Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

Ke««, 1964, február SSL S Eli év eredményei • A tanácstagok munkájáról egy járás asámtxdataimak tükrében fl tiszalűci áruellátásról „Legyetek méltók a biza­lomra, képviseljétek azt a politikát, amelyet a Vili. . pártkongresszus jóváha­gyott.” Ezekkel a szavakkal adták át az új tanácstagok megbízólevelét, egy esztendő­vel ezelőtt a mezőkövesdi já­rásban, a választókerületi bi­zottságok elnökei. A járás egy esztendővel ezelőtt megválasztott tanács­tagjainak munkájáról szól­jon elsősorban néhány so­katmondó számadat. A mezőkövesdi járás terü­letén 71!) községi, 56 járási és tíz megyei tanácstagot vá­lasztottak egy esztendővel ezelőtt. A tanácsok egy éves működésének ideje alatt a járásban lezajlott tanács­üléseken a tanácstagokon kí­vül csaknem négyezer érdek­lődő dolgozó is részi,, vett, s az elhangzott több mint 120ü hozzászólásból 413 esetben a vendégek hallatták szavu­kat. A tanácstagok 385 jelen­tősebb javaslatot terjesztet­tek a tanácsok elé, s a vá­lasztók által felvetett problé­mák ügyében 187 interpellá­ció hangzott el. A tanácstagi fogadóórákon mintegy 35 ez- ren jelentek meg, s 2357 ja­vaslattal segítették a taná­csok munkáját, több mint 1100 esetben pedig különböző pa­naszaik orvoslását kérték. Hasonló nagy számmal vett részt a lakosság a tanácsta­gi beszámolókon, s itt is több száz hasznos javaslattal se­gítette a tanácsok munkáját. Ezek a számadatok is bizo­nyítják. hogy örvendetesen megnőtt a lakosság aktivitá­sa, nagyobb részt kérnek és vállalnak a községekben fo­lyó sokrétű munkából. S ez az aktivitás egyik mércéje a tanácstagok iránti bizalom­nak is. A mezőkövesdi járás ta­nácstagjainak kor szerinti megoszlása széles skálát mu­tet. De akár az idősebbek, akár a fiatalabbak egy évi munkáját tesszük vizsgálat tárgyává, jól eső érzéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy nagy többségükben átérzik felelős­jKörzeti 88 BBS« Ki «BUSH E3 & Kil 18 i3 BS E ségüket, helytállnak a ta-' nácstagi munkában, méltók választóik bizalmára. A sok közül hadd álljon itt két példa: Márkus László mezőke­resztesi tanácstag már 74 esztendős. A tanácsok meg­alakulása óta élvezi a válasz­tók bizalmát. Körzetében a lakosság minden esztendő­ben jelentős társadalmi munkát végez. Építettek már járdát, rendezték az utcát, s az idős tanácstag nem egy esetben csak akkor jelenti be a körzet kérését,' javaslatát a tanácson, amikor azt vá­lasztóival együtt már el is végezte. Kevés választókör­zet dicsekedhet olyan mér­tékű társadalmi munkával, mint ez. Negyvenezer forint értékben egy artézi kutat ja­vítanak meg, vizét a körzet­be vezetik, ahol rossz a víz­ellátás. A felesleges vizet egy árkon 350 méter távol­ságra vezetik. Márkus László méltán ér­demelte ki a „Közösségért” jelvény aranyfokozatát. Antal Imréné a legfiata­labb szentistváni tanácstagok egyike. Az elmúlt év febru­árjában először volt válasz­tó, s ezen a választáson már ő maga is a tanácstagok kö­zé került. Körzetében még sok a megoldatlan feladat. Kell még járda, a közvilágí­tás sem teljesen megoldott, s kezdetben bizony baj volt választói aktivitásával is. Antalné azonban nem saj­nálja a fáradságot, lelkiis­meretes szorgalommal végzi tanácstagi munkáját, s ennek bizonyára meg is lesz az eredménye körzetében. Százával sorolhatnánk a hasonló példákat, amelyek­nek eredményeként 1963-ban a járás területén az előző évi 18 forintról, 45 forint 50 fil­lérre emelkedett az egy la­kosra jutó társadalmi munka értéke, s az idén már arj. tűzték ki célul, hogy járási átlagban elérik a 60 forintot, ami igen magasan felette jár az országos átlagnak. Dr. Bucskó Mihály, a járási tanács vb-elnöke A Taktaharkány és Vidéke Földművesszövetke- Jzet tiszalúci tagszövetkezete J évzáró gyűlést tartott a hazel- si múltban. Tőkés László ügyin- «téző beszámolt az 1963-ban • végzett munkáról. o • Elmondotta: élelmiszerből • elegendő volt a földművesszö- evetkezeti boltokban, bizonyos • iparcikkekből és ruhafélékből e többször rendeztek leszállított "arakon szezonvégi kiárusítást. © »A községben lévő boltegysé- *gek kétmillió forinttal teljesi­etették túl évi tervüket. © o A hozzászólásokban emlitet- o ték, hogy a jelenlegi húsbolt ® olyan kicsi, hogy egyszerre "csak két vásárló fér el benne. J Áthelyezéséről egy éve beszél­őnek. Az az üzlet azonban, aho- nvá a húsboltot tervezik, nem 2 megfelelő: se raktára, se pin- Jcéje nincsen. A lakosság kér- J te: a tervezett vasbolttal egy «fedél alá építsenek egy korsze­• rű húsüzletét is. • • id. Steer József * Tiszalúc Az Északmagyarországi Vegyiművek dekorií-üzemében A dekorit az az új, több színben készülő műanyag lemez, amellyel a jármű- és bútor­iparban részben helyettesíthetik a faanyagokat. Ma már az új vasúti kocsikat, az autó­buszokat és a villamosokat ezzel az új anyaggal bélelik. A Kazincbarcikai Vegyipari Technikum diákjai féléves gyakorlati munkán üzemben a dekorit-gyártás folyamataival. ismerkednek meg ai Kormányhatározat a mezőgazdasági főidők hatékonyabb védőiméről o A forradalmi munkás-pa- Jraszt kormány legutóbbi ülé- esén határozatot hozott a mező- 2gazdasági művelésre alkalmas «földterületek hatékonyabb vé- * del mérő], « A határozat első pontja ki- •mondja. hogy a mezőgazdasá­o Fiatal ózdi műszerészek • Tiszaszederkényben 5 fTudósítónktól.) • Ózdra is eljutott a hír. hogy Ja Tiszavidéki Vegyikombinát oépítési ütemének meggyorsítá- Jsához műszerész-lakatos szalc- mmunkásokat keresnek. Az Óz- *di Kohászati Üzemekből hét • fiatal. jól képzett, műszerész Jvállalkozott rá. hogy elmegy, 2 előreláthatólag öt hónapra, Ti­• szaszederkénybe. K • A savüzem kapcsoló terrné- J ben teljesen önálló feladatot e kapnak. A kis kollektíva köré­iben bizakodó a hangulat *— opontos, fegyelmezett munká­ival akarják öregbíteni az ózdi a szakmunkások jó hírét. <* N. Gy. gi rendeltetésű földek megfe­lelő hasznosítása, elsősorban a szántó, rét és legelő céljára alkalmas területek indokolat­lan csökkenésének megakadá­lyozása végett a területfel- 1 lasznál ássál járó tervelőirány­zatokat összhangba, kell hozni a földvédelmi törvény rendel­kezéseivel. Ennek megfelelően a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak számba kell venniük és ki kell jelölniük azokat a területeket, amelyek erdő, szőlő és gyümölcsös tele­pítésére. valamint ipari és egyéb beruházások céljaira felhasználhatók. A kormány határozata kimondja, hogy a járási tanácsok kötelesek fe­lülvizsgálni az 1962. január 1. óta megvalósított valamennyi erdő-, szőlő- és gyümölcstele- pitést és az egyéb beruházá­sokat. Ha ezeket engedély nél­kül hajtották végre, az enge­délyezésre jogosult szervek kötelesek elrendelni az eredeti állapot helyreállítását. A helyreállítási kötelezettség alól indokolt esetben a. földműve­lésügyi miniszter felmentést adhat. Hatalmas krómnikkel lemezek közül emelik lei a dekorit lapot, ettől kapja tilköríénycs felületét. Foto: Szabados György !janHSIiaHnBnEEBBBBBBaaBBaBBBBBaaBBBBBBaBBBaBaBBaaMtaaMBBBBBBBBBamBaBBaBBaBKSB!a«aaiSBaa A le$í®$ területek ha8&m®®ításának kérdései Borsod megyében n. A megoldás főltlt elve? és esieltöaici ,| A . megoldásnak abból kell [kiindulnia: hazánkban, ahol ‘j korlátozott mennyiségben áll- ’jttak rendelkezésre a mezőgaz- 1. ^ksügUag művelhető területeit, 1 i «szükség van rá, hogy a lejtős területek is hatékonyan szol- iSálják a szocializmus gazdasá- 1 & alaptörvényét. A dombvidé- ' ki gazdálkodást nem lehet a ' Jelenlegi ráfordítás-hozam ' '«•lapján megítélni, mert. vál- •; tozatlanul hiányzanak a racio- 1 ®ális termelés feltételei. ’{Hem engedhetjük meg, hogy I erózió a jelenlegi arányok- ■, ban tovább pusztítson, termő- '[ tahijaink termelékenysége to- vabb csökkenjen,' mert ez ve­il ”‘7'0'ycz,-ctheti életszlnvona- f Ilink alakulását is. Éppen Í a ccl, hogy a lejtős te­j fületeken 'folyó mezőgazdasá- i fit termelést is gyors ütemben i] fejlesszük, a termelés szinvo- ij nalát, hozamút és gazdaságos­ig sápét optimálissá tegyük, il- •; tetre megszüntessük a külön­böző adottságú mezőgazdasági :[ őrületek közötti aránytalansá­•j Bokát. . A fejődésnek általában itt 1 j1* a belterjesség felé kell ha- tednia, a befektetett élő és ’»ölt munkának mind nagyobb hatásfokát kell biztosítani. Ezt azonban a lejtős területeken csak a speciális sajátosságok- figyelembe vételével érhetjük el. A változatos természeti és gazdasági adottságok folytán a dombvidéken minden egyes üzemnek megvan a sajátos belterjességi optimuma, ahol a rendelkezésre álló munkaerő és a dologi ráfordítások ará­nya a legnagyobb jövedelmet biztosítja. Ezért itt a belter­jesség foka mindig csak kis területekre állapítható meg, amelyen belül a talaj-, éghaj­lati-. közlekedési viszonyok és egyéb tényezők megközelítő­leg azonosak. ^ liven vidéken csak körzetenkénti üzemelem­zések alapján lehet konkrét útbaigazítást adni a belter­jesség optimális mértékére. A területi munkamegosztás során a termelés területi elhe­lyezését és specializációját te­hát olyan gazdálkodási rend­szerek útján kell érvényesíte­ni. amelyek a helyi természe­ti és közgazdasági tényezők optimális kihasználását ered­ményezik. A gazdasági rendszereik ki­alakításánál, különösen az alábbiakra kell figyelemmel tó-mi. "J A lejtős területeken ■ * minden intézkedésnek és alkalmazandó eljárásnak % talaj termelékenység emelését kell szolgálnia. O Az üzemi arányok, a ve- tésforgó megválasztásá­nál azt kell szem előtt tarta­ni, hogy biztosítva legyen a talajerő fenntartása, a termő­talaj megvédése és helyes használata. *> A dombvidéki gaadálko- dás egyik alapelve a természeti tényezők biológiai egyensúlyának fenntartása. Ezért vissza kell állítani az évszázados rablógazdálkodás által megbontott, természetes egyensúlyi állapotot, és a gaz­dálkodást csak e területek ter­mészeti tényezői által megsza­bott keretek között szabad folytatni. /I A talajvédelmi módsze­*• reket komplexen kell al­kalmazni. előtérbe helyezve az egyszerű, kevés anyagi befek­tetéssel járó biológiai, agro­technikai és kémiai talajvé­delmi eljárásokat. 'Talajvédel­mi programunknak olyannak kell lennie, hogy az alkalma­zott eljárások hatása gyorsan jelentkezzék. A terület én a művelésé)» rendezése A talajtermelékenység növe­lését és a talaj védelmét szol­gáló gasdálkpdáa efcsfi, lusta»* tosa.bb lépcsője a területitsn- deaés, a művelési ágak átren­dezése a lejtős területek adott­ságai szerint. Csak ennek meg­történte után kezdhetünk hoz­zá az üzemszervezéshez. A földterületet és annak használatát úgy kell beoszta­ni, hogy a domborzat viszo­nyai szerint a szántó, a legelő, a rét és az erdő megtalálja a legmegfelelőbb helyét. A terü­letrendezés. tagosítás és a meg­felelő ütnie leépítése a gépesí­tés hatékonyságának is égjük feltétele. A területrendezés során vég­rehajtott táblást tás fő krité­riuma, hogy a táblák hosszanti oldalai legfeljebb 3—4 száza­lékos eltéréssel kövessék a ré­tegvonalakat. A táblák hosz- szan elnyújtott téglalap ala­kúak legyenek, szélességük al­kalmazkodjék a lejtő hosszá­hoz és az egyéb természeti tényezőkhöz. Borsod megyében az látszik indokoltnak, hogy általában a 25 százaléknál nagyobb lejtő­ket (minőségi borvidékek kivé­telével) bcerdösítsük, mert eze­ken a területeken más úton nem lehet; gazdaságosan ter­melni és hatékony talajvédel­met biztosítani. Az erózió fű- leni védekezés leghatározot­tabb módja a kellő arányú erdőtakaró fenntartása. Az er­dők szabályozzák a vízgaz­dálkodást. és szolgálják a ta­laj természetes védelmét. A lejtős területek gazdálko­dási rendszeién belül az álta­lánosan érvényesülő felfogás­nál nagyobb figyelmet, érdemel az erdő üzemi szempontból is. Keresni keD te, ésszerű meg­oldását annak, hogy az erdő a lejtős területeken, akár az erdőgazdaságokkal kiépülő tervszerű kooperáció, akár a mezőgazdasági üzemek kezelé­sében lévő erdő formájában, szerves része legyen a mező- gazdasági nagyüzemnek. A kultúrgyepek létesítése, fenntartása és hasznosítása a hatékony talajvédelmet alkal­mazó mezőgazdálkodás jöven­dő nagy feladata lesz. Borsod megyében az kínálkozik ké­zenfekvőnek, hogy a 17—25 százalékos lejtőkön általában a legelőket és kaszálókat he­lyezzük el, az alacsony lejtő- kategóriákban lévő legelő­két. réteket pedig megfelelő meliorációs munkák titán szántóföldi művelésbe trónjuk. Gyümolcstclcpllési lehetőségek A művelési ágak között, Bor­sod megyében (a Hegyalja ki­vételével) kiemelkedő jelentő­sége van a gyümölcstermesz­tésnek. A gyümölcstermesztés útján nő az egész terület el­tartó képessége, nagymérték­ben feloldódik az a feszült­ség és aránytalanság a sík és lejtős területek mezőgazdasági üzemei között, ami a jövedel­mezőség különbsége miatt van. Hasonló szerepe van minőségi borvidékeinken a szőlőnek. Borsod megt/e lejtős terüle­teinek természeti adottságai nagyon alkalmasak pyömöles- termesztésre. Minden tájkör­zetnek megvan a maga kiváló eredménnyel termeszthető gyümölcsfaja és fajtája. (Hegy­közben téli alma, Bükkaljan az őszibarack, Gönc környékén a kajszi stb.) A kiegj’enlítettebb éghajlat, a jó sugárzási viszonyok követ­keztében ízesebb, zamatosabb, jól színeződő, keményebb hú­sú. ezért tárolóképesebb gyü­mölcs terem, mint a homo­kon, illetve a síkon. Igen je­lentős előny, hpgy a kedve­zőbb égtáji fekvésű lejtőkön a késői tavaszi fagyok ritkán tesznek kárt, ezért az itt ter­mesztett, késői fagyokra érzé­keny gyümölcsök hozamai nem ingadoznak olyan szeszélyesen, mint a szélsőségesebb éghaj­latú vidékeken. A téli almá­val kapcsolatban említést ér­deméi a kevesebb költséggel járó vegyi védekezés is, mi­vel az almamoly kártétele korántsem olyan mértékű, mint máshol. Ezek az előnyös adottságok alkalmasak arra, hogy szembe­állítsuk azzal az irányzattal, mely eltúlozza a lejtős terüle­tek negatív tényezőit, nyíltan, vagy burkoltan mellőzni' akar­ja e területeken a nagyüzemi zárt gyümölcsösök telepítéséi. Az is természetes viszont: a lejtős ^ területek nagynizemi zárt gyümölcsöseinek kiéoítése során nagy figyelmet kell for­dítani arra, hogy a kedvező természeti és közgazdasági adottságok biztosítva legye­nek. beleértve a nagyüzem« génesftési lehetőség és műnk; erő ellátás lehetőségeit S«. fTdyiatjnk.l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom