Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-14 / 86. szám

2 ' BSEAKTOAGYARORSZAÖ KeSä, 1561. április 14. Fokozódik a a gy erműtositós ellen Egyre »sorosabbá válik az afrikai népek egysége Nemrégiben tartották az Afroázsiai Szolidaritási Ta­nács VI. ülését Algéria főváro­sában. Keltái Ferencné, a nem­zeti függetlenségükért küzdő népek megsegítésére alakult magyar szolidaritási bizottság titkára, aki megfigyelőként részt vett a konferencián, a következőkben tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munka­társát a tanácskozás tapaszta­latairól. — A mostani VI. ülésen 70 ország képviseltette magát az ötnapos tanácskozáson. A ta­nácsülésen az afrikai, illetőleg az ázsiai országok küldöttei, valamint a szocialista országok néhány megfigyelőin-kívül a vendéglátó algériai kor­mány meghívására Ma­gyarország is megfigyelő­vel képviseltette magát. Latin-Amerikából Kuba és Brit-Guyana megfigyelői vol­tak jelen. Hz afíHiai és ázsiai országsánál? össze liell loplak — Ben Bella elnök is részt vett a megnyitón és beszédet is mondott. Beszédének alap- gondolata, hogy az afrikai egy­ség és a felszabadító mozgal­mak egyik legnagyobb ellen­sége a nemzeti önzés, szinte szállóigévé vált. —• Teljes volt az egység ab­ban, hogy az afrikai és ázsiai országoknak össze kell fogniuk a még fel nem szabadított or­szágok szabadságáért. Ezek­nek az országoknak képviselői szenvedélyes hangon fejezték ki eltökéltségüket a gyarmati iga lerázására. A tanácsülés nagy rokonszenvvel és helyes­léssel fogadta a portugál gyar­matok — Angola, Mocambique, Portugál-Guinea — képviselői­nek bejelentését, hogy készek fegyverrel vívni ki szabadságukat, cs harcu­kat mindaddig folytatják, amíg a gyarmatosítók le nem mondanak elnyomó törekvéseikről. Nagy lelkesedés fogadta a kongói nemzeti felszabadítá- si mozgalom megalakulásának bejelentését, valamint azt, hogy a mozgalom Lumumba szellemében kíván küzdeni az ország teljes felszabadításáért. Az ellenállás, illetőleg a fegy­veres harc máris több tarto­mányban megkezdődött. — Hasonlóképpen nagy tet­széssel fogadták a Dél-Afri­kai Nemzeti Kongresszus kül­döttsége vezetőjének, Robert Reshanak beszédét, amelyben megbélyegezte a fajüldöző dél-áfrikai kormány elnyomó, politikáját. — A tanácskozás résztve­vői megelégedéssel és nagy tetszéssel fogadták a Szov­jetunió képviselőjének. GaPurovnak beszédét, aki a szabadságukért küzdő népek határozott niegse­gitését sürgette és egész sor konkrét javasla­tot tett, többek között a gyar­matosító és a faji megkülön­böztetésen alapuló rendszerek felszámolására. Javasolta, hogy az afrikai és1 ázsiai orszá­gok támogassák a vitás határ­kérdések békés megoldását; se­gítsék a dél-amerikai népek harcát. Sürgette a Kuba-elle- nes gazdasági blokád felszá­molását stb. Kudarcot vallott a kínai törekvés — A kínai küldöttség sajná­latos módon az értekezletet szovjetellenes propagandájára akarta felhasználni. A kínaiak kirohanásai megdöbbenést keltettek a tanácskozás résztvevőinek körében, de nem tudták meggyengíteni az értekezlet egységes állásfog­lalását a két világrész népeit érdeklő kérdésekben. — Kudarcot vallott a kínai­aknak az a törekvése is, hogy kettészakítsák az afroázsiai szolidaritási mozgalmat. Sőt, éppen az algériai küldött ja­vaslata alapján várható, hogy a mozgalmat Latin-Amerikára ’s kiterjesztik és a legközeleb­bi tanácsülést már mint az af­roázsiai, latin-amerikai népek szolidaritási tanácsának ülését hívják össze. fiz arab népek egységéért — Az arab országok képvi­selői következetesen állás fog­laltak a gyarmatosítás és a neokolonializmus elleni egysé­ges harc kérdésében. Minden Á lengyel pán- és kormányküldöttség Moszkvában az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány meghívá­sára hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Gomulka és Jozef Cyrankie- tvicz vezetésével hétfőn Moszkvába érkezett a Lengyel Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A delegáció támogatást megígértek a sza­badságukért küzdő népeknek. Ugyanakkor külön aláhúzták az arab népek egységének szükségességét. — Az algériai sajtó még Se- kou Touré guineai elnök láto­gatása mellett is jelentős he­lyet szentelt a konferencia ta­nácskozásainak. Nincs helye a széthúzás­nak — állapította meg ismételten —, mert a szabadságukat el­nyert, vagy érte harcoló népek csak együttes erővel tudják szabadságukat, biztosítani. fejlődésüket Egy mondáiban HRUSCSOV vasárnapi radio­es televízió-beszéde igen nagy érdeklődést keltett Londonban, a Times, a Daily Worker, a Daily Telegraph, a Guardian és több más lap vezető helyen foglalkozik a beszéddel. A BURMÁI kormány továb­bi lépéseket tesz annak érde­kében, hogy az ország gazda­ságában felszámolják a ma­gántőkés szektort. A KAMBODZSAI hatóságok — mint a KHMER sajtóügy­nökség közli —, ezentúl nem adnak beutazási engedélyt an­golszász újságíróknak. A HALADÓ osztrák közvéle­mény hétfőn emlékezett meg Becs felszabadulásának évfor­dulójáról. 19 évvel ezelőtt, ezen a napon űzték el a szov­jet csapatok — az osztrák el­lenállási mozgalom harcosai­nak támogatásával — az utolsó náci csapatokat. „Az ember nem marad a Földön” A Földrengés Jugoszláviában Hétfőn délelőtt, pár perccel fél 10 után, belgrádiak tízezrei rohantak ki lakóházaikból és hivatalokból az utcára. A 4-es erősségű enyhe földlökések, amelyeket a jugoszláv főváros­ban észlelni lehetett, a tragi­kus sorsú várost, Szkopjét jut­tatták az emberek eszébe, és senki sem akart a négy fal kö­zött maradni. Pánikra azon­ban nem került sor. A belgrá­diak az utcákon és a ‘parkok­ban fegyelmezetten várták a rengések folytatását., ez azon­ban szerencsére elmaradt. A szerb földrengésjelző in­tézet legújabb adatai szerint a Belgrádban, Zágrábban, Sara- jevóban és sok más helyen ta­pasztalt földlökések epicentru­ma a Derbenta — Slavonski, Brod — Banja-Luka három­szögön belül, a jugoszláv fő­várostól 190 kilométernyire, a Vucsijak hegység alatt volt. Földmozgások ° a Dunántúlon és« Alfölden i Hétfő de. fél 10 óra tájban az országban több helyen ki­sebb erősségű földmozgásokat észleltek. Elsősorban a Du­nántúlról jelentettek földren­gést. Pécsett a város lankás vészein egy erős és egy eny­hébb földlökés történt. Egyes helyeken a lakóházak­ból, az irodákból az utcára tódultak az emberek, a maga­sabb épületek és gyárkémé­nyek, valamint az aknatornyok kilengtek. A Pécsi Bőrgyár erőművé­nek és a Pécsi Fütőháznak a kéménye leomlott. A Pécsi Nemzeti Színház falai . meg­rongálódtak, homlokzatán a díszítések meglazultak, s eze­ket a tűzoltók eltávolították. Pécsett néhány életveszélyes­sé vált lakásból a lakókat ide­iglenesen kitelepítették. A bányák aknatornyainak szállítógépeit rövid időre leállították, a kezelősze­mélyzet elhagyta az erősen kilengő tornyokat. Pécsen kívül Komlóról, Mohácsról, Sik­lósról, Sásdról, Duna- szekcsőről és Kaposvárról jelentettek földlökéseket. Több épület megrongáló­dott, épülctfalak megrepe­deztek, egyes tetőszerkezetekben károk keletkeztek. Az eddigi becslé­sek szerint a károk sehol sem •jelentősek. Észleltek földmozgást az Al­földön is, a többi között Sze­geden, Kecskeméten, Baján, Kiskőrösön, Kiskunmajsán. Kiskunfélegyházán. Ezeken a helyeken néhány épületről le­omlott a vakolat. { A beérkezett jelentések sze­rint a földmozgások következ­tében emberéletben kár nem esett, sérülés sem történt se­hol. nevezetes év, 1961 márciusának végéig már öt műszeres szputnyik-úrhajót bocsátottak fel a Szovjetunió területéről. Az éveken át tartó, tervszerű kísérlet-sorozat sikeréből mindenki érezte, vágy inkább tudta: hamarosan az ember következik. De mikor? A nyugati szakértők óvatos, tartózkodó becslése így hang­zott: még ebben az évben (1961-ben) tanúi lehetünk az első szovjet ember űrrepülé­sének. A szovjet szakértők hall­gattak — és lázas ütemben dolgoztak az eredmények ér­tékesítésén, a végleges prog­ram formálásán, az időpont meghatározásán, amikor eljut az ember a Földön túl ter­jedő, végtelen tér küszöbére. Az időpont több volt a meglepetésnél, a szenzáció vi­harával kavarta fel a világot: ilyen hamar? Április 12-én a földkerek­ség valamennyi rádióállo­mása — égtájaktól függően a kora délelőtti vagy a késő esti órákban — megszakította adását. Száz nyelven hang­zott el: az első űrrepülő em­ber, Jurij Gagarin szovjet repülő-főhadnagy, másfél óra alatt megkerülte a Földet és épségben leszállt a Szovjet­unió területén. A bonyolult technikai elő­készítés után tehát sikerült azokat a biológiai feltételeket is biztosítani, amelyek lehe­tővé tették a végső célt, az ember űrutazását. Alig le­hetne megmondani, mi volt nehezebb: a világűr ismeret­len tényezőinek ellenálló űr­hajót építeni és a felbocsátás­ra alkalmas hordozórakétát megfelelő üzemanyaggal el­látni, vagy a pályaelemeket, a repülés ..menetrendjét” haj­szálpontosan kiszámítani, vagy az embert felvértezni a nagy gyorsulással, a szokat­lan élettani helyzettel egyiitt- iiöró fokozott terhelés káros hatásai ellen. A szovjet tudomány igen fövid idő alatt együtt oldotta még ezeket a semmilyen korábbi, emberi vállalkozáshoz nem hasonlít­ható, bonyolult feladatokat. Gagarin űrhajójában a mű­szerek egyik, csoportja a. vi­lágűrről szolgáltatott objekf tív adatokat (hőmérséklet, légnyomás, sugárzások stb.); a műszerek másik csoportja azt .regisztrálta, hogyan, mű­ködik az emberi szervezet ilyen soha nem tapasztalt kö­rülmények között, hogyan le­het majd lélegzeni, táplál­kozni, tudományos megfigye­léseket végezni, ha az ember még távolabbra hatol a világ­űrbe. Méltán került történelembe 1961. április 12. az űrhajózás napjaként. Ezen a napon em­lékezünk meg a további, még nagyobb sikerekről. Tyitov tizenhétszeres Föld körüli re­püléséről, Popovics és Nyiko- lájev páros űrrepüléséről, Bi- kovszkij és Tyereskova űr- randevújáról, amelynek so­rán az első nő jutott fel a világűrbe. Megemlékezünk ezen a napon az amerikai tu­dósok és technikusok, bátor repülők jelentős, de szeré­nyebb teljesítményeiről is. Legendák és elképzelések hona volt sokáig a „Földön túl” terjedő mindenség. Szov­jet emberek bizonyították be elsőnek a történelemben, hogy ott is a természet tör­vényei uralkodnak, s hogy úrrá lehetünk rajtuk. Ember­alkotta szputnyikok, űrhajók, Telstar- és Kozmosz-rakéták pásztázzák három év óta. a bolygónk körüli övezeteket. — Az ember nem marad a Földön — Irta Ciolkovszkij, alig fél évszázaddal ezelőtt, Gagarin repülésével elkezdő­dött ez a merészen álmodott jövő, számunkra jelen. A bolygóközi közlekedés fan«, tasztikus és reális korába» élünk. A mondabeli Daedalus tudós utódai szárnyra keltek, megtették az első, a legne­hezebb lépéseket. S az embe­riség örökké emlékezik azok­ra, akik az ismeretlenbe utat törtek. ljön az idő — vala­mennyien tanúi lehe­tünk még —, amikor az ember idegen bolygókon is megemlékezik az űrhajózás születésének napjáról, 1961. április 12-ről. A jíűUés&U hap Kassák Lajos és Váci Mihály Miskolcon A Pedagógus Szakszervezet miskolci művelődési házában, közel háromszáz résztvevő je­lenlétében tartották meg a Költészet Napja tiszteletére rendezett ünnepséget. Beveze­tőt Kordos László könyvtár- igazgató mondott, aki méltatta az ünnepségen megjelent Kas­sák Lajos és Váci Mihály Köl­tői munkásságát. Ezután az előadóművészek léptek pó­diumra. Téby Katalin, a Debre­ceni Csokonai Színház művésze Ankét a hazai hűtőgépgyártásról A hazai hüfűgcpgyárlás időszerű kérdéseiről rende­zett ankétot április 10-én a --MTES2 borsodi intézőbizott­ságához tartozó Gépipari Túrion:;:nyos Egyesület mis­kolci szervezete és buda­pesti általános gépgyártási szakosztálya. Az ankéten az ország hűtőgépgyártó cs fel­használó vállalatainak szá­mos képviselője is meg­jelent. — Magyai'országon a hűtő- gépgyártásnak már 70 éves múltja van. Jövőjét pedig ha­zánk és a KGST-országok egy­re növekvő igénye határozza meg. Hogy ezt az igényt kielé­gíthessük, a korszerű gyártás előfeltételeit meg kell terem­tenünk — Villányi József, a Diósgyőri, Gépgyár hütőgépter- vezési főosztályának, vezetője mondotta, ezt. mielőtt a hűtő- gépgyártás jelenlegi problé­máiról beszélt, Mert vannak még problémák az. ipari és a háztartási hűtőgének. hűtő­szekrények gyártásával kapcso­latban: a. Diósgyőri. Gépnyár Hútőgéplpari Fejlesztő Intézete országos viszonylatban igen kis létszámmal, 25 emberrel dolgo­zik, nem megfelelő helyiségben. Ennek ellenére sok új terve van, egy-egy új konstrukció be­vezetése azonban évekig elhú­zódik, s így a magyar hűtő­gépek elmaradnak a világszín­vonaltól, — Pedig a világszínvonal el­érése igen fontos lenne, mert akkor sok hűtőgépet exportál­hatnánk. A hűtőberendezések előállítása ugyanis gazdaságos, s az önköltséget még csökkent- hetnénk, ha több alumínium- és műanyagfelhasználással alacso­nyabb súlyú hűtőgépeket gyár­tanánk'— jegyezte meg előadá­sában Koffer Tivadar, a Diós­győri Gépgyár osztályvezetője. Hollik István osztályvezető pe­dig arról beszélt: milyen vizs­gálati módszerekkel dolgoznak hazai szakembereink a jobb konstrukciók előállításán. Az ankét további részében a lakosságot különösképpen ér­deklő kis hűtőgépekről, háztar­tási hűtőszekrényekről, önki­szolgáló fagylalt-, ital- és élel­miszerhűtő automatákról be­szélt ifj. Gaál Ferenc és Bakó János. a. Jászberényi Hűtőgép­gyár két gépészmérnöke. Kevésbé ismertek még ha­zánkban a klímatechnikai és a hypotermíás készülékek. Az . lelőbbiek a lakásokban és a Figyelemremél tó, hogy a las- jtárgyalótermekben sziin lelik hűtőgépek terjedése milyen összefüggésben van az életszín­vonal emelkedésével. Mint ifj, Gaál Ferenc elmondotta: a la­kosság minél inkább megis­meri a hűtőgépek előnyeit, an­nál több gépet igényel. Sok háztartásban, ahol hűtőszek­rény van, már csak hetente egyszer vásárolják meg az élel­miszereket (természetesen egy hétre elegendő mennyiségben), s mivel tartósítani tudják, így a dolgozó embereknek nem kell nap mint nap az üzletekbe szaladgálniuk. — S az emberek szeretnének hűtőszekrényeikben minél több élelmiszert tárolni. Az új laká­sok az&nban ma már nem vagy méretűek, s ezért a hűtőszek­rények külső térfogatát sem növelhetjük. A belső térfogatot kell tehát kiszélesítenünk.. Ez a talak szigetelőanyagainak tö­kéletesítésével, a műanyag hab- szigetelők (polisztirol, vntture- tán) alkalmazásával lehetővé is válik — hangsúlyozták az előadók. meg az időjárás okozta hőinga- dozásokal, s mindig egyenletes hőmérsékletet biztosítanak. A hypotermiás készülékeket kór­házakban használják: nehéz műtéteknél az operálandó be­teg testhőmérsékletét 27—28 fokon tarthatják. Ezeket a ké­szülékeket is várja tervezőink­től és hűtőgépgyárainktól az ország. Hámori Sándor, a Diós­győri Gépgyár műszaki igaz­gatója. a GTE miskolci szerve­zetének alelnöke éppen ezért hívta fel az illetékesek figyel­mét a hűtőgépgyártással kap­csolatos gondok mielőbbi meg­szüntetésére. Az ankét befejezéseként Kordoss József, a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem tan­székvezető tanára jutalomban részesítette Asztalos Gézát és Kiss Ernőt, a GTE miskolci szervezetének két legjobb veze­tőségi tagját, majd az ankét résztvevői tanulmányi látoga­tást tettek a Miskolci Hűtő­házba. (Ruttkay) mondott verseket, majd Ru- szinkó Mária előadóművésznő és Lukács Sándor egyetemi hallgató tolmácsolásában hang­zottak el szép magyar versek. • Kassák Lajos két saját versét olvasta fel a közönség előtt nagy sikerrel. Váci Mihály há­rom versével adott ízelítőt köl­tészetéből. Az előcsarnokban könyvki­állítás nyílt erre az időre; sokan vásároltak a személyesen megjelenő költők köteteiből. A Költészet Napja tiszteletére ren­dezett, jólsikerült ünnepségen örvendetes módon nagyon sok fiatal is megjelent. Az ünnep­ség után Kassák Lajos és Váci Mihály éjszakába hajló beszél­getésbe és vitába elegyedett Miskolc város irodalmáraival. A Költészet Napja Mezőkövesden Mintegy 350 érdeklődő volt jelen azon az ünnepségen is, amelyet Mezőkövesden rende­zett meg a földművesszövetke­zet. Itt Illyés Gyuláról hallot­tak előadást a résztvevők. A műsorban fellépett és nagy si­kerrel szerepelt Balogh Emese, valamint Polgár Géza, a Mis­kolci Nemzeti Színház művésze. Mezőkövesden is könyvkiállí­tással kötötték össze a szép vers tiszteletére rendezett ün­nepséget. Irodalmi vita a Bartók Béla" Művelődési Házban A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Házban a Köl­tészet Napjának előestéjén iro­dalmi vitát rendeztek. A ren­dezvény eredetileg író—olvasó találkozó lett volna, azonban Weöres Sándor költő lemondta a találkozón való részvételt. Jóllehet erről a közönséget elő­re értesítették, mégis igen nagy számban jöttek el az ér­deklődők, hogy ha a szerzővel nem is, de műveivel találkoz­zanak. Böröcz József, a művelődési ház művészelj vezetőjének be­vezetője után dr. Kabdebó Ló­ránt tanár ismertette igen jól felépített előadásban Weöres Sándor életművét, munkássá­gát, jelentőségét. Az előadáshoz sűrűn használt illusztrációként Weőx-es-verseket, amelyeket részben Telessy Györgyi, a Miskolci Nemzeti Színház mű­vésze, részben pedig a művelő­dési ház irodalmi színpadának több tagja szólaltatott meg. A bevezető után sokszínű, hosszas és értékes gondolatokkal terhes vita indult meg Weöres Sán­dorról. illetve sajnálatos mó­don Weöres Sándornak egy köl­teményéről, az utóbbi hóna­pokban nagy port felvert. Antik eklogáról. Nagy kár, hogy az értélies vita, csaknem kizáróla­gosan ez egy vers köré csopor­tosult, és itt is igen sok eset­ben a versen túlmenően bizeb nyos asszociációkra, építve vi­táztak a jelenlévők pro és kontra. így a vitában bizony meglehetősen háttérbe szorult maga a költő és költészete. B hibája ellenére is mindenkép­pen azt; mutatta a vita, hogy aí legszélesebb olvasó tömegek ér­deklődéssel fordulnak a. költé­szet felé és ha e vitán egységes álláspont nem is alakulhatott ki Weöres Sándor költeményé­vel kapcsolatban, a hozzászólá­sok. a megosztó vélemények a. nagv számban megjelent ér­deklődők művészi ízlésének csiszolását, a költészet iránti érdeklődésének fokozottabb felkeltését szolgálták. A bemutatott versek tolmá­csoláséért Telessy Györgyit éa gr irodalmi színpad tagjai kö­zül Nohaj Imrét kell külön megdicsérnünk.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom