Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

E3ZAKMAGYAR055ZÄ0 Csütörtök, 1964. április 9. ■uw»i»Miwgm,»l»;wv»«öTOig^W3aaa«F'? I t *9 MIRŐL ÍRNAK LEVELEZŐINK? A kőszívű ember üai — Fonyban A főnyi kultúrcsoport beta­nulta és nagy sikerrel előadta Jókai: A kőszívű ember fiai című drámáját. Az együttes, amely Nagymáthé Béla tanító vezetésével készült az előadás­ra, hat héten át próbált rend­szeresen, és a napi munka után, bizony, gyakran éjfél után mentek haza. De a fára­dozást siker koronázta, a da­rabot egymás után kétszer is elő kellett adniok, s azóta Mo­gyoróska községben is vendég­szerepeitek. . Fülöp László Fony Létesítsenek parkoló helyet Az Augusztus 20. strandfür­dő nagy látogatottságnak ör­vend Miskolcon, ahová nem­csak a helybeliek, hanem vi­dékiek is sokan járnak. Ki vo­nattal, ki autóbusszal érkezik, de többen jönnek kerékpárral, motorkerékpárral, személy- kocsival. A járműveket kény- szerűségből a fürdő előtt, ké­nyelmetlen körülmények kö­zött parkoltatják. Sok vidéki járműtulajdonos kérése, hogy létesítsenek megfelelő parkoló helyet a fürdő előtt, vagy kör­nyékén. Bódy Lajos Szikszó Meddig íart az örömünk? Perecesen, a Debreceni Már­ton téren több mint egy fél­éve mind jobban fokozódott a vízhiány. A kemény tél pedig megadta a kegyelemdöfést: tel­jesen víz nélkül maradtunk. A legközelebbi vízlelőhely az 1 kilométerre, lévő forrás, amely óránként 8—10 vödör vizet ad. Nagy bajunkkal Grósz elvtárs­hoz. a II. kerületi tanács el­nökéhez fordultunk. Személye­sen járt nálunk és győződött meg a tarthatatlan állapotról. Nyomban intézkedett. Telefon a különböző vállalatokhoz, míg végül a Tejipari Vállalat egy öt köbméteres lajtot adott, kölcsön. Egy hónapra kaptuk, azóta rendszeresen hozzák a vizet. Nagy öröm ez, de vajon meddig tart az örömünk, hi­szen a lajtot csak kölcsönkép- pen kaptuk, mindössze egy hó­napra. Köszönjük a gyors in­tézkedést, köszönjük a Tej­ipari Vállalat segítségnyújtá­sát is, de ha az egy hónap le­telik, újból kezdhetjük a víz­hordást vödrökkel? Szarvasi László Pereces Egy érdekes Ki mit tud ? — Arién Ai-lón a község lakossága nagy érdeklődéssel várta a községben lakó cigánycsaládok első kultúrműsorát, a Ki mit tud? vetélkedőt, amelyet a községi népművelési tanács hirdetett meg a cigánylakos' ság körében. A vetélkedő nem várt izgalmat váltott ki: na­gyon sokan jelentkeztek, és így lehetőség nyílt a legjobb számok kiválasztására, egy kétórás műsor összeállítására. Jellemző a nagy érdeklődésié, hogy két előadást kellett ren­dezni, s mindkét alkalommal nagy tetszést váltott ki a ci gány-kultúrmunkások szerep­lése. A népművelési tanács az eredményen felbuzdulva, to­vább fejleszti a cigányokkal való ilyen irányú foglalkozást. Ádler István Arló Megjelent s a Borsodi Földrajzi Évkönyv Megyénk földrajztanárai és földrajzzal foglalkozó kutatói harmadszor adják közre tudo­mányos kutatásaik eredmé­nyét. A könyv morfológiai, gazda­ságföldrajzi tanulmányokat és tudományos életünk esemé­nyeivel foglalkozó cikkeket tartalmaz. Hat ív terjedelmű. Szerkesztői: dr. Peja Győző és Frisnyák Sándor, akik egyben több tanulmány szerzői is. Országosan is nagy értéket és természeti érdekességet je­lent megyénk területén a bol­dogkőújfalui „kőtenger” és a „kaptárkövek". Ezeket ismer­teti dr. Peja Győző és dr. Sa- ád Andor. Az észak-borsodi karsztvidék csodálatos bar­langrendszeréről, karsztfor­máinak gazdagságáról, a doli­natípusok és a terra rossa szintek tudományos problé­máinak megoldásáról szól dr. Jakucs László tanulmánya. Egy barlang felfedezéséről dr. Dénes György tájékoztat. Dr. Zétényi Endre tanulmá­nya az ivó- és az iparivíz-igény kielégítéséről szól. A lillafüre­di István cseppkőbarlang mik­roklímájának vizsgálatához I szolgáltat érdekes adatokat dr. Szabó Gyula tanulmánya, amely doktori disszertációjá­nak egy részlete. A gazdaság- földrajzi tanulmányok közül dr. Beluszki Pál Szerencs von­zásterületével, Kuknyó János Szabolcs álmatermesztésével, Szegedi László a Zemplén- hegység iparával foglalkozik. Miskolc helytörténetét gazda­gítja Marjalaki Kiss Lajos a város első két utcájáról irt tanulmánya. Comenius csillagászati és földrajzi munkásságát Apostol Ince ismerteti. A legrégibb magyar időjárási megfigyelé­sek egyikét Benkő Sámuel, Borsod vármegye tiszti főorvo­sa végezte. ötkötetes latin nyelvű munkájából közöl rész­letet az évkönyv, M. Kiss Ju­lia fordításában. Párizsi élmé­nyeiről számol be útijegyzetei­ben Farkas Gyula. Rendkívül érdekes a szerzők által összeállított, 160 művet felsoroló bibliográfia a Bükk földrajzával foglalkozó mun­kákról. A könyvet 55 fénykép és áb­ra illusztrálja. Eber József Művelődési munka a borsodi kt&z-ekben A minap részt vettem egy szavaloversenyen, amelyen Borsod megye kisipari szövet­kezeteinek fiatalabb dolgozói mérték össze versmondó kész­ségüket, versenyeztek a terü­leti, majd országos döntőbe ju­tásért. Néhány órával később a Kamaraszínházban adtak íze­lítőt felkészültségükből a kis­ipari szövetkezeti kul túrmun­kások. Ez utóbbiról röviden szóltunk lapunk április 7-i számában. A szavalóversenyen igen sokféle felkészültségű ver­senyzővel találkoztunk. Azt mondhatni, szinte a végletek találkozása volt ez a kis ver­sengés, ahol a már-már mű­vészi fokot elérő vers mondástól az iskolás módon való dekla- málásig terjedő igen széles ská­lának sokféle árnyalatával ta­lálkozhattunk. Ez a szavalóver­seny már hagyományos minden év áprilisában, és a mostani igen nagy előrelépést jelentett a korábbiakhoz képest. Mégis, e kis verseny és a későbbi ka- marászinházi bemutató egy­aránt azt tükrözte, hogy a kis­ipari dolgozók kulturális, mű­vészeti fejlődése nincs kellően biztosítva és a jelentkező, vagy csírájukban megmutatkozó te­hetségek több felkarolást és hozzáértő segítést kívánnak. E segítés híján jelentősen csök­kent munkájuk és produkció­juk értéke. Ezek ismeretében nem szük­ségtelen talán, legalább nagy vonásokban áttekinteni a me­gyei. KISZÖV-nél folyó kultu­rális munkát, 60 szövetkező!, 7000 tag — 1 Kuítuncíeíos A megyei KISZÖV kulturá­lis bizottsága irányítja a megye területén működő összes, szám- szerint (10 szövetkezet művelő­dési munkáját. A 60 szövetke­zethez mintegy hétezer tag tartozik. Erre a munkára, füg­getlenített dolgozóként mind­össze egy politikai munkatárs van. Csupán Miskolcon mint­egy két és félezer kisipari szö­vetkezeti dolgozó él, dolgozik, és kulturális, társadalmi, szö­vetkezet-politikai életük lebo­nyolítására, gyűlésekre, össze- jövetelekre mindössze egy roz­zant, magánlakásból átalakí­tott, toldott-foldott termecske áll rendelkezésükre a Szé-. chenyi u. 94. szám alatt. E he­lyiség semmiféle kul túrni unká­ra, klubéletre nem alkalmas, nem vonzó, inkább taszító. Sá­toraljaújhelyen viszonylag jobb a helyzet, az ottani szövetkeze­tek egy-egy kis klubbal rendel­keznek. Évente mintegy 30 ezer forintot fizet ki a KISZÖV más intézményeknek bérleti díjként a különböző rendezvények he­lyiségéért. Érdemes azt is megemlíteni, hogy milyen anyagi bázis áll a kulturális nevelés rendelkezé­sére. Erre az évre 230 ezer fo­rintot terveztek, ez azonban eléggé rugalmasan kezelendő, hiszen az összeg a szövetkezeti mérlegektől függ, mivel a tag­szövetkezetek részesedés-befi­zetésének egy, szinte elenyésző töredék-százalélca. jut kulturális célokra. Valójában tehát a kulturális alap attól függ, hogy mennyire nyereségesek a szö­vetkezetek. Az utóbbi években inkább stagnálásról, mintsem fejlődésről beszélhetünk e te­kintetben. 2B0 ismsretíersesztő eígsefás, 3 művészeti esoperí Mindezek ellenére a lehető ségeken belül széleskörű kul túrnevelési munkát próbál a kulturális bizottság kifejteni Az elmúlt évben 38 szövetke­zetben 200 ismeretterjesztő elő­adást tartottak a legkülönbö­zőbb témakörökből, mintegy nyolcezer szövetkezeti tag részvételével. Öt helyen ren­deztek munkásakadémiái soro zatolMt. Az egyes szövetkezetek által rendezett előadásokon, egyéb rendezvényeken a köz­ségben lévő más szövetkezetek tagsága is részt vett, így az említett előadások nagyjában- egészében átfogták az egész megyei szövetkezeti hálózatot, és átlagosan számítva minden szövetkezeti tag legalább egy­szer eljutott ismeretterjesztő előadásra. A szakmai képzés előmozdítása céljából számos szakmai tanfolyam is működik: hegesztő, szakmásító, elnöki, könyvelői, részlegvezetői. E tanfolyamokat az OKISZ segít­ségével rendezik. A nehézségek ellenére sok­irányú művészeti munkát igye­keznek kifejteni. A KISZÖV kebelén belül kilenc művészeti csoport működik. Két vegyes­kai': Miskolcon és Sárospata­kon, négy tánckar: Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Mezőköves­den és Kazincbarcikán, két színjátszó csoport: Sátoraljaúj­helyen és Futnokon, valamint egy irodalmi színpad: Kazinc­barcikán. A szövetkezetek és a községi művelődési intézmé­nyek kapcsolata általában jó, elsősorban a fiatalság kapcso­lódik be a községi, vagy a köz­ségben lévő egyéb művelődési intézmény munkájába. Volt a múltban példa egyes közsé­gekben arra is, hogy a kapcso­lat nem kielégítő, és bizonyos szakmai, vagy tárca-soviniz­mus jelentkezett. A művészeti csoportok az elmúlt évben négy megyei rendezvényt tartottaki körülbelül 2400 részvevővel. Szerveztek egy országos jellegű I rendezvényt a Miskolci Nem- Izeti Színházban mintegy 800 résztvevővel, részt vettek or­szágos jellegű szavalóverse­nyen. Országos hírnévre tett szert az Engi István vezette miskolci vegyeskar, és hason­lóan ismert a mezőkövesdi tánccsoport, a helyi matyó népi művészet lelkes ápolója. Ez évben is megkezdték művészeti tevékenységüket., amiről már bevezetőben szóltunk. Ms’íQf vájhatna a munka ereüményesehbé ? Hiba a KISZÖV kultúrálja tevékenységében, amin ez ideig saját erőből nem tudtak változtatni, hogy kultúrnevelő munkájuk hatósugara nehezen ér el a kis falvakba kihelyezett részlegekhez. A másik alapvető hiba a művelődési intézmények hiánya. Klubok kellenének szerte a megyében, és legalább a niegye székhelyén igen kívá­natos, szükséges lenne egy mű­velődési intézmény, egy kisebb művelődési otthon, amely bi­zonyára jó hatással lenne a 60 szövetkezetben dolgozó, hétezer szövetkezeti tag lcultúrnevelési munkájára, és megfelelő mód­szerbeli, szakmai és nem utol­sósorban művészeti segítséget tudna nyújtani a községekben működő szövetkezeti kultúr- munkásoknak, jobban fel tudná karolni a tehetségeket, és a he­lyes kritikai érzék kialakításá­val nivósabbá tenné a Borsod megyei kisipari szövetkezetek kulturális munkáját. (benedek) tersAnszky Józsi jenö: DALOLNAK A FECSKÉK A nagy békeidőben a kőmű- ’■esek gúnyneve a „fecske” mit. Talált rájuk,- kétféle okból is. Merthogy a fecskék is nagy ipítőművészek, meg, hogy reg­jeitől estig csicseregnek. A kőművest valami egészen :ülönös baj, gyász, bú érte, ha lémán rakta, a téglát, vagy isapdosta kanalával a maltert. Egyébként egy-egy építkezés­iek minden zege-zugából dal larsogott a. világba. Aztán az első világháború itán már alig-alig hangzott, nek a kőművesek ajkáról. légre pedig egészen kiment á livatból a hangos vígság. Ez volt áz a szép időszak, melyet a társadalomtudo­mány néha igazán gyermeteg edvességgel gügyögő irálya. ,gy fogalmazott meg, hogy: a. apitalizmus hatalmas lendü- ettel tört előre az egés-z vilá- on, és nálunk is ugyancsak á teljesedett ereje. Hogy ez mit jelentett? Például egyik azóta elhunyt, magyar író megírta, és regélte, ükét fülek számára, hogy; a =iát édesapja gyújtatta rá és a megye bir- a párbajtól a csendőr- monyig mindennel fenyeget- í. És ennek oka? Csak az lt, hogy a jámbor író édes- yjától örökölt több száz hol- S birtokán fölemelte a mező- zdasági munkások bérét, és sgis kitűnően, sőt több jöve- lemmel gazdálkodott, mint a :gye akármelyik birtokosa, ;zont emberiesebb munkabé­rt rémével ijesztette birto- s társait. Aztán a Tisza-háton, ahol sétapálcát tövig lehet dugni :? a( IMOZIÜZEMI VÁLLALAT rSZÍtt60iCf§i ÍVIÍiSBRfll' BEKE televénybe, nyomorult zsellé-S . 9—15: Dühöngő ifjúság. Angel ,2 Széles! K: naponta hn. 4, 6 és n rek, summások, hat.odos-része-«9. m: íz. t 10 és t. íz: Maximka! sek, több hiteles szemtanú sze-* rossuth rint, akacfalevélből főztek^ filmszínház délelőtti műsora maguknak sós vízben levest. ♦ „ .. . . , Ó 9—10: A vizsgálóbíró kételkedik. És a külföldön negyven fil-f Magyarul beszélő szovjet, n és 13: lére* árakon vpszWpIpü- J Dühöngő ifjúság. Angol. Széles! jeres alakon vesztegetett ma-011—JS. Dunai kirándulás. Mngya­gyar cukorból nem jutott ajh-u! beszélő csehszlovák. K: vasár- szegény napszámos gyerekei-$nf,r> kivételével naponta de. 9 és í. nek, mert itthon háromszoros£12'!cor' áron adták kilóját. X Kossuth tó filmszínház délutáni műsora Nemzeti dicsőség lett, hogy a*. . . , , francia selymet kiszorítottuk*Magyarul b “zrio SOTvjef^w-ísi Franciaországból. Viszont aj Dunai kirándulás. Magyarul be- magyar . selyem, az éhbéren * csehszlovák. K: naponta r. 4, megvakult, megnyomorodoU,^ Tücsökf ’ ' és t. 12: tüdővészben ziháló, nemzedék-* számra satnyuló és korcsosuió^ faklva magyar munkásnép verejtékénő 9—io: rocco és fivére), olasz, győzött odakinn és idebenn «Szeles! M éven felülieknekt 11-12: ■ «Döntés joga. lengyel. 13: Senki 1 - . i nem tud semmit. Csehszlovák. 14— EiS d többi, meg a lobbi... 415: Gyilkosság Szicíliában. Magya- ...v „ ..1.1 rul beszélő olasz. Széles! 18 éven Ano] ezek a szornyusege.\ felülieknek! K: csütörtök, péntek zajlottak, ott bizony nehezen' csak í. 8. vasárnap f. i. hn. ü és termett és töri, föl a mellekből 8' szombat, hétfő kedd, szerda f. 6 _ „Ato < és S. M: 12. 10 és 12: A kopár 3 nt>ta' < sziget. Miért jutott most mindez^ eszembe? Az ostrom utáni Budapestre gondoltam, egyik legjobban ki­készített ronmegyedre. Egy fé- lig-ép épület állványain seré­nyen fojyt a munka. Es hihettem-e fülemnek? Az állványokról, mindenfelől da- nolás hangzott... Kohó! A fecskék megint énekelnek! Ó, bárcsak soha, semmiféle áfíkós. páncél-pénzszekrények- böl, meg kapzsi, gonosz lel­kűikből leselkedő új világrom­lás se tudná jókedveteket, be­tevő falatotokat ég nótátokat1 elvenni többé tőletek! MISKOLC TÁNCSICS 3—-in: Gábor diák. Színe« magyar, 11—3.2: 3 + 2. Magyarul beszélő, .színes szovjet. Széles!. IS—14: Car­touche. Színes francia. Széles! K: naponta í- 5 és 7. M: 12. f. 10 ée f. 12: A szultán fogságában. ivrrsKOT.c szikra ?V—10: Hamu és gyémánt. L«n- ‘gyei. Széles! 11—12: Szélvihar. Szf- 'nes olasz—jugoszláv. Széles! 13: fKeresztesek. T—ír. Színes lengyel. 'Széles! 14: pon Juan legutolsó ka­jlán d1 a. Magyar. Széles! K: kedd. ^csütörtök, péntek, szombat, vasár­nap hn. 5 és n. 8, hétfőn csak hn. i5-kor. M: 12. 10-kor: Az ötödik ►ügyosztály. SAGVAlU 9—10: Szédülés. Csehszlovák. Szé­kes! 11—12: Láng az utcákon. Ma- >gyárul beszélő, színes angol. Szé­les! 13^14: Korzikai testvérek. Szí* ft es olasz—francia. Széles! K: na­ponta f. 5 és 7, vasárnap f. 3-kor MISKOLC PETŐFI 9—10: Korzikai, testvérek. Színes olasz—francia. Széles! 11: Az arany- ernber. Színes magyar Széles 1 12— 14: Méhkirálynő. Magyarul beszélő olasz. Széles! 18 éven felülieknek! K: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5 és 7, kedd. péntek, szombat csak 7. Mi 12. 10-kor: A vár titka. MISKOLC-T APOI.CA 9—10: Méhkirálynő. Magyarul beszélő olasz. 18 éven felülieknek! 11—12: Hogyan lettem vezérigaz­gató? Magyarul beszélő francia. K: csütörtök, péntek, szombat 6. va­sárnap f. 4 és 6. M: 12. lő-kor: Ordasok között.­DIADAL 11—12: Othello. Színes szovjet. 14—15: A hosszútávfutó magányos­sága. Magyarul beszélő angol. K: kedd. vasárnap n. 5 és f. 7, szerda; szombat csak f. 7. M: 12. f. 11-kor: Fűre lépni szabad. MISKOLC-HAMOB 11—12: Az utolsó lehetőség. Ma­gyarul beszélő NDK. 14—15: Foto Háber. Magyar. Széles! K: kedden f. 5. szerdán és szombaton 7, va­sárnap f 5 és 7. M: 12. 11-kor: Varázsemberke. OTŐSGYrtKJ VASA0 FILMSZÍNHÁZ Április 9—ttwén, du. 5 és 7 Órán* kor: Gyilkosság Szicíliában. Ma­gyarul beszélő olasz film. SzAle#. Csak 18 éven felülieknek. Április 11, 12-ép, du. 5 és 7 Óra­kor: Dunai kirándulás. Magyarul beszélő csehszlovák #Lm. Normal. Korhatár nélkül. Április 13-án, du. ö és 7 órákon április 14-én csak du. S órakor: Hogyan leHerrj vezért g*zg*to? Francia film. Széles. 10 éven alul nem ajánlott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom