Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-14 / 86. szám
TMM, 1984. április VL eStBASCMAGTAKORSKAa 3 Jó ügyhöz méltóan | Bizonyára sokan emlé______________keznek még K ádár elvtársnak néhány évvel •ezelőtt az ózdi munkásgyűlésein mondott szavaira: „A szocialista munkabrigádok tagjai a szocialista munkasöntudat zászlóvivői”. Nos, az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői azóta is ennek megfelelően foglalkoztak e nemes mozgalom népszerűsítésével, a dolgozók újabb és újabb kezdeményezéseinek felkarolásával, támogatásával. Az idén a félszabadulás évfordulójának ünnepi eseményei között szerepelt az „ötéves a szocialista brigádmozgalom Ózdon” című kiállítás megnyitása. Aid látta ezt a kiállítást, csak a legnagyobb elismerés hangján szólhat arról a buzgalomról, hozzáértésről és tehetségről, amelyet az ízlésesen elrendezett, tartalmasán, ötletgazdagon bemutatott anyag vált- ki a szemlélőből. A brigádokat munka, tanulás, szórakozás közben bemutató jólsikerült fényképek, a gondosan ösz- szeállított, beszédes grafikonok, rajzok, fémdomborítások, a tablók egyhangúságát ügyesen feloldó szellemes, változatos megoldások, a kiállítás egészének grafikai és technikai kivitelezése megérdemli az elismerő szavakat. Külön említésre mélt6 a kiállítás rendezési koncepciója. A bemutatott anyag első harmada az ózdi gyár egészének fejlődésével foglalkozik. A tervek és azok teljesítésének számai, az export tevékenység, a vállalat régi és újabb termelési profiljai, az egyes gyártmányok tökéletesítése, az idomacélok •súlycsökkentésére való törekvés, korszerű technológiai eljárások bemutatása szerepelnek *bben az első harmadban. az üzem távlati fejlődését érzékeltető tablóval zárul. A középső harmad foglalkozik tulajdonképpen a szocialista jqnunkabrigádok életevei, a mozgalom fejlődésével. A harmadik rész a műszaki fejlődést, az újítómozgalom helyzetét mutatja be. Kiváló újítók portréit, a legjobb újítások modelljeit és működési elveik részletes műszaki leírását láthatják, tanulmányozhatják itt az érdeklődők. Ez a rész Nagyon helyes a kiállításnak ez a rendezési alapelve, mert nagyszerűen érzékelteti, hogy a szocialista brigádok mozgalma nem valami öncélú dolog, hanem üzemeink, gyáraink termelésének, az új termelési feladatok megvalósítása érdekében követelőén jelentkező műszála fejlődésnek legmegbízhatóbb bázisa, előrelendítő ereje. A szocialista munkásöntudat mindenekelőtt azt jelenti, hogy ezeket a feladatokat sikerre segíteni, gazdasági célkitűzéseinket maradéktalanul teljesíteni a brigádok tagjainak és minden dolgozónak becsületbeli ügye legyen. A szocialista munkabrigádok tagjainak példamutatása nem, marad hatás nélkül a gyár egész dolgozó közösségére. A termelési feladatok egyre magasabb színvonalon való teljesí lése, az azt szolgáló rendszeres tanulás olyan szocialista közösségeket, benne olyan áldozatkész és hozzáértő embereket alakít, formál, akik képesei! magukkal ragadni a gyár minden dolgozóját. 181 és 1963-ban már 394 ilyen köI9S9-hen zösség dolgozott az Ózdi Kohászati Üzemekben, A mostani kiállítás, mely követendő példa lehet más üzemek számára is, a jó ügyhöz méltóan örökítette meg a szocialista munkabrigádok életét és bizonyára kedvező hatással lesz további fejlődésükre is. Simon Ferenc Új gépek Egymás után érkeznek az új gépek az LKM durvahen- germüvenek rekonstrukciójához. Több erőgép és munkagép, több traktoros! Biztosított lesz-e ez évben a gépek folyamatos munkája? SZENDREI JÓZSEF: Kilenc ii. A mi volt — rég elfeledte. Nem sírt, nem lázadozott. Fizette tovább a bérletet és örömmel halászott. A forradalom bukása után megliáza- eodott, két fiút szült az asz- szony, azután megemésztette a tüdőbaj. A fiúk megmaradtak, hálistennek, szépen felnőttek és feledtették a bajt, meg a ■bánatot... De a Laci fiút elvitték megint. Időnap előtt el, mielőtt asszonyt szerzett volna, és így az öreg Banda János kisebb fiával járt tovább a vízre. Lacit igen sokszor emlegették, mert páratlan halász Volt ő is, igencsak értette a mesterséget. Leveleit, melyeket a frontról küldözgetett, mindig hangosan olvasták fel, hogy az összes halász hallja. Irt is a fiú szorgalmasan, és mindig azzal fejezte be a levelet, hogy már nemsokára hazatér. De nem jött. Illetve: kétszer jött, de mindig csak egy kis szabadságra, alig néhány napot töltött otthon és már indult is vissza a háborúba. De még így is ott élt ő a kilenc halász közt, mert nem múlt el nap nevének említése nélkül. Leveleit is egyforma izgalommal várták a Ids halászházakban ... Jöttek is a levelei!, mindig jöttek, szinte egyformák voltak, tábori lapok, s a szöveg se sokat változott. Hanem egy napon, 1944 nyarán, különös levelet hozott a postás. Az nem tábori lap volt, hanem díszes boríték, fekete szegéiy- |yel. János bácsi reszkető kéz- bontotta fel és olvasni kezdte. Azt mák benne, hogy Laci fia meghalt a hazáért. Nem tudnám leírni, mit érzett akkor az öreg. Csak azt tudom, hogy leroskadt ott, a Tisza partján, és sírt, rengeteget sírt, hangosan zokogott egész nap, egész éjszaka. Nem lehetett megvigasztalni. Állandóan azt Ismételgette, hogy: „Egy ilyen halász, egy ilyen halász.” Reggel aztán, hogy meglátta a Nap tükörképét a Tiszában, abbahagyta a sírást, felállt, nyugodtan körülnézett, konok elhalálozás született agyában, és elindult a grófhoz, ügy ment, olyan elszántan, mint aki végső leszámolásra készül. De a kastélykert kapuján nem engedték be. Hiába kö- nyörgött — elutasították. Még halat is Ígért az őrtállónak, ám hiába, kárba veszett minden könyörgés. Ekkor leült az öreg a kapu előtt és várt. Egészen addig várt, amíg a gróf ki nem jött. Délután három órakor mutatkozott a kegyelmes úr. Lovagolni indult. Banda János bácsi felállt és se szó, se beszéd, csali elmarkolta a gróf lovának kantár-szárát. — Kegyelmes gróf úr — mondta könyörögve. — A fiam, a Laci fiam, a nagyobb fiam ... meghalt a hazáért... A gróf megrántotta a kan- társzárat és úgy kérdezte: — Na és? Tehetek én róla? — Ha nem is a kegyelmes gróf úr, de a golyó, amelyik megölte... — Az orosz golyó Volt! — kiáltott a gróf. — Menj és kérd számon a fiad halálát az oroszoktól! — De nem úgy van ám az, kegyelmes gróf úr. Az oroszokhoz én nem melletek el.,. De az ón Laci fiam a hazáért halt meg... Ehin írják a levélben is... Harcolt az eszemadta a kegyelmes gróf úr helyett is, a kegyelmes úr földjéért, a hatalmas birtokért, minden szép sudár fenyőért:, a kövérlombú tölgyekért, mindenért, ami a gróf úré... mert ugye nekünk semmink sincs... a semmiért pedig nem kell harcolni... Az uraságokért harcolt, tekintvén, hogy az uraságok nem mentek oda... mert ugyebár ilyen helyre csak a szegény ördögök fiát küldik... A gróf dühös lett — Ne papolj itt! — kiáltott. — Engedd el a lovamat! — és Indulatából korbácsával végigvágott az öreg kezén. D e János bácsi belekapaszkodott a kantárszárba és görcsösen tartotta. — Nem engedhetem el, kegyelmes gróf úr — könyörgött tovább. — Nem engedhetem, mert én igen sokat adtam a hazáért... A fiamat... A nagyobbik fiamat... Egy kiváló halászt, akinél! nem kerül párja a Tisza mentén... És én ő helyette nem kapok semmit sem? A gróf tovább rángatta a kantárszárat és kiabált: — Engedd a lovam és kotród j innen! De János bácsi tovább beszélt. — Kegyelmes gróf úr! Én semmi mást nem kérek, csak a Tiszát, annak is csak a tiszta vizét, az hadd lenne a miénk. A föld, az erdő, a rét, a legelő, meg minden más. a vízparti nádas is, maradhatna a kegyelmes gróf űré, csak a Tiszát adja nekünk, azt a kis Évről évre biztatóan, úgy is lehetne mondani: kielégítően nő megyénkben az erő- és munkagépek száma. Ez esztendőben már több mint kétezer termelőszövetkezeti és 940 gépállomási erőgép, 600 kombájn és több minit hatszáz ara- tógép könnyíti, segíti a falu, a termelőszövetkezetek munkáját. A gépeli.és munkagépek — néhány speciális gép kivételével — megfelelő szervezettséggel képesek kielégíteni a termelőszövetkezetek igényeit és helyes átcsoportosításokkal, kölcsönös segítséggel az egész megyében időben és megfelelő minőségben el lehet végezni csúcsidőben is a különböző, határidőhöz kötött mezőgazdasági munkálatokat; növény- ápolást. aratást, telajelőkészí- tést. vetést. El lehet végezni, ha megfelelő számú traktoros és gépkezelő, s méginkább: megfelelő , javító szakmunkás, szerelő gondoskodik arról, hogy egyetlen gép se álljon napokig vezető hiányában, avagy meghibásodás miatt. Sajnos az elmúlt évben éppen e két fontos feltétel biztosításának hézagossága okozott sok gondot. Nem volt megfelelő számú traktoros, sokszor még a „sima” műszakhoz sem, nem szólván a kettős műszakról, az éjszakai munkáról. Több gép hetekig állt alkatrészhiány, illetve a javításhoz értő szerelő hiányában. Számíthatunk-e változásra ez évben, milyen intézkedések történtek az elmúlt évi hiányosságok megszüntetése érdekében? Erről beszélgettünk a legilletékesebbekkel, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetőivel. Ezerrel több traktoros lenne, ha... Az elmúlt években feltétlenül a kevés számú és nem megfelelően képzett traktoros okozta a legnagyobb gondot, problémát és csak az ipari munkások segítségével dolgozhatott minden erő- és munkagép, több helyen éjszakai műszakban is. Ezért a megye vevizet, amiben a halak élnek, hiszen úgy is tudom, hogy a fiam a Tiszáért halt meg... Biztosan tudom, mert ő azt nagyon szerette ... Biztosra veszem, hogy az volt az ő utolsó gondolata is, a Tisza. ha ugyan váratlanul nem végzett vele az a golyó... — A Tisza az enyém! — kiáltott a gróf. — Engedd a lovam, mert ha nem, végigvágok pofádon ezzel a korbáccsal! — Nem engedem! Egészen addig nem engedem, amíg nekünk nem adja a Tiszát. A kegyelmes gróf úr nein lesz azzal szegényebb __A sás se k ell, semmi sem kell, csak a víz, az a kis tiszta víz a közepén ... Annyit csak megér az én fiam, az a páratlan halász... A Iovaglókorbács lesújtott. Az öreg Banda barna, barázdás arcán hirtelen kacskarin- gós kis vérfolyó eredt, amely előbb lefutott a nyaltára, majd, mintha megáradna, kiöntött, szétterült az .egész arcon. És a korbács lesújtott másodszor is. Az öreg falzokogott. — Kegyelmes gróf úr! Hát ezt érdemiem én a fiamért? Egy olyan kitűnő halászért os- torcsapásf kapok? Kegyelmes gróf úr, hát legyen szíve. Az úristen látja. Az úristen azt i® tudja, hogy az én fiam a. hazáért ... — Takarodj! — ordított a gróf. — Majd adok én neked hazát, meg Tiszát! Te rühes kutya, te! Te! Te vén tolvaj, te! — És a gróf vadul csapkodni kezdett a korbáccsal, ütötte az öreget, ahol érte, egészen addig, amíg el nem tán- torodott a ló mellől. A gróf ekkor megsarkantyúzta lovát és el ügetett. Az öreg teste meg lerogyott. Le. Nem a sebek fájdalmától, hanem attól a sokkal nagyobb fájdalomtól, amelyet a szívében érzett. Ar- rajáró parasztok emelték fel, zetői és a gépállomások igazgatósága elsősorban a traktorosképzésre fordítottak igen nagy gondot a tél folyamán. Ennek köszönhető, hogy közel ötszáz termelőszövetkezeti, falusi fiatal már néhány nappal ezelőtt sikeresen vizsgázott, kézhez kapta a traktorvezetésre jogosító oklevelet. Ez a szám azonban csali lényeges segítséget jelent, nem oldhatná meg teljes egészében a problémákat. Ezért határoztak úgy a megye vezetői, később határozat formájában a megyei pártbizottság is. hogy még hatszáz fiatal termelőszövetkezeti tag áprilisban végezze el a traktorvezetői tanfolyamot. A gépállomások és a tanfolyam megrendezésére képes termelőszövetkezetek vállalták a tanítást, oktatást. A fiatalok szervezéséhez kérték a KISZ, a termelőszövetkezetek, a járási tanácsok és más tömegszervezetek segítségét. Ennek ellenére a munka sajnos nem járt megfelelő eredménnyel. Csupán 354 fiatal jelentkezett a tanfolyamra. Azonban Fel- sőzsolcán, Mezőnyárádon, Mórán, Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen a kevés jelentkező miatt nem indulhatott meg az oktatás. így csupán 254-en kezdték meg napjainkig a tanulást. Ez arra enged következtetni, hogy a fenti gépállomások körzetében a termelő- szövetkezetek és a KISZ nem végeztek megfelelő munkát, nem vették komolyan az igen fontos feladatokat. Természetesen így is többszáz traktorossal többre számíthat a mezőgazdaság, mint az elmúlt évben, — ha a fiatalok cgv része éppen a nem megfelelő foglalkoztatás, bánásmód következtében nem megy el az iparba! S ha liót-három napon belül a KISZ és a termelőszövetkezetek még képesek megfelelő számú fiatalt küldeni tanfolyamra, úgy Sárospataés veié együtt sóhajtozva hazakísérték. kon és más helyeken is lehetőség van a tanfolyamok megkezdésére. Azonban ha e munka nem jár sikerrel, kétes: nem kell-e majd ez évben is újra az iparhoz fordulni segítségéit. Jelentősen erősödött a javítószolgálat! A másik fontos probléma a gépek folyamatos üzemeltetése. Ismert dolog, hogy egyre több gépállomás adja át gépeit a termelőszövetkezeteknek és alakul át gépjavító állomássá. A gépállomások megyei igazgatóságánál! vezetői ma komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy még tovább erősödjön, új szerszámgépekkel, új műhelyekkel gazdagodjon a már híressé lett mezőkövesdi, az ilyen jellegű munkát most kezdő mezőcsáti, sárospataki és felsőzsolcai gépjavító állomás és a szerencsi gépállomás javító szolgálata is. Nem kis dolog, hogy ez évben a különböző alkatrészcserétől egészen a motorcseréig minden javítást és mindenfajta erő- és munka gépjavítást képesek elvégezni megyénk jávitóállo- másai. Nemrégiben tizenhat űj, a mozgó javítások céljait szolgáló gépkocsit is kapott a gépállomások megyei igazgatósága. Ez — megfelelő szervezettség mellett — lehetővé teszi, hogy akár éjjel, akár nappal, kint a területen hárítsák el a termelőszövetkezeti és gépállomása gépek hibáit a javítószolgálat szerelői. A jobb szervezettség már megmutatkozott a téli és megmutatkozik most, a tavaszi gépjavítások idején is. Azonban — s ezzel a vezető szakemberek véleményét is idézem — mégsem lehetünk teljesen nyugodtak, ha például nem lesz megfelelő együttműködés a gépállomások és tsz-ek, illetve termelőszövetkezet és termelőszövetkezet között. Ez vonatkozik arra, hogy hatszáz kombájnra, hatszáz aratógépre a gépállomások igazgatósága nem képes vezetőt, kezelőt biztosítani. Ezért termelőszövetkezeteinknek feltétlenül segíteniük kell hozzáértő szakemberekkel a gépek üze- ^ meltetésát. De vonatkozik ar- ♦ra is, hogs’- minden termelő- * szövetkezetben kísérjék figyeA gróf másnap elküldte em-Jlemmel a gépek működését, s xrx (yX val íjíctoiidjy vtaJtvuivi bérét a halászokhoz. Ezt üzen-$“a hibát eszlelnek; illetve ha te: £az üzemeltetés óraszáma egy— A Tisza az enyém. Itt én* egy gépnél meghaladja az előparancsolok. A Banda-családot 0 maximumot, azonnal jakitól tom a Tiszáról. Jutassák a gépeket, mert akéhatnak. Jsedelem, különböző nehezen A halászok némán végig-|beszerezhetö alkatrészhiány hallgatták a gróf párán-^akadályozhatja a további roun- csát. Megértettél!, ügy tettek, Jkát. mintha kifogásuk se lenne el-* , , . lene. De este, amikor sej tel-X A feltételek minden tekm- mes dalokba kezdett a Tisza, <> tet.ben jobbak, mint az elmúlt tükrén, a szép, márványfekete, *eyben. Azonban csali agy kémesébe illő országúton eiin-Jrülhetjuk el a tavaly oly sok dúlt nyolc karcsú csónak, a ^bosszúságot es kart okozo hia- kilencedik, amelynek a hazá-JtörossaSokat, ha már most, az éit halt meg gazdája, ott ma-*® elejen pontos tervet készít radt a házak előtt, íiikötve egy* *'sz gépállomás _ együttesen vízre hajló fűz törzséhez. A*nybl<^en fontos munka elvegzé- nyolc csónak úszott. Nyolc, ^sére, a gépek mozgatására* deszkából készült, karcsú, kait-* esetleges átcsoportosítására, rány- és halszagú csónak J Erre most még van idő, azon- úszott — megrakva ökölnél *ban a mulasztás később ko- nagyobb kődarabokkal. A ha-í m°ly bonyodalmaikhoz vezet- lásaoli bennük ültek és evez-Jbet'teli lassan a grófi kastély felé.* Barcsa Nándor Mert ott állt a gróf tornyos £ ------O-----k astélya a Tisza partján, még-* pedig úgy, hogy a hullámok* • j • « K vezórfalát mosták. Valaha, aj Idei eiSO nagy gróf egyik őse úgy építtette* fogás: 24 kilós harcsa meg a kastélyt, hogy homlok-J zatával a Tiszára nézzen és* “ norgon vezérfala a vízben álljon. A^ Az időjárás ugyan még nem Tiszára néztek a kastély ab-*a legkedvezőbb, de a borsodi lakai is. Csillogott mind mert$horgászok e nagyobb a gróf eppen estebedre készult.*számban kóstolgatják" a vi- A nyolc csónak megállt a fa-|zet Mind sűrűbben kercsik fel ak árnyékában és a nyolc ha-*a Miskolc közelében lévő nyéá-f A^11emf,edH 8Z *ki tavakat, valamint a Bódvát, rol Alakjuk kinőtt a csónak-^Tiszát & többi folyókat A bol, árnyékuk eldőlt tavalyinál már eddig közel, ötmereta vízbe. Az ábl akoli Jszáz2al t.öbben váltották ki mögött az urak mar gyutek Jllor . együket, hogy hódoltok a vacsorához. A iató ♦ ass3mk^kcdvaic Banda Janos, aki a halászok*, vezére volt. mintha várostrom$ kezdődne, dörgő hangján ki-< lyüknek. Az idei első szerencsés horgász, Taksás József Üiiskinizsi lakos, már jelentette ^ i^ -VU,--AT » r '1 Ä IciivQS, ITUix Jclcnwl>l» adta a megbeszélt óezenyszót:$js; a hernádkércsi hídnál hu- ^uz* i szórni égy kilós harcsát emelt (Folytatjukj Aki a Hemád folyóbáL
