Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

Világ proletárícnTegyesüljetek! K r mmmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 106. szám ARA: 50 fillér Péntek, 196-1. május 8. Becsületes munkával a békés életért 800 ember — egy Kiváló vállalat Ági 10 ezer forintot talált... Exportképes gyártmányokat! Vw. J \ ogy ez ' a tanácskozás nem volt olyan harcias, éleshangú, mint a. ta­valy augusztusi, annak egyik alapvető oka: mind az ipar; mind a kereskedelem leszűrte a szükséges tanulságot az exportot illetően, s igyekezett felszámolni azokat a hibákat, amelyekről akkor szó esett, és amelyek •nemcsak az ipart és nemcsak a kereskedelmet érin- tik, hanem befolyásolják nép- gazdaságii mérlegünk egészót. Pedig ahogy számba vettem a jelenlévőket. nagyjából ugyanazok ültek a teremben most is, akik tavaly. A téma is azonos volt: a Diósgyőri, Gépgyár export tevékenységé­nek, export fejlesztésének vizsgálata és a jövő évi export lehetőségek tisztázása. Mégis, valahogy másiajta hangnem, légkör jellemezte ezt a tanács­kozást, mint az augusztusit. Félreértés ne essék, nem vala­mifajta kéz kezet mos, te se szólj, én is csendben maradok elgondolásból sarjadt ez, ha­nem abból: mind a külkeres­kedelem, mind az ipar jelenlé­vő vezetői, szakemberei azon fáradoztak az utóbbi nyolc hó­nap alatt, hogy felszámolják a hibákat. És a két „ellenfél” ezen az értekezleten már Jé- nyegesan. kevesebb hibát, fo­gyatékosságot. mulasztást vet­hetett a másik szemére, mint korábban. A vita mindvégig a világ­színvonal, a. minőség, a szállí­tási határidők, az ipar és a külkereskedelem kapcsolata körül kavargóit. Hámori Sán­dor, a gyár műszaki igazgatója, beszámolójában elmondja, mit tettek az. export lehetőségek fokozásáért, továbbá mit vár­nak a kereskedelemtől, aztán az utóbbiak is kifejtették véle­ményüket a gyár termékeit il­letően. Száznyolcvan fokos fordu­latról sem az egyik, sem a má­éi Jc esetben szó sincs. Ezt sen­ki nem mondta. De arról elég sokat lehetett hallani, hogy az elmúlt rövid idő alatt is szá­mos problémáit megoldottak. Ilyen például az ellenülő,s ka­lapácsoknál a szervó-vezérlés és az automatikus töltéssza­bályzó tökéletesítése. A gép­itek ezt a két fogyatékosságát tavaly óta megszüntették. Ez­zel valóban versenyképes lett a masina bármely, világszínvo­nalon lévő, hasonló típusú géppel. Megoldották a BÉTA- í. típusú targoncánál a gázszű­rő és a szí kralogó berendezés, hibáit, s ebben az évben már az újtípusú targoncákat expor­tálják. Ezenkívül természete­sen sok olyan problémával foglalkozik a gyár konstruktőr gárdája, amelyek még kor­szerűbbé, még tökéletesebbé tesznek egy7egy szerszámgé­pet. Ilyen eredményes törek­vések tapasztalhatók a gyárt- ; mó n yfej 1 eszlésben. \ t an azonban egy másik kérdés, ami sokkal ége­tőbb és sürgős megol­dásira vár: a minőség. Ez a té­ma még mindig — bár szintén sok javulás tapasztalható ■— helyt követel a mindennapi munkában. Alti visszaemlék­szik az augusztusi vitákra, meg arra a sok reklamációra, ami időközben elhangzott, bi-, zomy láthatja, milyen károkat, mennyi bosszúságot okozott egy-egy gép rossz kiállítása, felületes összeszerelése, hanyag megmunkálása. Az utóbbi hó­napokban tett intézkedések, kiadott rendelkezések és az »nyagi ösztönzések nyomán van javulás. Ez egyéb­ként elég egyértelműen kitű­nik az első negyedévi reklamá­ciók számának csökkenéséből. Varga Béla elvtárs. a TECH- NOIMPEX igazgatója is utalt rá, hogy javult a gyár termé­keinek minősége, és hasonló véleményt mondott a KOMP­LEX képviselője is. Persze ez nem azt jelenti, hogy most már minden a legnagyobb rendben van, sehol sincs hiba. Mert például a szivattyút ex­portáló külkereskedelmi cég egyik vezetője már nem ilyen elismerően nyilatkozott a gyár termékeiről. A Minőséget El­lenőrző RT megbízottja is olyan feladatokat érintett, amelyek megoldását mind az ipar, mind a külkereskedelem érdeke sürgősen megköveteli. Mégis, a gyártmányfejlesz­tés és a minőség szempontjá­ból van javulás a Diósgyőri Gépgyárban. Nem mondható ugyanez a szállítási határidők­ről. Sajnos, vannak megrende­lések, amelyeknek kielégítése, a műszaki előkészítés, a szük­séges anyagok biztosítása rend­kívül lassan halad. Most is az a legnagyobb gondjuk a gyár vezetőinek, hogy az export­gyártmányokhoz szükséges anyagokat miként biztosítsák. Szinte egybehangzó vélemény, hogy a szállítási határidők le­rövidítésének ez az alfája és az ómegája. És itt bizony ese­tenként a felügyeleti hatósá­gok rendelkezései is ellent­mondóak. Mert addig, amíg egy anyag-megrendelés kielé­gítésének határideje 12—18 hó­nap, nagyon nehéz kész be­rendezéseket 10 hónap alatt szállítani. I 'Vs ez Achilles sarok, a ^ kereskedelem és az ipar itt ütközik össze legin­kább. S ha külön-külön vizs­gáljuk a két érdekei, mind­kettőnek igaza van. Az ipar ugyanis azt mondja, hogy csak akkor tud gépeket szállítani, ha megkapja a szükséges anya­gokat. És akkor tud program szerint, jó minőségben ter­melni. Ha kapkodni kell, ha a megmunkálóban kell behozni az öntöde, vagy a hengerde ké­sését, nem marad idő a minő­ségi törekvésekre. Igazuk van? Kétségtelenül. A kereskedelem viszont azt mondja: ha egy ka­pitalista cég megrendel vala­mit, nem vár évekig az árura. Ha mi nem tudjuk elkészíteni határidőre — megveszi attól, aki megcsinálja. Ezért sürgetik a gyárakat, s ezért türelmet­lenek a másfél esztendős visz- szaigazolások esetében. S meg kell vallani: nekik is igazuk van. Az ipar és a kereskedelem közötti nézeteltéréseknek ez a leggyakoribb formája. Mindkét szerv saját nézőpontjából vizs­gálja az export-kérdést, jól­lehet, e két nézőpontnak egybe keli esnie a magyar áruk jó hírnevének, versenyképességé­nek, tökéletességének igényé­vel. Ez pedig semmiképpen sem csak az iparnak és csak a kereskedelemnek célja, ha­nem valamennyiünk jól fel­fogott érdeke. Gyarapodásunk gazdasági és ezen keresztül politikai tekintélyünk együk bőséges forrása. S ha most, napok múltá­val visszagondolok arra a tanácskozásra, ame­lyet a megyei pártbizottság kezdeményezésére rendezett a Diósgyőri Gépgyár vezetősége a külkereskedelmi szervekkel jó érzés végső konklúzióként megállapítani: helyes úton ha­ladunk exportképességünk fo­kozásában. Helyes úton, még akkor is, ha néha nehezebben ért szót az iparos a kereskedővel. Mert egy biztos: mind a ketten jót akarnak! FaulovJts Ágoston Német vendégeink Csepelen A Német Demokratikus Köztársaság hazánkban tartóz­kodó párt- és kormánykül­döttsége, élén Walter Ulbrichl- tal, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak első titkárával, az NDK Államtanácsának elnökével és dr. Lothar Bolzcal, a Minisz­tertanács elnökhelyettesével, az NDK külügyminiszterével csütörtökön a magyar ipar fel­legvárába. a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. Részt vett a látogatáson Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke és fele­sége, Kállai Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke és Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP budapesti bizottságá­nak titkára. A kedves vendégek fogadá­sára ünnepi díszbe öltözött a csepeli gyáróriás. A főbejárat felett a szocializmust építő német nép küldötteit köszöntő feliratot, az NDK lobogóit, va­lamint nemzeti színű és vörös zászlókat helyeztek el. A kül­döttséget dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter. Ko­rács Antal, a kerületi pártbi­zottság titkára. Kardos Vilmos, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Csató László, a Csepel Vas- és Fém­művek vezérigazgatója, vala­mint Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizott­ságának első titkára fogadta. Kiszista lányok csoportja pe­dig virággal kedveskedett az NDK párt- és állami vezetői­nek, valamint Lotte Ulbricht asszonynak, Walter Ulbricht feleségének, aki ugyancsak részt vett a látogatáson. A párt munkás könyvtárban rendezett összejövetelen Csató László, a Csepel Vas- és Fém­művek vezérigazgatója bemu­tatta munkatársait, majd is­mertette a gyár fejlődését és jelenlegi helyzetét, Ezután Molnár Ernő, a párt- bizottság első titkára adott ké­pet a pártszervezet munkájá­ról, a társadalmi és tömeg­szervezetek életéről. A szívélyes, baráti hangulat­ban lezajlott összejövetel után a házigazdák üzemlátoga­tásra hívták -a vendégeket. Az üzemlátogatás után a vendégek a csőgyár elektromos csőhegesztő üzemében gyűlé­sen találkoztak a Csepel Vas- és Fémművek többezer dolgo­zójával. Az üzemi gyűlést Mol­nár Ernő. a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára nyitotta meg. Az­után Kádár János mondott be­szédet. Kádár János eSvtárs beszéde az üzemi gyűlésen Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! Aki a szocialista eszme hí­ve, aki örül a szorgos, szocia­lista építő munkának, az min­dig szívesen jön e nagy, forra­dalmi múltú gyárba, a Csepel Vas- és Fémművekbe, amely ma is a magyar ipar, a magyar munkásosztály fellegvára. Nagy örömmel jöttem ide, a csepeli dolgozók közé ma is. Elhoztam és átadom önöknek az MSZMP Központi Bizottsá­gának, a Magyar Népköztársa­ság kormányának üdvözletét, testvéri jókívánságait. A mai látogatás különösen jóleső érzéssel tölt el, mert körünkben üdvözölhetjük Ulb­richt elvtársat, a Német De­mokratikus Köztársaság párt­ós kormányküldöttségének töb­bi tagját, pártunk, kormányunk és népünk nagyrabecsült ven­dégeit Ahol egy év alatt négy és félszeresével növekedett az exporttermelés A sátoraljaújhelyi Szabó Szövetkezet főbejáratára a na­pokban került fel ismét a Ki­váló szövetkezet kitüntetés. Az ország egyik legnagyobb kis­ipari szövetkezetének dolgozói nagyszerűen dolgoztak az el­múlj; versenyidőszakban. A ktsz egyik ’ legnagyobb sikere, készítményeinek legjobb cégé­re az, hogy egy év alatt mint­egy négy és félszeresére növe­kedett exporttermelésük. Míg 1962-ben 4 millió 200 ezer fo­rint értékű mhaféleséget szál­lítottak külföldi megrendelők, nek, addig 1963-ban az export­termelés 17 millió 900 ezer fo­rintra növekedett. Másik jelentős eredményük, hogy mintegy 100 százalékkal nőtt a lakosság részére vég­zett szolgáltatási munkáik ér­téke is. A szabó ktsz valóságos kis ruhagyárának készítményei az elmúlt esztendőben nemcsak belföldön, hanem a Szovjet­unióban, a Német Demokrati­kus Köztársaságban és Angli­ában is nagy sikert arattak. Sok tízezer angol háziasszony visel például szívzsebes sátor­aljaújhelyi kötényt, s nemcsak a Ronyva parton, hanem a Krim-félsZiget fürdőhelyéin is sikert arattak az újhelyi strandruhák. A sátoraljaújhelyi Szabó Ktsz dolgozói kiváló munká­juknak köszönhetik, hogy több mint egyhavi nyereségrésze­sedést kaptak. 864 ezer forintot jelentett a nyereségrészesedés a dolgozóknak, így átlagos ke­resetük egy év alatt 4,3 száza­lékkal növekedett. Falusi kollégiumok Ez év őszén, az új tanévben megkezdi munkáját Sárospa­takon és Tornyosnémetiben megyénk két első falusi kollé­giuma. Az új intézet megalakí­tása a körzetesítéssel kapcso­latos: annak fejlettebb megol­dását jelenti olymódon hogy a tanulókat a tanítási napokon a kollégiumban helyezik el. A falusi kollégiumok létesí­téséhez szükség van nemcsak az érintett települések, hanem az egész járás kezdeményező készségére, áldozatvállalására is. A harmadik ötéves terv időszakában járásonként leg­alább egy falusi kollégiumot akarnak létrehozni. A Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitása előtt Gyors ütemben dolgoznak a szakemberek a vásár terü­letén. Jól haladnak a magyar és a külföldi pavilonok építésével. Néhány pavilonban már megkezdték a gép­szerelést is. Nagy-Briinnnia pavilonja előtt szerelik a szétszedhető, össze­rakható építőipari csőállványt, Büszkén mutatjuk meg ne­met vendégeinknek is ezt a hetven évvel ezelőtt ala­pított üzemet, amely ismert gyáróriássá nö­vekedett, s most, a szocializ­mus viszonyai között különö­sen szépen fejlődik. Mindaz, amit ma az ismer­tetőkben elmondtak nekünk, s amit saját szemünkkel lát­tunk, arra vall, hogy- Csepel dolgozói ez évben is céltudato­san készülnek a terv teljesíté­sére. A jobb élet legfőbb feltétele a munka Amikor novemberben itt jártam, közölték velem, mint a Központi Bizottság és a kor­mány képviselőjével, hogy „hozni fogják h tervet”. Az Ígéret nem volt üres szó. a ter­vet becsületesen teljesítették. Most ugyan még csak május elején vagyunk, de az idő megy, és én most is szívesen jelente­ném a központban, hogy önök az idén is teljesíteni fogják az éves tervet. Er­re nagy szükség is van. A jobb élet kiharcolásának legfőbb feltétele a munka, az anyagi javak termelése. Csak akkor emelhető az életszínvo­nal, csak akkor fogyaszthatunk többet, ha többet és jobbat ter­melünk. ha nemcsak mennyi­ségi eredményekre törekszünk, hanem eleget, teszünk á minő­ség és a gazdaságos termelés követelményeinek is. Aki ma lelkiismeretesen, szocialista öntudattal dolgozik, az nem­csak hazánk felvirágzását szolgálja, nemcsak sajátmaga, családja boldogulását alapozza meg. hanem elősegíti a szo- (Folytatás a 2. oldalon.) Bővítik a niáiyinkai művelődési otthont A bükki kisközségben, Má- lyinkán 1960-ban kezdtek hoz­zá egy művelődési otthon épí­téséhez. Segített a megyei ta­nács, 72 ezer forintot adott az építkezéshez. Ebből fedezték a festés és a mozaik-padló költ­ségeit. Magáénak érezte a mű­velődési otthon ügvét minden niáiyinkai ember. Mintegy 120 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá áz új létesítményhez. Most úgy tervezik, bog7 a művelődési otthonhoz egy má­sik szárnyat is építenek; itt olvasóterem, klubszoba, párt- helyiség, s a községi tanács két irodahelyisége kap majd helyet. A második rész felépí­téséhez a járási tanács 70 ezer forintot biztosít,

Next

/
Oldalképek
Tartalom