Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
iSSBAKMAG'S'A'RORSaAe Tteslriiap, 1964. március A tudásért tanulnak it^pművelés kérdéseit vitatva igán gyak- íjan felbukkan az érdeklődés, a látoga- 1 totíság csökkenésének kérdése. Népművelési ügyek intézői a hivatalokban statisztikai szamokat méregetnek, értekezleteken „közön- <»Íg-biztosítás”-ról beszélnek, mintha a Jegfonto. isabb az lenne, hogy bizonyos előadáshoz minden, áron biztosítsanak egy meghatározott lél - számú hallgatóságot, amit aztán a statisztikában igen szépen lehet szerepeltetni. Azok a (..népművelési ” .módszerek, a mikor a munka- hely kapuját becsuktak, hogy mindenki Itény- czerüljön végighallgatni valamilyen előadási, vagy a reggeliző szünetben az oda se1 figyelő emberek előtt valaki gyorsan felolvasott valami silabuszt, szerencsére már feledésbe, a népművelés lomtárába kerültek. Sajnálatosan él azonban meg helyenként az a szemlélet, amely a népművelési munkát és azon belül például az ismeretterjesztő rendezvények értékét kizárólag a látogatottsági statisztika adataiból méri, nem vizsgaJggtva. vajon a hallgatók tudást kopnak-e az előadásokon, vágj’ csak részt vesznek, statisztikai adatot szolgáltatnak. A népművelés feladata a tudás terjesztése, ismeretek közreadása, az emberek szabad idejének hasznos .kitöltése, és nem olyan események, tények teremtése,, amelyek statisztikai adattá válton rózsaszínű árnyalattal lengik be a felsőbb szervekhez küldendő jelentéseket. Napjainkban az emberek egy .kicsit már szelektálnak is a kínálkozó népművelési és egyben Önművelődés! lehetőségek között, s alaposan megnézik, mi az a rendezvény, amire idejüket áldozzák. Természetesen ez az önkéntesség még nem jelenti egyben a céltudatos, helyes választást is, de megmutatja az érdeklődési kört, amely a hívatásos népművelési szervek munkájával fejleszthető, bővíthető, irányítható. Amikor a falusi lakos is szakszerű, előadásokat hallgat a televízióban igen sokféle témáról, előfordulhat, hogy három, nap múlva, nem akarja ugyanazt hallani gyengébb előadásban a járási kiküldöttől, vagy ha az nem érkezik meg, hirtelen beugró helyi tanítótól. A z emberek ma a tudásért tanulnak, ési nem azért, járnak ismeretterjesztő előadásokra, mert valami "erre nyomatékosan felhívja őket, vagy mert esetleg azt feljegyzik valahová, hanem azért, mert kíváncsiak egyik-másik témára, vágj' mert, a népművelés helyi munkásai jó szervező es nevelő tevékenységükkel rászoktatták öltét a rendszeres részvételre. Igen jó példát hallottunk erre a mezőkövesdi járási TIT közgyűlésen, ahol elmondták, hogy Cserépváralján milyen csalódást okozott, és milyen reklamálást vaut maga után, amikor a téli hóviharban, a meg szokott ismeretterjesztési időpontban csak filmvetítést akartak, tartani, előadás nélkül. E falu lakoséit érdekelte a téma, tanulni akarnak az előadásokon, azért nem kényszer hatására, hanem a tudásért, érdeklődésből vesznek azokon részt. És ilyen példát lehetne hozni sok más faluból is. A falu népművelőinek nem arra kell tehát rászoktatni a közönséget, hogy rendszeresen járjon a művelődési otthonba, vagy az iskolába. és hallgasson meg ilyen és olyan előadásokat. hanem a jól válogatott tematikájú, helyi problémákra konkretizált, színvonalas előadásokkal a tudás iránti vágyat kell az emberekben felkelteni. Helyes, ha az emberek otthon, a televízió képernyője előtt is művelődnek, tanulnak, de a helyi jellegű példákat., tudást csak az élő ismeretterjesztés adhatja meg szamukra. Ahol ennek a tudásnak, jó megszerzési lehetőségeit biztosítják, oda szívesen mennek az emberek, ott szívesen tanulnak. Megismerni az érdeklődési kört, jó irányba terelni azt, es a felkeltett egészséges tudásvágyat színvonalasan, változatos módszerekkel kielégíteni, ez most a népművelés feladata. A népművelés fogalma alá sorolhatjuk a felnőttoktatást is. Ennek van olyan ágazata, amelyben meghatározott szakirányú tudás szerzése a cél. Ezeket, a szakmai tanfolyamokat többnyire a munkahelyeken, rendezik, s mind gyakoribbak a mezőgazdaságban is. Ezeknél, egészen világos a. részvevők, célja.: megszerezni a szakmai tudást, hogy munkakörében többet, jobbal adhasson, esetleg magasabb keresetet, vagy éppen beosztást nyerhessen. Van persze olyan jelenség is a nagv- tömegú felnőttoktatásban, hogy a papír, a bizonyítvány megszerzése az elsődleges, vagy éppen egyetlen célja egyik-másik részvevőnek, de mindinkább emelkedik azok száma, akik a tudásért, a több tudás szükségességének felismeréséből folyóan tanulnak. Tanulnak az általános műveltséget adó Intézményekben is, de különösen áll ez a tétel a felnőtt fejjel folytatott szakirányú képzésre. Özdon, a felsőfokú kohászati technikum kihelyezett részlegének igazgatója, nagyon helyesen fogalmazta meg a múltkoriban: az. ózdi kohászati dolgozók felismerték a magasabb szakmai tudás megszerzésének szükségességét, 05 jóllehet a jelenlegi beosztásukhoz szükséges képesítésük megvan, tudják, hogy- az élet, a technikailag rohamosan fejlődő élet később több tudást követelhet tőlük még jelenlegi munkakörükben is. s ezért vállalják a több éves nehéz tanulást. Tanulnak, szabad időt áldoznák a tudásért. N épművelési mimikánkban akad még sok formalizmus, módszereink között, is sok az elöregedett, de e nagy, társadalomformáló munka sok vajúdással teli átalakulásában mind markánsabb vonásokkal rajzolódik ki a tanuló ember képe. Azé. aki nem a papírért, bizonyítványért, hanem az élet követelte tudásért tanul. fbenedek) KHmabereudezéh a ruha alatt Az amerikai kereskedelmi minisztériumban nemrégiben bemutatták egy ruha alatt hordható parányi klímaberendezés mintapéldányát. A. készülék 30 centimeter hosszú és 170 gramm súlyú. Tervezésénél elsősorban a vegyigyárak, vagy atomerőművek dolgozóira gondoltak, akik több órán ál kénytelenek, speciális, igen meleg védőöl tözeiét viselni. A miniatűr klímaberendezés plasztik csöveken keresztül teremt elviselhető hőmérsékletet a test körül. Zrínyi Miklós emlékezete Sárospatakon Most van a 300. évfordulója a hazánkat megszállva tartó törökök elleni egyik, sikeres harcnak, a.z 1664. évi. téli hadjáratnak. És ugyanebben az évben van a 300. évfordulója annak is, hogy a török elleni küzdelem rendíthetetlen vezére, a nemzeti függetlenségért, 3 nemzeti egység megteremtéséért fáradozó költő és politikus, Zrínyi 1664-ben meghall. Az. évforduló alkalmából -a költő, politikus és hadvezér Zrínyi Miklós emlékét kívánják felidézni a sárospataki Rákóczi Gimnázium tanulói, amikor színjátszó, együttesük előadja Kárpáthy Gyula Zrínyi c. drámáját, amely néhány évvel, ezelőtt nagy sikert aratott az akkori Néphadsereg Színházában. A diákszinját- szók a darabot Fenyvesi András tanár rendezésében mutatják be március 14-én este. Ezenkívül még kétszer Sárospatakon, egyszer-egyszer pedig Sátoraljaújhelyen és Ci- gándon is előadják. A Lepiaitei Történeti Mázén Bizottságra f— ]" hónap múlva ün{ Nehanyj nepelheti Miskolc és egy bő esztendő múlva az egész ország a fasiszta uralom alól való felszabadulásának 20. évfordulóját. Sokat dolgoztunk, s a munka heveben elfeledkeztünk arról, hogy megőrizzük magunk és az utókor számára "0 esztendős fejlődésünk írásos, tárgyi dokumentumait. Pedig csak szék alapján mérheti le az eljövendő kor gyermeke, hogy mennyit építettünk, mennyit dolgoztunk ez alatt a 20 esztendő alatt. Ez a megállapítás kisebb perspektívában Is érvényes. Valljuk meg, mi magunk is elfeledkeztünk arról, hogy mit és mennyit tettünk azért, bőgj’ 1945. április 4-e az igazi tavasz szabadság- illatát hozza el nekünk. Emlékezés és emlékeztetői. . . Ez a cél vezette azt a 25 embert, akik a napokban a miskolci Hermán Ottó Múzeumban összejötté-', b;»®« a címben megjelölt bizottságot megalakítsák. Komáromv József, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója körvonalazta a bír zottság munkáját. A múzeumok nemcsak megyei, de országos viszonylatban is kei,"és tárgyi és írásos anyaggal rendelkeznek a lern iah' >ko'-í <ür~ ! cneti anyag vonatkozásában. Ugyanakkor a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére a miskolci Herman Ottó Múzeum szeretne elkészíteni egy olyan kiállítást, amely méltóképpen reprezentálná ezt. az emlékezetes évfordulót. A. Ueg- újabbkori Történeti Múzeumi Bizottságnak tehát az lesz a Céladata, hogy a múzeum dolgozóinak segítsen a vonatkozó anyag felderítésében és összegyűjtésében. A feladat nem kicsi. Rendkívül szerteágazó, sokrétű kutatómunkát igényel. A sokrétű munka szervezettséget. igényel: elnökké Hegyi Imrét, a Hazafias Népfront megyei bizottságának alelnökét, alelnökökké Tóth Józsefet, a Városi Tanacs Művelődésügyi Osztályának vezető-helvettesét és Gulyás Istvánt, a Megyei Tanács Népművelési Csoportjának vezetőjét, titkárrá pedig Kilián Istvánt, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanárát választották meg. A titkár körvonalazta a fel"dalokat. A leg első kérdés természetesen az időrend meghatározása. A legújabb kort az 1848/49-es szabadságharc bukásától számítjuk. S mivel a kiegyezés után az ország iparosodása nagymértékben fokozódik, ettől az időtől számítjuk az első magyar munkásmozgalmak jelentkezését is. A bizottságnak tehát a múlt század utolsó negyedének és a jelen századnak a munkás, paraszt törekvéseit kellene kutatni olyan szempontból, hogy a jelen munkásparaszt hatalmának történeti bázisát ezek a törekvések adják. Természetesen a közeledő évforduló enné! közvetlenebb feladatot állít a bizottság tagjai elé. Éppen ezért a legnagyobb gondot az elkövetkezen dő egy évben a gyűjtésre kell fordítani. Össze kell gyűjtenünk a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt ma már nem használatos bugyi dokumentumait. Zászlókkal, transzparensekkel plaszti- kqsabbá tehetnénk kiállításunkat. A földosztás, az államosítás tárgyi ’ anvagai több szint adhatnak. Képzőművészeti ' alkotásokkal dokumentálhatnánk megváltozott életünket. Plakátokat, röplapokat, kellene gyűjtenünk. A tagkön v- Vekkel, igazolványokkal, díszes szerződésekkel hitelesebbé tehetnénk az elmúlt 20 esztendő forradalmi változásait az élet minden területén. Beszélgetés Vali József festőművésszel O'at! Ovzset fftstómijvéaic, a 12.1 tf vésse*! Sfcövetvség Borsod megyei m u n k a u ts o p oríj4r>aU vezetője mindenkor nagj' élénkséget tatmsitotfc esztétikai, elméleti vitákkal, a művészeti élet kérdéseivel kapcsolatba«. Hozzá fordultunk tehát, liogy választ kapjunk a magyar képzőmüvészeti élet ~~ ezen belül a Borsod megyei képzőművészeti elet — néhány fontos, időszerű kérdésére.) — Milyen hatást gyakorolt' az MtjZMí’' VIII. kímgreskzusa képzőművészetünkre? — A személyi kultusz időszakában a képzőművészetet sem hagyta érintetlenül a sematizmus, a lemerevedés és elszúr- külés. Éppen ezért a. Vili. párt- kongresszus határozatait a művészeti élet megelégedéssel fogadta. Művészeink útmutatást kaptak céljaik megvalósításához. Ezek az útmutatások szoba d. terel biztosítottak minden olyan törekvésnek, amely becsületes, amely a. nép ügyét, szolgálja, és ebből következően nem sérti népi. demokratikus államrendszerünket, A kongresszus óta több lehetőség nyílik a szabad kísérletezésre. Ezzel egyesek visszaéltek. A kiállításokon sokirányú formai megoldásokkal jelentkeztek a művészek. A formai kisérletez- getök mind a korszerűség igényével léptek fel. Különféle törekvések és irányzatok jelene tek meg a képzőművészeti életben, s ezek képviselői saját művészi koncepciójuk igazolását. vélték felfedezni a párthatározatokban. így egyes kiállításokat az utóbbi időben a formai és technikai bravúrok túJtengése jellemzett. Érzésem szerint ezeken a helyeken kiszorult a realizmus igénye, a. nép életének abrazolasa. Érthetetlen szemérmesség uralkodott el egyes festőművészeken, akik korábban' nagy kedvvel foglalkoztak tematikus képek festésével. A munkástémák, es munkasíigurák egy kicsit „gyanússá” váltak szakmai körökben — egyesek sematizmust, visszaható erői véltek felfedezni ezek művelőinek művészi gyakorlatában. Sok neves festőnk belevetette magát a fák * lurális játékokba, hogy eíhesc- gesse a. tematikusság gyanúját feje felől. Ez a gyakorlat nem mas. mint az elmúlt evek kul- túi-pplitikájának visszahatása. Méghozzá nagyon is ellentétes jelű visszahatása, amelyet csak növelt a kultúrpolitikai állásfoglalás hiánya, a zavaros mű vészeti eszmei helyzet. Ezért, megítélésem szerint, képzőművészetünk nem tudta, egyértelműen valóra, váltani, a. Vili. pártkongresszus idevonatkozó elképzeléseit. A. k'uJ túrforradalom szélesítésének politikája helyes. Azonban gyakorlatilag ez a képzőművészeti életben úgy érvényesül, bogy tovább szélesedik a polgári ízlés, gondolat, ■magatartás hatósugara. Ebből következik az is, hogy a kongresszusi határozatban fő feladatként megjelölt alapelvet — a szocialista, művészet eszmei- gyakorlati támogatását — nem hajlottak végre. Sőt, egyre inkább olyan hatások érvényesülnek, amelyek a szocialista- művészet háttérbe szorulását. eredményezik. Ebben oroszlán része varr a gyakran semmitmondó, néhány esetben szakszerűtlen kritikának is. Itt példának említeném meg a Művészet című folj'óirat néhány hibás eszmeiségű cikkét. Sajnálatos tény, hogy a fiaN Ezf. az előrelépést rally©» állomások jelzik? — Kiállításaink, száma, árulóbb! időbeni növekedett. E téren Írét irányú fejlődés tapasztalható, Egyfelől Miskolc megteremtette az országban egyedülálló kiáll rlásii formát, ,v Grafikai Biennale/. A megrendezett BiennáJ.ók sikere én eredményei igazolták, élefcrehl- vásának szükségességét. Másfelől igyekeztünk a kiállításokat minél közelebb vinni a dolgozó tömegekhez E vonatkozásban elsősorban a megyei képzőművészeti kiállításnak ismételten Sátoraljaújhelyen történt. megrendezését éo utána talabb és a középső generáció- kazincbarcikai és ózdi bemutahoz tartozó művészek, akik a Tanács köztársaság kiállításon még a szocialista tartalmú művekkel jelentkeztek, azóta egyre kevesebb ilyen jellegű művészi munkával, lépnek a. tárlatlátogatók elé. A kiállításokon mind kevesebb nyomát érezzük a szenvedélyes állás- foalalásnak, mai életünk ábrázolásának. a nén és a képzőművészet forradalmi hagyományainak. A Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Képzőművészek Szövet- és a. Képzőművészeti AJap milyen kísérletei tett az eszmei-művészi zűrzavar tisztázására?-— A képzőművészetünket irányító szervek, a művészeti életben eszmei" vonathozásban, jelentőségükben megcsappant tényezőikként munkálkodnak. A. gyakorlat azt mutatja, hogy e szervek nem képesek beleszólni a művészeti élei. alapvető elvi kérdéseibe. Véleményük a. képzőművészek előtt nem eléggé ismert, és ennek követbe zlé ben m cg] eh e lösen hatástalan. — A megyénkben élő képzőművészek körében találkozunk-© a mar említett eszmei-művészi zűrzavarra!? — Általánosságban. Miskolcon is jelentkeznek a már említett. gondók, ha. nem is olyan szélsőségükkel, mint a fővárosban. Ez értelemszerű, hiszen .Miskolc szerves része a.z egyetemes képzőművészeti életnek. S miután Budapest után Miskolcon működik a legnagyobb létszámú képzőművészeti csoport, az itteni képzőművészek soraiban is találunk fejlődésükben megreked leket és olyanokat, akik a formai kísérletezgetés áldozatául estek. — A Borsod megyei képzőművészeti életnek nagy múltja van. E tradíciónak megfelelően sokai lépett előre a. Vili. pártkongresszus óta megyénk képzőművészete. fását keli említeni. Állandó fa Uisi képtáraik létesüllek, részben a művészok áldozatkészsége, részben a Megyei Tanács tudatos művészet-politikájának eredményekén t. Létrehoztuk az ország első falust állandó képiárát, az erdő- bényei Kis Galériát, majd ezt követően megnyitottuk a szikszói állandó grafilcáj kiállítást is. Vándorkiállításokat rendeztünk a megyében, amelyek 30 községben keni ltok bernit tatásra. Ezenkívül művészeink egyéni kiállításaikkal i.;í szerepeltek különböző községekben. Miskolc város művészetpoh- tikai törekvéseinek eredménye az évenként biztosított ÍOO ezer forintos összeg, amelyet különböző megbízásokra fizoi- nak tó. A város vállalta a kiállítási. rendezési költségek biztosítását is, továbbá hal. korszerű műteremlakást is ép: tetett.. 196.1 óta a megyei tanáéi* is támogatja megyénk képzőművészet! életét díjak alapításával és kiállítási, rendezési költségek biztosításával. Ezt. a helyes törekvést, újabban Sátoraljaújhely varos Tanácsa 1» követte, lehetőségeihez mérten igen jelentős mértekben. A miskolci Hermán Oltó Múzeum a sárospataki Rákóczi Múzeum számon képzőművészeti kiállttá« rendezésével segítette elő képzőművészetünket. Képzőművésze,,tk nagyban hozzájárultak poros ér. megye lakói, képzőfnüvészetl my veUf,égének fejlesztéséhez. Az. utóbbi években a vidéki kiállításokon is rendszeresítettük a tárlatvezetéseiket. Ezen kívül művészettörténoli előadásokat tártain k. m un kásakadém i á kon. a TIT é« más társadalmi szervek rendezvényei! 1. — A város továbbépítésére szánt összeg kel; ezrelékéből juiolt-c any- nyi műalkotásra, auienj’- nyit az összeg kitesz? — Sajnos a két ezrelékes beruházással Miskolc nem a legjobb helyen áll. Más városokhoz viszonyítva szobrok és szgrafíüók elenyésző számban találhatók Miskolcon. Ezen a téren harcosabb állásfoglalást várunk a. beruházó szentek képviselőitől. Helyi művészeink úgyszólván nem kaplak semmiféle megbízási a 2 ezrelékes beruházások bői. — A Borsod megyei képzőin ű v észek inunk ;í - ja., élete iráni milyen érdeklődést tanúsítanak a központi cs a helyi szervek? A fővárosi képzőművészeti élettel különböző kiállításokon keresztül van kapaso- j/ituok. Felsőbb szervünkkel, a Magyar Képzőművészek .Szövetségével főleg adminisztratív érintkezési fonna alakult id; munkánkhoz -kevés elv} és gyakorlati támogatást kapunk. A Művelődésügyi Minisztériummal gyakorlatilag évek óta nincs kapcsolatunk; munkánk iránt nem érdeklődnek, amit' az is bizonyít, hogy három, év ótg. nőm járták a. csoportnál. Problémáink iránt eddig a pártközpont és a KISZ, központ képviselői érdeklődtek a legintenzívebben, ők többször felkerestek bennünket. A megyei pártbizottsággal és Miskolc város tanácsával példás a kapcsolatunk, tőink nagyon, sole segítséget kapunk. j — A már említett cwz- j mci-művés'/.l bizonyt»- i lanságon miképpen le- I keine segíteni? — A segítségét elsősorban központi irányiló szerveinktől várjuk. Azt reméljük, hogy az eszmei offenziva. jegyében egy sor rnűvészetpotitíkai kérdés tisztázódik majd és ez serire» - toleg hat. a ké m ű vésze ti életre is. — Párkány ■*A hozzászólások száma és mélysége megmutatta, hogy a. tagok mennyire szívükön viselik az ügyet. Deák Gábor elmondotta, hogy a Közgazdasági Technikum történelmi szakköre a felszabadulás utáni sajtó megyei történeti anyagát most dolgozza fel. Pap Miklós a szovjet—magyar kapcsolatok gyűjtésére hívta fel a figyelmet, s egyben vállalja, hogy a kutatott anyagot, tárgyi, kéziratos dokumentumokat a múzeum rendelkezésére bocsátja. Györfi'y .Sándor, a t<egújabbkori Történeti Múzeum munkatársa a cseh—magyar kapcsolatokra hívta fel a figyelmet. Hasznosnak tartan i. ha a. miskolci Herman Ottó Múzeum valamelyik csehszlovákiai múzeummal felvenne iüvatalps formában is a kapcsolatot. Novált József a műegyetem íilrnkörével a megye fejlődéséről kisfilmesét kíván készíttetni, amely a megrendezendő kiállítás történeti hiteiét alátámasztaná. Nádsi Ferenc né beszámolt arról, hogy a Kossuth Gimnázium történeti szakköre gyűjti a vonatkozó anyagot, s az eddig Összegyűjtőiteket a múzeumba fogja beküldeni. Majoros Balázsné, a pártarehivum vezetője felajánlotta a múzeum részére az archívum gyűjtőkörébe nem tartozó tárgyi an vágót. Mádai Gvulá, a Földes Ferenc 'Gimnázium néprajzi szakkörének vezetője közölte, hogy szakköre egy üzem munkáséletének megírásával is foglalkozik. A mai néprajzi gyűjtő és feldolgozó munkánál fontos szerepet kap a szociológiai szempont. O j maga jelenleg is gyűjti az er-4 dei munkások múltjának es* jelenének adatait. A néhány hozzászólás amit? itt bemutattunk, tükrözi azt a* munkát, amit a bizottság tag-? jaj a maguk munkaterülete-? kön a felszabadulás óta el telt? 20 év fejlődésének leír,érésé-5 ben kifejtettek, de tükrözi azt? is, hogy a bizottság tagjai a to-S vábbiakbnn még hatékonyabb? munkát, végeznek. 2 Talán szokatlan, hogy egy? tudományos ülést ennyire rész-2 telesen ismertettünk. Ezzel nzj volt a célunk, hogy minden ű,i-2 ságolvasó emberrel megismer-? lessük azt a munkát, amit aj múzeum a felszabadulás 20? éves évfordulójának méltói megünneplése érdekében vé-$ géz. Ez a. kiállítás azonban* csak nyitánya lesz a negyed-? százados évfordulóra megren-2 dezendő kiállításnak. r, azt is sze-| Ugyanakkor r!.|nénk, haS az újságolvasó a maga munka-^ területén, otthonában felkutat-e ná az említett idő és tárgy vo-j£ ■ natkozásában a tárgyi és írá-* sós dokumentumokat, s ezzelJ is segítené a most meginduló^ kutatómunka sikerét. j Ügy véljük, hogy egy ilyen* ügy nemcsak a kevesek ügye,? a meghívottak ügye, hanem * mindenkié, aki felmérte már» csak egyszer is, hogy mennyit* változott országunk külsőleg,? belsőleg a felszabadulás óta..? Ki. 4 1/ r /r er * , sr | w I Kepzomuvaszerunkrol Beszélgetés Vali József festőművésszel
