Észak-Magyarország, 1964. március (20. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

Vasárnap, 19S4. m&rdtm & ESSAKMAGTARORSSAO s Forró szeretette! köszöntjük bolgár barátainkat Hétfőn érkezik Magyaror­szágra a szeretettel cs crdelt- íódésscl várt bolgár párt- és kormányküldöttség, amelyet Todor Zsivkov elvtárs, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezet, öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy körünkben üdvözölhetjük a testvéri bolgár »ép, a forradalmi múltú Bol­gár Kommunista Párt kiemel­kedő vezetőit. Látogatásukat nemcsak örvendetes esemény­nek teliintjük, hanem kitű­nő alkalomnak arra, hogy újabb magaslatokra emeljük a két ország együttműködését, kicseréljük tapasztalatainkat, számba vegyük közös tenniva­lóinkat országaink szocialista építése és a béke megvédése terén. Jóleső érzés, hogy bol­gár barátaink közelebbről is megismerkedhetnek szocializ­must építő népünk új vívmá­nyaival. Népeink történelme a kö­zös harc számos tiszteletre méltó hagyományára tekint­het vissza. Meghajtjuk fejün­ket a százezer antifasiszta bol­gár katona előtt, akik a szov­jet hadsereg oldalán részt vet­tek hazánk felszabadításában. >' habár barátságunk a messzi múltban gyökerezik, a magyar és a bolgár nép végképpen csak a szocializmus útján ta­lált egymásra. Felszabadult népeink immár 20 esztendős felhőtlen barátságának szik- laszilárd alapja, hogy azonos világnézetet vallunk, .a közös jelen és jövő terveinek meg­valósításán dolgozunk és ösz- : szétégünk a béke megvedésé- ; re. A marxizmus—lcninizmus. -á szocializmus, a kommuniz­mus, a béke és a boldogság közös eszméi, céljai vezérelnek bennünket. Ezen a gazdagon termő talajon bontakozott ki összefogásunk, amely mindkét országban segítette és segíti ma is a szocialista építést, növeli erőnket és biztonságun­kat. A legutóbbi években szoro­sabbá váltak kereskedelmi kapcsolataink. Magyarország cs Bulgária áruforgalma az elmúlt 5 esztendőben mintegy 70 százalékkal emelkedett, s minden lehetőségünk megvan arra, hogy a jövőben még in­tenzivebben kereskedjünk. A szocialista munkamegosztás, a kooperáció és a gyártásszako­sítás térhódításával egyre több áruval segítjük egymás népgazdaságát. E vonatkozás­ban már számos jó példát so­rolhatunk fel. Magyarország dokumentációkkal, szakembe­rekkel, gépekkel cs nem utol­sósorban megrendelésekkel segítette például a bolgár rá­dióipar kifejlesztését. Együtt­működésünk nyomán nemcsak magasabb fokra emelkedett a szocialista munkamegosztás, hanem újabb lehetőségek szü­lettek a magyar ipar számára a nagy jövő előtt álló iparág, az elektronika kiépítésére. Nagy jelentőségű számunkra az is, hogy bizonyos traktortí­pusok, például szőlőművelő traktorok gyártására nem kell nagy költségekkel berendez­kednünk, mert szükségletein­ket Bulgária fedezi. Kölcsönö­sen előnyös az együttműködés a hajógyártásban, a mezőgaz­dasági termékek cseréjében és sok más területen. Hasonlókat mondhatunk kulturális és tu­dományos kapcsolatainkról is, amelyeknek keretében egyre több szakembert, művészeti együttest, kiállítást, filmet, stb. cserélünk. S nem feled­kezhetünk meg a testvéri ba­rátság ezernyi nagykövetéről, a turistákról sem, akik a ba­rátság szívekben gyökerező szálait fonják a két ország kö­ré. A magyar—bolgár barátság, együttműködés és szövetség azért nagy jelentőségű a béke szempontjából, mert mindkét ország a szocialista tábor tag­ja. Amikor Magyarország és Bulgária egymás között, vagy más szocialista országokkal erősítik kapcsolataikat, nagy jelentőségű tettet hajtanak végre: a szocialista tábor egy­ségét és erejét gyarapítják, gyorsítják valamennyi szocia­lista ország fejlődését. A szo­cialista államok közössége pe­dig a világbéke legfontosabb támasza, a békés egymás mel­lett élés legkövetkezetesebb harcosa. így válik két, szocia­lizmust építő nép barátsága a történelmi események befo­lyásolásának számottevő té­nyezőjévé. A szocialista építés, vala­mint a nemzetközi helyzet megítélésének kérdéseiben ki­alakult teljes nézetazonossá­gunk alapja a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista párt eszmei-politi­kai közössége. Mindkét párt internacionalista kötelességét következetesen teljesítve, har­col a szocialista országok ösz- szeforroltságának megszilárdí­tásáért. Még sorolhatnánk tovább népcipk. pártjaink és kormá­nyaink közötti igaz barátsá­gunk tényeit. Reméljük, hogy kedves bolgár vendégeink érezni fogják a feléjük áradó forró baráti érzéseket. Olyan ország népét köszöntjük ez­zel, amely lerázva az osztály­elnyomás bilincseit, sikeresen építi szocialista hazáját. Mély rokonszenvvcl követjük Bul­gária fejlődését és a bolgár nép nagy eredményeit a ma­gunkénak érezzük. Mindezt személyesen is tapasztalni fogják drága barátaink. A két ország vezetői közötti tárgya­lások megerősítik majd az el­vek és célok teljes azonossá­gát és újabb távlatokat tárnak együttműködésünk elé. Kíván­juk, hogy kedves vendégeink nagyon jól érezzék magukat vendégszerető magyar népünk körében. A ts5E-€ÍeBts©Io*áci» Nyomáron de megfontoltabban, körülte­kintőbben, mint némely vonat­kozásban a nyomári közgyűlé­sen történt. Lényegében pozitív képet mutatott a Rákóczi Termelő­szövetkezet zárszámadó köz­gyűlése. Voltak azonban szép­séghibái is, utal mulasztások- ra. melyeket most már csali mint jövendő feladatokat fo­galmazhatunk meg. És ezek mindenekelőtt a pártszerveze‘, a tsz és a község vezetőinek feladatai. A pártszervezet pél­dául jelenleg egyáltalán nem tölti be feladatát, létezése for­málissá vált 1958-ban 28 tag­ja volt ennek az alapszerve­zetnek, most 7 van. Igaz. töb­ben üzembe, bányába kerül­tek, és nem dolgoznak a köz­ségi pártszervezetben, de ez a körülmény nem menti a nyo­mári párttagok felelősségét mert van lehetőségük után­pótlásra. csak szét kell nézni- ök a tsz-ben, A jól működő pártszervezet hiánya szinte ki- áltóan mutatkozott Nyomáron, a közgyűlésen és hatása, je­lentkezik a falu életében is. Többek között a gondolkodást formáló tevékenység gyengesé­gében és abban, hogy nem mindig dolgoznál! összehangol­tan és egy irányban a község vezetői. A vezetést is tanulni keU A nyomári vezetők közül ér­demes lenne külön cikkben foglalkozni Láp tűk Gyula tsz- elnök útjával és fejlődésével. O azok közé a vezetők közé tartozik, akiket éljenezve, egy­hangúlag választott újjá a köz­gyűlés. Talán a legfiatalabb tagja a szövetkezetnek, 39 éves, mégis igen megfontolt, határozott ember, mint mond­ják, nem lehet könnyen kizök­kenteni nyugalmából. Máris kiváló adottságokkal rendelke­ző vezető, már most is á job­bak közé tartozik, de még pon - tosabb. különösen a gyors fej­lődés távlatát is figyelembe véve, az a megfogalmazás, bogy: jó lehetőség, jó „talaj”. S tudott dolog, a jó talaj nem terem, ha nem művelik és ke­vesebbet terem, ha nem műve­lik korszerűen. L.ipiák már so­kat tanult és ma is tanul, a tsz-vezetést azonban néhány év alatt nem lehet elsajátítani és nem lellet megtanulni tan­könyvekből sem, mint például a mezőgazdasági szakismere­teket. Pc 'ig a vezetést is ál­landóan tanulni kell. tudássá kell gyarapítani a spontán ta­pasztalatokat. Ezt minden bi- . zonnyal Lápták Gyula is jól látja. Kár lenne, ha ez a na­gyon . vezetésre termett ember nem csiholná ki önmagából , azt a lehetőséget, azt a még . gyorsabb fejlődést, amihez jó , adottságokkal rendelkezik. Több vonatkozásban az ösz- tonösség, a véletlenszerűség . jellemezte még erényei mellett a nyomári zárszámadást. Jó volna, ha a jövőben elmarad­nának ezek és a rokon szép­séghibák. Gyakran ez nem több, mint a kezdéssel járó ne­hézkesség. Az állandó gyakor­lás segíthet. Most még a jó- . szándékú bírálatra is haraggal i védekezik a falusi ember, és a • termelőszövetkezeti demokrá- 1 cia szép elvei bosszús indula­toknak, vádaskodásoknak is i keretül szolgálhatnak. Kitartó l és rendszeres nevelötevékeny- ' ség szükséges tehát elsősorban 1 a pártszervezettől és a tsz-ve- zetőségtől. Most többen tanul- ; nak Nyomáron a dolgozók ál­• talános iskolájában, és a kő- 1 zépiskolák levelező tagozatán. ' A tsz-ben is tanulás folyik. Ta- ! nul a tagság is. meg a vezetők ' is. és egy-egv zárszámadó köz- ■ gyűlés már jó vizsgává kere- " kedik. t, Nagy Zoltán nem visszafelé, hanem előre d néz. Ezt tükrözte mindenek- k előtt az ellenőrző bizottság k már említett, a kisebb jelentő- s ségű részletekig alapos jelen­tése, amelyet Mónus Béla olvn- r sott fel. Ilyen jelentést csak s olyan emberek tudnak összeál- £ lítani, ilyen ellenőrző munkát s csak azok tudnak végezni, akik r nemcsak magukénak vallják a r termelőszövetkezetet, hanem ezen túl már állandó gondjuk ' a szövetkezet jövője, a jobb r gazdálkodás, a gyorsabb fejlő- i dés. Ezt tükrözte többek között í Molnár János felszólalása is. ( Arról beszélt, hogy jobban kell gazdálkodni, azt a természetes ^ vágyat fogalmazta meg, hogy 1 jobban akarnak élni a szövet- j kezetben. Hasonló szellemben ; a közös vagyon óvásáról szólt J Magyar Józsefre. A sok kicsi sokra megy. tehát az ellenőrző 1 bizottság végezzen még alapo- s sabb munkát, iktassák ki a leg- 1 kisebb hibákat, a lényegtelen- t nek látszó mulasztásokat is — mondotta. 1 1 A közgyűlés ‘ kritikus pontja 1 A nyomári közgyűlés akkor ; érkezett el kritikus pontjához, 1 amikor a vezetőség újjáválasz- ' tására került sor. Azért, mert í néhány eddigi vezetőt nem vá- f lasztottak meg újra. Ennek : módja sajnos nem volt a leg- 1 szerencsésebb. Egyik-másik ' volt vezető bántónak is érez­hette. Fz viszont nem azért történt, mert a nyomári szö­vetkezeti tagság éretlen a ter­melőszövetkezeti deinokráciá- < ra, hanem azért, mert a párt- 1 szervezet, a szövetkezeti veze- \ tőség nem készítette elő kellő- i képpen a vezetőség újjáválasz- 1 tasát. A vezetőségnek jobban ' ismernie kellett volna a tagság ( véleményét, hangulatát, rész- 1 letesebben kellett volna ele- : meznie a vezetőség és egyes : tagjainak eddigi tevékenysé- . gét mind a tagság, mind az 1 egyes vezetők okulására. Az 1 ugyan sokat mond, ha a tag- ] ság azt mondja valamelyik ] vezetőre, hogy nem kell, de az : emberek munkáját, kiváltkép­pen a hosszabb ideig kifejtett vezető-munkát nehéz ilyen kurtán, summásan megítélni. ■ Mindemellett nem lett úrrá ■ valamiféle általános leváltási hangulat, a közgyűlés érzékel­hetően tudott különbséget ten­ni. Van azonban az éremnek másik oldala is. Az tudniillik, hogy egy-egy újra meg nem választott munkacsapat-, vagy brigádvezetőnek nem kell. szükségszerűen megsértődnie. Mert ha valóban odavaló ve­zető, jó munkájával újra meg­nyerheti a tagság bizalmát, viszont ha ezt nem tudja elér­ni; megérdemelten ítélkezett a közösség. Annak pedig csak örülni lehet, ha egy szövetke­zetben több vezetésre termett ember is van. Serkentjük és nem fékezzük a tsz-deniokráciát Szorgalmazzuk a termelőszö­vetkezeti demokrácia fejleszté­sét és alkalmazását. Ma már sok-sok példával bizonyítja a gyakorlat, hogy helyes alkal­mazása nagyon jó hatással van nemcsak egy-egy közgyűlés al­kotó munkájára, hanem a ter­melésre éppen úgy, mint a kulturáltabb együttélésre. Jól tudjuk, hogy jelenleg még ser­kenteni, mintsem fékezni kell ezt a folyamatot, mégis telje­sen igaza van Vajda Zoltán­nak, az edelényi járási tanács mezőgazdasági osztálya mun­katársának, amikor lényegében igy fogalmazta meg vélemé­nyét a nyomári közgyűlésről és a termelőszövetkezeti demok­rácia alkalmazásának problé­máiról: igen, fejlesszük a ter­melőszövetkezeti demokráciát, Többen is azzal az érzéssel n< ültünk le Nyomár község mű- n‘ , . OJ velődési házában a Rákóczi n Termelőszövetkezet idei zár- K< számadó közgyűlésén, hogy ti ezúttal aligha lesz részünk S( élénk közgyűlésben, alapos vi- j, tában. A fiatal szövetkezet c zárszámadása ugyanis, figye- n lembe véve a múlt év időjárá- t< sának mostohaságát, közepes- e nek mondható. Kimagasló eredményekkel nemigen büsz- <j kélkedhetnek, de kirívó problé- li mák sem mutatkoznak. Egyet- ^ ff len kivétel, ez viszont súlyos, a y pártszervezet nagyon gyenge j, munkája, de erről később szó- k lünk. Nos, ami várakozásunkat ? J\ illeti, kellemesen csalódtunk. A beszámolók után olyan vi- ^ tatkozó kedve támadt a tagság- s nak, hogy senkinek sem kellett h felszólalásra buzdítani. ^ Egy-egy beszámoló, vagy elő­adás többnyire magában hor­dozza az azt követő vita lehe­tőségét. Langyos beszámolók­nál! többnyire langyos a vissz­hangjuk is. Ahhoz a beszámo­lóhoz kevés ember szól hozzá, é amelyik akár gyávaságból, a akár túlzott megfontoltságból ( elkendőzi az igazi gondokat. Kiváltképpen így van ez a fia­tal múltú közösségekben. Bi- ’ zonyára a nyomári közgyűlésen r sem bontakozott volna ki a s tapasztalt aktivitás, ha első- sorban az ellenőrző bizottság nagyon bíráló szellemű, 'segítő *• szándékú, sok konkrét példa- t val élő jelentése nem adja meg v ehhez az alaphangot. r Különösen kezdő vezetők, és r ilyenek természetesen sokan s vannak fiatal termelőszövetke- ^ zeteinkben, nem nagyon ser- p kentik a tagságot, hogy éljenek t jogaikkal, vajmi keveset tesz- j; nek azért, hogy éljen és hasson ^ a termelőszövetkezeti demok- j rácia. Teszik ezt több ok miatt. r Az első helyen azt említhet- j nénk, hogy gyakorlatlanok lé- g vén a vezetésben, egyszerűen e nem gondolnak ezzel. A hét- t köznapok sok-solc tennivalója s közepette nem marad idejük ^ és erejük az ilyen irányú neve- £ lésre. Van aztán olyan ok is, ^ melyet leginkább politikai % restségnek, esetleg a tagság j iránti bizalmatlanságnak ne- j vezhetnénk. Minek emleges- ^ síink személyeket is, vallják, j ezzel csak összeugrasztjuk az j embereket. Azt természetesen kár lenne figyelmen kivül ^ hagyni, hogy a rétegződés, a } rokonság szerint még többszö- ^ rösen osztott falu szövetkezeti . 1 közösséggé formálásához sok ^ tapintatra, jó politikai érzékre j van szükség, azonban szóból ^ ért a magyar ember és a meg- ^ felelő időben elhangzott értei- ^ mes szó értelmes gondolatokat és választ is ébreszt Osszeugroítak ‘í c Ö 2 Tulajdonképpen a nyomári közgyűlésen is „összeugrottak” emberek, ott is fogalmaztak élesen, néha talán bántóan is, ez azonban egyáltalán nem írható se a tagság, se a terme­lőszövetkezeti demokrácia ro­vására. Ellenkezőleg, inkább a tsz-demokrácia hiányának, a , gyakorlatlanságnak követkéz- s menye. Mert végső sorban mi | volt. a jellemzője ennek a vitá- J nak? Mi sugárzott, érdemes 5 hangsúlyozni, nagy erővel eb- j bői a közgyűlésből? Nem keve- j sebb, mint az, hogy a nyomá- , rialc már visszavonhatatlanul j elfogadják és vállalják a tér- ( melőszövetkezetet. S már ma- j gasabb fokon, mint a közel- ( múltban, a belépési nyilatkozat ; aláírásakor. Az az aláírás még J csak amolyan eljegyzés volt, ,az : idei közgyűlés már a házasság ^ megkötését jelentette. Abban , az aktusban még erőteljesen ott volt a várakozás: próbál- i juk meg. majd meglátjuk. Ez a , közgyűlés viszont már azt bi- zonvította, hogy a nyomári ter­melőszövetkezet. derékhada túljutott a végső döntésen, már Todor TODOIt ZSIVKOV, a Bol­gár Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára, ® bolgár minisztertanács elnö­ke 1911. szeptember 7-én szti- i letett a szófiai járás Pravec • nevű községében, szegénypa- raszt családból. Ifjú korában egy szófiai ál­lami nj^omdában dolgozott, s munkája mellett elvégezte a • képzőművészeti szakiskolát, majd a gimnáziumot. 1928-ban belépett a Bolgár Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. 1932-ben az illegális kommunista párt tagja lett, ahol hamarosan fe­lelős pártmunkával bízták meg. 1934-től 1941-ig Szófia több kerületi pártbizottságának volt & vezetője. Miután a hitlerista hadsereg megszállta Bulgáriát és meg­támadta a Szovjetuniót. Todor Zsivkov minden erejével azon dolgozott, hogy szervezze a bolgár nép harcát a hitleri megszállók és bolgár kiszolgá­lóik ellen. Mint a Bolgár Kom­munista Párt szófiai körzeti bizottságának tagja. 1943-ban a párt megbízásából a potev- grádi járásban szervezte és irányította a partizánmozgal­mat. 1944 szeptemberében par­iiéi testi barátsága ion Bulgáriában nagy érdeklő­déssel tekintenek a bolgár párt- és kormányküldöttség budapesti útja, a két baráti nép vezetőinek találkozója elé. Utoljára 1957 júniusában járt bolgár párt- és kormánykül­döttség Magyarországon. A r^ígár vezetők akkori hivata- . los látogatását egy év múlva, 1958 nyarán viszonozta magyar • Zsivkov étéi tizánegységéket és katonai cso­portokat vezetett a főváros­ban és környékén. Szeptember 8-ról 9-re virradó éjszaka ezek az egységek biztosították a fegyveres antifasiszta népfel­kelés győzelmét. AZ ORSZÄG felszabadulá­sa után Todor Zsivkov felelős párt- és állami tisztségeket töltött be. 1945-ben a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, 1948- ban pedig a Központi Bizott­ság tagja lett. 1948-tól 1949-ig Bolgár laj és a kormány vn agyarors s ág A központi bolgár lapok szombaton első oldalon, nagy­betűs címekkel adták hírül, hogy a BKP és a kormány küldöttei a napokban Magyar- országra látogatnak. A Rabotnicseszko Delo fény­képpel illusztrált cikkében a magyar vegyipar fejlődését elemzi. Az Otecsesztven Front első oldalán a szófiai Magyar Kulturális Intézet tevékenysé­véri nép vább erősödik párt- és kormányküldöttség Kádár János vezetésével. A Zsivkov vezette bolgár delegá­ció mostani látogatása minden bizonnyal tovább erősíti majd gazdasági é» kulturális együtt­működés Cinket, konkrét intéz­kedésekkel járul hozzá a két testvéri nép hagyományos •— s immár szocialista tartalmú — barátságának elmélyítéséhez. teafsa a Bolgár Kommunista Párt Szófiai Bizottságának első tit­káraként, a Hazafias Arcvonal városi bizottsága és a városi tanács elnökeként tevékenyke­dett. 1950-ben a BKP Politikai Bizottságának póttagjává és a KB titkárává, 1951-ben a Poli­tikai Bizottság tagjává válasz­tották. 1954-től a BKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra. 1962, november 19-én a bolgár nemzetgyűlés a bolgár minisztertanács elnökévé vá­lasztotta. Ttok a BKP r küldötteinek i látogatásáról géről szóló beszámoló mutatja be, milyen élénk az érdeklő­dés a bolgár lakosság legkü­lönbözőbb rétegeiben, nyel­vünk, irodalmunk, művésze­tünk és általában kulturális eredményeink iránt. Ugyanez a lap képes riportot közöl Du­naújvárosról: A Zemedelszko Zname, a né­pi földmövesszövetség lapja egész második oldalát hazánk­nak szenteli. Itt közli Práth Károly szófiai nagykövetünk írását és Kusznyák István, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökének telefonnyilatko­zatát. Az egész oldalt bőven illusztrálják a magyar nép szocialista építömunkáját és kulturális életét bemutató ké­pek. Hasonló meleg hangon és ' ugyanilyen részletesen foglal- . kozák hatónkkal a Trud. a Na- nodna Mladezs és a többi lap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom