Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-14 / 111. szám
CMffiSrfök, 1964. május 11 ESCS AKM AG Y ARORSZ ÄG S Pénteken nyílik a Budapesti? „ fzáí,.is *m! J i *a lka ma77ak a Éncnvíi Nemzetközi Vásár ialkalmazzák a diósgyőrié!« I ói hegesztési eljárásét ♦ A kohászati üzemek henger- Jműveiben általánosan használt, ♦ acél öntésű hengereket, ha előtörtek, korábban rendszerint ♦ selejtezték. Ez jelentős kárt fokozott, tekintve, hogy azok ♦ nagysúlyú, több tonnás alkat♦ részek. A Lenin Kohászati ♦ Művek egy műszaki dolgozókéból álló csoportja, Nyeste Má♦ tyás és társai javaslata alapiján a törött hengerek javítására bevezették az úgynevezett Ő termites hegesztési technologist. Ennek lényege, hogy ter♦ mit- és aluminiumport, valaki mint vasrevét magas hőfokon ♦ megolvasztanak, s az így keletkező folyadékkal hegesztik Rosszé a törött részeket. A Di- é ósgyőrött jól bevált eljárás al♦ kalmazására az ózdi gyárban ♦ is rátértek, és az ott is igen si- $ keresnek bizonyult. Félév alatt őhat hengert javítottak ki az új Ő módszer szerint, s azáltal hengerenként 25—30 ezer forintot ♦ takarítottak meg. Hasznos Ötletes gyomirtó gépet készítettek a Tök községbeli Egyetértés Tsz-ben. Bender Antal és Bárány Gábor szerelő kiselejtezett pótkocsi-aljra 90 munkaóra alatt, egy 24 hl-es tartályt szerelt. A gép 50 perc alatt 6 holdon szórja szét a permetlét. Az elmés szerkezettel jelenleg a kukorica földön permeteznek. Munkában a permetezőgép. Utolsó simítások az Idegenforgalmi Hivatal pavilonján. ITI51 í Mindenki ad hozzá valamit Virággruppok színesítik a vásár területét. Hollóháza. A falu híres. Úgy ismerik ♦az országban és a határokon |túl is, hogy ott készülnek azok ♦a nagyon szép porcelánfigu- Őrák, vázák, csészék és tányér- ♦kák, amelyeket mindenki ked- Ővel. Világhírnév, mégis eldu- ♦gott, s elmaradott, falu ez. A zkeiámia- és porcelángyártásának nagy kultúrája, őei hagyo- őmányai vannak itt. száz éves ♦gyártási múlt, de mind mosta- ♦náig még egy művelődési házira sem futotta a falu erejéből. ♦A gyűléseket, összejöveteleket ♦ is a Porcelángyár ebédlőjében ♦ ♦tartottak. ♦ — Szégyene volt ez már a őmi híres kis falunknak — ♦ mondta Ajtai András tanács- Őtitkár. — Az emberek itt mű- ♦vészettel foglalkoznak, mert a Őporcelánfestés igazán az, és ♦ még egy művelődési házunk ♦se volt. De hát egy művelő- Ődési házat nem adnak ingyen. ►Ahhoz mindenekelőtt pénz, és jjmég sok minden kell... Éveken át takarékoskodott a ^hollóháza községi tanács, hogy művelődési ház építési költ- •Jségét összegyűl thesse. össze gyűlt kétszázezer forint. ► Nagy pénz ez egy kis községiben, Községfejlesziési alapból, ♦természetesen. Ehhez aztán Őmost az OTP, szántén község♦ fejlesztési alapra, ad még száz- Őezer forint hitelt. Az egész «építkezés 550 ezer forintba ke- í rül. Hiányzott tehát még 250 ’’ezer forint De azt is összead- tták az emberek. Nem készpénzben, hanem munkanapok- ? ban. Több minit kétezer nap ►♦♦ társadalmi munkát vállaltak a kicsi falu lakói. — Hogyan szerveztek? — Úgy. hogy összeírtuk a választópolgárok, tehát a tizennyolc éven felüliek névsorát — magyarázta a titkár. — Van tizenhat tanácstagunk. Ók vállalták a szervezést. Saját körzetében minden tanácstag felkereste választóit, és beszélgetett velük a művelődési ház építéséről. Minden beszélgetésnek néhány nap társadalmi munka vállalása lett az eredménye. Átlagosan 4 napot vállalt egy választó... ■— Mindenki? — A nagyon öreg. munka- képtelen öregek kivételével mindenki. Ez bizony nagyon szép. Valahogy így kell dolgozni. így kell az embereket mozgósítani, s megszületik a kettős haszon. Egyik: a társadalmi munka. Másik: a tanácstagok közvetlenebb kapcsolatba kerülnek választókkal. Nem is beszélve a társadalmi munkáról, ahol együtt dolgoznak az emberek. S a közös munkában, az elvégzett munka értékén túl újabb, nagyon értékes haszon születik: ei'ősödik a közösség, jobban megismerik egymást az emberek. Kitett magáért a KlSZ-szer- vezet és a sportkör is. A 110 KISZ-tag és a 30 sportoló vállalta, hogy az építkezéshez szükséges összes terméskövet kibányásszák, és az építkezés színterére szállítják. A homokot és a fát szintén helyileg teremtik elő. így aztán munkával. anyaggal összejön a hiányzó 250 ezer foi'int. felépül a művelődési ház, amelyhez mindenki ad valamit. Segít a Porcelángyár is. Járműveket ad a szállítási munkákhoz... május 4Az építkezést én elkezdték. Az alapozási munkákat már be is fejezték. Már látszanak, szemmel követhetők a leendő művelődési ház vonalai. Lesz benne egy 150 személyes színház-mozi-gyűlés-terem. Ezenkívül olvasószoba könyvtárral. külön KISZ-szoba és egy helyiség az iskola szakkörének. És berendezés — természetesen. — Mikorra készül el? — Nagyon szeretnénk augusztus végére befejezni. Ha csak egy mód lesz rá, augusztus húszadikára — felelte a titkár. (Szén drei) Műszaki bőr alakult a miskolci egyetemen A fiatalok kézügyességének^ technikai készségének fejlesztésére a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen műszaki kör alakult. Az egyetem vezetősége két helyiséget bocsátott a több mint harminc tagból álló kör rendelkezésére, a különböző tanszékek kézi szerszámokkal, felszerelésekkel, az egyetemi ICISZ-szervezet pedig anyagilag támogatja munkájukat. A későbbiekben modellező körök felállítását is tervezik, amelyekben a különféle gépek, berendezések, mint például robbanómotorok miniatűr másait készítik el, s azokat szemléltető eszközül használják majd fel az oktatásnál. Szovjet pavilon a BNV-n Áz idén a Szovjetunió fciállí tása 2100 négyzetméter területi új pavilonban és ezer négyzet méteres kiállító térségen nyfl.il meg. Olyan tóállítási tárgy is Iát ható, mint a művese, a mester séges vérkeringést előidéző ké szülék. „Megszokni kevés, szeretni kell.. “ Ot.t-tartózkodásának hathónapos „évfox-dulóját” ünnepelte a napokban Komán Tibor, a cserépváraljai Kossuth Terme♦ lőszövetkezet kertészeti agro- Őnómusa. ♦ — A félév küszöbén, ha visz- őszatekint az eltöltött időre, mit ♦ állapít meg: érdemes volt ide- Őjönni? Megtalálta számítását? ♦ — faggattuk Román Tibort — Őés egyáltalán miért pont. a kertészetet választotta hivatásá- Őnak? J — Miskolci vagyok ugyan, Jde nem az aszfalton nőttem ♦ fel. Szüleim mezőgazdaságban ♦ dolgoztak. Gyümölcsösünkben ♦ már gyerekkoromtól kertész- }kedtem. Általános iskola után ♦ mezőgazdasági technikumba ♦ jelentkeztem, de csak gimnázi-♦ umba vettek fél. Én kertész J akartam lenni. Mezőgazdasági ♦ szakiskolába jártam. Négyessel í végeztem. Ezután jelentkeztem ♦ a sátoraljaújhelyi Mezőgazda♦ sági Technikum levelező tago- - zatára ! Nagyon kor értesítettek: örültem, amifelvettek. Szcpiil a vásár, ♦Tervek. eíképsEelések ► Román Tibor 1961-ben érettségizett. Mint fiatal szakember ► került a Bodrogközi Állami J Gazdaságba, ahol gyümölcs► termesztésben dolgozott. Ké- Jsőbb átkerült a Miskolci Kertészeti Vállalathoz. Eleinte örültem, hogy itt- >hon lehetek, de a munkámban ► bizony nem sok fantáziát találtam. Faiskolában dolgoztam. A gyümölcsös sokkal érdekesebb. Egy rokonom révén megtudtam, hogy Cserépváralján gyümölcstelepítés kezdődik, ahol szükség van kertészeti , agronómusra. Kijöttem szétnézni. Megtetszett a falu. Az emberek is kedvesen barátságosan fogadtak. A telepítési tervek pedig nagyon szépek voltak. Mindent megtaláltam ahhoz, hogy kedvem szerint dolgozzam. Még lakás- problémám sem volt, mert az új agronómus lakásban, mint agglegény én is elférek! Persze, az agglegény szó kicsit erős, hiszen mindössze 25 éves Román Tibor. Még előtte az élet, még számos szép tervet valósíthat meg. — Tehát megszokta már a falut és az itteni munkát? — Megszokni kevés, szeretni kell a munkát, az embereket, a falut ahhoz, hogy valaki igazán eredményesen dolgozzék — válaszol a fiatal agronómus. — Én pedig megszerettem. Már a telepítésnél itt voltam. A szerződésem ugyan a gyümölcsös termőre fordulásáig köt ide, de szeretném utána is én kezelni. Ha születésüknél itt voltam, azt is akarom látni, mi lesz belőlük. Mennyi barack. dió terem majd a fákon. Aztán ha a szomszéd termelőszövetkezettel egyesülünk, még 200 hold barackos tartózik majd ide. Akkor már számottevő gyümölcsösünk leszí Asszonyok szorgos kodása —- Hogy áll a termelőszövetkezet, illetve a gyümölcsös szakmunkásokkal? Vannak-e permetezéshez, metszéshez, s egyéb kertészeti munkákhoz értők? — Nagyobbrészt asszonyok dolgoznak a gyümölcsösben. Eleinte nem igen értettek hozzá. sokat kellett magyaráznom. Aztán a járási tanács mező- gazdasági osztályával egyetértésben kétéves, három-három hónapos szakmunkásképző tan- folyamot szerveztünk. A közismereti tárgyakat a tanító, a szakmaiakat én adtam elő. Sokan jártak. Tizen, akikben á legtöbb bátorság volt, le is vizsgáztak. Jövőre a második mellett szeretnénk ismét megindítani az első évfolyamot. Ha sikerül, elegendő és jól képzett szakmunkás gái'dája lesz a termelőszövetkezetnek. — Milyen tervei vannak a jövőre nézve? — kérdezzük még utolsóként. *— Az idén adtam be jelentkezési ívemet a . Kertészeti Főiskolára. Még nem kaptam értesítést, de remélem, felvesznek. Reméljük, sikerül a felvéted ... . | Juhász Judit
