Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

* BSJEÄKMAGTÄRORSJEÄa Vasárnap, 19M. miwh» 8. merészet és írtam az ottani És ho magyar követségnek, hogy ha rátokat lehet fizessék ki, én majd itt- tájáról, hon lerovom valahogy a tartó- pooli zást. Nemsokára kaptam is a Argyle i-i v Tengeri kikötő** a BÜKK aljában Évszázadok hajózásának tör­ténetét őrzi néhány vaskos dosszié Reitter Ferenc papír­gyári energetikus lakásában. Kivájt kenuk, katamaráné*, amelyek Indiában még ma is használatosak, tömlő-, tök­héj-, és fazéktutajok korhű, másai a primitív időkből; büsz­s megkérdeztem, kaphatnék-e cserébe hajőképeket? Valahogy félreérthették a dolgot. Mert küldtek ugyan nyolc darab ér­tékes képet — de mellékelték a számlát is. Tanakodtam, mit tegyek? Örém nincs, forinttal nem fizethetek, a képeket sem küldhetem vissza, az udvariat­A HSTer szerint 1395-ből származó négyárbócos Galleon első is­mert példányának modellje a madridi Mnseo Naval-ban. ke vitorlások Kolumbusz Santa Mariájától Nelson admirális hajójáig; majd a modem gő­zösök következnek, köztük a Queen Elisabeth, a világ egyik legnagyobb hajója ... Mintegy ' ezerkétszáz darab lanság volna, no meg nekem is kellettek. Gondoltam egy merészet és Ahány hajó, szinte annyi iz­galmas történet. Talán a Mary Celeste esete a legizgalma­sabb ... 1872. novemberében indult útra New-Yorkból Gibraltárba Decemberben az Azori szige­tektől mintegy háromszáz mér- földnyire találtak rá, amint csendesen ringott a vizen. Egyetlen élőlény sem volt a hajón! Hogy hová lettek örök rejtély marad. És miszti- kys tengerész-mesék témája tengeri szömvekkel, polipok­kal összefüggésben. Mi haszna a szenvedélynek: Rengeteg hajóstársasággal és múzeummal levelez. A francia Compagnie Generale Trans- atlantique-al, az angol Cu- nard Líne-nal, a né­met Norddeutscner Lioyd- dal... Londoni, stockholmi, új-zelandi, waitingi, annapolisi, göteborgi, madridi és ki tudná hirtelenjében felsorolni, hány múzeummal van kapcsolata. De mi haszna e szenvedély­nek? Kellemes időtöltés csu­pán? Több annál. Amióta ilyen „világutazó”, megtanult írni és olvasni németül és an­golul, de forgatja a görög szó­tárt is. Ismerkedik a történe­lemmel és a földrajzzal. Min­den érdekli, ami párhuzamba vonható a hajózással. Mi ve­szett el ebben a papírgyári energetikusban? Talán egy nagyszerű hajómérnök? Vagy kiváló muzeológus, esetleg archeológus vagy történész? Egy liverpooli kiadótól ha­vonta tiszteletpéldányt leap olyan folyóiratból, amely a ha­józás történetével és a hajó- építéssel foglalkozik. Nemré­giben maga is írt tanulmányt a Potosí nevű német hajóról. 1925-ben süllyedt el ez a vízi­jármű, amely az akkori idők legnagyobb vitorlása volt; ek­kora nagyságút összesen csak hetet építettek a világon. Soha nem látott tengert ‘gy mi haszna még? Ba- szerez a világ minden Szívéhez talán a liver- mellékvárosban élő áll a legközelebb. Jól Az 1940-ben épített angol Queen Elisabeth. A laboratóriumi munka­asztalokon pipetták, kisebb- nagyobb üvegedények, műsze­rek. Kis palackokban hígított kénsav. Mindegyiken cédula, egy-egy egyetemista nevével. Egészen fiatal, nyúlánk, csi­nos fehérköpenyes lány vizs- gálgatja a kénsav palackokat, ellenőrzi, hogy a hallgatók valóban olyan oldatot állítot­tak-e elő a laboratóriumi gya­korlaton, mint amilyet a fel­adat megszabott. A teremben nyugalom, az elmélyült mun­kához szükséges csend, az ab­lakok a lépcsőzetesen épített diákszállókra tekintenek. A fehér-köpenyes lány méricskél, ellenőrzi saját méréseit is, jegyezget, láthatóan nagy él­vezettel dolgozik. Patai cy Máriának hívják, o miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szervetlen és elemző kémiai tanszékének tanársegédje, a tanszék legfiatalabb munka­társa. Egyébként régi ismerő­sünk. Közel hat esztendeje, vágyairól, terveiről faggatunk néhány érettségi előtt álló diákot. Pataky Márta volt az egyik. Azóta elvégezte Deb­recenben az egyetemet, fizi­ka-kémia szakos tanár lett és' a most folyó tanév kezdete óta a Nehézipari Műszaki Egyetem oktatója. Előbb egye­temi gyakornok volt, majd február elsejétől tanársegéd. — Milyen érzés ilyen fiata­lon egyetemi oktatónak lenni? — Nehéz erre egyértelmű­en felelnem. Valóban, olyan közel vagyok még az egyete­mi hallgató idomhoz, hogy na­gyon is együtt érzek a hall­gatókkal. drukkolok értük a vizsgáknál, s félévkor előfor­dult, hogy velük együtt izgul­tam a. professzor szobája előtt, és őszinte örömmel gra­tuláltam a sikeres vizsga után kilépő fiúnak. Az első napok, az első találkozások bizony nem voltak könnyűek* s nem egy félreértést is szül­tek. Több hallgató szintén egyetemistának vélt. Általá­ban igen jól megvagyunk egy­mással, és a labora tóriumi gya­korlatokon a hallgatók szor­galmasak, igyekvők, rendesek. A tanszék régebbi oktatói nagyon szívesen fogadtak, so- kal segítettek a kezdeti lépé­seknél, s abban, hogy otthon találjam magam a tanszéken és a munkámban. — Gondoljuk, egy félév alatt már megbarátkozott a a környezettel, hallgatóival és főleg munkájával. Gyakorla­tilag miből áll jelenlegi mun­kája? — Az első félévben kémiai gyakorlatokat vezettem. Igaz, most is azt vezetem négy ta­nulócsoportnál, ami nyolcvan egyetemi hallgatót jelent, de elérkezett egy számomra igen megtisztelő és jelentős, új munka is: a közeli jövőben bekapcsolódhatom a dr. Bog­nár János tanszékvezető egye­temi tanár által vezetett tu­dományos kutatómunkába. Ez az új feladatkör, illetve mun­ka nagyon sokat fog segíteni szakismereteim bővítésében. Egyébként igen sokat tanulok most is. Nagy a különbség a középiskolai és a műegyetemi kémiai anyag között, különös szélgetést, aki így summázza a tanszék oktatói karának vé­leményét: — Pataky Márta nagyon rö­vid ‘ idő alatt és igen jól il­leszkedett be a tanszék kol­lektívájába. Valamennyien megszerettük, mert lelkes, szorgalmas, törekvő munka­társat leltünk benne, és úgy érezzük, nagy Ígérete á szak­mának. Olyan adottságokkal rendelkezik, amelyele ehhez elengedhetetlenek: megvan a jó tárgyi tudása, a jó pedagó­giai érzéke és hivatásszeretet él benne. Rövid munkálkodá­sa alatt tanúsított szorgalma, tekintettel arra, hogy az itt folyó oktatás előterében első­sorban a kohászati és bányá­szati vonatkozások állnak. Ez sok, állandó, rendszeres tanu­lást kíván nemcsak a hallga­tóktól, hanem tőlem is. Nagyon sokáig beszélget­nénk még, de az óramutató a délutáni négyet mutatja, és Pataky Mártát a szomszédos gyakorlati laboratóriumban húsz hallgató várja. Nagy Lajos egyetemi ad­junktussal folytatjuk a be­(Burony Imre felvétele.) ügyszeretete, hozzáértése, és szeretnénk hinni: jövőbeni munkája, helytállása újabb bizonyítéka annak, hogy a műszaki pályákon, az egyete­mi szintű műszaki oktatásban a nők a. férfiakkal egyelő erővel állnak helyt. Többek között ezt is bizo­nyítja mindaz, amiről fentebb írtunk, a munka, ami az aj­tó mögött folyik, amelyen kis táblán olvasható: Pataky Márta tanársegéd. Benedek Miklós \ vétel vagy reprodukció. Renge­teg könyv, ismertető füzet — a képekből még a falakra is jut. Viking hajó — magyar rendelésre Reitter Ferenc e különös szenvedélyét a gyermekkor dús fantáziája szülte. A fantaszták — mint Verne — kalandos re­gényeit olvasta, hajót farig­csált magának és képzeletben bejárta a világot. A íabrikálásl felnőtt; korában is folytatta, de rájött, hogy nem elég ügyes a keze. Abbahagyta, helyette felvételeket és reprodukciókat gyújtott. Mindössze két jelentősebb munkája került a fővárosba, a Közlekedési Múzeumba. Egy viking hajó metszetét készítet­te el, amelyet a gokstadi mo­csárba süllyedve találtak meg. A metszetet az osloi Biggdöj Múzeum által küldött minta alapján faragta ki. A másik egy, a bronzkorból való nyda- mi tölgyfacsónak. Eredetijére Dániában, az ó-eermánok ál­dozati helyén bukkantak. „Diplomáciai bonyodalom” A gyűjteményt . az utóbbi nyolc évben egészítette ki. és növelte igazi értékké. A költ­ségekre fordított összeg nem sok. Pár száz forint. Csereala­pon bonyolítja te .üzletét.” ——• J~)p p' d*' ^-1 -r'"»vn i*n} o M akad olykor r<ra kis ..'Mólómé­rt a i -----" —•"séH nevet­ve —. dehát Nemrégen ír­t am a bergeni hajómúzeumba válaszlevelet. Kifizettük — ír­ták —, de megkérjük, máskor a követség számlájára ne vásá­roljon ... Rejtély, amelyre soha nem derül fény Miközben a gyűjteményt for­gatjuk, Reitter Ferenc rögtön­zött tudományos kiselőadással traktál. Fejből „dobálja” a tör­ténelmi dátumokat, képzelet­ben a görög és római vizeken hajózunk, látjuk Theseus hajó­ját Delosbán kikötni, a kairói múzeumban rábukkanunk a Tutankamen sírjából előkerült egyiptomi hajómodellekre.. * * í ______VU y * a miskolci szakszervezeti |: ^ székház színháztermé­ben a gyermekszínház j előadásán történt. Molnár Fe- 1 ren c örökbecsű művének, A £Pál utcai fiúk-nak színpadi íj: változatát játszották. Az első £sorban jócskán üldögéltek há- xrom-négy-öt esztendős Idcsi- £ nyéki is, akik egyik-másik je- b leneten igen jól szórakoztak. ]i Jól szórakoztak például a nagy * homokcsata jelenetem és ezt a |r szórakozást csak fokozta, hogy ba homokbombákat helyettesí­tő harisnyalabdák sűrűn lepo­tyogtak a nézőtérre is. és azok vissza dobálása komoly mulat­:t ságot jelentett, szinte az elő­ismerik egymást — bár soha nem találkoztak. Nem, mert Argyle még nem járt itt, Re­itter Ferenc sem volt nála. Re­itter Ferencnek csak a levelei járják a világot — ő maga még soha nem látott tengert, sem tengerjáró hajót.- Pedig élete vágya, hogy egyszer igazi hajót lásson. Talán jövőre. Ha minden jól megy, jövőre látogatóba uta­zik Londonba s akkor találko­zik Argyle-lel és nem csak képről, hanem a valóságban is meglátja álmának csodálatos hajóját, a Queen Elisabethet... Csata László adás részesévé avatta az ifjú nézőket. Ült az első sorban két gim­nazista kamasz is. Egyikük szintén be akart kapcsolódni a játékba' és arrékor a sor szé­léről közelébe ment egy négy­éves-forma kisfiú a labdáért, azzal bocsátkozott méltatlan közelharcba: véresre kaparta a kicsi kezét, hogy a labdát meg­szerezhesse. A kisfiú szipogva ült vissza helyére. Aztán elkövetkezett az az iz­galmas jelenet, amikor,a nagy­beteg Nemecsek hátul belopó- zott a grundra, és a csata he­vében nekitámadt a vörösinge- sek rettegett vezérének. Ács Felszabadulásunk huszadik évfordulóján lesznek a Sárospataki Diáknapok Kétízben rendezték már meg a Kulturális Szemle során az észak-magyarországi középiskolás ifjúság nagy se­regszemléjét, a Sárospataki Di­áknapokat. A harmadik talál­kozót hazánk felszabadulása huszadik évfordulója tisztele­tére, 1965. májusában tartják. A történelmi évfordulót azzal f* í — 1 Ferinek, s a meglepődött nagy-i] fiút földre teperte. Ebben a,; pillanatban kis barátunk is el-jj feledte vérző keze okozta fáj-3 dalmát. felugrott helyéről. oda-H szaladt a gimnazista fiúhoz, jj nagy lendületet vett és — síp-.-! csonton rúgta. A jó akusztiká-i! iú teremben messze hangzott a| nem várt koppanás. Utána j megnyugodva ült vissza helyé-s re. 4 íme. Nemecsek példája ta-I | nít. buzdít: az igaz ügy-* ért szembe kell szállni., az erősebbe] is. H (bm) i kívánja öt megye ifjúsága a legméltóbban megünnepelni, hogy az 1964-es esztendőt tel­jes egészében a felkészülésre fordítja, hogy ezzel is tartal­masabbá tegye a nemes vetél­kedést. A Sárospataki Diáknapok rendezősége: a KISZ Borsod megyei Bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a sárospataki Rákóczi Gim­názium KISZ-szervezete már el is küldte Borsod, Hajdú, Heves, Nógrád, Szabolcs megye középiskoláihoz és ipari tanu­lóintézeteihez az 1965. évi Sá­rospataki Diáknapokra vonat­kozó tájékoztatót. Üj vonása lesz az ezutáni ifjúsági szem­lének, hogy ezen a középisko­lásokon kívül az ipari tanulók is részt vesznek. A tájékoztató szerint 13 mű­vészeti ágban versenyezhetnek a fiatalok. Az eddigi irodalmi, képzőművészeti és néprajzi pá­lyázat mellett jövőre fotópá­lyázatot is hirdetett a rendező­ség. A feltételek szerint a be­küldendő képek népünk, ifjú­ságunk mai életét tükrözzék. A képek nagysága 18x24 cm, kidolgozásuk fekete-fehér le­gyen. Vers- és prózamondás, irodalmi színpad, irodalmi ve­télkedő, szólóének, szólóhang­szer, énekkar, zenekar, népi tánc a további versenyszám. Ezenkívül ugyancsak 1965-ben elsőízben megrendezik a klub­vezetők versenyét is. Ezen az öt megye legjobb ifjúsági klub­vezetői szerepelnek majd, és egy vidám találkozót kell meg­szervezniük, ötleteikkel, saját összeállítású, műsorszárnokkal szórakoztatva a vendégeket. II Sárospataki Diáknapok versenyein csakis olyan ifjúsá­gi csoportok és szólisták vehet­nek részt, akik saját megyéjük területén bekapcsolódnak az 1964-es Ságvári Endre Kultu­rális Szemle tömegmozgalmá­ba. Ez azt jelenti, hogy a Sá­rospataki Diáknapokra bene­vezett számaikból 6 esetben adjanak műsort a helybeli .vagy környékbeli termelőszö­vetkezetekben, üzemekben. Ha ennek a követelménynek 1964- ben eleget tesznek, és az 1965- ben megrendezendő megyei be­mutatókon aranyfokozatot ér­nek el, csakis akkor nevezhet­nek be a csapatok és a szólis­ták a Sárospataki Diáknapok­ra. A rendezőséget ugyanis az a cél vezeti, hogy a felszaba­dulásunk 20. évfordulója tisz­teletére tartandó Sárospataki Diáknapok ünnepsége valóban a legjobbak vetélkedése le­gyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom