Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

iSSBAKMAG'S'A'RORSaAe Tteslriiap, 1964. március A tudásért tanulnak it^pművelés kérdéseit vitatva igán gyak- íjan felbukkan az érdeklődés, a látoga- 1 totíság csökkenésének kérdése. Népműve­lési ügyek intézői a hivatalokban statisztikai szamokat méregetnek, értekezleteken „közön- <»Íg-biztosítás”-ról beszélnek, mintha a Jegfonto. isabb az lenne, hogy bizonyos előadáshoz min­den, áron biztosítsanak egy meghatározott lél - számú hallgatóságot, amit aztán a statisztiká­ban igen szépen lehet szerepeltetni. Azok a (..népművelési ” .módszerek, a mikor a munka- hely kapuját becsuktak, hogy mindenki Itény- czerüljön végighallgatni valamilyen előadási, vagy a reggeliző szünetben az oda se1 figyelő emberek előtt valaki gyorsan felolvasott va­lami silabuszt, szerencsére már feledésbe, a népművelés lomtárába kerültek. Sajnálatosan él azonban meg helyenként az a szemlélet, amely a népművelési munkát és azon belül például az ismeretterjesztő rendezvények ér­tékét kizárólag a látogatottsági statisztika ada­taiból méri, nem vizsgaJggtva. vajon a hallga­tók tudást kopnak-e az előadásokon, vágj’ csak részt vesznek, statisztikai adatot szolgál­tatnak. A népművelés feladata a tudás terjesztése, ismeretek közreadása, az emberek szabad ide­jének hasznos .kitöltése, és nem olyan esemé­nyek, tények teremtése,, amelyek statisztikai adattá válton rózsaszínű árnyalattal lengik be a felsőbb szervekhez küldendő jelentéseket. Napjainkban az emberek egy .kicsit már sze­lektálnak is a kínálkozó népművelési és egy­ben Önművelődés! lehetőségek között, s ala­posan megnézik, mi az a rendezvény, amire idejüket áldozzák. Természetesen ez az önkén­tesség még nem jelenti egyben a céltudatos, helyes választást is, de megmutatja az érdek­lődési kört, amely a hívatásos népművelési szervek munkájával fejleszthető, bővíthető, irányítható. Amikor a falusi lakos is szakszerű, előadásokat hallgat a televízióban igen sok­féle témáról, előfordulhat, hogy három, nap múlva, nem akarja ugyanazt hallani gyengébb előadásban a járási kiküldöttől, vagy ha az nem érkezik meg, hirtelen beugró helyi taní­tótól. A z emberek ma a tudásért tanulnak, ési nem azért, járnak ismeretterjesztő elő­adásokra, mert valami "erre nyomatéko­san felhívja őket, vagy mert esetleg azt fel­jegyzik valahová, hanem azért, mert kíván­csiak egyik-másik témára, vágj' mert, a nép­művelés helyi munkásai jó szervező es nevelő tevékenységükkel rászoktatták öltét a rend­szeres részvételre. Igen jó példát hallottunk erre a mezőkövesdi járási TIT közgyűlésen, ahol elmondták, hogy Cserépváralján milyen csalódást okozott, és milyen reklamálást vaut maga után, amikor a téli hóviharban, a meg szokott ismeretterjesztési időpontban csak filmvetítést akartak, tartani, előadás nélkül. E falu lakoséit érdekelte a téma, tanulni akar­nak az előadásokon, azért nem kényszer hatá­sára, hanem a tudásért, érdeklődésből vesznek azokon részt. És ilyen példát lehetne hozni sok más faluból is. A falu népművelőinek nem arra kell tehát rászoktatni a közönséget, hogy rendszeresen járjon a művelődési otthonba, vagy az isko­lába. és hallgasson meg ilyen és olyan előadá­sokat. hanem a jól válogatott tematikájú, helyi problémákra konkretizált, színvonalas előadá­sokkal a tudás iránti vágyat kell az emberek­ben felkelteni. Helyes, ha az emberek otthon, a televízió képernyője előtt is művelődnek, tanulnak, de a helyi jellegű példákat., tudást csak az élő ismeretterjesztés adhatja meg sza­mukra. Ahol ennek a tudásnak, jó megszerzési lehetőségeit biztosítják, oda szívesen mennek az emberek, ott szívesen tanulnak. Megismerni az érdeklődési kört, jó irányba terelni azt, es a felkeltett egészséges tudásvágyat színvo­nalasan, változatos módszerekkel kielégíteni, ez most a népművelés feladata. A népművelés fogalma alá sorolhatjuk a felnőttoktatást is. Ennek van olyan ágazata, amelyben meghatározott szakirányú tudás szerzése a cél. Ezeket, a szakmai tanfolya­mokat többnyire a munkahelyeken, rendezik, s mind gyakoribbak a mezőgazdaságban is. Ezeknél, egészen világos a. részvevők, célja.: megszerezni a szakmai tudást, hogy munkakö­rében többet, jobbal adhasson, esetleg maga­sabb keresetet, vagy éppen beosztást nyer­hessen. Van persze olyan jelenség is a nagv- tömegú felnőttoktatásban, hogy a papír, a bi­zonyítvány megszerzése az elsődleges, vagy éppen egyetlen célja egyik-másik részvevőnek, de mindinkább emelkedik azok száma, akik a tudásért, a több tudás szükségességének fel­ismeréséből folyóan tanulnak. Tanulnak az általános műveltséget adó Intézményekben is, de különösen áll ez a tétel a felnőtt fejjel folytatott szakirányú képzésre. Özdon, a fel­sőfokú kohászati technikum kihelyezett rész­legének igazgatója, nagyon helyesen fogal­mazta meg a múltkoriban: az. ózdi kohászati dolgozók felismerték a magasabb szakmai tu­dás megszerzésének szükségességét, 05 jóllehet a jelenlegi beosztásukhoz szükséges képesíté­sük megvan, tudják, hogy- az élet, a techni­kailag rohamosan fejlődő élet később több tudást követelhet tőlük még jelenlegi munka­körükben is. s ezért vállalják a több éves nehéz tanulást. Tanulnak, szabad időt áldoz­nák a tudásért. N épművelési mimikánkban akad még sok formalizmus, módszereink között, is sok az elöregedett, de e nagy, társadalom­formáló munka sok vajúdással teli átalakulá­sában mind markánsabb vonásokkal rajzoló­dik ki a tanuló ember képe. Azé. aki nem a papírért, bizonyítványért, hanem az élet köve­telte tudásért tanul. fbenedek) KHmabereudezéh a ruha alatt Az amerikai kereskedelmi minisztériumban nemrégiben bemutatták egy ruha alatt hordható parányi klímaberen­dezés mintapéldányát. A. készülék 30 centimeter hosszú és 170 gramm súlyú. Tervezésénél elsősorban a vegyigyárak, vagy atomerőmű­vek dolgozóira gondoltak, akik több órán ál kénytelenek, spe­ciális, igen meleg védőöl töze­iét viselni. A miniatűr klíma­berendezés plasztik csöveken keresztül teremt elviselhető hőmérsékletet a test körül. Zrínyi Miklós emlékezete Sárospatakon Most van a 300. évfordulója a hazánkat megszállva tartó törökök elleni egyik, sikeres harcnak, a.z 1664. évi. téli had­járatnak. És ugyanebben az évben van a 300. évfordulója annak is, hogy a török elleni küzdelem rendíthetetlen vezé­re, a nemzeti függetlenségért, 3 nemzeti egység megteremté­séért fáradozó költő és politi­kus, Zrínyi 1664-ben meghall. Az. évforduló alkalmából -a költő, politikus és hadvezér Zrínyi Miklós emlékét kíván­ják felidézni a sárospataki Rákóczi Gimnázium tanulói, amikor színjátszó, együttesük előadja Kárpáthy Gyula Zrí­nyi c. drámáját, amely né­hány évvel, ezelőtt nagy sikert aratott az akkori Néphadsereg Színházában. A diákszinját- szók a darabot Fenyvesi And­rás tanár rendezésében mutat­ják be március 14-én este. Ezenkívül még kétszer Sáros­patakon, egyszer-egyszer pe­dig Sátoraljaújhelyen és Ci- gándon is előadják. A Lepiaitei Történeti Mázén Bizottságra f— ]" hónap múlva ün­{ Nehanyj nepelheti Miskolc és egy bő esztendő múlva az egész ország a fasiszta uralom alól való felszabadulásának 20. évfordulóját. Sokat dolgoztunk, s a munka heveben elfeledkeztünk arról, hogy megőrizzük ma­gunk és az utókor számára "0 esztendős fejlődésünk írásos, tárgyi dokumentumait. Pedig csak szék alapján mérheti le az eljövendő kor gyermeke, hogy mennyit építettünk, mennyit dolgoztunk ez alatt a 20 esztendő alatt. Ez a megál­lapítás kisebb perspektívában Is érvényes. Valljuk meg, mi magunk is elfeledkeztünk ar­ról, hogy mit és mennyit tet­tünk azért, bőgj’ 1945. április 4-e az igazi tavasz szabadság- illatát hozza el nekünk. Emlékezés és emlékeztetői. . . Ez a cél vezette azt a 25 em­bert, akik a napokban a mis­kolci Hermán Ottó Múzeum­ban összejötté-', b;»®« a cím­ben megjelölt bizottságot meg­alakítsák. Komáromv József, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója körvonalazta a bír zottság munkáját. A múzeu­mok nemcsak megyei, de or­szágos viszonylatban is kei,"és tárgyi és írásos anyaggal ren­delkeznek a lern iah' >ko'-í <ür~ ! cneti anyag vonatkozásában. Ugyanakkor a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére a miskolci Herman Ottó Múze­um szeretne elkészíteni egy olyan kiállítást, amely méltó­képpen reprezentálná ezt. az emlékezetes évfordulót. A. Ueg- újabbkori Történeti Múzeumi Bizottságnak tehát az lesz a Céladata, hogy a múzeum dol­gozóinak segítsen a vonatkozó anyag felderítésében és össze­gyűjtésében. A feladat nem ki­csi. Rendkívül szerteágazó, sokrétű kutatómunkát igényel. A sokrétű munka szervezett­séget. igényel: elnökké Hegyi Imrét, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnökét, alelnökökké Tóth Józsefet, a Városi Tanacs Művelődésügyi Osztályának vezető-helvettesét és Gulyás Istvánt, a Megyei Tanács Népművelési Csoport­jának vezetőjét, titkárrá pedig Kilián Istvánt, a miskolci Föl­des Ferenc Gimnázium taná­rát választották meg. A titkár körvonalazta a fel"dalokat. A leg első kérdés természetesen az időrend meghatározása. A legújabb kort az 1848/49-es szabadságharc bukásától szá­mítjuk. S mivel a kiegyezés után az ország iparosodása nagymértékben fokozódik, et­től az időtől számítjuk az első magyar munkásmozgalmak je­lentkezését is. A bizottságnak tehát a múlt század utolsó ne­gyedének és a jelen századnak a munkás, paraszt törekvéseit kellene kutatni olyan szem­pontból, hogy a jelen munkás­paraszt hatalmának történeti bázisát ezek a törekvések ad­ják. Természetesen a közeledő évforduló enné! közvetlenebb feladatot állít a bizottság tag­jai elé. Éppen ezért a legna­gyobb gondot az elkövetkezen ­dő egy évben a gyűjtésre kell fordítani. Össze kell gyűjtenünk a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Ma­gyar Dolgozók Pártja, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ma már nem használatos bu­gyi dokumentumait. Zászlók­kal, transzparensekkel plaszti- kqsabbá tehetnénk kiállítá­sunkat. A földosztás, az álla­mosítás tárgyi ’ anvagai több szint adhatnak. Képzőművé­szeti ' alkotásokkal dokumen­tálhatnánk megváltozott éle­tünket. Plakátokat, röplapokat, kellene gyűjtenünk. A tagkön v- Vekkel, igazolványokkal, dí­szes szerződésekkel hiteleseb­bé tehetnénk az elmúlt 20 esz­tendő forradalmi változásait az élet minden területén. Beszélgetés Vali József festőművésszel O'at! Ovzset fftstómijvéaic, a 12.1 tf vé­sse*! Sfcövetvség Borsod megyei m u n k a u ts o p oríj4r>aU vezetője mindenkor nagj' élénkséget tatmsitotfc esztétikai, elméleti vitákkal, a művészeti élet kér­déseivel kapcsolatba«. Hozzá fordultunk tehát, liogy választ kapjunk a magyar képzőmüvészeti élet ~~ ezen belül a Borsod megyei képzőművészeti elet — néhány fontos, időszerű kérdésére.) — Milyen hatást gya­korolt' az MtjZMí’' VIII. kímgreskzusa képzőmű­vészetünkre? — A személyi kultusz idősza­kában a képzőművészetet sem hagyta érintetlenül a sematiz­mus, a lemerevedés és elszúr- külés. Éppen ezért a. Vili. párt- kongresszus határozatait a művészeti élet megelégedéssel fogadta. Művészeink útmuta­tást kaptak céljaik megvalósí­tásához. Ezek az útmutatások szoba d. terel biztosítottak min­den olyan törekvésnek, amely becsületes, amely a. nép ügyét, szolgálja, és ebből következően nem sérti népi. demokratikus államrendszerünket, A kong­resszus óta több lehetőség nyí­lik a szabad kísérletezésre. Ez­zel egyesek visszaéltek. A kiál­lításokon sokirányú formai megoldásokkal jelentkeztek a művészek. A formai kisérletez- getök mind a korszerűség igé­nyével léptek fel. Különféle tö­rekvések és irányzatok jelene tek meg a képzőművészeti élet­ben, s ezek képviselői saját művészi koncepciójuk igazolá­sát. vélték felfedezni a pártha­tározatokban. így egyes kiál­lításokat az utóbbi időben a formai és technikai bravúrok túJtengése jellemzett. Érzésem szerint ezeken a helyeken ki­szorult a realizmus igénye, a. nép életének abrazolasa. Ért­hetetlen szemérmesség uralko­dott el egyes festőművészeken, akik korábban' nagy kedvvel foglalkoztak tematikus képek festésével. A munkástémák, es munkasíigurák egy kicsit „gya­nússá” váltak szakmai körök­ben — egyesek sematizmust, visszaható erői véltek felfedez­ni ezek művelőinek művészi gyakorlatában. Sok neves fes­tőnk belevetette magát a fák * lurális játékokba, hogy eíhesc- gesse a. tematikusság gyanúját feje felől. Ez a gyakorlat nem mas. mint az elmúlt evek kul- túi-pplitikájának visszahatása. Méghozzá nagyon is ellentétes jelű visszahatása, amelyet csak növelt a kultúrpolitikai állás­foglalás hiánya, a zavaros mű ­vészeti eszmei helyzet. Ezért, megítélésem szerint, képzőmű­vészetünk nem tudta, egyértel­műen valóra, váltani, a. Vili. pártkongresszus idevonatkozó elképzeléseit. A. k'uJ túrforradalom szélesí­tésének politikája helyes. Azonban gyakorlatilag ez a képzőművészeti életben úgy ér­vényesül, bogy tovább szélese­dik a polgári ízlés, gondolat, ■magatartás hatósugara. Ebből következik az is, hogy a kong­resszusi határozatban fő fela­datként megjelölt alapelvet — a szocialista, művészet eszmei- gyakorlati támogatását — nem hajlottak végre. Sőt, egyre in­kább olyan hatások érvénye­sülnek, amelyek a szocialista- művészet háttérbe szorulását. eredményezik. Ebben oroszlán része varr a gyakran semmit­mondó, néhány esetben szak­szerűtlen kritikának is. Itt pél­dának említeném meg a Mű­vészet című folj'óirat néhány hibás eszmeiségű cikkét. Sajnálatos tény, hogy a fia­N Ezf. az előrelépést rally©» állomások jelzik? — Kiállításaink, száma, ár­ulóbb! időbeni növekedett. E téren Írét irányú fejlődés ta­pasztalható, Egyfelől Miskolc megteremtette az országban egyedülálló kiáll rlásii formát, ,v Grafikai Biennale/. A megren­dezett BiennáJ.ók sikere én eredményei igazolták, élefcrehl- vásának szükségességét. Más­felől igyekeztünk a kiállí­tásokat minél közelebb vin­ni a dolgozó tömegekhez E vonatkozásban elsősor­ban a megyei képző­művészeti kiállításnak ismé­telten Sátoraljaújhelyen tör­tént. megrendezését éo utána talabb és a középső generáció- kazincbarcikai és ózdi bemuta­hoz tartozó művészek, akik a Tanács köztársaság kiállításon még a szocialista tartalmú mű­vekkel jelentkeztek, azóta egyre kevesebb ilyen jellegű művészi munkával, lépnek a. tárlatlátogatók elé. A kiállítá­sokon mind kevesebb nyomát érezzük a szenvedélyes állás- foalalásnak, mai életünk ábrá­zolásának. a nén és a képző­művészet forradalmi hagyomá­nyainak. A Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Képzőművészek Szövet- és a. Képzőművé­szeti AJap milyen kísér­letei tett az eszmei-mű­vészi zűrzavar tisztázá­sára?-— A képzőművészetünket irányító szervek, a művészeti életben eszmei" vonathozásban, jelentőségükben megcsappant tényezőikként munkálkodnak. A. gyakorlat azt mutatja, hogy e szervek nem képesek bele­szólni a művészeti élei. alapve­tő elvi kérdéseibe. Vélemé­nyük a. képzőművészek előtt nem eléggé ismert, és ennek követbe zlé ben m cg] eh e lösen hatástalan. — A megyénkben élő képzőművészek körében találkozunk-© a mar em­lített eszmei-művészi zűrzavarra!? — Általánosságban. Miskol­con is jelentkeznek a már em­lített. gondók, ha. nem is olyan szélsőségükkel, mint a főváros­ban. Ez értelemszerű, hiszen .Miskolc szerves része a.z egye­temes képzőművészeti életnek. S miután Budapest után Mis­kolcon működik a legnagyobb létszámú képzőművészeti cso­port, az itteni képzőművészek soraiban is találunk fejlődé­sükben megreked leket és olyanokat, akik a formai kísér­letezgetés áldozatául estek. — A Borsod megyei képzőművészeti életnek nagy múltja van. E tra­díciónak megfelelően so­kai lépett előre a. Vili. pártkongresszus óta me­gyénk képzőművészete. fását keli említeni. Állandó fa Uisi képtáraik létesüllek, rész­ben a művészok áldozatkészsé­ge, részben a Megyei Tanács tudatos művészet-politikájának eredményekén t. Létrehoztuk az ország első falust ál­landó képiárát, az erdő- bényei Kis Galériát, majd ezt követően megnyitottuk a szikszói állandó grafilcáj kiállítást is. Vándorkiállításo­kat rendeztünk a megyében, amelyek 30 községben keni ltok bernit tatásra. Ezenkívül művé­szeink egyéni kiállításaikkal i.;í szerepeltek különböző közsé­gekben. Miskolc város művészetpoh- tikai törekvéseinek eredménye az évenként biztosított ÍOO ezer forintos összeg, amelyet különböző megbízásokra fizoi- nak tó. A város vállalta a ki­állítási. rendezési költségek biztosítását is, továbbá hal. korszerű műteremlakást is ép: tetett.. 196.1 óta a megyei tanáéi* is támogatja megyénk képző­művészet! életét díjak alapítá­sával és kiállítási, rendezési költségek biztosításával. Ezt. a helyes törekvést, újabban Sá­toraljaújhely varos Tanácsa 1» követte, lehetőségeihez mérten igen jelentős mértekben. A miskolci Hermán Oltó Mú­zeum a sárospataki Rákóczi Múzeum számon képzőművé­szeti kiállttá« rendezésével se­gítette elő képzőművészetün­ket. Képzőművésze,,tk nagyban hozzájárultak poros ér. me­gye lakói, képzőfnüvészetl my veUf,égének fejlesztéséhez. Az. utóbbi években a vidéki kiállí­tásokon is rendszeresítettük a tárlatvezetéseiket. Ezen kívül művészettörténoli előadásokat tártain k. m un kásakadém i á kon. a TIT é« más társadalmi szer­vek rendezvényei! 1. — A város továbbépí­tésére szánt összeg kel; ezrelékéből juiolt-c any- nyi műalkotásra, auienj’- nyit az összeg kitesz? — Sajnos a két ezrelékes be­ruházással Miskolc nem a leg­jobb helyen áll. Más városok­hoz viszonyítva szobrok és szgrafíüók elenyésző számban találhatók Miskolcon. Ezen a téren harcosabb állásfoglalást várunk a. beruházó szentek képviselőitől. Helyi művésze­ink úgyszólván nem kaplak semmiféle megbízási a 2 ezre­lékes beruházások bői. — A Borsod megyei képzőin ű v észek inunk ;í - ja., élete iráni milyen érdeklődést tanúsítanak a központi cs a helyi szervek? A fővárosi képzőművé­szeti élettel különböző kiállí­tásokon keresztül van kapaso- j/ituok. Felsőbb szervünkkel, a Magyar Képzőművészek .Szö­vetségével főleg adminisztra­tív érintkezési fonna alakult id; munkánkhoz -kevés elv} és gyakorlati támogatást kapunk. A Művelődésügyi Minisztéri­ummal gyakorlatilag évek óta nincs kapcsolatunk; munkánk iránt nem érdeklődnek, amit' az is bizonyít, hogy három, év ótg. nőm járták a. csoportnál. Problémáink iránt eddig a pártközpont és a KISZ, köz­pont képviselői érdeklődtek a legintenzívebben, ők többször felkerestek bennünket. A me­gyei pártbizottsággal és Mis­kolc város tanácsával példás a kapcsolatunk, tőink nagyon, sole segítséget kapunk. j — A már említett cwz- j mci-művés'/.l bizonyt»- i lanságon miképpen le- I keine segíteni? — A segítségét elsősorban központi irányiló szerveinktől várjuk. Azt reméljük, hogy az eszmei offenziva. jegyében egy sor rnűvészetpotitíkai kérdés tisztázódik majd és ez serire» - toleg hat. a ké m ű vésze ti életre is. — Párkány ■*­A hozzászólások száma és mélysége megmutat­ta, hogy a. tagok mennyire szí­vükön viselik az ügyet. Deák Gábor elmondotta, hogy a Közgazdasági Technikum tör­ténelmi szakköre a felszabadu­lás utáni sajtó megyei történe­ti anyagát most dolgozza fel. Pap Miklós a szovjet—magyar kapcsolatok gyűjtésére hívta fel a figyelmet, s egyben vál­lalja, hogy a kutatott anyagot, tárgyi, kéziratos dokumentu­mokat a múzeum rendelkezé­sére bocsátja. Györfi'y .Sándor, a t<egújabbkori Történeti Mú­zeum munkatársa a cseh—ma­gyar kapcsolatokra hívta fel a figyelmet. Hasznosnak tartan i. ha a. miskolci Herman Ottó Múzeum valamelyik csehszlo­vákiai múzeummal felvenne iüvatalps formában is a kap­csolatot. Novált József a mű­egyetem íilrnkörével a megye fejlődéséről kisfilmesét kíván készíttetni, amely a megrende­zendő kiállítás történeti hiteiét alátámasztaná. Nádsi Ferenc né beszámolt arról, hogy a Kossuth Gimnázium történeti szakköre gyűjti a vonatkozó anyagot, s az eddig Összegyűj­tőiteket a múzeumba fogja be­küldeni. Majoros Balázsné, a pártarehivum vezetője felaján­lotta a múzeum részére az archívum gyűjtőkörébe nem tartozó tárgyi an vágót. Mádai Gvulá, a Földes Ferenc 'Gim­názium néprajzi szakkörének vezetője közölte, hogy szakkö­re egy üzem munkáséletének megírásával is foglalkozik. A mai néprajzi gyűjtő és feldol­gozó munkánál fontos szerepet kap a szociológiai szempont. O j maga jelenleg is gyűjti az er-4 dei munkások múltjának es* jelenének adatait. A néhány hozzászólás amit? itt bemutattunk, tükrözi azt a* munkát, amit a bizottság tag-? jaj a maguk munkaterülete-? kön a felszabadulás óta el telt? 20 év fejlődésének leír,érésé-5 ben kifejtettek, de tükrözi azt? is, hogy a bizottság tagjai a to-S vábbiakbnn még hatékonyabb? munkát, végeznek. 2 Talán szokatlan, hogy egy? tudományos ülést ennyire rész-2 telesen ismertettünk. Ezzel nzj volt a célunk, hogy minden ű,i-2 ságolvasó emberrel megismer-? lessük azt a munkát, amit aj múzeum a felszabadulás 20? éves évfordulójának méltói megünneplése érdekében vé-$ géz. Ez a. kiállítás azonban* csak nyitánya lesz a negyed-? százados évfordulóra megren-2 dezendő kiállításnak. r, azt is sze-| Ugyanakkor r!.|nénk, haS az újságolvasó a maga munka-^ területén, otthonában felkutat-e ná az említett idő és tárgy vo-j£ ■ natkozásában a tárgyi és írá-* sós dokumentumokat, s ezzelJ is segítené a most meginduló^ kutatómunka sikerét. j Ügy véljük, hogy egy ilyen* ügy nemcsak a kevesek ügye,? a meghívottak ügye, hanem * mindenkié, aki felmérte már» csak egyszer is, hogy mennyit* változott országunk külsőleg,? belsőleg a felszabadulás óta..? Ki. 4 1/ r /r er * , sr | w I Kepzomuvaszerunkrol Beszélgetés Vali József festőművésszel

Next

/
Oldalképek
Tartalom