Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r" A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX évfolyam, 109. szám ÁRA: 50 fillér Kedd, 1964. május 12. A termelőszövetkezeti vezetés állami irányítása • Miről írnak levelezőink? # Sporferedmények ■ .j i Tettek és elismerések K eresem az okát, miért olyan sok nálunk a ^névtelen”, az olyan ember, aki egy életet áldoz a munká­nak, a szorgalmas munkának, tiszteletet érdemlő kitartással •végzi mindazt, amit rábíznak, és cselekedetei valahogy még­is visszhang nélkül maradnak. Nem a nagy nyilvánosság Visszhangjára gondolok, ha­nem árrá a névre szóló elis­merésre, melyre azok az em­berek is igényt tartanak, akik minden hősi póz nélkül ..csu­pán’’ mindennapi kötelességü­ket teljesítik becsületesen. Magasramgú vendégek jár­lak nemrég egyik, világhírrel dicsekvő, sokszorosan kitün­tetett nagyüzemünkben, s az eredmények titkát elemezget­ték. A magyarázat munkások,- technikusok, műhelyek, üzem­egységek jó együttműködésé­ről sorra elhangzott, így, álta­lános megfogalmazásban. Az­tán a fiatalok teljesítményeit dicsérték ugyanilyen módon, á fiatalokét, akik azzal,, hogy védnökséget vállaltak egy munkaigényes, új műszer- gyártás felett, öregbítették a gyár külföldi jóhírnevét is. A kérdésre azonban, leik ezek a fiatalok, akik kezdeményezői voltak mindennek, csend volt a felelet. Neveket a gyár •gyetlen felelős vezetője sem tudott mondaná. Pedig bár­mennyire a kollektíva az, ■amely közös munkával elért Valamit, ez a közösség embe­rekből áll, emberekből, akik, ilyenek vagyunk, nevükre szó­lóan szívesebben veszik az el­ismerésit, mint csak úgy. álta­lánosságban. \/agy: egyik alföldi gyá- runkban,' olyan munka­helyen. ahol a vezetők elkép­zelhetetlennek tartották a szocialista brigádmozgalmat, egy tíztagú csoport vállalta, hogy mégis megpróbálja. Eve­ken keresztül teljesítették is mindazokat a termelési, tanú­éi/ , közösségi feltételeket, ^melyek a szocialista cím el- *»y ereséhez szükségesek. De aiahogy mintha senki sem vttw* VMlna észrevenni telje- wtményeiket. Furcsa véletlen Andxujan Nyikolajevnek kel­lett Magyarországra, jönnie, hogy észrevegyék őket. Most •kérték. hadd vegye fel brigád­ttok a szovjet űrhajós nevét, s mnikor ehhez érveiket felso­rakoztatták, akkor ébredtek fel a gyár vezetői; nemcsak a »levet éi-demlilc meg, de igaz, hmi igaz, már többször is meg- " Phatták volna eredményeik- a szocialista brigád címet fe\S hogy nőm kapták meg Cégsem ... Miért nem szóltak »ddig? _ ez voLt rá a felelet_ ^ iiiöin szóltak. De ez becsü- •stükre legyen mondva, s fő- «U az, hogy tenni azért sokat Itek akkor is, amikor igaz- fegtálánnak eredjék, hogy jó- ®^éndékú cselekedeteiket nem vitatják figyelemre. Ez?Suedül volnának az or- gban ők ilyenek? Aligha, tdekes dologra figyelmez­A mai kornak parancsa, hogy mindenben érdemük sze­rint becsüljük embereinket, met4 másként nem juthatunk előbbre. Ha elfeledkezünk az érdemekről, az kedvetlenséget vált ki. Ha pedig, ® ez sem rit­ka dolog még, olyan emberek kapják a dicséret különböző jeleit, akik a közösség értéke­lése szerint nem érdemlik meg, az még súlyosabb következmé­nyekkel jár. A népi ellenőrzés tavaly egy kis gyárunk visz- szaesésének okait kutatta, és váratlanul magyarázatra buk­kant. Kiderült, hogy a mint­egy száz emberrel dolgozó üzemben sorra kaptak pré­miumokat, elismerő oklevele­ket olyanok, akikről ' tudták, hogy ügyeskedéssel, eredmé­nyeik hatásos tálalásával, szép szavakkal többet produkáltak, mint két kezük munkájával. Társadalmi bíróságot kellett összehívni az egész gyár rész­vételével. s ott megfosztani őket az érdemtelenül kapott dicsfénytől, hogy az üzem megnyugodjék. Nagygyűlés a Sportcsarnokban a német párt- és kormányküldöttség tiszteletére A Magyar Szocialista Munlcáspárt Budapesti Bizottsága, Budapest főváros Tanácsa és a Hazafias Népfront budapesti Bizottsága hétfő délután barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban a Német Demokratikus Köztársaság ha­zánkban tartózkodó párt- és kormányküldöttsége tiszteletére. Néhány, perccel 4 óra után a Sportcsarnokot zsúfolásig megtöltő közönség nagy tapsa, lelkes ünneplése közben fog­lalta el helyét az emelvényen a barátsági nagygyűlés elnök­sége. Az elnökségben foglalt helyet Walter Ulbricht, a. Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német. Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, ár. Lothar Bolz, a. Német Demokratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, külügyminiszter, az NDK párt- és kormányküldöttségének vezetői, s a delegáció tagjai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népliöztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal. Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula. dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós. Cscterki Lajos, Czincge Lajos. Ilku Pál és Nyers Rezső, a. Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly. Ssurdi István, a Központi Bizottság titkárai. Az elnökség tagjai voltak még a párt és a kormány vezetői, a társadalmi és kulturális szer­inek képviselői. Részt vett a gyűlésen Grete Ulbricht, Walter Ulbricht fele­sége, és Kádár Jánosné. Felcsendült a Német. Demokratikus Köztársaság himnusza, majd a. magyar himnusz. A nagygyűlést Venéczi. János, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg. majd hosszan tartó nagy taps közben Kádár János. a Központi Bizottság első titkára, a forradal­mi munlcás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. Kádás* János elvtárs beszéde tet Bz ez. Arra. hogy az emberek anyagi megbecsülés mellett erkölcsi elismerést is ki­ríják. S bár soican megérde- hiélnék ezt az elismerést, még- •gn kapják meg. Sok vezető •ré*' vélekedik, hogy a hel>> megállapított bér önmagá­ban is elég megbecsülést, Cz is fontos dologra int. Arra: meggyőződéssel valljuk, hogy a gazdásági épí­tő munka előrehaladásunk, sőt á szocializmus, a béke nemzet­közi érdekeit szolgáló kötele­zettségeink teljesítésének is kulcsa. A munka a jövőnk alapja, tehát a jól dolgozó em­ber. S mégis-, mintha a gya­korlatban erről olykor elfeled­keznénk. A tettek helyett hányszor becsülik még többre a jól hangzó szavalta!., azokat, akik cselekedetek helyett frá­zisokat ontanak, vagy hajbó­kolnak altkor, amikor a bírá­lat volna egyedüi jogos. Az emberek erkölcsi érzéke sokat fejlődött, s ezt az erkölcsi ér­zéket joggal bántja, amikor olyanok dícséretét halija, akik minden mást inkább érdemel­nének, mint elismerést. S az sem mell éltes persze, hogy ilyen helyeken az elismerés szükségszerűen anyagi kiha­tással is jár: fizetésemeléssel azoknál, akik szólamokat pro­dukálnak, s nem új gépeket. Itt lehet valahol a magyará­zata annak a bizonyos „miért­nek”. annak, hogy míg a szor­galmasok hada sok helyen név­telen, csupa kisbetűvel írt ne- mecsek marad, addig a szép szavak , bajnokai ugyanott hangadókká válnak. rangos emberekké. Pedig ennek kö­vetkezményei az egész ország közösségének életére kihatna! Elismerést tehát azoknak kell kaputok, csa-lt azoknak, akik cselekedeteikkel, szorgalmuk­kal, tudásukkal, teljesítené nyekkel bizonyítanak. Annak a derék-hadnak — százezrek - x'ől van szó —, amely ma még túl gyakran és nem saját hi­bájából burkolódzik névtelen­ségbe. D eszéljünk többet a szor­D gosokról, hogy legyen nevük, rangjuk, becsületük sa­ját szűkebb hazájukban; ha méltóak rá. az ország nyilvá­nossága előtt, elvégzett mun­kájuk arányában. Akik pedig csak szép szavakra képesek: hulljon rájuk vissza a névte­lenség. A szavak önmagukban keveset érnek, ehhez mérten becsüljük hál azokat, akii csak szavakkal és ügyeske­déssel keresik a feltűnést, (k) Mai nagygyűlésünket az in­ternacionalizmus nagyszerű eszméjének, két szocializmust építő nép, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság népei testvéri barátságának szenteljük — mondta bevezetőül Kádár elv­társ átadva a nagygyűlés rész­vevőinek a Mágyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának, a Magyar Népköztársa­ság kormányának elvtársi üd­vözletét. jókívánságait. Kö­szöntötte a Német Demokra­tikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének min­den tagját, kedves vendégein­ket. Kedves vendégeink szemé­lyében azt a testvérpártot, kor­mányt és népet köszöntjük, amely megteremtette, megszi­lárdította és a szocializmus épí­tésének utján vezeti a történe­lem első német munkás-pa­raszt államát, a Német Demok­ratikus Köztársaságot — mon­dotta. Ez az állam német föl­dön. Európa szívében, az impe­rialistáié, osztályellenségeink támadásának tüzében, különle­gesen nehéz körülmények kö­zött hősiesen helytáll a szocia­lizmusért vívott harcban, kö­vetkezetesen imperialista-elle­nes küzdelmével, a nyugatné­met militarizmus és revansiz- mus elleni állhatatos harcával nagymértékben hozzájárul a béke fenntartásához, minden nép, az egész emberiség javára. Tisztelet és becsület illeti ezért a helytállásért a Né­met Szocialista Egységpár- tot, a Demokratikus Né­metország Nemzeti Front­ját, a Német Demokratikus Köztársaság- vezetőit, mun­kásosztályát, egész dolgozó népét. Kedves elvtársak, elvtársitok! Most 19 esztendeje, hogy vé­gétért a második világháború, és porba hullottak a német nagytőke által felnevelt, hata­lomra juttatott és a világra szabadított vadállati fasiszta rendszer horogkéresztes zász­lói. Erre emlékezve hálával gondolhat az egész emberiség a fasizmus ellen harcoló né­pekre és igaz forradalmárokra, mindenekelőtt a háború fő terhét viselő és a győzelemben döntő érdemekkel bíró nagy szovjet, népre. Nekik köszön­heti az emberiség, hogy meg­szabadult egy új középkortól, a szabadság és haladás gondo­latát. meggyalázó, népirtó. ke­gyetlen, modern barbárságtól. A magyar nép fejlődés ísafiaSmas útját tette meg a A Hitler-fasizmus, s az egyes oi-szágok viele szövetkezett leg- reakciósabb erőinek, közöttük a magyar fasizmusnak döntő veresége nyomán a történelmi fejlődés új . lehetőségei nyíltak meg a népek egész sora, így a magyar és a német nép előtt is. Tisztelt' nagygyűlés! Kedves elvtársak, elvtárs­itok! A magyar nép a munkásosz­Átadiáit a tizenkettedik hidat India részére A Wilhelm Pieck Járműipari Művek hídgyárában az indiai megrendelésre készülő 25 hídból átadták a tizenkettedik. 47 tonnás, 100 láb hosszú, rácsos, felsőpályás, szege­cselt vasúti hidat. A 25 híd gyártását január elején kezdték el, és előreláthatólag júni­us 10-ig, határidő előtt valamennyit le is szállítják a megrendelőnek. A vendégek megtekintik az összeszerelt hidat. tály és forradalmi pártja veze­tésével jól használta fel a fel- szabadulás adta lehetőséget, és a fejlődés hatalmas útját tet­te meg az elmúlt 19 esztendő alatt. Munkásosztályunk a ha­talmat saját kezébe vette és szövetségben a parasztsággal, kiépítette * Magyar Népköz- társaság állami és társadalmi rendjét. A magyar nép ma a társa­dalmi haladás élén járó 14 szocialista ország népei kö­zött menetel és eredmé­nyesen oldja meg- felada­tait. Népünk jelenleg sikerrel dol­gozik a második ötéves terv teljesítésén. A terv első három éve alatt a nemzeti jövedelem 17 százalékkal, a lakosság fo­gyasztása 11 százalékkal, a re­ál jövedelem ugyancsak 11 szá­zalékkal növekedett. Jelentős összegeket fordítunk beruhá­zásokra, s ennek megfelelően fejlődik iparunk, viszonylag fi­atal, szocialista alapokra he­lyezett mezőgazdaságunk, a népgazdaság többi ágazata, közoktatásunk, kultúránk. Ezután 1964-es népgazdasági tervünk végrehajtásáról, fel­adatainkról szólt Kádár elv­társ. A párt és a nép közötti bi­zalom, az őszinte szoros kap­csolat ma egyik legnagyobb erőnk. Hazánkban fokozatosan kiteljesedik a szocialista nem­zeti egység, amelynek fontos politikai eleme a kommunis­ták és a pártonkívüli dolgozók összefogása. Pártunkat, munkásosztá­lyunkat, népünket harcá­ban, alkotó munkájában a marxizmus—leninizmus legyőzhetetlen eszméi, a tömegekben gyökerező és erősödő szocialista szemlé­let vezérli, szilárd államhatalomra és egészséges alapokon nyugvó szociálisa népgazdaságra tá­maszkodik. Népünknek eltö- költsége és ereje egyaránt megvan az építőmunka nagy feladatainak a megoldásához. Tisztelt, nagygyűlés! Kedves elvtársak, elvtárs­nők! Fő vonásokban ilyen képet tudunk alkotni magunknak, s barátainknak az ügyek állásá­ról hazánkban. Népünk nem egyedül, önmagára hagyva él és dolgozik. Együtt küzdünk a Szovjetunióval, valamennyi szocialista országgal, a gyar­mati iga teljes szétzúzásáért, nemzeti függetlenségükért hai-coló ázsiai, afrikai, latin­amerikai népekkel, a nemzet­közi kommunista mozgalom es (Folytatás a 2. oldaionJf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom