Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-26 / 47. szám
üjserfe, IS4ML' íebm&e %&, mEAmtAGTAWOKsam 9• „Mintha magamnak építeném.., 700 lakás a „ssalaghan“ — Munka és garancia —- Nemcsak épít a brigád n A hideg szél belemar az ember arcába. A Napnak alig van ereje. A habarcs megdermed a ládában, s a téliesített munkahelyeken is felfér a vattaruha, meg a fület védő kucsma. Pedig már kifelé megyünk a télből, legalábbis a naptár szerint. A meteorológusok viszont másképp vélekednék. No, meg a medve is meglátta árnyékát, s visszabújt barlangjába. Könnyű neki! Átalussza a telet. b mire felébred, rügyíakasztó tavaszt talál maga körül. A szürkefa] ú, magasbá törő épületek munkásai viszont a dermesztő napokon is szerszámot szorongatnak gétnberedő ujjaikkal, s fürgén topognak, ráért így jobban melegít a sisteregve izzó kokszkályha. Szinte napjában változik a táj. Tegnap' még a földszinten sürgölődtek a vaskos salak- blokkokat illesztgető kőművesek, ma meg már az első emeletre emeli súlyos terhét a lo- ronydaru — s ott kapaszkodnak az építőmunkások is. , Talán valamivel nehezebben, de éppoly átgondoltan, szervezetten épül a Kilián-dél jellegzetes birodalma, akárcsak a verítéket fakasztó nyári hónapokban. Számvetés ■ — A túloldalon lassabban ment a munka — így Szepesik Lajos építésvezető. — A minap készítettem egy számve. test, s magam máris meggyőződtem róla: milyen más az, ami itt, az út másik oldalán Van. Jobb! Meg szebb is. Odaát a gimnázium körül tíz év alatt építettünk fel 1600 lakást. Itt. meg három év alatt egész várost hoztunk létre, 1526 lakásba költöztek be. Most meg 100 lakás készül a szalagban. , £s az iskola, az üzletek, a napközi... Pedig tavaly is cudar területünk volt... Masssantó apróságok , _ ]vjo és a lakóknak hogy ifetszik az új telep? — vágok közbe. Az építésvezető és Uram Jó- lesei főépítésvezető összenéznek, aztán elém teszik a párt Központi Bizottságának vasárnap közzétett határozatát. — Itt a válasz! — bökött a 4- essel. jelzett bekezdés felé (Szepesik elvtárs. Hangosan olvasom: —* ,,Az építésügyi miniszter tegyen hatósági intézkedéseket, hogy az R 51B Rl ■ K IS 88 S H DK IR BIB MI építmények (közöttük a lakosság számára elsőrendű lakóházak) az előírt minőségben készüljenek... s Szigorítsák meg a munkaátvételt és a minőség-ellenőrzést az építkezéseken.’’ Értem! — Nem nagy dolgokról van itt szó — mondja Uram József. Apróságok ezek — de bosszantóak. És elkerülhetők. Alig győzöm jegyezni a határozattal bizony szorosan ősz- szefüggő példákat. Rosszak t gázboylerek, letöredeznek a hitvány, műanyag kilincsek, nem zár az ajtó és befütyül a szél az ablakhasadékon. Felpú- posodik a parketta, összehúzódik a műanyag padlózat. Egyszerre több szakma emberei dolgoznak az épületen, s a lakatos nem mindig kiméli azt, amit a? asztalos, vagy a festő maga mögött hagy. A technológiai fegyelem és az anyagellátási zavarok is gondot okoznak az építésvezetőségnek — a lakónak meg mérget. — Egyszóval ezeket az „apróságokat” foglalja össze a párthatározat imént említett fejezete, s egyben figyelmeztet is..., — így van! — vágja rá az építésvezető, s folytatja. — Alaposan átgondoltuk, ami a határozatban van. Hiszen nekünk szól. A mi munkánkról olvashatunk sok mindent. Vannak olyan részek, amelyek csak évek múltán valósíthatók meg, de vanrak olyanok, amelyekhez néhány hét, vagy hónap múlva hozzákezdhetünk. De a minőség __ e gyszóval, itt nincs mire várni. Önkritikusan be kell ismernünk hibáinkat — s úgy kell dolgozni valamennyiünknek, mintha magunknak építenénk ezeket a szép, modern házakat. Akkor bizton kevesebb lesz a reklamáció. A ráláss Kérdően nézek az építésvezetőre. Hiszen ez rajtuk múlik — elsősorban. A választ abból igyekszem összerakni, amit a két építés- vezető és a fiatal KISZ-titkár mond. Vannak itt kiváló, ahogy emlegetni szoktuk: neves szocialista brigádok. Szemlátomást nő a fal a kezük alatt. De valahogy keveset foglalkoznak egymással. Megszokták, hogy az építkezésre jönnek emberek, és el is mennek onnan. Pedig a törzsgarda, a jól begyakorolt, egymást .ismerő , kollektíva nagy erő az ilyen helyen. Különösen a szalag építkezésen, a jól megszervezett, folyamatos munkahelyeken, amelyekről egyébként bőven esik szó a párthatározatban is. Persze, nem egyedül a szocialista brigádok feladata a „megváltás”, sz emberek nevelése. a minőségben tapasztalható fogyatékosságok felszámolása. Ez közös ügye az építkezés több mint félezer dolgozójának. Kollektív gondja annak. akinek itt, a . szemet gyönyörködtető telepen van a munkahelye. S ha átgondolja az ember, nem is kell valamiféle egetrengető dolgot tenni azért, hogy jobb, szebb épületek nőjenek itt, az egykori kenderföld helyén. Csak amit az építésvezető mondott, azt kell jól megjegyezni, s máris testet ölt aminek felszámolására a párt- határozat figyelmeztet: Úgy dolgozni, mintha magamnak építeném ezt a házat, mintha én lennék a frissen megépült falak első lakója. Paulovits Ágoston Repülőszcrencsctlenség Amerikában Kedden szerencsét! énül járt egy amerikai utasszállító repülőgép. Az Eastern Air Lines légitársaság ©gyík Dakota—S. típusú repülőgépe, amely Mexico City és New York között; közlekedett, reggel eltűnt, anélkül, hogy pilótája előzőleg vészjelzést adott volna a Rözeü ellenőrző állomásnak. A gép roncsait és an utasok poggyászának marad ványai t később New Orleans közelében, a Poncharbrain tó partján -fedezték fel. Eddig még tódérífetlen okból bekövetkezett robbanás végzett a sugárhajtású saernélyszáilító géppel. A mentés megindult, de alig van remény, hogy az 58 emberből valakit ira életben találjanak a mocsaras vidéken. 8 millió forint nyereség A borsodi kisipari szövetkezetekben tegnap, kedden kezdték meg az 1953. évi njérlegzá- ró közgyűlések tartását, a nyereség kiosztását. Az ünnepséget elsőnek az Encsi Ruházati, valamint a Szerencsi Cipész Ktsz-bcn rendeztek meg. A február 25 és március 24 között megtartandó közgyűléseken közel 8 millió forintot nyújtanak át a múlt évben végzett jó munka eredményeképpen. s ez átlagosan 24 napi részesedésnek fele! meg. örvendetes. hogy a 68 szövetkezet közül mindössze kettő van, ahol a rossz munka következtében nem kerül sor nyereség osztásra. Megnyílt Moszkvában a KGST Végrehaitó Bizottságának 11. ülésszaka Kedden Mihail Leszecsko szovjet minisztereinökhelyet- tes elnöklésével. megnyílt Moszkvában a KGST Végrehajtó Bizottságának 11. ülésszaka. Megvitatják azt a kérdést, hogyan lehetne tovább bővíteni a KGST-országok gazdasági, tudományos, és ’technikai együttműködését. Az -ülésszakon Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Közi ár- saság. Románia és a Szovjetunió képviselői vannak jelen. Háromszáz összeadás másodpercenként Oj elektronikus számológépet kapott a Központi Statsss- tikai Hivatal. A lengyel gyártmányú 13 MC 1—B típusú gép másodpercenként 300 összeadást, kivonást, 50 szorzást, osztást képes elvégezni. A berendezés érdekessége, hogy’ mínusz kettes számrendszerrel dolgozik, vezérlése korszerű, mikroprög. ragozással működik. ű;.. Szekeres Imre elektromérnök a* elektronikus szimoiós'ép fierke- zetét vizsgálja. Szaktanárok segítsége a tsz-ekaek Borsod megyében » legtöbb nehézséggel. a lejtős talajokon gazdálkodó termelőszövefke- zeíek küzdenek. A tsz-ek gazdálkodási színvonalának javításához; a nagyobb jövedelmet nyújtó nagyüzem megszervezéséhez még nem mindenütt jutott; megfelelően képzett, szakember. Ezért a Putnolti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanárai vállalták, hogy rendszeresen támogatják a környéken lévő termelőszövetkezeteket. A Felsőfokú 'Mezőgazdasági Technikum hat tanára hat ter- melőszövetkezetnek nyújt segítséget. Hetenként rendszeresein felkeresik a termelőszövetkezetet és a vezetőséggel, a tagsággal közösen megbeszélik a tennivalóikat. Azt is megmagyarázzák, mit. miért tartanak tanácsosnál-:. Az egy éve megkezdett munkának eredményei már jelentkeznek.- A putnolti termelőszövetkezetben például szakmunkásképző tanfolyamat szerveztek. Ennek hallgatói márciusban tesznek szakmunkásvizsgát. A tanultakat máris hasznosítják. A tavaszi vetési terveket úgy készítették ed. hogy az egyes talajtélesé- gekre a legnagyobb terméshozamot adó növényt ültetik. Nagy segítséget jelentett a szakemberek támogatása az állatállomány átteleltetésében. A sajóvelezdi tsz-ben például a tél kezdetén, a helytelen takarmányozás következtében, az állatállomány leromlott Mikor a technikum tanárainak segítségével kidolgozták a. különböző takarmányok helyes keverési és adagolási arányát, az megszűnt és most a számosállatok jó erőben várják a legelőre hajtást. Igen nagy gondot okozott a tsz-ekben a traktoros utánpótlás. A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanárai a . helyi gépállomás segítségével .traktorosképző tanfolyamét szerveztek. Ezen 30. hegyvidéki földeken gazdálkodó tsz-tag szerzi meg a szükséges szakismereteket, hogy ■ a . tavaszi munkánál már traktorra ülhessen. A szaktanárok irányításával dolgozták, ki a sajóvelezdi tsz-ben a tavaszi munkák szervezésé!., a munkaerő helyes elosztását, a telajatíott- ságoknak megfelelő vehésszev- kezet kialakítását és a muttó- gyaadagolást. A lejtős területek hassnosításának kérdései Borsod megyében m. A nÖTcnytemesítés és a* áilaííciiyészlés szerkezei« és jellege NÖVÉNYTERMESZTÉS A talaj tei-meiékenyscg hely: beállításának és megvédésének fontos eszköze a termelés jelenlegi szerkezetének niegvál- tóztatása. Az eróziót a növény- . útján, lehet a legegyszerűbben és legeredményesebben. hárítani. A növényzettel kellően fedett területen a domborzat szerepe nem, jelentős,- **ug fedetlen területeken a domborzat rendkívül nagy sze- ' tepsi játszik az erózió kialakulásában. Az ember gazdasági tevékenysége az eróziós folyamatot, előmozdíthatja, de ésszerű műveléssel azt meg is akadályozhatja, illetve csökkentheti. A talaj termelékenységének : helyreállítását, fenntartását és | * . helyes talojerögazdálkodást 1 kell alapjává leim) az üzemi j arányok megfelelő kialakításá- i bak. A talajszerkezet és bioló- j, SSai állapota az egyik legfontosabb tényező az erózió kivál- I tódásában. Hogy- és dombvi- I «léken a jól alkalmazott vetés- i forgó is hathatós eszköze az I **dzió elleni védekezésnek. • Sajnos, jelenleg a dombvídé- j vetésforgói., Erélytelenül* nagyrészt azonosak: a síksági vetésforgókkal. Ezért a derm-b- vidékeken a növénytermesztés szerkezetét alá kell rendelni a talajvédelemnek, vissza kell térni a talaj termőerejét gyarapító és talajvédő növények felhasználásához. A fejlődésnek olyan irányt kell szabni, hogy a dombvidéken gazdálkodó szocialista nagyüzemek minél előbb kiterjedt szálastakarmány, főleg évelő pillangós, valamint őszi kalászos termelésre alapozott és gyümölcstermeléssel kombinált állattenyésztő üzemekké váljanak. A évelő pillangós és őszi kalászos nagyarányú termesztésével lehetővé válik, hogy az év teljes, vagy jelentős időszakában magas talajfedettség érvényesüljön. Emellett az is biztosítható, hogy a talajvédő pillangósok az eróziót^ segítő kapások és a talajfedő őszi kalászosok ésszerű változtatásával olyan növénysorrend alakuljon ki, amellyel az erózió kártétele nagymértékben csökkenthető. Korlátozni kell a lejtős területeken a kanások és a tavaszi kalászos kultúrák termesztését- A kapások közül csak a burgonya képez kivételt, mert nétegronal mentén vetve és művelve megfelelő talajvédelmet biztosít, A Stíegyealíteté tebb éghajlat miatt nem romlik. le olyan hamar, mint a szélsőségesebb klímájú homokon. Ezért, különösen a vetőburgonya termesztését, az eddigi gyakorlattól eltérően, nagyobb előnyben kell részesíteni a lejtős területeken. ÁLLATTENYÉSZTÉS A növénytermesztés szerkezetének megváltoztatása, a művelési ágak összetétele meglia- íárazza az állattenyésztés szerkezeti összetételét és jellegét is. A nagyarányú szálastakarira ny termesztés, a kiterjedt kaszálók és legelők a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését helyezik előtérbe. A nagyobb felvevőhelyektől távolabb eső területeken indokolt, tejfeldolgozó és sajtkészítő üzemek létesítését előirányozni. A nagy kiterjedésű, kis fűhozatpú, leromlott legelőket, különösen addig, amíg azok javítása, felújítása be nem következik, a juhtenyésztés útján lehet gazdaságosan hasznosítani. A jelenlegi túlméretezett sertés- állományt, főleg a hizlalást összhangba kel! hozná az abraktakarmány termesztés lehetőségeivel. A barom fi tenyésztésben a nagytestű baromfiak, öääsg s "■íttenárayaffiűsc geoyés»-. tfeére kínálkozik lehetőség a kiépülő vírtárolők környékén. Agrotechnikai rendszer, gépesítés, talajjavitás, öntözés | . AGROTECHNIKAI RENDSZER Á lejtős területek sajátos gazdálkodási rendszere feltételezi új agrotechnikai rendszerek kidolgozását és bevezetését. A jövő ebben a vonatkozásban még sok újat fog felszínre hozni, azonban már ma is bebizonyítottnak tekinthető több. sajátos eljárás lét- jogosultsága. A talajvédő talaj műveléssel (rétegvonalas váltvaforgató ekével vagy bakhátasan végzett szántás, rétegvonalas töl- tögetés, altalajlazítás) a terméseredmény számottevően emelhető. Nemesített, vetőmagvak. nagyadagú műtrágya és kémiai talajjavítás alkalmazásával pedig a talajtermelékenység fokozható. gépesítés A sajátos agrotechnikai rendszer természetszerűen feltételezi a lejtős területek speciális gépesítését is. A gépesítés. illetve a gépesítés feltételeinek megteremtése a domb- vidéki gazdálkodás alapproblé- ms.ia. mert a munkaerő elvándorlása folytán az üzemek egyre külterjesebb gazdálkodást kénytelenek folytatni. Ehhez azt is figyelembe kell venni, hogy amíg a síkságon a belterjesébb gazdálkodás iwm- kaigényesség tekintetében gépesítés útján sikeresen megoldható, ugyanez hegyvidéken szükségszerűen nagyobb munkaerői Itotnet ác UdUptL A jelenlegi gépek túlnyomó részével kapcsolatban megállapítható, hogy azokon különböző szerkezeti változtatásokat kellene végezni. Nem tartható tovább az a gyakorlat, hogy a dombvidéket olyan gépekkel lássuk el, melyekről tudjuk: alkalmatlanok a sajátos követelmények kielégítésére, üzemeltetésük esetenként diágább, nehézkesebb, mint a lófogaté. Az eddigi tapasztalatok szerint az igényeket leginkább a megfelelő számú és minőségű, négykerék meghajtású traktorok, váltvaforgató ekék, alta- lajlazítók, függesztett munkagépek és tereprendező gépek stb. tudják kielégíteni. TALAJ J A VITAS A kémiai talajjavítás jelentőségét (főleg a meszeaést) nem kell különösebben hangsúlyozni. Ezzel kapcsolatban inkább arra kell a figyelmet felhívni, hogy az eddigi gyakorlattól eltérőé«. csak a többi eljárással komplexen, a talajvédelemmel párhuzamosan, vagy azt követően, szabad azt végezni, mert máskülönben az erózió a- termőtalajjal együtt a. messet is lehordja a völgybe. ÖNTÖZÉS Az öntözés a lejtős területek gazdálkodásának intenzitását is jelentősen fokozná. Ebből a szempontból különös figyelmet érdemel a hegyekről, lejtőkről lezúduló vizek víztárolók útján való megfogása és annak a mezőgazdasági termelés hatékony szolgálatába való állítása. A víztárolók gazdaságos kihasználása biztosítható, ha «wAiw« tMUgj mölcstermesKbást. vidassämyast tenyésztést és haltoiyésztést kapcsolunk. A víztárolók jelentőségénél az is említést érdemel, hogy esztétikailag emelik a környezet szépségét, alapjául szolgálhatnak egészségügyi íatée- mények, üdülők kiépítésének* megkönnyítik a mezőgazda- sági feldolgozó üaemfek létesítését. * A szocialista termelési visSay nyok alapján megteremtődött; a lehetősége annak, hofft 'B. lejtős terüietéken útját ált ju«o a természeti tényezők káros hatásának, ezáltal emeljük a termelés színvonalát, fejszá-. móljuk az aránytalanságokat a szociális és kulturális elmaradottságot. A 3004/8 koemányhatánozatj az FM-kollégium és a- megyei pártbizottság múlt ért határozata biztató kezdetet jelent' esen az úton. A probléma nagysága és bonyolultsága azonban változatlanul . sürgeti az intézkedés seb nagyobb hatékonyságát* mindenszintű összehangolását és a tudomány fokozottabb bekapcsolódását Nem eléged« hetünk meg részintézkédé- sekkel, nem engedhetjük meg a talaj_ termőerejének iovétrM romlását. Szocializmust építő országunk érdeke is azt Icí- vánja: minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel segíts súk e. területeket abban, hóé* minél előbb áttérjenek a. fej* lettebb termelési technika fa* kozótbabb alkalmazására. Oktatás. technikai segítség é* nem utolsósorban anyagi támogatás «st «safe*
