Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

msmmmvmGmEm Mfcores dl? attsesiBfaiő Miskolcon A miskolci városi nőtanács kulturális bizottsága május 11-én, hótEőn délután 5 órai kezdettel műsoros divatbemu­tatót rendez a Pedagógus Szak- szervezet Kossuth Lajos utca 11 szám alatti művelődési ott­honában. A divatbemutatón a miskolci Nőiszabó Szövetkezet készítményeit mutatják be. A műsorban fellép: Vargha Irén Jászai-díjas, a Herman Ottó Gimnázium kultúrcsoportja, valamint az Egressy Béni Ze­neiskola énekkara. BQSson Korai fényben Járunk az alvó fák között, kezed szorítom némán, Ha néha lticsit rossz vagyok, ne haragudj meg énrám! Fázós e kis kéz, ráfújok, meg is csólcolom ujjad, Engedj egy kicsit közelebb, engedd, hogy hozzád bújjak! Hideg a pad, a lomb se zöld, csak a fény csalt ki minket, Mely a váltadra borít egy ezüstös szálú inget. Ahogy lépsz, suhog, csilingel, kristály lesz benne tested, Tavaszra váró orgonák bimbós szemekkel lesnek... Kié a monoki kiskastély ? Ezen a kérdésen elég heve­sen vitatkoznak. Egyik oldalról a monoki Kossuth Tsz, másikról a megyei tanács köz­lekedési és építési osztálya. A termelőszövetkezet vezetősége határozottan állítja, hogy a Széchenyi András-félé kiskas­tély a termelőszövetkezet tu­lajdona. Sőt. dokumentumok­kal is igazolja. Az egyik doku­mentum 1949. december 22-én kelt, a Zemplén vármegyei Földhivatal határozata, amely Régóta járt a hír: Becsben 1964. tavaszán világkiállítás lesz — virágokból. S április 16-án, válóban megnyílt az utóbbi évek egyik legnagyobb és légszebb európai kiállítása, ^ Bécsi Nemzetközi Kertészeti Kiállítás. WIG 64. Ezt látni ma a bécsi utcán, a hidakon, a gépkocsik üvegén, az újságok hasábjain, (szóval mindenütt. Nincs olyan i,abszolút” idegen, aki ne ta­lálna el a kiállításra. Minden villamos idehoz, minden rend­éi’ ideimt, még a friss dunai szél is erre fúj. Amikor átlép­jük a bejárati kaput, jó. ha mély lélegzetet veszünk. A 100 hektárnyi terület felderí­téséhez ennyi legalább szüksé­ges. A főpavilonnal kezdjük. Hatezer négyzetméter, üveg alatt. Kereken egy hold. Acél- vázú, üvegfalú csarnok utak­kal, tóval, híddal, pihenőkkel, hegyekkel és völgyekkel — s mindenütt virággal. Ez a fő­pavilon. Találó volt az égjük osztrák lap megállapítása: vi­rágtenger minden színben. De hozzákívánkozik: minden il­latban. Az ember akarva- akaratlanul gyermekké válik. ft A drótkötélpálya, háttérben a kilété. ■" f ' £ < Y ' v> «ft:' ’ Repdes a szeme, pillanaton­ként új szín és új illat vonza magához, azt veszi észre, hogy partnerét elhagyva egymaga bolyong a virágtenger köze­pén. Nem tudni, mi a legszebb. Egy mennyezetig érő kosár tar­ka virágai, egy kicsit a hazai tájat sejtetik. Egy pillantás- nyira ott' a rózsákért: sárga, vörös, fehér, lila-virágok ont­ják színüket, illatukat. Mellet­te új csoda: szegfúerdő. Üveg­vázákban a hosszúszárú virág, laza. omló csokorba kötve, s- a fehér csak még fehérebb az alatta elterülő mohapárna zöld fényében. Aztán egy nenr na­gyon ismerős virág: szalea, A félméter magas bokrok mind­egyike kis virágoszlop. Bemenni nehéz a sok ember­től. kijönni nehéz az élmények­től. Ez csak egy pavilon volt. Még négy ilj-en következik, amolyan kistestvérek. De csak kisebbek, nem gyengébbek. Az egjükben orchideák: az ember nehezen lélegzik a tömény il­latban. A másikban égj' meny­asszony a közepén — szegfű­ből. Leóm ló uszálj'a a hófehér virágfejek sűrű szőtteséből ké­szült. remekül. Aztán végre egy ismerős felírat: Ungarn. Az asztalon szegfű-vázak, tarka csokrok. szépen, ízlésesen. Ezüstérmet nyertünk' velük. ' Újra a napfényen. Jöhet a többi látnivaló. Mert sók Van belőle. Az első mindjárt mel­lettünk: a lebegö-fotel. Drót­kötél-pálya a magasban, rajta egy rúdon két. ülés. Az ember menetközben ráhuppan, s már­is lebeg, 10 méterre a föld fe­lett. Legj óbb ha ezt tesszük mi is. Kezdjük. Tavaszi virágok, tarka ár­vácskák kék, sárga fejei. Köz­tük pihenők, kerti székek. Most újra ..földközelbe” érünk: né­hány üres szék ismét meglelik, s jöhet a friss látnivaló. Kisebb-nagyobb szökőkút, vi- zijáték marad el mögöttünk, majd utcák, házak következ­nek. Hétvégi nyaralók egész sora, előttük kis kert. vízme­dencével. virággal. A lift megy tovább. Most a faiskola felett haladunk, majd a gyógynövény kert következik. A másik ol­dalon mintha neki mennénk a D u n a-toron yn a k. a kiállítás 252 m-es kilátójának. De nem csak a kilátás szép. -hanem az égi étterem és kávézó is. Rassz nyelvek szerint az árak is mél­tóak a torony méreteihez. Nincs megállás. Újabb to­kultürális központját. — Miért nem kezdtek hozzá ehhez a munkához már koráb­ban? — Egyszerűen azért, mert a régebbi vezetőség azt se tudta,- tulajdonjogilag kié a kastély. Ezt már én derítettem ki, előt­tem viszont három elnök volt... A tulajdonjog — az elnök kezében lévő iratok alapján — ma már aligha vitatható, A termelőszövetkezet elképzelése sem rossz.' A kastély szép he­lyen áll. A szövetkezeti tagság vállalta a társadalmi munkát is. Felépítenék, renoválnák és a környékét parkíroznák. A kastélj'ban irodákat, könyvtá­rat, olvasó szobákat és egy 200 személyes termet lehet ki­alakítani. Nyáron itt szeretnék majd berendezni a napközi ott­hont is. Mindez kellene is ,a termel őszövetkezetnek, hiszen mindössze egy kis szobácská­A vitatott kastély. julc van, ahol alig 20—25 em­ber fér el. Feltétlenül kellene nekik egy kulturális létesít­mény'. — Érdekes még a dologban az is, hogy amíg a mostani el­nök nyomozni nem kezdett, senki sem törődött a kastéllyal. Akkor hirtelen jelentkezett a Műemlék Felügyelőség. 1962- ben megkezdte a tatarozást is, ügy immel-ámmal, lassacskán. A tetőzetet azóta rendbehozták. Tavaly ősszel körülállványoz- ták a falakat, és most külsőleg tatarozzák. A tulajdonjogon a megyei tanács és a termelőszö­vetkezet vitatkozik, de van már egy harmadik valaki is. -aki egyenesen eladásra kínálja a kastélj't. Ez: a Műemlék Fel­ügyelőség.^ Az egyik újságban már gazdát keres, holott a kas­télyának van gazdája. Az elnök most már ezt mondja: — Vegye meg a kastélyt, aki akarja, de tőlünk, mert a mi­énk. Nekünk major is kell és kultűrközpontot is akarunk építeni. Aki megfizeti legalább a. n\ai °r_építési és a kitelepíté­si költségeket — legyen azé a kastély'. Mi azonban furcsának találjuk, hogy' éppen tőlünk,, a jogos tulajdonosoktól akarják elvenni. Sz. ,T, • (mefamid) tárgyakat. A kiállíT *tás május- 16-ig. minden nap • reggel 9 órától délután 6 óráig J 1 ‘'kínthető meg. I A műanyag szakbizottság a ; Borsod: Műszaki Hét során kedden délután K MTESZ-beh Mü­• anyagfeldolgozó gépek címmé! J rendez előadást. • május 12-ép • 6 órakor a A torony-flvcgh&x, A főpavilonban. Shakespeare-emléked Futnokon A putnoki Tóth Ede irodal­mi 'színpad május 11-én. hét­főn este 7 órai kezdettel Sha- kespeare-emlékestet rendes a putnoki művelődési otthonban a nagy író születésének 400. év­fordulója alkalmából. Az em­lékesten részleteket mutatnak be Shakespeare több művéből, így a III. Richardból, a Ham­letból. az Othellóból és a hear királyból. Reggeltől estig a WIG 64-eit iűmonaja. nogy a loiuiuvaiaj a kastélyt a termelőszövetke­zetnek adja át. Alig .néhány héttel később, 1950. január 5- én kelt a juttatásról szóló ha­tározat, amely' ezzel hivatalo­san, végérvényesen és telek- könyvileg is a termelőszövetke­zetnek adta az egykori úri kas­télyát, Sőt, azt is kimondja a juttatási határozat, hogy a kas­télyt a termelőszövetkezet, mint saját tulajdonát, külön engedély' nélkül lebonthatja és anyagát felhasználhatja. (Még szerencse, hogy' nem bontották le.) Mindezek az iratok ott van­nak Monokon, a Kossuth Ter­melőszövetkezet elnökének ke­zében, ennek ellenére a megj'ei tanács közlekedési és építési osztálj'á átiratban utasítja a községi tanácsot, hogy a kas­télyban és a kastély környékén szüntessék meg a termelőszö­rony közeledik, de ez mindösz- sze 40 méteres. Nem is igazi torony', hiszen növénj'ek lak­nak benne. Toronj'-üvegház, a kiállítás nagy szenzációja. Az üveg építmény belseje egyr örökké mozgó szalag, amely le-föl szállítja a cserepek ez­reit. Amikor a földszintre ér­nek, a növények fürdőt vesz­nek a medencében, hogy n.vomban helj'et adjanak utá­nuk jövő társaiknak. Az oszt­rák cég szabadalma figyelemre méltó újítás a kertészeti terme­lésben. Tovább a fák közt ismerős formák: a .magyar pavilon körvonalai. Az üvegen keresz­tül jól látszanak a félbe vágott hordók, itt vitrin gyanánt ál­nak. Szép, ízléses a magyar be­mutató. jól illeszkedik a nagy kiállítás képébe. Ismét landol a lebegő vonat, újabb állomás, s utána az utazás végső szaka­sza. Sugárutat szelünk át, tá­volabb a Nemzetek Kertjének* virágai és szobrai. A sétálók* közt: furcsa járművek, motorosj riksák cikáznak utasaikkal. ] Kisvonat fütyül a cserjék közt* futó sínpáron, benne integető* gyerekek. Aztán egyszerre „el-* fogy” a föld. víz felett lebe-i günk. A kiállítás következő* érdekességéhez érkeztünk, aj hat hóldnyi mesterséges tóhoz J Alakja .egész, balatoni. Partján* modern színpad, s szemben a« másik oldalon, a közönség. Ép-J pen egy', korabeli rezesbanda, J korabeli keringőt fúj. nagy'* tetszés közepette. A nagyréti zöld színe jól esik a szemnek* a sok tarkaság után. De ez nem] sokáig. Üjabb bokrok, cserjék,j majd ismét a kisvasút, napo-< zósátrak piros vászna, még« egy' darabka pázsit, fenyők, s] már érezzük az „ereszkedést”.] Nyitjuk a zárat, kicsit ugrunk,* megérkeztünk. Kezdhetjük, elölről, s közelebbről. | Megyünk-megyünk, míg szól' a partner: le kellene ülni. A1 tóteraszra. Onnan látni min-] dent, ami reggel a napfényben,: s most este a színes reflektorok] sugarában fürdik. Gyön>rörü ai kép'. ] Gyerünk tovább, hiszen még] nem láttunk- mindent! i De későn van, vége a nap-] nak. Milyen rövid is egy nap! Nóber Imre mottartó kiállítása, amely má­jus 11-én. hétfőn délelőtt nyú­lik meg Miskolcon, a Zöldig utca 2. szám alatt A' kiállítá­son bemutatják a miskolci Mű­anyagfeldolgozó Vállalat, a Borsodi Vegyi kombinát PVC üzeme és az Északmagyaror- • szági Vegyiművek műanyag­gyártmányait. valamint a Du­nai Vasmű Lőrinci Hengermű­vében készült öntött nnHjtmú* A Borsodi Műszaki Hét ren- lezvényei között szerepel a MTESZ műanyag szakbizott­ságának nagy érdeklődésre szá­Műanvaekiállítás vetkezet majorját, illetve, hogy azt költöztessék el onnan. Hiszen ha az olyan egyszerű lemie. A termelőszövetkezet itt berendezkedett, és egyszerűen kitelepedni innen nem lehet. Ahhoz új major kellene. Jóné- húny millió forint. A termelő­szövetkezeinek erre jelenleg nincs pénze, de még ha lenne, sem tudnának máról holnapra egy új gazdasági majort épí­teni. Egyébként a szövetkezet vezetőségének az az álláspont­ja, hogy' ha bárki, aki igényt tart a kastélyra, felépít, egy másik majort, viheti a kas­télyt., bár a termelőszövetke­zetnek lennének más elképze­lése is. Milyen elképzeléseik van­nak? — Mindenekelőtt' tudni kell. hogy’ ez a kastély 27 helyisé­ges, emeletes épület — mon­dotta Toldi elvtárs. a tsz elnö­ke. — Most romos. Csak a föld­szinti helyiségeket használjuk magtárnak és raktárnak. A melléképületekben istállót, gépműhelyt és irodát alakítot­tunk ki. Persze, nem véglege­sen. Nekünk az volt a tervünk, hogy tehetségünk szerint, las­san, két-három év alatt rend­behozzuk a kastélyt, és itt ala­kítjuk ki a termelőszövetkezet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom