Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-25 / 147. szám

:0sBí3rt8fc 1984. Június SSL ^ ÄSZÄKMAGYAfcORSZÄiJ ES33HH Miért nem halad az elegytér gépesítése az Ózdi Kohászati Üzemekben? ■ Az izmok feszülnek. A mun­kások hátán tapad az ing, amint újra és újra foi'dulnak a taligákkal. Táplálják a ko­hókat. Nehéz, fáradságos fizi­kai munkával viszik a nyers­anyagokat, hogy megtölthes­sék a kohók éhes gyomrát. — Nem lehetne itt könnyí­teni az izmok feszülését? Nem lehetne megszüntetni a verej­tékezést? Nem lehetne gépesí­teni ezt a munkát? — kérdezi a látogató, s a munkások vá­laszolnak: — Dehogynem. Egy éve meg is kezdődött a kohókat tápláló elegytér gépesítése. Csak éppen eredménye alig Valami. Pedig a fizikai munka 7 0 százalékát megszüntetné itt a gépesítés .. Amikor ugyanis megszüle­tett az elhatározás: át kell építeni, korszerűsíteni kell a négy ózdi kohót — a határo­zat létrehozói az elegytér gé­pesítéséről sem feledkeztek el. Mégpedig úgy tervezték: mire egy-egy kohó rekonstruálása befejeződik, az ahhoz szüksé­ges elegytér gépesítése is el­készül. Erre annál is inkább szükség lett volna, mert az átépítés után a kohók kapa­citása megnövekedett. Tél elején meg is írtuk lapunkban: január 1-én begyújtják az át­épített I. kohót, 's ekkorra az ehhez szükséges elegyteret is gépesítik. Azóta már nemcsak ez az egy kohó üzemel fel­újítva, az elegytéren pedig nem változott a nehéz fizikai munka. Illetve nagy üggyel- bajjal végeztek az elegytéren kisgépesítési, ez azonban csak ideiglenes megoldás és1 nem sokat változtat a fizikai.mun­kán. Kesüény !é! — létszámhiány Az elegytéren a többezer tonna vasszerkezet szerelését a Vaskohászati Kemenceépítö 'Vállalat, az építkezési munká­kat a Borsod megyei Mély­építő Vállalat dolgozói végzik. !(.,— Miért nem készültek el határidőre a munkával? — ér­deklődtünk Iknatisin Jánostól, •a. VKV központi kooperátorá­tól. Válasza: — A kemény tél akadályo­zott bennünket. Ilyenkor ne­héz a hegesztés, a szerelés. — Ráadásul még kevés em­berünk is volt — jegyezte meg Végvári György, a VKV épí­tésvezetője. — A kohók _ át­építését is éjjel-nappal, szinte emberfeletti munkával végez­tük. Mért I®« gyenge %z alagút födémszerkezete ? Elsősorban a téli hideg okozta azt is, hogy az ércmér- icgkocsik alagútjának födém- szerkezete gyenge lett. Köztu­domású ugyanis, hogy télen Nehezebben köt a beton. A hiba márciusban derült ki (közel 1 millió forintos kár), s most június vége van'. A fö­dém megerősítése még 80 cen­timéteres vasbetonfödéllel — kéthónapos munka. Miért nincs kát készen? Bendula Gyula kohóépítésvezető elmondta: •— A hiba észrevételekor megkezdődtek az illetékesek tárgyalásai. Ezek április köze­kéig tartottak. Akkor döntöt­ték el azt, amit már egyéb­ként is mindenki tudott: meg kel] erősíteni az alagút födém- szerkezetét. A BMV vállalta, dogy ezt a munkát e hónap Végére befejezi. Mi lesz a IV. haliéval ? .Ez a munka felborította a *V. kohó átépítésének ütem­tervét. A IV. kohó rekonstruk­cióját ugyanis már tavaly de­cemberben meg kellett volna kezdeni, s ezt most elhalasz­tották 1965. január 1-re. . — Bírja-e az üzemelést az drep, elavult kohó január 1-ig? — aggódnak a kohászok. A kohó naponta 300—350 tonna nyersvasat ad. Elkép­zelhető tehát, hogy ha leállni kényszerül, milyen vesztesé­get jelent ez népgazdasá­gunknak, mennyire hátrál­tatja a gépgyárak tervteljesí­tését. A BMV most éjjel-nappal dolgozik az ércmérlegkocsik alagútjának erősítésén. Eire azonban nem lett volna szük­ség, ha a tervezők számoltak volna a téli időjárással... «illák a prototípusban — Az elegytér gépesítésével kapcsolatban van nekünk még egy nagy gondunk — hallot­tuk Csomós Zoltántól, az OKÜ nagyolvasztójának gépészeti üzemvezetőjétől. — Az elegy­téren eddig régi ércmérlégko- csival, primitív módszerekkel dolgoztunk és sajnos, dolgo­zunk ma is. — Pedig úgy hallottuk, kap­tak két korszerű ércmérleg- kocsit, Székesfehérvárról __ — 1 Éppen ezekkel van baj. A két kocsi ugyanis, amelyek­nek értéke egyenként 1,6 mil­lió forint, prototípus. Nekünk adták ide kísérletezésre: álla­pítsuk meg a hibáit. A kísérle­tezés azonban nem megy, mert a kocsik rosszak. — A kocsiknak július 1-re üzemelniük kell — szólt közbe Bendula Gyula. — Ha ilyen állapotban átvesszük, akkor javításuk az OKÜ nagyolvasz­tójára és a VKV-ra vár. Ez pedig más' munkánkat za­varja __ A z ércmérlegkocsik alkat­részeit sok gyár sokszáz mun­kása készítette. Ha valameny- nyi munkás gondosabban, a tervek szerinti pontossággal készítette volna, és minden kivitelező minőségi ellenőre lelkiismeretesebben ellenőriz­te volna az alkatrészeket, nem lenne ilyen rossz egy 1,6 millió forintos szerkezet. Az Özdi Kohászati Üzemek­ben most. minden fő- és al­vállalkozó szíwel-lélekkel dol­gozik, mégis hibáiéról beszé­lünk. Figyelemmel várjuk, hogy az elhatározás miként valósul meg tetteikben, amit úgy fo­galmaztak meg: gondosabb, lelkiismeretesebb munka. Ituttkay Anna Űj szállítási módszer — másfélmillió formt megtakarítás A Hejőcsabai Cement- és Mészmübcn az idén, a szoká­sosan sorra kerülő nagyjaví­tás alkalmával új, lényegesen gazdaságosabb, célravezetőbb szállítási módszert vezetnek be. Gumi helyett fémelemek- böl összeszerelt szállítószala­got alkalmaznak, ami üzem­biztos. évekig javítás nélkül használható. Számítás szerint ezzel évente mintegy 3 ezer tonnával több klinkert állít­hatnak elő. s másfélmillió fo­rintot takarítanak meg. Ezt a módszert — bevált tapasztalatok alapján — a ha­sonló adottságú szlovákiai Lic- tavszka-Bucska-i Cementgyár szakemberei ajánlották, akik­kel a hejőcsabai üzem hosszú évek óta. hagyományos barát­ságot tart fenn. A kölcsönös segítségnyújtás rendszeres és igen hasznos gyakorlatának megfelelően a. hcjőcsabaiak sem maradtak adósa.k: ők nemrégiben a klinkerégető aknakemencék ríj összetételű, az eddiginél sokkal tartósabb falazóanyagát ismertették meg szlovákiai barátaikkal. , Az új Delta televízió im mm BI1 ü C\ ..... j Mmiii- 'mmUH te a ' * ói I »V x ' § Pllp 1 , ' 0% mmm x \ m i A* Orion Rádió is Villamossági Vállalat J,Delta” elnevezésű, új típusú tv-készülélcét a lepmo- dernebb vevőcsövekkel, emlékeztető egységgel — minden csatornát csak egyszer kell beállítani — szerelték íeL Bekapcsolása után automata rendszer biztosítja a kép és a hang egyidejű meg jele* nését, illetve megszólaltatását. ,p! Tényekkel érveljünk! ■ I ártszervezeteink a politikai felvilágosító munkában nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. Majdnem két éviized során halmozódott fel ez a tapasztalat és ma ott tartunk, hogy az alapszervezetek a helyi körülmé­nyek ismerete alapján önállóan, felülről jövő utasítások és előre kidolgozott szempontok nélkül is folyamatosan, vég­zik az agitációs munkát. így is kell tenniök, mert az élet naponta szállítja az új, megválaszolásra, magyar ázásra vá­ró kérdéseket, és az emberek — joggal — a pártszervezetek­től. a párttagoktól várják ezekre a választ. De hogy ez a vá­lasz pontos legyen, ahhoz ismerni kell egy-egy kérdés nép- gazdasági, belpolitikai, sok esetben nemzetközi összefüggé­seit is. Ezek után jogos a kérdés, hogyan tehet eleget ezeknek a követelményeknek az alapszervezetekben dolgozó minden kommunista? Tudott dolog, hogy a pártban most nincse­nek külön, az agitációs munka céljára kiválogatott csopor­tok, nincs népnevelő hálózat. Minden párttag agitáljon — ez most politikai nevelő tevékenységünk alapelve és ez a kö­vetelmény minden párttagra vonatkozik. De lehet-e minden­ki naprakész a mondanivalójával? Érthet-e az agitátor egy­szerre mindenhez, a termelés speciális problémáitól kezdve egészen a világpolitikai nagy kérdésekig? Nyilvánvalóan nem vállalhatja egyetlen ember sem. hogy minden jelent­kező kérdést egymaga megválaszoljon. Csak együtt, az egész párt, a benne egyesült sokféle felkészültségű és érdeklődési körű tehetséges emberekkel képes erre a feladatra. Annak érdekében, hogy ezt a feladatot minél eredményesebben tel­jesíthessük. a párt vezető szervei az alapszervezetek segít­ségére sietnek. Nem a régebbi gyakorlathoz hasonló ..előre­gyártóit” válaszokkal, hanem tudományos megalapozottságú, mégis könnyen áttekinthető, közérthető és a mai életünk új jelenségeire gyorsan reagáló, praktikus kiadványokkal. z idén már második éve jelenik meg a „Tények és érvek” című sorozat. Az eddig megjelent 18 füzet tematikája rendkívül változatos. Ne sajnáljuk a helyet és legalább címeiket soroljuk fel a megjelenés sor­rendjében. A lakáskérdésről. A tanácsokról, A munkabérről!, A jövedelemről, A fegyverkezésiről, A termelőszövetkezetek gazdálkodásáról. Az ipar átszervezéséről. A sztrájkliarcok- ról. A béren felüli juttatások, A fogyasztásról, A nemzeti jövedelem felhasználásáról, A termelőszövetkezetek állami támogatásáról, A szocialista országokról. A főiskolai és egye­temi felvételeidről, Iparunk szerkezetéről. Országunk lakos­ságáról. Az ötéves terv negyedik évéről, A gabonahelyzetrői. Elég egy pillantás erre a felsorolásra, hogy érzékeljük a szerkesztési elképzeléseket. Ez pedig nem más, mint a mun­ka és ennek-javuló végzése során előrehaladásunk követ­keztében jelentkező legkülönbözőbb kérdések népszerű, de szigorúan a tényekre támaszkodó megválaszolása. És ezek­nek a tényeknek az ismerete teheti gazdagabbá és meg­győzőbbé pártszervezeteink politikai nevelő, felvilágosító munkáját. Ennek ellenére nem minden alapszervezet él e kedvező lehetőségekkel. Előfordul az is. hogy a pártszervezet fel- bontatlanul visszaküldi a címére érkező Tények és érvek ki­adványokat, s ugyanakkor a felsőbb pártszervekhez fordul segítségért a területén jelentkező különböző problémák megoldása érdekében. Természetesen minden felsőbb párt- fórum kötelességének tartja az alapszervezetek munkájá­nak segítését, de az alapszervezeteknek meg kell érteniök, hogy a párt minden kiadványa — jelen esetben a Tények és érvek sorozat — is ezt a segítségnyújtást hivatott szol­gálni, A Tény'ek és érvéle havonta egyszer jelenik . meg. Minden alapszervezetben havonta legalább egy taggyűlést tartanak. Miért ne egyesülhetne a két dolog, miért ne lehetne minden taggyűlésen ott a Tényeit és érvek' is. Várjuk, hogy minden párttag agitáljon, de hogy ezt a célkitűzést tartalmában is tökéletesíthessük, minden párttagot segítenünk kell agitációs munkájában. Juttassuk el tehát hozzájuk rendszeresen az agitáció hatékony eszkö­zeit, a párt kiadványait. Simon Ferenc Megkönnyítik a falusi asszonyok munkáját az aratás idejére A falusi, asszonyok mezőgaz­dasági munkáját a nőtanácsok sokirányú kezdeményezéssel se­jjr Gyors segítség Június 20-án délelőtt 11 óra­kor Balinkáról segítségért for­dultak a Borsodi Vegyikom­bináthoz. Egy nagy teljesítmé­nyű szivattyút kértek sürgő­sen a vízbetörés elleni mun­kákhoz. A BVK műszaki ve­zetősége azonnal munkához látott. Gyorsan számba vették a vállalat összes nagyobb tel­jesítményű szivattyúit, hogy van-e közöttük megfelelő. A vizüzemnél találtak egy órán­ként 500 köbméter teljesítmé­nyűt, amit azonnal leszerel­lek, gépkocsira tettek és dél­után fél 3-kor Szakáll Lajos gépkocsivezető elindult vele Balinkára; Mire hétfőn dél­előtt géptávirón megérkezett a Nehézipari Minisztérium utasítása a szivattyú elszál­lítására, a szivattyú talán már üzemelt is Balinkán; i_.l i | , Takács István Felöntik a törött hengereket ' (Tudósítónktól.) Az Özdi Kohászati Üzemek ?gyik jelentős költségrontó té­nyezője a nagymérvű henger- ?°gyasztás. Gyakran előfordul, ”°gy a henger futócsapja, ‘^gy kapcsolórózsája letörik, a hengert ki kell cserélni Ko­’as János és Nagy Lajos mér­nkök egy újítást dolgoztak ki hasznavehetetlenné válik, ki a durvahengerműben meghi­básodott hengerek kijavításá­ra. Az újítás lényege: kidol­gozták a törött hengerek hi­bás részeinek felöntési techno, lógj áj át. Az így kijavított hen­gerek az üzemi gyakorlatban igen jól beváltak, s egy gaz­dasági évben 750 ezer forint megtakarítást eredményeztek. Gtfc Megbírállak téged — mert szeretlek A cím átfogalmazása annak a híres maka­* c 1 renkói mondásnak, hogy „Követelek tőled, mert szeretlek!” S a nagy pedagógusnak e mondatba sűrített gondolatai vitáznak az emberben, amikor az egymás iránti szeretet- ről, megbecsülésről megpróbál helyes képet alkotni. Körülbelüli fogalmakról, s nem tör­vényekről, szentenciákról beszélünk, hiszen az élet, a mindennapok lázas sietése elsodorja, vagy éppen átformálja a kimondott., vagy leírt erkölcsi tételeket. Egymás megbecsüléséről, munkájának elis­meréséről sok szó esik társadalmunkban, éle­tünkben. Művészek körében például elterjedt szokás*, hogy — szó szerint — cseoülik egy­más képességeit, alkotását. Ezzel természete­sen a maguk nívóját kívánják feljebb tor­nászni; valahogyan a fuldoklóhoz hasonlít ez a szokás, alá maga alá próbálja szorítani még mentőjét is, nem beszélve arról a társról, alá szintéin azt a vizet kapta, hasonló „úszói” ké­pességekkel. Általános ez? Nem! De gyakori és már — szokás! Az újságíró nap-nap után kutatja, keresi az újat, a példaképet, az érdekeset. Emberek ez­reivel ismerkedik össze, véleményeket hallgat meg, összegez. Példája tehát máshonnan is álcád bőven. Egyik munkabrigád lebecstilően nyilatkozik a másik munkájáról! „Az is vala­mi? Felfújták! Nagy a szájuk, azért!” Ilyen s hasonló kiszólások után keresi meg az ember a példának kiválasztott munkacsapatot, azt, amelyik a vállalatnál, az intézménynél a leg­jobb. Milyen érzés a társak információja után megismerkedni a kijelöltek munkájával, ered­ményeivel? Talán mondani sem kell: az em­ber szájíze keserű ... Az ember a,íi dolgozik, alkot, a munka ' ’ lázában, a tervezéskor nem csupán — s nem elsősorban — magára gondol. Hozzátartozóira elsősorban: gyermekeire, szü­leire, szeretteire. Arra. hogy sikerének azok is örülnek majd, büszkék lehetnek rá. Aztán munkatársai elismerésére ie számít a munkái­gítik. A napközi otthonokban, bölcsődékben több gyermeket foglalkoztatnak. Egy-egy szü­lőt is beosztanak, aki az óvó­• nőknek segít. Gondoskodnak • a gyermekek étkeztetéséről is. • A kisebb községekben a gye- J rekek felügyeletét úgy oldják *meg, hogy az otthonmaradó kodó ember. S így végtére is az elkészült gép, ^ nagymamák gondjaira bízzák a jeles bizonyítvánnyal s tudással kikerült» őket. Egy-egy nagymama S-— tanuló, a kitűnő színészi alakítás stb. mind-! 10 gyereknek viseli gondját annyiunk közös kincse. Ebből az is követke-» földművesszöyetkezetek­zik, hogy, magam is számíthatok a mások ál-* kel közösen felmérik a közsé- tal létrehozott termékre, részesülök áldásából,» 9ck élelmiszer szükségletét jótéteményéből — az általa létrehozott mű a* Gondoskodtak, hogy megfelelő magam gazdagodását is jelenti. »mennyiségű kész- és félkész Társadalmi rendszerünk alapjait így épitet-* étel legyen a boltokban. tűk meg. azon az úton járunk, amelyben az eni-J Ugyancsak a. szokásosnál na­her az emberiség összességének alkot, nem-* gyobb mennyiségű konzervet csupán az individuumnak. A rosszhangzású * tárolnak, hogy ne legyen enyém, hely'ébe lép a miénk fogalom, mely »gond. a háziasszonyoknak a azt is jelenti: minden ember munkájára, a® család tartalmas étkeztetése. legkülönbözőbb képességekre egyaránt szük-*^ községi tanácsok a nőtaná- ség van. Megaláztatások kazlait égetjük fel* csők javaslatára a mezei mun- így. lenézés és kisebbségi érzet marad puszta« kához igazították a boltok fogalom, s talán a szó az idők foly'amán tel-* nyitvatartási idejét Megszer- jesen feledésbe megy7. ^ vezik a.z elorerendelési? , ^ a Idő kérdése, hogy ez így legyen. Azon mun-* reggel beadott lista alapjan lcálkodunk, hogy minden hasznos emberi gon-J este összecsomagolva dolat, tett. elnyerje a megbecsülést. Elvárjuk,» haza vihetik a szükséges dolgokat. Száz Tagon »boci csemege* hogy munkánkat anyagilag, erkölcsileg érté-J keljék. Joggal, ezen — úgy gondoljuk — nem» vitatkozhatunk. De valamiről számtalanszorj megfeledkezünk. Arról, hogy mások munka-* jánalc is örüljünk! « Senki sem gondol arra, hogy ajnározásig £ fajuljon egymás tömjénezése, dícsérgetése. • A Nagymiskóld ÄTfamI Éppen ellenkezőleg. Csák úgy segíthetjük iga-u, zán egymás munkásságát, ha a másik, tehát aSGa2Íösífir gVomrUpuszttA lu- szemlélődő jobban-látásával elmondjuk véle- ® cernaliszt üzemében május ményünket. társaink cselekedetéről, tettéről.»óta már a századik vagon Megbírálom — mert szeretem. De nem csepü-J,,boci csemegét’ gyártják ÍA löm lemások verejtékét, töprengését — tiszte- « környéken lévő mintegy 500 lem azt, annak tudatában, hogy' az o sikere az *, . . én eredményem is. %hold öntözött lucerna fpssen Tlvpn nlnnrtn nztén kétszeresen jogom o vágott terméséből készítik <t 1 van szólni, ha valamit el-®lucernalisztet, ezt a legériéke- mulasztva, hibásnak Iátok. A bírálatnak a sze-» sej,j, és legfinomabb takar- retetre kell épülnie mint ahogyan Makarenko® , , , . .. . pedagógiai alapelve is arra épült; követeleklmányt- Az ^eny végmg to- tőled — mert szeretteii • wbbi száz vagon lucemaitszt • " E L. ^készül Gyömrőpusstáni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom