Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-13 / 110. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 110. szám ÄRA: 50 fillér Szerda, 1964. május 13. r ' > Demonstráció Kairóban a saovjel—egyiptomi barátság met lett © A borsodi ipar részvétele m Budapesti Nemzetközi Vásáron © Várja látogatóit a megyetörténeti kiállítás ^ __________________________J Ä falta ugye F orradalmi átalakulásának korát éli a magyar falu. A gazdasági centrumok formálódását, a termelőszövetkezetek fejlődését természetszerűleg nyomon követi a kulturális és egészségügyi ellátás szervezettebb formája. Ezt a célt szolgálja a körzetesítés, ami azt jelenti, hogy a faluköz*- pontokhoz tagközségeket csatolnak, s ilymódon teremtik meg a kulturális és egészség- ügyi helyzet személyi és anyagi bázisát. A törekvés országos jellegű. Borsodban is végigfutottak az első hullámok. Különösen szembetűnő a sátoraljaújhelyi járás kulturális és egészség- ügyi körzetesítésének gyors üteme; dicséretes az emberi megértés, a segíteniakarás, de mindenekelőtt a járási tanács dolgozóinak céltudatos buzgó- sága. A végrehajtó bizottság megtárgyalta, jóváhagyta a művelődésügyi osztály terv- javaslatát, és határozattá emelte: 1968-ig fejeződjék be az iskolák körzetesítése! Az oktatási reform lényegesen módosítja, sőt alapjaiban megváltoztatja az általános iskolákban korábban alkalmazott nevelési módszert. A reform célja az, hogy a nevelést szorosabb kapcsolatba hozza az élettel; vagyis a gyermekeket a korszerű alapismeretek révén mind gyakorlatilag, mind pszichikailag előkészítse a termelő munkára,' kialakítsa »bennük a szocialista ember karakterét — mindezt természetesen az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A feladat el- mélyültséget, következetességet, nagy-nagy hozzáértést kívánó munka. A Sátoraljaújhelyi Járási Tanács megfontoltan tanulmányozta a járás helyzetét, mielőtt döntött a tennivalókról. Meggyőződött róla, hogy a jelenlegi adottságok nem nyújtanak lehetőséget az iskolareform elveinek gyakorlati alkalmazására. A kisebb községekben vagy a helyszűke, vagy a tanulók kis létszáma miatt osztályokat kellett összevonni, nem utolsósorban pedig a szaktanárok hiánya tette lehetetlenné az osztott iskolai rendszer megteremtését, a tanulók célszerű nevelését. Ilyen körülmények között az iskola nem nyújthat a gyerekeknek biztos alapot a továbbtanuláshoz, kisebb a lehetőségük a középiskolai felvételre. A körzetesítés megoldja ezt a gondot. A z új szervezés értelmében (s a továbbiakban a részletesebb vázolás érdekében maradjunk az újhelyi járásnál) a tagiskolák csatlakoznak az egy-egy községben kialakított, vagy megszervezendő központi iskolákhoz. Az utóbbiakban szak- rendszerű oktatásban részesülnek a felső tagozatú diákok, míg az alsósok a tagiskolákban tanulnak. A ldjelölt községekben a célnak megfelelő központi iskolákat építenek, illetve a meglévőkhöz űjabb tantermeket csatolnak nemcsak azért, hogy bővüljön a férőhely, hanem, hogy lehetőséget teremtsenek' a gyakorlati oktatás számára is. A Példa kedvéért hadd említsük meg: a mikónázi központi iskolához (Vilyvitány, Alsóregmec és Felsőregmec tagiskolái tartoznak hozzá) szeptemberig három új tantermet építenek, mintegy négyszázötvenezer forint értékben. A már meglévőkkel együtt ebben a járásban 1964- hen összesen hat körzetesí- tett központi iskola működik- ktikóháza, Sárospatak, Bod- rogolaszd, Ricset Sátoraljaújhely és György tarló székhely- lyel. A körzeti központok létrehozásával egyidejűleg a tanács gondoskodott a személyi és anyugi feltételekről is. Tervében meghatározta továbbá a következő években kialakítandó iskolaközpontok megteremtésének lehetőségeit. Külön említésre méltó a pálházi, 1966-ra megépülő nyolc tantermes központi iskola, amely kilenc kisebb falu kevés létszámú és csak részben osztott iskolájának tanulóit részesíti majd szak- rendszerű oktatásban. Gondot, de nem áthidalhatatlan akadályt jelent, hogy miként járjanak a tagiskolák tanulói a központi iskolákba, különösen ott, ahol nincs vasúti közlekedés. A tanács tárgyal a MÁVÁUT-tál, s kéri: rendszeresítsen a tanítási időhöz alkalmazkodó iskolajáratokat. Számolt az útviszonyokkal is: intézkedik, hogy ahol szükséges, utakat építsenek, illetve a rossz utakat javítsák meg. Kéri ehhez a munkához az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, valamint a lakosság társadalmi hozzájárulását. A körzetesítés másik része az egészségügyi ellátás javítása. A kisebb községekben is van ugyan orvosi rendelés és egészségügyi szaktanács- adás, például terhes anyák részére, de a rendelés sok helyen mostoha körülmények között történik. Miután ezt is felmérte a múlt hónapban a végrehajtó bizottság, elhatározta. hogy a körzetesítéssel csatolt községek mindegyikében épüljön orvosi rendelő, ahol a kiszálló orvosok normális körülmények között láthatják el betegeiket. A rendelők építési tervei elkészültek: egy-egy épület 85 ezer forintba kerül. Kovácsvágás, Vágáshuta. Kishuta, Nagybózsva és Füzér községben még ez évben megépítik a rendelőket. Az öt község körzeti központja Pálháza. Az újhelyi járásban ezeken kívül négy falu kap az idén tagközségként rendelőt. A Nyíriben és Füzérkajatán meglévőkkel együtt tizenegyre növekszik a körzeti rendelők száma. A szakrendelések a kijelölt községek központi rendelőiben történnek. Az újhelyi járási tanács kéréssel fordult a községi tanácsokhoz: jó lenne, ha e nemes cél érdekében a községfejlesztési alap művelődésre és egészségügyre fordított ösz- szegét megemelnék, vagyis a tizenegy százalék helyett ezentúl az alap huszonöt százalékát költenék rá. A járás- beli községi tanácsok remélhetőleg nem idegenkednek ettől a kéréstől, s éppúgy reméljük, hogy a kezdeményezés a megye többi községében is követőkre talál. A z állami testületek törekvése azonban kevés. Különösen, ha meggondoljuk, micsoda nagyszerű lehetőségét adja e feladat a város és a falu közötti ilyen értelmű különbség csökkentésének! A falvak lakossága ismét előre léphet, méghozzá jó nagyot! önmaguk érdekeit szolgálják, ha nem sajnálják a segítséget. Ajánlják hát fel szorgos kezük munkáját! Segítsék a falu egészségüg'i helyzetének javítását; járuljanak hozzá, hogy a szakrendszerű oktatás révén az eddiginél több parasztfiatal kerülhessen az egyetemekre, főiskolákra! Forradalmi átalakulásának korát éli a magyar falu. Az átformálódáshoz az értelem és a tett egyengeti az utat! Csala László A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének, valamint dr. Lothar Bolznak, a Német Demokratikus Köztársaság Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének vezetésével 1964. május 6—12. között baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség megismerkedett a magyar népnek á szocializmus építésében elért eredményeivel, ellátogatott ipari és mezőgazdasági üzemekbe, kulturális intézményekbe és találkozott a magyar munkás- osztály, a parasztság és az értelmiség képviselőivel. A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségére1 mély benyomást gyakoroltak a magyar népnek a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szocializmus építésében elért nagy sikerei, a küldöttség szívélyes fogadtatása a magyarországi látogatás során újabb, újabb eleven bizonyítéka a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri kapcsolatainak és barátságának. A látogatás során a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége tárgyalásokat folytatott, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkásparaszt kormánynak a képviselőivel. A szívélyes légkörben és a testvéri barátság szellemében lefolytatott tárgyalásokon tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik és koi- mányaik tevékenységéről, megvitatták a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseit, s gyümölcsöző eszmecserét fofytattak a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság testvéri együttműködésének további elmélyítéséről. A felek nézetei minden megtárgyalt kérdésben teljes mértékben megegyeznek. I A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság külpolitikájában a békés egymás mellett élés lenini elvét követi. Ez ma az egyetlen politika, amely megfelel a béke, az emberiség érdekeinek, megkönnyíti a szocializmus erőinek további előrenyomulását, az elnyomott népek nemzeti függetlenségi harcát és a népek általános imperialista-ellenes küzdelmét. Éppen ezért mindkét állam fő külpolitikai feladatának tekinti a béke fenntartásáért és biztosításáért, a nukleáris háború megakadályozásáért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének megvalósításáért folytatott harcot. Mindkét félnek az a meggyőződése, hogy a szocialista országok állandóan növekvő ereje, a munkásosztály és a békéért küzdő erők harca az imperialista országokban, valamint a fiatal nemzeti államok növekvő szerepe a nemzetközi politikában megteremti annak lehetőségét, hogy megakadályozzák az atomháború kitörését és megszilárdítsák a békés egymás mellett élést. A nemzetközi erőviszonyok fejlődése igazolja a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai tárgyalásain megállapított fő irányvonal helyességét. A megváltozott nemzetközi • erőviszonyok hatása alatt az imperialista hatalmak uralkodó köreinek egy része is kezdi felismerni, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Nem szabad szem elől téveszteni azonban, hogy az imperialisták befolyásos körei új meg új kísérleteket tesznek, hogy akadályozzák a nemzetközi enyhülés folyamatát, fokozzák a fegyverkezési versenyt, és újra felszítsák a hidegháborút. A békét továbbra is veszély fenyegeti. A béke védelme megköveteli ezért a béke összes erőinek a mozgósítását. A felek megállapítják, hogy a Szovjetuniónak a béke biztosítása, az elnyomott népek teljes felszabadulásáért a különböző nemzetközi fórumokon tett lépései és kezdeményezései hatékonyan segítik a háborús veszély elhárítását, a nemzetközi feszültség enyhülését és mozgósítják a béke erőit. A két fél támogatja az általános és teljes leszerelésről szóló, a genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet napirendjén is szereplő szovjet javaslatokat. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, N. Sz. Hruscsovnak, a területi és határviták rendezésénél az államoknak az erőszak alkalmazásáról való lemondására irányuló javaslatát a béke megerősítése érdekében tett jelentős lépésnek tekintik. Üdvözlik a Moszkvában aláírt szerződést az atomfegyverkísérletek részleges betiltásáról és az Egyesült Nemzetek Szervezete által hozott határozatot a nukleáris fegyvereknek a világűrbe való küldésének betiltásáról, valamint a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia nyilatkozatait a katonai célokat szolgáló hasadó anyagok termelésének csökkentéséről. Mindkét fél támogatja az atomfegyvermentes övezetek megteremtését célzó javaslatokat amelyek megvalósítása megkönnyítené az általános ás teljes leszerelést. A Magyar Népköztársaság támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatát, hogy a két német állam kössön egyezményt, hogy nem gyárt, nem szerez be, nem helyez el területén, nem alkalmaz atomfegyver!: és nem törekszik ilyen fegyverek feletti rendelkezési jog megszerzésére. Mindkét fél támogatja a Lengyel Népköztársaság kormányának javaslatát! Közép-Európában a nukleáris és termonukleáris fegyver^ befagyasztására. Újra kifejezik meggyőződésüket, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötése lényegesen hozzájárulna a háborús veszély csökkentéséhez. A Magyar Népköztársaság képviselői az európai és a világbéke szempontjából történelmi jelentőségűnek tartják a Német Demokratikus Köztársaság, az első békeszerető munkás-paraszt német állam létezését és a német nép szocialista jövőjéért, a német imperializmus ellen folyó harcban betöltött szerepét. A Német Demokratikus Köztársaság saját területén végrehajtotta a potsdami (Folytatás a 2. oldalonJ Az Eszakmagyar országi Vegyiművekben Gulj-ás Ferenc csoportvezető is Hajdn Gvflrry technikus az Észak magyarországi Vegyiművek sajóbábonyi üzemében a politwetháa , Uabosító gép komplikált elektromos berendezését javítja, Szabados Gyárts
