Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

Kedd, 1964, májas 12. ' eseäkmagyakorseäg s M temeSsszövelkezeti vezetés ' áliieüi irányítása dr. Papp Lajos elvtársnak a megyei pártbizottság politikai akadémiáján tartott előadásából n. A termelőszövetkezetek állami irányításéinak szervezeti formái elvi­leg különbözők lehetnek: a) Az irányítás központjai elvben lehetnek szövetkezeti központok, mint sajátos szö­vetkezeti irányító szervek. Ezek egyrészt gazdasági, ke­reskedelmi. másrészt szervezé­si. mozgalmi feladatok ellátá­sára alkalmasak Ez a szerve­zeti forma a kisipar és a ke­reskedelem vonatkozásában vált gyakorlattá, azonban, a mezőgazdaság körében nem honosodott meg. .Jelenleg egyetlen országban sem műkö­dik mezőgazdasági szövetkeze­tt központ. Ennek érthe­tő oka a termelőszövetkezeti gazdálkodás nagy volumene, a népgazdasági termelést érintő nagy aránya, valamint az álla­mi befolyás politikai és gazda­sági jellegű biztosítása. Törté­nelme folyamán a szövetkezeti mozgalom a termelőszövetke­zetek megszervezésében, meg­szilárdításában, termelésük fejlesztésében, gazdasági és politikai jelentőségében túl­haladta a szövetkezeti szerve­zetek kereteit, ezért került elő­térbe az állami szervek irányi­tó tevékenysége. b) Az állami igazgatási szer­vek, mind általában a mező­gazdaság, mind a szövetkezeti szervek irányításában, vezető szerepet töltenék be a modern államban. A tanácsokra épülő szocialista államigazgatás szer­vezetében a mezőgazdasági osztályok váltak a mezőgazda^ ság általános irányító szer­veivé. c) Gazdasági irányító tevé­kenységet folytattak és folytat­hatnak a jövőben is különbö­ző ellátó és szolgáltató válla­latolt. Hazáinkban ez a gépál­lomások esetében, valósult meg. Jelenleg a műszaki ellá­tási egyesülések és azok spe­ciális egységei töltenek be ha­sonló szerepet a Szovjetunió­ban. Hasonló formát képvisel hazánkban az AGRQTRÖSZT, mint a mezőgazdaság anyagi, műszaki ellátó központja. Á szövetkezeti irányításnak ez a módja egyértelműen bevált minden szocialista országban és ezt tartósnak ítélhetjük meg. d) Mind többen kiemelik a különböző tanácsadó szervék létrehozásának szükségességét, mint önállóan működő intéz­ményeket a termelőszövetke­zetek gazdálkodásának irányí­tásában. Megítélésünk szerint az irányításnak ez a módszere elvben nem alkalmazható. A technikai ég üzemszervezési ta­nácsadás nagyon fontos eleme a term el öszö vetkező tok gaz­dálkodása javításának. Mégis, ennek önálló szervezése, akár állami.' akár társadalmi szer­vezet formájában, nem kép­zelhető el. A termelőszövetke­zetekben ugyanis számos olyan kérdés eldöntésénél lehet véle­ményt adni, amelyek 'beletar­toznak a termelőszövetkezetek gazdálkodásának éves cs táv­lati tervezésébe. A tervezést azonban nem lehet elválaszta­ni a termelőszövetkezetek álla­mi irányításának tevékenysé- ' Bétől. A tanácsadás tehát csak technikai, technológiai, vagjf üzemszervezési javaslatként jöhet számításba. e) Az ipari, kereskedelmi, felvásárló vállalatok szerződé­ses rendszere általában a be­folyásolás leghatékonyabb módja. Ez a mi viszonyaink között is egészségesen fejlő­dött. a vállalati szerződősek Rendszere a jövőben is fontos szervezési, irányítási és szer­kezeti forrná naK ítélhető. A szerződéses rendszer a háztáji gazdaságok termelési lehetősé­be növelésének, befolyásolásá­nak is jelentős eszköze. A ter­jelenti, hogy a vállalati szerző­dések rendszerének növekvő jelentőséget kell tulajdonítani a termelőszövetkezetek üzemi, gazdasági irányításában. f) Az állami igazgatás a nép­gazdaság számos ágában ter­melési igazgatóságokon keresz­tül valósul meg. A termelési igazgatóságok az ipari és a me­zőgazdasági állami vállalatok irányító szervének kialakult szervezeti formái. A termelőszövetkezetek ál­lami irányításának for­rná j altént még korábban felmerült az igazgatóságok szervezésének gondolata. Lét­rehozásuk nehézsége az volt, hogy a termelőszövetkezetek nem állami, hanem csoporttu­lajdonban álló szocialista üzemek. Emiatt elvi akadályok látszottak a tekintetben, hogy a termelőszövetkezetek számá­ra nem állami igazgatási, ha­nem vállalati igazgatási irá­nyító szervek jöjjenek létre. Nehezítette a megoldást az is, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös irányító szerv alatt dolgoznak. Ezt az elvi akadályt hárította el a két társadalmi szektor egysege, össz-népi szektor irá­nyába való fejlődésének pers­pektívája. A még fennálló tu­lajdon formabeli különbsége­ket át lehet hidalni azzal, hogy ugyanaz a szerv képes kétféle módon, eljárni az állami gaz­daságok .és a termelőszövetke­zetek irányítását illetően. Ezek az elvi elgondolások te­szik érthetővé a Szovjetunió­ban a kolhoz-szovhoz igazgató­ságok szervezését, területi igazgatási egységek alapján. Hasonló szervezési formát hoztak létre az elmúlt év so­rán a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban is. Hazánkban a termelőszövetkezetek irányí­tásának szervei a megyei és járási tanácsok vb mezőgazda- sági osztályai. Erre a szervre hárulnak azok az üzemi, vál­lalati irányítási feladatok, amelyek szocialista népgazda­ságunkban szüksegszerűek. Lényeges kérdésként vetődik fel. hogy a tanácsi mezőgazda- sági osztályok mennyiben tud­ják ellátni a rájuk háruló fel­adatokat. v A párt Központi Bizottságá­nak határozata alapján a ter­melőszövetkezetek állami irá­nyításában szervezeti változta­tás a közeljövőben nem lesz. A tanácsi mezőgazdasági osz­tályokat kell tehát munkájuk további javításával még alkal­masabbá tenni a mezőgazda- sági termel őszövetkezetek ál­lami irányítására. Erre vonat­kozóan a múlt években megfe­lelő határozatok születtek. A mezőgazdaság átszervezése megkívánta, hogy a vezetésben is változtatni, javítani kell. Magasabb szinten kell a járá­sok s azokon keresztül a ter­melőszövetkezetek állami irá­nyítását végezni. Ennek alap­ján mind megyei, mind járási szinten jelentős változások tör­téntek. A megyei mezőgazdasági irá­nyításban 18 személyi cserét hajtottunk végre — létszám- emelés nélkül. A változás po­zitív értelemben kétirányú volt, egyrészt a szakmai képzettség növelését és a rátermettség ja­vulását eredményezte; az egye­temet és főiskolát végzettek ará­nya 50 százalékról 71 százalék­ra nőtt. a középfokú képzett­séggel rendelkezők aránya ne- dig- 29-ről 16 százalékra csök­kent; másrészt a változtatás során olyan tendencia is érvé­nyesült, hogv a termelő üze­mekből. vállalatoktól többen bekerültek az állami irányító apparátusba. Hasonló intézke­dések történtek a járási taná­csoknál is. A fenti intézkedések ered­ményeként, megítélésünk sze­rint, a tanácsok állami irá­nyító munkájában az elmúlt év folyamán már többé- kevésbé sikerült biztosítani a feladatok egységes megértését, a jobb hozzáállást, a szerve­Kedvező tendenciát mutat a köz- és üzemgazdasági szemlé­let érvényesülése. Az irányító munkában feltétlenül szüksé­ges előrelátás is kezd mindin­kább érvényesülni. Végered­ményben tehát azt a következ­tetést lehet levonni, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok további fejlesztésének, terme­lésük növelésének kulcskérdése a tanácsi mezőgazdasági irá­nyító szervek munkájának ja­vítása. Mik a tennivalók ezen a té­ren? K orábban a termelőszövet­kezetek üzemgazdasági tevékenységének irá­nyításában leggyakrabban elő­forduló hiba a túlzott beavat­kozás volt. Ez politikailag és gazdaságilag is károsnak bizo­nyult. Az adminisztratív, gya­korlati részletekbe menő intéz­kedés sértette és sorvasztotta a szövetkezeti demokráciát. Sok helyen lehetetlenné tette a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő elgondolások érvé­nyesülését. Ilyen hibák szórvá­nyosan még ma is előfordul­nak. Az adminisztrálgatás, a tenjfeladatok mechanikus bon­tása nem egy járásunk gyakor­latában megfigyelhető. Fel­adatként jelentkezik, hogy já­rásaink bátran alkalmazzák a helyi lehetőséget figyelembe vevő. gazdaságos termelésirá­nyítási. Munkakapcsolatukban pedig a politikai meggyőzést tekintsék módszernek. A termelőszövetkezetek ter­melési irányításának egvik legfőbb problémája a termelő­szövetkezeti termelési elképze­léselmek a népgazdasági terv­be való beillesztési módszere. A termelőszövetkezetek nem tervkötelezett vállalatok, tehát sem termelési feltételeikről, sem összes termékeik értékesí­téséről, sem a tagok meghatá­rozott szintű jövedelméről tel­jes egészében az állami tervek nem gondoskodnak. Viszont mind a népgazdaságnak, mind a termelőszövetkezeteknek alapvető érdeke, hogy a szövet­kezeti gazdaságok is beépülje­nek a népgazdasági tervbe. En­nek célravezető módszere a tervszerű befolyásolás, a kü­lönböző gazdasági eszközök fel- használása. Ennek széleskörű alkalmazásával, a helyi terme­lési lehetőségek egyeztetésével kell a népgazdasági és szövet­kezeti érdek kedvező összhang­ját megkeresni. Ebben nagyobb bátorságot kell .tanúsítani a tanácsi szerveknek. Feltétlenül tovább kell menni a közgazdasági és üzem- gazdasági szemlélet javításá­ban. Az irányítás alapja, fő módszere a gazdálkodás ered­ményeinek állandó figyelem­mel kísérésé, következtetések levonása legyen. A gyenge ter­melőszövetkezetek támogatásá­ban az eddiginél nagyobb diffe­renciáltságot kell tanúsítani, ugyanakkor elvtelen, törvény­telen előnyöket nem szabad megengedni. Nagyobb követelményeket leéli támasztani a termelő­szövetkezeti vezetés javítását illetően. A szubjektív szem­pontok kikapcsolásával a nagy­üzemi gazdálkodáshoz értő, po­litikailag és szakmailag képzett vezetőket kell a termelőszövet­kezetek élére állítani. Fontos feladatként jelentkezik a szak­mai oktatás javítása is. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás megszilárdítá­sában határozott elvi állásfoglaláson alapuló irányí­tást kell megvalósítani. A ta­nácsi mezőgazdasági szervek feladata, hogy az ajánlás, a tanácsadás, az anyagi érdekelt­ség elvén keresztül történő be­folyásolás, a meggyőzés alkal­mazása során egy pillanatig s° tévesszék szem elől. hoev a törvények, rendeletek betar­tása. vagy megszegése, nem a szövetkezeti demokrácia kér­dése, hanem az állami fegyelem következetes érvényesítése. melőxzovetkezeteken keresztül fortén ö lebonyolítása pedig feltétlen célszerű, Mindez azt zettebb irányítást és végrehaj­tást. _j_ Ballagás a Villamosipari Technikumban Sok tízezer fiatal hágj-ja el év végén a középiskolák pad­jait Sokan tovább tanulnak* de sokan vannak olyanok is, akik az iparban, a mezőgazda­ságban, vagy másutt helyez­kednek el. Szombaton Miskol­con is — mint szerte az or­szágban — virágcsokrokkal* ünnepélyesen köszöntötték a ballagó negyedikeseket. Képe­ink a miskolci Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Techni­kum növendékeinek ünnepé­lyes búcsúztatásán készültek. Szülők, rokonok, testvérek az intézet udvarán. Nchányan a végzősök közül. Az iskola zászlaját a mos­tani harmadik osztályosok ve­szik át. Eotoű Szabados Gyorsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom