Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

MAI GYEREKEK E sküszöm, ha valaki megkérdezné tőlem, milyennek képzelek el ötven év múlva egy rakétakilövő-ál- lomást, nem tudnék válaszolni. És ugyancsak za­varba jönnék, ha azt a feladatot kapnám: rajzoljam le az első miskolci helikopter-állomást. Azon azonban egyálta­lán nem lepődöm meg, hogy a mai gyerekeknek az ilyen feladatok nem okoznak különösebb fejtörést. Hja, a mai gyerekek! Ök már ilyesmikkel foglalkoznak az iskolai szakkörökben, tanárok magyaráznak nekik a rakétákról, a helikopterekről, miért ne tudnának hát többet, mint a tíz­húsz év előtti gyerekek? És hogy mégis nagyon örültem. amikor a miskolci Fa- zelcas utcai általános iskola úttörőszobájában megláttam a kiállításukat? Persze, mert büszke voltam rájuk: ime, a mi korunk neveltjei. A mi korunk oly gyakran szidott gyer­mekei. És egy kicsit azért is örültem, hogy most felment­hetem őket a szidások alól. Mert ebben az iskolában csupa jót hallottam a mintegy 1900 gyerekről Kisgyörgy István igazgatótól, Szabó Lászlónétól, a Vili. D. osztályfőnökétől és a szakköröket vezető tanárnőktől. Újhelyi Mária, Mis­kolc város úttöröszövetségének titkára pedig, amikor meg­tekintette a kiállítást, így vélekedett: — Nagyon hasznos, hogy a tanuláson kívül ilyen szép szakköri foglalkozások is vannak iskoláinkban. A szakkö­rökben tanultakat később, esetleg életpályájukon is hasz­nosíthatják a gyerekek ... Mire gondolt ekkor Újhelyi Mária? Nem csupán arra, hogy a mai gyerekek közül kerülhetnek majd ki a későbbi rakétakilövő- és helikopter-állomás tervezői, hanem arra is; a szakkörökben kedvet kapnak a gyerekek a fotómű­vészeihez, az idegen nyelvhez, a bábkészítéshez, arégészethez, és megszeretik a népművészetet is. Ez a kiállítás legalább­is ezt bizonyítja. Mert láthatjuk itt Varga Bálintné foto- szakkörének szép felvételeit a kisdobos-avatásokról, az őrsi foglalkozásokról, a, város új létesítményeiről (a képeket az iskola jól felszerelt laboratóriumában hívják elő, másol­ják. napyitiák a gyerekek); megtekinthettünk egy térképet, amelyen kis cédulák jelzik, hogy a Fazekas utcai iskolá­soknak milyen szovjet, lengyel, német, román, jugoszláv, olasz városban vannak levelezőtársaik; belelapozhatunk az expedíciós őrsök naplóiba, amelyekben a gyerekek össze­gyűjtölték megyénk történelmi és irodalmi nevezetességeit. A bábkészítést Bíró Dénesné úttörőcsapat-vezető szerettet­te meg velük. És a népművészetet? Keller Lívia tanárnő buzsáki, Icalocsai. palóc és keresztszemes mintákat szerzett a kézimunkaszakkör számára, és Szabó Lászlóné irányítá­sával a VIII. D. tanulói szebbnél szebb térítőkön, párná­kon örökítették meg ezeket a mintákat. — Sajnálom, hogy ezek a gyerekek hamarosan elmen­nek tőlünk, mert igazán kedvesek voltak, vonzódtak a széphez, a jóhoz. z osztályfőnöknő mondotta ezt, amikor a kiállított tárgyakat nézegettük. Közben arra gondoltam: persze, mindig nehéz elválni a megszokott, ked­ves ismerősöktől, az éveken át tanított gyerekektől, de majd jönnek helyükbe újak. És azok sem lehetnek rosz- szabbak. Elvégre a mi korunk neveltjei. Mai gyerekek!... / R. A. mmmmmk Mazsaroff Miklós kiállítására készül a Képcsarnok • • A Képcsarnok Vállalat mis- ®kolci Szőnyi István terme is­ii mét miskolci festőművész tár­latára készül. Május 15-én dál­ia után 5 órakor nyitják meg Ma- Jzsaroff Miklós kiállítását, ame­• lyen a művész 26 festménnyel ^jelentkezik. Mazsaroffnak há- Qi-om évvel ezelőtt volt az első •kiállítása a Képcsarnok Válla­lat miskolci bemutató termé­kben. Azóta, az országos jellegű tárlatokon történt szereplésén kívül önálló kiállítási anyag­gal szerepelt Szentistvánban, Mezőesáton és Sátoraljaújhe­lyen, így művészetét a megye sok községében megismerték Újabb miskolci kiállítását, amelyet Tok Miklós, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője nyit meg, ér­deklődéssel várja a közönség. Növekvő érdeklődés a lányok, asszonyok körében a továbbtanulás iránt A • A nőtanács legutóbbi felmé­• rése szerint az elmúlt években • örvendetesen emelkedett a ® különböző oktatási formákban • továbbtanuló dolgozó nők és 2 családanyák száma. • A nőtanácsok már most, az J oktatási év befejezése előtt • tervet dolgoztak ki arra, hogy 2 az új tanévben lányok, asszo- Jnyok további ezreit vonják be • a tanulásba. A nőszervezetek • kezdeményezésére például szá­• mos községben nyugdíjas pe- 2 dagógusok vállalkoztak arra, 2 hogy szeptembertől rendsze- J résén korrepetálják a felnőttek • iskoláin tanuló nőket. Ősztől • az ország minden részében 2 összehívják a tanuló családok 2 tanácskozásait, amelyekre hi­vatalosak lesznek a térjek és a 14 évesnél idősebb gyerekek is: s a családi kollektívák együtt vitatják majd meg, hogyan könnyíthetik meg a dolgozó feleségek, édesanyák tanulását. / taoTapas*.. Várható időjárás ma estig: felhős idő, többféle esővel, mérsékelt szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let 15—20 fok között. Ä miskolci Kossuth Gimnázium KISZ-napján láttuk így kezdődik az élet, illetve a műsor. Még meg sem szá­radt a tinta az érettségi bizonyítványon, a lányok bizakod­va lépnek ki az életbe, és a függöny mögül pillanatokon be­lül megszólal a kétkedő bölcs öregek kórusa. „Na-na! Na-na! Na-na!...” Ők már „kint vannak az életben”, sőt tíz év telt el az érettségi óta, de ez nem látszik meg rajtuk. Olyan szépen énekelnek, mint gimnazista korukban. Két emlékünnepély Sárospatakon az intézeti napok műsorán AZ ELSŐ NAPI MEGNYITÓ és tudományos előadások után csütörtökön két emlékünnepély szerepelt a Sárospataki Tanító­képző Intézeti Napjainak prog­ramján. Délelőtt az egykori je­les sárospataki kollégiumi ta­nár. Erdélyi János emlékének áldozott az intézet tanári kara és ifjúsága, a tudós, tanár szü­letésének 150, évfordulója al­kalmából. Különösen bensősé­gessé tette az ünnepély hangu­latát az a körülmény, hogy azon Erdélyi János három uno­kája: Erdélyi Zsuzsa, Erdélyi Mihály és Erdélyi Lajos is megjelent, akiket Ködöböcz Jó­zsef igazgatóhelyettes köszön­tött kedves szavakkal. Az ünnepélyen dr. Bakos Jó­zsef, az egri Tanárképző Főis­kola tanára Erdélyi János sá­rospataki tevékenységének je­lentőségéről és tanulságairól, dr. Berencz János főiskolai do­cens pedig Erdélyi János peda­gógiai elveiről tartott előadást, hangsúlyozva, hogy Erdélyi Já­nos nehéz időkben, a szabad­ságharc leverését követő ön­kényuralom alatt vállalt ka­tedrát a sárospataki kollégium­ban,, s az itt töltött 17 esztendő a nagyszerű alkotások egész sorát eredményezte a magyar irodalomtudomány, filozófia, kritika és pedagógia számára. A Sárospatakon írt művei vi­lágnézetének őszinte demokra­tizmusát tanúsítják. Dr. Gutter József intézeti tanár Erdélyi filozófiai nézeteit ismertetve kiemelte, hogy Erdélyi alkotó módon tette magáévá Hegel fi­lozófiai elveit. Hegel dialekti kajában elismeri a fejlődés magasfokú, tudományos meg­fogalmazását: — az ellenté­tekben való fejlődés gondola­tát. Csütörtökön este művészi igényű műsorral idézte fel az intézet tanári kara és ifjúsága a drámaköltők fejedelmének, Shakespeare-nek emlékét szü­letésének 400. évfordulója al­kalmából. Komáromy Béla igazgató nagy érdeklődéssel hallgatott előadásában sokré­tű rajzot adott a XVI—XVH. századi angol társadalomról, méltatta Shakespeare évszáza­dokat átfogó költői és dráma­írói művészetét, s magas szintű elemzésben mutatott rá a tra­gédiák döbbenetes hatására, a komédiák harsány színeire. Ezután Tóth Károly és dr. Zá- dor Tibor tanárok, valamint Ágfai Gábor, Báthori Piroska, Hava Éva, Horváth Ferenc, Kovács Béla, Lotters Csaba, Merő Erika, Nádudvari Ágnes, Tassi Anna és Vancsó Edit hallgatók szonetteket, dráma­részleteket, korabeli ének- és Bélyeggyűjíők sarka zéneszámokat adtak elő művészi sikerrel. A harmadik nap programján pedagógiai és didaktikai kér­dések megbeszélése szerepelt. A gyakorlóiskola egyes osztá­lyaiban a nevelők bemutató tanításokat tartottak, amelye­ket beható tanácskozások kö­vettek. Ezeken részt vettek a nyíregyházi Tanítóképző Inté­zet tanárai, valamint a Német Demokratikus Köztársaságból, és Lengyelországból érkezett ba- utzeni és bielsko-bialai vendé­gek is. A GAZDAG programmal megrendezett intézeti napok si­keréhez a Debreczeni Zoltán és Nagy Dezső festőművész taná­rok alkotásaiból rendezett képkiállítás is jelentősen hoz­zájárult. Ezen a képen isi tíz óv el1 a z érettségi óta. Az idegenforgalom azóta csalt növekedett, de a magán-külkereskedele m nem változott, a szalámi, meg a barackpálinka még jó valuta, s tisztelt külföldi vendégeink, az idegenvezető fáradozása ellenére, semmit sem látnak Miskolcból, mert a csencselés köti le minden idejüket. Lehet, hogy ez valóban így lesz még tíz év múlva is? (benedek—szabados) Május 16—17-én; Jubileumi rendezvények az ének-zenetagozatú általános iskolában Kétnapos ünnepséget rendez­nek a miskolci ének-zenetago­zatú általános iskola fennállá­sának tizedik évfordulója al­kalmából. Május 16-án tapasz­talatcserével egybekötött nyílt tanítási napon vesznek részt a más városokból érkező ven­dégek. A megbeszélések, óralá­togatások közben az iskolában készült szakmai kisfilmeket is bemutatják. Másnap, május 17-én délelőtt 10-kor a Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakiskola nagytermé­ben került sor a VI. számú, Fa. zekas utcai általános iskola ének-zenetagozatának jubileu­mi hangversenyére. Félmillió járdaépítésre Mezőkövesden az idén öt ki­lométer hosszú cement járda­lapot fektetnek le, megépül mintegy ezer méter sárrázó. Erre a célra a községi tanács 220 ezer forintot tervezett, s a lakosság 300 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzését ajánlotta fel. A járdaépítéshez szükséges sódert a tanács kezelésében le­vő homokbányából szállítják. | Tóth Árpád-est Miskolcon Esti sugárkoszorú címmel Tóth Árpád-estet rendeznek Miskolcon, a Pedagógus Szak- szervezet Kossuth utca 11. szám alatti művelődési ottho­nában május 14-én, csütörtök kön este 7 órakor. Az est mű­sorában fellép Csernus Mari­ann, a Nemzeti Színház tagja, Bodor Tibor, a Madách Szín­ház tagja, Hegymegi Ernő (he­gedű) és Rőczey Ferenc (zon­gora). Bevezető előadást Bánk László tart. A modem labdarúgás szü­letési helye Anglia, születé­si ideje lényegében 1863. Az ezzel kapcsolatos postabé­lyeg születési helye is Ang­lia, születési ideje 1841. Mint érdekességet említ­hetjük meg, hogy világvi­szonylatban az első labdarú­gó-raj zú bélyeget hazánk adta ki az 1925. évi sport so­rozaton belül. De hazánk vá­logatott csapata volt az első is, amely a labdarúgás ősha­zájában, Angliában, otthoná­ban megverte az angol válo­gatott csapatót. Ennek emlé­két örökíti meg az 1953-ban kiadott 6:3-as felülnyomásos bélyegünk. Anglia 1966-ra, az angliai 'abdarúgó világbajnokságra tervezi labdarúgó-bélyegso- rQjseSi kiadását. Tgbb mint száz évvel ez­előtt, 1863-ban jelent meg egy bélyegkatalógusszerű könyv, a leipzigi Dürr-féle könyvkereskedés kiadásá­ban. Ennek tartalma hason­lít a mai katalógusokhoz. 51 oldalt tartalmazott a köny­vecske. Eszerint könnyen kérhettek 2—300 tallért egy olyan megközelítően teljes világgyűjteményért, mely az addig kiadott körülbelül 1100 —1200 bélyeget jelentős rész­ben tartalmazta. Kíváncsiak lepnénk a ha­tásra, ha a szerző ma élne, és megmutatnánk neki egy mai katalógust, a megjelent bélyegek mennyiségével és mai áraival! Varró Gyula köri elnök Országos kutyakiállítás Miskolcon Mához egy hétre, május 17 én, vasárnap egész napon át kutyaugatástól lesz hangos a miskolci Tanácsház tér 12. szá­mú ház mögötti üres telek, az egykori gyermekjátszótér. Több mint két évtized után most rendeznek ismét országos jellegű kutyakiállítást Miskol­con, amelynek „amatőr” állat­kedvelői. főleg galambászai és kutyatenyésztői, mindig orszá­gos, «őt, nemzetközi tekintély­re tettek szert. A miskolci országos kutya- kiállítás nagy segítséget jelent majd a tenyésztőknek, akik az elmúlt esztendőkben igyekez­tek behozni azt az elmaradást,. I aminek a magyar ebek nagy hátrányát látják a „kutya vi­lágpiacon”. Ugyanis a magyar kutyákat egy időben nagyon keresték külföldön is. A leg­okosabb négylábúnak tartott fajtiszta magyar puli hiánya az elmúlt években például ar­ra ösztönözte a német kutya­tenyésztőket, hogy újfajta pu­lit igyekezzenek kitenyészteni. A miskolci országos kutyaki­állítás egyik célja, hogy ismét fellendítse a híres négylábúak tenyésztését. A miskolci „kutyaparádéra” máris igen sok nevezés érke­zett az ország különböző ré­szeiből. Két ózdi dolgozó újítása Nehéz fizikai munkát szünte­tett meg jelentős újításával két ózdi szocialista brigádtag: Ma- tula Gyula és Németh János. Munkahelyükön, a központi karbantartó gyárrészleg szer­számkészítő műhelyében ag- ráfhajlító gépet szerkesztettek. A gép nagyban hozzájárul majd a gyárrészleg műszint- tervi feladatának teljesítésé­hez. Biztosítják vele az üzem szükségletét, s ha megrendelő jelentkezik, értékesíteni is tud­ják majd, ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságiinak lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, ranácsház tőr 2. Telefon számok: Titkárság: 16-880. Kultúrrovat: 16-06-/ Ipán rovat 16-0M5 Pártróvat: 16-070. Mezőgazdasági rovat: S3-687. Sport rovat: 16-049. Belpolitikai ro­vati panasz Qgyek: 1G-046. Kiadja: Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadd: Bírd Péter Kiadóhivatal: Kossuth utca 11, Telefon: 56-131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi utca 15—17. Telefon: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél, tndexszám? 25:d*ä KészílIt a Borsod! Nyomdában. Felelős vezető: Méry György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom