy minek érdekében, történik is az. Ez fogyatékossága. Ám kitűnő pszichológiával és színpadtechnikával felépített, minden irrealitást reálissá tevő írásmóddal megírt darabja a maga egyszerűségében jobban agitál a béke mellett, mint más. esetleg hatékonyabb megoldás. Itt már túllépte a szerző az Ablakmosó zavaros szimbolikáját. és eljutott a valósághoz. Ahhoz a valósághoz, amely nemcsak külvilág, ám a lélek rezdüléseiből is érezhető.

A KÍSÉRLET, hogy ezt felolvasó színpadi darabként adják elő, persze problematikus. Nem a színészek miatt, mert Vargha. Irén, Dobránszky Zoltán. Farlcas Endre, Némethy Ferenc. Pákozdy János, Somló Ferenc és Varga Gyula egyaránt kitűnő. Szokatlan azonban a felolvasó színpadi megoldás. Nagyon meg kell válogatni, mit adnak így elő. mer volt már a világon frakkos Hamlet, és megbukott — joggal. Ez a darab azonban sznro- kingos, egyhelyben álló színészek felolvasásában is érvényesül, és ebben a színészeken kívül tetemes érdemei vannak Kapás Dezső rendezőnek. Újszerű színmű újszerű előadásban. Kísérlet kétségtelenül, ám ha olyan magasztos cél érdekében történik, mint a béke, csak kísérletezzünk!

Máté Iván

ejt erdő ből

Egv a tialszázliól

(Levelezőnktől.)

Hatszáz harmadéves fiatal tesz szakmai vizsgát az idén a miskolci 100. sz. Iparitanuló Intézetben. Nagy feladat vár a harmadévesekre: az eddig szerzett tudásukról kell most számot adniuk.

Néhány hét múlva megkezdődnek a „nehéz" vizsgák. Senki' sem akar szégyent vallani. ezért hetek óta nagy igyekezettel készülnek. Köztük Balogh Béla is. akit ezúttal is könyvek, füzetek halmaza előtt, találunk. Mestere, Babus László is elismeréssel, elégedetten beszél Béla szorgalmáról.

— Vaués, jó szakmunkás lesz belőle. Vizsga rém ekét is nagyszerűen készítette el. Pedig nem volt könnvn feladat

Balogh Bála a szakmunkás vizsga után is a Diósgyőri Gépgyárban szeretne dolgozni. Tanuló ideje alatt nagyon megszerette az üzemet, s az oltani embereket

Drótos János

Tíz évvel ezelőtt, 1954. június 2-án halt meg a világhírű dán író, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja.

Finsterberg környékén főleg babákat állítanak elő. Igen. nagy kézügyesség kell hozzá, hogy ezzel a munkával az ember megkeresse mindennapi kenyerét. A férj a legkevésbé fontos személy a házban. Helyette az asszony, meg a gyerekek a lő családfenntartók. Ezért a népes család errefelé valóban áldás.

A Gessert-házaspárnak csak egy gyermeke volt. az is későn született. Évekig úgy látszott, hogy a házastársak egyáltalán néni kapnak segítő kezet. De a törpe Carvllis addig foglalkozott a Gessert-mamával. addig olvasott rá és itatta titkos gyógynövények levével, míg végre szült, amikor más asz- szonyok már nagymama korban vannak.

Gessertélc a Leina-völgv felső szélén laktak, ott, ahol a Le,;na vize lezúdul a hegvekből. Kis házukat minden oldalról' fenyőerdő ’övezte. Ha a kisfiú napfényre vágyott, messze el keltett barangolnia a háztól. így', ideiében megtanulta, hogy fáradságos út vezet el az örömhöz.

Különben ritkán volt rá ideje, hogy kifusson a tisztásra és megcsodálja a verőiényes világot, mert korán meg kellett dolgoznia a betevő falatért. Először a formából kivett babatesteket rakta ki a ház tornácára, később mar maga préselte formákba kis ujjaival az anyagot. Édesanyja azután óvatosan kivette a babákat, és lesimította testük szélét, vala- .mint érdes felületüket. Ezt az eljárást még nem lehdtett a gyerekre bízni, akit az egyhangú munka szótlanná és komolykodóvá tett.

Ha az apa dolgozni ment az erdőbe és magukra maradtak, az anya kissé felengedett. Régi táncmelódiákat, meg szerelmi dalokat énekelt fiának, vagy elmesélte a fonóban történteket, és beszélt a faluban szokásos vigalmakról.

Az asszony minden héten egyszer elindult megrakott, nagy kosarával a völgyben fekvő gyárvárosba, leszállítani a félig kész babákat. Három mérföldes utat kellett megtennie, és csak késő este ért haza. Heinz ilyenkor ébren várta édesanyját, aki mindig hozott neki valami csekély ajándékot. Ha nem érkezett meg idejében, a fiú tudta, hogy a babagyárban nem kapott újabb munkát, és így kénytelen volt a következő városba bandukolni. Itt álarcokat gyártottak farsangra. Többször megtörtént. hogy a szegény asszony csak másnap délelőtt vetődött haza a végletekig kimerültén, mert nagy bugyor anyagot hozott magával karácsonyfadíszek készítéséhez. Ezekből az ezüstös karton la nőkből és a sok fényes papírból csinálták azokat a csillogó, tarka-barka díszeket. meff karácsonvfa he- tömendő csillagokat.

Édesanyja sok érdekeset mesélt a távoli városokról, s . a zárkózott fiú feszült figyelemmel hallgatta minden szavát.

Az asszony néha fiát is magával vitte, amikor árui szállított. De Heinz legtöbbször otthon maradt, és egyedül még iobban kellett igyekeznie a munkával.

A magányos lakásban gver- ' meid, fantáziája lázasan , dolgozott, és annyira megzavarta, hogy egészen mást rajzolt a babafejekre vagy az álarcokra. Előfordult, hogy elcserélte a babák szemöldökét meg az álarcok szakállát és jót mulatott a dolgon, de sohasem nevetett. Ezek közül az álarcok közül egyesek nagy sikert arattak az álarcosbálon. Heinz mindig alulra dugta a tréfából elrontott álarcokat. De ha egyet kint felejtett, azt az édesanyja rakta el, amíg ő aludt, nehogy az apja meglássa. Különben verés lenne a vége, ami az anyának fájt volna legjobban.

Heinz, az évek múlásával egyre nehezebben kezelhető kamasszá serdült. Apja sokat panaszkodott, hogy minden áldott szombaton a kocsmában lődörög. A fiú nem szerette az, örökké sötét, félelmet keltő erdőt; sehol egv ablak, amelyen át világosság szűrődne be. Gyűlölte ezt a ferengeteeet. De ugyanúgy gyűlölte a babákat és a gyerekeket, akik játszanak velük.

Igen hirtelen természetű volt. A legegyszerűbb dolgok méregbe tudták hozni, és ez lett a veszte. Egy alkalommal, amikor egyedül volt otthon, a babáknak készített leányfejek láttán valóságos dühroham fogta el. Miért is nem került legalább egyszer fiúfej ezekre a babákra? Olyan ellenállhatatlan vágyat érzett egy ilyen fiúfej készítésére, hogy kis zsebkésével azon nyomban nekilátott a puha téglaforma átalakításához. Az eredménnyel igen meg volt elégedve, és amikor édesanyja hazatért, már több tucat fiúfej volt száradásra készen. Legnagyobb meglepetésére anyja nem örült ötletének, hanem keserves sírásra fakadt. Az Öntőforma. meg az anyag el volt rontva, és bármilyen nehezére esett, mégis szólnia kellett férjének. Az apa kegyetlenül megverte fiát. úgy. hogy Heinz majd egy hétig nyomta az

ágyat.

Ahogy így, fájó derékkal feküdt. nagy elhatározásra jutott: El kell mennie, ki a nagyvilágba, oda, ahol nem nő mogyoróvessző, ahol a gyerekeket nem kényszerítik arra, hogy babákat készítsenek, és ráadásul még verést is kapnak. Elvágyott ebből a zord erdőből egy szebb világba, ahol öröm gyereknek lenni. Régen foglalkoztatta ez a boldogító gondolat, és most valóra akarta váltani.

Vasárnap reggel, amikor édesanyja elhagyta a házat, Heinz is felkelt. Apja már kint járt az erdőben. Zsebre- vágott egy burgonyalepényt,! majd kis szánkóját elővéve! futni kezdett, mintha üldöznék. Már jó darabot menti amikor eszébe jutott, hogy édesanyja nem talál ennivalót, ha megjön. így visszafordult és letette a lepényt a ház küszöbére. Néhány lépés után azonban arra gondolt, hátha róka talál jönni és megeszi. Ezért újból visszament és feltette a burgonyalepényt az ajtófélfára, ahová a \ kulcsot szokták tenni. Aztán 1 elindult az erdőbe. De nem a völgybe vezető úton. hanem felfelé. Lassan, kapaszkodva haladt, mindig feljebb. Verőfényes dél volt. amikor kiért a legmagasabb pontra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt.

Itt megkereste a lefelé vivtf- utat, rádobta magát szánkójára és hasonfekve siklott le a völgybe, maga mögött hagyva az ismerős tájat. Félelem nélkül suhant bele a bizonytalanba.

Nagyszerű dolog volt ez a szökés. Még sohasem érezte magát ilyen jól.

(Boldog Balázs fordítása.f