Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-22 / 44. szám

es5CAfnw.4GT/i*co»sa:«G Szombat, Í964. február SSE, rag Hruscsov legsdl® @i űűm minfeslereliieikeii Krag moszkvai sajtóértekezlete Hruscsov pénteken a Kreml­ben fogadta Krag dán minisz­terelnököt. A két államférfi megbeszélésén Gromilto kül­ügyminiszter és Patalicsev külkereskedelmi miniszter is részt vett. Dán részről Holten- Eggert moszkvai nagykövet és a Krag miniszterelnök kísére­tében lévő személyiségek vol­tait jelen. Ch. Holten-Eggert pénteken villásreggelit adott Jens Otto. Krag és felesége tiszteletére. Szovjet részről Nytkita Hruscsov, Gcnnagyij Voronov, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan, Konsztaniyin Rud- nyev, valamint miniszterek és más hivatalos személyiségek vettek részt a villásreggelin. Krag befejezte moszkvai tár­Vonják Ri az mm* csapatokat Cfprasri Minta TASZSZ nicosiai lap- jelentésekre hivatkozva közli, Makariosz elnök magához kérette Pickardot, Nagy- Britannia rendkívüli cipru­si megbízottját, s követel­te, hogy az angol kormány haladéktalanul szüntesse meg további katonai egy­ségeknek a szigetre való szállítását. Más lap jelentések szerint a ciprusi minisztertanács határo­zatot hozott, s ebben követeli az úgynevezett an­gol rendfenntartó erők ki­vonását Ciprusról. A Biztonsági Tanács tagjai csütörtökön este úgy határoz­tak, hogy a ciprusi kérdés péntekre tervezett vitáját hétfőre halasztják, 8 ezzel időt adnak a továbbá, kulisszák mögötti megbeszélé­sekre. A további magánjellegű megbeszélések középpontjában U Thant ENSZ-főtitkár tárgya­lásai állnak. A főtitkár, akinek a ciprusi helyzet rendezésére vonatkozó elképzelése általá­ban kedvező visszhangot vál­tott ki, Merénylet-kísérlet o török miniszterelnök ellen Pénteken reggel merényletet kíséreltek meg Inönü török miniszterelnök ellen — jelen­tik a nyugati hírügynökségek. A 30 éves kormányfő hivatalá­ból a nemzetgyűlés épületébe tartott. Amikor kilépett rezi­denciájának kapuján, egy férfi 'revolverrel háromszor rálőtt, de a golyók célt tévesztettek, a merénylőt — egy Misut nevű 38 éves anatóliai munkást — a rendőrség a helyszínen letar- töztalta. a hét végén folytatja a né­zetek közelebb hozására Irányuló erőfeszítéseit. A Pravda pénteki száma szerkesztőségi cikkben foglal­kozik a Ciprussal kapcsolatos fejleményekkel. „Úgy tűnik, hogy a NATO vezető országai, miután Ciprus katonai ellenőr­zésére vonatkozó korábbi ter­veik kudarcot vallottak, most ugyanezt a célt kerülő úton, az ENSZ felhasználá­sával akarják elérni” — hangzik a Pravda cikke. üísráH es? MhsjrNéliaíV A moszkvai Vlagyimir IJjics Elektrotechnikai Gyár dolgozói csütörtökön ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a szov­jet—magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés megkötésé­nek 16. évfordulójáról. 1 gyalásainak első Szakaszát és szombaton kétnapos leningrádi látogatásra indul, maid felke­resi Volgográdot és Tbiliszit, február 2S-án visszatér Moszk­vába, február 28-án pedig ha­zautazik Koppenhágába. A dán kormányfő pénteken délután sajtóértekezleten szá­molt be a moszkvai tárgyalá­sairól, amelyeknek középpont­jában kereskedelmi kérdések álltak. Politikai kérdésekről szólva, a dán miniszterelnök kiemelte a dán—szovjet jószomszédi kapcsolatok jelentőségét. Utalt arra, hogy a dán kor­mány ugyan még nem 'vála­szolt Hruscsov szovjet kor­mányfő újévi üzenetére, de a válasz helyeselni fogja azt az el­vet, hogy a területi vitá­kat nem szabad katonai eszközökkel megoldani. A dán miniszterelnök közöl­te, hogy a megbeszéléseken bi­zonyos ideológiai kérdésekről is volt szó, „de Hruscsov kom­munista, én pedig szociálde­mokrata maradtam”. Krag megelégedéssel nyug-, tázta, hogy • a szovjet kormány-fő júni­usi skandináviai körútját koppenhágai látogatással kezdi és egy kérdésre válaszolva, hozzáfűzte, hogy szívesén meg­ismerteti Hruscsovot a belter­jes dán mezőgazdaság eredmé­nyeivel. Tanácskozás a falu kulturált egészségügyi ellátásáról J oli esőit beszéde Johnson elnök a pénteken az Egyesült Államokba érkezett Mateos mexikói elnök társasá­gában megjelent a kaliforniai egyetemen, ahol a két állam­férfit díszdoktori címmel tün­tették ki. Az amerikai elnök ebből az alkalomból beszédet mondott. Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elkö­telezte magát Dál-Vieínam támogatása mellett és ezt a kötelezettségét a ' jö­vőben is teljesíteni fogja. Ciprusról szólva, az ameri­kai elnök a vérontás befejezésére hí­vott fel, de ugyanakkor arról beszélt,, hogy a szi­getországot „szoros kap­csolatok fűzik” a NATO- hoz. Johnson biztosítani próbálta Panama kormányát és népét, hogy az Egyesült Államok „tel­jesen korrekt” magatartást fog tanúsítani a közös problémák­ról szóló' Vitákban és a két or­szág közötti együttműködésre szólított'« fel. Johnson az amerikai kor­mány, érdemének, tüntette, fel I azt, hogy a guantanamoi tá­maszpont vízszolgáltatásának lezárása után — mint ismere­tes, ehhez á kubai kormány az­után folyamodott, hogy az amerikaiak törvénytelenül le­tartóztatták a kubai halászo­kat — nem küldött tengerész- gyalogosokat a szigetre.' Tapasztalatcsere jelleggel ér­dekes tanácskozás zajlott le Encsen. A téma többszörösen közérdekű volt: a munkálkodó ember egészségének fokozot­tabb védelme. S hogy miért pont Encsre esett a választás, s miért e járás székhelyén ad­tak randevút egymásnak Bor­sod megye járási tanácsainak helyettes vezetői, ezt Varga Gáborné, a megyei tanács el­nökhelyettese bevezetőjében így fogalmazta meg: — Az encsi járás körzeti rendelői az elmúlt időszakban sokat tettek a kulturált beteg- ellátásért. Orvosi műszerek el­látottsága tekintetében élen halad a megyében. Tehát min­denképpen indokolt körülte­kinteni az encsi járás portáin, a tanulni, tudásban, tapaszta­latban gyarapodni vágyó gazda szemével. Valóban, ahogy ez dr. Vincze János megyei orvos vitaindító előadásából kitűnt: az encsi já­rás orvosai, körzeti rendelői felkészültek arra az ugrássze­rű gyarapodásra, amely a ter­melőszövetkezeti parasztság társadalombiztosításával elő­állt. A rend még nem mindenütt kielégítő Dr. Vincze János alapos, sok részletkérdésre kiterjedő elő­adása a gondolatok sorát éb­resztette a jelenlévőkben. Kü­lönösen a járási tanácsok el­nökhelyetteseiben, akik napi bokros teendőik mellett nem figyelnek, vagy nem figyelhet­nek fel olyan jelenségekre, amelyek gátat szabnak a kul­turált egészségügyi ellátás rea­lizálásának. Megtudtuk a tanácskozáson, hogy a megye 187 körzeti ren­delőjének külső és belső kör­nyezete, berendezése még sok kívánnivalót hagy maga után. Noha újabb és újabb körzeti Elfogadták az első esküdíet a líuky-pcrben Jack Ruby búnperének ne­gyedik napján a védelem vég­re elfogadta a.„12 dühös em­ber” egyikét: az első esküdtet. Az első zsűri-tagot. Max E. Causey technikust — mint ki­számították— a Ruby-per 1G. órájában és 33. percében ül­tették be az esküdtek páholyá­ba; A PtUby-védelem, . amely azt erősílgeti, hogy Dallasban nem lehet pártatlanul elbírál­Púrkány Lászlé Hajdú Béla: BORÚS IP QIC * tmjfiiüJthjek, #****-*vi-***«*-3He"»*“»**«-*'*'íHMMM! XXIII. „Országos grafikai kiállítás" Í943-ban Miskolc képzőművészeti kul­túrájának múltjáról szólva, nem mellőzhetem el azt a kér­dést: hogy állt itt a felszaba­dulás előtt a grafika népszerű­sítésének, kultuszának ügye. Különös hangsúlya van e kér­désnek manapság, amikor a helyi művészeink kezdeménye­zésére rendezett országos gra­fikai biennálék általános ér­deklődést keltettek országszer­te művészek és mű pártolók kö­rében egyaránt. Sok festőmű­vészt arra ösztönöztek, hogy átlendüljenek a tágabb érvé­nyesülési területet kínáló sok­szorosító grafika művelésére. A közönség pedig egyre inkább felismeri az értékes grafikai művek szépségeit, és azt, hogy ékesebb dísze az otthonnak egy nagy művész avatott keze alól kikerülő grafikai lap, mint a vitatható értékű, félfal nagy­ságú tucatfestmény. A régi, illetve idősebb mis­kolci és borsodi művészek kö­zül többen a festészeten kívül szívesen foglalkoztak a grafi­ka különféle válfajaival is. Festményeik mellett rendsze­rint kiállították néhány rajzu­kat, grafikai lapjukat is. El is adogatták néha rajzaikat, álta­lában azonban a tárlatok kö- lönséfiének nagy része a rajzot, a grafikát, a művészet mellék­termékeként értékelte. Mutatkoztak-e mégis a. grafi­kai művek népszerűsítését, he­lyes értékelését célzó törekvé­sek, ilyen célból rendezett ki­állítások? Homályosan emlék­szem a 30-as évek vége táján rendezett kollektív kiállításra, ítmelyen a miskolci művészeit egy nagy csoportja rajzait, sokszorosító eljárással ké­szült grafikai munkákat és a tárlat összképét színesítő ak- varelleket állított ki. A kiállí­tás katalógusa, sajtódokurnen- tumai nem állnak .rendelkezé­semre, így nem szólhatok ar­ról, milyen visszhangot keltett ez a népszerűsítő kísérlet. Rendeztek ellenben egy or­szágosnak nevezhető, kizáró­lag grafikai kiállítást 1943 ka­rácsonya táján a Hámosy-sza- lonban (Széchenyi u 19.) En­nek katalógusa és tőlem szár­mazó sajtódokumen túrna itt fekszik előttem. Varga. Nán­dor Lajos, a Képzőművészét! Főiskola kitűnő tanárának kezdeményezésére és irányítá­sával indult hódító körútra az a gazdag' kiállítási anyag, ame­lyet nagyobb vidéki városa­inkban mutattak be. így ke­rült Miskolcra is. ahol decem­ber 20-án tartották az ünne­pélyes megnyitót,. A kiállítás magas művészi színvonalát talán legjobban érzékelteti a kiállító művé­szek névsora.. A világsikerek­re visszatekintő nagy mesterek neve mellett ott találjuk a fia­talabb — akkor még fiatalabb — generáció néhány kiváló tagjának nevét. Szőnyl István a közel 400 kiállított mű kö­zött 74 rézkarcával és rajzával szerepelt. Varga Nándor, Con­rad Gyula, Zádor István,' Gá­bor jani ' Szabó Kálmán, Vadász Endre, az 1934-ben elhunyt Gy. Sándor József, Toroczkai Oszvald, a Miskolcról kirajzott Gimes Rajos, továbbá Meny­hárt József, Dalia. László, Bánszki Tamás, Tar Zoltán, Boron Gyula, Balázs G. árpád, Korda Géza, Révész Ferenc — ezek voltak a kiállítás többi szereplői. A katalógusban életpályájukról közölt rövid ismertetőikből megtudhattuk, hogy túlnyomó részük nem­csak itthon, hanem Európa, Amerika «nagy világvárosai­ban is sikereket, ért el, díja­kat, érmeket nyert, s műveik sok külföldi, híres múzeum műkincsei közt. is megtalálha­tók. „Elsőrangú grafikai műve­ket Igyekszünk bemutatni, eze­ket akarjuk megkedveltet,ni ki­állításainkon” — írta a kataló­gus bevezetőjében Varga Sán­dor. — „És hogy mennyire-nem az anyagiakon van a hangsúly, azt bizonyítják az árak. Egy- egy lap értékének szinte töre­dékéért juthat a műértő birto­kába ...” Az árak a háború alatt Igen leromlott pengő ér­tékét figyelembe véve, valóban potom árak voltak. Szőnyi réz­karcait 20—C0 pengős áron, raj­zait átlag 50—100 pengőért vesztegették. Hasonló szinten mozogtak a többi árak is. Kár, hogy a kiállítás nem ér­hette el célját, nem érlelődhet­tek meg gyümölcsei, mert rossz időpontban, megkésve rendez­ték meg, amikor a világháború immár legizgalmasabb, döntő szakaszába lépett. A barlang­ja felé szorított náci fenevad. mar utolsó ugrására készült, hogy ■ végpusztulásába bele­rántsa ezt a szerencsétlen or­szágot. is. Lehetett-e eredmé­nye egy ,még oly szép kulturá­lis kezdeményezésnek is, ilyen túlfűtött légkörben? Debrecen előbb járt.. • A kedvezőtlenebb körülmé­nyektől függetlenül külön ér­dekessége volt a nagyszabású grafikai reprezentációnak, hegy a felsorolt kiállítók nagy része, szám szerint nyolcán, a debre­ceni képzőművészek közül ke­rültek ki. Tekintve, hogy a pro­paganda célzatú vándortárlat anyagát a grafikus művészet legkiválóbb képviselőinek mű­veiből igyekeztek összegyűjte­ni, ez a tény önmagában is ele­get mond arról, hogy Debre­cen a grafika kultuszában, nép­szerűsítésében és megbecsülé­sében jóval előbb járt, mint Miskolc. A debreceniek — elsősorban Gáborján! Szabó, Vadász End­re, Toroczkai, Menyhárt, Bán­szki.. Oláh — hazai sikereiken kívül nemzetközi kiállításokon elért sikerekkel is dicsekedhet­tek. A fiatalabbak. Bállá Lász­ló és Tar István jó startolásuk­kal hívták fel magukra a fi­gyelmet. Ám Debrecen nemcsak a grafika és általában a képző­művészet értékelésében, hanem a kulturális élet kivirágoztatá- sában, megtermékenyítésében, a maga szellemi értékeinek megbecsülésében is előljárt, Haladó hagyományaiból táp­lált televényében, lüktető szel­lemi légkörében bujábban te­nyésztek a művészet virágai, magasabbra nőttek a művészet fái. Ebben a légkörben sok erős művészegyéniség bontakozott ki, és vált városa büszkeségé­vé. A harmincas években so­kat ismertem meg közülük, s a város kulturális életének más vezető tényezői közül, sokakkal kerültem baráti kapcsolatba, tartós levelezési viszonyba, s így tárgyilagosan állapíthatom meg, hogy Debrecen kulturális életére még az általános gaz­dasági válság évei sem gyako­rolhattak olyan nyomasztó, za­varó hatást, mint Miskolcon. Voltunk itt néhányan, akik arra törekedtünk, hogy szoro­sabb kulturális kapcsolatot te­remtsünk Debrecen és Miskolc között. Egy ilyen kapcsolat feltétlenül megtermékenyítőén hatott volna Miskolc szegénye­sebb, külsőségesebb szellemi életére. Bizonyos kezdeti ered­ményeken és egyes személyes kapcsolatok kiépítésén azon­ban ez a törekvés a legilleté- kesebb miskolci faktorok közö­nye és suta féltékenysége mi­att nem iuthatott túl. Ezek a jószándékú kísérletek és a Deb­recen kulturális életére vo­natkozó személyes tapasztala­tok külön fejezetbe kívánkoz­nak. Most — hogy ne valami emlékezetből rekonstruált ké­pet adjak Debrecen sűrített, szellemi életéről — csupán egy kis, egykorú megemlékezést idézek a Termés 1937. márci­usi első számából „A tízéves debreceni Ady-társaságról”, „Ebben az évben ünnepelte fennállásának' tizedik évfor­dulóját a debreceni Ady-társa- ság. A példás működést kifej­tő kulturális, egyesület az év­fordulót is hivatásához méltó módon ünnepelte meg. Nem társas vacsorával, nem pohár­köszöntőkkel, nem a vezetőség tömjénezéséveU hanem min­den eddigi tevékenységét fe­lülmúló téli munkaterével. A. munkaterv szerint a társaság a január 7-től március 33-ig ter­jedő időben, tehát alig három hónap alatt huszonnégy kul- túreseményt bonyolít le szer­ves szellemi építőmunkája­ként. Van ezek közt tudomá­nyos, irodalmi, képzőművésze­ti, zeneművészeti előadás, ki.- állítás, színházi, szabadegyete­mi előadássorozat. És minden előadás tervszerű céltudatos­sággal szolgálja a kultúra fej­lesztését, a közönségnevelést és a debreceni kultúrértékek érvényesítését. Az Ady-t&rsa- ság ezzel a néhány hétre ter­jedő tevékenységével — pedig ott van még mellette az ugyan­csak céltudatosan működő Csokonai Kör ■—- többet tesz Debrecen belső kultúrájáért, mint az emlékeken rágódó miskolci közművelődési egye­sület évek alatt.” Hat képzőművész tagja volt a társaságnak (1931-es adat) éspedig: Medgyessy Ferenc, Holló László, Káplár Miklós, Senyéi Oláh István. Vadász Endre, Bériéi Irma. „Ady út­ján nincs megállás... Az Ady- társaság tagjai érzik és tudják, hogy Ady neve kötelez” — ír­ta Rabinovszky Márius a tár­saság képzőművész tagjait is­mertető kiadvány bevezetőjé­ben. A hat művész csupa ere-' deti. erős egyéniség. Erős tör­zsű fái a debreceni szeli end Nagyerdőneíbi. „I kai. Es a községek, járások ön- j erőből megoldhatnak egy sereg kérdést. Erről beszélt a tanács- kozás második napirendjének előadója, dr. Sülé Mihály, az encsi járás főorvosa. Tőle meg- ' tudtuk, milyen okós, hozzáértő módon „gazdálkodták” ki azt a 1 szükséges pénzösszeget, amely- j lyel végül is erősen feljavítot- i ták a járás rendelőinek műsze­rezettségét, berendezési tárgya­it. Örömmel hallottuk a társa­dalmi összefogás szép példáit > is, amelyek téglánként épültek be az encsi járás egészségügyi ; kulturáltságának falába. A téglát itt materiálisán is lehet j érteni, • mert néhány község í | épületet ajándékozott egészség- : ; ügyi célokra. Mas községek or- | vosi lakást vásároltak, élvezve ! az Egészségügyi Minisztérium j ■ide vonatkozó 50 százalékos j ;anyagi támogatását , Hasznos tanácskozás Értelemszerűen az általános ; gondok is felszínre kerültek a j tanácskozáson. Többen meg- j említették a körzeti rendelők típusterveinek hiányát, az or- j vosok elöregedését bizonyon járásokban, és a társadalmi j szemlélet hiányát egyes közsé- i gekben. E témakörökhöz csat- | lakoztak az Egészségügyi M'i- i nisztérium különböző oszté- | lyainak képviseletében, megje­lent felszólalók is. Az Orvos- Egészségügyi Szakszervezet > képviseletében megjelent hoz- j zászóló rendkívül hasznosnak . minősítette a tanácskozást fő­leg később, amikor az encsi járás néhány körzeti rendelő­jét, tanácsadóját a járási ta­nácselnök-helyettesek és a mi­nisztériumi kiküldöttek társa­ságában megtekintette. Mi a magunk részéről a ta­nácskozás sikerét elsősorban abban látjuk, hogy a résztvevő járási tanácselnök-helyettesek összegező értékelést kaptak azokról az egészségügyi intéz­ményekről, amelyek felett fel­ügyeletet gyakorolnak. S ez le­hetőség arra, hogy a jövőben nagyobb gonddal, törődéssel, forduljanak e nagyon fontos terület felé. S még egy altul- sag, amelyet az encsi járás pro­dukált számunkra: okos gaz­dálkodással, jelentősebb anya­gi befektetés nélkül is lehet eredményeket elérni az egész­ségügy területein. Párkány ni a gyilkos ügyét, eddig 23 kijelölt zsűri-tagiot utasított vissza. Mindenki azt hitte, hogy ez­zel megtörik a jég, az esküdt­szék hamarosan összeül. Erről azonban szó sem volt. Causey után óz ügyvédek még hai döntnölc kijelölését vétózták meg. A Ruby-per tárgyalása pénteken folytatódott. rendelők épülnek, a higiénia, a rend még nem mindenütt ki­elégítő. A várószobák java ré­sze fű tetten, berendezése hiá­nyos és ütött-kopott. Rongyos plakátok lógnak a falakon, új­ság, folyóirat, dísznövények, elemi díszítő tárgyak hiányoz­nak a váró falai közül. Pedig a beteg lelkiállapota, bizalma, gyógyulásához fűzött .reménye nem kis mértékben függ a fo­gadtatástól. A rendelők sok helyen nem valami bizalomgerjesztőek, kü­lönösen a mezőcsáti és a mis­kolci járásban találhatunk ta- karítatlan, rossz benyomást keltő körzeti orvosi rendelőket, i Emlékeztetett az előadó a ma- ] gán-praxist folytató orvosok< váróira és rendelőire; valósa- : gos kacsalábon forgó, műsze-j rezett birodalmak voltak azok. j Sajnos, a körzetj orvosok kö- ; zött akad néhány, aki nem so- ‘ kát törődik a rendelő belső | harmóniájával. De túl az orvo-; sok figyelmetlenségén, egyes í községi tanácsok elnökei sem i tekintik szívük ügyének a kör- j zeti orvosi rendelők sorsát. Dr. Vincze János többszöri hangsúlyo.zta: a tanácsvezetők j és az orvosok közt kialakuló jó ; kapcsolat, baráti viszony sokat 1 lendíthet az ügyön. Ez a kap- j csolat megoldhatja a .sok he- ! lyen vajúdó vízkérdést, az or- j vostekás problémát, a rendelők rendszeres takarításának, az orvosi ápolónői köpenyek mo­sásának ügyét. Jót derültek a tanácskozás résztvevői azon. amikor az előadó elmondta: Mezőcsáton van egy olyan ren­delő, amelyiken a következő szöveg olvasható: „WC a mo­ziban”. Önerőből és társadalmi összefogással A tanácsok vezetői és az or­vosok sok vitás kérdést rendez­hetnek minimális jószándék-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom