Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-10 / 83. szám

ESZAKMAGYAROBSZÄG Péntek, 1864. április IB. leírásai palánták Áz dús. országút jobb oldalán sűrű búzavetés zöidell. Bfentebb, a dűlőn könnyű vető­gépek járják a még puhás, de már jócskán magra érett ta­lajt. Az úton vontatók, teher­kocsik robognak hol a falu, hol a határ irányábS., Megany- nyi jel idézi az annyira várt, s oly későn, lassan érkező ta­vaszt a taktakenézi határban. Idézi, mert a tavasz késhet, de az ember, a munka nem. Ha csak egyetlen óra alkalmas napjában a munkára, vetésre, talaj előkészítésre, azt az egyetlen órát is el kell „lopni” az időtől. S a kenéziek ellop­ják! Reggel, még hideg szél fújt, esőfelhők lógtak a falu felett, de a gépek és az emberek ké­szen álltak, hogy induljanak, ha ritkul a felhő, szűnik a esepergés. És a készültség nem volt hiábavaló. — Bizony, ez nem olyan ta­vasz, amilyen kellene és ami­lyet vártunk, de az a jó. hogy nem talált készületlenül ben­nünket. — így nyugtatgatja magát is-, a tagságot is Boczán elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke. Pedig a gond több és nagyobb, mint amilyenre az igazán megfelelő óvatosság mellett is számítottak. Éjjel a iraton, nappal a földeken Nagyobb, mert míg az or­szágút jobb oldalán dús őszi vetés zöidell, bal oldalát a ki­áradt Tisza hullámai mossák. A legöregebb ember se em­lékszik ilyen magas vízállásra. S ami a legnagyobb baj: víz alatt a hetvenöt holdnyi ker­tészet egész területe, víz. alatt a legelő, s ezzel „ellepte az ár” az alapos és a tagság körében igazán optimizmust keltő évi gazdálkodási terv egy részét is. — Még el se tudtuk dönteni, hol helyezzük el a kertészetet. Mert oda, a víz helyére már csak rövid tenyészidejű kuko­ricát vethetünk, valamikor május végén. A kukoricavetés­re kijelölt terület még távol esik a falutól, távol a meleg­ágyaktól. a hajtatóháztól. De hamarosan dönteni kell, mert az idő múlik, nem vár. Meg­annyi gond, megannyi problé­ma. No és ráadásul az anyagi kár. Jóformán mást sem tesz a vezetőség, mint számolgat, va­riál. — Ha valamivel több ba­romfit nevelünk, mint a terve­zett kétszáz mázsa, ezzel is nyerünk néhány ezer forintot... Persze ezt elviszi majd a ta­karmányozási gond. Ha nem lesz legelőnk, márpedig nem lesz, •'mert Víz borítja, takar­mányt kell vásárolnunk... A 160 holdnyi cukorrépa esetleg többet hozhat a tervezettnél, s többet a jól telelt őszi kalá­szosok is. De azért legtöbbet a kertészettől várunk! — így számolgat, így tervezget a ve­zetőség. No és a tagság? A tagságon is nagyobb a te­her, mint más tavaszon, hi­szen éjjel őrködni kell a gáta­kon, nehogy áttörjön, s min­den tervet eltemessen a víz. Nappal viszont dolgozni, mert a tavaszi munka az egész évi boldogulás alapja. És ez évben többet, s jobban kell dolgozni, mint bármikor, hogy pótolják az ár okozta kárt, méghozzá úgy, hogy azért terményből, pénzből egyaránt több legyen, mint az elmúlt esztendőben. Hétezer forint a harmadik hatványon A falu végénél tágas föld­parcellán huszonhét hollandi melegágy sorakozik egymás mellett, katonásan. Igaz, az utolsót már csak a frissen vert nyúlgát védi a megáradt Tisza ! hullámaitól, s az utóbbi nem éppen szíwidító látvány. Még­is, ez a huszonhét melegágy mellette a. félig föld alá épí- tétt, igazán egyszerű és igazán ötletes hajtatóház a kenéziek vigasztalója. S nem alaptala­nul. Egyik-másik melegágyban már az üvegfedelet éri a kiül­tetett paradicsom- és paprika­palánta. — Számításunk szerint má­jus végére mái- árulhatjuk a primőrt, s ez a környéken egyedülálló lesz — magyaráz­za derűsen Sípos elvtárs, a termelőszövetkezet könyvelője. — Ahogy számolgattunk, per­sze igazán szerényen, inkább kevesebbet, mint többet, nem is több tíz, — de több százezer forintot is hozhat ez a szeren­csés kezdeményezés. Azután hozzáteszi, hogy voltak persze ellenlábasai is a dolognak a tagok között: Most meg csodál­ják a már bokomyi nagyságú palántákat. Pedig a hajtatóház mindössze hétezer forintba ke­rült! ötletes dolog! Néhány fo­rintból megoldották a hajtató- ház fűtését, s míg kint javában dúlt a hóvihar, bent már nőt­tek, erősödtek a kis palánták, a kenéziek legnagyobb re­ménységei. Hiszen az már biz­tos, hogy a hétezer forintba kerülő hajtatóház, a több tíz­ezer korai palánta a harmadik hatványon fizeti vissza? a be­fektetést. És ennél inkább többi-e, mint kevesebbre szá­mítanak ... S az üdezöld, hatalmas, im­már termést növelni készülő palánták tízezrei mintegy kontrasztként bizonyítják a megáradt Tisza, a fenyegető hullámok szomszédságában, hogy az emberi akarat, a tö­rekvés, ha nem így, de úgy, bi­zonyosan kifog, s uralkodni képes gondokon, bajokon, érje bár őket várva, vagy váratla­nul!.. Barcsa Sándor SZÍNHÁZ MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ Április 10: Don Quijote (7). Blaha bérlet. Április 11: Anna-bál (3). József Attila 1fj. bérlet. Az ember tragé­diája (fél 8). Bérletszünet. Április 12: Játék és igazság (de. 10). Ady E. bérlet. Marlca grófnő (3). Bérletszünet. Maries grófnő (fél 8). Shakespeare bérlet. KAMARA«71NRA? Április hóban nincs előadás. 13,S napi munkabérbe'! anegfelelö nyereség az ÚKÜ-bsn (Tudósítónktól.) ’ A kohó- és gépiparban 225 millió Ft nyereségrészesedést fizetnek az 1963. évi termelési eredmények alapján. A kohá­szati dolgozók átlagosai! 6,7 napi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedést, kapnak. Az ózdi dolgozók az átlagosnál jóval nagyobb, 13,5 napi mun­kabérüknek megfelelő nyere­ségrészesedést érdemeltek ki. Tegnap, április 9-én fizették ki az Ózdi Kohászati Üzemek­ben a pénzt. A kapott .összeget sokan teljesen, vagy részben takarékba tették. N. Gy. Chaplin befejezte emlékiratait Charlie Chaplin Írországban, Walterville falucskában befe­jezte emlékiratainak megírá­sát. Az 570 oldalas vastag kö­tet októberben, vagy novem­berben jelenik meg London­ban. Könyvéről a világhírű művész kijelentette, hogy „igyekeztem nagyon őszintén írni. Mindent elmondtam ma­gamról, és azokról, akikkel életemben találkoztam. Nem titkolok el semmit”. Chaplin feleségével és négy gyermekével nap mint nap hosszú sétákat tesz és kitűnő egészségben készül megünne­pelni április 16-án 75. születés­napját. A honvédség és a község dolgozói megfeszített erővel védik a Tisza tokaji gátjait A Tisza felső szakaszán az árhullám lassan apad, de To­kajnál csütörtök reggel még mindig 821 centiméter magas vízállást mértek. A már tizen­egyedik napja tartó hatalmas áradat nagyon, igénybe vette az árvízvédelmi töltéseket, amelyek több helyen átáztak és szivárognál?. A csütörtök virradóra keletkezett kisebb- nagyobb álszivárgásokat, vala­mint vízfeltöréseket sikerült mindenütt homokzsákokkal el­zárni, a hullámverések ellen pedig több mint 50 kilométe­res folyószakaszon rőzséküte- gekkel védekeztek. A tiszai áradás legveszélyesebb góca még mindig Tokaj térségében van. Ezen a szakaszon a nagy víztől erősen átáztak a gátak, és megvédésük sokszoros erő­feszítést, hősi helytállást kí­ván a dolgozóktól. A veszé­lyeztetett árvízvédélmi tölté­seken már második napja dol­goznak a honvéd alakulatok és a község lakói. A gát meg­terhelésére a közeli tokaji kő­Helándö előtt befelezték a diósgyőri íriósor berendezéseinek bontását Lapunk tegnapi számában már ismertettük, hogy április 6-án megkezdték az LKM írió- bugasora berendezéseinek bon­tását. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói vállalták, hogy a 10 napos munkát öt nap alatt végzik el. A vállalat, valamint a besegítő LKM dol­gozóinak rendkívül jól szerve­zett, sok erőfeszítést kívánó te­vékenysége eredményeképpen tegnap délután két órára, az ígért öl nap helyett 3 nap és egy műszak alatt befejezték a nagy munkát, lehetővé tették, hogy az építők a tervezett idő előtt megkezdhessék a régi alapok bontását, az új építé­sét. A befejezés után ünnepélyes hangulatú röpgyűlés zajlott le, amelyen a vállalat igazgatója megköszönté a munkát, s ju­talomban részesítette a bontást végző dolgozókat. bányából uszályokon és gépko­csikon szállítják a köveket Megfeszített munka révén ed dig 400 köbméter bazaltkővel erősítették meg a Tokaj és'Ti szaladány közötti, mintegy másfél kilométeres átázott gát- szakaszt. Ezzel egy időben at Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság szakembereinek irányításával — Taktaköz biz1 tonságosabb védelmére — To­kaj és Tiszaladány között meg­kezdték az úgynevezett loka­lizációs vonal építését. Alig két nap alatt tízezer köbméter földet építettek be az új védő­vonalba. Az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság, a Tokajban folyó nagyarányú munkákon kívül, jelentős erőket mozgó­sított a dél-borsodi árvízvédel­mi töltések védelmére is. Ezen a folyószakaszon a Tisza még árad. Ezért a veszélyeztetett részeikre, Tisza tarján, Tiszake- szi és Tiszabábolna térségébe, több ezer homokzsákot, nagy mennyiségű terméskövet éá más védekező eszközt szállítot­tak ki, egyúttal bevetésre ké­szen áll kétszáz katona és at igazgatóság gépesített nehéz­árvízvédelmi osztaga is. HáronunaoMr- óra társadalmi munka A Borsod megyei parasstfiatalok tanácskozásáról Csaknem háromszáz falusi KISZ-fiatal gyűlt össze a me­gye különböző részeiből szer­dán, az MSZMP városi Bizott­ságának nagytermében, hogy megbeszélje a falusi KISZ- szervezelek helyzetét, tenni­valóit és az ez évi feladatokat. A meghívott vendégeket: Vaskó Mihályt, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkárát, Balogh Istvánt, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, Misi Sándort, a KISZ Központi Bizottság mezőgazda- sági osztályának vezetőjét és Schuszter Zoltánt, a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetőjét a megyei KISZ végrehajtó bizottsága nevében Lipcsey Attila megyei főagro- nómus üdvözölte, majd meg­nyitotta a tanácskozást. A fa­lusi KISZ-szervezetek felada­tairól, a KISZ eddigi munká­járól és további tennivalóiról Mónus Antal, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára beszélt. Több mint háromszázötven ifjúsági munkacsapat Tavaly szép eredmények szü­lettek. Az ifjúsági mezőgazda- sági versenyeken 11 652 fiatal vett 'részt, több mint 350 mun­kacsapatban. A'részvevő fiata­lok száma 40, az ifjúsági brigá­dok száma 24, a brigádokban dolgozó fiatalok száma 89 szá­zalékkal magasabb az előző éveknél. A falusi KISZ-szervezetek az őszi mezőgazdasági munkák megsegítésére 14 ezer fiatalt mozgósítottak, akik mintegy 60 ezer óra társadalmi munká­ban 10 341 holdról több mint 30 ezer q kukoricát, burgonyát, almát, szőlőt és 2175 köbméter silókukoricát takarítottak be. A megyei pártértekezlet, ha­tározata alapján a megyei KTSZ-bizottság védnökséget vállalt a rétek és legelők ápo­lása felett. A falusi fiatalság becsülettel eleget tett a fel­adatnak. A megyében több mint 46 ezer falun élő KISZ- tag és úttörő vett részt ebben a munkában, s mintegy 132 ezer holdnyi legelőt gvomtala- nítottak az elmúlt évben, 230 ezer óra társadalmi munkában. Ezzel országos hírnevet vívtak ki maguknak a borsodi fiata­lok, mert az ország 18 megyéje együtt nem tudott ilyen ered­ményt felmutatni. Ezek az eredmények a falusi KISZ-szervezetek fejlődését bi­zonyítják. Szervező munkájuk egyre szélesebbé és tudato- sabbá válik. Már észrevették, és tudják, hogy a termelési I­versenyek összefogják a fiata­lokat. Hég mindig alacsony a falusi KISZ-tagok száma Megyénkben mintegy 134 ezer KISZ-korosztályú fiatal él. 1545 alapszervezetben 56 085 fiatal tagja a Kommunista lí-j júsági Szövetségnek. Ez azt je­lenti, hogy a megyében élő fia-, lalok alig 42 százaléka KISZ-! 1 tag. Még rosszabb a helyzet falun. A falun élő csaknem 40, ezer fiatal között mindössze' 5334 KISZ-tag van. Tehát alig 15 százalék. Ennek több oka: van. Nincs céltudatos KISZ építőmunka minden tsz KISZ- szervezetében. Ezt mutatja at is, hogy 305 KISZ-szervezet, at úttörő felvételt leszámítva, mindössze 1098 fiatalt vett fel az elmúlt évben. A KlSZ-szert vezetek tevékenysége sok he-! ’yc-n nem elégíti ki a falusi fiatalokat, a KISZ-ben nem ta-: lálják meg szórakozási lehető-, ségeiket. Akadályozza a KISZ-' munkát az alapszervi vezető-; ségnél meglévő nagy fluk­tuáció is. 1963-ban a titkárok és vezetőségi -tagok 53 száza­léka cserélődött ki. Persze nem lehet egyszerre mindent elérni, szívós munká­val, még körültekintőbb szer­vezéssel azonban meg lehetn« sokszorozni a falusi KISZ- tagok számát. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az 5400 fa­lusi KISZ-tag mellett több mint 11 ezer fiatal vett részi ifjúsági munkacsapatokban, 5 a rét- -és legelőápolásban i5 tízezren segédkeztek. Ezek után Mónus elvlárs is­mertette a KISZ-re váró leg­fontosabb feladatot: minden erővel segíteni a mezőgazda­ság gyors ütemű fejlesztését. A beszámoló után többen hoz­zászóltak, elmondták KISZ' szervezetük eddigi eredmé­nyeit, nehézségeiket, s ez évi terveiket. Mónus elvtárs összefoglaló beszéde után az 1963. évi ter­melési versenyek értékelésére és jutalmazására került sor. Hat falusi- KTSZ-szervezet, H ifjúsági munkacsapat és 13 traktoros fiatal kápott 50 erei- forint értékben különböző tárgyjutalmat. A legnagyobb jutalom három varsói út, ame­lyet a traktoros fiatalok nyel­tek e] kiváló példamutató munkájukkal. (Juhász) EKTESlTttd Április 10-én, pénteken aste fél 8 órakor a TIT jog- és államtudo­mányi szakosztályának rendezés# ben jogászestet tartunk, melyen dP Antal ff y György egyetemi tanár, < szegedi József " Attila Tudomány- egyetem rektora A szocialista ál­lam- és jogfejlődés új vonásairól címmel tart előadást. ő, s Mátyás mester jelentik életemben az ács-ot. Mindket­ten kordbársony ruhát visel­tek annak idején, pirosak vol­tak, s^rös mackó termetükkel oly ügyesen „lovagoltak” há­rom-négy emelet magasságban, zsalukoszorún, vagy geren­dán, hogy az embernek a lé­legzete is elállt. S hogy isme­rik a szakmát... A glószi bérházak építésé­nél majd minden ács-brigád, de nem egyszer vezető építé­szek is tanácsukat kérték. S ők adtak szívesen, soha nem sajnálták tudásukat megoszta­ni. Talán ezért is lett Dóri Sán­dorból 12 évvel ezelőtt oktató, — ahogyan ml szólítottuk tisz­teletből: mester uram. Egy tu­cat év, bizony, nagy idő az! Türelmet, szeretetet kíván min­den perc attól, aki új ácsnem­zedéket akar maga után látni. A kohászati rekonstrukciós munkálatoknál segítenek most, a „fiúkkal” együtt. Nem 'mesz- sze onnan, ahová „plankjukat’’ leverték, hatalmas betonkeverő gyár dolgozik. Négy hatalmas keverő -naponta 300—350 köb­méter betont készít, s’ a ce­mentet tartálykocsikban hoz­zák .. . Elképzelhető, hogy a napi 300—350 köbméter beton­Mester uram... «•""mm«» ......iinimiuiiiimmilll|!|li|||||||||||||jj|||||||lk | 1 h oz mindennap zsaluzni kell, — hirtélen ki se lehet számol- - ni, mennyi lapméter deszkát használnak fel... És ebben , Dőri mester is sokat tesz, fiai- , val. Amikor bennünket oktatott, fiatal volt még. Bár kalapja ma is legényesen trónol büsz- ' ke tartású fején — bizony, a haj lassan elszürkül. — Tizenhárom csoportot sza- \ badítottam már... S tudod, hogy mi ebben a legszebb? — néz rám kutatőari. — Azt mondják, hogy jó, ácsokat ne­veltem. A java itt dolgozik, a megyében ... Barcikán. Özdon, Miskolcon ... Van olyan köz­tük, aki háromezret keres. Te tudod, ingyen nem adják a pénzt, háromezer forintért meg kell dolgozni... Közben a központ emberé­vel veszekszik: — Nincs anyagom ... Hogy ez itt? Früstökre, ha elég ... Mai tanulói? Fiatalok, s ügyesek, vagy gyámoltalanok. Még nemrég kezdték, a tasak már ott pompázik oldalukon, tele fényes szögekkel, de a sze­kerce, bizony, az még nem mindegyik kezében áll úgy, ahogyan azt Dőri mester meg­kívánja. Persze, van még idő, megtanulhatják a szekercct íorgatni, collstokka! egyenes vonalat húzni öt méteren,- pom­pás francia-erkélyeket, s lép­csőket zsaluzni,' s még rni min­dent, hogy aztán a mesterre se legyen panasz, amikor a „se­géd úr” önállóan dolgozik majd. Felelevenítjük az emlékeket, aztán elmegyünk, ki-ki a ma­ga dolgára. Búcsúzóul kis szemrehányással illet. — Te jó ács voltál... — ne­hezen mondja ki, látom, ami a szívén fekszik. — Tudod, akiket én tanítottam, majd mind megmaradtak a szak­mában ... S talán a régi példázódásait mondogatja magának, mint annak idején nekünk, pár he­tes ' ácstanulóknak: „Krisztus apja is ács volt, becsüljétek meg a szakmát... — s moso­lyogva utána tette. — De az ördög feleségének se adjatok ingyen forgácsot.. A -hatalmas betonkeverő gyár sürgetően dohog mögöt­tük, s köszönésünket is elnyeli., B. L. c Közieked Diósgyőrött, a Bartók Béla Művelődési Házban nemrégi­ben ankétot rendezett a Borsod megyei .Közúti Balesetelhárí­tási Tanács és a megyei rend­őrfőkapitányság közlekedési osztálya. Az ankéten a „vezess baleset nélkül” mozgalomban legjobb eredményt elért üze­mek, vállalatok gépkocsiveze­tőit jutalmazták vándorzász- lóval és oklevéllel. A mindin­kább szélesedő mozgalom sike­rét bizonyítja, hogy Varga János őrnagy hat üzem képvi­selőjének adott vándorzász­lót, húsz gépkocsivezető ugyancsak vándorzásziót ka­pott, 189 kocsivezetőnek pedig oklevelet nyújtottak át. * — Mennyi sofőr! Ég mind kitüntetett! — jegyzi meg az egyik kocsivezető a r,®k okle­vél, vándorzászló láttán. — Csak azt tudnám, hogy ezek merre kocsíkáznak! Mert az utcán nem őket kerülgetem, az biztosi * Kristóf András őrmester igen jól sikerült előadása néhány, minden másnál hatékonyab­ban agitáló adatot is tartalma­zott Érdemes ezek közül idéz­ni néhányat. Például: Az or­szág területén minden negyve­nedik percben töriénük egy közlekedési baleset, minden ötvenedik percben megsérül egy ember és minden 12 órá- Wn meghal valaki. Elszomorí­!ésí ankét tó statisztika. Ami szintén el­szomorító: mi, Borsod megyei­ek ugyancsak hozzájárulunk ennek a. statisztikának növelé­séhez: megyénkben az elmúlt évben 992 közlekedési baleset történt. A halálos áldozatok száma: 74! Tegyük még hozzá, hogy ezeknek a baleseteknek legnagyobb részét a gépkocsi- vezető gondatlansága okozza. Kristóf őrmester az adatok ismertetésénél sem tekintett jegyzetbe. „Kívülről” tudja mindegyiket. Hányszor mond­hatta már el a fentieket is, a többit is ltocsivezetók előtt? De elégszer nem mondhat­juk el soha. * A rendőrségi kocsival jö­vünk Miskolc felé. A kocsit nem nehéz felismerni hang­szóróiról, és nem utolsósorban arról, hogy rá is van írva: Rendőrség. A.z egyik mellékút- cábó! lovaskocsi kocog elénk. Mintha ott sem lenne a köte­lező megállást jelző tábla, ki­kanyarodik az útra, alig pár méterrel előttünk. — Ha a kocsis nem rendőr­ségi autót lát közeledni, akkor direkt belehajt? A vezető kapcsol, újra gázt ad. A válasz csak ennyi: — Hajjaj... Bizony azokat a számadato­kat jó lenne mindenkinek az orra elé tenni... (pt)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom