Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

Yas&mat», lfHSI. március 8. BSZAKMAGTAKCKSZÄO 7 mrSTACI SÁNDOR: Azon az éjszakán j Ezer éves emberek nyomában Lázas múltam belém Könyökölte magát Azon az éjszakán K i darabosodon szemem alá Gyászt vont a rémület És összenyögdécselt rímjeim Kivérezték a szám Azon az éjszakán Zsibbadt térdemre térdelt a halál Élni, mégis élni ® (Tudósítónktól) • Özdon, az iparitanuló inté­zetben, a folyosón elhelyezett £ vitrinekben ősrégi leletekre • lettem figyelmes. Dobosi ® László iskolaigazgatóval a le- o letek mögé rejtőzött, ezer éves 2 emberek nyomába szegődtem. ® — Közel 35 éve foglalko­Jjzom régészettel — mondja «kísérőm. — 1931-ben képesí­tőztem, és Hasznosra kerül- o tem kántortanítónak. Volt ott •a közelben egy, tatárjárás Jután épült várrom. Ott kezd' »tem cserépdarabok után tur- Jkálni, leleteket gyűjtögetni. De sírta magát belém a vágyé Nógrádba, majd Ózdra kerül­ővé sem csökkent gyűjtőszen- o vedélyem. Ez tanítványaimra ®is hatással volt. Gyakran hoz- Üres volt a szobám «tak be az iskolába értékes le Egy asszony hiányzott «fűteket, amelyekre véletlenül • bukkantak. Csiszolt kőbalta. Azon az éjszakán. »csiszolt csonteszközök, külön­•féle szerszámok, harci eszkö- ♦♦***♦*♦*■*******♦*♦♦** zök gvűltek így össze. A felszabadulás után erő Mittlern szobrok «* évi Velencei Biennalen Felszól itották a mannheimi városi múzeumot, hogy az 19G4. évi Velencei Biennalen állítsa ki modern szoborgyűjteményé­nek egy részét. A város tulaj­donában van néhány Henry Moore, Marino Marini, Jean Arp és Giacomo Man zu plasz­tika. A Velencei Biennálé rende­zősége világszerte összesen 18 múzeumot kért fel, hogy küld­jön műalkotásokat a kiállí­tásra. Cbopin-kiállííás W ci mai' ban Március 1-én Wcimarban wemzeiközi Chopin kiállítást nyitottak, meg. Ä kiállítás a nemrég megalakult német Chopin Társaság első nagyobb rendezvénye. A kiállított tár­gyakat főrészt a varsói Chopin Társaság bocsátotta rendelke­zésre. Weimar után a kiállítást be­mutatják az NDK több nagy­városában is. teljesebb gyűjtögető munka kezdődött. Az itt látható le­letek e munka eredményessé­gét mutatják. Európában enyeifüü lelet Rohamosan fejlődő gyár­városunknak és környékének rendezése során értékes ősle­letekre bukkantak. 1958-ban például az Özdot és Bánrévét összekötő országutat szélesí­tették. A centeri vasútállomás közelében cserépdarabok ke­rültek felszínre. .Értesítettél? a Nemzeti Múzeumot, ahon­nan kiszálltak és három da­rab emberalakú urnát, Euró­pában egyedülálló leletet ta­láltak. Őseink annak idején eléget­ték halottaikat, és maradvá­nyaikat ilyen urnákba he­lyezve temették el. Európában sehol sem temetkeztek így. Kis-Ázsiából ismeretes ez a temetkezési forma. . őseink valószínűleg onnan hozták magukkal. Később a kíváncsi­ság gyakran vitt erre a hely­re. Még én is leltem egy ilyen urnát. Több mint négyezer éves múltját most itt őrzi az iskola vitrinjében. Béklyóba vert halottak Eddig Ózdon és környékén 22 őskori települést és három temetőt ismerünk. Az őskori temetők mindig gazdagabb le­letanyagot rejtegetnek. Szo­ezt teszi. Nagyszerűen fel tud­ja használni az iskolai okta­tásban. — Ha például a kőkorszakról beszélgetünk, bemutatjuk az innen származó leleteket. Zacskószámra őrzöm az ösz- szegyűjtött leleteket, s vá­rom, hogy átadhassam a helyi múzeumnak, mert , városunk tulajdonának tekintem. Per­sze a régészeti leletek csak kiegészítenék városunk any- nyira nélkülözött múzeumát. Szerintem a múzeumnak a gyár történetét kellene első­sorban felölelni. Sajnos, eddig a gyár történetét tükröző le­leteink a legszegényebbek. Súlyos mulasztásokat kelle­ne pótolni. A helyi munkások, értelmiségiek és diákok köré­ből alakult Múzeum Barátok Köre most próbálkozik ezzel. Egyedül megoldani azonban képtelen. Több támogatásra lenne szükségük. (németh) KOVÁCS TIBOR: O L VAD kás szerint, a halottak mellé mindig helyeztek1 valamit. A stadion építésénél egy kelta település nyomaira bukkanva, zsugorított csontvázat talál­tak. A kelták körében az volt a hiedelem, hogy a halott visszatér a túlvilágról. Hogy ez be ne következhessen, a halottat összekötözték, zsugo­rítva temették el. A III. kerületben, a Mali- novszkij út mentén, Árpád korabeli temetőre bukkantak. Dr. Faggyas István régész ba­rátom bronzból készült láb- perecet és fülbevalót talált az elmeszesedett csontvázak között. Őseink a lábperecet bokafeletti dísznek használ­ták. , Emberiéi nagyságú ma mm síi fog Az acélműi rekonstrukció közben több millió éves ősle- letre bukkantak. Felszínre került két darab emberfej nagyságú mammut fog. Az egri múzeumban őrzik. ***♦**♦♦****•**❖**♦*-♦*♦♦♦♦**♦♦*♦*♦♦♦*♦♦♦*♦*'■*♦**♦♦*♦*♦*♦*♦*♦** ♦♦♦♦♦♦♦ Az építkezéseknél szükséges * Földre csattan a jégcsap, levertük. Sebes patakoknak vágunk csákánnyal utat. Kacagsz, mert víz cseppent a nyakadba, kezedben a seprű simul. Itt-ott már süpped a hó. s könnyeit könyörtelenül hajtjuk a mélybe alá. A gyermekek lába alól kicsúszik a csúszka, de van kárpótlás is: a víz sodorja csónakjaikat. Tisztul a világ. Lapát csattog a járda kövén, előle hátrál a salak. Ilyenkor ajtók nyílnak. Vidám kis patakoknak nyitunk serényen utat. s magától daktilusokba rendeződik a vers. ásatásokkor egyre több tele-* pülési helyre bukkannak. Azé elmúlt évben földgázvezetéké fektetésekor Bánszállás és* Özd között öt, eddig ismeret-j len őstelep került napvilágra,* köztük rézkori és koravaskorié telep. A III. kerületi Kistó* dűlői útépítésnél rézkori és* koravaskori település vált is-* méretessé. Sajnos, az építőké figyelmetlensége következté-* ben elpusztuló Ilyen nemtörő-* dömség áldozata lett a II. J kerületi zsidótemető mellett* levő rézkori lakótelep. Ho-* mokbányát ástak, és a telepü-i lés leleteit mind elhordták.* Megmenteni csupán egy nagy* méretű gabonatároló edényé töredékeit lehetett. Hangonj’J határában nyitott homokba-* nya fejtésénél koravaskori te-é lepülést romboltak össze. A* bánya további művelése köz-J ben embernagyságú mammut* lábszárcsontot találtak. Saj-ó nos ez is ismeretlen helyen* van. * * Hiányzik a múzeum § Sok lelet került elő, de tu-* dományosan senki sem gyűjti,é és ha ilyen leietekre bukkan-* hak, sokan nem jelentik. így* ezek sorsa attól függ, kinek aj kezébe kerülnek. Aki értéke-* li, megóvja. Dobosi László ist * , -a-N" : Vess a lábevemeifba magot, löiiyiuts rá egy csepp vizet... m ' 'í ­' mébbéh Kincs a Várhegy oldalában A bodrogszegi. azaz ponto- <bha:n a bodrogkisíaludi Vár- egy nem várromjáról, hanem sölőiröl híres. Bodrogszeginek zért nevezi!?, mert a két ösz- äevont község ezt a nevet vi­di. Kisfaludnak pedig azért, íert ezen a néven ismerték a igi kis község márkás borait. . Várhegy kincse tehát nem iás, mint a szőlő, s a pincék­en érlelődő bor. Bizony néhány esztendeje agy veszély fenyegette Kis- iludnaik ezt a,, kincsét. Ki így, i úgy művelte, vagy meg sem íüvelte szőlőjét. Pusztultak a íkék, foghí jasod tak a sorok, ívhatatlanná váltak a szőlök- e vezető utak. Az első nagyüzemi tábla Most már elmúlt a veszély, lem kell attól tartani, hogy üresen maradnak a hordók. Amióta a Várhegy nevet viselő hegyközség, s annak élén Vas- hegyi Pali. bácsi vette kezébe a szőlőkultúra művelésének irá­nyítását. nemcsak a régi sző­lők kezdtek megifjodni. hanem már újat is telepítettek. Még­pedig nem is akármilyen sző­lőt. 32 holdas, egybefüggő, gé­pekkel művelhető nagyüzemi tábla lesz ez. Tizenöt holdon már megerősödtél? az új tőkék, tíz holdat az idén telepítenek, hét hold alá pedig a forgatást végzik. Vagy két holdnyi amo­lyan szélvédő, de azért értéket termő gyümölcsös is keiül mel­léje. Víztároló a szőlőkben Csupán az elmúlt évben jó­val több, mint félmillió forint értékű beruházást végzett a' hegyközség saját erejéből, fii-] ternyi hitel nélkül. Nemcsak' új szőlőket telepítenek, nem-] csak a régieknek viselik job-! ban gondját, hanem a kisfalu-'*’ di szántóföldek, gyümölcsösök* művelésére is van gondjuk.* Pei-metező brigádot létesítet-J tek, amely korszerű felszerelő-* sével mór meg is kezdte aj munkát a gyümölcsösökben. * Eddig a Bodrogból, vágj’ hat* kilométerről kellett a permet-J léhez szükséges vizet felszáll!-J tani. Nagyon sokba került ez.* Az idén víztórotó medencét- építenek fenn a hegyen, s ab-* ba gjúíjtik össze permetezések-* hez a csapadékot. t V Távlati terveik is nagyszerű-*9. Egy decis pohár Ha szomjas vándorként betérsz városunk egyik bor­kóstolójába nem egy csinos kiszolgálóleány, nem a drága nedű de még az árjegyzék sem. hanem egy nagybetűs tábla áll először utadba: „Halt csak egydecis pohárban szolgálunk ki.” Sebaj, hiszen kóstolni ennyi is elég és arra gondolsz, hogy az üvegipar kétdecis pohárból nem telje­sítette tervét, majd örvendezel, hogy az egydeci leánykát nem söröskorsóban teszik eléd., esetleg .topóból, vagy gu­micsövén át csorgatják szádba. Vagy talon üzleti szabály­zat az, amely tiltja, hogy a kétdecis pohár jelenléte iszá- kosságra nevelje a betérőt, vagy esetleg uram bocsa’ — liáromdecis pohárból fogyasszon. így helyes gondolod, míg kikérted és kóstolgatod az egydeci bort egy ember, egydecis pohár, egydeci bor. Harcolj az alkoholizmus el­len, Üjra nyílik az ajtó s egy férfi otthonos mozgással kö­nyököl a pultra. Kétdeci bort kér. Előre nevetsz, így jár, aki nem olvassa el a táblát, most majd megkapja a mayá­ét. Meg is kapja az egydeci bort egydecis pohárban, de mire felhajtja, már ott áll egy másik egydecis pohár tele. Azt is felhajtja, fizet és megy, míg te még mindig az egy- decit kóstolgatod és azon tűnődsz, hogy egy vagy kétdeci borban van-e igazság? Pál István •«••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a í aviau Terveik is nagyszerű-J el?. A várhegyi borházat nagy* - szőlőfeldolgozóvá szeretnék* ^fejleszteni. * • A Csirke-dűlő és a vaddisznók* J A hegyközség tagjai tele* •vannak tervekkel, reménység-* Jgel. Pedig az elmúlt esztendő* »keserűséget is bőven hozott szó '•múltra. Már bogyósodon a sző-, Slő. amikor borzalmas jég verte* »végig a határt. A becslések; Jszerint két és félmillió lórin- ®tos kár érte a kisfaluéi gazda-' ” kát. A Várhegy alatt, a Csirke! • dűlőben pedig a vaddisznók «zedeítók a megmaradt l?ukori-J |cát, Azonban a jégverést is ki-* ®heverték, s az elmúlt léten a* ^környező erdőket bérlő vadász-* a társaság is kitett magáért,* 2Megritkítottál? a vaddisznó ál-J olomónyt. * 9 * 2 A jókedélyt, a jövőben valój »bizakodást az is növeli most* »Kisfaludban, hogy a kemény* |tél nem tett károkat a szőlő-* • tőkékben. ♦ tí>. s.) * Türkménln napfényes vidék. Te­rülete csaknem akkora, mint Fran­ciaországé. Futóhomok, keselyük, tevék cs nomádok világa volt ez. De a nagy sivatagot csak a szélein művelték. Több százezer hektár föld hevert, itt parlagon, pedig er­ről a vidékről a türkmének azt mondják: „Vess a lábnyomodba magot, löttyints rá egy csepp vi­zet, gazdag termést takarítasz be . . Vizet? De honnan? Nos, az em­beri akarat a Karakum felé fordí­totta az Ainu-Darja vad és szeszé­lyes vizét, amely sok milliárd köb­méteres mennyiségben az Arai tó­ba ömlött. És lám, százmillió köb­méter homok kiemelése révén el­készült a Karakum-csatorna első 400 kilométeres szakasza. Ez tíz­ezer hektár újonnan öntözött föl­det tett termékennyé. A sivatagi országúton (első képünk) a teve- karavánok mellett megjelent a kultúra nagykövete: az autó. 1000. végén újabb 140 kilométer sivatagot szelt át az épülő csator­na. A talajt felforgató és a táj jel­legét átalakító munkagépek (má­sodik képünk) szakadatlanul dol­goztak. Éjjel és nappal. Váltott műszakban. Megállás nélkül. Így aztán a Karakum-csatorna har­madik szakasza magát a türkmén fővárost, Ashabadot vehette célba. És a mesterséges folyó kereken 800 kilométeres út után megérke­zett Ashabadba, ahol egyetlen ha­talmas tóvá terebélyesedett. A munka folyik tovább. Az új folyó (harmadik kénünk) tovább iparkodik, nyugatra, Krasznn- vodszk felé. A Káspi-tenger mel­lékének több millió hektáros vég­telen síksága kap majd éltető vi­zet. Nincs messze az idő, amikor a Karakum folyó vízszintje szá­mottevően emelkedik, s az aranyat erő nedvesség több, mint négy­millió hektár sivatagi legelőt táp­lál majd. Türkméniában eddig csupán a nagyobb gyapottermésért folyt a harc. Most a még nagyobb gabo­natermés is a cél. Már az idén, az öntözöd földekről, hét és fél­szer több gabonát takarítanak be, mint tavaly. És ez a termés immár független lesz az időjárás szeszé­lyeitől. Az egykori sivatag így alakul át a gyapot, a szőlő, a gyü­mölcs és a konyhakerti vélemé­nyek dús paradicsomává . •. f ■ -«ihy:v^ ■ "" ':H . 5• ■, y ^ s * . • S. , »'A • f ,. - > - '. . * - •>. • '• .* '» ^ ' *.VN V '. ! jy ' ' V<-*. ?.<■ < .. -ÍLÍ. 1, x e> . v . ír ", * * V '

Next

/
Oldalképek
Tartalom