Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-12 / 109. szám
Kedd, 1964, májas 12. ' eseäkmagyakorseäg s M temeSsszövelkezeti vezetés ' áliieüi irányítása dr. Papp Lajos elvtársnak a megyei pártbizottság politikai akadémiáján tartott előadásából n. A termelőszövetkezetek állami irányításéinak szervezeti formái elvileg különbözők lehetnek: a) Az irányítás központjai elvben lehetnek szövetkezeti központok, mint sajátos szövetkezeti irányító szervek. Ezek egyrészt gazdasági, kereskedelmi. másrészt szervezési. mozgalmi feladatok ellátására alkalmasak Ez a szervezeti forma a kisipar és a kereskedelem vonatkozásában vált gyakorlattá, azonban, a mezőgazdaság körében nem honosodott meg. .Jelenleg egyetlen országban sem működik mezőgazdasági szövetkezett központ. Ennek érthető oka a termelőszövetkezeti gazdálkodás nagy volumene, a népgazdasági termelést érintő nagy aránya, valamint az állami befolyás politikai és gazdasági jellegű biztosítása. Történelme folyamán a szövetkezeti mozgalom a termelőszövetkezetek megszervezésében, megszilárdításában, termelésük fejlesztésében, gazdasági és politikai jelentőségében túlhaladta a szövetkezeti szervezetek kereteit, ezért került előtérbe az állami szervek irányitó tevékenysége. b) Az állami igazgatási szervek, mind általában a mezőgazdaság, mind a szövetkezeti szervek irányításában, vezető szerepet töltenék be a modern államban. A tanácsokra épülő szocialista államigazgatás szervezetében a mezőgazdasági osztályok váltak a mezőgazda^ ság általános irányító szerveivé. c) Gazdasági irányító tevékenységet folytattak és folytathatnak a jövőben is különböző ellátó és szolgáltató vállalatolt. Hazáinkban ez a gépállomások esetében, valósult meg. Jelenleg a műszaki ellátási egyesülések és azok speciális egységei töltenek be hasonló szerepet a Szovjetunióban. Hasonló formát képvisel hazánkban az AGRQTRÖSZT, mint a mezőgazdaság anyagi, műszaki ellátó központja. Á szövetkezeti irányításnak ez a módja egyértelműen bevált minden szocialista országban és ezt tartósnak ítélhetjük meg. d) Mind többen kiemelik a különböző tanácsadó szervék létrehozásának szükségességét, mint önállóan működő intézményeket a termelőszövetkezetek gazdálkodásának irányításában. Megítélésünk szerint az irányításnak ez a módszere elvben nem alkalmazható. A technikai ég üzemszervezési tanácsadás nagyon fontos eleme a term el öszö vetkező tok gazdálkodása javításának. Mégis, ennek önálló szervezése, akár állami.' akár társadalmi szervezet formájában, nem képzelhető el. A termelőszövetkezetekben ugyanis számos olyan kérdés eldöntésénél lehet véleményt adni, amelyek 'beletartoznak a termelőszövetkezetek gazdálkodásának éves cs távlati tervezésébe. A tervezést azonban nem lehet elválasztani a termelőszövetkezetek állami irányításának tevékenysé- ' Bétől. A tanácsadás tehát csak technikai, technológiai, vagjf üzemszervezési javaslatként jöhet számításba. e) Az ipari, kereskedelmi, felvásárló vállalatok szerződéses rendszere általában a befolyásolás leghatékonyabb módja. Ez a mi viszonyaink között is egészségesen fejlődött. a vállalati szerződősek Rendszere a jövőben is fontos szervezési, irányítási és szerkezeti forrná naK ítélhető. A szerződéses rendszer a háztáji gazdaságok termelési lehetősébe növelésének, befolyásolásának is jelentős eszköze. A terjelenti, hogy a vállalati szerződések rendszerének növekvő jelentőséget kell tulajdonítani a termelőszövetkezetek üzemi, gazdasági irányításában. f) Az állami igazgatás a népgazdaság számos ágában termelési igazgatóságokon keresztül valósul meg. A termelési igazgatóságok az ipari és a mezőgazdasági állami vállalatok irányító szervének kialakult szervezeti formái. A termelőszövetkezetek állami irányításának forrná j altént még korábban felmerült az igazgatóságok szervezésének gondolata. Létrehozásuk nehézsége az volt, hogy a termelőszövetkezetek nem állami, hanem csoporttulajdonban álló szocialista üzemek. Emiatt elvi akadályok látszottak a tekintetben, hogy a termelőszövetkezetek számára nem állami igazgatási, hanem vállalati igazgatási irányító szervek jöjjenek létre. Nehezítette a megoldást az is, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös irányító szerv alatt dolgoznak. Ezt az elvi akadályt hárította el a két társadalmi szektor egysege, össz-népi szektor irányába való fejlődésének perspektívája. A még fennálló tulajdon formabeli különbségeket át lehet hidalni azzal, hogy ugyanaz a szerv képes kétféle módon, eljárni az állami gazdaságok .és a termelőszövetkezetek irányítását illetően. Ezek az elvi elgondolások teszik érthetővé a Szovjetunióban a kolhoz-szovhoz igazgatóságok szervezését, területi igazgatási egységek alapján. Hasonló szervezési formát hoztak létre az elmúlt év során a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban is. Hazánkban a termelőszövetkezetek irányításának szervei a megyei és járási tanácsok vb mezőgazda- sági osztályai. Erre a szervre hárulnak azok az üzemi, vállalati irányítási feladatok, amelyek szocialista népgazdaságunkban szüksegszerűek. Lényeges kérdésként vetődik fel. hogy a tanácsi mezőgazda- sági osztályok mennyiben tudják ellátni a rájuk háruló feladatokat. v A párt Központi Bizottságának határozata alapján a termelőszövetkezetek állami irányításában szervezeti változtatás a közeljövőben nem lesz. A tanácsi mezőgazdasági osztályokat kell tehát munkájuk további javításával még alkalmasabbá tenni a mezőgazda- sági termel őszövetkezetek állami irányítására. Erre vonatkozóan a múlt években megfelelő határozatok születtek. A mezőgazdaság átszervezése megkívánta, hogy a vezetésben is változtatni, javítani kell. Magasabb szinten kell a járások s azokon keresztül a termelőszövetkezetek állami irányítását végezni. Ennek alapján mind megyei, mind járási szinten jelentős változások történtek. A megyei mezőgazdasági irányításban 18 személyi cserét hajtottunk végre — létszám- emelés nélkül. A változás pozitív értelemben kétirányú volt, egyrészt a szakmai képzettség növelését és a rátermettség javulását eredményezte; az egyetemet és főiskolát végzettek aránya 50 százalékról 71 százalékra nőtt. a középfokú képzettséggel rendelkezők aránya ne- dig- 29-ről 16 százalékra csökkent; másrészt a változtatás során olyan tendencia is érvényesült, hogv a termelő üzemekből. vállalatoktól többen bekerültek az állami irányító apparátusba. Hasonló intézkedések történtek a járási tanácsoknál is. A fenti intézkedések eredményeként, megítélésünk szerint, a tanácsok állami irányító munkájában az elmúlt év folyamán már többé- kevésbé sikerült biztosítani a feladatok egységes megértését, a jobb hozzáállást, a szerveKedvező tendenciát mutat a köz- és üzemgazdasági szemlélet érvényesülése. Az irányító munkában feltétlenül szükséges előrelátás is kezd mindinkább érvényesülni. Végeredményben tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok további fejlesztésének, termelésük növelésének kulcskérdése a tanácsi mezőgazdasági irányító szervek munkájának javítása. Mik a tennivalók ezen a téren? K orábban a termelőszövetkezetek üzemgazdasági tevékenységének irányításában leggyakrabban előforduló hiba a túlzott beavatkozás volt. Ez politikailag és gazdaságilag is károsnak bizonyult. Az adminisztratív, gyakorlati részletekbe menő intézkedés sértette és sorvasztotta a szövetkezeti demokráciát. Sok helyen lehetetlenné tette a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő elgondolások érvényesülését. Ilyen hibák szórványosan még ma is előfordulnak. Az adminisztrálgatás, a tenjfeladatok mechanikus bontása nem egy járásunk gyakorlatában megfigyelhető. Feladatként jelentkezik, hogy járásaink bátran alkalmazzák a helyi lehetőséget figyelembe vevő. gazdaságos termelésirányítási. Munkakapcsolatukban pedig a politikai meggyőzést tekintsék módszernek. A termelőszövetkezetek termelési irányításának egvik legfőbb problémája a termelőszövetkezeti termelési elképzeléselmek a népgazdasági tervbe való beillesztési módszere. A termelőszövetkezetek nem tervkötelezett vállalatok, tehát sem termelési feltételeikről, sem összes termékeik értékesítéséről, sem a tagok meghatározott szintű jövedelméről teljes egészében az állami tervek nem gondoskodnak. Viszont mind a népgazdaságnak, mind a termelőszövetkezeteknek alapvető érdeke, hogy a szövetkezeti gazdaságok is beépüljenek a népgazdasági tervbe. Ennek célravezető módszere a tervszerű befolyásolás, a különböző gazdasági eszközök fel- használása. Ennek széleskörű alkalmazásával, a helyi termelési lehetőségek egyeztetésével kell a népgazdasági és szövetkezeti érdek kedvező összhangját megkeresni. Ebben nagyobb bátorságot kell .tanúsítani a tanácsi szerveknek. Feltétlenül tovább kell menni a közgazdasági és üzem- gazdasági szemlélet javításában. Az irányítás alapja, fő módszere a gazdálkodás eredményeinek állandó figyelemmel kísérésé, következtetések levonása legyen. A gyenge termelőszövetkezetek támogatásában az eddiginél nagyobb differenciáltságot kell tanúsítani, ugyanakkor elvtelen, törvénytelen előnyöket nem szabad megengedni. Nagyobb követelményeket leéli támasztani a termelőszövetkezeti vezetés javítását illetően. A szubjektív szempontok kikapcsolásával a nagyüzemi gazdálkodáshoz értő, politikailag és szakmailag képzett vezetőket kell a termelőszövetkezetek élére állítani. Fontos feladatként jelentkezik a szakmai oktatás javítása is. A termelőszövetkezeti gazdálkodás megszilárdításában határozott elvi állásfoglaláson alapuló irányítást kell megvalósítani. A tanácsi mezőgazdasági szervek feladata, hogy az ajánlás, a tanácsadás, az anyagi érdekeltség elvén keresztül történő befolyásolás, a meggyőzés alkalmazása során egy pillanatig s° tévesszék szem elől. hoev a törvények, rendeletek betartása. vagy megszegése, nem a szövetkezeti demokrácia kérdése, hanem az állami fegyelem következetes érvényesítése. melőxzovetkezeteken keresztül fortén ö lebonyolítása pedig feltétlen célszerű, Mindez azt zettebb irányítást és végrehajtást. _j_ Ballagás a Villamosipari Technikumban Sok tízezer fiatal hágj-ja el év végén a középiskolák padjait Sokan tovább tanulnak* de sokan vannak olyanok is, akik az iparban, a mezőgazdaságban, vagy másutt helyezkednek el. Szombaton Miskolcon is — mint szerte az országban — virágcsokrokkal* ünnepélyesen köszöntötték a ballagó negyedikeseket. Képeink a miskolci Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Technikum növendékeinek ünnepélyes búcsúztatásán készültek. Szülők, rokonok, testvérek az intézet udvarán. Nchányan a végzősök közül. Az iskola zászlaját a mostani harmadik osztályosok veszik át. Eotoű Szabados Gyorsa
