Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-29 / 50. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX évfolyam, 50. szám Ara 50 fillér Szombat, 1964. február 29. Természetátalakítás a Csereháton A Cserehát még téli álmát alussza. Parányira zsugorodtak a hófoltok, s megduzzadtak a Bársonyos, és a Hernád felé tartó patakok, de más alig jelzi még a halma- jj domboktól a csehszlovák határig húzódó dombvidék keleti lejtőin a gyorsan közeledő tavaszt. Pedig az. idei tavasz nagy meglepetéseket tartogat, évtizedes álmok valóraváltá- sát hozza meg ennek a régi mesékben és új statisztikákban egyaránt szegénynek nevezett Vidéknek. Néhány napja kelt szárnyra te hír, hogy államunk 22.5 millió forinttal támogatja az idén a Bélus-patak és a környező, keletre tekintő völgyeket ölelő lejtőkön kezdődő természetátalakító munkákat. Támogatja?! Valahogy nem illik ide ez a kifejezés, mert többről van szó. Hiszen a Bélus-völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatba tömörült 15 környék- ■ beli termelőszövetkezet és az 6tt lévő állami gazdaság saját erejéből csak mintegy 7—800 ezer forintot tudott volna az üdén a cserelíáti álmok megvalósítására fordítani. Mi ez az ajándékba kapott 22.5 millió torint mellett? Szalaszenden és Hájban még tel sem akarják hinni a hírt. Az érett istállótrágyával teli szekerek mögött lépkedő foga- tosok csak fejüket csóválják, »mikor azt kérdem tőlük, hogy jnelyik a Báthori Termelőszövetkezetnek az a 400 holdja, ahol már az idén meg lehetne kezdeni a talajjavítást. Az utat nézik, s nem akarják elhinni, bogy azon egy év alatt 40 ezer mázsa mésziszapot és mészport szállítanak majd fel a dombokra kapaszkodó barna, savanyú (földekre. F ulóícércsen már tudnak róla. Olvasták a hírt az újságban, s az Úttörő ^Termelőszövetkezet irodájában is beszéltek arról, hogy néhány év múlva új nevet kell keresni a Száraz-völgynek. Amikor terveiket, elképzeléseiket kérdezem, mérnöknek néznek, aki helyszíni szemlére jött, s már fognák is be a lovakat, hogy a helyszínre siessünk, s megmutassák, hová képzelnék el a víztárolót, hová az öntözhető almáskertet. Leolvasom az arcokról, hogy a legszívesebben ásót, lapátot és csákányt ragadnának, s jönnének emelni a Bélus vizét tóvá duzzasztó gátat. Az örömöt, a lelkesedést látva, az öreg csereháti mesemondó jut eszembe, aki így kezdte igaz meséjét, az egyik fitszéli akác soványka árnyékában: „Elindult a szárazvölgyi szegény legény üres tarisznyával, messzi nagy világba...” Bizony, sokan indultak el innen üres tarisznyával, szerencsét próbálni. Az erózió évtizedek óta pusztítja itt a földeket. A zápor, a tavaszi olvadás, »mi másutt áldás, itt átok, mert tonnaszámra, rabolja a vékony Ica termőtalajt. Itt adnak legkevesebb tejet a tehenek. mert itt igázták őket legtovább. Velük szántogatták 10 —12 centiméter „mélyen” a lejtőket. És csoda-e vajon, ha járási, sőt, megyei átlagban itt a legalacsonyabb napjainkban is m termelőszövetkezeti tagok jövedelme? Nagyon Is érthető a fuló- kércsiek öröme, amikor most az erózió elleni védekezés komplex terveiről hallanak, amikor már küszöbön aU a nagy munkák kezdete, amelyek holnap gazdagabbá, s holnap utánra az eddig irigyelt vidékek színvonalára emelik ennek a tájnak mezőgazdaságát. És szinte természetes, hogy azok is örülnek, lelkesednek, akik még csak ezután fogják megérteni: csakis a mezőgazdaság szocialista átszervezése teszi lehetővé, hogy, megkezdődjenek azok a természetátalakító munkák, amelyekről az elaprózott kis gazdaságokban csak álmodni lehetett. M órán, a társulat irodájában újsághirdetéseket fogalmaznak. Mezőgazdasági, pénzügyi szakembert, kultúrmérnököt, technikusokat keresnek. Az itt dolgozók pedig már kész és félig kész tervek fölé hajolnak, ütemterveket, kimutatásokat készítenek, s bizony egyelőre még csak kerékpárral, de járják a falvakat, mert két hónap máris eltelt az esztendőből, s az év végéig csupán talajjavítást és altalajlazítást öt-öt ezer holdon kell elvégezni a társulat területén. Gondok, de milyen örvendetes gondok ezek. Hiszen nem is olyan régen történt, hogy a megyei pártbizottság határozatot hozott, amely biztató kezdete volt a megoldásnak, a lejtős, az erózió pusztította területek gondjai orvoslásának, s most máris e nagy munka kiviteli gondjainak kellős közepébe csöppentek. Hazánkban csak az Őrségben, a Dunántúl ugyanilyen természeti viszonyok sújtotta vidékén folynak hasonló nagyszabású természetátalakító munkák. A Bélus-völgy környéke, a Cserehát keleti lejtői, a Garadna, a Csere, a Galambos-árok, a Detki-patak és több más kisebb vízfolyás völgye az Őrséghez hasonló változásokon megy át az elkövetkező években. Megyénk vezetői sok érvvel, számítással bizonyították be, hogy megérdemli ez a vidék az 1964. évi 22,5 millió forintos segítséget, s az elkövetkező évek további millióit. Most azokon van a sor, akik ezt a hatalmas segítséget kapták. Most nekik kell bebizonyítaniuk, hogy gyümölcsöz- tetni tudják az ajándékot. Nemcsak az érdekelt termelő- szövetkezeteknek, hanem az egész encsi járásnak meg kell mozdulnia. Szakemberekre, munkaerőre, segítő jótanácsra, gondos ellenőrzésre van szükség. Az ötezer hold altalaj- lazításhoz még nincs elegendő és megfelelő munkagép. Több mint ötezer vagon mésziszap és mészpor érkezik az elkövetkező hónapokban a Hernád völgyi vasútvonal kis állomásaira. Megfelelő rakodótérről kell gondoskodni, lehetőleg irányvonalokat kell majd indítani, hogy a szállítás folyamatos legyen. A talajok mesze- zése csak akkor ér valamit, csak akkor eredményes, ha elegendő szervestrágya is kerül a földekre. Több tízezer mázsa, több ezer szekér istállötrágyát kell kihordani a termelőszövetkezetekből, tisztára kell seperni a kis udvarokat, ha azt akarja a Cserehát, hogy álmai valóra válj anale, C sakis ezeknek tudatában, e gondok, e munkák vállalásával szabad elfogadni a nép államának 22 és félmillió forintját „ Pflgnnyi fiáVIHS Rajna—Majna —Ruhr 9 Mcíi radioes ícíevízióműsor 9 Fiatalok tervei a Szerencsi Csokoládégyárban 9 Sportműsor Új gépek Zsolcón A Felsözsolca! Gépállomás S0 erőgépet ail fit a tavas*! munkák kézijét«“ előtt a termetöszüvetkeze- tekuek, ugyanakkor több mint negyven új erőgéppel gyarapodnak. A napokban érkezett két magyar gyártmányú D4-K erőgépet vizsgáljál» a szerelők. (Foto: Szabados György) Megkezdték a szerelések felülvizsgálását a TVK nitrogén műtrágyagyárában A Tiszai Ve^yÜkombináí nitrogén műtrágyagyárának termelő üzemeiben az év második felében kerül sor a bonyolult gépek és berendezések komplex kipróbálására. Ezt a feladatot két ütemben végzik eL A munkák ugyanis úgy alakultaik, hogy a végterméket előállító üzemekben előbb elkészülnek a szerelésekkel, mint az alapanyagot adó ammóni- álegyártó^ csarnokban. Ezért a Borsodi 'Vég) jkombir/.it segítségével az onnan érkező cseppfolyós ammóniákkal először a hígsav- és műtrágyaüzem, valamint az ammóniái»-tároló próbáit tartják meg. Ezután kerül sor az ammóniákgyártó csarnokban lévő üzemrészek indítására és az ott készülő cseppfolyós ammóniákkal végzik el az egész gyár komplex kipróbálását. A nagy munkára már megkezdték a felkészülést. Azokban az üzemrészekben, amelyekben a berendezések elhelyezése a tervezettnél gyorsabb ütemben haladt, hozzáfogtak a szerelések fel ül vizaTob!! min! 21 ezer holdon &§MTftik meg a mezigazdasági munkát a borsodi folyton járó kompok Borsod megyében számos olyan termelőszövetkezet van, amelynek -földterületét a Tisza, a Bodrog, a Hernád és a Sajó kettévágja. Ezeknek a gazdaságoknak igen nagy segítséget és jelentős időmegtakarítást jelent a folyókon közlekedő, nagy teherbírású kompok. A tavasztól késő őszig üzemelő 26 komp több mint 21 ezer holdon könnyíti meg a mezőgazdasági munkákat. Az elmúlt évben például a vízi- jármüvelcet 216 ezer dolgozó vette igénybe. Ezenkívül 116 ezer szarvasmarhát és lovat, 11 ezer traktort, kombájnt, vető- gépet és 63 ezer fogatot szállítottak egyik partról a másikra-. A legnagyobb forgalmat a tiszatarjáni komp bonyolította le. Egy év alatt — többek között — 3 ezer különböző gépet, és 7S00 szekeret vitt át a folyón. A négy nagy borsodi foltlót ezekben a napokban még jégpáncél borítja de a tavasz közeledtét jelzi már a révészek szorgalmas munkája. Az idén a mezöcsáti, a szerencsi, a sátoraljaújhelyi, a miskolci és az encsi járásban kereken 600 ezer forintot költenek a vízi- járművek rendbehozatalára. Ebből az összegből újrafestik a hornyoltat, kijavítják padlószerkezetét, pótolják a hiányzó jelzőberendezéseket és ahol szükséges, kicserélik a drótköteleket. a kikötő láncokat. A munkák már mindenütt befeBorsotH íeteníés a mm ütésén Á Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén többek között tárgyalták a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkájával kapGjolarfec« elóüEsrjesztósfe . .... t ,,11(11',/” jezéshez közelednek és a jégzajlás titán a kijavított kompok nyomban munkába állnak. gálásához. Erre a célra a gyár tervezőiből, beruházóiból és mérnökeiből brigádot szerveztek. A szakemberek egy-egy üzemet a legapróbb részletekig átvizsgálnak, hogy azokban a tervnek megfelelően történt-e az építkezés és a berendezések szerelése. így pár hónappal a gyár komplex kipróbálása előtt tiszta képet kapnak a munkák állásáról és az elkövetkező hetekben az erőket a legfontosabb, illetve a legsürgősebb feladatok elvégzésére mozgósíthatják. A munkákat eddig a viz. hő- és villatnosenergiát adó berendezéseknél, a metánbontóban, a hígsavgyárban, valamint az ammóniák-tárolóban vizsgálták felül, s a műszálnak máris intézkedtek egyes szerelési folyamatok meggyorsítására, hogy az új gyár az év végén már műtrágyát adjon a mező- gazdaságnak. Korszerűsítik a bcFsoőé iív hálózatot Rötíönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes. a MÁV vezérigazgatója pénteken saj tótájékoztatói tartott. Beszédében elmondotta többek között, hogy a Szolnok — Debrecen — Nyíregyháza és Miskolc vonal korszerűsítésére összpontosítja az erőket a MÄV. Megépül például a Ka- ba—Kisújszállás közötti má- sodik vágány, második vágány*: fektetnék Debrecen — Apata és Rákos — Ujszász között is.. Villamosítják a Miskolc — Dir ásgyőr. Tatabánya — Orosz* lány közötti vonalszakaszokat és megkezdik a Miskolc —» Szerencs közötti vonal villa- mosítását. Folytatódik Szolnok pályaudvarának korszerűsítése, új állomásépületet kap ® következő években Miskolc. A Putnohi Gépállomás gondjairól — A mi embereink munkához szoktak ezen a dim- bes-dombos vidéken, hogy ha sík területre mennek segíteni, nem lehet őket legyőzni... Demeter József, a Putnoki Gépállomás igazgatója mondta ezt traktorosairól. 96 ilyen traktorosa van a Putnoki Gépállomásnak, közülük azonban 15 tanfolyamon van, tehát a tavaszi munkáknál csak 81 emberre lehet számítani. És 88 traktorral rendelkezik a gépállomás. Tehát még legalább hét traktorosra lenne szükség, hogy a tavaszra tervezett 10 ezer normálholdon, a környező 32 termelőszövetkezetben időre elvégezhessék a szántást. —- Sajnos, megyeszerte traktoroshiány van — hallottuk Demeter Józseftől. — Pedig jó szakma a traktorosoké, jól is keresnek. Nálunk például tavaly Veres Miklós 38 ezer, Vi- rágh István 36 ezer, Kovács László 34 ezer, .Kelemen Miklós 32,5 ezer forintot kereseti egész évben. Akiknek pedig 25, 26, 28 ezer forint volt az évi jövedelmük, azok nevét hosszú lenne felsorolni... Ha tehát traktoroshiány van, mégis el tudja-e végezni a Putnoki Gépállomás a reá bízott tavaszi munkát? . Az igazgató így válaszolt: — A környező üzemek segítenek. Az elmúlt években az Ózdi Kohászati Üzemektől, a szénbányáktól és a Borsodná- dasdi .Lemezgyártól kaptunk eraberekei átmeneti időse, — S elég-e 88 traktor a 10 ezer holdhoz? — Igen. Van ugyan még 24 ilyen erőgépünk, de ezek már korszerűtlenekké váltak, s a tavaszi munkáknál már nem is használjuk ezeket. A gépállomás egyre több új gépet kap, s az év végére már 139 traktorunk lesz. Kaptunk új gabona- kombájnokat is, s így most már a tavalyi 19 helyett 34 ilyen gépünk van. Sajnos, ezekhez sincs elég kezelőnk. Igaz, az aratás még messze van, dohát már erre is gondolnunk kell. ■— Sőt, gondolnunk kell arra is, hogy a javításoknál nehézségeink lesznek — Mezei Gyula, az ózdi járási pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője jegyezte ezt meg, aki éppen ott jártunkkor látogatta meg a Putnoki Gépállomást, hogy az igazgatóval a feladatokról és gondokról beszéljen. *— Van ugyan 38 műhelyszerelő ezen a gépállomáson — folytatta Mezei Gyula —, de munkájukat akadályozza az alkatrészhiány. Ezért fordulhatott elő tavaly is, hogy- a gépeket más helyre kelleti küldeni javításra. Ezenkívül a Putnoki Gépállomásnak nagy szüksége lenne egy mozgó műhelykocsira, hogy a földeken meghibásodott gépeket a szerelők a helyszínen megjavíthassák és ezzel munkaidő kiesést takaríthatnak meg. Ilyen kocsikat a síkvidékeken már sok gépállomás kapott, pedig hegyvidéken még nagyobb a f gépelhflszoúlódá* *** A Gépállomások Igazgatósán ga változtathat ezen a helyzeten, s reméljük, változtatni is fog, hiszen olyan gépállomásról van szó, amelynek emberei tavaly a tervezett 50 ezer normálhold helyett 63 604 holdon dolgoztak, az idén pedig 58 ezer holdra tervezték a munkát. Mégpedig olyan területeken, amelyeken a síkvidékekhez viszonyítva sokkal nagyobb erőfeszítésekre van szükség. — A hegyvidék lárd embereket követel «—« mondta Demeter József. — Ilyen emberekből nehéz kialakítani a törzsgárdát, mert aránylag kevesen vannak. A dolgozók és a vezetők körében sajnos gyakori a fluktuáció. Ezt szeretnénk megszüntetni, ezért kérünk segítséget a Gépállomások Igazgatóságától is. R. A. FÉL FÜLLEL Lelkendezve meséli az óvodás kisfiú, hogy a. „nagycsoportosokat” tegnap elvitték látogatóba az iskolába. Ott voltak egy egész órán, s találkoztak volt. óvodás ismerőseikkel is. — Aztán mí tetszett neked ott a legjobban? kérdezi a társaság egyik kiváncsi felnőtt tagja. *— A csokoládé, meg a ctilcor, amit ajándékba kaptunk... (gy. fc->
