Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-22 / 44. szám
Saserabai. 1964» február a& «B9BÄ&MA©YÄKeSt89!A® Naponta 11 millió cigaretta Gépek kattognak, s az emberek alig értik egymás szavát, A. levegőben illatom, tüsszentésre ingen«, lmom dohány por úszik. Katelep- j fázik, lerakóthk a munkások ruha- i (Iára, az asszonyok es líuiyok p^ty- j tyes kendőjére és meztelen iábsza- X’ára . . _ A szántott, átgőzölt és apróra Vágott dohány a gépsorra kerül, öt gépekben egy időre „eltűnik”, ; ftekeredik a. finom, vékony papír, jffl hipp-hoppí — máris kúszik elő i a vegt.-l«m hosszú cigar cUa- kígyó ... Ha az tigyos gép nem aprítaná rögtön fel, negyven perc alatt, amíg egy tekercsről lefut a ; Papír, olyan hosszú kígyó jönne I ‘áö, hogy Sátoraljaújhelytől ege- f3Ze.HR Széphalomig érne ... i De sí gép tolyion-f olyvást vágja ! á fehertestü, Kossuth, Terv, Mun- I foás és más elnevezésű tíohány- tfígyót, jön a futószalagon a cjga- i s-etta; c*-ak győzze iáthkóba rakni j a fürge-k.;zü asszonynépség, lsem ftudom hány ember és hány napig, 1 eseti.;g hónapig szívhatná néhány [ azorgalmas óra termékét, ami ott =ill felhalmozva a gépek mellett. Aztán, a sok füstölnivaló mái is a •csomagolóba kerül; itt készülnek a dobozok, s a cigaretta máris i ‘»felöltöztetve’*, huszonnégy tárcával közös „ruhában ’, útrakészeu : várakozik ... Naponta tizenegy millió darab cigarettát, (hivatalos, de jóformán sohasem használt n vén szivarkát) készít a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár. A régi, „bevált” és igen képszerű gyártmányokon: a Munkáson, Kossuthon, T rven kívül az elmúlt év áprilisától itt, Újhelyien készül a Sport és :i Mátra cigaretta jelentős része is. Amikor kényelmes, fülölt szobában, a főt Ibnn hátradőlve pihenjük ki egy nap fáradalmait, s egy jó fcöhyv, esetleg a televízió műsora tocllett rágyújtunk kedv ne cigarettánkra, s clgondolkodva nézzük a füstkarikákat, gondoljunk azokra, akik gépziigásbnn, dohányporban készítik a füstölnivalót... (Gyárfás) Fnfo! S?z*»b’dos I> terül a Mátra. Íme, a „eigarctta-csiuáló” gépek. I Tudomány - munka vezetői ne sajnálják a 1 fáradságot, keressék fel apró, 2 mindennapi gondjaikkal, műit szaki problémáikkal is az • egyetemet! — A miskolci Ness hézipari Műszaki Egyelem ok- ® tatói sokszor és sok formában jj elmondták már ezt a kérésü- o két a különféle plénuxnokon. ’Tulajdonképpen nem is kérés ®cz. hanem a segítségadás felajánlása. S hogy mégis mind- , üntalan kérésként hangzik. >■> annak az az oka, hogy sajnos, 2 megyénk sole üzemének, gyá- »rának vezetői valahogy úgj' 2 vannak a műszaki egyetemül mel, mint (elnézést a hasonla- 2 tért) a gyerekeik egy kevésbé • ismeri; jó étellel: előttük van, ® sokan mondják nekik, hogy jattól nagyra nőnek, mégis ide- « genkednak tőle, és a készttői- ? nek szüntelenül kínálgatniiik a kell. 2 Természetesen van azonban 8 számos olyan nyár és üzem is «megyénkben, amely már igen J jó kapcsolatban van a niűsza- «ki egyetemmel, sót a Gépipari ^Tudományos Egyesülettel is. • Miért hasznos ez a icapcsolat? J Érré a kérdésre most közvet- o ve. egv gyár példájával vála• szolunk. • A Diósgyőri Gépgyár a misA farkaslyuki bányatelepen elkészült a borsodi szénmedence legkorszerűbb legényszállója, amelybe pénteken megkezdték a beköltözést. Az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt egyik legnagyobb bányaüzeménél épített legény- szállóban 152 bányász nyer kényelmes. otthonias elhelyezést A 2 és 4 ágyas szobákban he- verök. valamint beépített szekrényele szolgálják az, ott lakók kényelmét. Minden emeleten hideg-melegvizes zuhanyozókat "szereltek fel. A tnllamos tűzhellyel felszerelt főzőkonyhákban arra is lehetőség van. hogy a lakók elkészítsék az otthonról hozott ételeket. A szállodai jellegű, központi fűtéses legényszállóban a bányászok hasznosan és kellemesen tölthetik el szabad idejüket is. Erre szolgál a több száz kötetes könyvtár, a kényelmesen berendezett társalgó, valamint a rádió- és a tv-készü- lék. A tervezettnél mintegy 120 ezer forinttal olcsóbban, 3,5 millió forintért felépített, új munkás.iéléü létesítményben azok a bányászok találnak új otthont, akik eddig a bányaüzem fából készült, még a felszabadulás előtt, a Rima idejében épült, 15—20 ágyas termekből álló legényszállóban kolci Nehézipari Műszaki.1 Egyetemmel és a Gépipari Tudományos Egyesülettel a két intézmény megalakulása■ óta szoros kapcsolatot tart. A gj'ár vezetői a vállalat fejlesztéséhez, tökéletesítéséhez évek óta igénybe veszik az egyetem "és a GTE tudományos tapasztalatait. A gép gj'ár műszaki fejlesztési tervének 'teljesítéséhez a két. intézmény igen hasznos segítséget adott. Az idén azonban még az együttműködési szerződésben , megállapított programpontoknál is több segítséget vár a gj'ár. Feltétlenül hasznos lenne, ha az egyetem oktatói kara a lehetőségekhez mérten még a tavalyinál is több konkrét feladat megoldását tudná vállalni. Remélhetőleg a Gépipari Tudományos Egj'esület is több segítséget adhat az idén a Diósgyőri Gépgyárnak. Az cgj'e- sület újonnan megválasztott vezetősége ugyanis új programot dolgozott ki: technológiai, áramlásgépi és alakítógépi szakosztályt alakított, ezeken belül pedig munkabizottságokat hozott létre. Miért fontosak és hogyan segíthetnek a gépgyárnak a munkabizottságok? laktak. A fabarakkokat most elbontják, az egykori tömegszállásokat pedig egj'szoba- konyhás „garzon-lakásokká” alakítják át, s ezekben az OEJ’cd ülálló bányász-nj'ugdija- soknak alakítanak id barátságos lakásokat. Szerdán n Mczőiuzgymihúlyi Állatni Gazdasághoz tartozó klementinái üzemegység „repülőterére” megérkezett a két mütrágyaszóró repülőgép. A gépek már tavaly is igen jó eredménnyel dolgoztak a gazdaság nagy kiterjedésű gabonatábláin, ahol a munkát a szántástól a vetés betakarításáig ieljes egészében a legkorszerűbb agrotechnikai módszerek alkalmazásával gépesítették. Az idén a két repülőgéppel mintegy 4 ezer holdnyi őszi kalászos taixiszi fejtrágyázását végzik cl, éspedig nagy hatóanyagú karbamid műtrágyával. JEnnek hatásossága, kétszer akkora, mint az általánosan használt nitrogén műtráEzok a bizottságok minden technológiát minden gj'árt- mánj'konstrukciót felülvizsgálnak. Ellenőrzik például a forgácsolási, a szerelési, a céi- gépesítési és kisgépesítési technológiát, s a szivattyúk, kábel- gépek konstrukcióit éppúgy, mint az dogyártmányokat, a kompresszorokat, a húzó- é? sodrógépeket vagy a forgácsolás nélküli alakítógépeket A munkabizottságokat természetesen nap mint nap felkereshetik a dolgozók, akii feltárhatják problémáikat, v műszaki vezetők pedig segíthetnek a bizottság munkájában, vágj' éppen segítséget kérhetnek a bizottságoktól. A Diósgyőri Gépgj'ár vezetőinek az a véleménye, hogj’ ha minden ilyen munkabizottság évente csak egj'-egy műszaki problémát old meg. még akkor is feltétlenül hasznos és szükség van rá. A Gépiperi Tudományos Egyesület bizottságait. a megye minél több gyárának igénybe kellene vennie. T„ . ~j műszaki tóvábblava.y j j-c;pz$ tanfolyamokat is rendezett, az egj'c- tem és a GTE. A Diósgyőri Gépgj'ár kérése. hogjr ilyen tanfolyamokat az idén is szervezzenek, mert ezeken a dolgozók igen sokat tanulnak, s az itt tanult, ismeretek birtokában még jobban dolgozhatnak. Ugj'ancsak a gépgj'ár kéri. hogy ha az egyetem, vágj' a tudományos egyesület munkatársainak bármilj'en elgondolásuk van a gyári munka hatásfokának megjavítására, közöljék a gépgyár vezetőivel. Fel kell tehát keresni az egyetemet apró. mindennapi műszaki gondokkal is ... Ruííkay Anna gyáé, az úgynevezett petisóc”, Az újfajta műtrágya, alkalmazásával, feleannyi felszállással, mintegy tis nap alatt elvégezhetik ezt a munkát. A repülőgépek felhasználásával végzik cl a mintegy ötezer holdnyi tavaszi vetés alá a műtrágya-szórást. További feladatuk lesz a gépeknek a 2500 holdnyi. lucernatábla porozása. A gazdaságban alkalmazott két repülőgép az idén mintegy 13 ezer holdnyi területet lát el. Ha az időjárás megengedi, a szomszédos. He- jömenti Állami Gazdaság, valamint a. környező tsz-ek táblái fölött is ezek dolgoznak majd. I — á gyárak Elkészült a borsodi szésrniedenee í egkoFszcpűh b J egéiayszá 11 ój a a farkaslyuki bányaüzemnél Repülőgépről szórják a karbaniüdl műtrágyái a Mczőnagyinihályi Aüami Gazdaság gabonatábláira Ä és dombvidék! ier&leiek «©zőgasslaság« n. A fejlesztésre irányuló intézkedések jellegük szerint lehetnek gazdaságpolitikaiak, amikor valamilyen formában (közvetve, vagy közvetlenül) állami támogatást kapnak e mostoha körülmények között gazdálkodó üzemek, lehetnek a Eazdálkodási rendszer egészére kiható termeléspolitikai jellegűek és a termelés valamely el tételét módosító technikai- technológiai változások. Megkülönböztethetők általános hatású szociális-kulturális intézkedések is. Az alkalmazott segítésnyúj- ',as> célját illetően, elsősorban termelési viszonyoktól, a társadalmi rendszertől függ. A szocialista országokban a eil°k fejlesztésére fordítják a fő figyelmet. A hegy- ústíéjti gazdaságoknak nyújtott beruházási kedvezmények .mértéke négy-ötszöröse az egyéb gazdaságoknak nyújtott Kedvezményeknek. Bulgáriában, ahol e körzetekben nagy az állami gazdaságok aránya, külön bérpótlékot állapítottak 'bog a hegyi gazdaságokban ®gyes foglalkozási kategóriákig Vonatkozóan. Több szocialista »országban gyorsítják * termelés szakosítását, az állat- tenyésztés részarányának növelését a hegyvidéki gazdaságokban — a kooperáció növekedése árán is. Hazánkban a 3004-es kormányhatározatok az utóbbi években az erózió sújtotta gaz- c^"1;‘’áf;°kr'a tartalmaznak külön előírásokat. Az 1934-re adott támogatási összegből mintegy 30 százalékot kifejezetten azoknak a munkáknak segítésére rendel, amelyek áz alacsony termőképességű területeken belül ezeknek a vidékeknek fejlesztésével vannak összefüggésben (telkesítési munkákra, ültetvény- és gyeptelepítésre, víztárolók építésére). A gazdaságilag gyenge szövetkezetek többletköltségeinek egy részét különböző pénzügyi megoldások útján az állam átvállalja. A 3004-es határozatokban foglalt támogatásokon felül több intézkedés közvetett módon (regionális fejlesztés, ipari decentralizáció, közlekedés-fejlesztés, általános vfz- gyűjtőrendezés stb.) szolgálja a hegy- és dombvidéki mezőgazdasági termelők helyzetének javulását, A határozatok nyomán megvalósuló befektetések hatékonysága és az állami támogatások nagyságának, időtartamának szükségessége — az általánosan ható közgazdasági feltételeken túlmenően — döntően attól függ. hogy a gazdaságpolitikai eszközök hogyan párosulnak az adottságoknak megfelelő termelés-szervezéssel, az üzemi fejlesztési munkával. Ezért elengedhetetlen követelmény az ezt szolgáló tudományos kutatómunka és a kutatási ajánlásokat, valamint a legjobb termelőüzemek általánosítható tapasztalatait bevezetni képes, azokat alkalmazni tudó szakemberek jelenléte a termelőüzemek különböző pontjain. Ez feltétel, aminek hiányában nemcsak tervszerű, eredményes gazdálkodás-fejlesztésről nem beszélhetünk a hegj-vidéki üzemekben, hanem az általános földművelési kultúra sem javulhat kellően. © Az Üzem? tevékenység során a gazdaságok mindennapi kötelessége a termelés természeti feltételeinek lehetséges javítása, illetve olvan gazdálkodás, muttlr. ** adottságokat lééin-. Scábfe hasznosítja. A hegy- és dombvidéki üzemek földművelési rendszerében különösen fontos, .hogy a talajművelés, a talajerőgazdálkodás mindenkor megfeleljen ennek a feladatnak. Az ilyen formában beikövetkező termésmennyiség emelkedés szolgálhat alapul a hegj'- és dombvidéki állattartás, elsősorban a szarvasmarha tenyésztés fejlesztésére, ará- nj'ának növelésére. A talajjavításhoz nélkülözhetetlen szervestrágya is így biztosítható. A talaj további pusztulásának megakadályozását, majd fokozatos javítását úgy kell segíteni az üzemek egész gazdálkodási rendszerének, hogy a talajvédelem ne váljék önmagáért való feladattá, hanem az egész üzem termelési színvonala emelkedjék, a termelés gazdaságossága javuljon. A különböző üzem- és munkaszervezési megoldásoknak, a termelési szerkezet átalakításának, a növénytermesztés faj- és fajta összetételének, a földrendezés elvégzésének és sok egymással összefüggő kérdéskomplex megoldásának nagy szerepe van ennek sikerességében. A sajátos talajművelési rendszer, a domborzati viszonyok, a közlekedési nehézségek és az időjárás olyan probléma elé állítja ezeket az üzemeket, hogy a sík vidéken széles körijén elterjedt korszerű mező- gasdasági gépek és berenderé« sek nagy része, adottságaik mellett nem, vagy csak korlátozott mértékben alkalmazható. Az eróziót gátló művelés, a rétegvonalas talaj munka, a kötött talajok művelése, a biztonságos szállítás stb. csak az arra szolgáló berendezések segítségével végezhető el megfelelően. Ezek az üzemek tehát speciális feladatokra készült, vágj' orra könnyén átalakítható géptípusokat és géprendszereket igényelnek. Kulcsfontosságú szerepet töltenek be e tekintetben is a traktorok, valamint a függesztett munkagépek. Szükségesek lehetnek olyan gépek is, amelj'ek a Síkvidéki nagyüzemekben mar nem cél- ravezetőek (kévekötő arató- gép. cséplőgép stb.). Uj gépek (hajtott tengelyű pótkocsik) és berendezések használata kedvezőbbé teheti a dombos területű üzenjek helyzetét. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a gépeknek gazdaságos üzemeltetése többek között meghatározott üzemnagyságot és kellő szakmai felkészültséget tételez fel. A jövedelmi szintkülönbségek csökkentésében jelentős szerep tulajdonítható az olj'an lehetőségek kihasználásának, amelyek révén kiegészítő jövedelemhez juthat a vidékek mezőgazdasági lakossága. Bizonyos termékek termelésének ép elsődleges feldolgozásának vertikális fejlesztése, a mezőgazdasági nagyüzemek és más vállalatok közötti szervezett együttműködés (erdőgazdaságok, idényjellegű élelmiszer- ipari üzemek, építkezések stb.) is alkalmas lehet erre. Több más, kooperációs, kereskedelmi, idegenforgalmi jellegű bevétel jelenthet még úgj' kiegészítő jövedelmet, hogy a mező- gazdasági tevékenj’ségre épülve, annak fejlesztését segíti. * A termelés növekedésére, a jövedelmezőség és a hegj’vidé- ki mezógazdasagi lakosság életfeltételeinek javítására világszerte változatos, sokféle módszert alkalmaznak. Tudo- mánj'os intézményeinkben, víz- ügj'i és mezőgazdasági szerveinknél. . társadalmi testületeknél. számos erre vonatkozó résztervet kidolgoztak nálunk is. Sok példa igazolja, termelőszövetkezeti és állami gazdasági egyaránt, hogy már a jelenlegi feltételek mellett is mód van a termelés mai színvonalán jelentősen javítani, kedvezőbbé tenni ezeken a vidékeken a gazdálkodási ered- ménj'eket. A nagj'obb ütemű fejlesztés a termelőerők egészének, a népgazdasági összefüggések a gazdaságosság vizsgálatának kérdése. (Eaíytatjum
