Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-31 / 126. szám

Világ proletárjai, egyesüli eteti A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MÜGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 126. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1964. május 31. ía Bekér N incs mindenkinek gyer­meke. Igaz, aránylag kevesen vannak az ilyenek, bár hazánkban ma­napság fájdalmasan szaporo­dik a számuk. Mégis, mind­mostanáig azok vannak, s örök­ké azok lesznek elsöprő több­ségben, akik önző, vagy ké­nyelmi okokból nem tépik meg az emberi élet újraterem- tődésének természetes szálait; akik éreznek annyi felelőssé­get a nemzet és az egész emberi társadalom jövőjéért, hogy vállalják azt a nem is ke­vés gondot, amely a gyermek- neveléssel együtt jár. Nem kis gond és nem kis felelősség ez. A gyermek vállalása egyben az általunk megtermelt javak megosztásának vállalása is. Ezt általában az ember, ösztönösen és tudatosan egyaránt, öröm­mel vállalja. Ügy vállalja, hogy tudja: ha gyereket ne­vel, még többet kell dolgoznia, küzdenie, esetleg lemondania olyasmikről, amelyeket gyer­mekek nélkül könnyűszerrel megszerezhetne magának. Hi­szen nem titok: a szocializmus építése még nem a teljes jólét, még nem fonjuk kolbászból a sövényt, nem minden fenékig tejföl, és mannaeső sem hull az égből. Dolgozni, küzdeni keli, naponta újra boádén-' a harcot, hogy legyen ma több, mint tegnap, s holnap még több, mint ma. Az emberi élet fenntartásának ősi törvénye ez, s mint törvény megmarad örökké, mert nem is lesz soha olyan, nemzedék, olyan társa­dalom, amely emberi-társadal­mi tevékenység nélkül tartaná el önmagát. Nem, ez lehetet­len. Az embernek örökkön- örökké tevékenykednie kell — egyénileg és társadalmilag egy­aránt —, azért, hogy éljen és újabb nemzedékeket neveljen. Csupán arra vágyunk, csupán az a célunk, hogy a küzdelem keserve egyre kevesebb legyen, s eljöjjön az a kor, amikor a „bőség kosarából mindenki egyaránt vehet.” Ez a kor el fog jönni, a kommunizmus kora lesz, szépnek, jónak ter­vezzük, olyannak, amikor az embernek nem lesznek megél­hetési gondjai és akkor nem lesz gond a gyermekek nevelé­se sem. M a még gond. Igen szép gond. Persze, ezt csak az tudja igazán, aki maga is naponta küzd azért, hogy családjának, benne drá­ga gyermekeinek egyre több jó jusson, s ezzel, hogy gyer­mekeinek jobbat akar, jobbat ad, mint önmagának, mint amilyet gyermekkorában ő kapott — egyben a holnapot érleli, kovácsolja egyre szeb­bé, tökéletesebbé. S itt kapcso­lódik be a felelősség. Valahogy úgy, hogy aki nem vállalja a gyermeknevelést, nem érez­het felelősséget a holnapért, a megtervezett jövendőért sem. De ismétlem, kevesen vannak ilyenek, az igazság az, hogy az emberek zöme — hazánkban csakúgy, mint világszerte — vállalja a gyermeknevelés gondját, s ezzel együtt eleget tesz a múltnak, jelennek, jö­vendőnek, legfőbb emberi kö­telességének, nem is kiesd fele­lősséggel. Gyermek. Igen. Ma gyerme­keinket köszöntjük, őket ün­nepeljük, dédelgetjük, becéz­zük, szépen felöltöztetjük, (kedveskedünk nekik és meg is ajándékozzuk őket. Velük-va­gyunk., ők velünk, s örülünk, szemünkben kigyúlnak a féltő szeretet csillagai, érzelmeink dúsabbak, erősebbek, mert a gyermek nemcsak gond, nem­csak társadalmi kötelesség, nemcsak ösztönösen, vagy tu­datosan vállalt felelősség, ha­nem kimondhatatlanul sok öröm is. Mindenki tudja ezt, aki gyermeket nevel, aki min­dig úgy siet haza, hogy vár a kicsi fiam, vagy a kicsi lányom, sőt, várnak többen is. Akinek nincs gyermeke, az legfeljebb sejti ezt, de át nem élheti, s mert nem — megrabolja ön­magát. Nagy szavak? Túlzók? Bo­csássák meg, nekem is van gyermekem, akit szeretek, aki hazavár, aki ott a legboldo­gabb, ahol én vagyok, s mert látom, hogy ő mennyire bol­dog — én is nagyon boldog tu­dok lenni. Érte s általa. Mit mondjak még? T él­nem is kellene. Mesélni nekik, a gyerekeknek, hogy milyen volt régen az élet, hogyan éltek a régi szegény kisgyere­kek, összehasonlítani és tanul, ságot adni, de hát ma a gyer­mekkacagás ünnepnapja van, elég egy pillanatra is felidézni az otromba történelmet, neves­sünk inkább, kacagjunk ve­lük, gyermekeinkkel, öleljük magunkhoz őket, hiszen oly végtelenül kedvesek tudnak lenni. Mégis, hadd mondjam el. Ma már nincs olyan gyermek, akit iskola helyett, munkára f »gn^k, kényszerítve szörriyú társadalmi igazságtalanságok által. Es nem is csak azért nincs ilyen gyermek, mert az iskola törvényszerűen kötelező — az elemi iskola régebben is az volt — hanem azért, mert a szülő nincs rászorulva, rá­kényszerülve zsenge gyermeke munkájára. Ma a gyerekek egyetlen feladata a tanulás, egyetlen munkahelye az iskola. Nem jelentéktelen feladat és nem akármilyen munkahely ez. Nagy feladat és nagy mun­ka. Gyermekeink már az óvó. dában az életre készülnek, s az iskolában egészen komolyan dolgoznak, sőt, nagyon nehéz munkát végeznek, mert ko­runk olyan, hogy szédületes gyorsasággal halmozza a tudo­mányt, a megtanulni valót, s gyermekeink az iskolákban azért dolgoznak, hogy nálunk műveltebb, korszerűbb szem­léletű, egyetemes eszméjű, az életre felkészültebb, érettebb emberek legyenek. Nem kicsi munka ez. S ha küzdünk értük, ha gondok közt őrlődünk, ha olykor belefáradunk is, gon­doljunk arra, hogy nekik jobb lesz. hogy nekik máris jobb, mint nekünk volt. És ez elegendő kárpótlás, elegendő öröm ahhoz, hogy továbbra is optimista hittel, nagy odaadás­sal dolgozzunk gyermekeink­ért, jövőjükért, amely jó ideig még a mi jövőnk is. Az­után úgy is átadjuk nekik a gondot, a munkát, a sok-sok tennivalót, illetve: vállalják majd azt ők önként is, hiszen felnőnek és a társadalom tar­tópillérei lesznek éppen úgy, miként mi is azok vagyunk és maradunk. A szép ünnepnapon pedig álljunk meg néhány órára, hessegessük el a gondokat, és csak örüljünk, nekik örüljünk, gyermekeink­nek, a holnap szép, felnőtt, okos fiainak és leányainak. Szcndrci József Magyar—jemeni közös közleményt írtak alá TVK A szolgáltatásokról Csodálatos mukátor Misfcoíc kereskedelmének fejlesztéséért Bűnös, vagy áldozat? Az Hiúság pályaválasztása legyen ügy Sitiik, ;;ü .•«? '• Siiil /U ' I HP Ä1 • ' Mr % 1 ■f.. 1 *1' 1^' 1 P i i|ő; if. t , Ma indul a Borsodi Bújóeska m m ■i Fvio: S--5. . •' ;V ./ /' < , s ' A Tárosrendezési terrekkel foglalkozott a miskolci yárosi tanács yégrehajtó bizottsága Szombaton délelőtt ülést tar­tott a miskolci városi tanács végrehajtó bizottsága. A vb-ülésean elsőnek Fekete László, a végrehajtó bizottság elnöke adott jelentést a vb jog­körébe tartozó előterjesztések­ről, majd Glódy András, a vá­rosi tanács építési és közleke­dési osztályának vezetője tá­jékoztatta a jelenlévőket a vá­rosrendezési tervek helyzeté­ről. Az elfogadott általános rendezési terv előirányzatai alapján már elkészült és jóvá­hagyták a város számos terü­letének. így például Diósgyőr, Kilián-észak ós -dél. Szirma, az Avas, Martintelep és a Se­lyemrét részletes rendezési tervét. A belváros, Hejőcsaba és Görömböly részletes rende­zési tervének jóváhagyása fo­lyamatban van. Jóváhagyta a vb a jövöre elkészítendő rész­letes rendezési tervekről tett javaslatot. A becsületes megtalálók: úttörők A miskolci MÁV-telepi álta­lános iskola ötödik osztályos úttörői a napokban a Mátrába kirándultak. A szemfüles gyer- mekek egy értékes fényképező­gépre bukkantak a Mátra er­deiben. Egy percig se képezte vita tárgyát, hogy mi történ­jék az értékes „lelettel”. A ta­lált tárgyat átadták tanáruk­nak. A környéken más borsodi iskolák is jártak kiránduláson, és ezért, ezúton is keresik a fényképezőgép gazdáját. A gé­pet igazolt tulajdonosa átve­heti a MÁV-telepi iskolában. Miskolc, Landler Jenő utca 45. szám alatt. Ezután a városrendezési bi­zottság üléséről készitett jegy­zőkönyvet tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Vezetéselméleti ankétünk Szombaton délelőtt került sor, immár hatodszor, a veze­téselméleti ankétra Miskolcon. A tanácskozáson, amelyet a Magyar Szocialista Munkás­párt Borsod megyei Bizottsá­gának ipari osztálya és szer­kesztőségünk rendezett, me­Mlskolcon rendezik meg az flílaüenyésztésj Kutatóintézet 18. vándorgyűlését Június 10-én és 11-én Mis- gyarországon kolcon rendezik meg az Állat- lattenyésztés tenyésztési Kutatóintézet má­sodik vándorgyűlését. A gyű­lést dr. Soós Gábor miniszter- helyettes nyitja meg. A tanács­kozás során az Állattenyészté­si Kutatóintézet igazgatója, dr. Tangl Herald és az intézet tu­dományos munkatársai hat előadást tartanak. A kutatóintézet, a tudomá­nyos munkásságon túlmenően, legfőbb feladatának a gyakor­kívánják az ál­fejlesztésének ügyét szolgálni. gyénk ipari üzemeinek igazga­tói, főmérnökei és párttitkárai vettek részt. Vitaindító beszé­det dr. Szabó László, az ÉM Koordinációs és Kutatási Iro­dájának tudományos munka­társa tartott. Az előadás és a vita anyagát lapunkban ismertetni fogjuk. Kisvendéglővé alakítják a szikszói éttermet Szikszón hamarosan ízléses kisvendéglő foglalja el az ósdi étterem helyét. Az egységet elektromos húsdarálóval, bur- gonyatisztitőval látják el és a vízvezetéket is beszerelik. Ülést tartott a NEB A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság szomba­ton tartotta ülését. Megtár­gyalta többek között a máso­dik féléri munkatervet, va­lamint az élelmiszer kiskeres­kedelemmel foglalkozó vizs­gálat anyagát. lattal eddig is intenzív kapcso-'-milillltillimilUUllllEtilllUllllilIIIUtUiltUillllumilIlllllllllillllllllir­tatainak további kiszélesítését™ E tekinti. Az intézet e gondolata jegyében rendezte meg múitS évi vándorgyűlését Dél-Dunán-E túlon, míg az idén Észak-Ma-E------o------ E É lenjár* § földművesszövetkezeti = dolgozók tanácskozása | A MÉSZÖV igazgatósága és= a KPVDSZ megyei bizottsága«: tanácskozást rendez június 5-r én Miskolc-Tapolcán, a föld-E művesszövetkezeti kereskede-S lemben tíz érméi régebben dol-E gozó, élenjáró szakmunkások™ részvételével. A találkozón Gelb Miklós, aE KPVDSZ megyei titkára tartE megnyitó beszédet, majd Cse-E ge Géza, a MÉSZÖV igazgató-E ságának elnöke okleveleket és~ jutalmakat ad át. = A tanácskozás után a megje-j: lentek közös ebéden vesznekE részt, majd megtekintik Ta-E polca nevezetességeit. ~4 Ha van. miért nincs?! zölték, hogy az egyik rakó- 5 mányból azért nem adnak, E mert az már ki van váló- ~ gatva, a másikból pedig — azért, mert azt most válogat- E ják. De hozzátették még azt E is. hogy különben sem fog- E lalkoznak ilyen kis tételek- E kel. S Talán azt. kívánják, hogy E szükségleten felül is vásá- E roljon termelőszövetkeze- E tünk deszkaárut? Ilyen jól E állunk deszka-anyag dolgá- E ban? Ki fizeti meg a vontató E feleslegesen megtett kilómé- S tereit? Hogyan építsük meg «: csupán a kiutalással. de — anyag nélkül az istállót? s: Ezekre a kérdésekre kér- E nőnk választ 6 TÜZÉP Sajó- E parti telepétől! E Bindász Balázs E v agronómus ^uiiiimuuiitmiiiiiiiumiuitiiitmuuumimuiitMiKtimiuiiittMmik' (Levelezőnktől.) t Termelőszövetkezetünk, a 1 halmaji Aranykalász Tsz sa- j ját erőből egy gazdasági £ épületet növendékmarha is- 0 tállóvá épít, illetve építene j át az idén. A tsz jószándéka i egyelőre megrekedt a Sajó- l parii TÜZÉP-telepnél. Az !• építkezéshez ugyanis egy köbméter fűrészelt fenyő- $ árura lenne szükségünk. Be- r szerzőnk a szükséges fede- ; zet-igazolással megjelent a TÜZÉP-telepen, ahol közöl- ; ték. hogy deszka van, de azt csak kiutalásra adhatják ki. t Űjabb út Miskolcra az utal- £ vány megszerzéséért. A Be- ( ruházási Iroda, a kiutalást j megadta, s igy most már be- 7 küldtük a vontatót is a te- j levre. hiszen minden admi­nisztratív akad'tint leküzdöt­tünk. Ám a TÜZÉP-nél kö­4uitiimuimimiiiiiuu!iuuiiiiiuiw

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom