Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-25 / 147. szám

eszäkmagyarorszag Csütörtök, 1ÍK54. június 25. Hruscsov Göteborgban — Kállai Gyula előadása a Magyar Népköztársaság * külpolitikájáról — Tito Lengyelországban — VI. Pál pápa beszéde $ i Hruscsov elvtárs Göteborgban A program: Hajógyári Iái ogatás — Hajóavatás Mankásgyűlés — Díssebéd A szovjet kormányfő és kí­séretének tagjai Eriander svéd miniszterelnök és más hivatalos személyek társasá­gában szerdán Svédország második legnagyobb városá­ba, az ország nyugati részén fekvő, 400 ezer lakosú Göte­borgba látogattak. Hruscsov göteborgi láto­gatása két hajógyár meg­tekintésével kezdődött. A szovjet kormányfő az Arendal gyárból hajón foly­tatta útját. A Götaverken ha­jógyárba ment. Ez a több mint száz éves üzem sok ha­jót készít szovjet rendelésre. Most éppen indulásra készen áll egy úszódokk, amely a Fe­kete-tengerre kerül majd, a Sólyánál pedig már vízrebocsátásra várt egy 157 méter hosszúságú hűtőhajó, amely ugyan­csak a szovjet kereskedel­mi tengerészet tulajdoná­ba kerül. Nyina Hruscsova a hagyo- mányos pezsgős palackkal avatta fel a nagy svéd termé­szettudósról, Kari Linnéről el­nevezett hajót. Ezután nagy taps közepette Hruscsov lépett a mikrofon­hoz. Kijelentette: örömmel vesz részt az új hajó vízrebocsátá- sán, s köszönetét tolmácsolta mindazoknak, akik részt vet­tek a hajó megépítésében. A szovjet miniszterelnök ezt követően tolmácsolta a svéd munkásoknak szovjet munkásíársaik üd­vözletét. Hruscsov a többi ' között1 hangsúlyozta: bár az utóbbi időkben enyhült a nemzetközi feszültség, a háborús veszély még fennáll. Ezért a Szovjetunió javasolja a fegyverkezési verseny megszüntetését, az általá­nos és teljes leszerelést. E cél megvalósulásának bizto­sítéka az, hogy minden dol­gozó, minden becsületes em­ber. minden nép fogjon össze a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért, a háború ellen folytatott harcban. Hruscsovot nagy tapssal bú­csúztatták a munkásgyűlés résztvevői. A szovjet minisz­terelnök és kísérete ezután hajóra szállt és folytatta útját a város közoontja felé. Miután partra szállt, a régi tőzsde épületébe ment. ahol Göte­borg városi tanácsa ebédet adott a szovjet kormányfő tiszteletére. Kállai Gyula előadása a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján, szerda délután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnök-helyettese A Ma­gyar Népköztársaság külpoli­tikája címmel .előadást tar­tott. Az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezett előadáson megjelent Gáspár Sándor. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Ilku Pál, a Poli­tikai Bizottság póttagja. Részt- vett az előadáson a párt Köz­ponti Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak több tagja, ott volt politikai és társadalmi életünk számos ismert képviselője. A békéről beszélt § VI. Pál pápa t A béke kérdéseiről szólva % VI. Pál ki jelep tette: „Aggoda- ó lommal figyeljük a fegyveres ^ konfliktusok epizódjait, az új- jáéledő nacionalizmus és a faj- $ üldözés esteit. a szembenálló % tömbök ellentéteit. Látjuk, ó hogy a világnak feltétlen szűk- sége van a békére. A tőlünk ó telhető legnagyobb mértékben ^ bátorítani akarjuk a kölcsönös *p tisztelet, a nyugodt együttélés, ♦ a hasznos véleménycserék, a o közös célkitűzések folyamatát. * Mi is. mint. elődjeink — non- ^ dotta VI. Pál. pápaságának 0 első évfordulóián — a békét ^ hirdetjük továbbra is. ♦ Feledékeny zsarolók Az NSZK területén megjelenő Deutsche Nationalzeitumg und Soldatenzeitung — köznapi nyelven szólva — „jó ccg!’1- Sót: „Igen jó kis cég”. Már ami a neofasizmus glerrifikálását és minden elképzelhető reakció támogatását illeti. Mert mi lehet a véleménye a becsületes közvéleménynek az olyan politikusokról, akik ezt a lapot tartják szócsövüknek, s eb­ben a lapban nyilatkoznak a „saját kormányuk” politikája elle-a? Hans Neuwirth, a bajor CSU vezetőségének tagja, mint potentát, felettébb határozottan nyilatkozott a fent idézeti lapnak. Lángoló szavakkal jelentette ki, hogy az 1938-aa müncheni egyezmény, amely kiszolgáltatta Csehszlovákiát a fasizmusnak és legalizálta a területrablás hitlerista „tör­vénykönyvét” — „nem zsarolás útján, hanem jogérvényei módon jött létre”, következésképpen „örök időkre” érvényei marad. Hans Neuwirth sajátos alkatú koponyája nem akar emr lékezni tehát az „ausradier en”-t üvöltöző Führ erre, a moz­gósított Wehrmacht, SS és egyéb „abteilung”-ok légióira. Ét nem akar emlékezni a nyugati hatalmak határozatára sem, amely 1942-ben hatályon kívül helyezte a müncheni egyez­ményt — miután annak minden egyes pontját Hitler előző­leg már felrúgta. Nos vannak feledékeny zsarolók. De a tör­ténelem nem feled. És ha van valami, ami „örök időkre" ér­vényes, — az főképpen a fasizmus teljes bukása lehet. —d. —d. A török helyset Csomh® akar térni Kongóba A kongói hazafias erők a je­lek szerint szilárdan tartják magukat Albertvilleban, JUL u+s-ía A NAGYVILÁGBAN ADENAUER volt kancellár Düsseldorfban mondott beszé­dében azt sürgette: De Gaulle július elsején Bonnban teendő látogatását használják fel ar­ra, hogy újabb kezdeménye­zést indítsanak el a közös piaci országokat tömörítő po­litikai unió üeyében. TÖBB mint négyszáznegy­ven embert fosztottak meg tíz évre politikai jogaitól Brazíli­ában. Közöttük három volt köztársasági elnök, hat volt miniszter, számos parlamenti képviselő, diplomata, katona­tiszt, újságíró szerepel. A MIKOJAN-vezette szov­jet parlamenti küldöttség szerdán részt vett Djakartá- ban a hősök emlékművének ünnepélyes leleplezésén. Ezt a nagyszerű építészeti alkotást a Szovjetunió népe és kormá­nya ajándékozta a baráti In­donézia népének és kormá­nyának. AZ ENSZ 34-es bizottsága elfogadta azt a határozati ja­vaslatot, amely felszólítja Nagy-Britannia kormányát, hogy azonnal tűzze ki Brit- Guayana függetlenné válásá­nak időpontját. Észak-Katanga fővárosában. A tartomány közigazgatása a forradalmi erők kezében van A Paris Presse szerdai szá­mában közli Csőmbe volt ka- tangai diktátor nyilatkozatát mely szerint kész arra, hogy visszatér Kongóba és hajlandó a következő kormányban fe­lelős tisztséget elvállalni. Tito Lengyelországban Júniug 25-én, csütörtökön W. Gomulka. a LEMP KB első titkára és A. Zawadzki, a Len­gyel Államtanács elnökének meghívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke hiva­talos látogatásra Lengyelor­szágba érkezik. ISMÉT INÖNÜ török mi­niszterelnök a múlt héten Wa­shingtonba utazott, hogy Johnson elnöktől kérjen se­gítséget nagyonis roskatag uralmának alátámasztására. Ez a roskatag kifejezés nem túlzás, mert Inönü már hóna­pok óta kisebbségi kormány élén áll, s a nemrégiben ren­dezett részleges szenátusi vá­lasztások után elsőszámú el­lenfelének, az Igazságpárt­nak már több mandátuma van, mint 'az összes többi pártnak, Inönü pártját is be­leértve. Az Igazságpártról tudnunk kell, hogy az 1960. májusában megdöntött korrupt és mély­ségesen reakciós Menderes- párt örököse, zászlajára írta annak a Menderesnek a ne­vét, akit Inönüék a jogra és a demokráciára hivatkozva vé­geztettek ki! Mi a magyará­zata annak, hogy a társadal­mi reakciót megtestesítő mozgalom, amelynek irányí­tói nemrégiben még a bitó­fa alatt álltak, vagy börtön­ben ültek, egyre-másra aratja a választási győzelmeket, s az ország legerősebb pártjává nőtt? Miért halad a török bel­politika rák módjára — hát­rafelé? Hasai események Debrecenben, a Magyar Tu­dományos Akadémia Atommag Kutató Intézetében szerdán ünnepi ülést tartottak a. kutató intézet tízéves fennállása al­kalmából. Június 26-án, pénteken a MÉMOSZ székhazában Ilku Pál művelődésügyi miniszter megnyitó szavaival és Kodály Zoltán, valamint dr. d’fi ’Tv Haymann. az UNESCO vezér- igazgatója képviselőjének ün­nepi beszédével megkezdődik a VI. Nemzetközi Zenei Neve­lési Konferencia. * A Legfelsőbb Bíróság — fel­lebbezés folytán — szerdán délután hirdetett ítéletet a 45 ember halálát okozó szoln-oki vasúti szerencsétlenség ügyé­ben. A bíróság helybenhagyta Szegfalvi József mozdonyveze­tő 11 évi. Kocsis Ferenc figye­lő-fűtő 3 évi és Berze Sándor forgalmi kocsimester 10 hóna­pi szabadságvesztés büntetését. Nagyfi Józsefet felmentette a Legfelsőbb Bíróság. Mivel az ínönü-kormány megfosztotta magát a balolda«- li katonatisztek, s általában í tömegek támogatásától, nerfl' mert és nem is próbált szem' befordulni a földbirtokosok'1 kai, a kereskedő tőkésekkel? s az utóbbiakat támogató kük földi monopóliumokkal — át' engedte a terepet az Igazság' párt ravasz demagógiájának Az Igazságpárt falun a pa" raszti tömegek elmaradottsá«1 gát és a klerikalizmus befő' lyását kihasználva, az Inönü kormányt a vallás üldözésé vei és a parasztság kizsákmá' nyolásával vádolja, őt tesáf felelőssé egyes mezőgazdasági termények világpiaci áránál! csökkenéséért. A városokba?"' a faluról beözönlött munka­nélküliek légióira támaszko­dik, s azzal vádolja az Inönü“; kormányt, hogy nem biztosít elegendő munkalehetőséget. AZ ÍGAZSAGPART szélső“' jobboldali offenzivájának ka' pora jött á ciprusi válság? Legutóbbi választási' győzel­meit, annak köszönheti, hogf gyávasággal és erélytelenség- gél vádolta! a kormányt, kö­vetelte az azonnali inváziói Ciprus ellen. Az Inönü-kor' mány, amely kétségbeesettel? arra törekszik, hogy a felszí­nen maradjon, több esetbe:* engedett az Igazságpárt nyo­másának, elvtelen módon to­vább élezte a ciprusi válsá­got. Az Inönű-kormány, amely elszigetelte magát a haladé erőktől, nem tud az Igazság- párt. demagógiájára tettekkel válaszolni.- A kormányfőt alig­ha mentheti meg a washing­toni látogatás a bukástól, * amennyiben a hadsereg jobb­oldali vezetői összefognak a* Igazságpárttal, Törökország reménytelenül visszasüllyed 3 nyomor és a terror mocsará­ba, amelyből négy esztendő­vel ezelőtt kilábolni látszott. Skandináviai utmafM in. Erkölcs és politika AZ IFJÚSÁG problémái, hogyan neveljék át a huligá­nokat, növekszik-e a bűnözési hullám? Aligha akad ország a világon, ahol ezek a kérdé­sek ne vetődnének fel. írók, újságírók, szociológusok vi­tatkoznak meggyőző, vagy többé kevésbé meggyőző érvek­kel és így van ez a skandináv országokban is. A koppenhá­gai pályaudvaron történt: „Uram, ne hagyja őrizetlenül a poggyászát” — mondotta a szőke, hatalmas termetű vas­úti tisztviselő. „Ezt valamikor nyugodtan megtehette, Dániá­ban a legtöbb ember most is becsületes, dehát nálunk is érezhető a bűnözési hullám és valahogy az erkölcsök sem a régiek.” A sommás megállapítás mö­gött érdekes részletkérdések húzódnak meg. Talán nem is olyan fontos az őrizetlenül hagyott poggyász kérdése, hi­szen Koppenhága néhány év­tized alatt nemzetközi idégen- forgalmi központ lett, és ez is magával hozza, hogy az egykori kisváros ma már más, mint régen volt. Nézzünk meg egy másik kérdést. Óriási vita folyt Dá­niában, nem is olyan régen, egy tanítónő körül. Az illető nem volt férjnél és gyermeket szült. Az eset óriási hullámo­kat vert fel. Felszólaltak a kü­lönböző Üdvhadsereg-szerű egyesületek képviselői, köve­telték haladéktalan eltávolítá­sát. Ezután a koppenhágai ta­nulmányi szervek tűzték na­pirendre a kérdést. Az iskola- igazgatók testületé úgy vélte, hogy mélységesen aláássák az iskolák tekintélyét. Vajon ki küldi majd gyermekét olyan iskolába, ahol egy ilyen sze­mély tanít? Stb., stb. Az ügy még a sajtóban is tág teret kapott, végül valahogy érvé­nyesült a józanabb belátás, és a tanítónőt „csak” egyszerűen áthelyezték. Nos, ez Dániában és talán Norvégiában mégin- kább a kérdés egyik oldala. A másik, hogy. Koppenhá­gában enyhén szólva, valóban zajlik az élet. És bizonyos, hogy nem a sók meghurcolt és botrányhőssé degradált ta­nítónő, vagy más hasonló személyek a főszereplők. A városban az egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletág az egymást érő mulatóhelyek hálózata. Ezzel áll persze szo­ros kapcsolatban, hogy óriási problémát jelent az alkoholiz­mus. A hatóságok, részben üzleti elgondolásokból, szinte percenként emelik a szeszes­italok árát, de mindez keve­set használ. íme, egy tragikus epizód: Valahol, a kikötőne­gyed környékén eltévesztet­tem a. járást, és amikor útba­igazítást kértem, egy idősebb férfi, ahogy ez a rendkívül készséges dánoknál szokás, nem magyarázta el a szoká%os módon, hogy kétszer jobbra, egyszer balra, azután előre, majd hátra, amitől csak meg­szédül az idegen, hanem elkí­sért a kívánt irányba. Közben áthaladtunk egy hídon, • amely az úgynevezett Uj Csatornát köti össze a régi csatornával és új barátom így szólt: „Lát­ja, itt dolgoznak minden reg­gel a kotróhajók. Alig van nap, hogy húsz-huszonöt ha­lottat ne húznának ki. A balesetek mind éjszaka tör­ténnek. Itt kötnek ki a távo­li óceánokról érkező nagy ha­jók és hát ahol jó pénzű ten­gerészek akadnak, ott gomba­módra nyílnak a kocsmák. A tengeri út sokáig tart, a fize­tés a zsebükben van, és el­kezdődik a szokásos szomorú színjáték, amely gyakran vég­ződik úgy, ahogy azt önnek elmeséltem.” A tanulság, gon­dolom, megint egyértelmű, a különböző erkölcsi problémák háttere sohasem egysíkú. Nem mindig azokat kell ‘ elitélni, akik a fényszóró sugárkévé­jébe kerültek, hanem akik a háttérben húzódnak meg. MINDEZZEL egy ország belső társadalmi problémáira igyekeztünk rövid pillantást vetni, és amennyiben sikerült az összefüggéseket akár váz­latosan is megtalálni, ez a módszer hasznosnak mutatko­zik nagypolitikai síkon is. A skandináv országo': életében a második világháború után bonyolult kérdések merültek fel. A fő probléma az Atlanti Paktum és az egyre erősödő amerikai nyomás. A vita a kormányokon belül és a köz­vélemény előtt is zajlott. Fel­állítottak egy össz-skandináv katonai bizottságot. Ott el­hangzott egy olyan indítvány, hogy Svédország, Norvégia és Dánia alakítson ki szoros ka­tonai együttműködést. A meg­egyezés nem jött létre. A fő ellentét Svédország ,és Norvé­gia között alakult ki. SVÉDORSZÁG mindenkép­pen ragaszkodott a tradicio­nális semlegességi álláspont­hoz. És amint azt már koráb­ban érintettük, Norvégiában és Dániában is, ahol éppen a háború pusztításai miatt je­lentős újjáépítés vált szüksé­gessé, az amerikai gazdasági behatolással egyidejűleg a po­litikai nyomás is erősödött. A kötélhúzás végül is azzal vég­ződött. hogy Norvégia és Dá­nia csatlakoztak az Atlanti Paktumhoz. A helyzet azon­ban ezzel sem vált egyértel­művé. Ismeretes, hogy a NATO-tagság ellenére Norvé­gia és Dánia komoly nehézsé­geket okoz az egyébként is sok problémával küzdő NATO- vonalnak. mert kifejezetten elutasítják a követelést, hogy területükön atomtámaszponto- knt létesítsenek. Ezzel szoros összefüggésben áll az a tóm mentes zóna kér­dése is. Ezt a tervet Kekkonen finn miniszterelnök vetette fel Helsinkiben a Paasikivi- társaság előtt. Hasonló elgon­dolása már korábban volt Unden svéd külüsormlrílszter- nek. A legújabb fejlemények ezerint az atommentes zóna gondolata tért hódít. Kékkő- nen érvelése így hangzik: „Te­kintve, hogy a skandináv or­szágok gyakorlatilag mármost is atommentes területet al­kotnak, teljesen indokolt, hogy ezt az előnyös helyzetet nem­zetközi garanciákkal is erő­sítsék.” Nem érdektelen a# sem, hogy bár az érdekelt kormányok hivatalosan még nem szögezték le álláspontju­kat, de; odáig valamennyied eljutottak, hogy az ottawai NATO-konferencián leszögez­ték: „A skandináv országok speciális politikai és földrajzi helyzete azzal jár, hogy 3 nyugati szövetségi rendszere­ken belül az atompolitikán ál is különleges elbánásban ré­szesüljenek”. A VIKINGEK örökségéről írtunk az utinapló első részé" ben. A bátor hajósok harcai­ból és életéből Skandináviá­ban elsősorbán döntően maradt fenn, hogy meg lehe‘ küzdeni a viharokkal. A* utódok sem hajóznak műi* csendes tengeren, remélheti leg eljutnak ők is a biztos ki­kötőbe. ahová mindenek fele^ a reálpolitikai elgondolások mutatják az utat. Sümegi Bnörré (VégeJ Az 1960-as fordulat, ame­lyet a hadsereg hajtott vég­re, papíron célul tűzte ki a kemalista út folytatását, vagy­is a modern Törökországol megalapító Kemal Atatürk régóta elárult és cserbenha­gyott örökségének felelevení­tését. Atatürk ellentmondásos politikus volt, szembenállt a munkásmozgalommal, tagadta az osztályharcot, de tevékeny­ségének kezdetén keményen harcolt a feudalizmus ellen, az ország iparosításáért, a független külpolitikáért és baráti kapcsolatokat épített lei a Szovjetunióval. A KEMALISTA út folyta­tása megkövetelte volna az átfogó földreformot, az ország érdekeit szolgáló gyorsüíemű iparosítást és az amerikai im- perialismust vakon kiszolgáló török külpolitika merész át­értékelését. Mindebből azon­ban, semmi sem valósult meg: a baloldali katonatisztek, akik síkraszálltak a földreformért, nem találták meg a kapcso­latot a tömegekkel, s puccs­kísérleteik sorra meghiúsul­tak — ma ők ülnek ugyan­azokban a börtönökben, ame­lyeket, néhány évvel ezelőtt Menderes azóta. kiszabadult hívei népesítettek be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom