Észak-Magyarország, 1964. május (20. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-01 / 101. szám
ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 19G4. május 1. ímím :<a.-arf<n»yjsal»««iiitdaB alezredesi látogatása Sdfétfiffjánban Kedves vendéget köszöntöttek csütörtökön Salgótarján dolgozói: Andrijan Nyikola- jc-v szovjet űrhajós alezredes, a szovjet űrrepülők parancsnoka látogatott a több mint száz esztendős bányavárosba. A vendéget, aki dr. Korom Mihálynak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, Borbándi János Vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettesnek, valamint Sz. D. Zotov vezérőrnagynak, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége kato- nui attaséjának társaságában érkezett a’ városba, a palacküveggyár főbejáratánál ünnepélyesen fogadták, a város és Kógrád megye vézetői. Az üdvözlés után n palacküveggyár dolgozói nevében Papp Gyula igazgató üzemlátogatásra hívta meg a vendégeket. A tájékoztatók után Nyikolajev alezredes megtekintette az üzemrészeket, s nagy ÓKfiekiődéssel szemlélte a világszerte ismert salgótarjáni üvegfúvók munkáját. Véget keíi vetni a harcnak Cipruson . Közzétették U Thant ENSZ- főtitkárnak a Biztonsági Tanács elé terjesztett legutóbbi, átfogó és rendkívül nyílt han. gú jelentését a ciprusi helyzetről. U Thant jelentésében elmondja, határozottan felszólította Makari ősz elnököt és Kücsük alelnököt, a török kisebbség vezetőjét, közöljék híveikkel, hogy nincs értelme a további harcnak. Az ENSZ-főEluiazfak hazánkból Oéks-¥üáglanáG§ elnökségi illésének részvevői Elutaztak hazánkból a Békevilágtanács elnökségének budapesti ülésszakán részt vett neves közéleti személyiségek, A vendégeket az Országos Béketanács vezetői búcsúztatták A külföldi békeharcosok közül Alberto T. Casella, az Argentin Béketanács elnöke és Haouri Souaia, az Algériai Nemzeti Felszabadítás; Front Központi Bizottságának tagja, az Országos Béketanács vendégeként néhány napot még hazánkban tölt és részt vesz a leszerelési hónap több eseményén. titkár rámutat, hogy a ciprusi kormánynak és a török' közösség vezetőinek felelősségük tudatában kell cselekedniük és véget kell vetniük az összecsapásoknak, ha azt akarják, hogy a szigetország elkerülje a pusztulást. Ulbricht Moszkvába utazik Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke május végén hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. Egyszeri köszönt© Ben Bella Üzbekisztánban Ben Bella és az algériai küldöttség többi tagja csütörtökön ellátogatott Üzbekisztánba. Este az- Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a köztársaság kormánya díszvacsorán látta vendégül az algériai küldöttséget. Ben Bella pohárköszöntőjében kijelentette. hogy AlPéria sohasem felejti el a Szovjetunió segítségét. Laossban továbbra is Szufanuvpng, a laoszi Hazafias Front pártjának vezetője üzenetet intézett Souvanna Phouma laoszi miniszterelnökhöz. Javasolja, hogy május 5-én a közös irányvonal kialakítása és a vélemény-eltérések elsimítása végett Khang Khay-ban, a hazafias erők főhadiszállásán találkozzanak egymással. A laoszi katonai helyzetről továbbra sem lehet világos képet alkotni. Az utóbbi időben olyan hírek terjedtek el, hogy a Patet Lao, a baloldali a helyset bizonytalan erők fegyveres alakulatai támadást intéztek a jobboldali csapatok ellen. Ezeket a jelentéseket azonban — hangsúlyozza nyomatékosan az AFP — hivatalosan sehol sem tudták megerősíteni. Megjelent a Béke és Szocializmus áprilisi száma A folyóirat vezércikket közól E. Burnellc, a Belga KP elnöke tollából A kommunisták felelősséggel tartoznak a népeknek címmel. A szerző szól a kommunista mozgalomnak az emberiség fejlődésében játszott szerepéről, és hangsúlyozza: a kommunistákra, akik a világ forradalmi, szocialista átalakításáért harcolnak, óriási felelősség hárul azért, hogy megtalálják e harc legjobb módszereit, és minden adott helyzetben gondosan számba vegyék az osztály-erőviszonyokat. Burnelle elitéli' a kínai vezetők tevékenységét, amely ellentétes a nemzetközi kommunista mozgalom fő vonalával, s e mozgalom kettészakí- .tás-át célozza. R. Leroy, a Francia KP Központi Bizottságának, titkára cikket szentel a. Francia KP küszöbönálló XVII. kongresz- szusának. A cikk. mely’a' hat- esztendős De Gaulle-ista uralom mérlegének is tekinthető, megállapítja, hogy Franciaországban veszély fenyegeti a demokratikus szabadságjogokat. a rendszer tekintélyural- rhi jellege egyre erősödik, külpolitikája pedig a nemzetközi feszültség és a fegyverkezés fenntartására Irányul. Azonban hosszú evek után először kialakulóban van, és egyre szervezettebb formát ölt a szocialisták és a kommunisták, s általában a francia dolgozók akcióegysége. Ilyen helyzetben ÜT össze a párt XVII. kongresszusa. O. Alba, a Panamai Népi Párt egyik vezetője Panama harcol nemzeti szuverenitásáért című cikkében beszámol a panamai népnek a jenki imperializmus ellen vívott hősi harcáról. Erich Glückauf. a Német KP Politikai Bizottságának tagja A nyugatnémet szociáldemokrácia és a kommunisták című cikkében a nyugatnémet munkásmozgalom helyzetével foglalkozik. A svéd agrárpolitika időszerű kérdéseit taglalja E. Karls- son. a Svéd KP Végrehajtó Bizottságának tagja. Ä szerző megvilágítja a svéd mezőgazdaság helyzetét — melyet ugyanúgy a kisgazdaságok válsága. s a nagy, kapitalista üzemek térhódítása jellemez, mint a többi nyugat-európai ország mezőgazdaságát. A folyóirat az I. Intemacio- nálé megalakulásának 100. évfordulójával kapcsolatban közli Marx és Engels egy kiadatlan írását. E számban megkezdte a lap a szocialista gazdasági világrendszer fejlődésének kérdéseivel foglalkozó prágai eszmecsere anyagának közléáét; a magyar, a szovjet, a csehszlovák, a lengyel, a román, az NDK-beli és a mongol delegáció képviselőinek érdekes felszólalásait. Az Időszerű kérdések fóruma című rovat közli S. Alva- reznek, a Spanyol KP Végrehajtó Bizottsága tagjának cikkét, mely a spanyol munkás- mozgalom egységének kialakulásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. Érv Mondatban PEEEGRIN TORRAS, a kubai külügyminiszter első helyettese Péter János külügyminiszter meghívására Budapestre érkezett. NAIROBIBAN szerdán aláírták az első kereskedelmi megállapodást a Szovjetunió és Kenya között. M ilyen egyszerű hazamenni este, vagy délben is, és köszönteni édesanyát, nagymamit — akinek még van nagymamija. Egyszerű: csókolom, vagy jóestét, mama, édesanya, anyuka — ki, hogyan szólítja édesanyját, nagymamáját. Mert valójában mindig köszöntjük őket, igen sokszor akkor,is, ha nincsenek mellettünk, de eszünkbe jut, hogy ezt is a mama adta, a mama csinálta, vagy a mamának köszönhetem. Mindig megköszönjük, mert az anyák közt csak igen kevés az érdemtelen, aki azt sem érdemli meg, hogy anyának nevezzék, vagy szólítsák. Igen: egyszerű köszönteni őket naponta — sokszor is, olykor csak megszokásból, szinte sablonosán. De hogyan köszöntsük őket ma, amikor .övék az, ünnep, és nincs olyan szép szó, sem olyan szépen megfogalmazható mondat, amellyel méltóan köszönthetnénk az anyákat. Virágcsokrokat vigyünk nekik? Igen, azt is, de hát ez is egyszerű és természetes; ennél is sokkal-sokkal többet érdemelnek. A mezők- és kertek minden virágát, a tavasz minden zöld agát kellene egyetlen óriás csokorba kötni, és átadni nekik, hogy ime, Anyák Napján ennyire sok a hála, a szeretet és a köszönet. De ők tiltakoznának először, hiszen ők is nevelnek virágokat, lesietnek bim-, bőt, gondoznak kinyílt szirmokat. Mégpedig nem is akármilyen virágot- nevelnek. Belőlük nő ki ez, a, virág, gyermeknek nevezik,, íeslő bimbók és ékesek az anyák szép kezétől. Az emberiség bimbóit hozzák az anyák, kezük alatt virulunk ki, s lesz belőlünk újabb és újabb termékeny hajtása az emberiségnek. A z élet végtelen körforgás az anyákon keresztül. Bennük 'fo- gamzik, belőlük nő és általuk ■ formálódik. Köszönj ük* édesanyák, nagymamák* dédmamák. Egyszerű szavakkal köszönjük. Nincsenek nagy szavaink. Valahogy így: csókoljuk kezeteket, arcotokat és rievétő * szemeteket, amellyel ránknéztek. Ékes koszorúi; is fonnánk, de miből? A virág nem elég. Versek és dalok is kellenének. És kellene mind a munka, amit családotokért és a nagy emberi társadalomért egyszerre végeztek. Hát akkor fonódjon a köszöntő koszorú dalból, virágból, ver- j sekből, munkából, mindenből, ami szép, s ezt adjuk át az édesanyáknak. De még ez is csak szerény, egyszerű köszöntő...’ ** A megbecsülés jeléül... Kiváló szakszervezeti aktívák kitüntetése — Veterán-találkozó az SZMT-székháshan emberek alúk ^toP, Hz emoeieK, csütörtök délelőtt fehér asztalok mellett foglaltak helyet az SZMT székházának klubtermében, nem tartoznak a fiatal nemzedékek soraiba. Munkásembe- rek, akik évtizedeket töltöttek el tevékenyen a szakszervezeti mozgalomban.- Megyénk 72 ilyen aktíváját köszöntötte tegnap dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth József, a megyei pártbizottság pto. helyettes vezetője és a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége. 72 ilyen embernek adta át Jakó András, az SZMT vezető titkára a Szakszervezetek OrHAKMAT ENDRE: Jemen tegnap VII. A bakó tánca HA AHMED ROSSZ hangulatban volt, osztotta a halálos ítéleteket. A kivégzés mindig nyilvános volt. A hivatalos kikiáltó már jó előre felhívta a lakosság figyelmét a készülő látványosságra, és többször hangosan felolvasta az elítéltek neveit. Az ítélet- végrehajtás reggelén katonai alakulat vonult végig az utcákon, majd körülvette a piacteret. A fegyvereseknek kellett kordában tartaniok a tömeget, amióta egyszer egy halálraítélt rablógyilkost agyonvertek, Így az imámot megfosztották a kedvelt látványtól.. Először az uralkodó foglalta el a maga díszhelyét, (a páholyszerű emelvényt sátorponyva védte a Nap perzselő sugaraitól), majd a nemesség vonult be. Az imám intésére kezdetét vette a szörnyű szertartás. Bevezették és a tér közepén letérdeltették az elítélteket. A fejedelem egy újabb intésére a hagyományos szokás szerint szüntelenül vigyorgó főhóhér kivont karddal félelmes táncba kezdett. Nagyokat Jahintva, körülugrálta a kisze- ddt áldozatot, közben állandóan szűkítve a kört, majd hirtelen óriási erővel lesújtott... Többek között ilyen rettenetes véget érhetett az a jemeni, aki a király kegyenceitől megtagadta az úgynevezett ,,vendégeskedés jógát”. Ez Ahmed egyik leggyakoribb jutalmazási eszköze volt, ami neki égy fillérjébe se került, valamilyen kiszemelt szerencsétlennek azonban amiál többe. A lényege az volt, hogy a kegyenc, akár családjával és háremével együtt, bárkinek a házában szállást és jó ellátást követelhetett ingyen, korlátlan’ideig. Mindezek után kissé furcsának tűnhet, hogy Ahmed imám elküldte fiát a szocialista tábor országaiba. Felismerte ugyanis- hogy az állama függetlenségét fenyegető brit és egyéb imperializmus ellen ez a tábor jelenti a leghatalmasabb védel. met. A szocialista országokban pedig ugyancsak ezért és kizárólag ezért viszonozták a közeledést. A szocialista tábor egy- egy imperialista támadással fenyegetett ország segélykérésére akkor is pozitívan reagál, ha annak belső rendje számára mérhetetlenül idegen és visszataszító. A szovjet—jemeni kapcsolatok megvédték az ország függetlenségét, de — írta a Pravda — . olyan keretnek bizonyultak, amelyeket éppen a középkort, védelmező zsarnoki belpolitika nem engedett igazi tartalommal megtölteni. Ahmed az utolsó évben már csak vegetált: órák hosszat ült gyógyvízzel megtöltött medencéjében, aztán illatos gyolcsokba búrkolózva, villamosjáték- vasútjával bíbelődve hallgatta svájci orvosa egészségügyi tanácsait. A hatalom gyakorlatilag már fia, Badr kezébe ment át, akinek portréjához hozzátartozott bizonyosfajta kettős- játék. Még apja életében célzásokat tett arra, hogy a zsarnokság egyszer majd véget ér — szóval népszerűséget hajhá- szott. ABBAN SEM A HUMANIZMUS, hanem pusztán a számítás vezette Mohamed al Bad rőt, hogy még apja életében elintézte néhány börtönbe zárt jemeni tiszt kiszabadítását. Az egyik ilyen trónörökösi közbenjárásra szabadon engedett katona, a most negyvenöt éves Abdullah Szalal ezredes volt. Ez az intelligens, tehetséges férfi a Szana környékét uraló, az imám-dinasztiával hagyományosan szembenálló Al Va- zir törzs tagja. Jahja imám bel. politikai okokból megengedte, hogy a fiút a bagdadi brit katonaiskolába képezzék ki. Szalal az iraki fővárosban megismerkedett a civilizált élet körülményeivel és — tegyük hozzá — eszméivel is. 1936-ban került Bagdadba, a negyvenes évek ele jer tér haza Jemenbe. ahol hamarosan összeesküvést szervezett a középkori rendszer ellen. Három évet kapott, hála törzse tekintélyének és harciasságának, amellyel az imám nem szeretett volna újat húzni. Amint Szalal kiszabadult, újra hozzálátott a szervezkedéshez. Jahja imám halála után Ahmed azzal vádolta, hogy része van apja halálában és halálra ítélte. Ugyancsak törzsi meggondolások miatt azonban az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatta. Szalal a Szana térségében levő Hadzsa városka várbörtönébe került. Hét évet sínylődött itt magányosan, leírhatatlan körülmények között. Mindkét lábán lánc és egyenkint 25 kiló súlyú vasgolyó volt. A napfény soha nem hatolt el ablaktalan odújába. Körülötte sorra hullottak az elítéltek, de ennek a középmagas, erős akaratú és erős szerveretű embernek az ellenállóképessége diadalmaskodott. AMIKOR AHMED 1955-BEN trónja megmentéséért utódjává és kegyencévé nevezte ki Badrt, a herceg — népi cs tiszti támogatást keresve — rábukkant a megnyerő intelligenciájú Szalalra. Ügy gondolta, az ilyen embert nem büntetni kell, hanem — megvásárolni. Még 1955-ben kijárta az imámnál Abdullah Szalal szabadon- bocsátását, nem sokkal később pedig azt, hogy a nemrég még láncokban sínylődő foglyot a Megam, a királyi palota testőrparancsnokává nevezzék ki. (Következik: Az ágyúk megszólalnak). . szágos Tanácsinak a Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvényét. Mit tett ez a 72 ember a Szakszervezetért, mivel érdemelte ki a kitüntető jelvényt? Valamennyien több mint egy évtizede nap mint nap törődnek munkatársaik gondjaival, sokan közülük a felszabadulás előtt vállalták az üldöztetést, a büntetést a dolgozók egységbe szervezéséért, a május elsejék ünnepléséért, a munkásosztály jogaiért folytatott harcukért. Ma pedig, Jakó elvtárs szavai szerint: — Mindnyájan azért dolgoznak, hogy feltárják és megszüntessék a hibákat. Hogy az építőiparban jobb legyen a munkafegyelem, folyamatosabb legyen az építkezés; a bányászatban tökéletesebb legyen a gépesítés, csökkenjen a munkakiesés; a kohászatban kifogástalan minőségű acélt gyártsanak, a gépgyárakban rövidebb idő alatt készüljenek el a gépek, a mezőgazdaságban pedig minél hamarabb korszerű technikával dolgozhassanak az emberek... És ahogyan Jakó elvtárs folytatta: —■ A termelést segítő sokoldalú tevékenységen kívül azonban nagy gondot kell fordítaniuk a dolgozók kulturális igényeinek jobb kielégítésére, a munkahelyek biztonságosabbá tételére, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére, a szociális körülmények javítására, a szocialista brigádmozgalom és a szocialista munkaerkölcs erősítésére is. u - , pedig az említett 72 niVel aktiva évek óta fáradozik mindezért, méltán érdemelték meg közülük 19-en a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany, 18-an az ezüst, 34-en a bronzfokozatát. A jelvények átadása után dr. Bodnár Ferenc elvtárs így köszöntötte a kitüntetett aktívákat: — Engedjék meg, hogy a megyei és a városi pártbizottság nevében meleg szeretettel üdvözöljem önöket abból az alkalomból, hogy a nemzetközi munkásosztály ünnepén SZOT- kitüntetésben részesültek. Bizonyára valamennyien érzik, hogy ebben a kitüntetésben a párt elismerése is kifejezésre jut. A párt is úgy értékeli,' hogy önök munkájukkal sokban hozzájárultak az üzemek* ; gyárak, mezőgazdasági létesítmények jó eredményeméit, eléréséhez ... Kérem a szakszervezeti aktívákat,’ hogy á jövőben is mindig a párt Központi Bizottságának határozatai szerint dolgozzanak, s tegyenek meg mindent, hogy 1964-ben az eddigieknél még jobb eredményeket érhessünk el. Ezáltal ismét megmutathatjuk elveink helyességét és erőnket azok-t nak, akik nem értenek egyet célkitűzéseinkkel... . ;i A kitüntetettek nevében olyan ember mondott köszönetét, aki ötven éve szakszervezeti munkás: Oszip István. Sok-sok társa nevében jelentette ki; munkájuk megbecsülése jeléüli örömmel fogadják a kitüntetést. A megbecsülés jeléül.. Igen. ezért rendezték -meg délután is a megyei pártbizottság, a szakszervezet és. mag társadalmi tömegszervezét vezetői a veterán-találkozót. Az idős harcosok találkozóján olyan emberek vettek részt, mint Csohány János, aid 1908-tól, Schönlében Józsefi áld 1916-tól, Gregor Nándori aki 1917-től részt vesz a szakszervereti mozgalomban, őket köszöntötte sok-sok szeretettel Kopcsó László, az SZMT titkára. Havasi Béla, majd Ja.kó András. — Kívánunk további hosszú, békés életet a kemény harcokban megedzett. szeretett veteránjainknak — mondotta Havasi Béla elvtárs. — Kívánjuk, hogy még sokáig velünk dolgozhassanak szép céljainkért ... A bensőséges ünnepségen, amelyen az SZMT művészeti együttese kultúrműsort adott, a. fehér asztalok mellett a veterán elvtársak még sokáig beszélgettek megyénk vezetőivel, a régi harcokról, amelyekről ma értjük meg igazán, hogy nem voltak hiábavalóak. A találkozó ^sztvZt órákban az SZMT székhazának színháztermében foglaltak helyet, ahol sokszáz miskolci dolgozóval egvütt a munkásnagygyűlés résztvevői voltak.' A nasvpvűlésről. a fiatalok esti felvonulásáról lapunk ünnep utáni, május 4-j számában részletesen beszámolunk R. A,
