Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-13 / 110. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1984. májas IS. —B—»——— 2 (Folytatás az 1. oldalról.) szerződés rendelkezéseit. A másfél évtizede fennálló Né- • met Demokratikus Köztársa­ság felvirágzása, népe jólété­nek növekedése, nemzetközi tekintélyének és súlyának erő­södése fontos tényező a béke és haladás erőinek harcában. Mindkét küldöttség köteles- . ségének tekinti a népek fi­gyelmét felhívni, hogy Éuró- ' pa népeinek békéjét állandó veszéllyel fenyegeti a nyugat­német revansista politika es atomfegyverkezés. A nyugat­német imperialisták és milita­risták makacsul ragaszkodnak kalandor terveikhez, amelyek­kel meg, akarják változtatni a második világháború után ki­alakult helyzetet. Agresszív, hódító törekvése­ikkel Nyugat-Németországot hidegháborús és békét veszé­lyeztető góccá tették. A Né- ' met Szövetségi Köztársaságban magas hivatalos állásokat töl­tenek ’ be fasiszták, háborús bűnösök. A német. . imperializmus és • militarizmus erői, amelyek egy félévszázad alatt kétszer sodorták véres világháborúba a népeket, ma is döntő befo­lyást gyakorolnak a nyugatné­met politikára. A nyugatnémet kormány az egyetlen Éurópá- ■ ban, amely -területi követelé- ' sekkel lép fel más államokkal . szemben. Az amerikai imperi­alistákkal szövetségben, a Né­met Szövetségi ' Köztársaság militarista . körei Nyugat-Né- •metországot és Nyugat-Berlint a szocialista országok elleni aknamunka európai központ­jává és a szocialista országok­ból elmenekült fasiszta elemek gyűjtőhelyévé tették. A Né­niét Szövetségi Köztársaság kormánya céljai érdekében ve­zető szerepre igyekszik szert tenni az agresszív Észak-At­lanti Szövetségen belül, hogy azt saját háborús tervei szol­gálatába állítsa, elősegítse gyorsütemű fegyverkezését és a többoldalú atomhaderő kere­tén belül megszerezze az atom­fegyverek feletti. rendelkezés jogát. Á Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár- , saság rámutatnak arra, hogy az Észak-Atlanti Szövetség többoldalú atomhaderejének létrehozása és Nyugat-Német- országnak ebbe történő bevo-' nása rendkívüli veszélyt jelen­tene a nemzetközi élet békés alakulására. Európa és a vi­lág békéjének megszilárdítása megköveteli a nyugatnémet revansista politika feladását és a nyugatnémet militaristák távoltartását az atomfegyver­kezéstől. A' Magyar Népköztársaság határozottan fellép az ún. Hallstein doktrína ellen és mint a revanspolitika meg­nyilatkozását, határozottan visszautasítja a bonni kor­mánynak azt a jogtalan igé­nyét, hogy egész Németorszá­got képviselje. A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli, a Német Demokratikus Köztár­saságnak a német kérdés bé­kés rendezéséért folytatott kö­vetkezetes harcát és a két né­met állam kormánya közele­désének és kölcsönös megérté­sének elősegítésére irányuló ja­vaslatait. A két, egymástól el­térő társadalmi rendszerű né­met állam létezésének feltéte­lei között szükséges, hogy a békés egymás mellett élés szel­lemében a két német állam, valamint a Német Demokrati­kus Köztársaság és Nyugat- Berlin között megegyezés jöj­jön létre. A Német Demokratikus Köz­társaság javaslatai a két né- ’ met állam, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin közötti kapcso­latok normalizálására közös bizottságok létesítése útján, úgyszintén a két német ál­lam kormányai és a Német Demokratikus Köztársaság, és Nyugat-Berlin között a józan ész és a jóakarat egyezményé­nek megkötésére irányuló ja­vaslatai lépésről-lépésre fej­lesztenék az együttműködést és előkészítenék a német kon­föderációt. Mindkét fél egyetért, hogy a béke érdekei megkövetelik a második világháború maradvá­nyainak felszámolását, a né­met békeszerződés megkötését, Deifimfráelá ifairsSsan valamint Nyugat-Berlin. de- militarizált, szabad várossá nyilvánítását. A Magyar Népköztársáság a Német Demokratikus Köztár­saság készségét, hogy Nyugat- Berlint, amely a Német De­mokratikus Köztársaság kellős közepén fekszik és ahol a bon­ni kormány semmilyen joggal és- illetékességgel nem rendel­kezik, önálló politikai egység­ként kezelje és számára a sem­leges szabad-város státuszát biztosítja, a béke érdekében tett jelentős engedménynek te­kinti-, mivel egész Berlin jog szerint a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tarto­zik. A Német Demokratikus Köz­társaság kezdeményezésére a nyugat-berlini szenátussal 1963. decemberében az utazá­si engedélyekről létrejött meg­állapodásban mindkét fél an­nak bizonyítékát látja, hogy további lehetőségei vannak a Német Demokratikus Köztár­saság és Nyugat-Berlin közötti feszültség fokozatos megszün­tetésére irányuló kezdeménye­zéseknek és ezek a két német kormány képviselői közti tár­gyalások példái lehetnek. Mindkét fél egyetért abban, hogy a szocialista országok és a Német' Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatainak fejlesztése a normális, diplomáciai kap­csolatok irányában a békés egymás mellett élés szellemé­ben a teljes egyenjogúság, egy­más szuverenitásának, kölcsö­nös tiszteletben tartása és a kölcsösös előnyök alapján je­lentősen hozzájárulna Európá­ban a feszültség további csök­kentéséhez és a béke biztosítá­sához. Ebben az összefüggés­ben a Német Demokratikus Köztársaság kormánya üdvözli — mint ezen az úton megtett lépést — a Magyar Népköztár­saság . és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya közötti hivatalos gazdasági kapcsola­tok felvételét. A tárgyaló felek egyetérte­nek abban, hogy a béke. bizto­sítása megköveteli a nemzet­közi feszültség gócainak meg­szüntetését a világ minden, tá­ján. Kifejezik szolidaritásukat. Ázsia, Afrika, Latin-Amerika szabadságért ég nemzeti füg­getlenségért küzdő népeivel. Követelik a gyarmati rendszer telies felszámolását. Elítélik az Egyesült Államok imperialista köreinek Kuba el­leni provokációit és telies mér­tékben támogatják a kubai kor­mánynak a Karib-tengeri tér­ség helyzetének normalizálásá­ra vonatkozó javaslatait. A felek szolidárisak Ciprus népé­vel, amely következetesen har­col hazája függetlenségéért és a külföldi beavatkozás ellen. Támogatásukról biztosítják Dél-Vietnam szab adságs ze r ető népét- és követelik, hogy az Amerikai Egyesült Államok szüntesse be gyarmatosító há­borúját Dél-Vietnamban. El­engedhetetlennek tartják az 1954. évi genfi egyezmény ren­delkezéseinek maradéktalan érvényesítését és az Egyesült Államok által, a .törvényes laoszi kormány - ellen szerve­zett reakciós támadások meg­szüntetését. Támogatják a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának az or­szág békés egyesítésére irá­nyuló törekvéseit. Elítélik a Dél-Afrikai Köztársaságban fo­lyó faj üldözést, az emberi jo­gaikért küzdő lakosság elleni irtóhadjáratot. Mindkét fél el­ítéli az , imperialista hatalmak neokolonialista politikáját. El­ítélik a fegyverekben, hadi­anyagokban és pénzben Ango­la, Mozambique és a Dél-Afri­kai Köztársaság néped elnyo­másához Portugália és Dél-Af- rika kormányainak nyújtott nyugatnémet támogatást. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Körtár­saság nagyra, értékeli az újon­nan függetlenné vált ázsiai ég afrikai országoknak az impe­rializmus ellen, a békéért és a haladásért vívott, harcban be­töltött szerepét. . A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya követeli a Kínai Népköztársaság törvé­nyes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben és az amerikai megszállás megszüntetését Tai- van szigetén. A -Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság nagy érdeklődéssel fi­gyeli. a kereskedelmi és fej­lesztési világkonferencia tár­gyalásait és reméli, hogy á vi­lágkereskedelmi konferencia elősegíti a világkereskedelem korlátainak megszüntetését, a népek közötti békés kapcsola­tok fejlesztését és a fejlődő or­A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság kapcsolatai az elmúlt években a szocialista interna­cionalizmus elveinek megfele­lően a testvéri együttműködés szellemében jelentősen fejlőd­tek és eredményesen szolgálták népeik érdekeit. Mindkét küldöttség egyönte­tűen megállapítja, hogy az or­szágaik közötti gazdasági kap­csolatok Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai a kommunista- és munkáspártjai első titkárainak és kormányfői­nek 1962. júniusi és 1963. jú­liusi határozatai alapján az el­múlt években kedvezően fej­lődtek és állandóan erősödnek. Mindkét fél fellép a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának valamennyi tagállama közötti együttműködés gyor­sabb fejlesztéséért s hatékony­ságának növeléséért. Erőforrá­saiknak a tudományos-techni­kai fejlődés súlyponti terüle-. teire való koncentrálásával biztosítani kívánjuk, hogy ter­melésük színvonala megfelel­jen a tudomány és a technika legmagasabb tokának. Az 1960-ban megkötött hosz- szúlejáratú kereskedelmi egyezmény biztos alapot terem­tett a két ország közötti keres­kedelem folyamatos növelésé­hez. A jelenlegi árucsereforga­lom több mint háromszorosa a. tíz év előttinek, s az utóbbi években átlagosan évi 7 száza­lékkal emelkedett. A kölcsönös szállítások hozzájárultak mind­két ország népgazdaságának és lakosságának jobb ellátásához. Megállapították, hogy a ma­gyar—német gazdasági bizott­ság eddigi tevékenysége kedve­zően segítette elő a gazdasági kapcsolatok új és sokoldalú formáinak kialakítását, a tudo­mányos-technikai égyüttműkö- dés elmélyítését és azt eredmé­nyezte, hogy a termelés szako­sítása és egybehangolása, terén egész sor konkrét megállapo­dás jött létre, illetve előkészí­tés alatt áll. A két küldöttség eszmecserét folytatott a gazdasági kapcso­latok továbbfejlesztéséről az 1970-ig terjedő időszakban és hangsúlyozta a két ország köz­ponti tervező szervei között az utóbbi hónapokban megkezdett egyeztetés nagy jelentőségét. Megállapodtak abban, hogy együttműködésük sokoldalú megerősítése útján fejlesztik gazdasági kapcsolataikat az új tudományos-technikai felada­tok megoldása, a termelés sza­kosítása és egybehangolása, va­lamint az árucsereforgalom ál­landó növelése terén. A két delegáció különösen fontosnak tartja a termelés szakosításának és egybehango­lásának továbbfejlesztését, az együttműködés új formáinak szágok gazdasági problémái­nak megoldását. Mindkét fél az egyetemlegesség elvének megfelelően hangsúlyozza, hogy a világkereskedelmi kon­ferencia munkájának haté­konysága megköveteli minden állam részvételét, egyenlő jo­gok alapján. és módszereinek kialakítását mindenekelőtt a vegyiparban, a gépgyártásban és a kohászat­ban. Mindkét küldöttség úgy véli, hogy az árucsereforgalom fejlesztésében a fogyasztási ja­vak választékcseréjének az ed­diginél nagyobb szerepet kell játszania. Mindkét ország műszakilag magasan fejlett és széleskörű kapacitással rendelkezik az elektronikus és az elektrome­chanikai ipar, valamint a mű­szergyártás területén. Ezért a két küldöttség megállapodott, hogy rendszeresen elmélyítik a tudományos-műszaki együtt­működést a félvezető technika területén, valamint az együtt­működést az elektronikus épí­tőelemek és vákuumtechnikai készítmények és műszerek elő­állításához szükséges speciális -technológiai felszerelések gyár­tásában. Figyelembe véve a műszer- gyártás nagy jelentőségét a termeléstechnika magas szín­vonalának elérése szempontjá­ból, mindkét fél célszerűnek tartja a gazdaságtalan párhu­zamos termelés fokozatos meg­szüntetését és közös intézkedé­sek megtételét a. mindkét or­szág szempontjából fontos, új műszerek gyártásának kifej­lesztésére. Ez eszmecsere folyámán mindkét fél tájékoztatást adott a mezőgazdasági termelés foko­zása érdekében országainkban előirányzott intézkedésekről és megvitatták az együttműködés, a kölcsönös támogatás ebből adódó lehetőségeit. Mindkét fél örömmel Álla­pítja. meg, hogy a Magyar Nép­köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság között a tudományos és kulturális té­ren kialakult együttműködés mindkét ország kulturális és tudományos életét gazdagította, mindkét országban elősegítette a szocialista és kulturális for­radalmat és hozzájárult, ahhoz, hogy a dolgotok a proletárin- temacionalizmus szellemében, kölcsönösen megismerkedienek országaik kulturális és tudomá­nyos vívmányaival. A két fél üdvözli és támo­gatja országaik tudományos és kulturális intézményei és szer­vezetei, a tudósok, művészek, pedagógusok, sportolók egyre szorosabbá váló együttműkö­dését. . Egyetértenek abban, hogy ezt az együttműködést a mindkét fél számára hasznos tapasztalatcsere irányában se­gítsék elő. A turista- és utas- forgalom további fejlesztése jelentős mértékben hozzájárul, hogy a lakosság mind nagyobb részének módjában legyen megismerni és értékelni álla­maink szocialista építő mun­káját. Mintha legalábbis nemzeti ünnep lett volna hétfőn este Kairóban. A Fahrir tértől a piramisig vezető út mentén ünneplő ruhát öltöttek az épü­letek. s a házak homlokzatát, a villamosokat Hruscsov és Nasszer hatalmas képei díszí­tették. Az útkereszteződések­nél öles plakátok hirdették a szovjet—egyiptomi barátságot, és alig száz méterre egymás­tól virággal körülfont diadal­ívek emelkedtek, rajtuk a két ország vezetőit köszöntő orosz és arab nyelvű plakátokkal. Amikor feltűnt Hruscsov és az őt kísérő Amer marsall ko­csija, viharos ováció kezdő­dött. Kairói újságírók egyetérte­nek abban, hogy igen nehéz lenne túlbecsülni azt a lelke­sedést. amellyel a főváros la­kossága üdvözli Hruscsovot. Ez annál is inkább így van, mert az; ami szinte óráról órá­ra a kairói utcákon történik, nem csupán tiszteletnyilvání- tás egy nagyhatalom vezetője iránt, hanem valóságos politi­kai tüntetés- a két ország ba­rátsága mellett. Hruscsov miniszterelnök és Nasszer elnök kedden reggel ellátogatott a tavaly üzembe helyezett kairói gyógyszer- gyárba. A szovjet segítséggel felépült üzeni Afrika és az egész Közel-Kelet első gyógy­szergyára. Az- üzem megtekin­tése után a dolgozók gyűlésén ■felszólalt Nasszer elnök. Hrus­csov is beszédet mondott a gyűlésen. Magyar pártküSdöítség utazott a Francia Kommunista Párt kongresszusára .Kállai Gyulának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága tagjának veze­tésével kedden magyar párt­küldöttség utazott Párizsba, amely részt vesz a. Francia Kommunista Párt XVII. kong­resszusán, Mikojan vezeíéséve! szovje! kiiiööttség utazott Tokióba Anas-ztasz Mikojan vezetésé­vel kedden szovjet legfelsőbb tanácsi küldöttség utazott To­kióba a japán parlament meg­hívására. III. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szocia­lista Egységpárt képviselői ki­cserélték tapasztalataikat a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság szocialista építőmunká­járól. Megvitatták a két test­vérpárt kapcsolatainak tovább, fejlesztését és kicserélték vé­leményüket a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről. Megállapították, hogy nézeteik minden megtárgyalt kérdésben megegyeznek. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szocialis­ta Egységpárt abból indult ki, hogy miután országaikban győztek a szocialista termelé­si viszonyok, a társadalmi ha­ladás és a nép életszínvonala mindenek előtt a szocializmus gazdasági törvényeinek egyre jobb felhasználásától függ. Ez­ért fő figyelmüket a szocialis­ta népgazdaság és a szocialista demokrácia állandó továbbfej­lesztésének szentelik. A mun­katermelékenység állandó és folyamatos emelése teremti meg az alapot a munkásosztály és minden dolgozó anyagi és kulturális igényeinek egyre teljesebb kielégítéséhez és egyúttal jelentős tényező a szocializmus és a kapitalizmus közt folyó békés gazdasági ver­senyben. A két' párt képviselői egyet­értettek abban, hogy tevékeny­ségük vezérfonalának változat­lanul a kommunista és mun­káspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai értekez­letein elfogadott határozatokat tekintik. Mindkét párt ismétel­ten leszögezi, hogy az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatko­zat elveinek országaik viszo­nyaira való alkalmazása fel­lendítette a szocialista építő­munkát, növelte a párt tekin­télyét és erősítette a tömegek­hez fűződő kapcsolatait, a moszkvai nyilatkozatok elvei­nek alkalmazása világszerte megerősítette a kommunista pártokat, növelte befolyásukat, elősegíti a békéért, a nemzeti függetlenségért és a társadal­mi haladásért vívott harcot; helyességüket az élet igazolja. Mindkét párt továbbra is íá­DR. LOTHAR BOLZ a Német Demokratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, külügyminiszter. Elutazóit Budapestről az NDK küldöttsége Kedden délelőtt elutazott Budapestről a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságának és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására, hivata­los, baráti látogatást tett ha­zánkban. A küldöttséget Wal­ter Ulbricht, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke és dr. Lothar Bplz, az NDK Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, külügyminiszter vezette. A küldöttséggel együtt, utazott Lotte Ulbricht, Waltei- Ulb­richt felesége. Az NDK párt- és kormány­küldöttségét a Ferihegyi repü­lőtéren ünnepélyesen búcsúz­tatták. A repülőtéren a buda­pesti üzemék, hivatalok, válla­latok, intézmények mintegy tízezer dolgozója gyűlt össze. Walter Ulbricht mondott bú­csúbeszédet. Majd Kádár Já­nos beszélt. A különrepülőgép fél 12 után néhány perccel emelkedett a magasba. * Néhány perccel fél kettő után szállt le az NDK párt- ég kormányküldöttségét a ma­gyar fővárosból hazaszállító IL—18-as különrepülőgép a Berlin-Schönefeld-i repülőtér betonjára. A repülőtéren az NSZEP vezetői, a kormány tagjai, az NDK fővárosa köz­életének sok vezető személyi­sége, a diplomáciai testület tagjai, élükön. P. A. Abraszá- rnov szovjet nagykövettel, és a berliniéit- százai fogadták a hazatérő küldöttséSSfc, ja a kommunista és munkás­pártok új találkozójának össze­hívását. E tanácskozás célja a nemzetközi kommunista moz­galom egységének erősítése a marxizmus—lemnizmus alap­ján. Mindkét delegáció megelége­déssel állapítja meg, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egységpárt kapcsolatai állam dóan erősödnek és fejlődnek; Az ez évben első ízben megköt tött éves megállapodások alap­ján bonyolódó rendszeres de­legáció- és tapasztalatcsere hozzájárul a két ország előtt álló feladatok megoldásához, mindenek előtt gazdasági té­ren. Ezt a gyümölcsöző együtt­működést. a testvéri szellemben összeforrott pártjaink tovább­ra is ápolják és fejlesztik, A. Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormánykül­döttsége magyar párt- és kor­mányküldöttséget hívott meg a Német Demokratikus Köztár­saságba. A meghívást a ma­gyar fél örömmel elfogadta. A látogatás időpontját később állapítják meg. Mindkét fél kifejezésre jut­tatja meggyőződését, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság párt- és kormányküldött­ségének látogatása a Magyar Népköztársaságban hozzájárult a kölcsönös kapcsolatok to­vábbi elmélyítéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság meg­bonthatatlan barátságának erő­sítéséhez, a szocialista or­szágok ' népei, valamint a nemzetközi munkásmozga­lom egységének és összefor- rottságának megszilárdításá­hoz a marxizmus—leniniz­mus alapján, a szocializmus és a béke javára, május 12-én. WALTER ULBRICHT a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának . első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének! ^ a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról 3 DeiMusfraeie üairilan L a szovjet—egyiptomi (barátság mellett radhatatlanul küzd a revízió- nizmus, dogmatizmus és szek- tásság ellen, továbbra is őr­ködik a marxizmus—leniniz- mus eszmei tisztasága felett. Mindkét párt nagyra értéke­li a Szovjetunió Kommunista Pártja forradalmi tapasztala­tait. Különösen nagyjelentősé­gűnek tartják mindkét párt és az egész nemzetközi munkás- mozgalom számára a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kongresszusának a személyi kultusz felszámoláséban, a pártélet lenini normáinak helyreállításában, a. dogmatiz- mus és a, szektásság elleni harcban kifejtett munkássá­gát: hasonlóan nagyjelentősé­gűnek . tartják a XXII. kong­resszust, valamint a kommu­nizmus építésének program­ját. A két párt határozottan el­ítéli a. Kínai Kommunista Párt vezetőinek dogmatikus, szek­tás nézeteit és gzakadár tevé­kenységét, amely jelenleg a fő veszély a nemzetközi munkás- mozgalomban. Megbélyegzik a kínai vezetők szovjetellenes rágalmait, az imperializmus ellen, a békéért és d szocializ­musért vívott harcot fékező, a forradalmi erők egységét megbontó ■ tevékenységét. Mindkét párt hangsúlyozza, hogy elvi harcot kell vívni a Kínai Kommunista Párt veze­tőinek antimarxista ideoló­giája és politikája ellen. Az antimarxista ideológiák leküz­dése a marxizmus—leninizmus alapján erősíti a kommunista világmozgalom egységét, nö­veli harci erejét és szilárdítja a szocialista, országok közössé­gének együttműködését. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szocialista Egységpárt üdvözli és támogat- Kelt Budapesten, 1964. KÄDÄK JÄNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. DR. LOTH

Next

/
Oldalképek
Tartalom