Észak-Magyarország, 1964. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-24 / 146. szám

ÉS2AKMAGTAEORS2AG Szerda, 1961. június 24. [/ III. Mielőtt részleteznénk né­hány tanulságot és a jövőbeni rendezésre vonatkozó egy-két javaslatot, el kell egy kicsit időznünk annál a gondolatnál, hogy ez a fesztivál fényesen igazolta a kisfilm fontosságát. Több alkalommal, megállapí­tottuk mi is; de elhangzott már nagyon sok fórumon, hogy a rövidfilmeknek felbe­csülhetetlen a jelentőségük 'a nemes szórakoztatásban, a népművelésben, . hasznos segí­tői az egyetemes magyar mű­velődésnek. A fesztiválon lá­tott filmek sokrétűsége, szé­les választéka azt bizonyította, hogy igenis helytállóak ezek a korábbi megállapítások, a fil­mek miskolci fogadtatása pe­dig arról győzött meg, hogy a közönség értő módon és ér­deklődéssel tekinti meg a leg­különbözőbb műfajú rövidfil­meket. a tapsokban mégnvil- vánuló értékítélete, a vetíté­sek utáni beszélgetéseken el­hangzott véleménynyilvánítása pedig ugyancsak értésről és érdeklődésről tesz bizoftyságot. Miskolc alkalmas A kisfilmeknek és a mis­kolci közönségnek e jólsike­rült találkozása azt bizonyít­ja, hogy Miskolc — két-három fővárosi vendég véleményé­vel szemben — igenis alkal­mas a rövidfilm fesztiválok évenkénti megrendezésére. Nemcsak mi állapítjuk meg, a vendégek is megállapították a közönség értő magatartását, az a tény pedig, hogy ká­nikula idején a zárt vetítő­helyiségben meleg van, szinte természetes, és nem lehet akadálya annak, hogy a feszti­vált jövőre. is megrendezzék. (Legfeljebb az időponton le­het vitázni.) A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa székháza impozáns színháztermével, nagyszerű irodahelyiségeivel, klubtermeivel, t amelyek a fesztivál hivatalainak, irodái­nak, bizottságainak és nem utolsó sorban tanácskozásai­nak kényelmes otthonnal szol­gáltak, jó keretet adtak a fesztiválhoz. A szokatlanul meleg időjárásból hem lehet semmiféle következtetést le­vonni arra vonatkozóan, hogy Miskolc alkalmas-e vagy sem e nagyfontosságú kulturális esemény megrendezésére. Szó­ba került olyan pesti javaslat is, hogy a jövőben a népkerti, szabadtéri színpadon kellene megrendezni a vetítéseket. Ezt csak azok javasolhatták, akik nem ismerik a szabad­téri színpadot. Az óriási néző­térrel rendelkező szabadtéri mozi alighanem a.z ország egyik legkorszerűtlenebb ilyen, jellegű létesítménye. Egyen­ként 24 üléses, kényelmetlen karoslócáin nem lehet huza­mosabb ideig élvezni a vetíté­seket. a mellette lévő nyári vendéglőből behallatszik a tánczene és a vendéglői lárma, egyetlen egy fedett helyisége sincs, ahol a zsűri, vagy a fesztivál szervmi teendőiket el­láthatnák. s mindezeken . túl fennáll az esőzés veszélye, a fe&ztívái lyiségnél három és íélszerte tos sajtónak az érdeklődéséből. nagyobb nézőterű mozi kö­zönségét nincs hová elhelyez­ni. De számításba kell azt is venni, hogy a szabadtéri mo­ziban csak este 9 óra után le­het kezdeni a vetítéseket. így a fesztivál egyes vetítései szinte a hajnali órákig tarta­nának. Szükséges volt mindezt el­mondani, mert a nagyon kevés és bátorta.lan ellenvélemény, ami a fesztivál Miskolcon tar­tásával szemben felmerült, mind alapvetően abból fakadt, hogy meleg volt a vetítő helyi­ségben. Kényelmetlenségi okok nem lehetnek elsődlegesek annak eldöntésénél, hogy le­gyen-e itt fesztivál, vagy sem. Természetesen, az első feszti­válon még adódtak szervezeti, technikai, főleg pedig elszál­lásolásbeli, vendéglátási prob­lémák, azonban mindezek jó tanulságul szolgálhatnak a következő fesztiválra. Javas­latunk tehát továbbra is az, igenis legyen Miskolcon fesz­tivál, de vizsgáljuk meg. nem lenne-e alkalmasabb időnont április—május vagy szeptem­ber—október. Egy-két szervezési jellegű javaslat Néhány további javaslat is feltétlenül ide kívánkozik. Legyen a fesztiválnak ért­hetőbb, könnyebben kimond­ható neve. Például nevezhet­nék Magyar ítövidfilm Fesz­tiválnak. A jövőbeni fesztivál meg­rendezésénél legyen gondosabb a műsorszerkesztés. Az egyes napi vetítési programokat jó előre készítsük el, ne történ­jék az, hogy egy nagyon fon­tos , dokumentumfilmet éjjel 11 óra után kezdjünk vetíteni és a vetítése fél 1-ig tartson. Ez a késői időpont szinte el­riasztja az érdeklődőket, ami minden filmnél káros, de kü­lönösen egy olyan' tanulságos filmnél, mint az itt példaként említett Éva A 5116 volt. De csaknem hasonló sorsra jutott a fődíjja] jutalmazott Válás Budapesten 5é. Javasoljuk, legyen a feszti­vál vezetősége következete­sebb. tartsa be , pontosabban a vetítési nronramot: Külföldi filmeknél is érvényesüliön az az elvísée. amelyet a z-'üri el­nöke hínde+ett: az a. film. ré- szesü1 glöm’bev. am.ebnk hasz­nosabb a. társadalomnak. A TV részvétele Ismételten vissza kell térni a televízió részvételére. A jö­vőben, ha a televízióval közö­sen rendezik meg a rövidfil­mek fesztiválját, gondoskodni kell róla, hogy a fesztivál ver­senyében résztvevő TV filme­ket a fesztivál időpontjában teljes összességében láthassa is a nagyközönség, ne csak ízelítőt kapjon belőle. Akkor nem adódhat elő. hogy a fesz­tivál közönsége a díjazott TV filmek nagvrészét ne ismerje. És nem adódhat elő az a ké­nyelmetlen helyzet sem. hogy a televízió csaknem, egészében kiesik a fesztivál közönsé”é­Amennyiben a teljesen egyen­értékű részvétel nem biztosít­ható, inkább külön kell meg­rendezni a televízió filmjeinek fesztiválját. Miskolcon és miskolci legyen Több alkalommal hangsú­lyoztuk, mit jelent Miskolc- nak és az egyetemes magyar művelődési életnek ez a fesz­tivál. Jelentős esemény volt, jelezte azt az egészséges törek­vést, hogy a főváros kultúr- hegemóniáját megtörve, vidé­ken is lehet fontos kulturális eseményeket rendezni és je­lezte, hogy Miskolc — ipari és gazdasági fontossága mel­lett — eddigi sokirányú kul­turális adottságait továbbfej­lesztve. fesztivál-várossá lett. De feltétlenül kívánatos hogy a jövőben ne csak Miskolcon tartott fesztiválról beszélhes­sünk. Ijanem miskolci feszti­válról, azaz a város ne csak helyet biztosítson a nagyjelen­tőségű találkozónak, ne csak az anyagi ellátás gondjait vál­lalja magára, hanem részt kapjon a fesztivál művészeti jellegű, előkészítésében, szerve­zésében és rendezésében is, Képviselve legyen az előzsüri- zésben, a fesztivál bizottság­ban, és a zsűriben is ne csak a hivatalból meghívott vb- elnökhelyettes képviselje a város közönségét. így még ' kább összenőhet a fesztivál és Miskolc. Ügy érezzük, hasznos, emlé­kezetes volt az I. Magyar Rö­vidfilm és Televíziós Rövid­film Fesztivál miskolci öt nao- ia. Nem túlzás, ha meeállanít- juk: mind a megver k’sfilm- művészet, mind Miskolc és egyaránt igen jól A gersli, wiSöíjik©6*esk©cielmi értékes!©! mérleg© farencián a fejlődő országok legfontosabb kereskedelmi té* j telének, a nyersanyagoknak/ továbbá az e térségekből szár' mazó ipari készítményeknek az értékesítésével kapcsolat' ban. Ebben a kérdésben ugyanis lényeges nézeteltérés volt egyrészt a Közös Piac államai, másfelől az USA HETVENÖT fejlődő ország nenst, 6 pedig a szocialista ál­egyöntetű követelése ellenére lamokat képviseli, A n.yuga- még egy héttel ezelőtt is hal- tiak a többiek nyomására látszották olyan hangok Genf- kénytelenek voltak lemondani bői, ahol a világkereskedelmi arról, hogy a tanácsban vétó­értekezleten 123 ország 12 hé- jogukat gyakorolhassák. így ten át ülésezett, hogy a kon- tehát, ha módosított formában ferencia minden eredmény is, megvalósult a Szovjetunió nélkül oszlik szét. ' A fejlődő javaslata, hogy a. világkeres- országok akkor felhívták Pro- kedelem ügyeiben egyetlen bisch főtitkárt, „tegyen egy pártatlan nemzetközi szervezet Anglia és más országok között utolsó kísérletet az értekezlet legyen illetékes. A kompro- A Körös Piac hat országa ki' megmentésére”. Bár a csak- misszumos eredmény annak jelentette, hogy a keresk«' nem három hónapon át elhú- köszönhető, mint Pat.oliesev delmi sorompó leengedése csak zódó konferencia a le.sfonto- szovjet külkereskedelmi mi- azután valósítható meg, ha ők sabb világgazdasági problémák niszter hangsúlyozta a konfe- már a piacokat megszervezték, fóruma lett. és mintegy két- rencia végén, hogy „már létez- Az USA, Anglia és még né' ezer felszólalásban tárták fel a nek olyan erők, am,elyek véget hány állam viszont hajlandó 3 volt gyarmati országok meg- tudnak vetni a gazdaságilag vámokat leszállítani anélküli döbbentő és tarthatatlan hely- erős hatalmak diktátumainak hogy bármiféle áruengedmény' zetét. mégis ú«v tűnt. hosy a a kevésbé erős államokkal hez ragaszkodjanak. Ami vi- fenti világtalálkozó legfonto- szemben". sabb eredménve az lesz. hogy JAVASLAT született arra egváltalában összehívták. is, hogy az illetékes hemzet­A napokban befejezett érte- közi szervek megvizsgálják: kéziét utolsó óráiban azonban milyen fejlesztési ütem bizto- éppen a legfontosabb kérdés- sítható a fejlődő országokban ben kényszerítették ki a szó- a tervek alapján. Az alapvető cialista országok és a fejlődő probléma itt: miképpen tudják ferenciákat nyújtani mindert államok a. döntést: az egyete- az évi 5 százalékos gazdaság- fejlődésben lévő országnak, hí mes világkereskedelmi szerve- fejlesztési ütemet biztosítani a többi ipari ország is megteszi zet létrehozása kérdésében, az elmaradott területek. Az eredmény ugyan kompro- Ehhez a gazdaságilag fejlet- misszum, de fontos lépés tör- len országoknak jelentősen tént az elmaradt területek ér- emelniük kell külkereskedelmi dékében. Fzt ma már Nyuga- forgalmukat, nemcsak egymás ton sem vitatják, között, hanem a fejlett tőkés Az új nemzetközi kereske- országokkal is. Ez az a terület delmi szervezet, amelynek viszont, ahol a nyugati álla- létrehozását elfogadták, űey moh eddig minimális .enned- fonkcionál h««v három éven- ményekre sem. voltak, hajtan- iratot nyújtott át az értekezik ként az ENS7- összehívja — dók. pedig saiát érdekükben is elnökének, amelyben a Szórt" uévanúrv. rníiif most — a vj- be kellene látniuk, hogv na- jetunió kijelenti, hogy az 1963■ Tácrkereskodelmj értekezletet gvobb új piacokra csak akkor évi 1,48 milliárd rubel érték» tlesköa-eleM-) 1 PFö-^an). és s^ámíthe-mak. ha a harmadik árucsereforgalmat 1970-re t&4 e-«nfejüi rrc-ág képviselői- világ államaiban határozott bői az rys7 áric-a riatt ke- gazdasári failő^ós indul meri rer.k.éderrei. ér- fei7es*rési. tané- é« mind több árut tudnak vá- csot alaki,taréi-\ ameljt hat hő- párolni a lonf^ílnttebb mari rnptynkért glZm-ily A faráeg területektől T?riy látcgik. eddig SS tamákől nn A— Há/- ás frj- a felicmorésjg még mirdig kát. to a -ScUntt főkás erszágr- nem. jutottak el s nem történt 6zont a vámkedvezményeket illeti, az Egyesült Államok 3 leghatározottabban ellenezte ezeket. Az amerikaiak szerin* ez a kereskedelemnek helyte* len módja. Az angolok ellen' ben közölték: hajlandók pre‘ ugyanezt. A franciák egy sze' lektív kedvezményeket tártál' mazó tervezetet terjesztettek elő, de az Egyesült Államok mindkét tervet ellenezte. Itt, tett a Szovjetunió egf fontos kezdeményező lé pest. A konferencián résztvevő szovjet küldöttség egv emlék' milliárd rubelre emeli a fej' lödő országokkal, elsősorban 3 nyersanyagvásárlások fokozás3 révén. Ehhez csatlakozva je' lentette be Magyar or száűi Csehszlovákia és Lengyelof szag is. hogy 1970-ig megkét' közönsége vizsgázott. Benedek Miklós (Vége.) SZIMHAZ vncRotn Mmirr-n cttvni? JúniuF 24: Marica grófnő CT). Bérletszünet. Június . 25: Martba grófnő (7). Goldoni-bérlet. Június 26: Othello (7). Schiller­bérlet. Június 27: Othello CT). Egressy- bérlet. Június 28: Marica grófnő fJ). Bérletszünet Othello (fél 8). Dé­ryné bérlet. ■ i"+i-n_p-m(h-n*Vsí ko'rifi- éretemle^es ,q k-'vn- szerezi forgalmát a gazdasági" ooo©©o©oo©&o©oc»öoo®@<»o®®«o©oo©©oo®©oo®©©©©oelmaradott területekkel. #2 o ugyanis az egyetlen útja an' (Piti tnak- k°£y a nyomor és az éti" ZdVlUZSK °ség hatalmas területeit letö' közép-európai vagy a trópusi • rölhessék a gazdasági térké meleg esőkben már Jialálo- , £ pékről. san megbetegednének. A déli • A NAPOKBAN befejezel* meleg levegőt szervezetük, ‘világkereskedelmi értekezlet' képtelen elviselni. Az eszki- o nek még egy nem lebecsülendő mák az a nép, amely a leg- “eredménye van, amelv magái* érzékenyebb a hőmérsékleti oviseli egv igazságosabb nem' ingadozások iránt, mihelyt Jzetközi áruforgalom kialakító' azokat saját éghajlatán kívül esának jegyéit: a fejlődő orszA' kell elviselnie. A bizottság ® gok. először ültek le egyenlő orvosai szerint például az a a partnerként gazdasági k.érdé 30 éves eszkimó, akinek °sekben a nyugati tőkés orszA Grönland vagy Alaszka he- * gokkal. Egységes áilásforialá' lyet Közép- vagy Dél-Euró- ®suk olvan erő, amelv rövide­sen kénes ]e<z megvalósítani 3 amikoris a jelenlegi vetítőhe- nek és a fesztivállal kapcsola­Megalakuit a MTESZ huszonötödik miskoid csoportja Hétfőn délután a MTESZ ta­nácskozó termében nyomda­ipari dolgozók gyülekeztek, hogy megalakítsák a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesü­let Borsod megyei csoportját. Az alakulás indoka nagyonis kézenfekvő. Megyénk nyom­dája jelentőségében megnöve­kedett. Napilap előállításán kívül számos üzemi lapot, egy irodalmi folyóiratot, több ton­nányi üzleti nyomtatványt, sok-sok tonna könyvet és fal­ragasz anyagot készítenek. A megnövekedett feladatok mind szakmai fejlődés, mind technológiai fejlődés tekinte­tében nagy kívánságokat tá­masztanak nyomdászainkkal szemben. Amint Mold László titkár proeram-előterjeszté'-éből érte­sültünk, a jelzett feladatoknak kíván megfelelni a M'f’vP’z most megalakult huszonötödik csonort.la. Mit tartalmaz a félesztendős munkaprogram? Több tapasz­lat cserét, elsősorban a sze-. gedi nyomda meglátogatását. Szó van arról, hogy a Borsodi Nyomda igazgatója. Méry György előadást tart a meg­építendő új sajtókombinát nyomdai részének modem be­rendezéseiről. gépi-technoló- giai igényeiről, A programban találkozunk külföldi szaklapok járatásával. Szántó Tibornak, a Magyar Grafika szerkesztő­jének előadásával, amelv a tipografizálás művészetéről szól. Állandó jellegű nvomtat- vánv-kiállítás meenvitását ter­vezik nyomdászaink, s úgy szeretnék: a féléves program lebonyolításának időszakában legalább három alkalommal jelenjék meg a Borsodi Nyom­dász című szakmai-jellegű fi.zárni lan. Második n'anirendi pontként a Papír- és Nvomdainari Mű­szaki Egyesület Rozsod meavei esonortja (amelv hú=-z taggal alakult me»! megválasztotta tisztikarát: Mérv Gvnrrtv elnö­köt és Mold László titkárt. (—C—1—) Dán orvosok bizottsága száz grönlandi, eszkim.ó vizs­gálatával foglalkozott. Egé­szen más injekciós tüneteket állapított meg náluk, mirit a mérsékelt égői) népeinél. Míg bennük a gyermekkortól kezdve a meghűlésből szár­mazó minden megbetegedés ellen kifejlődnek az immu­nitást biztosító anyagok, ad­dig az úgynevezett trópusi, és meleget kedvelő baciV.usok- kal szemben az európaiaknál tízszer érzékenyebbek. Az eszkimók még az északi pá­rás éghajlat alatt, is csak. ne­hezen kapnak fertőzést. De a. paban kellene elme, 5—S év ° , , , , , , . , a most meg elutasított jarasla" alatt., vagy esetleg azonnal «tokát meghalna. * Pozsgai József A családdal még Miskolcon, a Ti­száin összedsmerkedtem. A férfi gyomorbeteges komorsággal vá­rakozott a sínek mentén, csak néha szó­lalt meg mély hangon, ilyenkor fiának adott tanácsot. Később a kocsiban is ez­zel a szenvtelen arccal nézett maga elé, behúzódva egy sarokba. — Aludni nem szabad! — figyelmez­tette a gyereket. Amikor észrevette, hogy a szempillák minden áron le akar­nak csukódni, felállította a gyereket. — így! — mondta, ám a fiú közömbösen tűrte az apai szigort. A feleség 30 éves lehetett; szorgalma­san számlálta a horgolótűje alól kikerü­lő szemeket. Szőke volt, s fia is reá ha­sonlított. de a vékonyságban az apját utánozta a gyerek, míg kettőjükkel el­lentétben, az asszony hízásra hajlamos. Amikor a szolnoki személyre átszáll­tunk, már a nevelésről vitatkoztunk. Elsősorban a gyermeknevelésről, mely — az apa szerint — a világ legnehe­zebb dolga. Később kijavította önma­gát. s megelégedett annyival, hogy a világ egyik legnehezebb munkája a gyermeknevelés. — Higyje el — súgta bizalmasan a fülembe, talán attól tartva, hogy hat­éves fia elles tőle valamit —, higyje el. a nevelésben az a legfontosabb, hogy az ember keménységre szoktassa a gye­reket — újra megnézte, hogy neveltje szempillái nem záródtak-e össze, elé­gedetten bólintott s csak azután foly­tatta.'— Én pedagógus vagyok, elhiheti, hogy értek a neveléshez... Soványas ujjait kitárta, s jelezte, hogy a fellelhető módszerek és elvek mind a tenyerében vannak, tehát a pe­dagógia összes csinját-binját ismeri. A táj versenyt futott velünk. A gye­rek elmerült benne, úgy nézte. — Az is fontos persze, hogy az ember példát mutasson — s mert az én taná­rom izmaival nem nagyon dicsekedhe­tett — soványas karja seprűnyélhez ha­sonlított, mely egy ízléstelen rózsaszínű ingből meredt a világra —, levegővel teleszívta horpadt mellkasát,, s úgy fe­szített. mint egy igazi kakadu. — Túlságosan szigorú a gyermekhez — ellenkezett vele a feleség, s jóságo­sán nézett a sápadt süvölvényre, aki minden vitánkra fittyet hányva, tovább csodálta a tájat. A férj leintette asszonyát, jelezve, hogv ehhez csak ő ért, senki más, tehát jobb. ha hallsat. A vonat ringott velünk, mintha tet­szelegni akarna az érett, szép mezőknek, s az időnként felbukkanó akácoknak. cd p élda-nrH 5^,--------------------------------------------­A pillanatnyi szünetet felhasználva — amíg a házastársak vitatkoztak — csat­lakoztam a gyerekhez. — Álnios vagy? — kérdeztem, hogy érezze, mellette tartok. — Ál — húzta el keskeny száját. — Csak ez a ringás . . . — Ha nem szólnál bele az elveimbe, sokkal előbbre tartanék a nevelésem­ben ... — mondta a férj. —- A múlt­kor is. csupa merő kosz volt a gyerek. Te védted, mert, hogy a homokban ját­szott .,. Játsszék a homokban, én nem mondtam soha. hogy ne tegye. De vi­gyázzon magára és a ruhájára .. Az asszony nem válaszolt. Ujjai für­gén kötötték a horgokat, g már tenyér­nyi csipke bizonyította szorgalmát. — Szolnokon alhat... — engesztelő­dön: az apa. — Sokáig kell várakoz­nunk. Biztatón rákacsintottam. — Bírd ki g-r-irmkig. V alami gyanús huncutság gyűlt a gyerek szemében, de nem szólt. Az alföldi mezők . csodálatában ringott hegyhez szokott tekintete. Együtt próbáltuk megfejteni titkát: mi­kor következhet tanya és mikor gazda-. sági központ, hosszú istállókkal és ma­gas magtárakkal, s hogy a távoli zöldes csík egy szélesen elterülő kukoricás, vagy csupán egy zöldellő árok. Mögöttünk, a kocsiban, csönd vol** Egyszerű, nyugtató szótlanság telep®' dett az utasokra. A házaspárra is. ^ nevelés veteránja behúzódott ,a sarok' ba, s talán ő is a tájat figyelte. — Jártál már erre? — kérdeztem. A gverek bólintott. — Nem szereted, ha a felnőttek oktat' gatnak? ... Feleslegesen, no. úgy go«' doltám. Elhúzta száját. Tudtam, nem sokat törődik ezZel. K*' kerekedett szemében úszott most a látnivaló: a mezőkön s az akácosoké3 kívül valamennyi állomás, ahol bakt®' rok tisztelegtek a tovagördülő vonatok' nak. Az indóházak kihaltak voltak, al^ egy-két ember szállt le. vagy utazó*' tovább. Erős nyári meleg álmosította 3 vidéket és az embereket. A kerekek ^ álmosító dalokat kattogtak. És a csön<*< talán a szótlan csönd volt a legnyK masztóbb. Ha a gyerek nem nézi olya3 kitartóan a vidéket, magam is elálm?' sodom. Közeledett a város. — No!? — nézett rám kérdőn, s f* gyelmeztetőn a gyerek, és ai apját3 intett. A fáradt arcú. vékony embefk® csöndes szusszanásokkal aludt Még a száját is nyitva felejtett®* olyan jól eshetett neki a szieszta. K®' paszodó homlokára hullott pár tiP^ színtelen hajából, ujjaiból pedig t nyitott tenyeret formázott, mint amik®* jelezte, hogy 6 a pedagógia mindef csinját-binját ismeri. S az arcon kirak zolódott az eléeedettség is. mely enn tudatából fakadt. — Apa! Hallod? — keltegefcte a&sZP1 nya. — Át kell szállnunk! A gyerek tapintatosan elfordult. P3 lehet, hogy a vágányokon tolató szé relvényeket figyelte, naev érdeklő" désseL Baráth Lajos a ■f&szfmi ám

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom