Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-05 / 103. szám

eszakmagtarorszäg Kedd, 1364, májas & A sárospataki árny- és bábstudió Jó érzés bepillantani a bábo­sók „boszorkánykonyhájába”, vagyis a portál mögé, mert ott sok olyan érdekes „szerszám’ kellék látható, ami előadás közben nem engedi láttatni magát. A sárospataki Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájának árny- és bábstudiója sokat mond a kíváncsiskodónak; a stúdióban készülnek a bábuk fejei, láthatók a sablonok, amelyekbe a fejeket öntik. A portál mögötti kis műteremben tervezik és varrják a ruhákat. A jelmeztárban sok száz ru­hácska, boszorkányok, manók, törpék, tündérek kosztümöcs- kéi várják az ügyes kezeket, melyek bábukra húzzák őket. Dudás István gyakorló isko­lai igazgató e mesebirodalom gazdája. Segítőtársak bőven akadnak; tanító lánya és a Ta­nítóképző Intézel; hallgatói gyakran megfordulnak a stú­dióban. Ahogy Dudás István mondja: — Ez a stúdió a mi szemlél­tetési kincsesházunkna.k a lel­ke. Kettős célt szolgál a gya­korló iskola árny- és bábstu­diója. Jó szemléltetési lehető­ségekkel szolgál az itt tanuló kisiskolásoknak, másrészt jó ■például szolgál a tanítani in­duló hallgatóknak. A bábokat úgy tervezzük meg, hogy azo­kat falun is könnyen el tud­ják készíteni. így a. világ leg­jobb bábszínházainak legegy­szerűbb bábterveit alkalmaz­zuk stúdiónkban. — Jelenleg milyen bábkész­lettel rendelkeznek? — Százhúsznál több bábu áll a didaktika szolgálatában. De mi megtanítjuk hallgatóinkat gyufásdobozból, dugóból, és kü­lönböző növényekből rögtön­zött bábfejek készítésére is. A gyerekek figyelme gyorsan „il­lúzióba fogható”; a gyufásdo- bozról némi átalakítással elhi­szik, hogy az nem más, mint I tünk egy csapásra.: a gyerek megmondja hány virág maradt a hatból, majd azt is meg­mondja, milyen rendetlen az a csacsi, mert lelegeli a szép virágot. — Mikor alakult az árny- és bábstudió? — 1960-ban. A kiskakas gyé­mánt félkrajcára. volt az első produkció. Azóta több száz me­sével : tanítottuk, szórakoztat­tuk a gyerekeket. Egyébként a legfrissebb produkciók: a Var­sói mackó. Búcsúzunk a sárospataki árny- és bábstudiótól. a kis mackótól, amelyik békésen ül a sarokban és várja a délutánt, amikor újból a gyerekek elé léphet. Viszontlátásra kedves tündérkék. királylányok, ma­nók, törpék, kecskegidák, kis- kakasok, gvufaemberkék. Azért mondjuk, hogy viszontlátásra, mert, szeretnénk benneteket viszontlátni néhány eyakorlat- lanabb, kezdő bábozó együttes tagjaival, hoev meglátva ben­neteket, tanuljunk tőletek. Párkánv r,ászlő egy gépember. A gyakorlati munka nyomai mindenütt fellelhetők a stúdió­ban. Vajon a bábozás elmélete milyen teret leap itt? — Sok szép elméleti anyagot gyűjtöttünk össze hazai, kül­földi, elsősorban csehszlovák és lengyel szaklapokból. Magam is foglalkozom bábelmélettel, így a hallgatók megismerked­hetnek a bábszínházak drama­turgiai munkájával, mesedra- matizálással, különböző pszi­chológiai hatások keltésével. — A stúdió nevében az árny fogalommal is találkozunk. — Mindenképpen arra tö­rekszünk, hogy szélesítsük a, megjelenítés skáláját. Az árny­játéknak nincsenek nagy ha­gyományai hazánkban, de miné- hány olyan variációját dolgoz­tuk ki, amellyel könnyebben megy az énektanítás, a számo­lás és a, helyzetfelismerés ok­tatása. Például: árnyvirágok jelennek meg a vásznon. Egy­szerre hat. Jön egy makrancos, rendetlen csacsi, és a hatból lelegel hármat. Két legyet ütöt­Onzeílen társadalmi munkások (Levelezőnktől.) Példamutatóan működik a Diósgyőri Gépgyár szakszervé- zeti beteglátogatási albizott­sága. Az elmúlt évben csak­nem háromezer beteget keres­tek fel a bizottság tagjai; s több mint 39 ezer forint érté­kű csomagot osztottak szét. Munkájuk nemcsak abból áll, hogy egy-két szót váltanak a beteggel, hanem érdeklőd­nek gondjairól, s amit lehet, elintéznek. Továbbítják a táp­pénzutalványokat, segélyeket intéznek, szenet iratnak, üze­netet továbbítanak — hogy csak a leggyakrabban előfor­duló eseteket említsük. A beteglátogató aktívák odaadó tevékenységére jel­lemző, hogy például Oláh Ti­bor tizenkét órai munka után vállalta, hogy meglátogatja a kórházban egyik beteg mun­katársát. Bollobás Józsefné Diósgyőri Gépgyár A KÉPERNYŐ ELŐ FT Változatos májusi műsor A Magyar Televízió május 1-i műsora, mintha kárpótolni akarta volna a. nézőket a ked­vezőtlen időjárás miatt elma­radt sokféle szórakozásért, változatos, színvonalas volt. A délutáni sportközvetítést követően a nálunk is jól is­mert Alekszandrov Együttes műsorából láthattunk egy rö­vid összeállítást, majd a Ba­rangolás című irodalmi soro­zatban a befejezéséhez közele­dő színházi évadról kaptunk érdekes vitát, illetve többféle véleményt. A beszélgetésben és szavazásban résztvevő ismert művészek és kritikusok a szűk­re szabott időben kiválasztot­ták ugyan szavazás útján az évad legjobbnak tartott szín­padi produkcióját, a legjobb színművészeket, elhangzott né­hány igen érdekes észrevétel az évadról, nagy kár azonban, hogy a negyven perces időtar­tam nem nyújtott módot az ál­láspontok alaposabb alátá­masztására, a választások iga­zolására. s főleg kár, hogy az egész bes^lgetés kizárólag a fővárosra szorítkozott. Az öt­• 0 t » MIRŐL ÍRNAK L lm dolgoznak a Isouiroydi itiszeseEt A homrogdi KlSZ-szervezet- ben kevesen vannak, de a ta­gok annál lelkesebbek. A fiúk, lányok egyaránt kiveszik részü­ket a társadalmi munkából. Április 4-én művelődési otthont avattunk. A KISZ-fiatalok nemcsak műsoros estet szervez­tek, hanem részt vettek az új épület takarításában, meszelé­sében is. Amikor pedig elkez­dődött a tavaszi munka, a já­rási KISZ-bizottság felhívása nyomán a legelőkarbantartás­ból vették ki részüket. Sok szép tervünk van még, amelyeket az idén meg aka­runk valósítani. Támogatni, se­gíteni akarjuk a községet és a termelőszövetkezetet. Bihari Bálint Homrogd 4>l~es átlageredmény Bánrévén Bánrévén, a dolgozók iskolá­jában megtartották -az évzáró vizsgát. Az átlagos 4,1 ered­mény a tanulók szorgalmát, ta­nulási készségét bizonyítja. A mostani hallgatók a VII. osz­tály anyagából vizsgáztak, de a következő év tananyagához is nagy kedvet éreznek. A jó eredmény azonban nem­csak á tanulók szorgalmát, ha­nem az iskola pedagógusainak jó munkáját is dicséri. Murányi Tibor Bánréve De miért?.»» A Kazincbarcikai Métyépítő Vállalat a bánrévei szennyvíz­levezető csatorna építéséhez egy árokásó gépet hozatott. A gép a múlt év októberétől a mai napig is használaton kívül áll. Hetedik hónapja eszi a rozsda. De miért? — kérdezzük sokan. Hetedik hónapja el va­gyunk így zárva, agy kocsi sze­net nem lehet bevinni tőle. Ha­vonként 500 forintért őrzik ezt a gépet. Amikor pedig meg­kérdeztük, hogy miért nem vi­szik el. drasztikus választ kap­tunk. Mi. akik naponta ott .já­runk el mellette, s látjuk, hogy egy értékes gép áll kihaszná­latlanul; amit máshol esetleg nagyon nélkülöznek, nehezen tudjuk ezt megérteni. Papp István Bánréve Költészet Napja Hejőcsabán Hejőcsabán is megemlékez­tek a Költészet Napjáról. A pártszervezet helyiségében ösz- szegyült fiataloknak Kordos László tanár tartott előadást a mai magyar költészetről. Be­szélt a különböző irodalmi irányzatokról és az azokat kép­viselő költőkről. Az előadást Ruszinkó Mária és Soós László szavalatai tették még színvona­lasabbá^ Zsirka, Lajos Miskolc Segítenek a tanulók Az Abaujszántói Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Iskola tanulói április 8-a óta tartóz­kodnak községünkben, de már azóta is jelentős társadalmi munkát végeztek. Többek kö­zött sok segítséget adtak a művelődési ház átépítéséhez, valamint a parkok, sporttele­pek rendbehozásához. A ta­nácstól egy elhanyagolt terüle­tet kapott az iskola, amelyet Kocsis György tanár vezetésé­vel röplabda és kézilabda pá­lyának alakítottak át. A tanu­lók társadalmi munkaóráinak száma már 150 fölé emelke­dett. Ezzel sok költségtől men­tesítették a különböző szerve­ket Kovács Kálmán Abaujszántó Tarka műsor Zomhoron A mezőzombori általános is­kola szülői munkaközössége a közelmúltban jól sikerült mű­soros estet rendezett, amelyet táncmulatság követett. Közsé­günkben eddig nemigen volt ilyen jellegű est. A mostani kezdeményezésért a pedagógu­sokat és a vb-titkárunkat illeti dicséret. Sokat fáradoztak a műsor sikeréért, s fáradozásuk nem volt hiábavaló. Ez az est sokat segített községünk, kul­turális életének fellendítésé­ben. Gáczi Sándomé Mezőzombor let jó, hasznos, érdemes lenne visszatérni rá, nagyobb időtar­tamú adásban. — Illett az ün­nepi naphoz az Összekötött partok című, a budapesti hi­dakról szóló kisfilm, s bizo­nyára igen sok néző szórako­zott jól a Nemzetközi kabaré című tarka műsor változatos tartalmú és — sajnos —, válto­zatos színvonalú számain. Sok derűs percet szerzett az Után­zók Klubja újabb adása és az ahhoz kapcsolt kisfilm, amely­nek minden szerepét Sinkovits Imre alakította, valamint a Chaplin és a Stan és Pan film­utánzat. Ez utóbbiak annyira sikeresek, hogy bizonyára több néző szívesen megnézné újra. Méltó befejezése volt e jól szórakoztató estnek a Sláger­múzeum II. című zenés össze­állítás, a szilveszteri műsort megelőző, hasonló adás foly­tatása, amelyben 1927-től 1934- ig követtük a sláger útját Hor­váth Tivadar sok brilliáns öt­lettel rendezett, s e műfajban kiválónak minősíthető revűjé- ben. Várjuk a folytatást. Általában jó volt a május 1-i, esti televízió-műsor, szóra­koztatott. (benedek) Shakespeare Sárospatakon — angolul A drámaköltök fejedelme, Shakespeare • születésének 400. évfordulóját emlékestelten ün­nepli hetek óta a magyar kö­zönség. Ez érthető, hiszen csak­nem 200 esztendő óta valósá­gos Shakespeare-kultusz fejlő­dött ki hazánkban. Ahhoz a gazdag irodalmi és színháztör­téneti anyaghoz, amely a nagy drámaíró magyarországi nép­szerűségét bizonyítja, Sáros­patak csaknem félezer eszten­dős kollégiuma is hozzájárult egy különleges színfolttal, Sárospatakon ugyanis 1931 óta olyan elmélyült angol nyelvi oktatás folyt, hogy a diákok mindig egy-egy irodal­mi esten adtak számot az an­gol nyelvben és irodalomban való jártasságukról. Ezek programján három esetben egy-egy teljes Shakespeare- drámát mutattak be angolul a tehetséges színjátszó diákok. Először 1938. április 5 -én Shakespearenek talán legmé­lyebb emberi szenvedélyeken felépült drámája., a Macbeth került színre, ezt követte 1940- ben a 111. Richard. A felszaba­dulás titán is tovább folytató­dott Sárospatakon az angol nyelvű Shakespeare-kultusz. s 1947 tavaszán a Julius Caesart mutatták be angolul. Ezzel olyan átütő sikerük volt, hogy a budapesti Madách Színház igazgatósága meghívta őket, s így a fővárosi közönség is gyö­nyörködhetett a sárospataki diákok angol nyelvű Shakes- peare-előadásában. Méltóképpen emlékeztek meg most a 400. évfordulóról is Sárospatakon a Rákóczi Gimnázium diákszínjátszói, akik Juhász Ferenc tanár elő­készítésében egész estét betöl­tő angol és magyar nyelvű mű­sorral idézték a. nagy dráma­író emlékét. Szonetteket, drá­marészleteket, Shakespeare- ről írt költeményeket adtak elő magyarul és angolul. Kitű­nő angol kiejtésükkel, művészi játékukkal különösen sok, megérdemelt tapsot arattak Kovács Mária, Pallaghy Esz­ter. Szegedi Mária. Ablonczy László, Koseczky József, Kre- sák József, Nagy József, Sa.r- kady József, Tarr Mihály, ITófh. Levente és Varga Lász- (csala) 1 ló tanulók. SZÍNHÁZ MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ Május S: Marlca grótnő (7), já- szai-bérlet. Május 6. Marica grófnő (7). M6- ricz-bórlet. Május 7: Nyilvános főpróba (J). jegyek nem válthatók. Május 8: Othello (7). Bemutató előadás. Bemutató bőrlet. Május 9: Játék és igazság (S). Arany ' János . ifjúsági bérlet. Othello (7). Gorkij-bériet. Május 10: Anna-bál (3). Bérlet­szünet. Othello (este fél 8). Katona­bérlet. TassáesÍMgok fogadóórái Miskolc városi tanácstagok: Május (>: Deák Béla, Kun B. u. ált. isk., 18 órakor; Kádár Györgyi Tapolca, Bánya u. iskola, 18 óra­kor: Komáromy József, Papszer u. 1., 17 órakor. Május 7: dr. Deseö Brrdl, Szent- péteri-kapu rendelőintézet, fsz. 32, szoba, 15 órakor; Földes! Gyula; Tapolca, Rudas L». pártszervezet; Győri u., 18 órakor; Némethy Fe­renc, Szabó L. u. ált.' iskola, 18 órakor: Recslcó István, IV. kér.; Kő u. 35. sz.. 17 órakor; Szegeczky András, IV. kér., Vanczák J. u. 13. sz., 17 órakor; id. Tüdős Ferenc; Somogy! B. u. 65. sz., 17 órakor; Vágó Péter. Oprendek S. párlí'>~'* vezet, 17 órakor. Május 8: Bariba Baiosné, S^ieu u. ált iskola, 17 órakor; Cseh Gyula, Tapolca, Újjáépítés u. 8. sz., 17 órakor; Orosz György, Kun B. u. in.. Gépipari Technikum, 17 órakor: Szentgyörgyi. Gyula, Hl. kér. tanács, tanácsterem, 16 óra­kor: • Vértesi György. IV. ker.j Park u. 4» L em.; 17 órakor. Meglesz-ea negyvenkét — A TSZ-TAGOK mindig bosszankodnak, ha zárszám­adáskor nem kapják meg t munkaegységükre tervezet összeget — mondotta a minar Dobó Antalné, a Szerencs községi Tanács elnökhelyette­se. — Azt azonban csak rit­kán veszik figyelembe, hogj sok esetben rajtuk 'múlik a do­log. A kifogásolható minőségi munka, máskor a fegyelmezet­lenség, a nemakafás a baj oka Hiába tervez a vezetőség, hs egyszer nincs kire, vagy kikri építeni. Példának mindjárt el ü mondta a következő esetet. A szerencsi Lenin Termelő- szövetkezet negyvenkét forin­tot tervezett munkaegységen­ként erre a gazdasági évre. Jc jövedelem lenne ez, — ha meg­lenne. Ez azonban kétséges Rövid számtani művelet, : mária meggyőződhetünk róla milyen helytelenül gondolko­zik némelyik tea-tag. Á, cu­; korgyárral kötött megállapo­dás értelmében ötvenöt holdon termesztenek cukorrépát. Hu­szonnyolc és fél holdnak azon­ban mind ez ideig nincs gaz­dája: a százegy munkaképes tag közül ennyi földre nem jutott jelentkező. A szerződés­nek azonban mindenképpen eleget kell tenni! De hogyan: A vezetőség kénytelen lesz napszámba kiadni a földet — ha egyáltalán kap munkaerőt! S ha nem? Akkor még jobban ráfizet a tagság! Ha a terme- i lőszövetkezet nem szállítja a szerződött mennyiséget, köb- bért fizet. Ami viszont még - nagyobb baj — a számítások szerint — hat forinttal keve­sebbet ér majd egy-egy mun­kaegység. Negyvenkét forint ; helyett harminchatot. A cukorrépa termesztés rendkívül kifizetődő. S hol lenne rá a legjobb alkalom, mint a cukorgyár szomszédsá­gában?, Huszonnyolc és fél hold itt nagyon értékes, szép jövedelmet jelent. A cukorré­pa termesztéssel nemcsak a közösség, hanem a kiadott föld egyedi megdolgozol is jól járnak. Hiszen a répa gondo­zóját illeti a csima (a répa le­fele), ami kitűnő takarmány, Eőleg sálótakarmány. Egy-egy mázsa cukorrépa után egy ki­logramm cukrot kap. no és el­sősorban a répaföldön szerzett munkaegység ér sokat: egy lold cukorrépa megművelésé- írt ugyanis huszonöt munka­egységet írnak fel! MOST MÁR CSAK az a kérdés, hogy a szerencsi tvz- fcagok, akik idegenkednek a munka vállalásától, jól meg­gondolták-e a dolgot, számot retettek-e mindezzel? Talán lásznos lenbe, ha magul: is számolnának egy kicsit. Ad­dig. amíg értelme van a szá­molásnak ... (csala) y visszásságok? posan elemezgetni a tagság­gal a helyzetet, és megálla­podni. A másik példa még fur­csább. Néhány tsz-tag, . régi szokásokra, hivat­kozva, úgy véli*hogy a cu­korrépát 62 centiméteres’sor­távolságra kell vetni, mert csak így dolgozható meg lo­vas kapával. És a tsz elnöke utasította a mezőgazdászt, hogy 25 hold répát ilyen sor­távolságra vessenek el! Hogy milyen baklövés. milyen veszteség ez, azt mindenki könnyen kiszámíthatja. Be­lekalkulálva azt is, hogy a semjéni földek kétszáz má­zsán felüli termésátlagot hoz­nak répából, még gyenge­közepes időjárás mellett is! Ezt egy hozzáértő és a. tag­ságnak mindenkor felelősség­gel tartozó tsz-elnöknek nem szabad lett volna megenged­nie. Tízezreikre menő kárt okozó földpazarlás ez! A harmadik ég minden­ként pozitív példa viszont az, hogy a. vezetőség panasz­kodása ellenére, a semjéni tsz tagsága minden eddigi ta­vaszi munkát időben elvég­zett. Elvégezte tavaly is. el­végzi ez évben is. Mert sze­retnek, akarnak dolgozni. Akarnak, csak feltétlenül igénylik, hogy á tsz vezetősé­ge beszélgessen, vitatkozzon, velük. Ha tévednek, győzzék meg őket megfelelő magya­rázattal. s mindezt barátsá­gos, emberi hangon. Gondol­kodjanak, variáljanak, szá­moljanak, s mindenkor ve­gyék figyelembe, hogy jár jobban a közös, a népgazda­ság. Mert megítélésünk sze­rint jelenleg az a legnagyobb baj, hogy a tsz vezetői kissé merevek, csak a maguk ál­láspontját tartják igaznak és elfogadhatónak. Ez pedig el­lentéthez, káros következmé­nyekhez vezethet. E gy bizonyos; a sem jeni­ek szorgalma ma is a régi, élni-, boldogulni akarásuk egészséges. Az is bizonyos, hogy határuk, gaz­dasági adottságuk eszményi a fejlődés, a többtermelés szempontjából. Sőt az is bi­zonyos. hogy a vezetőség je­lenlegi aggodalma ellenére minden munkát időben elvé­geznek. Munka- és földszere- tetük nem tűmé, hogy a sar­jadó élet. a munkáskézre óhajtozó határ gazda nélkül sorvadozzék. De á valóban örömmel végzett munkához feltétlenül a tagság és a ve­zetőség egyetértésére van szükség. S ennek megterem­tése elsősorban a tsz-vezetés dolga! Barcsa Sándor Akadályok, vág A semjéni tsz vezető­ségének és tagságá- ; nak jelenlegi mumká­i ját nem tartják jónak, és az | elkövetkezendő hónapok íel- i adatait tekintve, nyugtala- ' nők Semjén miatt a sátoral­jaújhelyi járás vezetői. S ha az aggodalom talán kissé túl­zott is, nem alaptalan, és feltétlenül érdemes róla be­szélni. Ami elsősorban meglepte és meglepi azokat, akik a községet régen ismerik, az a „változás”, amely a lakos­ság ősi szorgalmában, ma­gatartásában bekövetkezett. A semjéni ek mindenkor az elsők között végeztek minden munkával. Szép volt a hatá­ruk, gazdag a termés, tiszta, nyugodt a falu. kömyékszer- te elismert a vendégszerete­te, vidámsága, kötelességtu­dása. törvénytisztelete. S mostanában olyan hangok terjednek a járásban, első­sorban a tsz vezetőinek tol­mácsolásában. hogy a tagság nem akar dolgozni, nem vál­lalja a munkát, félnek az idei növényápolási teendők­től. mert nem lesz. aki elvé­gezze ... Ezek után a járás vezetőinek aggodalma ter­mészetes. Azonban néhány órág alaposabb beszélgetés, elemezgetés elegendő ahhoz, hogy bárki megállapítsa, nem úgy igazak a panaszok, ahogy a vezetőség mondja, s ha van hiba, abban a vezetés felfogása. intézkedései is közrejátszanak. Itt van mindjárt néhány kézzelfog­ható példa. A termelőszövetkezet elnö­ke határozottan kijelentette, hogy a tagság nem vállalja a növényápolást. Azonban Iá- derült. hegy csupán felfo­gásbeli különbségek miatt. A tagok egy része ugyanis fel­tétlenül ragaszkodik bizo­nyos mérvű részes művelés­hez. Ismeretes, hogy jóné- hány. a helyi adottságoknak megfelelő variáció tarkítja ma még a termelőszövetkeze­tek elosztási módját — or­szágszerte. Az is ismeretes, hogy a természetbeni része­sedés végső soron, közvetle­nül nem a termelőszövetke­zet, hanem az egyes tag-ok bevételét csökkenti. (Ezért van az. hogy jónéhány közös gazdaságban a korábban ré­szesművelésért kardoskodó tagságot ma már rá se lehet­ne erőszakolni a- részesre.) Mindezek ismeretében, tu­datában azonban a tsz elnö­ke gyökeresen és határozot­tan kijelentette; vagy egy­ségre, vagy sehogy! Ez a me­revség természetesen nem helyes. Helyesebb lenne ala-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom