Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-04 / 28. szám

**<& *864. február i­BssasafAesJöseBsaüs® Borsodi képviselők as országgyűlés munkájában Kántor Lajosné képviselő hozzá szólásában a Bodrogköz vízellátását tette szóvá. Elmondotta, hogy legalább a na­gyobb községekben törpevíz művet kellene létesíteni és derítés útján a Tiszából biztosíthatnánk ivóvizet a. Bod­rogköz lakóinak. Kántor Lajosné egyébként interpellált is Veres József munkaügyi miniszterhez azoknak az idős pedagógusoknak a nevében, akik az új nyugdíjtörvény életbe léptetése előtt mentek nyugdíjba. Valaska László, Borsod megyei képviselő felszólalásá­ban a villamoshálózat rekonstrukciójának szükségességé­ről beszólt. A jelenlegi hálózat nagy részét még a fel­szabadulás előtt építették különböző vállalatok, különbö­ző szabványok szerint, ezzel magyarázható, hogy a vil­lamos készülékek sok helyütt nem felelnek meg a feszült­ség! viszonyoknak. Javasolta, hogy' 1965-től kezdve 10—15 százalékkal növeljék a rekonstrukcióra fordítandó ösz- szeget. Ollári István, megyénk képviselője a műtrágyagyártás növelésének lehetőségeiről szólt. Elmondta, hogy a harma­dik ötéves terv során csaknem 11 ezer tonna kapacitású ^VC-feldolgozó űzőmet j;oll munkába állítani. Ezeket a: üzemeket legcélszerűbb lenne közvetlenül a gyártó üzem * Borsodi Vegyiko' ibi aát ni ellő telepíteni. Ez a munkaerő «elyes elosztását, éti a szakember utánpótlást is meg­könnyítené. i KISZ Kezdeményezésére: több hazai gyár batáridő elolts kiszállítással segíti a „Zöld utal a TYK-nak!“ mozgalmat « 1*. . Vegyikombinát n 1 iszat nitrogén mű­trágyagyárának építése és sze­relése felett a fiatalok véd­nökséget vállaltak. Az elmúlt évben a KISZ nagyüzemi bi­zottsága 14 ifjúsági brigáddal, valamint számos hazai gyár if­júsági szervezetével több mint 21 millió forint értékű munka elvégzésére és különböző gépi berendezések határidő előtti szállítására kötött szocialista szerződést. A feladatok teljesí­tését a napokban értékelték. A zárszámadáson megállapítot­ták, hogy a rájuk bízott, mun­kát az ifjúsági épftőbrigádok a tervezettnél 133, a szerelőbri­gádok pedig 428 nappal hama­rabb fejezték be. A Vegyimű­veket Szerelő Vállalat, ifjúsági csapatai például a három nit- rogénes mosó berendezést a tervezettnél csaknem hat hó­nappal előbb adták át nyomás­próbára, a Kossuth-díjas Bun­da János ács 12 tagú brigádja pedig a gáztalanitó zsaluzását. 15 nappal hamarabb készítette el. A nagyüzemi KlSZ-bizott- ság kérésére eredményekben gazdag munkát végzett több hazai gyár ifjúsági szervezete is. A Budapesti Szellőzőművek fiataljai például — &z 1963 n varán leégett, recirkulácins mühütőtoronv ventillátorait soronkívül elkészítették, és íev azok szerelését még 'n múlt év végén megkezdhették Tiszapal- konyán. « • . - újabb nagy fel­«Z főén a(3ötok várnak a fiatalokra, hogy a nitrogén műtrágyagyárban _ az eredeti határidő 'előtt három hónap­pal, már október elején meg­kezdhessék a próbatermelést. Ennek szolgálatában a nagy­üzemi pártbizottság kezdemé­nyezésére új mozgalmat indí­tottak és kiadták a jelszót: Zöld utat a TVK-nak. Az új munkaverseny-forma rövid idő alatt népszerű lett, s ahhoz az új létesítményt épitő dolgozó­kon kívül más hazai gyárak fiataljai és munkásai is csatla­koztak. Az. elmúlt két hétben például három különböző ha­zai gyár vezetősége jelentette a TVK nagyüzemi KlSZ-bizott- ságának, hogy a náluk megren­delt, valamint az tizem indítá­sához szükséges berendezése­ket és más alkatrészeket a ha­táridő előtt leszállítja. így, többek között, a Magyar Ká­belművek fiataljai szocialista szerződésükben úgy határoz­tak, hogy a nitrogén mű­trágyagyár műszereinek fel­szereléséhez szükséges több mint 22 kilométer hosszú, kü­lönböző vastagságú kábelt az eredetileg tervezett decemberi határidő előtt, június elejéig elkészítik és folyamatosan le­szállítják. A kábelgyáriak a szállítást már megkezdték és ezzel jelentősen meggyorsul a műszerek, szerelése. Gyártanak-e hordozható cserépkályhákat Bodrogkeresztűrban l A kárhányszor járok a Bodrogkeresztúri Ke­rámia Ktsz-ben, a ter­mékek, a dísztárgyak láttán mindig meglep a színek és a formák újszerűsége, " össz­hangja. A napokban is meg­csodáltam egy új készít­ményt, egy dísztálból, két vázából és két hamutálból álló „együttest”. Tervezőjük, Ulrich József, a ktsz vezetője azonban nem erről az új munkáról' beszélt, hanem sokkal lényegesebbnek tar­totta a ktsz új termékeit: a hordozható cserépkályhákat. — Köztudomású, hogy' az országban igen nagy az ér­deklődés a hordozható cse- répkályhak iránt. Csupán Borsodban S ezerre lernte igény. A megye azonban csak Esztergomból kap ezekből egy kis mennyiséget:. Ezért el­határoztuk. hogy a mi hisz­ünk is megkezdi a cserép- kályhák gyártását. Terveink szerint legalább ezer darabot szeretnénk az idén gyártani. Ennyire van kapacitásunk. És a bodrogkeresztúri ktsz vezetője elmondotta, hogy a kályhákhoz szükséges vas­szerelvények gyártását a Szarvasi Vasipari Ktsz és a Tokaji Vegyesipari Ktsz vál­lalta. Sajnos, még bizonyta­lan, hogy’ az Országos Érc- és Ásványbánya Igazgatóság biztosítani tudja-e a. csempék alapanyagának szállítását. Köztudomású ugyanis, hogy vagonhiány van, s ezért az említett elosztó szerv közölte a bodrogkeresztúri ktsz-szel, hogy a szállítást szept-ember 30-ig nem tudja megoldani. Pedig a kályhákat éppen őszre kellene elkészíteni, hogy mire újra tél lesz, meg­vásárolhassák ezeket az igénylők. Ezenkívül: a Bocl- rogkeresztúri Kerámia Ktsz számára az anyagszállításhoz negyedévenként csupán két vagonra lenne szükség. Ép­pen ezért reméljük, bogy a ktsz minden segítséget meg­kap, és nem vész kárba a költséges előkészítő munka, R. A. Másfélmillió forint története Napol; Gyors iramban fejlesztik a keweréMafearmány és a tápok gyártását A Földművelésügyi Minisz­térium állattenyésztési főigaz­gatóságán közölték, hogy a ta­karmánykeverékek . és tápok gyártását az idén legalább 15 000—20 000 vagonnal bőví­tik, s 1965 végére az évi ter­melés eléri a 200 000 vagont. Ez évben kezdik meg egy spe­ciális kocatáp, valamint egy borjútáp gyártását. Hollandiá­ból különleges zsirdúsító-be- rendezést importáltak, amely fölözött lejből és hulladékzst- rokból teljes értékű, borjúne­velésre alkalmas tejet készít. Ezzel a berendezéssel, illetve a módszer és a gépek elterjesz­tésével általánossá lehet tenni az itatásos borjú,nevelést, amely egyben a tejellátás javí­tására, a vaj- és sajtgyá.rtás bővítésére ad. majd lehetőséget.. óta a tiszalúci Rá­kóczi Termelőszö­vetkezet zárszámadási munká­ját figyelem. Ismerek már minden adatot, lassan minden megszerzett fillér eredetét is. Mert. ilyenkor, zárszámadás közben láthatja meg jól az ember, hogy bizony, néha még a fillérek előteremtése is gon­dot. problémát okoz az elnök­nek, a főkönyvelőnek, a szak­mai vezetőknek; Most viszont éppen nem fil­lérekről, hanem kerek másfél­millió forintról szeretnék be­szélni. Igaz, lényegében ezt is fillérekből, meg forintokból rakták össze, de hogyan? Most, zárszámadás közben mondta el az elnök, hogy ősz­szel, amikor „kiszárszám­adást”, vagyis: felmérést csi­náltak, kiderült: pénzügyi ter­vük teljesítéséhez még másfél­millió forint hiányzik. Ennek két lényegesebb oka volt Egyik az, hogy rengeteg búzá­juk kifagyott, s ez több milliós kiesést okozott. A kertészet ugyan jól léiméit, de a piac telítettsége miatt nem tudták értékesíteni a megtermelt árut. elsősorban a paprikát és paradicsomot. Itt is sántított vagy 800 ezer forint No, elnök, főkönyvelő, párt­titkár brigádvezetők, munka­csapatvezetők és agronómusok, törjétek a fejeteket, hogyan le­het előteremteni a hiányzó másfél milliót? Nem volt ez könnyű dolog. Másfélmillió mégiscsak más- félmillió. Tanakodtak, gondol­koztak, s felmértek minden le­hetőséget. Leginkább a kerté­szetet nézegették. Ott az a ren­geteg paprika, paradicsom, a kutyának se kell. elrohad a szárán. Az elnöknek született egy ötlete. Kihúzott néhány tő paprikát és azt úgy. szárastól, terméssel együtt magával vitte. Bedobta a csirkéknek. Néz, néz az elnök, s látja, hogy a csirkék kapkodva eszik a szá­ras zöldoaprikál. — Hát per­sze, — gondolta. — Nem lehet az rossz az állatnak sem. El­végre vitamindús növény ... De ' ne'~ únják-e majd meg? fis folytatták a megfigyelést. Természetesen, a szakvezetők­kel együtt. A csirkék várako­záson felül csemegéztek. Ekkor az elnök elrendelte, hogy úgy, ahogy van. szárastól szedjék a zöldpaprikát, silózzál; be és etessék ezzel a csirkéket. De ez csalt az egyik sakkhúzás volt. A másik: megduplázni a ba- romfihizlalási tervet. Hozatták a naposcsibét ezrével, össze­sen, a betervezettel együtt: 48 000 darabot Igaz, a zsúfolt­ság miatt sok elhullott, de vég­eredményben a megduplázott baromfitenyésztés igen sokat jövedelmezett. És így a kerté­szet kárát is enyhítették, mert a besilózott zöldpaprika csök­kentette n. takarmányozási költségeket. De a hiányzó másfélmillió forintot még ezzel se tudták pótolni. Sok pénz az. Gondol­koztak és tovább kutatták a lehetőségeket, őszi betakaritás előtt álltak. Az emberit ek­kor már tudták, hogy a veze­tőség nagy gondban van, hogy kapargatják a másfélmilliót. Tetszett ez az embereknek és úgy gondolták, nem szabad magukra hagyni a vezetőket. Előálltak az asszonyok. — Elnök elvtárs, mi is segí­tenénk. Borsod megye képviselőinek egy csoportja a szünetben, fci elhangzott felszólalásokról tárgyal. — Hogyan? — Nézzük meg a betakarítá­si költségeket.. i Egyszóval, hogy olcsóbban kellene elvé­gezni az őszi munkákat:;. Az első napokban még az el­nök sem bízott benne, hogy a betakarítással nagyobb össze­geket menthetnek meg. De, az emberek komolyan gondolták a dolgot. Soha úgy még nem dolgozott a falu népe, mint ősszel; S különösen az asszo­nyok .: s Hát az asszonyok minden dicséretet megérde­melnek. Először is: kora reg­geltől késő estig dolgoztak, s valahogy úgy. mint az ördög. Egyszóval: gyorsan. így az idő­ben betakarított termékek mi­nősége jobb lett a tervezettnél; Lassan kikerekedett egy millió. Mór ez is nagy megkönnyebbülést jelen­tett Hanem evés közben jön meg az étvágy. Az elnök akkor már úsv gondolta, hogy ő zár­számadáskor semmiképpen sem áll oda az emberek elé az­zal, hogy sajnos, kedves elv- társak. így, meg úgy... Nem, ezt meg kell előzni. Megvizs­gálta hát a melléküzemek munkáját is. Ho°van termel­nek? Nem lehetne-e fokozni a kapacitást? S kiderült, hogy igen. A két leglényegesebb melléküzem, a cirokfeldolgozó és a nádfeldQlgoző az utolsó negyedévben majdnem meg­duplázta termelését.!: így aztán :. Már gondolni lehet, hogy mi történt..! Az elnöknek most nem kell ma­gyarázkodnia. Megvan a más- félmillió. A munkaegység ér­téke a prémiumokkal együtt felment ötven forintra. Vég­eredményben pedig a tiszalúci Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága túlteljesítette egész Pénzgazdálkodási és áruértéke­sítés! tervét;. i Eddig a történet... De mint minden történetnek, ennek is van tanulsága. Nem is kicsi, sőt. nagyon jelentős. Nézzük csak. Először is kérdezzük meg: ugyan előkotorták volna ezt á másfélmilliót altkor is, ha nem mutatkozik kiesés? Gondoltak voína-e akkor is ezekre a lehe­tőségekre? Az emberek akkor is ennyire aktívak lettek vol­na? f Frekre a kérdésekre mi I »eure nem mernék hah rozott igennel válaszolni. Ess itt a tanulság, hogy ha nyon nalt a bajok — többet gondo kódunk. Jó lenne, ha a rejte tartalékokat nem a szigor szükség hozná elő, hanem m: ga a termelőmunka folyamat; Nemcsak Ti szaluéra vonatke z*k ez. Lén vegében mindé termelőszövetkezetre. Mert re; tét. tartalékolt vannak, csa figyelni kel! a gazdaság ment tét. Van ugyanis egy közmor dás, hogy „Aki keres — talál’ Ez nagyon icroz. A rejtett tai talékokat. lehetőségeket is csa keresni kell — s előkerülne! Ez a tiszalúci másfélmillió fű rint történetének legfőbb ta nulsága. Seendm Jómét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom