Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-29 / 50. szám

ES3EAKMA GY A UOftSTAQ Szombat, 1354. február 93, EBBMB—aBBHHBl Véget ért a KGST végrehajtó bizottságának ülése Moszkvában a gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés további kiszélesítésé­ről szóló jegyzőkönyv aláírá­sával befejeződött a KGST végrehajtó bizottságának 11. ülése. Bulgária, gyarország, Csehszlovákia,, Ma­ci Mongol Népköz­társaság. a Német Demokra­tikus Köztársaság. Románia és a Szovjetunió képviselői vet­tek részt az ülés munkájában. Az ülésen Mihail Deszecsko, a , Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó képvise­lője a KGST-ben elnökölt. Közlemény as ütésről A vb megvizsgálta a tagor- j ványügyi intézetének 1964. évi szagok műszaki tudományos munkatervét. együttműködésének további tö­kéletesítésével összefüggő több kérdést, és intézkedéseket ha­gyott jóvá a tagországokat köl­csönösen érdeklő legfontosabb műszaki és tudományos kuta­tások egybehangolására az 1964—65. években. Az intézke­dések előirányozzák a KGST- országok együttműködésének megszervezését és erőfeszíté­seinek egyesítését több fontos tudományos és műszaki prob­léma megoldására; e kérdések kidolgozásában a tagországok sok tervezőirodája, más tudo­mányos és műszgki intézete fog részt venni. A vb foglalkozott számos olyan kérdéssel,' amelyek ösz- szefüggnek a KGST szabvány- ügyi együttműködési munkájá­nak további gazdagításával és tökéletesítésével, és szükséges­nek tartja, hogy a tanács szer­vei összpontosított figyelemmel dolgozzanak ki olyan ajánláso­kat, amelyek módot nyújtanak a termelés szakosítását és koo- perálását biztosító szabványok egységesítésére, egyszersmind elősegítik a KGST-államok kö­zötti termékcsere fejlesztését, a vb jóváhagyta a KGST szab­Megvizsgálták a külkereske­delmi együttműködés bizonyos kérdéseit, köztük az ENSZ ke-, . ,- , !,„,2 . , , évi népgazdasági tervek egy­reskcdelm, és fejlesztés, crte-1 l>ehanffoIásával kapcsolatos kczletének főtitkárától a KG-1 munkák menetéről. ST-hez érkezett meghívással összefüggő kérdéseket is, A vb jóváhagyta a tagorszá­gok vízgazdálkodási szervei vezetőinek értekezlete által előtérjeszíett 1964. évi alap­kérdéseket, amelyeken belül több vízgazdálkodási műszaki tudományos probléma kidolgo­zását Irányozzák elő. A vb ezenkívül tájékoztatást kapott és határozatot hozott arról az értekezletről, amelyet a KGST-ben tartottak az ál­landó bizottságok elnökeinek és a titkárság osztályvezetői­nek részvételével az 1966—70. Rusk fogadta Dobrinyint Dean Rusk amerikai külügy­miniszter csütörtökön magá­hoz kérette Dobrinyint, a Szovjetunió nagykövetét és egy órás megbeszélést folytatott vele a genfi leszerelési érte­kezlet problémáiról. A megbe­szélésen azokról a kérdésekről esett szó, amelyekről Rusk ta­valy is tárgyalt Gromiko szov­jet külügyminiszterrel és Dob- rinyinnal. A tanácskozás után Rusk új­ságíróknak kijelentette: bár a konferencia amerikai és szov­jet társelnökei még nem tud­tak megegyezni a soronkövet- kező szakaszok napirendjéről — ez nem jelenti azt, hogy az értekezlet nem folytathatja eredményesen munkáját. A külügyminiszter kijelentette még, hogy az Egyesült Államok és a Ä színfalak mögött Szovjetunió képviselői to­vábbra is fenntartják a közvetlen kapcsolatokat, annak megállapítására, hol lehet további eredményt elérni. William C. Foster, a genfi leszerelési értekezleten részt­vevő amerikai delegáció veze­tője csütörtökön Genfiről visszaérkezett New Yorkba. Ki­jelentette: 1 a genfi értekezlet légköre sokkal kedvezőbb, mint valaha is volt. *— Kém elég torró szívvel ját ssza mellé lőjjenek! a szerepét, egyelőre csak Ausztria Az osztrák néppárt vezető­ségének csütörtöki tanácskozá­sán Klaus pártelnök kancel­lárrá jelölése óta tartott első beszéde máris éreztette: a szél­sőségesek Vezetője — bár a szocialistákkal való koalíció fenntartása mellett foglal ál­lást — elődjénél, Gorbachnál jó­val keményebb hangot üt meg és harcba szólítja pártját a szocialisták ellen. „Fordulat előtt állunk az osztrák belpolitikában” — je­lentette kl Klaus, majd hang­súlyozta: 1964. nem 1934. (az osztrák polgárháború éve — a szerk.) — de nem is 1963. Horváth Zoltán áüspota A budapesti urológiai kli­nika pénteken a következő orvosi jelentést közölte Hor­váth Zoltán egészségi állapo­táról: A világbajnok állapota változatlanul súlyos és az élet­veszély még mindig fennáll. Eg? meiiífata PÉNTEKEN, a rádió székhá­zában Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, va­lamint Jacques Flaud. a fran­cia rádió és televízió nem­zetközi kapcsolatokat intéző igazgatója egyezményt írt alá a két intézmény együttműkö­déséről, A NAPOKBAN ülést tartott az SZKP Központi Bizottságá­nak ideológiai bizottsága és abból a tényből kiindulva, hogy a Szovjetunióban a tudomány mindinkább közvetlen termelő erővé válik, megvizsgálta a tu­dományos ismeretterjesztés írásos formáinak helyzetét. , OTTO KEAG dán miniszter- * elnök felesége és kísérete tár­saságában pénteken reggel re­pülőgépen hazautazott a Szov­jetunióból. AZ ENSZ afrikai gazdasági bizottságának ülésszakán pén­teken határozatot hoztak az Afrikai Közös Piac megterem­téséről. JOHNSON elnök csütörtökön este a floridai -Miami Beach- ban, hivatalbalépése éta első ízben, választási beszédet mon­dott egy demokratapárti gyűiés hallgatósága előtt és azt han­goztatta, hogy belpolitikai te­kintetben tovább akarja foly­tatni a néhai Kennedy elnök munkáját. WASHINGTON nagy érdek­lődéssel várja Harold Wilsont, akit Johnson elnök a Fehér Házban- fogad, majd az angol ellenzék vezére, Rusk külügy­miniszterrel, McNamara had­ügyminiszterrel és az amerikai kormány más tagjaival tárgyal. A BONNI beavatkozás meg­hozta keserű gyümölcsét: a nyugat-berliniek húsvétkor nem láthatják viszont az NDK fővárosában élő rokonaikat, mivel a tárgyalásokat kifeje­zetten a nyugati fél kívánságá­ra, április elejéig elnapolták. AZ OLASZ képviselőház csütörtökön óriási többséggel elhatározta, hogy külön vizs­gáló bizottságot hoz létre a Vaiont-gát katasztrófájának, a több mint 2500 ember halálát okozó tragédia okainak, felelő­seinek felkutatására. AZ ANKARAI rendőrség csütörtökön bejelentette: négy személyt tartóztattak le, mert felbujtói voltak Mesut Suna- nak, Inönü török miniszterel­nök merénylőjének. LAUSANNEBAN csütörtö­kön nagy érdeklődés mellett bocsátották a Genfi-tó vizére a világ első „turista tenger­alattjáróját”, amely Auguste Piccardnak, a híres sztratosz­férarepülőnek és mélytengeri kutatónak nevét viseli. Mezőgazdasági íasiíseskozá« a Einemiben Hruscsov beszédet mondott Pénteken az SZKP Közpon­ti Bizottságának enöksége megbeszélésre hívta össze a mezőgazdasággal foglalkozó pártvezetőket, tudósokat, szak­embereket. A Kremlben lezaj­lott tanácskozáson Hruscsov mondott beszédet a februári plenum határozatainak végre- .hajtását szolgáló konkrét in­tézkedésekről. Hruscsov rámu­tatott, hogy minden anyagi fel­tételt biztosítanak a februári plénumon kitűzött termelési színvonal eléréséhez. Közölte, hogy az idén a szovjet mező- gazdaság a történelemben pá­ratlan méretű — 5,4 milliárd rubelnyi — beruházáshoz jut. E szám jelentőségét könnyű felmérni, ha összehasonlítjuk az 1953. évi 985 millió rubellel. Ma a dolog lényege abban áll — mondotta Hruscsov —, hogy az embereket mozgósít­sák a hozott határozatok t>etf rehajtására, anyagilag érdé' keltté tegyék a mezőgazdaság termelés növelésében. Min mondotta, a szovjet emberei! erkölcsi ösztönző ereje a kom munista társadalom eszméje de e társadalom megteremté­séhez latba kell vetni az anya- gi ösztönzés nagy erejét is. hi­szen erre tanított Lenin. Bát­ron. és határozottan alkalmas' ni kell a minőségi és mennyi ségi termelés anyagi, serken1 tőit — folytatta, majd több gazdaság tevékenységét él©' mezve felvázolta, milyen ha­talmas tartalékokkal és labe- tőségekkel rendelkeznek termelékenység fotkozásáho® az önköltség csökkentéséibe® a teljes gépesítés alapján. Hruscsov beszédében saáSí az ipar és az építőipar egyes feladatairól is. A Béke és Szocializmus februári számából A folyóirat vezető helyen közli John Gollannak, Nagy- Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottsága főtitká­rának „Anglia a választások előtt’’ című cikkét. A cikk rá­világít a csődbejutott tory-po- litika következrnén yeire. vá­zolja a kialakult politikai erő­viszonyokat. elemzi a munkás­párt politikáját, továbbá is­merteti a kommunista párt programját. K. Kolijannisz, a Görög KP Központi Bizottságának első titkára „Sajátítsuk el a forra­dalmi harc minden formáját" című tanulmányában rámutat arra, hogy a világforradalmi folyamat, amely a szocializ­mushoz és a kommunizmushoz vezeti el az emberiséget, nap­jainkban egyetemessé vált, s magában foglalja a legkülön­bözőbb politikai áramlatokat és erőket. Ezzel függ össze töb­bek között a forradalmi harc formáinak és módszereinek példátlan sokfélesége is. Vitaindító cikknek szánta a szerkesztőség Fuad Nasszar- nak, a Jordániái KP Központi Bizottsága főtitkárának „Az arab népek egységéről” szóló cikkét. A szerző világosan ki­mutatja. hogy az arab egység kérdésében két tendencia áU szemben egymással: az impe­rialistabarát. jobboldali bur- zsoá tendencia, mely összees­küvésekben, államcsínyekben és más arab országok leigázá­sában nyilvánul meg, é» imperialistaellenes, forradalmi demokratikus tendencia, méri az imperialista uralom és a feudális viszonyok felszámold i sén keresztül az arab népet teljes fel szabad ításához, e isse zi egységéhez vezet A nemzetközi érdeklődet előterében álló fontos kérdési tárgyal „Függetlenséget Cip­rusnak!” című írásában JE. Papaioannu. a (Ciprusi) Dofigcv zó Nép Haladó Pártjának fő­titkára. Megvilágítja a ciprusi válság okait, leleplezi ssz is»- perialistáfc tevékenységét. d bemutatja a ciprusi népnek *.*. igazi függetlenségért vívott, hősi harcát. Érdekes anyagot közéül a San „A szocialista gazdálkodás ét nemzetközi gazdasági együtt­működés” címr tel. W. Bergen' tollából. O. Reinhold er. NSZESP “á.- sadalomtudomanv'i Intézeté­nek igazgatója „A nyugatné­met monopoltőke és a Közős Piac” című tanulmányában vázolja az európai monopoltő­kés „integráció” következmé­nyeit. Az „Időszerű kérdések férő ma” címszó alatt a lap folytat­ja a vitát a munkásosztály egységének kérdéseiről. '51 számban Tb Norlund ismertei* a dániai helyzetet, s a Dán KP • nak a munlkásegység kérdésé­ben követett irányvonalát. rv. A Ruhr-vidék íróasztala A Hotel Essener Hof libé­riáé kisinasa — egy legfeljebb 15 éves, kedves fiúcska — oda- érkezésünk estéjén megszep­pent hangon kért engedést a házi telefonon, hogy halasztha­tatlan ügyben feljöhessen 9 szobánkba. Elképzelni sem tud­tuk, mi lehet neki olyan sür­gős, s főként, hogy miért sze- pog a telefonba. Aztán félperc múlva betoppant, háromszor hajolt meg, s ötször kért bo­csánatot feledékenységéért, mi­közben égy bőrkötésű étlapot nyújtott át: - • „tisztelettel ké­rem, .válasszanak uraságtok!”. Nagy szerencsénk volt, hogy előbb szórakozottan kinyitot­tuk a bőrkötésű „étlapot”, s •csak azután szólaltunk meg, mert különben reménytelenül lelepleződtünk volna a kisfiú előtt, kiderült volna, hogy sej­telmünk sincs égy iparbárók részére berendezett szálloda szokásairól: az „étlap” három tucat újság címét tartalmazta, a nagy nyugati világlapokét, s főként ' a gazdasági élet leg­főbb közlönyei szerénél tek nagy számban: . a düsseldorfi Mittaf, a New York-i Wall Street Journal, a londoni Fi­nancial Times, és így tovább. Nem jelentettük hát ki a kis- Inas előtt, hogy köszönjük az étlapot, de nem vagyunk éhe­sek, hanem komoly ábrázatta! közöltük vele, hogy reggeliző asztalunkra a Welt című lapot tegye majd, mindkét teríték mellé. Másnap reggel olyan kép fo­gadott bennünket a reggeliző teremben, mintha az Istenek tanácsa című film egyik koc­kája elevenedett volna meg előttünk. Nesztelenül és mél­tóságteljes lassúsággal dolgo­zó, ősz pofaszakállas pincérek, lapjaik tőzsderovatát bogará­szó, tekintélyes urak, időn­ként, a szomszédos asztalok­tól egy-egy megjegyzés foszlá­nya: „a Siemens ma két pont­tal jobb”; „a Mannesmann le­kötötte három havi szénkontin­gensét”; és így tovább. Még ki sem tettük lábunkat a szállo­dából, s mégis érzékeltük, hogy a Ruhr-vidék fővárosában, a nagy konszernek fellegvárában vagyunk. A Krupp-eégen kívül, amely 150 esztendeje már, hogy meghatározza Essen sor­sát, a városban van még s nyugatnémet nehézipar három másik mammutkonszemjének — köztük a Rheinstahlnak — a székhelye, Itt székelnek a szén- és acélipar érdekképvi­seleti központjai. Három kijelentés A város történetének leg­utóbbi harminc esztendejét há­rom kijelentés határozta, sőt, pecsételte meg. Az első 1934- ben hangzott el Gustav Krupp von Bohlen szájából: „Minden­ben rendelkezésére állok Adolf Hitlernek és új rendszerének.” E kijelentés következtében a Krupp-cég forgalma már 1939- ben elérte az egymilliárd már­kát, 1944-ben 277 ezer munkást foglalkoztatott (köztük 55 ezer deportált kényszermunkást Európa minden részéből) és a cég akkori főkonstruktőre, Erich Müllér megalkotta a hadtörténelem legnagyobb ágyúját, a „Szebasztopol löve- get”, amellyel a náci Német­ország a Szovjetunió területén garázdálkodott. A másik — ostobán fennhé­jázó — kijelentés Hermann Göringtől származik, aki 1940- ben azt mondta, hogy hívják őt attól a naptól kezdve Meier- nek. amikor a Ruhr-vidékre az első ellenséges bomba lehull. A Ruhr-vidék fővárosában. Es- senben, a fentemlített kijelen­tés után két hónappal robbant fel az első angol bomba, s 1945 május kilencedikéig a város összesen 272 súlyos légitáma­dást élt át, döntő mértékben az ipartelepektől távoli, lakott városrészekben (hétezer ember soha nem érte meg a légiria­dók végét), s a végeredmény 15,6 'millió köbméter törmelék lett, no, meg a negyedik helye­zés azoknak a német városok­nak a sorában, amelyek a leg­jobban elpusztultak a II. vi­lágháborúban. A harmadik kijelentés 1945. április 10-én hangzott el a Vil­la Hügelben, a Krupp-család re­zidenciájának nagy fogadóter­mében. A cég mai tulajdonosa, Alfred Knipp mondta annak az amerikai főhadnagynak, aki a letartóztatására érkezett: „Jegyezze meg magának had­nagy úr, hogy gyáraimat is­mét felépítem és termelni fo­gok. Hiszen tudhatja, hogy üz­letember vagyok és nem politi­kus”. Akkor ez jóslat volt, méghozzá nagyon merész. Mert Kruppot háborús bűnösként 12 évi. börtönre Ítélték 1947-ben, bányáinak és acélgyártó üze­meinek eladására kötelezték s le is szerelték híres esseni acél­gyárát. De mégis igaza lett. Az amerikaiak 1951. januárjában, szabadlábra helyezték, vállala­tai kényszereladásából soha nem lett semmi, s 1963-ban — az alkalmazott munkások lét­számát tekintve —, ismét har­madik legnagyobb konszernje Nyugat-Németországnak. Vál­tozás csak annyi történt, hogy Krupp ma nem gyárt fegyvert, és sok jele van annak, hogy a cég politikai arculata módo­sult, s manapság nem tartozik az NSZK militarista nagyipa­ros köreibe. !945-ben nem gondolták volna Egyikünk sem járt a háború előtt Essenben. De még így is éreztük, már az első napon, hogy a városra egyetlen régi polgára sem ismerne rá, ha 25 éve nem járt falai között. A vasbeton igazgatósági paloták között csak mutatóban áll egy- egy régi épület, olyan, mint például a mi szállodánk, ame­lyet a múlt század, végének stí­lusában építettek újjá. A bel­városnak nagyon sok üveg fel­használásával épített új to­ronyházait tréfásan a „Ruhr- vidék íróasztaiai”-nak hívják az emberek, mert valóban in­nen irányítják a szén- és acél- termelés nagy részét. Ott, ahol a háború előtt Essen belvárosá­nál sokkal nagyobb területen Krupp acélgyára dolgozott, ma sok különböző gyár működik, mind új épületekben, mert az acélgyárnak még a kéményeit is felrobbantották 1945-ben az angolok, akik akkor még nem gondolták, hogy a német hadi­iparra annyira akarnak majd számítani, mint ahogy azt a NATO-n belül ma teszik. A Krupp-cég nern is tart ma Es­senben annyi alkalmazottat, mint a háború előtt, az ismét óriási munkáshadsereg — több mint 110 ezer ember — zöme KruDp más városokban lévő gyáraiban és bányáiban dolgo­zik. fis mivel a szén szerepe már világszerte nem a régi, a ter­melése nem növekszik olyan mértékben, mint az olajé, vagy a földgázé, s az acélipar Vtyo­gat-Európában évek óta eladás, nehézségekkel küzd a konjuni túra ellenére is, Essen szociá­lis összetétele a lassú, de állan­dó változás állapotába kerüli a háború óta. Essen dolgosr lakosainak 46.4 százalék*, ke reste kenyerét 1938-ban a bá­nyákban és fémipari üzemek­ben. Ez az arány tavaly mái csak 35,1 százalék volt. Ezzé szemben ugyanilyen arányba* nőtt a kereskedelem és má.- iparágak szerepe, tehát a Ruhr-metropolis nines sssái úgy életre-halálra a nehézípaf hatalmasaihoz láncéivá, szard egykor. A szénre épűSt, aase naggyá, s kétszer is a.z mentet­te meg Essent elvesztett világ­háborúk után ez elszegénye­déstől, hogy energiát szolgálta­tott fél Európának. A kincs mára sem fogyott el, de érté­ke megcsappant, többé nem forrása a jólétnek. De ipará­nak és gazdasági életének vál­tozó arculatával ez a város most izgalmas példáját nyújtja annak, hogyan -kell gyorsan és rugalmasan reagálni az új technikai forradalom követel­ményeire. Krupp tanműhelyei­ben már olyan szakmunkáso­kat képeznek ki. akik a vegy­ipari gépgyártáshoz értenek, a felkészülnek arra, hogy váro­suk falai között új iparágsüató honosítanak meg. A Ruhr-vidék arculat* wfik tozóban van, s Essen küzd az­ért. hogy megtartsa irányító szerepét, megmaradjon „Ruhr-vidék íróasztala" vém János - Nem^ János-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom