Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
* BSJEÄKMAGTÄRORSJEÄa Vasárnap, 19M. miwh» 8. merészet és írtam az ottani És ho magyar követségnek, hogy ha rátokat lehet fizessék ki, én majd itt- tájáról, hon lerovom valahogy a tartó- pooli zást. Nemsokára kaptam is a Argyle i-i v Tengeri kikötő** a BÜKK aljában Évszázadok hajózásának történetét őrzi néhány vaskos dosszié Reitter Ferenc papírgyári energetikus lakásában. Kivájt kenuk, katamaráné*, amelyek Indiában még ma is használatosak, tömlő-, tökhéj-, és fazéktutajok korhű, másai a primitív időkből; büszs megkérdeztem, kaphatnék-e cserébe hajőképeket? Valahogy félreérthették a dolgot. Mert küldtek ugyan nyolc darab értékes képet — de mellékelték a számlát is. Tanakodtam, mit tegyek? Örém nincs, forinttal nem fizethetek, a képeket sem küldhetem vissza, az udvariatA HSTer szerint 1395-ből származó négyárbócos Galleon első ismert példányának modellje a madridi Mnseo Naval-ban. ke vitorlások Kolumbusz Santa Mariájától Nelson admirális hajójáig; majd a modem gőzösök következnek, köztük a Queen Elisabeth, a világ egyik legnagyobb hajója ... Mintegy ' ezerkétszáz darab lanság volna, no meg nekem is kellettek. Gondoltam egy merészet és Ahány hajó, szinte annyi izgalmas történet. Talán a Mary Celeste esete a legizgalmasabb ... 1872. novemberében indult útra New-Yorkból Gibraltárba Decemberben az Azori szigetektől mintegy háromszáz mér- földnyire találtak rá, amint csendesen ringott a vizen. Egyetlen élőlény sem volt a hajón! Hogy hová lettek örök rejtély marad. És miszti- kys tengerész-mesék témája tengeri szömvekkel, polipokkal összefüggésben. Mi haszna a szenvedélynek: Rengeteg hajóstársasággal és múzeummal levelez. A francia Compagnie Generale Trans- atlantique-al, az angol Cu- nard Líne-nal, a német Norddeutscner Lioyd- dal... Londoni, stockholmi, új-zelandi, waitingi, annapolisi, göteborgi, madridi és ki tudná hirtelenjében felsorolni, hány múzeummal van kapcsolata. De mi haszna e szenvedélynek? Kellemes időtöltés csupán? Több annál. Amióta ilyen „világutazó”, megtanult írni és olvasni németül és angolul, de forgatja a görög szótárt is. Ismerkedik a történelemmel és a földrajzzal. Minden érdekli, ami párhuzamba vonható a hajózással. Mi veszett el ebben a papírgyári energetikusban? Talán egy nagyszerű hajómérnök? Vagy kiváló muzeológus, esetleg archeológus vagy történész? Egy liverpooli kiadótól havonta tiszteletpéldányt leap olyan folyóiratból, amely a hajózás történetével és a hajó- építéssel foglalkozik. Nemrégiben maga is írt tanulmányt a Potosí nevű német hajóról. 1925-ben süllyedt el ez a vízijármű, amely az akkori idők legnagyobb vitorlása volt; ekkora nagyságút összesen csak hetet építettek a világon. Soha nem látott tengert ‘gy mi haszna még? Ba- szerez a világ minden Szívéhez talán a liver- mellékvárosban élő áll a legközelebb. Jól Az 1940-ben épített angol Queen Elisabeth. A laboratóriumi munkaasztalokon pipetták, kisebb- nagyobb üvegedények, műszerek. Kis palackokban hígított kénsav. Mindegyiken cédula, egy-egy egyetemista nevével. Egészen fiatal, nyúlánk, csinos fehérköpenyes lány vizs- gálgatja a kénsav palackokat, ellenőrzi, hogy a hallgatók valóban olyan oldatot állítottak-e elő a laboratóriumi gyakorlaton, mint amilyet a feladat megszabott. A teremben nyugalom, az elmélyült munkához szükséges csend, az ablakok a lépcsőzetesen épített diákszállókra tekintenek. A fehér-köpenyes lány méricskél, ellenőrzi saját méréseit is, jegyezget, láthatóan nagy élvezettel dolgozik. Patai cy Máriának hívják, o miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szervetlen és elemző kémiai tanszékének tanársegédje, a tanszék legfiatalabb munkatársa. Egyébként régi ismerősünk. Közel hat esztendeje, vágyairól, terveiről faggatunk néhány érettségi előtt álló diákot. Pataky Márta volt az egyik. Azóta elvégezte Debrecenben az egyetemet, fizika-kémia szakos tanár lett és' a most folyó tanév kezdete óta a Nehézipari Műszaki Egyetem oktatója. Előbb egyetemi gyakornok volt, majd február elsejétől tanársegéd. — Milyen érzés ilyen fiatalon egyetemi oktatónak lenni? — Nehéz erre egyértelműen felelnem. Valóban, olyan közel vagyok még az egyetemi hallgató idomhoz, hogy nagyon is együtt érzek a hallgatókkal. drukkolok értük a vizsgáknál, s félévkor előfordult, hogy velük együtt izgultam a. professzor szobája előtt, és őszinte örömmel gratuláltam a sikeres vizsga után kilépő fiúnak. Az első napok, az első találkozások bizony nem voltak könnyűek* s nem egy félreértést is szültek. Több hallgató szintén egyetemistának vélt. Általában igen jól megvagyunk egymással, és a labora tóriumi gyakorlatokon a hallgatók szorgalmasak, igyekvők, rendesek. A tanszék régebbi oktatói nagyon szívesen fogadtak, so- kal segítettek a kezdeti lépéseknél, s abban, hogy otthon találjam magam a tanszéken és a munkámban. — Gondoljuk, egy félév alatt már megbarátkozott a a környezettel, hallgatóival és főleg munkájával. Gyakorlatilag miből áll jelenlegi munkája? — Az első félévben kémiai gyakorlatokat vezettem. Igaz, most is azt vezetem négy tanulócsoportnál, ami nyolcvan egyetemi hallgatót jelent, de elérkezett egy számomra igen megtisztelő és jelentős, új munka is: a közeli jövőben bekapcsolódhatom a dr. Bognár János tanszékvezető egyetemi tanár által vezetett tudományos kutatómunkába. Ez az új feladatkör, illetve munka nagyon sokat fog segíteni szakismereteim bővítésében. Egyébként igen sokat tanulok most is. Nagy a különbség a középiskolai és a műegyetemi kémiai anyag között, különös szélgetést, aki így summázza a tanszék oktatói karának véleményét: — Pataky Márta nagyon rövid ‘ idő alatt és igen jól illeszkedett be a tanszék kollektívájába. Valamennyien megszerettük, mert lelkes, szorgalmas, törekvő munkatársat leltünk benne, és úgy érezzük, nagy Ígérete á szakmának. Olyan adottságokkal rendelkezik, amelyele ehhez elengedhetetlenek: megvan a jó tárgyi tudása, a jó pedagógiai érzéke és hivatásszeretet él benne. Rövid munkálkodása alatt tanúsított szorgalma, tekintettel arra, hogy az itt folyó oktatás előterében elsősorban a kohászati és bányászati vonatkozások állnak. Ez sok, állandó, rendszeres tanulást kíván nemcsak a hallgatóktól, hanem tőlem is. Nagyon sokáig beszélgetnénk még, de az óramutató a délutáni négyet mutatja, és Pataky Mártát a szomszédos gyakorlati laboratóriumban húsz hallgató várja. Nagy Lajos egyetemi adjunktussal folytatjuk a be(Burony Imre felvétele.) ügyszeretete, hozzáértése, és szeretnénk hinni: jövőbeni munkája, helytállása újabb bizonyítéka annak, hogy a műszaki pályákon, az egyetemi szintű műszaki oktatásban a nők a. férfiakkal egyelő erővel állnak helyt. Többek között ezt is bizonyítja mindaz, amiről fentebb írtunk, a munka, ami az ajtó mögött folyik, amelyen kis táblán olvasható: Pataky Márta tanársegéd. Benedek Miklós \ vétel vagy reprodukció. Rengeteg könyv, ismertető füzet — a képekből még a falakra is jut. Viking hajó — magyar rendelésre Reitter Ferenc e különös szenvedélyét a gyermekkor dús fantáziája szülte. A fantaszták — mint Verne — kalandos regényeit olvasta, hajót farigcsált magának és képzeletben bejárta a világot. A íabrikálásl felnőtt; korában is folytatta, de rájött, hogy nem elég ügyes a keze. Abbahagyta, helyette felvételeket és reprodukciókat gyújtott. Mindössze két jelentősebb munkája került a fővárosba, a Közlekedési Múzeumba. Egy viking hajó metszetét készítette el, amelyet a gokstadi mocsárba süllyedve találtak meg. A metszetet az osloi Biggdöj Múzeum által küldött minta alapján faragta ki. A másik egy, a bronzkorból való nyda- mi tölgyfacsónak. Eredetijére Dániában, az ó-eermánok áldozati helyén bukkantak. „Diplomáciai bonyodalom” A gyűjteményt . az utóbbi nyolc évben egészítette ki. és növelte igazi értékké. A költségekre fordított összeg nem sok. Pár száz forint. Cserealapon bonyolítja te .üzletét.” ——• J~)p p' d*' ^-1 -r'"»vn i*n} o M akad olykor r<ra kis ..'Mólómért a i -----" —•"séH nevetve —. dehát Nemrégen írt am a bergeni hajómúzeumba válaszlevelet. Kifizettük — írták —, de megkérjük, máskor a követség számlájára ne vásároljon ... Rejtély, amelyre soha nem derül fény Miközben a gyűjteményt forgatjuk, Reitter Ferenc rögtönzött tudományos kiselőadással traktál. Fejből „dobálja” a történelmi dátumokat, képzeletben a görög és római vizeken hajózunk, látjuk Theseus hajóját Delosbán kikötni, a kairói múzeumban rábukkanunk a Tutankamen sírjából előkerült egyiptomi hajómodellekre.. * * í ______VU y * a miskolci szakszervezeti |: ^ székház színháztermében a gyermekszínház j előadásán történt. Molnár Fe- 1 ren c örökbecsű művének, A £Pál utcai fiúk-nak színpadi íj: változatát játszották. Az első £sorban jócskán üldögéltek há- xrom-négy-öt esztendős Idcsi- £ nyéki is, akik egyik-másik je- b leneten igen jól szórakoztak. ]i Jól szórakoztak például a nagy * homokcsata jelenetem és ezt a |r szórakozást csak fokozta, hogy ba homokbombákat helyettesítő harisnyalabdák sűrűn lepotyogtak a nézőtérre is. és azok vissza dobálása komoly mulat:t ságot jelentett, szinte az előismerik egymást — bár soha nem találkoztak. Nem, mert Argyle még nem járt itt, Reitter Ferenc sem volt nála. Reitter Ferencnek csak a levelei járják a világot — ő maga még soha nem látott tengert, sem tengerjáró hajót.- Pedig élete vágya, hogy egyszer igazi hajót lásson. Talán jövőre. Ha minden jól megy, jövőre látogatóba utazik Londonba s akkor találkozik Argyle-lel és nem csak képről, hanem a valóságban is meglátja álmának csodálatos hajóját, a Queen Elisabethet... Csata László adás részesévé avatta az ifjú nézőket. Ült az első sorban két gimnazista kamasz is. Egyikük szintén be akart kapcsolódni a játékba' és arrékor a sor széléről közelébe ment egy négyéves-forma kisfiú a labdáért, azzal bocsátkozott méltatlan közelharcba: véresre kaparta a kicsi kezét, hogy a labdát megszerezhesse. A kisfiú szipogva ült vissza helyére. Aztán elkövetkezett az az izgalmas jelenet, amikor,a nagybeteg Nemecsek hátul belopó- zott a grundra, és a csata hevében nekitámadt a vörösinge- sek rettegett vezérének. Ács Felszabadulásunk huszadik évfordulóján lesznek a Sárospataki Diáknapok Kétízben rendezték már meg a Kulturális Szemle során az észak-magyarországi középiskolás ifjúság nagy seregszemléjét, a Sárospataki Diáknapokat. A harmadik találkozót hazánk felszabadulása huszadik évfordulója tiszteletére, 1965. májusában tartják. A történelmi évfordulót azzal f* í — 1 Ferinek, s a meglepődött nagy-i] fiút földre teperte. Ebben a,; pillanatban kis barátunk is el-jj feledte vérző keze okozta fáj-3 dalmát. felugrott helyéről. oda-H szaladt a gimnazista fiúhoz, jj nagy lendületet vett és — síp-.-! csonton rúgta. A jó akusztiká-i! iú teremben messze hangzott a| nem várt koppanás. Utána j megnyugodva ült vissza helyé-s re. 4 íme. Nemecsek példája ta-I | nít. buzdít: az igaz ügy-* ért szembe kell szállni., az erősebbe] is. H (bm) i kívánja öt megye ifjúsága a legméltóbban megünnepelni, hogy az 1964-es esztendőt teljes egészében a felkészülésre fordítja, hogy ezzel is tartalmasabbá tegye a nemes vetélkedést. A Sárospataki Diáknapok rendezősége: a KISZ Borsod megyei Bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a sárospataki Rákóczi Gimnázium KISZ-szervezete már el is küldte Borsod, Hajdú, Heves, Nógrád, Szabolcs megye középiskoláihoz és ipari tanulóintézeteihez az 1965. évi Sárospataki Diáknapokra vonatkozó tájékoztatót. Üj vonása lesz az ezutáni ifjúsági szemlének, hogy ezen a középiskolásokon kívül az ipari tanulók is részt vesznek. A tájékoztató szerint 13 művészeti ágban versenyezhetnek a fiatalok. Az eddigi irodalmi, képzőművészeti és néprajzi pályázat mellett jövőre fotópályázatot is hirdetett a rendezőség. A feltételek szerint a beküldendő képek népünk, ifjúságunk mai életét tükrözzék. A képek nagysága 18x24 cm, kidolgozásuk fekete-fehér legyen. Vers- és prózamondás, irodalmi színpad, irodalmi vetélkedő, szólóének, szólóhangszer, énekkar, zenekar, népi tánc a további versenyszám. Ezenkívül ugyancsak 1965-ben elsőízben megrendezik a klubvezetők versenyét is. Ezen az öt megye legjobb ifjúsági klubvezetői szerepelnek majd, és egy vidám találkozót kell megszervezniük, ötleteikkel, saját összeállítású, műsorszárnokkal szórakoztatva a vendégeket. II Sárospataki Diáknapok versenyein csakis olyan ifjúsági csoportok és szólisták vehetnek részt, akik saját megyéjük területén bekapcsolódnak az 1964-es Ságvári Endre Kulturális Szemle tömegmozgalmába. Ez azt jelenti, hogy a Sárospataki Diáknapokra benevezett számaikból 6 esetben adjanak műsort a helybeli .vagy környékbeli termelőszövetkezetekben, üzemekben. Ha ennek a követelménynek 1964- ben eleget tesznek, és az 1965- ben megrendezendő megyei bemutatókon aranyfokozatot érnek el, csakis akkor nevezhetnek be a csapatok és a szólisták a Sárospataki Diáknapokra. A rendezőséget ugyanis az a cél vezeti, hogy a felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére tartandó Sárospataki Diáknapok ünnepsége valóban a legjobbak vetélkedése legyen.
