Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

ESZAKMAGYARORSZAÖ Csütörtök", 1964. május 14, Hruscsov Asszuánba érkezeti Szerdán reggel repülőgépen Kairóból Asszuánba érkezeit Hruscsov szovjet miniszterel­nök. Vele együtt utaztak a nagy gát felavatására Nasszer, az EAK elnöke, Szalal jemeni köztársasági elnök, valamint az EAK alelnőkei és Ali Szab- ri miniszterelnök. A vendégek a repülőtérről egyiptomi és szovjet zászlók­kal integető lelkes tömeg sor­fala közt. nyitott gépkocsin a Nílushoz hajtatlak és a Ram­szesz hajó fedélzetére szálltak. A hajó felvitte utasait a záró- gát 90 méteres, még nyitott lé­séhez. Itt Hruscsov, Naszer és Sza­lal három gránitkövet hajított a folyóba, s ezzel hivatalosan megkezdődött a folyómeder el- rekesztése, amelyet 70 óra alatt fejeznek be. Amikor Hruscsov szovjet mi­niszterelnök Nasszer elnök kí­séretében Kairóból Asszuánba utazott, ezzel befejeződött egyiptomi látogatásának első szakasza. E szakasz mérlege egyértelműen pozitív és azt mutatja, hogy már a látogatás első napjai a két ország ba­rátságának . megerősödését eredményezték. Egy mondatban Befejeződtek a csehszlovák—algériai tárgyalások Szerdán délután a Ben Bel­la vezette algériai küldöttség látogatást tett a prágai város­házán. A delegáció ezután a várba . hajtott, ahol megtartót* ták a két ország küldöttségé­nek befejező tanácskozását, amely után aláírták a küldött­ség látogatása alkalmából ké­szült dokumentumokat. Tanácskozik a bukaresti nőkonferencia A dolgozó nők problémáival foglalkozó bukaresti második nemzetközi szakszervezeti ér­tekezlet szerda délelőtti ülésén folytatódott az általános vita az előterjesztett három beszá­moló felett. Wladina Restano Castro asz- szony, a kubai küldöttség veze­tője hangsúlyozta, hogy Kuba soha többé nem lehet és nem lesz az amerikai monopóliu­mok vadászterülete. . Magyar felszólalások a világkereskedelmi értekezleten A genfi világkereskedelmi értekezlet nyersanyagokkal fog­lalkozó főbizottsága napirendre tűzte a fejlődő országok kö­zötti munkamegosztás lehető- .ségeinek megvitatását. A vitá- . ban felszólalt Rédei Jenő ma­gyar küldött. A konferencia ötös számú bizottságában Mikösdy György ismertette hazánk álláspontját a gazdasági csoportosulásokkal kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy Magyarország minden tá­mogatást megad a fejlődő or­szágok gazdasági csoportosulá­sainak. Tüntetés fCiprusoBn. A két görög tiszt famagusztai meggyilkolását követően ked­den este nagyarányú diáktün­tetés volt Athénben az angol és a török'követségek épületei előtt. A tüntetők a bűnösök megbüntetését követelték. A gyilkosság ismét kiélezte az egyébként is megromlott görög—török viszonyt. A görög haditengerészet és a légierők egységeit részleges készültségbe helyezték. PÁRIZSBAN ma nyílik meg a Francia KP XVII. kong­resszusa. Az FKP Központi Bi­zottsága kedden ülést tartott, amelyen értékelte és lezárta a kongresszus előkészületeit.. MÉHES Lajosnak, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével szerdán tíznapos látogatásra héttagú KISZ-küldőttség utazott Len­gyelországba. A FRANCIA kormány szer­dán közölte a szakszervezetek­kel, hogy csak ősszel hajlandó tárgyalni a közüzemi dolgozok bérének rendezéséről, a kor­mány ezzel másodszor halasz­totta el az eredetileg 1963. őszé­re. majd ez év tavaszára Ígért béremelést. A NATO külügyminiszterek hágai értekezletének szerda délelőtti zárt ülése után beje­lentették, hogy az augusztus 1-vel visszavonuló dr. Dirk Stikker NATO-főtitkár utódjá­vá egyhangúlag' Manlio Bro- sic-t, Olaszország jelenlegi párizsi nagykövetét választot­ták meg. NYIKOLAJ Patolicsev szov­jet külkereskedelmi miniszter kedden Moszkvában kanadai üzletembereket fogadott. VÉGÉTÉRT az Egységes Demokratikus Baloldali Párt (EDA) adminisztratív bizottsá­gának ülésszaka. A keddi ülé­sen egyhangúlag jóváhagyták az ország demokratizálására irányuló programot. VI. PÁL pápa kedden a Va­tikánban fogadta a Franco- kormánynak a szentszék mel­lett akkreditált új nagyköve­tét és ebből az alkalomból mondott beszédében határo­zottan méltatta a Franco-kor- mány tevékenységét és kife­jezett támogatásáról biztosí­totta azt. VIENTIANÉI jelentések szerint a Laoszi Hazafias Front fegyveres erői kedden ismét bevonultak Tha Thom városába, amelybe a laoszi reakciós erők katonai egységei — megszegve a tűzszünetet — még 1962-ben befészkelték ma­gukat. , Mától vetítik s Bella Confusione — szépsé­ges zűrzavarnak nevezte leg­újabb filmjét Fellini egy sajtó- értekezleten, A születés kor­szakában tűnődés, homály, kérdőjel fedte a film szüzséjót, de címét is. Aztán megoldó­dott a rejtély: a világ irodalmi lapjai hamar kézhez vették és lefordították a Felleni vezette alkotócsoport forgatókönyvét. Ekkor kitudódott a különleges cím értelme is. A forgató- könyv egy, alkotói „deleiére" érkezett művész önvallomását sűríti, a cím pedig e művész (tehát Fellini) nyolc eddig el­készült filmalkotását jelenti. A fél a Boccaccio 70. című film egyik, Fellini által készített „fél” epizódját fejezi ki. A film, amely több vonatko­zásban is eltér a Nagyvilágban megjelent forgatókönyvtől, lé­legzetelállító alkotás. Noha al­kotója sommásan szépséges zűrzavarnak, nevezte a film gondolatiságát, eszmeiségét, a néző egyszeri látásra érzékel­heti: itt a „zűrzavar" csak lát­szólagos. A bonyolult művészi műhely-munkának ízeire szét­bontott részletei végül is ma­gas fokon, „mélytengeri” lélek- elemző módszerrel egységesül­nek. Ez a keserves-csodálatos szintézis bizonysága annak, mi­lyen önkínzás, milyen pokoli önégetés közben születik meg az olyan művészi alkotás, amellyel gondolatokat, emberi lelkeket akarnak megváltani. Fellini 8 és című filmje műfajilag is erősen, kevert. De tudatos ez a kevertség, annak a bizonyítására, hogy az élet jelenségeinek, konfliktusainak bemutatására milyen sokféle műfaji lehetőség szükséges. Szatíra, líra, nyers naturaliz­mus, cirkuszi harsogás, szár­8 és nyaló realizmus váltakozik Fellini filmjében, s e műfaji folyam-áradatban a néző meg­érzi a művészet születésénél! rendkívül bonyolult folyama­tát. Mi végül is a film cselekmé­nye? Alapjait tekintve, nagyon egyszerű. Guído Anselmi film­rendező új filmjének előkészí­tésén dolgozik. Az. idegileg megfáradt rendező, orvosa uta­sítására, fürdőhelyre , vonul. Megérkezik a fürdőhelyre az egész „stáb”, köztük a film dramaturgja és még sokan mások. ismerősök, barátok, szeretők és szereplők. Különö­sen zajlik itt az élet. Anselmi környezete, vagyis barátai, is­merősei, a stáb tagjai reálisan élik a maguk életét, de a ké­szülő film rendezője ki-kizök- ken ebből a reális életből és az álmok, a képzeletek, a gyer­mekkori képek visszapergeté* sének síkján folytatja gondola­tait. Mind a realizmus talaján, mind az álmok világában kér* déseket tesz fel önmagának. Súlyos. Krisztus-kereszt ne­hézségű kérdéseket, ezekkel birkózik, viaskodik mindúnta- lan. A kérdések nem önmagu­kért valóak; a művész helyét, hitét, állásfoglalását., a világ­hoz és- önmagához való viszo­nyát fejezik ki. Mondhatnánk így is: ars poetica, a vitatkozás végső konzekvenciája. Akik még nem jártak film­gyárakban. talán idegenül pil­lantanak fel arra a lázas ké­szülődésre, amely a filmbeli film elkészítését övezi. A néző csak a mozi elhagyása után eszmél arra, hogy Fellini mi­lyen objektív igazságokat tárt fel a különleges műtermekben Miskolci Gallup Ki ne hallott volna a híres, amerikai közvéleménykutató intézetről, a Gallup-lntézctről? Fontos kérdések kapcsán, vá­lasztások előtt ez szondázza a közvéleményt. Most. valami ha- onló készül Miskolcon. A?. Or­szágos Béketanács a Hazafias Népfronttal karöltve három városban, Miskolcon, Cegléden és Tatabányán végez felderítő munkát arról, mi. érdekli az embereket, mire reagálnak ol­vasmányaikból, hogy áll a po­litikai tudatformáló munka. Városunkban több mint 20 tagú brigád indult neki április 24-én, hogy felmérje a lakos­ság érdeklődési körét. A bri­gád tagjai, között, egyetemi adjunktus, kohászati dolgozó, nyugdíjas és háziasszony egy­aránt ialálhaló. Tapasztalataik­ról május 15-én számolnak be. --------oOo-------­H ARMATI Sándor, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára szerdán Finn­országba utazott, ahol részt vesz a Finn Népi Demokrati­kus Unió VII. kongresszusán. és a Jupíter-lámpák fényein túl a filmművészet általános értelmével kapcsolatban. Sok szubjektív vonatkozása is van az ihlet és az igazság keresésénei!, de ezeken túl a vallomások arzenáljából meg­sejtjük az igazi művész köte­lességét és elhivatottsá­gát. Nemcsak művészi ér­telemben, hanem morális és politikai értelemben is. Mert Fellini e filmjében nem fanto­mokkal vitatkozik, hanem ön­magával, az eddig sokat bizo­nyított művésszel. Kérdései­nek akusztikája nagyon is mái; járható-e az eddig megtett út, filmjei (s általában a filmék) használnak-e annyit, amennyit nevelési erejükhöz fűznek , al­kotók és nevelődni vágyók. Mennyire rugaszkodjék el,' o film a realizmustól, milyen mértékben éljen és élhet a jel­képrendszer használatával. Politikai vonatkozásban: hala­dó-e a katolicizmus, mily mér­tékben égett ki a gazdag olasz kozmopolita réteg, milyen, ér­telmezést nyerhet a demokrá­cia? A filozófia terén kérdést kérdésre halmoz Fellini.. Filo­zófiai lépelődése közben vé­gül is egységesül benne a kép: a világot úgy kell elfogadni, ahogyan van, de e sommázáa mellett ott áll a feladat is: a modern művésznek arra kell törekednie, hogy mindjobban megismerje az ember belső vi­lágát. A „szépséges zűrzavar” közben természetesen felötlik a művészben: érdemes-e mind­ez, amit, csinál? Vágy egyálta­lán hogyan érdemes a filmmű­vészet nyelvén fogalmazni? Felmutat néhány .tucat útvesz­tőt. mintha Dante poklába ke­rült volna, de az útkeresés közben rájön arra az igazság­ra: ahol útvesztők vannak, olt akadnak útkivezetők, is. Amikor végül is elkészülnek a próbafelvételek, amikor áll az eget döfködő díszlét (egy űrhajó kilövő állomás), a mű­vész el akar szokni a totális munka megkezdése elől.. El­bújna, de nem bújhat-eh Ét­ben a szimbólumban érj eJ.-;Sfa film gondolatiságának, finőin tanító szándékának csúcsát. Az igazi művész nem hátrálhat meg! Marcello Mastroianni a film­rendező hasonmása. Azonosu­lása pompás. Meditativ alkata roppant alkalmas a nagy Felli- ni-tilm életrekellésére. f Végezetül: igazi nagy filmet láthat a néző. Fellini alkotása méltán nyerte el ' a: moszkvai H E P ersze, hogy nagy a. nyüzsgés. Ahogyan a2t a filmeken látni és le­gényekben olvasni. Hiszen a nagyobb falvakban a piac és a bazáros búcsú ünnepszámba megy. Itt, Kövesden a Pipacs cukrászdával szemben, a kis téren, s az utcákra épül a pi­ac. Régen a Főutcán sátoroztak a kirakodók, de oda hatalmgs ■ kultúrotthont épített a község. Aki árulni és venni akar, de még az is, aki csak . néze­lődni — bizony ide is eltalál. Nagy, gazdag piac van ma is, legalább is áruban —, hogv a vevők „mit érnek”, azt a ke­reskedők tudják. De vegyük sorba őket — azo­kat, akik árut kínálnak Mindjárt, az út elején a nem komoly ái-usok — amolyan ócskások ülnek. Amerikas „cundrákat”. turista útról ho­zott „emlékeket" kínálnak öregasszonyok. A cipők példá­ul elnyűttek, fiatal azt már nem viselné el a lábán — de gondosan kisuvickolták. Majd csak elkel! Lenvászon, viseltes kabát, pehely, párna huzat nélkül, meleg alsó, papucs, kendők, s agyor.rhosott rékli, meg különféle-fajta lószerszá­mok. a ló bizonvára valame­lyik közös istállójában, minek akkor szerszám a kamrában? Hogy ki veszi meg? Az isten se tudja, s maguk a kofák sem. „Ezek” nem komolyak —• mondják is. Ha akad vevő. jó, —• ha nem, akkor is eltellett valahogyan a délelőtt, öregek, s ez a munkájuk. A sátrasok­nál- ván mit bámulni. Ezernyi : T I P I / csillogó áru kínálja magát, s a „tulaj”, a maszek sem hall­gat. Balról mézeskalácsos. Zö­mök, zsíros ember, fején török fez, ernyője alatt törökméz, cukorkák, fagylalt. Kiabál, bár unja; látni, nem is igen bízik a mai napban. — A török, a török, a török­méz! Édes, cukros, valódi! Oldalt régi, Noé-korabeli Skoda. Ez egy 10—12 éves fiú szakvéleménye, aki. bizonyára „csúsztat” az iskolából, s ide kiszökve, pénz nélkül kóneso- rog a sátrak közt. — A méz; A török! A török­méz! — rekedtes a hangja, s vörös tarkója izzad a fez alatt, mely viszont' a naptól fakul. Mert ez a nap már nyáriasan meleg, mondják is sokan: Hei­lsten, hogy már itt van a jó idő. A törökmézessel átellenben . bnzárosok sora. Az egyikkel beszélgetünk. Pestről jött, nemcsak a kövesdi hetipiacra, majd innen -Gyöngyösre vona­tozik, s megint máshová az­után. — Egy út nem kifizető — de három már igen. — Meg lehet ebből élni? — s egy aranvpapucsos . kaucsuk babát gusztálok. — Hát... meg! A csepeli gyárban dolgo­zott, — meséli — az­tán elbocsátották az el­lenforradalom után. Nem mondja, hogy miért mondtak fel neki, én meg nem kérdem. Rendezgeti holmiját, ötven kilóval utazik a vonaton, két­AC száz-kétszázötven árufélesé­ge van, mintegy kétezer darab­ban. Filléres áruk, viszik, mert valamennyi örömet je­lent annak, aki kapja. Szala­gok, csatok, gyűrűk, sarokvé­dő, fésűk, kefék, babák, gye­rekeknek játékostor, műanyag­autók, futballisták arcképével érmék, ki győzné mindet fel­sorolni. A búcsúkról beszélünk, n falusiakról. Szentek ünnepén rendezgetik, olyankor össze­jönnek a távoli falvakban, vá­rosokban élő, eltelepedett ro­konok: testvérek, sógorok, ko­mák — aztán megünneplik a s -entet. Borral, kaláccsal, sült­csirkével, s bazári ajándéko­zással. Milyenek ezek a mai búcsúk? — Kérem, — mondja a Be­nedek Elek nevezetű bazáros —, semmilyenek. Templomba csak az öregebbje megy, a fi­atalok otthon komáznak és futballoznak, meg labdáznak.., Hogy vesznek-e bazári holmit? Keveset. Ha. villanymozdonyo­kat árulnék ... mert most a paraszt is villanyvonatot keres a gyerekének ... Hát ha az volna ... De az nekem nincs. Az államiak meg nem törőd­nek a falusi búcsúkkal... Pe­dig az jó pénzt hozna — ez Benedek Elek véleménye. De hát az állami kereskedelem nem kutatja áruinak a piacot. — Meg vannak ők anélkül is, rá nem fizetnek, mert az ál­lam gazdag, az államnak van pénze. Igazat adok neki, amikor fa­nyarul- elhúzza száját •— igaz, mert sok állami kereskedelem­mel foglalkozó kereskedő íg) vélekedik, s ami még ennél i: nagyobb baj: így dolgozik. De a piac él, zsong, kavarog Gyerek sír, liba gágog, s eg) asszony azt mondja az eladó­nak: — Meg van maga ker- gülve? Ennyit kérni egy litei babért? — De ez tőkés bab, a fekete a legkorábbi! — Akkor is! Tizenkét forint? Hát lopja az én uram a pénzt? Az, aki a fekete, korai tő­kés babot árulja, nem mondja egy szóval se, hogy a másik ura lopja a pénzt, de akkor sem enged a tizenkettőből. — A java így kelt el, ezt a keveset meg hazaviszem! A másik sorról friss föld, szagot röppent szét a szél. Itt palántákat árul egy bulgár. Káposzta, paprika, uborka, s főleg saláta kapható nála. Jó erősszálú zsengék, az ember nyála elcsurran, ha ar­ra gondol; ha majd megnő, mi­csoda zamatja lesz... És a friss földszag Is: a tavaszi kerteket juttatják az ember eszébe, amelyben karalébá, paprika, saláta, uborka nő. Az állami kirakodó is itt van. Hosszú sátrában annyi az áru, hogy roskadozna«: a pol­cok. Udvariasak, ' készségesek. Az előbb együtt szidtuk a ma­szekkal őket — itt meg most rácáfol az a pár eladó. Kendők, s földszag nyarga- lászik a tavaszi szél hátán. A szél ördöge persze belebújik a föld porába is, s addig csiklan­dozza, míg felborzolja magát. Abból aztán akkora porfelhő kerekedik, hogy csikorog az ember foga, s a szemét ki sem ■ meri nyitni. Vajon miért nem ’ betonozzák le a piacteret? : — A török! A török! A tö­rökméz! Fele cukor, fele méz! A fezes a leghangosabb. Még ■ a piac,másik végén is az ő . hangját hallom. Erre meg bur- . gonyát és hagymát árulnak, de - pár üvegben akácméz is akad, s cékla a vasárnapi ebédhez Mire megkondítja a kövesd! harangozó a delet jelző, s a nándorfehérvári győztes csa­tát emlékeztető harangot, ak­korra úgy eltűnik a piaci nép, mintha senki sem járt volna' a Pipacs cukrászdával ételien-1 ben a téren, s a kis falusi ut­cákon. Csak a por kavarog,, meg pár gyerek keresgél elha­gyott pénzdarabot. No, meg jómagam, aki nem tanulta még' meg, hogy a hetipiacról nem1 csupán egy arany napú esős,, négyhatvanas kaucsukbabával, kell távozni -— még ha annak, örül is majd valaki! — hanem úgy illik onnan elsietni, hogy' sürgető munka várja az embert.1 Azt mondta a pesti bazáros:' a kövesdi piac májustól ara-! tás végéig halott, mert akkor < sok a munka a mezőn, errefe-< lé jó földek vannak, de sok vele a munka. De majd beta­karítás után találkozunk, ad-* dig imádkozzon mindenki a( maga istenéhez, hogy gazdag ( nyarunk, s utána gazdag pia-, caink legyenek. ] I mádkozzunk hát, mert; igaza van a bazárodnak] — s már kezdem is:’ dolgozzunk, s ha találkozunk) a hetipiacon, roskadozzunk sok-sok ajándék terhétől.^ Gondolom, a bazáros ismerő-i som is hasonlóan fogalmazza] miatyánkjáx. Baráth Lajos * 1 uinjeszuuaL nagyaijai. a siaK- 'mai közönség nagy szellemi (hasznot húzhat ebből az -alko­tásból, a „hagyományos” .,151- imekhez szokott' néző meg sók ; olyan izgalmas részletet líap- [hat, amelyek némi töprengés • után — kerek egészet alkot­ónak majd emlékezetében, ó Párkány László \ Férjjhezmemii tilos! ) Magyar fiira, [ A Magyar- Televízió négy ég 'fél hónappal ezelőtt, a kará­csonyi háromnapos munka- szünet műsorában mutatta be a Rejtő Jenő (P. Howard): Fehér folt című regénye alapján.. ké- 1 szült új televízió-filmét,,, amely >a Férjhez menni tilos! címet (kapta. A film annak " idején jiiem keltett nagy visszhangot, .másfélórás érdekes játékot lát­tunk. de leginkább az hiány­ozott belőle, amiért vártuk. Ez •pedig éppen Rejtő Jenő humo- ira, egyéni hangja. Most a a> ere­detileg televízióra szánt filmet á mozikban is bemutatják. Zsurzs Éva rendezői irányítá­sával, Behár György zenéjével 'és Sik Igor operatőri közremű- , ködösével impozáns összeállí- ,tású szereplőgárda (Mányai Lcjos. Psota. Irén, Ház'y Er.zsé- 'bet, Darvas Iván, Benkö Gyu­la, Mezey Mária, Balázs Samu/ Kemény László és sokan má­sok) próbálja életre Kelteni a Howard-i regényt, igen- ke­vés sikerrel. Érdekes- vígjáté­kot kapunk, sok-sok elcsépelt vígjátéki fordulattal, helyen­ként Kellér Dezső, az' átíró • szellemességét is megcsillant­va. Aki azzal a szándékkal ül be a moziba, hogy kommerz- vígjátékot lásson, nem csaló­dik. de Rejtő Jenő írásainak kedvelői bizony hiányérzettel jönnek ki a moziból. íbm)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom