Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? \ MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOU MEGYEI BHZOITSAGANAK LAPJA XX, évfolyam, 36. szám ÄRA: 50 fillér Csütörtök, 1964. február 13. Mindenirányú takarékosság Tavaszvárás fi vezetésről - vezetőknek A Kamaraszínház bemutatóiéról Tíszccszederkény holnapja Tv-készülék és porszívó részletre Randevú az éter hullámain Bolgár, szovjet, csehszlovák, jugoszláv és osztrák rádióamatőr állomásokkal tart rend­szeres kapcsolatot a miskolci Úttörőhöz híradós szakköre. Foto: Birgés Árpád iiegicesd©ilött Horn® és Johnson tanácskozása SSr Alec Douglas-Home an­gol miniszterelnök szerdán re­pülőgépen a washingtoni And­rews katonai repülőtérre érke­zett Néhány perccel minisz­terelnöke előtt Richard Butler angol külügyminiszter is meg­érkezett Washingtonba. Home a kanadai Torontóból, Butler pedig U Thant ENSZ-főtitkár­ral folytatott tárgyalásai' után, New Yorkból érkezett meg az amerikai kormány székhelyű­re. Az „angolszász csúcstalál­kozó” várható legfontosabb témái: kubai kereskedelem, Ciprus, a nyugat-bcrlinj és a német kérdés és a Távol- Kelet, A két szövetséges ország ve­zetőjének tárgyalásai ezúttal különös érdeklődésre tarthat számot, mert a. két. kormányt néhány kérdésben nyilvánvaló és megoldhatatlannak látszó ellentétek választják eL A nézeteltérések főként há­rom pontban nyilvánulnak meg. Az első a Szovjetuniónak . nyújtandó hitel kérdése. Washingtoni jól tájékozott körök szerint ebben a kér­désben nem várható meg­egyezés, Hasonlóképpen nem számítanak megegye­Megnyüt az Afrikai Egységszervezet kül- és hadügyminisztereinek értekezlete Szerdán délelőtt ünnepélyes keretek között nyilt meg Tan­ganyika fővárosában az Afri­kai Egységszervezet tagállamai kül- és hadügyminisztereinek értekezlete. A megnyitó beszé­det Julius Nyerem tanganyikai elnök mondotta,, Az értekezlet előrelátható- ]eg négv napig ülésezik. Etiópia és Szomália hatá­rán a tűzszünet elrendelése óta másodszor jeleztek újabb harcokat. A Dar es Salaam-i értekezlet­re érkezett szomáli küldöttség az etióp csapatokat vádolja a tűzszünet megsértésével. Etió­pia viszont új Szomália} táma­dást jelentett. Az etióp forrás szerint a támadás szerda dél­előtt történt és Etiópia bizton­sági erői kénytelenek voltak a támadást viszonozni. Hailé Szelasszié császár szerdán fogadta a Szovjetunió etiópiai nagykövetét, hogy szó­beli választ adjon Hruscsov- nak a határkonfliktus békés rendezését sürgető üzenetére: Válaszában Etiópia császára Szomá­liára hárítja, a felelősséget a vérontásért. hangsúlyoz­va, Etiópia az Afrikai Egy- ségszerve.zet alapokmányá­nak szellemében minden­kor arra törekedett, hogy szomszédjával megegyezés­re jusson, Hailé Szelasszié köszönetét tolmácsolta a nagykövét útján Hruscsovnak. Báli tárgyalásai alatt lövöldöztek Cipruson # iw George Ball. amerikai kül- ügyminiszterhelyettes. londoni, athéni és ankarai tárgyalásai befejeztével szerdán Ciprusra érkezett, hogy Makariosz el­nökkel, Kücsüfc alelnökkel *Ss más ciprusi vezetőkkel tanács­kozzék. Nyugati hírügynöksé­gek szerint az amerikai politi­kus olyan időpontban érkezik a szigetre, amikor ott a helyzet ismét kritikussá vált. Kedd este lövöldözésre került sor a görögök és törökök között Limasszolban. Episzkopiban, valamint Nicosia egyik külvá­rosában is. A lövöldözéseknek több sebesültje van. Rali tárgyalásait szórvá­nyos pitskarouogás festette afá» .............. ü masszol közelében újabb összetűzések voltak a görögök és törökök között:. Egyelőre még meg nem erősített hírek szerint a lövöldözésnek két ha­lálos és három sebesült áldo­zata van. Az összetűzésbe ■be­avatkoztak az angol katonák is. zésre a Kubává! folytatott kereskedelem kérdésében sem. A harmadik vitás kérdés ab­ból adódik, hogy Nagy-Britan- nia enyhén szólva habozik a Washington által javasolt kö­zös nukleáris parancsnokság­hoz való csatlakozás ügyében. Ezeken a vitás problémákon kívül a brit-—amerikai tárgya­lásokon el kell dönteni, milyen megoldást javasoljanak Ciprus kérdésében. A két nyugati nagyhata­lom szeretne elkerülni, hogy a kérdés az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé ke­rüljön. ahol a Szovjetunió is beleszólhatna a problé­ma rendezésébe. Másrészt Washington és Lon­don jól tudja,- hogy sürgősen tenni kell valamit, ha írem akarják, hogy Görögország és Törökország, a két NATO-tag- állam között a helyzet teljesen elmérgesedjen. A tárgyalásokon szóba fog kerülni Nyugat-Berlln, a leszerelés, Dél-Vietnom, a Kínai Népköztársaság elismerése és a nyugati országok közölt Apró Antal előadást tartott az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerda délután Apró Antal, az MSZMP Politikai. Bizottságá­nak tagja, A szocialista, orszá­gok gazdasági együttműködé­sének időszerű kérdései cím­mel előadást tartott. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában rendezett előadáson resztvett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságii­nak tagja, Csetcrki Lajos és Nyers Rezső, a Politikai Bi­zottság póttagjai, ott volt. az előadáson az MSZMP Köz­ponti' Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak számos tagja, 'politikai, .és gazdasági életünk sok ismert személyisége. A moszkvai plenum folytatta munkáját Szerdán reggel a Nags Kreml Palotában az SZKP Központi Bizottsága plénumá­nak délelőtti ülésén, a részt­vevők folytatták a szovjet, folytatott "kereskedelem *prőí>- {mezőgazdaság belterjesítéséről lémája is. I hétfőn megindult tanácskozást. fiz anyagtakarékosság eredményei a Rudabányaí Vasércbányában A Rudabányaí Vasércbánya dolgozói az elmúlt évben több. mint 3,5 millió forint értékű különféle anyagot takarítottak meg. Az eredmény elérésében különösen a .szocialista brigá­doknak van nagy részük, A külszíni üzem brigádját, is so­kat tettek ezért, de még ennél is számottevőbb a földalatti munkások anyagtakarékossága. Ezek a dolgozók a robbanó­anyagok, az üzemanyagok és a bányafák felhasználását, csök­kentették jelentős mértékbén. Tavaly a vasércbányában minden szocialista brigád szer­ződésében szerepelt az anyag­takarékosság. A dolgozók vál­lalták: úgy dolgoznak, hogy minél több költséget, értéket megtakaríthassanak a vállalat­nak és végső soron n népgaz­daságnak. S vállalásuknak ele­get, lettek. Különösen szép eredményeket ért el Böhm Ist­ván. Dányi László, Jónás Mi­hály, Szilágyi József. Vass Ká­roly. Nagy Bálint. Szász Jó­zsef brigádja és még legalább tíz munkacsoport. Ezek a dol­gozók azonban nem elégedtek meg a tavalyi eredménnyel, az idén még 2,5 millió forintnál is több anyagot szeretnének meg­takarítani. Előadás Miskolc városfejlesztési tervéröl Tegnap, szerdán délután a Miskolc városi Pártbizottságon Fekete László elvtárs, á városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke tájékoztatta az alapszervezeti párttitkárokat, « tötnfigsaarueaetek vezetőit Miskolc 1964. évi vá­rosfejlesztési és rendezési ter­véről Ismertette az elfogadott és megvalósításra váró terve­ket, valamint a távlati progra­mi FÜLLEL Az ember alig győzi a hatalmas tócsákat kerin­getni. Legjobb volna, ilyenkor nyaltig érő gu­micsizmában. — Jé, hát te köröméi- pőben jársz ilyenkor? — álmélkodik egy nő össze­találkozva ismerősével. — Hát persze — vála­szol az nagy nyugalom­mal , kisebb cipőre kevesebb sár fér. Látod, ezt alig kell. tiszti tanom. i j. A takarékosság nem újke­letű fogalom. Népgaz­dasági jelentőségét is­merjük, s ezt még inkább alá­húzta az , országgyűlés leg­utóbbi. ülése, amelyen szintén sok szó esett róla. Éppen ezért, amikor az 1964. évi népgazda­sági terv megvalósításának fel­tételeiről beszélünk, módsze­reink és céljaink közé kell ik­tatni azt az elvet is, amelyet tömören így fogalmazhatnánk meg: mindenirányú takarékos­sági „Államháztartásunk 1964. ért előirányzatai reális, de nem könnyű feladatokat tartalmaz­nák — hallottuk a pénzügymi­niszter expozéjában. — A be­ruházások és a közületi fo­gyasztás növekvő igényeivel az elmúlt évben nem tartott lé­pést állami vállalataink befi­zetéseinek emelkedése. Szük­séges, hogy a költségvetés e legfontosabb bevételi ^forrását terveinknek megfelelően ma­radéktalanul realizáljuk. Szük­séges az is, hogy a beruházá­soknál, valamint az intézmé­nyek gazdálkodásában az ed­diginél szigorúbban alkalmaz­zuk a takarékosság elvét.” Ezt a célt szolgálják a kormány gazdasági intézkedései, melyek kimondják, hogy a vállalatok­nál, közületeknél a létszámnö­velés mértékét redukálni kell, és a beruházásoknál, a közü­leti. kiadásoknál megtakarítá­sokat kell elérni. Mindez azonban csupán egy része szerteágazó, bonyolult munkánknak, következésképp nem is szűkíthetjük csak erre a takarékosság fogalmát. Egész gazdasági életünkben, építő- és termelőmunkánkban számos lehetőség nyílik arra, hogy ésszerű, anyagfelhasználással, gazdaságosabb munkamódsze­rekkel jelentős megtakarítást c-rjünk el. S etekintetben bi­zony, van tennivalónk bőven. Különböző építkezéseken, de az ipar más területén és a me­zőgazdaságban is találkozha­tunk pazarlással. Értékes gé­peli, drága anyagok hevernek szétszórva, kihasználatlanul, a rozsda marja őket, tönkremen­nek. Máshol indokolatlanul magas a készletfelhalmozás, vagy éppen az új rendelések­nél lépik túl a tényleges igé­nyeket. Évvégi. leltározásoknál, rovancsolásoknál hány, meg hány vállalatnál derült már ki, hogy milliós értékek hever­nek raktáron, amelyek önma­gukban csak a számlát terhe­lik, de hasznot nem hajtanak. Nem egy esetben drága im­port anyagok ezek, amelyeket más vállalat nélkülözni kény- ezerül, vagy csak nehezen sze­rezheti be. Az is lakarekossag teliét, lm az erre hivatott gaz­dasági vezetők, irányító szer­inek felmérik a készletet, és fcsal: a tényleges szükségletnek {Megfelelően, rendelnek még lakkor is, ha a „keret” több anyag beszerzésére biztosit tehetőséget. De az is takaré­kosság, ha a meglévő anyaggal, különösen a valutáért beszer- aett importtal ésszerűbben gaz­dálkodunk, s valahányszor (hozzányúlunk, arra gondolunk, feogy sokba került a népgazda­ságnak, takarékosan bánjunk vele. A mikor valaki családi házat épít, beszerzi a szükséges építőanyagot. De még senki nem lett olyat, hogy húrom ajtóval, vagy két ablakkal többét vásároljon. S takarékoskodik a téglával, cse­réppel, mindennel. Felhasz­nálja a fél- és negyedtéglákat is, átrostálja a félre dobott sódert, csak hogy a ház építési költsége minél alacsonyabb legyen. Ezzel szemben hány­szor tapasztaljuk, hogy ugyan­az a kőműves, amikor állami anyagból, állami, házat épít, milyen nagyvonalúan gazdál­kodik, kicsire oda se néz, mert ez esetben a kár nem az ő zse­bére megy. De nem oda megy-e mégis? Végső soron nem saját magunknak oko­zunk-e kárt, amikor az állami építkezésen, vagy az állami iparban pazarlunk? Miért van az, hogy az előbbi esetben megtisztogatjuk és óvatosan rakosgatjuk még a régi fél­téglát is, utóbbi esetben pedig, tisztelet a kivételnek, ha ne­gyedtégla kell valahová, nem keresgéljük, hanem. összetö­rünk újat, egy egészet, amely­nek csak egy Ids értéke került be a házba, a többi pedig a szemétbe, A ház, s a hozzája vásárolt anyag személyes ér­tékünk? De hiszen személyes kárunk az is, ha az össznépi javakból, éppen a pazarlásból és a magas ráfordítási költsé­gekből eredően csak kisebb mértékben részesedünk. Éppen ebben van az általá­nos. mindenirányú takarékos­ság személyi és népgazdasági jelentősége. A „sok kicsi sokra megy” bizony könnyűszerrel bizonyítható. S összetett érték­ben, anélkül, hogy erre azon- nyomban rájönnénk, egy-egy tervidőszak alatt sok milliót dobunk ki az ablakon. Bele kell hát szívódnia egész Iwz- élétünkbe a mindenirányú ta­karékosságnak, s est azzal ér­hetjük el, ha az ennek meg­felelő szemlélet is kialakul. Próbáljunk meg minden érté­ket úgy kezelni, mint szemé­lyes tulajdonunkat és vigyáz­zunk is rá így! Természetesen, a házépítés példája csak il­lusztráció a mondanivaló jobb kifejezéséhez. Mert egész éle­tünkben, a népgazdaság min­den területén mód. cs lehetőség van az ésszerűbb gazdálko­dásra* S ha az anyagért, az értékéit felelősséget érző köz- gazdasági szemlélettel gondol­kodunk, szinte felbecsülhetet­len értékeket takaríthatunk meg, 1964-es terveink gazda­sági feladatait a tervezettnél is jobban oldhatjuk meg, G azdasági életünkben vau­nak úgynevezett kam­pány-munkák, kam­pány-feladatok, amikor vala­milyen meghatározott cél el­éréséért küzdünk. Ezzel szem­ben nem lehet kampányfeladat a takarékosság, hanem egész tevékenységünk mindennapi törvénye. Nem tűnhet tehát ismétlésnek, hogy, bár eddig is sokat beszéltünk róla, ismét a takarékosság, a jobb és éssze­rűbb gazdálkodás jelentőségét hangsúlyozzuk. S minthogy ezt nem lehet eléggé hangsú­lyozni, szükséges, hogy a ter- vezéseknél is állandóan szem előtt tartsuk, és a minden­irány u takarékosságnak poli­tikai jelentőséget is tulajdonít­sunk. Az utóbbi napokban e helyütt is sok szó esett 1964-es terveinkről, nagy feladataink­ról, amelyeket borsodi vonat­kozásban megyei pártbizottsá­gunk ülése is megtárgyalt, s ezekkel kapcsolatosan fontos határozatokat hozott. Ügy vél­jük, amikor a gazdasági, poli­tikai szervező munkáról, az irányításról,- a beruházások megvalósításának fontosságá­ról, s általában a napi felada­tok jobb elvégzésének fontos­ságáról beszélünk, egyenlőség jelet tehetünk, ezek és ta karé- kosság közé is, amely nemcsak érdekünk, hanem kötelessé­günk is! co.m

Next

/
Oldalképek
Tartalom