Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

S085. äprfffs tí. HiiiaKaíAqa»iruwsBJWi S Köszönet Miskolc dolgozóinak! Miskolc város lakóit az a kitüntetés és meg­tiszteltetés érte, hogy a szovjet párt- és kor­mányküldöttség, Nyikita Szcrgcjevics Hrus­csov elvtárs vezetésével. Kádár János elvtárs kíséretében magyarországi tartózkodása alatt hozzánk is ellátogatott. A város dolgozói megértették, hogy ez a lá­togatás rendkívül megtisztelő, egyben felelős­ségteljes is. Városunk lakói a nagy esemény­hez illően készültek fel a kedves vendégek fo­gadására, kicsinosították és ünneplőbe öltöz­tették a várost. Amerre a küldöttség elhaladt, olyan szeretettel fogadták és köszöntötték a küldötteket, ahogyan igaz barátokat és test­véreket szokás. Ezért a nagyszerű gesztusért, a küldöttség Itl-tartózkodása alatt tanúsított nagyfokú fi­gyelmességért és fegyelmezettségért elismeré­sünket és köszönetünket fejezzük ki mindazok­nak, akik közreműködtek abban, hogy vendé­geink jól érezzék magukat, otthonias szeretet vegye őket körül. Köszönetét mondunk a párt-, állami-, gazdasági- és társadalmi szerveknek, a város valamennyi dolgozójának, lakójának, idősnek és fiatalnak egyaránt. Ez a szívélyes és meleg baráti fogadtatás méltó volt a vendégekhez és városunk mun­kásosztályához, annak dicső hagyományaihoz. Kifejezte azt, hogy városunk lakossága helyes­li az SZKP politikáját, őszinte híve a szocia­lizmus eszméjének, tiszteli és szereti igaz ba­rátját, a Szovjetuniót, egyetért az MSZMP po­litikájával, amely a béke útján az új társada­lom, a szocializmus teljes felépítésére vezeti népünket. Kérjük a párt-, állami-, gazdasági- és tár­sadalmi szerveket, a város valamennyi dolgo­zóját, hogy a következő időszakban végzendő egyre jobb és jobb munkaeredmények eléré­sével juttassák kifejezésre egyetértésüket és tá­mogatásukat pártunk és kormányunk politi­kájával. Ezzel tudjuk a legjobban megköszönni pártunknak és kormányunknak a bennünket ért nagy megtiszteltetést. A további előttünk álló nagyszerű feladatok végrehajtásához városunk valamennyi dolgo­zójának sok erőt és igen jó egészséget kíván az MSZMP Miskolc városi párt-végrehajtóbizottsága Kádár János köszöneté a kitüntetése alkalmából tolmácsolt jókívánságokért Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke az alábbiak közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát — A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége által áp­rilis 3-án, Budapesten nekem átnyújtott magas és megtisz­telő kitüntetés alkalmából le­vél és távirat útján számos A kínaiak szakadártcvckenységcnck viliág visszhang ja \­V ¥ y V rH •t n­i •t í A t II & e rU él n •J. is lü is V Jí 1« ti ?í L 4 fi i< 3Í M Ili sí tt íj ié. fi •ti sj sí' it >oi :Ő itt A" F t r*1 V ül, ,t c i ■yf jít .ti tí ití ni Automata gépsor a Szovjetuniónak A szovjet távlati villamosítási tervek megvalósításához automata vezérlésű villanymo­torház megmunkáló gépsort gyárt szovjet megrendelésre a Diósgyőri Gépgyár. A nagy­teljesítményű gépsorról minden emberi beavatkozás nélkül, 35 másodpercenként kerül le egy-egy motorház. A gépsor próbajáratását megkezdték és a sikeres üzemi próbák után ebben a hónapban átadják a megrendelőnek. Popróczky Károly a gépsor hidraulikus berendezését ellenőrzi. (MTI-foto: Birgés Árpád felvétele.) SZENDREI JÓZSEF: Kilenc halász A z öreg Banda két fiút ne­velt fel: Lacit és Jánost Halászok lettek a fiúk is. Úgy ismerték a Tiszát, mint pa­raszt a földjét, amelyet évtize- ^ek óta művel, és olyan jóban y°ltak vele, mint pásztor a pu­njával. Parttól a partig, tü­körtől a fenékig, a falu egyik határától a másikig — vizét szmte cseppenként, iszapját szemenként ismerték. Mert az ° Tiszájuk állandó Tisza volt, , t ág, amelyből nem folyik Jy a víz, ha csak a Nap el nem Párologtatja, amit visszapótol az eső és a hó — ezenkívül c?upán a szomjas ember me- 11 tett belőle néha de Kilenc halász élt a faluban, csak három családban. Ez a denc ember harminc kilomé- -J' Tiszát bérelt a gróftól. /.U a Tisza a grófé volt. mi- a föld, a rét, a legelő, a in°c®ár és az erdő is a partja- • .Holt ág volt az mind. de itt folyt el a víz — na- rizi-t kanyarodott, az egyko- h„ , folyó valósággal bele- ebj*0lta> belekötözte magát Volt -a cs°dálatos tájba. És előttldS' még a szabályozás tűi-ít aniikor uralta is ezt a Va h simogatta, öntözgette. , ágy tetszett vad ter- - Szetánek — rázúdította je­ges h, ztís'kor kicsit _naragjál. A Tisza-zabolá­a hurkokat levágták, » . ^egyenesítették a bo­folyót, és holt ágak ^ai adlak mellette mindenütt. a Tisza az Tisza holtan is. aLan szebb, kedvesebb. mindenképpen szelidebb és vadregényesebb, mint az élő. Szomorú, nyugodt és titok­zatos a holt Tisza. Partjai kö­zelében kinőtt vizéből a nád és a gyékény, a partok lejtőit benőtte a sás és a buja vízifű. A fűzfák és a nyárfák lebal­lagtok egészen a víz széléig. Lombjukat ráhajtották a Ti­sza tükrére, mintha szomjasak lennének és örökké inni akar­nának. A víz csali középen csillog. Nyári estéken, amikor rásüt a Hold, olyan szép, mint egy mesebeli országút. Néma megadássá] kanyarog és sötét, mint a csiszolt fekete már­vány. Tele van sejtelemmel. Bölömbikák kurjangatnak a nád közt. bókák hada dalol a sásban, úgy, mintha százezer­nyi néma ember egyszerre kö­nyörögne elvesztett hangjá­ért. A holt Tisza, mint egy csodás, finom hangszer, alá­festi a zagyva nótát, duruzsol, rezegteti titkos húrjait, a ná­das zúg, s mint amikor cin- tányérra ütnek, csendül a Ti­sza, mert nyugodt vizéből fel­dobja magát egy hal: egy dé- vér. egy tüskés tóbiró dur- bancs, vagy egy ezüstpikkelyű ponty. Este a fűzfák és a nyár­fák is szebben susognak, mint­ha szerelmes szavakat súgná­nak a holt Tiszának, amely olyan, mint egy szégyenlős lány, csak hallgat, némán néz, elrejti boldogságát, de szépsé­ge annál csodálatosabban és dúsabban látszik. r lyen a holt Tisza. Külö­nös, mesés világ, amely­ben sok milliárd élet nyüzsög: vadkacsáig szárcsák, gémek, nádirigók, vízi verebek, külö­nös madarak, hatalmas szú­nyogok, félelmetes pókok, bo­garak, csdborok, piócák és még ki győzné felsorolni, milyen lények lakják a nádast, a sást és a vizet. Szeretik a holt Ti­szát a halak is. Itt nem sodor­ja el petéiket az örvény, itt puha petéző és költő fészket találnak a fövenyes iszapban, a rencésben és a suiymosban pedig dús eledelt. Az itteni halak világa szűkebb. mint a folyóban. Ezek a halak vélet­lenül se jutnak el a tenger vi­zébe, csak úszkálnak ide-oda, mint egy hosszú, keskeny ha­lastóban, s végül — ez a sor­suk — találkoznak a halászok hálójával, bekapják a horgot, belebújnak a varsába, vagy egyszerűen négy négyzetmé­ternyi. kocka alakú csempely fogja meg őket. Ezt a csodálatos vízi világot teljes valóságában ismerte a kilenc halász. Előttük nem le­hetett titka a Tiszának, ök beleláttak. Ismerték minden mozdulatát. A halak életét a vízben éppen úgy, mint a ma­darak, békák, bogarak életét a nádasokban. Hazuk is ott állt a Tisza partján, lombos fák alatt, egyik-másik annyim közel a vízhez, hogy a csónakból egyenesen a küszöbre lehetett lépni. A mesterség fitöl fira szállt, hiszen a gyermek, ha Az Indiai KP elméleti folyó­irata, a New Age melléklete kö­zölte az SZKP Központi Bi­zottságának februári plénumán hozott határozat és a Szuszlov- referátum teljes szövegét. A referátum — írja a lap — világos figyelmeztetés a világ valamennyi kommunistája szá­mára, hogy napjainkban a kínai vezetők politikája és te­vékenysége veszélyezteti első­sorban a kommunista világ­mozgalom egységét. A hetilap végezetül ezt írja: Az indiai kommunisták lelke­sen üdvözlik a kommunista és munkáspártok tanácskozása összehívásának javaslatát, amelynek az a célja, hogy kö­zös lépéseket tegyünk a kom­munista világmozgalom egysé­gének megóvására és arra. hogy kollektiven védelmezzük a marxizmust—leninizmust a kínai vezetők ferdítéseitől. * A Belorussz Kommunista Párt Központi Bizottságának Minszkben tartott plénuma egyhangúlag elitélte a Kínai Kommunista Párt vezetőségé­nek antileninista álláspontját és szakadár tevékenységét. Petrusz Brovka belorussz költő a következőket mondot­ta: mi, akik átéltük a sztálini személvi kultusz időszakát és ismerjük annak minden rossz oldalát, nem feledkeztünk meg a velejáró önkényről és erő­szakról. Mao Ce-tung személyi kultuszának eredményeként hasonló helyzet alakult ki a kínai pártban és Kínában. Fáj­dalommal gondolunk azokra a szenvedésekre, amelyek ennek következtében a nagy és mun­kaszerető kínai népet érik. üdvözlet és jókívánság érke­zett hozzám párt-, társadalmi és állami szervek, üzemek, in­tézmények, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ve­zetőitől és dolgozóitól, vala­mint magánosoktól. E jókíván­ságokért ezúton mondok őszinte köszönetét mindenki­nek. A televízió közvetíti Hruscsov beszámolóját a szovjet küldöttség magyarországi látogatásáról A moszkvai televízió va­sárnap sugározza Nyikita Szergejevics Hruscsov nyilat­kozatát a szovjet párt- és kor­mányküldöttség magyarországi útjáról. A szovjet kormányfő beszédét a Magyar Televízió is közvetíti. A Magyar Televí­zió műsora ennek következté­ben az alábbi szerint alakul: 14.55: Nyikita Szergejevics Hruscsov beszámolója a szov­jet párt- és kormányküldött­ség magyarországi útjáról. Több termelőszövetkezetben már végeztek az árpa, a borsó és a pillangósok vetésével A tavasz késése, az esős na­pok, s nem utolsósorban a fo­lyók áradása erősen késleltet­te és késlelteti a termelőszö­vetkezetek tavaszi munkáját, a tervek, a tervezett ütem megváltoztatására kényszeríti a tsz-ek, a gépállomások veze­tőit. Hiszen a késedelem elle­nére is mindent el kell követ­nünk, hogy az optimális vetési határidőn belül főidbe kerül­jön valamennyi tavaszi vető­mag. Ez természetesen ne® könnyű dolog, hiszen a gépek, s a rendelkezésre álló idő iga­zán maximális kihasználására van szükség. De, hogy ez le­hetséges, azt máris több ter­melőszövetkezet példája bizo­nyítja. A mezőkövesdi járásban április 30 a tavaszi munka befejezésének időpontja! A mezőkövesdi járás veze­tőinek tájékoztatása szerint fiú volt, apjával együtt nőtt fel a vízen. A lányok keveseb­bet jártak a vízre, de ők is jól ismerték és szerették a Ti­szát. Az öreg Banda János is a ví­zen nevelte fel két fiát. Laci volt az idősebb, de János az ügyesebb, a jobb halász. A fiúnak olyan csodálatos érzé­ke volt a vízhez, hogy kilomé­ternyi távolságról is meglátta, merre mozog a hal. Ha elmen­tek halászni, mindig János fogta a több halat. Ö fogott akkor is, ha a többiek üres ta­risznyával tértek haza. Szeret­ték is a halászok. Már tizen­nyolc éves korában tanyave­zérré választották, ö irányí­totta a közös halászatokat, ő adott tanácsot, ő szervezte a munkát, ő intézte a bérleti ügyeket, mert a Tisza a grófé volt és csak jó pénzért adta bérbe. Egy halász nem bírta volna kifizetni a bért, éppen ezért mái’ akkor kalákába tö­mörültek, és közösen, szövet­kezeti formában bérelték a Tiszát... N em is történt volna sem­mi baj, mert a halászok mindig pontosan megfizették a bérletet, de egyszer Banda La­cit behívták katonának. Az öreg Banda nagyon szerette fiait, mert rajtuk kívül senki­je sem volt. Felesége rég elhalt mellőle, és a fiúk anya nélkül, apjuk mellett cseperedtek fel. Arra várt az öreg Banda, hogy valamelyik fia majd megnő­sül. és akkor ismét lesz asz- szony a háznál. De Laci nem­rég szeréit le a katonaságtól, János meg mindössze tizenki­lencedik éves volt, és nem gondolt nősülésre. Bár az öreg azt sem bánta volna már. ha a kisebbik fia nősül előbb, akármilyen fiatalon, csak fe­például a járás több községé­ben a kukorica kivételével már földben van a tavaszi mag. Mezőnyárád, Sály, Ti- bolddaróc termelőszövetkeze­tei szinte minden talajelőké­szítésre, vetésre alkalmas órát kihasználva, végeztek a tava­szi vetés első szakaszával. De a járás egész területén vetnek, szakadatlanul dolgoznak a gé­pek, s ha az időjárás engedi, vasárnap is teljes munkana­pot tartanak termelőszövetke­zetekben, gépállomásokon, gépjavító állomásokon egy­aránt, egészen a tavaszi mun­ka befejezéséig. A megfelelő szervezettség­nek, a szakemberek igen ala­pos segítségének köszönhető elsősorban, hogy a tervezett 16 ezer hold helyett eddig 17 ezer holdon elvégezték az őszi ka­lászosok fejtrágyázását, s a tavaszárpa 50 százalékát a hét végéig elvetettéit, illetve a ta­hércseléd kerüljön a házhoz,' mert a három férfi mellől iga-! zán hiányzott. Laciban biza-] kodott, hogy majd ő. hiszen! már kitöltötte a katonaidőt vaszi vetéshez szükséges, ter­vezett terület egyharmadát előkészítették. A termelőszö­vetkezetek és a járás vezetői­nek felmérése alapján, megfe­lelő időjárási viszonyok mel­lett megvan a lehetőség arra, hogy április 30-ig a járás egész területén befejezzék a tavaszi vetést S mindezt olyan minőségben, hogy a tervezett­nél nagyobb termésátlagokra számíthassanak. Különösen nagy gondot fordítanak a ku­korica vetésére. A kövesdi járás termelőszö­vetkezetei, az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján vállalták* hogy ez évben 17 mázsa máju­si morzsolt súlynak megfelelő termést takarítanak be egy- egy holdról. A tavaszi munká­latok alaposságát gyorsaságát igen kedvezően befolyásolja a négyes! termelőszövetkezet versenyfelhívása, amelyet a járás minden tsz-e elfogadott Encs körzetében ► hétfőn estig elvetik a tavaszárpát ► Az utóbbi három esőnélküli [nap és hideg éjszaka követ­érett férfi, és menyecskének a. ^Gztf^e:n- az encsi járás egesz való is mutatkozott a szom-*teru*eten alkalmas a talaj « ___________ _ ______ a talaja es s zódban. De kitört a háború ésí32,,^®. a v?**sr’?’ a Lacit megint elvitték, mielöttaszitesere Minden termeloszo- beköthette volna a szomszé­déit lányának fejét. Az öreg nagyon sajnálta Laci fiát, de a háború és a törvények ellen semmit sem tehetett. Belenyu­godott sorsába, mondván, hogy ilyen az idő, másokat is elvit­tek. Ö is megjárta az első vi­lágháborút. végigverekedte az első lövéstől az utolsóig. Az­után hazajött, és még vörös- katonának is beállt, mert ak­koriban úgy mutatkozott a tör­ténelem, hogy végre valami jót hoz a szegényeknek. Azt is re­besgették, hogy a földet, s ve­le együtt a Tiszát is elveszik a gróftól, s hogy a földet a pa­rasztok, a Tiszát meg a halá­szok kapják meg. Mondogatta is az öreg Banda, hogy csupán azért harcolt a vörösök mellett olyan nagy buzgalommal, mint ahogyan harcolt, hogy hátha odaadják érte a Tiszát. — Jó lett volna a magunk vizében halászgatni — mon­dogatta néha —, mert azt sze­rettem volna én megérni, hogy a Tisza a miénk legyen és én is szemébe mondhassam a grófnak: a Tisza az enyém, azt csinálok vele, amit akarok ... De hát levertek bennünket, vi­gye az ördög .. . engem is jól elvertek, azután hazazavartak. Még olcsón megúsztam. Má­sokat tömlőébe dugtak ... I gen, a vörösök forradal­ma elbukott, és Banda János a gróf Tiszájában, halá­szott tovább. (Folytatjuk^ szítésére. Minden termelőszö­vetkezetben hozzáláttak a fo­lyamatos munkához, s a 33 ezer holdnyi tavaszi vetésterv több mint egyharmadát már teljesítették. Ha vasárnap ia kedvez az idő, vasárnap estig, de legkésőbb a hétfői napon befejezik a tervezett 15 812 hold árpa vetését. S ezzel pár­huzamosan minden gép a to­vábbi vetéshez szükséges talaj előkészítésén dolgozik. Általában megyeszerte igen szervezett a munka, biztosított a gépek foglalkoztatása. Sok helyen, s ezt még fokozni le­het és kell, éjjel is dolgoznak a gépek a talaj előkészítésén, hogy másnap elfoglalhassák helyüket a vetögépek. Azon­ban feltétlenül szükség lesz arra. különösen az árvízzel küzdő járások területén, hogy a szakemberek átcsoportosít­sák a gépeket, illetve a terme­lőszövetkezetek kölcsönösen segítsék egymást erő- és mun­kagépekkel egyaránt. Ott, ahol munkára, vetésre alkalmas a talaj, minél több erőt kell ösz- szevonni, hogy azután ezt az erőt később más területen, szintén együttesen és össze­vontan hasznosíthassuk. Csalt így, a lehetőségek leg­teljesebb kihasználásával le­het biztosítani, hogy április 20-ig megyénk egész területén földbe kerüljön az árpa. s má­jus első napjaiban, niég opti­mális időben, végezzünk a ta­vasziak vetésével, illetve a szükséges tavaszi munkákkal. Barcsa &

Next

/
Oldalképek
Tartalom