Észak-Magyarország, 1964. február (20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-20 / 42. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam. 42. szám ÄRA: 50 fillér Csütörtök, lí»tí4. február 20. Kérdőjelek a !\ÁTO egén Tavaszra készül a ntazökcvesiii járás tenaelíiszüvetkezeti parasztsága 0 „Nyoniköve.téfi“ újítási .ügyben o Emberölés bűntette miatt w-J Téma és színt As idén átadják a miskolci egyetem főépületét A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak az idén 48 millió forint értékű építési és szerelési munkával kell többet végezniük, mint az elmúlt esztendőben. A megnövekedett feladatokra már felkészültek és az év végéig az 1138 lakáson kívül, többek között, átadják a miskolci egyetem főépületét, a körömi palántanevelő telepet, az edelényi 300 ágyas tbc-kórházat, a Lenin Kohászati Művek üzemorvosi rendelőjét és az ózdi Állami Áruházat. A sokrétű munka meggyorsítására és gazdaságosabbá tételére a műszaki vezetők széleskörű intézkedési tervet dolgoztak ki, amely a ribpokban készült el. Ä tervben különösen nagy gondot fordítanak a termelékenység növelésére és az új technológiák szélesebb körű elterjesztésére. Ezek szolgálatában a diósgyőri Kilián-lakó- telepen, ahol blokkokból és öntött betonból 734 lakást készítenek, valamint a miskolci Selyemréten és Ózd-Bolyokon tavasztól folyamatos termelés szervezéssel, vagyis szalagszerű munkával dolgoznak a kőművesek és a szakiparosok. Az építkezéseik betonellátásának megjavítására újabb három ember: magasszintű tanácskoFélév után Putnokon Yr özei három hete, hogy véget ért az isltolai esztendő I\ első féléve. Véget ért a putnoki ■gimnáziumban is, ^ azonban itt nem, csupán a tanév első félévéről, hanem az intézmény első fél esztendejéről is kell beszélnünk. Putnokon ugyanis, több más borsodi községhez hasonlóan, az elmúlt év szeptemberében az általános iskolával közös igazgatás alatt megkezdődött a gimnáziumi oktatás. Két első osztályban nyolcvanhárom fiatal kezdte meg középiskolai tanulmányait, koedulcált osztályokban, öt plusz egyes oktatási rendszerben. Viszonylag jó alapfeltételekkel indult a fiatal intézmény, a szaktanári ellátás biztosított volt, még ha nem is jutott minden tárgyra középiskolai szaktanár. A plusz egy napon, vagyis a gyakorlati foglalkozáson ál lattenyésztést, mezőgazdasági gépszerelést, és kereskedelmi munkát tanulnak. Az első félév mérlege igen érdekesen alakul. Ehhez ugyan tudni kell azt is, hogy a tamilok mintegy fele fl, környékbeli községekből, nagyrészt osztatlan, szakosított képzés nélküli iskolákból jött. A felvett fiatalok átlagos tanulmányi eredménye hármas volt. Az első félév végén sajnálatosan magas volt a bukási százalék: 19. Igaz, ebből 10 százalék egy tantárgyas. Ez igen jelentős intés diákoknak, nevelőknek egyaránt. Akád. Ugyan a, növendékek között egy- kettő, elsősorban lány, aki csak azért jött a gimnáziumba, mert volt lehetősége, egyébként, is tizenhat éves korig tovább kellett volna iskolába járnia, de komoly tanulási szándék nem vezérelte. Ezek közül kerülnek ki elsősorban a több tárgyból bukottak. A falusi kisiskolákból jöttek általában szeretnek és akarnak tanulni, és tanulnak. még az olyan nehézségek ellenére is, mint a téli bejárás, a. hóviharban késlekedő autóbuszra várakozás sok-sok keserve. A ■ félévi átlageredmény mindezek ellenére emelkedő tendenciát mutat: 3.15. A jobb tanulószobai munkával, a KISZ segítségévéi, a tanulópárok foglalkoztatásúval azonban a tanév végéig ez az eredmény még emelkedikT~l puszta, tények regisztrálásán kívül azonban adódik fij még egy kérdés ebben a fiatal gimnáziumban, amit közelebbről meg kell néznünk. Említettük, hogy többek között mezőgazdasági gépszerelést tanulnak a gyakorlati foglalkozáson. Több tanuló szívesen választaná ezt életpályának is. Igen hasznos lenne, ha a gimnázium négy plusz kettes rendszerben taníthatna, mezőgazdasági szakközépiskolaként, és akkor az érettségivel egy időben mezőgazdasági szakmunkás oklevelet is adhatna növendékeinek, illetve ■mezőgazdasiígi gépszerelőket, képezhetne. A helyi gépállomás el tudná látni a, szakoktatási feladataival, az ugyancsak helyi mezőgazdasági technikum közepi okú tagozatának fokozatos megszűnésével pedig a középfokú mezőgazdasági képzésben űr keletkezik Putnokon. A középfokú szocialista munkaiskola alapvető típusa: mint. legutóbb az országgyűlésen is elhangzott, á szakközépiskola.. Kézenfekvő lenne, hogy ahol ennek szervezésére az adottságok megvannak, és mg igény is jelentkezik, a középiskolákat ebbe az irányba heti fejleszteni, Putnokon pedig mezőgazdasági szakközépiskola a legalkalmasabb. Benedek Miklós gos Tanácsának rendelete Jalapján a sátoraljaújhelyi já- ■rásbam is újjáalakítják a helyi •népfivxntbizottságokat. Ezekében a napokban tartják a • hegyközi, a hegyaljai, a bod- 2 rogközi községekben az alaku• ló gyűléseket, s a vezetőség J mindenütt beszámol arról a • sokágú társadalmi és kulturá- •lis tevékenységről, amely a bi• zottságok munkáját az elmúlt 2 években jellemezte. 2 Sárospatakon gazdag ered• menyről adhatott számot a •vezetőség a nagy múl tű város- 2 ka társadalmának. Ez érthető 2 is, hiszen bármilyen irodalmi, •történelmi évfordulóról, közC* •sógfejlesztő társadalmi mun- 2káról volt szó, a népfrontbi- 2zottság a maga mozgósító tevékenységével mindenben irú• nyitó szerepet vállalt. De ki- 2 dolgozta már a vezetőség az •elkövetkező évek programját 2 is, s ebben első helyre került 213 ezer mázsa kenyér 0 Kevesen tudják, hogy aMis- •koici Sütőipari Vállalat az évi 2 terv szerint. 213 ezer mázsa ke• nyea-et készít. Ezenkívül a vál- 2lalat pékjei még évi 39 millió • darab péksüteményt is átad- 2nak a fogyasztóknak. • A vállalat átlagosan minid ennap 710 mázsa kenyeret és 2130 ezer darab péksüteményt 2 juttat el az üzletekbe. 1 A Miskolci Sütőipari Válla- 2latnak 13 üzeme van, s ezek2 ben 25 műszaki dolgozó, 267 •szakmunkás és 112 kisegítő bdz- »tosítja, hogy naponta megíe- 2 lélő mennyiségben legyen ke- 2nyér és péksütemény Miskolc J 381 üzletében és a megye 9 • olyan községében. ahová «ugyancsak ettől a vállalattól "érkezik a pékáru. Sárospatak vízellátása, további szépítése, fejlesztése. A vízmű építését hamarosan megkezdik, és a kúthálózatot az egyes utcákban fokozatosan kiépítik. Mihelyt kitavaszodik. a népfrontbizottság munkához lát, hogy az utcák, terek parkosítására, a városka csinosítására mozgósítsa Sárospatak lakosságát. A nagy érdeklődéssel kísért beszámoló után került sor a községi bizottság megválasztására. Elnökké — eddigi odaadó munkássága elismeréséül — újra Magossányi Sándort, a sárospataki nyomda vezetőjét, titkárrá pedig Szabó Gézát, a postahivatal vezetőjét választották. helyen, a miskolci egyetemen, a Palóczy utcai építkezésen, és Ózd-Bolyokon létesítenél: új központi betonkeverő telepeket, Ezeket felszerelik silókkal. mérlegekkel, hogy azoic ömlesztett cement fogadására is alkalmasak legyenek. Tovább növelik a nagy és kisgépek számát, valamint megoldják a .mész oltásának, illetve gödörből való kiemelésének gépesítését Az új technológiák elterjesztése során a Bérén tei Könnyűbet ongyárban előállított, íalnagyságú gazszi- lilcát blokkokból, az országban elsőként Sajószentpéteren szerelnek össze hat, egyenként 34 lakásos, négyemeletes lakóházat, Ezenkívül segítséget nyújtanak a bérén tei üzem műsza- lti gárdájának, olyan gázsziii- kát falazóelemek kikísérletezésében, amelyek nem igényelnek munkahelyi vakolást. Az új lakásokban és intézményekben 8 ezer négyzetméter mozaik parkét tát már a TVK lakk- festék- és műgyantagyárában előállított, vízzel hígítható ra- gasztószerrel erősítenél: fel és valamennyi blokkos lakóépületen az Alsózsolcai Épület - elemgyárban készült födémpanelokkal gyorsítják meg a munkát. A tudományos kutatómunkát és a gyakorlatot is szolgálta a MTA ökonómiai és üzemszervezési bizottságának miskolci munkaértekezlete Szerdán délután véget ért Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhazában a Magyar Tudományos Akadémia ökonómiai és üzem- szervezési bizottságának háromnapos munkaértekezlete. A mezőgazdaság fontos kérdéseit tárgyaló tanácskozáson résztvevő szakembere!: a. szerdán délelőtt kezdődő záró ülésen folytatták a második napirendi pont, a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésének gazdásági problémáiról szóló két előadás feletti vitát. Az ülésen dr. Nagy Lóránd, kutatóintézeti osztályvezető elnökölt. A vitában tizenkilenc felszólaló, az agrártudomány és agrárközgazdaságtan legjobb kutatói, egyetemi tanárok fejtették ki véleményüket. Részt vettek a vitában többel: között Tóth 'Mátyás, Roniány Pál, az MSZMP központi Bizottságának munkatársai, Tóth Mihály egyetemi docens, dr. Csete László kutatóintézeti osztály- vezető. dr. Dobos Károly egyetemi docens, dr. Tóth Jenő kutatóintézeti igazgató. Kelemen Zoltán tudományos kutató, dr. Vágselyi István egyetemi rektorhelyettes és Kádár Béla tudományos kutató. A szerdai ülésen felszólalt Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára is. Rámutatott aim, mennyire fontos* megoldásra váró problémák Borsod megyében a munkaértekezleten megvitatásra került kérdések, majd számos helyi tapasztalattal, a gyakorlati végrehajtásban már elért eredmények tanulságaival gazdagította a vitát. Hangsúlyozta,- hogy a megye vezetői örömmel fogadták, ezt a Miskolcon megrendezett tudományos vitát, s igen nagy segítséget nyújtana a kérdések, gyakorlati megoldásához, ha a tudományos kutatómunka eredményei minél gyorsabban rendelkezésre állnának, A vita lezárása után előbb dr. Fekete Ferenc, majd Király Ernő földművelésügyi miniszterhelyettes foglalta össze a vitaindító téziseikhez elhangzott felszólalásokat. A mu n ka értekezlet végén dr. Enese László, a Magyar Tudományos Akadémia ökonómiai és üzemszervezési bizottságának titkára az Akadémia ltot szünetét tolmácsolta a megyei pártbizottságnál: és a megyei tanácsnak, hogy lehetővé tették e fontos tanácskozás miskolci megrendezését és hozzájárultak annak eredményességéhez. Megválasztották a megyei Vöröskereszt új vezetőségét Küldöttértekezletet tartott tegnap, szerdán Miskolcon a megyei Vöröskereszt.. Megjelent a konferencián Deme László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Kovács Miklós, a városi pártbizottság osztályvezetője, Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyettese. A Vöröskereszt országos központjának képviseletében dr. Soóky László főtitkárhelyettes, valamint Borg Rudolfné. a központ szervezési osztályánál: vezetője foglalt helyet az elnökségben. Dr. Pintér László megnyitó szavai után Urban Jánosné, a Vöröskereszt megyei titkára számolt be a szervezet elmúlt időszakban végzett munkájáról. Céltudatosabbá vált a Vöröskereszt tevékenysége Az elmúlt két év alatt megerősödött a Vöröskereszt. Száztizenegy új alapszervezet működik. a taglétszám 24 756-ra nőtt. Megnőtt, a lakosság érdeklődése az egészségügyi tárgyú előadások iránt. A megyei .Vöröskereszt eredményesen alkalmazta a szervezett oktatási formákat is. Az ebnúlt. négy év alatt 21 ezer új aktívát képeztek ki a különféle tanfolyamokon. Hiányossága ennek a munkának, hogy kevés megfelelően képzett vöröskeresztes aktíva jutott a távoleső falvakba, ahol pedig erre a legnagyobb szükség lenne. 2396 liter vér Borsod mesében az elmúlt évben 7896 ember adott összesen 2396 liter vért — térítés- mentesen. E szép eredmény mögött óriási szervező, meggyőző munka húzódik. — Az, a tapasztalatunk — mondotta Urbán Jánosné elvtárs —, hogy sok helyen e szervező munkát nem az aktivisták, hanem máguk a vörös- keresztes titkárok, vagy a járási főorvosok végeztél:. Követendő példa a mezőkövesdi járásé. Itt szervező bizottságokat alakítottak, társadalmi üggyé tették a véradó mozgalmat. Az edelényi és a mezöcsáti járásban ennek ellentéteként a .Vöröskereszt: egyedül maradt a mozgalom szervezésében. A tiszta falvakért Az elmúlt évben a falvak 90 százaléka vett részt a tisztasági mozgalomban — hallhattuk a beszámolóban. Négy év alatt el kell érnünk, hogy a lakóházai:, középületek, s a tsz-majorok tisztasága valamennyi községben megfelelő színvonalra emelkedjél:. A beszámolót élénk vita követte. Ezután dr. So óki László, a Vöröskereszt főtitkárhelyettese kitüntetéseket adott át. Bánvölgi/i Páhié, hejőcsabai vöröskeresztes titkár az Egészségügy kiváló dolgozója, dr. Szukováthy Imre. girincsi körzeti főorvos és Kőműves Miklósáé. a sátoraljaújhelyi járási tanács dolgozója a Vöröskereszt kiváló dolgozója kitüntetést kapta. A Vöröskereszt megyei konferenciájának résztvevői ezután megválasztották az új megyei vezetőséget, s a szám- vizsgáló bizottságot. A Vörös- kereszt II. kongresszusára 20 küldöttet delegáltak. S zereiuu.1*. vdg, legalább is olyan hiva talos jellegű összejőve teleken vitázni, amelyeket ér tekezletnel:, tanácskozásnak ankétnak nevezhetünk. Sok szór előfordul, hogy van cg; vitás kérdés, s az. érdekelt fe lek azt mondják: „majd le ülünk és megtárgyaljuk, miként döntsünk’’. Ilyen talaj bői, az effajta gondolkodás módból sarjad, hogy sok olyat értekezletet hívunk össze ücsörgőnk végig vállalatokná és intézményeknél, amely el témája alig ér többet egy te leíonbeszélgetésnél. Aztán előfordul azis, hogj összeül egy meglehetősen ma gasszintű plenum, és a vitábí olyan témák is belekevered nek, amelyek maximum ősz tályvezetői szintet érnél: el. No persze, az imént említet' példákkal nem azt akarón bizonygatni, hogy nincs szükség az értekezletekre, töröljiil ki ezt a szót szótárunkból vessük el a kollektíva bölcsességét, egy-egy kérdés sokoldalú megvitatását. Csupár arról van szó, hogy értékeljük, mit, hol kell eldönteni megvitatni. Más szóval: hozzuk közös nevezőre, tegyül szinkronba, a témát és az azi vitató fórumot. Mindezt azért mondom el mert nemrég részt vettem égj kooperációs értekezleten. Ve zérigazgatók, főmérnökök é: elvétve egy-két főosztályvezető ült az asztal körül. Országos jelentőségű vállalatot képviseltettél: magukat. A; ilyen értekezletre nyugodt lelkiismerettel rámondhatja a s zás. Mert a részvevői: beosz-J tását illetően ez a megállapí-« tás dukál. A témát, a vita tár-J gyát képező anyagokat nézve* már nem ilyen egyértelmű a« válasz. Némely, vállalat kép- ‘ viselője olyan alkatrész gyár- c tási problémákkal hozakodott J elő, amely legfeljebb a diszpé- a cser-szolgálatra tartozhat, de J semmiképpen sem vezérigaz-« gatókra. A szóba kerülő tech-J nológiai folyamatokkal kap- * csolatos viták egy része is a s műhelyszintig ért fel — meg- ! oldásuk ott vált volna esedé-« késsé, aktuálissá. * Természetesen e kicsiny ío-1 gyatélrossága ellenére számos * előnye is volt a Diósgyőrött c megrendezett kooperációs ér-« tekezletnjek. Néhány fontos «j gyártmány, országos jelentő-« ségű beruházás körül gyűrűző J vitában végleges álláspontok a alakultak ki, határidői: és mi-J nőségel: szempontjából. Ki- a domborodott az a nézet, az a * szemlélet, hogy a Kohó- és 5 Gépipari Minisztérium nagy * vállalatai megértik egymás ® gondját-baját, ismerik a segít- a ségadás lehetőségeit — érzik ’ ennek fontosságát. « L ejárt a Robinsonok ko-J ra — mondogatjuk,« amint azt tapasztaljuk,J hogy egy üzem önellátásra tö-a rekszik. S ez így igaz! A spe-* cializálődás, a jól szervezett! munkamegosztás korát éljük ■ — s ez precíz, megbízható, • okos kooperációt igényel. 2 Ezt akarják megvalósítania azok a vállalatok is, amelyek-2 nek vezetői legutóbb Diós-« gyűrött tartottak „csúcsérta-* kezleteV’. « Pauloviis Ágoston • ■ — • •Timsliáromezer rádiólés televízió tulajdonos 2 özdon 0 JJ Az ózdi dolgozók körében «egyre népszerűbb a televízió. Q o Különösen megnő vedvedett a © atv-készülél:ek iránti vételi 2 kedv az utóbbi három hónapiban, amióta a kohászváros körzőiében lévő Drótos-tetőn fel- © •állítottál: az ötven méter ma• gas reléállomást. Üzembe he- JÍvelésével megszűnt a város 2 több helyén, korábban tapasz- ®talt árnyékoltság, s tökéletes- »sé vált a vétel. Csupán novem- óbertől ötszázzal, egy év alatt 2pedig mintegy ezerrel lett több »a televízió-előfizetők száma BÓzdon. • A televízió fokozódó nép- Jszerűsége nem csappan tóttá •meg a rádió iránti érdeklődést. »A rádióelőfizetők száma az óidén már elérte a tizezerhá- Jromszázat. így a rádió- és televízió tulajdonosok száma »meghaladja a 13 ezret, vagyis •a gyermekeket is beleszámítva, •Ózd minden harmadik lakosa 2rádió-, illetve televízió készü- J lékkel rendelkezik. fii nérfrsnüblzoHság&k a sáioraSjaúiheiyi járásban
