Észak-Magyarország, 1964. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-19 / 91. szám
m BSJSAKMAOTARORSKAO Vasárnap, 1964, április 19, Szovjet—lengyel közös nyilatkozat ■ A lengyel párt- és kormány- küldöttség moszkvai látogatásával kapcsolatban szovjetlengyel közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint a tárgyalásokon megmutatkozott, hogy .1 felék nézetei teljesen megjegyeznek valamennyi megvitatott kérdésben. A továbbiakban a felek célszerűnek tartják, hogy előkészítsék az 1945-ben megkötött szovjet—lengyel barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés újabb húsz évre való meghosszabbítását. A küldöttségek megállapí- //..íúk, hogy külpolitikai té■ n mindkét ország fő feladaváltozaílanul harcolni a bé- ■y . fenntartásáért, a termonuk- ••ts . háború veszélye ellen, v közös nyilatkozat kiemeli . agyverkezési hajsza meg- ' t tetősét. Ugyanakkor mindkét részről ’..mutattak arra, hogy továbbira is szívós harcot kell folytai a hidegháború még min- áig befolyásos erői ellen. ■ Szükségesnek tartják a gyarmati rendszer végleges felszámolását. Az'SZKP és a LEMP képviselői eszmecserét folytattak a két párt kapcsolatairól és a .'nemzetközi munkásmozgalom időszerű problémáiról. Megállapították, hogy helyesnek bizonyult az az elemzés, amelyet az 1957. és az 1960. évi moszkvai nyilatkozatok adtak a mai világ fő problémáiról. A közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői támadást indítottak a marxista—leninista elmélet stratégiai és taktikai alapjai ellen, a testvérpártok által korunk legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban együttesen kidolgozott értéés következtetések elkelések len. A kínai vezetők szakadár akciók útjára léptek. Ez a gyakorlat, amely a szocialista tábor, a világot átfogó munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom antiimperialista világfrontjának egysége ellen irányul, rendkívül ártalmas és veszélyes. Az SZKP és a LEMP továbbra is állhatatosan harcolni fog a szocialista tábor és az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért, — hangsúlyozza a közös nyilatkozat. Saigons’ „tűzijáték” Rusk tiszteletére Saigon belvárosában szombaton bombarobbanás döreje töltötte be a levegőt — éppen altkor, amikor Rusk amerikai külügyminiszter úton volt Khan tábornok, dél-vietnami diktátor külügyminisztériumának épülete felé. Rusk tartózkodási helyétől alig néhány épülettömbbel távolabb felrobbant bombát egy arra haladó amerikai katonai csapatszállító kocsira dobták. A bomba repeszei két amerikai katonát megsebesítettek. Magyar—ciprusi keresKeüeiRil egyezmény Nicosiában aláírták a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság 1964. évi kereskedelmi egyezményét. A felek kölcsönösen 500—500 ezer angol font értékben cserélnek árut. Erhard utazzék Maszkvátsa A Szabad Demokrata Párt észak-rajna-vesztfáliai tartományi kongresszusán Willi Weyer, a párt alelnöke éles támadást intézett a keresztény- demokraták politikája ellen, s hangoztatta, a Szabad DemokÄ nehézipar éÜŰS£@BK@Í A Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok közül 1963. évi eredményeik alapján élüzem cím kitüntetést kaptak megyénkből a Borsodi Szénbányászati Tröszt miskolci és szuhavölgyi üzeme és az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat. A final Táros-delegáció szoEiBliaíi programja : .Tampere város küldöttsége a szombati napon ellátogatott a Szentpéteri-kapui kórházba. A •vendégeket elkísérte Cri- bovszky L,ászióné, a városi tanács elnökhelyettese és dr. Ra- kaczky László, a városi tanács ■egészségügyi osztályának vezetője. A város egészségügyi helyzetéről dr. Ralcaczky László adott rövid ismertetőt, ezután dr. Szabó István igazgató főorvos vezetésével vendégeink megtekintették a város legújabb egészségügyi létesítményét. A finn város-delegáció tagjai elismeréssel nyilatkoztak a jól berendezett osztályokról, különösen az Orthopéd-rehabi- litációs osztály műszerezettségéről. Yrjő Silo, a tamperei Társadalomtudományi Főiskola igazgatója több kérdést tett fel a társadalombiztosítás magyar- országi gyakorlataival kapcsolatban. A vendégek délután Lillafüredre és Garadnára kirándullak. rata Párt főfeladata az, hogy megakadályozza a CDU—CSU „kizárólagos uralmát”. „Ha a legközelebbi választásokon a CDU—CSU megszerezné az abszolút többséget, Erhard teljesen Strauss bajor-cimboráinak kezébe kerülne” — hangoztatta a párt alelnöke, majd felszólította Erhardot, hogy „utazzék mielőbb Moszkvába és tárgyaljon személyesen Hruscsov miniszterelnökkel”. Egy mondatban A SZOVJET fővárosban tanuló ázsiai, afrikai és latinamerikai diákok nemzetközi szolidaritási találkozót rendeztek. A FRANCIA Kommunista Párt lapja, az Humanité fennállásának 60. évfordulója alkalmából a moszkvai Pravda üdvözölte a lap munkatársait, szerkesztőit és olvasótáborát. A LEGÚJABB becslések szerint a jugoszláviai földrengés több mint kilencmilliárd dinár anyagi kárt okozott. A CSANG KAJ-SEK-klikk pénteken bejelentette, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Kongói Köztársasággal, mert elismerte a népi Kínát. SZOMBATRA virradó éjszaka befejeződött a belga orvosok 17 napja tartó reakciós sztrájkja. A KELET-PAKISZTÁNI Gorái folyón pénteken elsüly- lyedt egy hajó, huszonegy személy vízbefuiladt, kilencen kiúsztak a partra. ÖTVENÖTEZER ember tüntetett pénteken Buenos Airesben á kongresszusi palota előtt, és követelték a dolgozók életkörülményeinek megjavítását. ÚJABB tárgyalások indulnak Panama és az Egyesült Államok között. DE GAULLE megbetegedett és előreláthatólag mintegy tíz napig marad kórházi ápolás alatt, de lábbadozása idején sem láthatja el államfői teendőit. Pompidou helyettesíti. Megkezdődött a Magyar Vöröskereszt kongresszusa Szombaton délelőtt Budapesten .megkezdte tanácskozásait a Magyar Vöröskereszt II. országos . kongresszusa. A kongresszuson 400 küldött, mintegy 250 meghívott és 100- nól több vendég, valamint a külföldi vöröskeresztes szervezetek képviselői vesznek részt. Cs ■ Dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt elnöke nyitotta meg a kongresszust. Ezután Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára számolt be. A beszámoló után dr. Soóky László, a Vöröskereszt főtitkárhelyettese ismertette az alapszabály-módosítási javas. Május közepén az írásbelii érettségi vizsga A gimnáziumok negyedik osztályaiban május 9-én lesz az utolsó tanítási nap. Az írásbeli érettségit május 14—20. a szóbeli vizsgákat pedig június X—25 között tartják. Nem .kell írásbelire mennie annak a jelöltnek. akinek az adott érettségi vizsgatárgyból a második, harmadik és negyedik évfoVÍV AT ACADEMIA, VIVANT PROFESSORES...! ság elnöke számolt be a bizottság munkájáról. A beszámolót vita követte. A tanácskozás ma, folytatódik. A z újságolvasó miskolciak közül talán még sokan emlékeznek a Népszabadság januar 9-i számában, Terényi Éva tollából megjelent „Miskolc: egyetemváros” című Cilikére. A téma nemcsak számunkra fontos, akik itt élünk és dolgozunk Duduj kániában, hanem a város további fejlődése szemszögéből is. A Mi Egyetemünk szerkesztősége szükségesnek tartotta, hogy az említett cikkre érkezett reflexiókat közölje. Lapunk hasábjain nagyon sok érdekes gondolat, vélemény és javaslat látott napvilágot, melyekből kitűnt, hogy az egyetem oktatóit és hallgatóit egyaránt élénken foglalkoztatja ez a téma. Sajnos, a nagyközönség erről talán mit sem tud. Meg kellene találni A Mi Egyetemünk városi terjesztésének módját és lehetőségét. Ezzel is egy lépést tennénk előre a közös cél felé. Cikksorozatunkban nem kívánunk a felmerült problémák elemzésével foglalkozni. Azzal a céllal jelentkezünk Miskolc város lakossága előtt, hogy hagyományainkkal, szokásainkkal, a diákévek mosolygós emlékeivel ismertessük meg , az olvasót. Az ifjúkor küzdelmes éveit hamar elfelejtjük, de boldog perceit örökké fogjuk emlegetni. Ez kapcsol össze Öreget és fiatalt, múltat és jelent. mai ifjúságra előszeretettel mondják ki a döntést: felelőtlen. Kiváltságnak veszi azt a helyzetet, amelyben él, s mint ilyen, nem törődik azzal, hogy életmegnyilvánulásai milyen irányúak, s milyen azoknak a yisszhangjuk. Időnként magára döbben. Tudatára jön annak, hogy hasznos elem lehet — s ilyenkor komoly munka végzésére képes. Mi, akik Miskolciéi és Alma Materünktől, az 1963/64- es tanévben búcsúzunk el, szerfctnénk elindítani egy folyamatot, melynek alapgondolatát az ifjúság számára Kölcsey fogalmazta meg a következőképpen: „Ki csak társasági mulatságokban akar ragyogni, vagy éppen tudatlanok által akarja magát bámultatni, az könnyű módon elérheti célját, de értelmesektől megvettetik. Hogy a dologhoz értők előtt méltólag felléphess, hogy ismereteid mind magadra, mind másakra jóltevőleg hassanak: hosszú, fáradalmás munkára kell elszánva lenned,” A városnak minden bántó cél és él nélkül hadd idézzük a Parainesis két sorát: „A sokaságot szokás és előítéletek tartják fogva; s azoktól megszabadulni a lélek restsége nehezen engedi.” A város és az egyetem minél szorosabb, barátibb, családiasabb kapcsolatának kiépítésében még nagyon sokat lehet és kell tennünk. Jelenleg még, sajnos, azt kell mondanunk, hogy az ismerkedés kissé hosszúra nyúlt stádiumában vagyunk. A bányász—kohász hagyományok nehezen idomulnak a megváltozott környezethez, s a kialakulóban lévő gépész-szokások, az „új hagyományok’’ sem merítik ki a speciálisan Miskolc adta lehetőségeket. Ügy gondoljuk, hogy az öreg diákmesteremberek életének derűs oldalát bemutatva, közelebb tudunk férkőzni a miskolci emberek szívéhez, mint néhány „meggyőző” újságcikkel. melyekben a baráti kapcsolat kialakítását gátló körülmények statisztikai halmazát rögzítjük. Szeretnénk remélni, hogy cikksorozatunk az első lépés lesz, mellyel Miskolc, az egyetemváros és az egyelem kilép az „ismerkedés” időszakából. Fáik Miklós V. éves olaj mérnök, hallgató, a Valeta Bizottság tagja latot, majd Tóth Kálmánná, az lyamban a tanév végén jeles országos számvizsgáló bízott-1 osztályzata volt. Borsodi művészek az áj Derkoviís-ösztöndsjasok közöli Már ismerettes, hogy a napokban született meg a döntés a Derkovits-ösztöndíjak odaítéléséről. Mintegy hatvan művész háromszáz alkotásának felülbírálása után két festőművésznek, két grafikusművésznek és két szobrászművésznek Ítélték oda a három évi anyagi gondtalanságot és nyugodt alkotómunkát biztosító ösztöndíjat. Örömmel regisztráljuk, hogy a két jutalmazott grafikusművész miskolci: Barczi Pál éa Lenkey Zoltán, akiknek alkotásaival lapunk hasábjain is többször találkozhatott az olvasó. Urbán György festőművész, aki szintén most kapta meg a Derkovits-ösztöndíjat, sárospataki származású, és néhány rajza szintén megjelent lapunkban. — Köszöntjük őket és további jó , munkát kívánunk. JTLtnt akarok haza menni *’ . — Anyám elkergetett. Azt mondta: „Addig pakolj, amig apádat nem hívom és ki nem taposlatom vele a beledet!” Eljöttem. Nem akarok hazamenni! Segítsenek! B. Marika, ez a nem egészen tizenhat éves kislány fellázadt sorsa ellen. Az otthon pokla lobbantotta lángra ébredező önérzetének szikráját. és arra kényszerítette. hogy meneküljön, bárhová, ahol csak egy kicsit is jobb. mint otthon. Meneküljön, de hová? — Mit tegyek, mondják, mit tegyek? .,. Tanácsért és fiatal lelke fájdalmát elsírni jött a városi KLSZ-bizottság- höz. Akasszam fel őket? — Hol van Marika? — Elment .— Hová? — Hát.. . elment. — Miéli.? •— Megvertem. — Nagyon? — Hát persze, nem is tagadom. Az én gyerekem, kinek mi köze h — ‘ Akkor verem meg, amikor nekem jól esik! Az anya szívében még most, egy hét múltán sincs semmi megbánás'. Szitkozódik, fenyegetőzik. Azt mondja. háládatlan és tiszteletlen a gyerek. így fizet a szülő jóságáért. És mindezt szemrebbenés nélkül mondja ...-— Miért fél Marika az apjától? — Mi már tudjuk az okot. Az anya lelkét fürkésszük. — Fél? Hát miért fél! Azért, mert mostohája, olyan hozzá, mint a többi háromhoz, a sajátjaihoz. Mit akar az a taknyos!? Nem akarunk hinni fülünknek. — Panaszkodott-e Marika nevelőapjára? — Nem. — Soha? — Soha. — Art sem mondta, hogy többször is úgy próbált közeledni hozzá r lőapja, az ön férje, mint férfi a nőhöz ... Az asszonyt nem lepi meg a kérdés. Közönnyel felel. — Nem. Nem tudok róla .. . — És mit tenne, ha maga győződne meg erről? Dühödten ráncolja homlokát. Szemét vadul ránk emeli és szinte sziszegi: — Semmit! Egyik a férjem, másik a lányom. Akasszam fel egyiket, vagy másikat? Megdöbbentő közömbösség! Egyáltalán: van ebben az asszonyban anyai érzés? Vagy. ha ez kiveszett — nincs önérzetében semmi büszkeség!? Nem is próbálkoztam... A nevelőapa zömök, jó erőben lévő férfi. Fiatalabb a feleségénél. A leves érintetlenül áll előtte az asztalon. már kihűlt, pedig talán egy órája is van, hogy hazajött. Délelőtt megüzentük: délután újból eljövünk. Hozzá. Most ideges, bár nyugalmat erőltet magára. — Kifelé! — üvölt egyik gyerekére. amikor kérjük, küldj« ki. ne kíváncsiskodjon itt. — Mióta rósz a viszony ön és Marika között? — Jó két éve. — A kérdésre azonnal felel,, mintha csak az első sikertelen kísérletezés dátumát idézné. És tagad. v — Én nem nyúltam hozzá! Nem is próbálkoztam ... Minek is kérdeznénk többet. A gyerek őszinte, lelke romlatlan, szavaihoz nem férhet kétség. Akkor kezdődött az üldözés és üldöztetés, közel három éve, azon az estén, amikor csak ketten voltak a lakásban. „A szomszéd nénihez menekültem át. Szerencsére nem volt bezárva az ajtó, kiszaladhattam." — idézzük fel gondolatban Marika szavalt, ahogy nézzük ezt az életúnt, gonoszkodó benyomást keltő férfit. „Mi jók vagyunk hozzá” — mondja bizonytalanul. Nem hisszük, nem hihetjük! „Másik alkalommal fojtogatni kez- . dett az ágyban — halljuk ismét Marikát. — Sikoltoztam, és akkor orrba vágott, majd az arcomba öntött egy kancsó vizet. A férfi tagad. Sötéten és kiszámí- tottan. — Arról sem tud, mennyire megverte az anyja? — Én nem láttam. Nem verte meg... — Máskor se? — Nem. Micsoda összefogás férj és féleség között — egy szerencsétlen gyerek ellen! Az összetartó kapocs — Az ital tartja össze őket — mesélik nem kis félelemmel a szomszédok. — Együtt isznak, sokszor részegek. — Aztán, amikor a mámor idegességgé változik bennük, egymást ütik, vagy a gyerekeket, Pedig jobban tennék, ha ennivalóra költenék a pénzt. Gyakran éheznek a gyerekek. Hát lehet azon csodálkozni, hogy hol az egyik, hol a másik kerül tbc-szanatóriumba? ... — Volt rá eset, — Marika is panaszolta — mondják a házbeliek —, hogy egy hétig sem adott enni az anya a kislánynak. Pedig szorgalmas gyerek. Főzött, mosott, takarított és emellett tanul... Marikára senki sem panaszkodik. Elégedett vele az osztályfőnöke, munkahelyén kedvelik munkatársai is. Ipari tanuló, jövőre szabadul. Még egy év. Mi lesz vele addig? Vissza nem mehet — nem megy! Az állandó goromba szavak, a panaszkodó féltestvérek, a gyakori részegség okozta pokol és a félelem rettenetes súllyal telepedett lelkére. Egyedül van. Azaz nem egészen ... Tizenkét éves kora óta van egy pajtása. Gyerekek voltak, összebarát- koztak. Azóta eltelt négy év. Szívükben nyiladozik a legszebb érzés. Tiszta és ártatlan vonzalom. A fiú már két éve kenyérkereső. Évek óta ő tartja Marikában a. lelket: türelemre intette, jó tanulársa ösztönözte Marikát, csitította a szülőket:. Ég amikor másképp már nem segíthetett a kislányon, helyeselte: menj el a KISZ-hez! Mondj el mindent őszintén! A szülők, elsősorban a nevelőapai az utóbbi Időben tiltotta a fiút a háztól. Nem is tagadja. Ocsmányul rágalmazta, aljas szavakkal illette és fenyegette őket. Hogy is érthetné meg. mennyire szüksége van ennek az elhagyatott kislánynak egy igaz barátra. Ez a barátsággal kezdődött és ébredező érzéssé nőt vonzalom mentette meg B. Marikát az erkölcsi fertőtől, ez adott neki erőt és bátorságot, hogy lázadjon fel a sorsa ellett és változtasson rajta addig, amíg 1 nem késő... Ez az eset is tanulság! Marika néni marad egyedül. A városi KISZ-bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket. De hány Marika van — kicsik és nagyok —, akik még erőtlenek, gyámoltalanok, akate ki vannak szolgáltatva az elvadult szülőknek, a gonoszságot keltő italnak. Mivé fejlődnek? Mi lesz belőlük? Mi van rájuk nagyobb hatással: a közvetlen családi környezet, vagy a társadalom jószándéka? Sok kérdőjel ... És sok az intő példa isi! Már gyermekgyilkossá gról is olvastunk. De hány eset van, amiről nem tudunk, amelyet elrejtenek szentünk elől a bérházak és régimódi udvarok, és csak a szomszédok látják, mi történik ott, belül, ök sem mernek minden esetben szólni. Félnek. Félnek a civódástól. az elvadult emberek fenyegetéseitől. Tenni kell valamit! Szigorúbban éa a jövőt féltő következetességgel! Csata László
