Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-04 / 129. szám

4

ESZAKMAGYARORSZAG

Csütörtök 1964- júnltj» L

0©sss©lel@ii & s&épmS^elés

átalakuló

Már ezek

IV.

a tények is adhatnak némi támpontot a népművelők tervező és gyakorlati munkájához. a differenciált népműveléshez. Arra viszont feltétlenül figyelmeztetnek, hogy a falusi népművelés fő iránya tendenciózusan a legalacsonyabb általános- és szakműveltségű rétegek körében kell, hogy kifejtse kettős hatását. A falusi igények elemzésekor a népművelőknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk . a falusi életre mindinkább jellemző tényezőt, amelyet az anyagi kultúra megszerzésének igényességében tapasztalunk; s ez bizonyítja legjobban az élet- színvonal nagymérvű emelkedését. S hogy mindez falun is szembetűnően mutatkozik, az az egészséges és helyes fejlődés szükségszerű velejárója, Falvainkra alig lehet ráismerni. Mint az erdő, nőnek az új, szebbnél szebb családi házak, modem berendezésekkel. A technika vívmányainak betörése is megfigyelhető: modem rádiók, televíziók, mosógépek stb. találhatók a lakásokban, hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük. Részben igazat kell adnunk azoknak, akik a válságtünetek egyik okát abban látták, hogv a dolgozók lakáskultúrája kezd gazdagabb lenni, mint a művelődési otthonoké.

“ I hogy nagyobb köz- '£az> | s

ségeink többségében már szppen berendezett, otthonos művelődési házakat találunk, de mi van a kisközségekben? Bizony nincs kultúrház, könyvtárhelyiség, de több helyen egy önálló, klub-életre alkalmas terem sem. (Az encsi járásban pl. harminc ilyen község van.)

De ha már a gátló okokat soroljuk, el kell mondanunk, hogy baj van egyes vezetők hiányos népművelési szemléletével is. Legtöbb helyen még a művelődésügyi osztályon belül sem képviselik megfelelő súllyal a népművelést; ezen belül a felnőttoktatást és különösen a könyvtári munkát. A gazdasági felügyelőknek nincs népművelési szemléletük, csak az oktatásügy gondjai, problémái kötik lé figyelmüket, erejüket, de sok helyen az osztályvezető is azokban őrlődik fel;

Nagyarányú szemléleti és szervezeti változásokra lenne szükség a művelődésügy egészén belül. A kulturális forradalom, az eszmei offenzíva népművelési vonatkozású feladatai ebben az átalakuló időszakban határozottabb szakmai irányítást kívánnak. Nagyobb energiát követelnek a felnőtt oktatásra, színvonalasabb tartalmi és módszertani munkát a járási és nagyobb (körzeti) művelődési otthonoktól.

Napirendre kellene tűzni a meglévő falusi művelődési otthonok alapos vizsgálatát. Be- töltik-e feladatukat? Bázisai-e a néoművelésnek. ha tevékenységüket eredményekben, illetve hatásokban nézzük? Aliéba!

tíz év alatt a művelődési otthonoknak kulturális központokká fejlesztésén fáradoztunk. Nagyarányú építkezésekbe kezdtünk, nagytermet és színpadot kívántunk létrehozni. Sok helyen csak a megépítéséig jutottunk el, és azzal kimerült minden energia. Láttunk az országban, megyénkben is, gyönyörű, ultramodern művelődési házakat fényűzően berendezve, de a szemléletből hiányzott az a gondolat, hogy oda a falu dolgozó parasztjait bevigyék, és a kényelmes fotelek. párnázott székek, könyvek munka után szórakozási, művelődési. tanulási lehetőséget nyújtsanak. Sok helyen a könyvtárakat ki is rekesztették ezekből a kultúrházakból. Pedig a könyvtári, munka az a terület most is. ahol nincs visszaesés. nincs stagnálás, hanem fejlődés van. A köz- művelődési könyvtárak hálózata a legkisebb falvakban is szervezetileg jól kiépített, stabil intézmények, r^ak elhelyezésük. berendezésük- és felszerelésük méltatlan fontosságukhoz, A falusi köznsnvelö- dési könyvtárak ma a leghizto- £a"KK. le-'folye'v’etosebb errt a teldásn »V a p^alnnűveltségnek azáltal, hogy egyre

Az utóbbi

több könyvet juttatnak el egyre több dolgozóhoz. A könyvtárak korszerű hálózata éppen olyan szükségszerű tartozéka a szocialista társadalomnak, mint az iskolák rendszere. Éppen ezért érdemelnének külön figyelmet a népművelés egészén belül is. s tisztázni kellene helyüket és szerepüket az egész művelődésügyben. Még sokan nem tartják a könyvet állandó és biztos munkaeszköznek. ‘

Figyelemre méltó, hogy a járási könyvtárak több mint tíz éves tapasztalattal és gyakorlattal végzik szakmai, módszertani irányító munkájukat. Már születésük pillanatában a hálózati munkát, a községi könyvtárak szervezését, segítését tűzték fő feladatul. Ma pedig egyre sikeresebben töltik be azt a feladatukat, hogy megtanítsák a községi könyvtárakat a színvonalas olvasószolgálati munkára, az olvasóvá nevelés módszereire. az emberekkel való foglalkozásra, a tudatformáló funkció ellátására, sajátos eszközükkel. az egyetemes tudás legfőbb hordozójával — a könyvvel. Pontosan azt csinálják. amit a járási művelődési otthonok a maguk területén nem csinálnak: a módszertani központ szerepének betöltését. Ezért kellene elgondolkozni illetékeseknek azon. hogy vajon azokban a községekben, ahol még. távlati dolog a nagytermes. színpados szemléletű kultúrház (nem is feltétlenül szükséges), ott épülienek meg, minél rövidebb időn belül a klub-könwtári obiektumok. Valamennyi kis község számára. anyagilag is elérhető, elvan klubok létrehozásáról kellene gondoskodni, amelyekben a kultúra, a néoművelés bázisa

3 j5t

Azoknak a Bulgáriában nagyon jól bevált „csitalisték”- nek példájára gondolunk, amelyek a hagyományokban gazdag olvasókörökből . lettek minden legkisebb bolgár falu kulturális központjává. Tíz évve] ezelőtt minisztériumi küldöttség egy hónapig tanulmányozta a bolgár csital'stéket. írtak és áradoztak róluk. Nálunk is követendő példaként hangoztatták, de nem történt semmi. Pedig tíz év távlatából tanasztaljuk, hogy az energia, erkölcsi és anyagi áldozat,

amit azért hoztunk, hogy a falusi kultúrházak a falu kulturális életének központjai legyenek — színvonalas művészeti. ismeretterjesztő munkával szolgálják a kulturális forradalom ügyét — valljuk be őszintén, nem hozták meg a várt eredményt.

Sokféle okai közül már eddig is többre rámutattak, s talán nekünk is sikerült néhány gondolattal hozzájárulni a népművelés problémáinak körvonalazásához. A feladatok, a sürgős tennivalók, a kö- yetendő példák a kudarcokon, a sikereken lemérhetők. Egy bizonyos: tenni kell valamit, többet kel> tenni, mint eddig, mert a kulturális forradalom, az eszmei offenzíva ügye ebben az átalakuló időszakban is többet kíván a népműveléstől. A népművelők viszont forradalmibb tetteket várnak a népművelés szerepének lebecsülő! ellen. racionálisabb anyagi és erkölcsi szemléletet a társadalmi élet minden területén! mert pártunk VITT. kongresszusa az eszmei offenzí- vát a társadalom egészére építette.

hogy a népművelési munkát

Tudjuk,

nem lehet sematizálni, egyfor- másítani, mert a népművelési munka százarcú. Célunk csak az lehet, hogy terebélyesedjék, gazdagodjék, színesedjék; idomuljon az egyes rétegek igényeihez a tartalom és a módszer egyaránt. De ugyanakkor, nézetünk szerint, szükség lenne egy határozottabb rendező elvre, amely biztosítaná, hogy ne legyen egymástól mereven elkülönülő kulturális munka falun, hanem mindenütt olyan munka folyjék, amely a nagy egész részeként szervesen egységbe illeszkedik.

Gondolataink összegezése után megjegyezni kívánjuk, hogy nem az eddig megjelent, gondokkal, problémákkal foglalkozó cikkekkel akartunk vitatkozni, hanem tapasztalatainkat mondtuk el őszintén. Nem törekedtünk a további problémák, új módszerek és szép eredmények teljesebb feltárására, elemzésére, ez a szintézis nem is lehet egy ilyen cikk feladata, de az ügvet se- píteni akaró szándékkal mondottuk el.

Szabó Gyula—Urszin Sándor (Vége.) (Encs.)

Hová

Elhagyta. Ott felejtette a vonaton, a buszon, a villamoson, vagy hanyag eleganciával bedobta azt is a lottó-ládába, esetleg a Patyolathoz vitte valamelyik zakójának zsebében. Mit? Pénztárcát, személyi igazolványt, kötött kabátot, aktatáskát, szemüveget, bakancsot, satut, bőröndöt és a jó ég tudná felsorolni, még mi mindent. Ami csak egy kicsit is alkalmas az elhagyásra, az már ottmarad valahol. Sőt, ami nem alkalmas az elhagyásra. az is. Polcok, szekrények, raktárak telnek meg az otthagyott, elfelejtett holmikkal.

Diploma — 19! 2-böl

Az 1912 a keltezésben szerepel. Akkor töltötték ki a díszes. üveg alá, keretbe kívánkozó, tanári diplomát Fejér József nevére. Tenyérnyi nagyságú, fatokba zárt pecsét bizonyítja hitelességét. Körülbelül egy hónappal ezelőtt találták a vonaton. Azóta a miskolci Tiszai Pályaudvar talált tárgyak raktárában vigyázzák. Dobrosi Barna bácsit. aki csaknem 30 éve intézi az elfelejtett holmik ügyeit, még ez a különös lelet sem készteti csodálkozásra.

— őriztünk *mi már sok mindent.ebben a raktárban — mutat a zsúfolt polcokra, a táskák, ernyők, női kalapok, sálak, félcipők, seprűk közé.

— Mi a sorsuk ezeknek a holmiknak?

— A talált tárgyakat három hónapig őrizzük, akkor eljönnek a bizományiból, és a legjobbakat megvásárolják. A többit elárverezzük.

Kié ez a néhány ezer forint?

Az autóbusz, a villamos ugyancsak kiválóan alkalmas különböző dolgok elveszítésére. A Miskolci Közlekedési Vállalat pénztárának helyiségében egy hatalmas szekrény állandóan ezektől tömött. Rengeteg a női táska. Néhány bakancs is található, és nagyon sok diáksapka. A diáksapkák száma ilyenkor, tavasszal igen megduzzad, nem is keresi senki. Csak ősszel jönnek értük. Nébelépőket is hoznak a kalauzok. | kát, karikagyűrűt stb. £s ugya

a feleség

persze ezeket könnyű visszajuttatni gazdájukhoz. Mint ahogyan azt az 5200, majd 3100 forintot is könnyű volt vissza-^ juttatni, amelyet táskában, találtak, iratokkal együtt.

De miért nem jönnek vajon a néhány száz forintos összegekért? A pénzről itt külön könyvet vezetnek. Ha ösz- , szeadnánk az apróbb tételeket, néhány ezer forint bizonyára kikerekedne. Nem keresik.

•— A legérdekesebb lelet?

— Egy sírfelirat volt — válaszolja a pénztáros. — Már elvitték. De van egy köteg szerelmeslevelünk, gondosan átkötve, nylon-zacskóba zárva.

— Diploma nincs?

— Az nincs. De érettségi bizonyítvány unk van.

Meg ne mondja! Dugesz pénz volt!

Kapkodva, ijedten hadonászva ront be a Patyolathoz egy férfi.

— A zakóm! Illetve a nadrágom! A zsebét meg akarom nézni! Remélem, még nem mosták ki!

Nem, még nem mosták ki. Néhány perc múlva megkapja, gyorsan az órazsebhez nyúl. majd elterülő, széles mosollyal kiemel három darab százast.

— Csak meg ne mondja az asszonynak! Dugesz pénz volt — nyújtja vissza elégedetten a nadrágot, és távozik.

A Patyolat természetesen nem őriz bőröndöt, satut, rw rekkocsit, de csak azért, mert ezek a tárgyak nem fémek a zsebbe. így nem is tudja ottfelejteni senki, amikor tisztításra viszi a ruhát De ami zsebbe hagyható, az' fellelhető itt. 'Töltőtollat, igazolványoA Magyar Rádlő és Televízió

miskolci stúdiójának műsora

(188 méteres hullámhosszon 18—10 óráig)

Megyénk életéből.

Képek a rekonstrukcióhoz.

Az IBUSZ és az SZMT üdülőkért . . .

Szárnyaló dallamok.

Néhány perc statisztika.

Ismerkedjünk!. .. Megyénk néhány mezőgazdasági problémájával.

Az ózdi Liszt Ferenc Művelődési

az

ha személyi igazolványt, gyári Ház népi zenekara játszik.

pénzt. Jól eldugva elől.

Feleségül veszem zz ötös találatot!

Az ember azt hinné, hogy a lottó-ládába csak a lottószelvényeket rakják a tisztelt fogadók. Nem is nagyon ejthetnek bele mást, hiszen keskeny a nyílás.

De ami ezen a keskeny nyíláson befér, azt mégis megtalálják a szelvények között. A találatokat vizsgálgató embereknek szerdán és csütörtökön a miskolci körzeti irodában az az első dolguk, hogy a zsákokból kiöntött szelvényeket külön válogatják a nem szelvényektől. Mi található a külön halomban? Kanadába szóló levél, pénzesutalvány, szépen, gondosan megcímezve, gázszámla, szőlő-telekkel foglalkozó okirat, bírósági Idézés, a legkülönbözőbb számlák, csekkek. Nemrégiben száz forintot is találtak. Csak úgy. Stáz forint. Legutóbb két darab tízest.

Még néhány érdekesség. Az egyik szelvényhez hozzácsatolva egy fiatal fiú fényképe.' Házasságot ajánl annak, akinek ötös találata lesz. Egy másik szelvényen egy fiatal lánynak a fényképe. Almainak lovagja szintén egy ötös talá- latos. Nyilván ezek. a gyerekek is elvesztettek valamit. Amit a homlok mögött, szokás keresni.

Igen. sok mindent elveszítünk. Olyat is, 'ami alkalmas az elhagyásra, olyat is, ami nem.

Priska Tibor

|MO zlí/ZEMI l/M*ALAT) műsor&aMI

béke

4—10: Párduc. I—U. rész Szél*»»

olasz. K: f. 4, 7. M. 7. Ke^

resztetek.

KOSSUTH

filmszínház délelőtti műsora

4—5. Kezdés: 9-kor, 6-án f. 9-kori Párduc. I—n. rész. Széles, olasz. 8: A 66. szélességi foktól északra. Színes szovjet. 9—10: A kapitány* Magyarul beszélő bolgár. Kezdést

9 és f. 12.

KOSSUTH

filmszínház délután! műsora

4—7: A 66. szélességi foktóf északra. Színes szovjet. 8—10: A kapitány. Magyarul beszélő bolgár. Kezdés: f. 4. hn. 6 és 8. M. 7-éni Egyiptomi történet. K: f. 10 és L 12.

FA.KLYA

4—5: A félelem bére. Francia* ‘ 6—7: Ürl muri. Magyar. 8—9: Férjek. Magyarul beszélő jugoszláv. Kezdés: 1’. 6 és 8. 10—11: Nyomorultak. I—II. rész. Színes, olasz—* francia. Kezdés csak í. 6. M. 7-éfti öcsi, Peti és a többiek. Kezdés: í.

10 és f. 12.

MISKOLC TÁNCSICS

4*—5., csak 4-kor: Orosz csoda.

I—II. rész. 7-kor: Rocco és fivérei,’ Olasz. 6—7: Topáz úr. Színes* angol. 8—9: Szigorúan titkos. NDK. ; Kezdés: f. 8 és 8. M: 7. Az isme- j retlenség határán. Kezdés: f. 10 és f. 12.

SAG VARI

4—5: Férjhez menni tilos. Magyar. 6: Korzikai testvérek. Színes francia. 7: Lerombolt híd. Lengyel. 8—9: Dühöngő ifjúság. Angol. KJ f. 5 és 7.

' MlSKOl r SZIKRA

4—5: Sodrásban. Magyar. 6—73 Külön asztalok. ’ Amerikai. 8—9: Űri muri. Magyar. Kezdés: hn. .5 és n. 8.. hétfőn • csak 7. M. 7: A kis detektív. Kezdés: 10.

MlSKOl r PFTOFl 4—6: Robin Hood új kalandjai,' Színes, angol. 7: A kopár sziget. Japán. 8—9: Az arénában. Mexikói. Kezdés: hétfő, csütörtök, vA-j sámap f. 5 és 7. kedd; péntek; szombat csak 7. M. 7: Kati ée a vad macska. Kezdés: 10. niADAI.

6—7: Szerencse a szerelemben. Francia, mb 9—10: A félelem bére. Francia Kezdés: keddt vasárnap n. 5 és 7. szerda, szombat. 7.-M. 7: ösvény a hegyekben. Kezdés: f. 11, BÜKK

6: Délibáb minder), mennyiségben. Magyar. '6—7: A kopaszok bandái*. NDK. 8: Egy asszony a lánya. Olasz, 9—10: Malachius Csodája. Nyugatnémet. M. 73 Bab) égbolt. T. rész.

ADY. — Terem.

4—5: Nehéz évek. Ölasz. 6—7: Már nem olvan időket élünk. Ma- e»var. B—9: Az utolsó ítélet. Olasz/ Kezdés naponta 6 órakor: Matiné 7. "»a-vor: A 30-ik születésnap.

Kert.

4—5: Korzikai testvérek. Színe«; francia. R—7: Szigorúan titkos. rrnvr b—n: Ar utolsó ítélet, Mnj: ffvsmti beszélő olasz, kezdés na-ÓOP + n fCl 9,

DIÓSGYŐRI VASAS FTT.MerTNTHAr

Júrtius 4, 5, 8. 7: Az élíSAlfá. Olasz film. Csaik 18 éven felülieknek. Széles változatban. K: 5 éd necyeő 8 őrskor.

Június 8, 9: Párduc. Olasz film.' I—IT. rész. Széles változatban. Korhatár nélkül. K: 5, 7 óratax.

A garadnai Petőfi Tsz a jobbak közé tartozik, a munkaegység-érték csali egyszer szállt 30 forint alá (talán egy forinttal), de a tsz-tagok egyre növekvő igényeit még ez a közös gazdaság sem képes teljesen kielégíteni. A háztájiban rejlő lehetőségek kiaknázása mind a tagok, mind pedig a népgazdaság előnyére válna. Mióta ismét megnőtt a háztáji szarvasmarhaállomány, az eddig veszni hagyott kerti és árokparti fűvet is lekaszálják, az asszonyok összeszedik a gyomot kapálás közben, és nagy batyukat kötnek belőle. Nem könnyű az a batyuzás. bizony nem. de vajon a gond, az anyagi problémák, melyek • a tönkrement háztáji állatállomány miatt megszaporodtak, azok nem nehezek? Azok az igazi nehézségek. Amint hallottam. tavaly már ötven köril] ' mozgott azoknak a családok- : nak száma, amelyek • a közösből hordták a tejet — mióta tehenet juttattak több tsz-tag. nak. sokkal több tejet visz a vonat Garadnáról a városnak,

A háztáji gazdaságok ez esetben jelentős gondjainkat apasztják. Persze, úgy tudnak igazán létezni a háztáji gazdaságok. ha a termelőszövetkezet róluk is gondoskodik. A háztáji állatállomány megléte serkentőleg hat a tagok közösben végzett munkájára is. hiszen a takarmány java része a közösből ered. s a takarmányt is a munkaegység arányában osztják.

Ez a mostani tavasz gazdag esztendőt ígér a garadnaiak- nak. Az ígéret valóra is válik.

— Ami az embereken múlik —. állították teljes határozottsággal a vasárnapi diskurzuson a tsz-tagok '—. abban hiba nem lesz.

Zárszámadáskor majd elvá- . lik, jól dolgoztak-e... g. m.

* DÉLUTÁNI DISKURZUS

guk bőrén tapasztalják, mit tesz az. ha csak egy kicsit is elhagyják magukat. A körülöttük ólálkodó gondok egyből felütik fejüket, miként a kukorica is elgyomosodik, ha tétlenkednek, nem nyúlnak a kapához.

Tennivalók az állattenyésztésben

Esteledik. Telt tőgyű tehenek népesítik be a fő utcát, és sok növendék jószág, örvendetes dolog, hogy ismét megjött az emberek állattartó kedve. Garadna mindig is híres volt szarvasmarha- állományáról — az utóbbi években kicsit megfakult a hírük, bár a tsz szép eredményekkel dicsekedhetik ezen a téren is. A közös állatállomány azonban nem szaporodott olyan mértékben, ameny- nyire a háztájiban apadt. A változott körülmények arra kényszert tették az embereket. hogy felhagyjanak az állattartással, tulajdonképpen tehát ..városi életmódra” rendezkedtek be. Az új házakhoz (hatvan körül van az új lakóházak száma) már nem eibei- tek istállót, nemcsak azért, mert az is pénzbe kerül, hanem. mert többségükben a régi porták istállói is megüresedtek. Nagy vétek bizony parlagon hagyni annyi lehetőséget, legalább 400—500 darab tehénnek elegendő istállótér kihasználatlanul maradt. Ezeket, az istállókat nem lehet nagyüzemileg hasznosítani. a szétszórtság megdrágítaná a tenyésztést, viszont a háztáji szarvasmarhatartásra kiválóan alkalmasak továbbra ie.

kát! — áradozik egyikük — Szép.

Tudom, mit értenek itt a szépen, annak nagyon tökéletesnek kell lennie, ami itt szépnek mondatik. Amikor ujjnyira nőttek a répalevelek, elepte a nép a földet, gyorsan kiegyelték, hogy ha jön egy újabb eső, nyugodtan fejlődjék. Meg azért is iparkodni kell. mert ilyentájt már szaporodnak a mezei' tennivalók, s aki elmarad, lustálkodik, később kapkodhat, körmére ég a munka.

A kukorica is jó földbe került, már szépen sorzik, de a gyom is siet a növéssel, azt hiszi a haszontalan, ha lehúzza növésben a kukoricát, ő lesz az úr. A fogatosok már megleckéztették. — ekelcapázzák a kukoricát.

A Templom-parton megany- nyi sárguló rend, „mint könyvben a sorok”. Szép volt az első kaszálásé lucerna, akkorára nőtt, hogy sok helyen nem bírta magát lábon, megdőlt. Kézzel vágták a fogatosok, meg azok, akik tehénnel rendelkeznek, holdanként öt munkaegységet kerestek és a termés tíz százaléka az övék.

A bizakodó hangulat sem feledteti el velük, hogy a vezetőség tavaly nem bizonyult elég gondos gazdának. Az talán érthető, hogy (az aszályos időjárás miatt nem termett elegendő takarmány) szálas takarmányt kellett vásárolniuk de szalmát is vettek, és ez nagy hiba, mert például a háztáji szalmát eladták, kivittek a faluból. Meg kell előzni az ilyen nehézségeket a gondos gazdába szorult, annyi előrelátás, hogy nem várja be a bajt. igyekszik elejét venni. A maAz öregek végigülték a ló- ' cát, diskurzussal ütni el a va- 1 sárnap délután unalmát, ösz- szébbhúzódtak, és invitáltak, üljek közéjük, mondjak vala- ’ mi jót. — A messziről jött ember nagyokat tud mondani —, előlegezett egyikük bizalmat esetleges füllentésemhez.

— Milyen a határ? — kér- ! deztem.

— Nincs mit írni, mi? — lökött oldalba szomszédom. —

1 írd csak meg, fiam, hogy régen volt ilyen szép.

Körülnéztem, mit mondanak az arcok, igaz-e, hogy valóban

■ szép a garadnai határ. Az ar- ’ cok kórusa rámosolyogta az

igent. Kíméletes volt a tél a ' vetésekhez, s ami ritkán fordul elő. még a parti földek is kitett ek magukért, talán ott ' szebb a búza, mint a laposon.

A kezdet bíztató

Csendes jóérzés párázák a

• beszélgetőkből, miként a pi■ pák füstje. Elégedettek az időjárással, g ha. az ég nem késik az áldással, az aranyat érő esőkkel, akkor már nagy

: hiba nem lehet. Mert az öröm forrása mindig a föld volt ' ezeknek az embereknek, a sze■ met gyönyörködtető, lelket megnyugtató vetések. Két

• héttel ezelőtt kicsit nyomott

■ volt a hangulat a vasárnapi ' eszmecserén. A beszélgetők

nyelvére szidalmas szavak tó- ; dúltak. Aztán megjött a vár- ’ va várt eső; utána a napfény- ’ zuhatag, és miként kikelt a földbe simogatott mag. úgy szökkent szárba az emberi bi- . zakodás i9. Kettőt se kelleti i szólni, sietett mindenki adol- . ga után,

: — Ha látnád a cukorrépán-