Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

eszakmagtarorszäg Szerda, 1364. április S. Á falusi felnőttoktatásról Manapság elég gyakran em­legetett téma a felnőtt dolgo­zók oktatásának kérdése. Olyan vélemény is elhangzott rnár: nem túl sokat foglalko- zünk-e vele? A felnőttoktatás jelentősé­gét és a megvalósítás még hác- ralévő és nem is rövid távú, még kevésbé könnyű felada­tait tekintve, azt kell monda­ni: a felnőttoktatás társadalmi érdek, megoldása társadalmi feladat, amelynek eredmé­nyeiről, nehézségeiről, örö­meiről, gondjairól, az ezzel kapcsolatos munka tapasztala­tairól megyénk társadalmát rendszeresen tájékoztatni el­sőrendű kötelességünk. Az eredmények nem lebe­csülendők. Megyénkben 1959— 1963 között ötszörösére emel­kedett kenység kapcsolatának, köl­csönhatásának megértéséhez. A mezőgazdasági mun- katerületen dolgozók je­lenleg nincsenek érdekelve abban, hogy 'magasabb mű­veltséget szerezzenek és ennek érdekében vállalják munká­jukon, családi gondjaikon túl a tanulással járó elfoglaltsá­got, áldozatot. Nagy részük munkabeosztása nem olyan, hogy az iskolába rendszeresen eljuthassanak. Különösen gon­dot jelent ez az állattenyész­tésben foglalkoztatottaknál. Sőt, nem egy esetben az isko­lába járás anyagi hátrányt je­lent számukra, a munkaidő kiesés miatt. Munkaegység jóváírás, jutal­mazás a tanulásban kiemel- 7eTnöttoktatásban !^rJÖ dolgozók részére, egy-két falusi értelmiség egészének segítő tevékenysége igen gyü­mölcsöző lehetne. Kulturális hetek özdoíi (Tudósítónktól.) Harmadízben rendezi meg az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottsága és a A művelődési otthonokat,! Liszt .Ferenc Művelődési Ház klubokat, könyvtárakat egyre | az ózdi kulturális heteket. A résztvevők száma. Csak általá nos iskoláinkban az 1982—63. évi 6639 hallgatóval szemben 11 547 felnőtt dolgozó tanul, vagyis egy év alatt csaknem megkétszereződött a tanulni vágyó munkások száma. E né­hány adat mögött meg kell látni azt a sok-sok munkát, dicséretes erőfeszítést, lelkes összefogást, gyakran áldozat­vállalást, amely ezeket az eredményeket létrehozta. Az eredmények behatóbb vizsgá­lata azonban feltárja a tanul­ságokat, a munka gyengéit, és mutatja a tennivalókat is. Ezekről szólok a továbbiak­ban. A közelmúltban megyénk 135 mezőgazdasági jellegű községében vizsgáltuk meg a felnőttoktatás helyzetét. Be­szélgettünk helyi vezetőkkel, továbbtanuló dolgozókkal, pe­dagógusokkal. A tapasztalatok és tanulságok leglényegesebb­jei a következőkben összegez­hetők: Nem kielégítő a felnőtt­oktatásban résztvevő mezőgazdasági dolgozók ará­nya. a fejlődő agrotechnika, a mezőgazdaság gépesítése vi­szont sürgetően követeli a korszerű szakmunkásképzést, amelynek egyre inkább nél­külözhetetlen feltétele az ál­talános műveltség alapját je­lentő VIII. osztály elvégzése. Ennek ellenére a felnőttokta­tásban résztvevő mezőgazdasá­gi dolgozók az összlétszámnsk csak mintegy negyedrészét te­szik ki, ami rendkívül kevés. A falusi hallgatók összetéte­lét vizsgálva, még egy elgon­dolkodtató adatról kell emlí­tést tenni: a nők aránya a fa­lusi felnőttoktatáson belül igen alacsony, a falusi hallga­tóknak csak 25 százaléka, bár a mezőgazdaságban igen sok i nő dolgozik és nem kevés a fiatálabb korosztályba tarto­zók száma sem. Korántsem megnyugta­ss? tó a termelőszövetkeze­tek vezetőinek iskolai végzett­sége, Például a szerencsi járás tsz-elnökei 47 százalékának,' a brigádvezetők 70 százalékának nincs meg az általános iskolai (VIII. osztály) végzettsége. Sajnos, ez az arány még nem is a. legrosszabbak közül való. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi vezetők szemé­lyes jó, vagy rossz példája döntő módon befolyásolja egv- egy község, tsz felnőttoktatási helyzetét. Ahol a vezetők ta­nulnak, ott nincs baj a tagság­gal, viszont a negativ „példa- mutatás” is erősen rányomja bélyegét a felnőttoktatás sike­rére. Nehéz a tanulás fontos­ságáról meggyőzni a tsz-tagot egy olyan elnöknek, aki maga nem tanul, vagy aki beiratko­zás után elsőnek morzsolódik le az iskolából. A falusi felnőttoktatás prob­lémáinak megvitatására a kö­zelmúltban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa tanácskozást tartott, amelyen a . 79 meghí­vott tsz-elnök közül csak há­rom jelent meg. Nem sokkal később mezőcsáti próbálkozá­sunkat érte hasonló kudarc, amikor 28 tsz-kultúrfelelős közül csak öt tett eleget a meghívásnak. Úgy vélem, a helyi vezetők szemlélete helyes irányba va­ló megváltoztatásának még igencsak a kezdetén vagyunk. Igen sok meggyőző szóra lesz még szükség a műveltség, a tudás, a termelés, a termelé­dicséretes kezdeményezésen túl (a mezőkövesdi járás né­hány tsz-e, az edelényi Alkot­mány Tsz) ismeretlen fogalom, pedig a kulturális alap lehető­séget nyújtana erre is. A rendezvények össze­fai? hangolatlansága szintén gond a falusi felnőttoktatás­ban. A falusi dolgozók általá­nos és szakműveltsége emelé­sének, egyébként helyes és szükséges . feladatából kiindul­va a különféle szervek és szer­vezetek vitathatatlanul jó­szándékból, de nem egyszer egymással versengve, s éppen ebből adódóan, gyakran egy­más tevékenységét nehezítve igyekeznek a mezőgazdasági dolgozókat a művelődésbe be­vonni. A megvizsgált községek je­lentős részében még mindig egymást érik a különféle ösz- szehangolatlan rendezvények. Vannak esetek, amikor 3—5 rendezvény jut egy estére és a résztvevők nem egyszer az es­ti iskola hallgatói. A rendezvények összehango­lásának meg lehet, de meg is kell találni a módját, mégpe­dig abból az alapelvből kiin­dulva, hogy valamennyi okta­tási forma alapjául kell tekin­teni az általános iskola elvég­zését. A dolgozók tanulásának segítése ma még nem elég hatékony. Leszűkül az egyébként is túlterhelt pedagó­gus kizárólagos munkájává. A inkább a tanulás segítésének bázisává kell kialakítani. Az ismeretterjesztés' tematikájá­ban is fokozottabban kell fi­gyelembe venni a továbbtanu­ló dolgozók tanulásának segí­tését. A munkahelyektől e vo­natkozásban elsősorban anyagi támogatást várunk, mivel a népművelési intézmények gyakran anyagi feltételek hi­ányában nem tudják megszer­vezni a korrepetálást.-a A felnőttoktatás társa­(§$ dalmi üggyé tétele még nem valósult meg a feladat je­lentőségének megfelelő módon. A különböző szintű társadalmi szervek segítő tevékenysége ma még nem terjed túl a szer­vezési, előkészítési feladato­kon. A továbbtanulásra moz­gósítás idején nagyszerűen dol­goznak, • de ezzel legtöbbször be is fejeződik tevékenységük. Nem kísérik figyelemmel a tanulás eredményeit, gondjait, nem segítik a tanulási feltéte­lek biztosítását, kevés a bizta­tó. ösztönző, segítő szó, vagy a helyénvaló bírálat. Nincs meg a munkahely és az iskola kö­zött a folyamatos és szoros kapcsolat sem. A jelen tanév a felnőttokta­tás távlati terve megvalósítá­sának első esztendeje. Sikeres befejezése közös erőfeszítéssel biztosítható. Egyúttal az itt vázolt néhány tanulság és ta­pasztalat, úgy.vélem, némi se­gítséget jelenthet a jövő év- előkészítő munkájához mind­azoknak, akik népünk általá­nos műveltsége emeléséért ed­dig tettek és ezután is tenni kívánnak. Meggyőződésem. hogy a meglévő nehézségek és hibák ellenére megyénkben a felnőtt- oktatás távlati és soron lévő feladatai végrehajtásának reá­lis lehetőségei adattak, és a .széleskörű társadalmi összefo­gás folyamatosan ható segítsé­gével nemcsak mennyiségi, hanem egyre inkább minőségi tekintetben is megvalósíthatók. . Dr. Hetényi György felszabadulási ünnepséggel megkezdődött kulturális hetek gazdag programjában külön­böző irodalmi, zenei és művé­szeti rendezvények, kiállítá­sok szerepelnek. A kulturális betek során a Miskolci Nem­zeti Színház, valamint a Vasas Központi Művészegyüttes ven­dégszereplésére is sor kerül Özdon. es Pályásat művelődési hás meg tervesésére Az Építésügyi Minisztérium a Művelődésügyi Miniszté­rium pályázatot hirdet 300 sze­mélyes művelődési ház típus­tervért: k kialakítására. A ki­írást már átvehetik az érdeklő­dök az Építésügyi Miniszté­rium tervezési főosztályán (Bu­dapest, V., Beloiannisz utca 2—4.), s ugyanide kell majd el­küldeni a kész terveket kizáró­lag postán és „Művelődési ház” felirattal, legkésőbb június 25-ig. A legjobb munkák díja­zására 105 000 forintot irányoz­tak elő. A legmagasabb díj ösz- szege nem lehet több 30 000 forintnál, a megvásárolt ter­vekért legalább 5000 forintot fizetnek. A pályázat eredmé­nyét legkésőbb július 20-ig hoz­zák nyilvánosságra. Kézikönyv a tanácstagoknak « ® «, |S gyes kis könyvecske forog ezer kézen a. mezőcsáti w járásban. Községi, járási és megyei tanácstagok kap­ták meg Az állandó bizottságok munkája című kiadványt, amelyet három tanácsi dolgozó: dr. Kertész István, a járási tanács vb-titkára, Halász Béla, a mezőcsáti községi tanács vb-titkára és dr. Grcisz László, a járási tanács titkárságá­nak főelőadója szerkesztett. Bevezetőjében a brosúra a kö­vetkező alapelveket mondja ki: „Az államhatalmi szervek: feladata, hogy neveljék az embereket, tanítsák jogaik meg­ismerésére, kötelezettségeik teljesítésére. Az állam ereje a tömegek tudatosságában rejlik. Az állam akkor erős, ha a tömegek tájékozottak, véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan tesznek. Ha a tanácstagok is­merik az alkotmányban, biztosított jogaikat, a vezetők töre­kednek a legszélesebb demokráciát érvényre juttatni, s a tanácstagok teljesítik a választásból iájuk háruló kötele­zettségeket; ha megbeszélik a lakossággal a tanács elé ke­rülő ügyeket, részt vesznek a határozatok hozatalában, majd ismertetik azt a lakossággal és bevonják őket a végrehajtás­ba, akikor nagyban hozzájárulnak maguk és a társadalom fejlődéséhez. Az alkotmány-törvény ugyanis előírja, hogy a helyi ta­nácsok munkájukban közvetlenül támaszkodjanak a lakos­ságra, biztosítaniok kell a dolgozók tevékeny részvételéti kezdeményezését, ellenőrzését. A tanácstagoknak meghatá­rozott munkát kell tehát kifejteniük, s ennek egyik legalkal­masabb formája az állandó bizottságokban való tevékeny­kedés. A könyvecske, amelyet a három tanácsi dolgozó irt és szerkesztett, világos, közérthető fogalmazásban taglalja az állandó bizottságok munkáját, jelentőségét, működését és munkamódszereit. Nagyszerű segédeszköz a tanácstagok számára, és nem árt bizony, ha a tanácsi dolgozóink is for­gatják. A kezdeményező szerep dr. Kertész Istváné, aki egy­szer már önállóan is írt egy hasznos könyvecskét, amely a termelőszövetkezetek belső életének rendjével foglalkozik. Ö mondta el,1 hogy amikor Mezőcsátra került, ismerkedési szándékkal tizenkét tanácstitkárt hívott meg a járási ta­nácsira. Munkájukról, saját tevékenységükről beszélgettek; ezen a beszélgetésen született meg a brosúra-szerkesztés gondolata. A két társ. Halász Béla és dr. Greisz László segítségé­™ vei a már említett könyvecske hamarosan elhagyta a nyomdát. A harmadik pedig most készül: ennek még csak a vázlatát mutathatták meg: „A céltudatosság, tervszerűség érvényesülése a községpolitikai feladatok megoldásában” —• ez lesz a címe. Érdeklődve várjuk. O. Sí. fi szovjet ipar a Biiiapesti Nemzetközi Vásárén Milyen ipari újdonságok be­mutatásával készül a. szovjet külkereskedelem a Budapesti Nemzetközi Vásárra? — ezzel a kérdéssel fordult az MTI munkatársa a Városligetben már épülő szovjet pavilon igazgatójához, M. Lvovhoz, aki a következő tájékoztatást adta: Az 1964. évi Budapesti Nem­zetközi Vásáron a szovjet ki­állítási anyagot 2100 négyzet- méter alapterületű új pavilon­ban és ezer négyzetméter nyi­tott térségen helyezzük él. Hét­száz szovjet vállalat küldi el termékeit s a több mint két­ezer kiállítási tárgy tükrözi majd a szovjet ipar gyoris- ütemű fejlődését. — A hagyományos szovjet exportcikkeken, köztük a hen­gerelt acél árukon és csöveken, a színesfémeken, a vasérckon- centrátumon, a mangánércen, az antraciton, a kokszon, a. műtrágyákon kívül pavilo­nunkban sok újfajta gépet és egyéb ipari berendezést is be­mutatunk. — A magyar nőket, bizonyára érdeklik majd háztartási gé­peink is. amelyek között meg­tekinthetik az újformájú ZIL hűtőszekrényt, a Szaratov-4-et, a Minszk ás a Miszíru elneve­zésű hűtőgéptípusokat és a félautomatikus mosógépet. Az Egészségügyi Világszervezet Napja Harc a gümokór leküzdéséért Az Egészségügyi Világszer­vezet, a WHO minden évben április 7-én rendezi meg az egészségügyi világnapot. Az egészségügyi világnap ebben az évben a gűmőkór elleni küzdelemre hívja fel a figyel­met és mozgósítja világszerte az egészségügyi szerveket. Ezt az a szomorú tény is indokol­ja, hogy. a WHO becslése sze­rint ’ .a világon még, mindig 19 —15 millióra tehető a fertőző gümökóros betegek száma és évi 2—•? millió új esettel lehet számolni. A halálozás is eléri még az évi 1—2 milliót. A gü- mőkór nagyrészt szociális probléma, ezért a gazdaságilag gyengén fejlett országokban legtöbb a tennivaló. Mutatja ezt az is, hogv míg a gyengén fejlett or­szágokban a 14 éven aluli gyermeklakosság több mint 70 százaléka átesik a fertőzésen, a gazdaságilag fejlettebb or­szágokban ez két százalék kö­rül mozog. Ennek, ellenére nincs Földünkön olyan ország, amely a gümőkórt már leküz­dötte. Olyan ország azonban több is van, amely eredmé­nyeivel bizonyítani tudja, hogy a kór a ma ismert eszközökkel Csempeüzemet építenek Sárospatakon megelőzhető, gyógyítható és felszámolható. A WHO szervezetében több nagy jelentőségű törnegkísérle- tet végeztek különböző orszá­gokban. Többek között megál­lapították: függetlenül attól, hogy a fertőző forrást a beteg­ség felderítése után intézetben helyezték el. vagy otthon ma­radt, a. veszélyeztetett gyerme­kek megbetegedési aránya azonos volt. Fertőződésük te­hát már a. fertőző forrás felis- rnerése előtt megtörtént Ez a tény a yédelmet nyésjtó BCG-oItások jelentőségét húzza. alá. De fi­gyelmeztet a betegség korai felismerésének fontosságára is. A beteg korai felfedezésével megakadályozható, hogy fer­tőző forrássá váljék. Egy má­sik vizsgálat, kiderítette, hogy a. hatásos gyógyszert szedő be­teg kevésbé fertőző. Kiderült az is, hogy a felnőttkori meg­betegedések többsége a. gyer­mekkorban elszenvedett fertő­zés kiújulása. Hazánk gümőkór-helyzete a felszabadulás előtt igen súlyos volt. Ennek oka az akkori tár­sadalmi rendszer, másrészt a hatásos gyógyszerek hiánya. Gümokór elleni küzdelmünk az 'utolsó másfél évtizedben a. nagyhatású .gyógyszeres keze­lés és egyéb, főképpen gazda­sági és szociális tényezők kö­vetkeztében nagy eredménye­ket hozott. A halálozás az ! 038-as 14 tízezrelékröl 1962- ■re 3 tízezrelékre csökkent. Kü­lönösen a. legfiatalabb korosz­tályok halálozása csökkent nagymértékben. A gümokór a gyógyszeres kezelés hatására olyan megbetegedéssé vált. amely általában csak az ónéig korban okoz halálos kimene­telt- Az utóbbi öt évben már a megbetegedések száma is csökkenő tendenciát mutat. A gyermekek megbete­gedési arányának csökkenése kedvező jel. mert általános tér­vény, hogy a gűmőkór vissza­szorulását elsőnek a legfiata- la,bb évjáratok megbetegedési számának csökkenésén lehet lemérni. Országunk tüdőgondozód 134 ezer beteget tartanak nyilván, Az évi űj megbetegedések szá­ma 23 ezer. Az új esetek 27 százaléka fertőző. Ezek alap­ján — eredményeink ellenére is — hazánkban a gűmőkór népbetegség. A gűmőkór hely­zet és a. leküzdésére szolgáló kórház-hálózat színvonalának egybevetéséből adódik, hogy jelenleg a kór leküzdésének előkészítő szakaszában vat gyünk. Néhány évre még szük­ségünk van alihoz, hogy meg­teremtsük a betegség leküzdé­sének valamennyi feltételét. A jelen szakaszban széles körben kell alkalmaznunk a BCG-ol- tást, már újszülött korban kezdve. A gépi szűrővizsgála­tokat. ki kell terjesztenünk a» egész lakosságra. Egyre javuló ágyhelyzetünk lehetővé teszi, hogy minden új beteg gyógy­kezelését kórházban kezdhes­sük és lehetőleg a gyógyulásig ott is tartsuk. t Az elmúlt évek és a jele» munkája, a költséges befekte­tések és különösképpen ha­zánk szociális. gazdasági fejlődése bizakodóvá tesz ben­nünket.: a társadalom segítsé­gével. szívós munkával vissza­szorítjuk hazánkban a gümő­kórt. SZIK HÁZ MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ Április 8: Marica gr41n6 Cl). Odry bérlet. Április D: Don Quijote (7). Egye­temi bérlet. Április 10: Don Quijote (7). Blaha bérlet. Április 11: Anna-bá! (3). József Attila lfj. bérlet. Az ember tragé­diája (fél 8). Bérletszünct. Április 12: Játék és igazság (de. 10). Ady E. bérlet. Marica grófnő (3). Bérletszünet. Marica grófnó (fél 8). Shakespeare bérlet. KAMARA SZÍNHÁZ Április hóban nincs ciöadás. Tanácstagok fogadóórái Miskolc várod tanácstagok: Április 9: Cseszár Vilmos, Budai J. u.t Gyógypedagógia, 16 órakor; Szcgcczky András, 1"V. kér., Van- czák J. u. 13., 17 órakor. Április 10: Bén völgyi Ferenc» XI. kér., nyirjesi pártszervezet, 12 órakor: Hudecz Sándor, Patyolat V. kultúrterrhe, Győri-kapu 48—50.j 37 órakor; Vértesi György XV. kér.» Park u. 4. T. em.f 17 órakor. Április llj Ladányi Sándor, IXT« kér.. Kistábornok u. 32., Kohóipadi Technikum, 17 órakor. Április 13: Csajághy János, Kös^ domb u. 9., 38 órakor; Szabó X& zsef, Szeles u. 79.; órakor. X. em, is.» ti is. kiválóan alkalmas az uj . üzeni" létesítésére. Ezenkívül a sárospataki hegyekben . lévő kaolinbányákat fel lehetne újí­tani, s ha hozzávesszük a Zemplén-hegység közeli részein működő ásványbányákat, nyil­vánvalóvá válik, hogy a létesí­tendő üzem nyersanyagszük­ségletét is könnyűszerrel ki le­het majd elégíteni a zempléni bányákból, s ez igen nagy költ­ségmegtakarítást jelent, SÁROSPATAK vezetői, dol­gozói nagy reményeket fűznek az űj üzem felépítéséhez, s a járási és- megyei vezetők is mindent elkövetnek, hogv az első nagyobb üzem létesítésé­vel Sárospatak végre elindul­hasson a fejlődés útján, amely Borsodnak ezt a híres diákváro­sát gazdag történelmi, kultu­rális múltjánál fogva a jelen­ben is méltán megilleti. (h. }.) saiban az ipar decentralizá­ciója során jelentős gyárak, üzemek épülnek, addig Sáros­patakra egyetlen ipari létesít­ményt se telepítettek. Végre talán megtörik a jég, és ha az illetékesek rajta tartják sze­müket, Sárospatak' is megkapja az első jelentősebb ipari üze­met, egy íalicsempe-gyárat. A Finom Kerámiaipari Or­szágos Vállalat ugyanis vidé­ken kíván egy 500 munkást foglalkoztató üzemet létesíteni. Habuda Ádám vezérigazgató a vállalat szakembereivel több helyen is szemlét tartott, és megállapításuk szerint Sáros­patak a legalkalmasabb a csempeüzem felépítésére. De ezt kívánja a népgazdasági ér­dek is. Hiszen Sárospatak év­századokon át országos hírű kerámiaiparral rendelkezett. Ma is működik egy kisebb cse- répkályhagyára, amelynek te­lepe a mögötte fekvő telekkel együtt, közlekedés tekintetében SOK SZÓ esik mostanában Sárospatakról. Nemcsak a hely­beliek, hanem az ország külön­böző vidékeiről itt megforduló turisták, kirándulók, a tudo­mányos értekezleteken, kultu­rális szemléken résztvevő hazai és külföldi vendégek is szóvá teszik a híres' diákvároska. je­lenlegi elmaradottságát, azt a szegényes környezetet, amely a Rákóczi-vár. az ősi kollé­gium, a gyönyörű hegyaljai táj megtekintésére érkező látoga­tókat Sárospatakon fogadja.. A községi tanács a maga sze­rény költségvetésével nem tudja megoldani a ráváró fel­adatokat, ezért most a járási és a megyei tanács is kezébe vette Sárospatak sürgős fejlesztésé­nek ügyét. A történelmi és kulturális emlékekben gazdag község el­maradottságának egyik fő oka kétségtelenül az, hogy amíg Borsod és az ország más, sok­kal kisebb községeiben, váró-.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom