Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

iSsfetóa, 13S3. Január 5, ES2AKMÄGTÄRORSZÄG s /ás ipari* tanulók helytállása a Lenin Kohászati Művekben r A hirtelen jött, nagy havazó- nem tudtak ko­Wk a Lenin Kohászati Művek m^jelenm A harmadc^.^ snagykohóinál is problémát je- hasz, °i\a-Auu hogy Xentettek. Gyakran késtek a iparitanulok n ‘okban jie. vidéki dolgozók autóbuszai, vo- ezekben a ne l fohászokat és watai, ezért sokszor csak hosz- lyettesitik a ltohászoKat Bzú késéssel, vagy egyáltalán martinászokat: Gjógjíí« olajjkntak Az ukrajnai Boriszlavban sok száz régi olajkút működik. A kőolajjal együtt felszínre ke­rülő, úgynevezett rétegvizeket hosszú ideig a folyókba en­gedték. Nemrég azonban M. Nabok helybeli orvos gondo­san megvizsgálta a rétegvizek fizikai-kémiai összetételét és meghatározta gyógy tulajdon­ságaikat. A moszkvai Központi Fizio- terápiai Kutató Intézet szak­emberei megerősítették, hogy a boriszlavi vizek gyógyhatá- súak. A boriszlavi kórházban vízgyógyászati osztály nyílt meg, ahol egyes bőr- és női ba­jokat és reumát gyógyítanak. Világító szökőkút — Figurális fénycsövek Területi hűtőszekrény szervizt, ú j javítórészlegeket szerves a miskolci Finommechanikai Javító Vállalat A terem csaknem sötét. ___________Vastag, s nehéz f üggönyök zárják ki a külső fényt. Két sorban, a munka­asztalok végén gázláng lobog. Mellettük üvegtechnikusok, akik a merev, egyenes üveg­csövekből a legkülönfélébb be­tűket, neoncsodákat varázsol­ják elő. A szomszédos, drót­város, hanem a megye határát is. Balassagyarmattól Hatvan­ig, Gyöngyöstől, Egertől Sátor­aljaújhelyig ők készítik, s „gyógykezelik” a neon felirato­kat. A részlegvezető egy sereg példát tud felsorolni, hogy a neonberendezések hogyan tré­fálják meg a járókelőket, ami­kor üzletek fölött ilyen íel­fonattal elzárt helyiségben egy j irat állítja meg őket: ..ej ke- —-I--.—nyer..., Múanya bolt, ..ylon- áruk, ... akarékpénztár. A té­vedés elkerülése végett el kell mondani, hogy ez nem a rész­leg „bűne”. Á részleg münká­kész neonfelirat világít zöldes színnel. Tízezer voltos áram­mal most tartják üzempróbá­ját. A miskolci Finommechani­kai Javító Vállalat neon-rész­lege alig egy éve kezdte meg működését. Az itt dolgozó íél- száz ember működési területe messze túlhaladja nemcsak a „Mcncl közben” vizsgáljak a népi ellenőrök a mezőgazdaság tavaszi felkészüléséi aiŰKíal,kezdés elöti a harmadéves iparltnmilóliat mesterük. Vass Imre oktató tbalról) a munkavédelmi rendszabályok betar-.asara oktatja. laTI-toto: Birgcs Árpád Újfajta vizsgálattal kezdik az évet a népi ellenőrök. Az eddigielvtől eltérően nem visz- szamenöleg, hanem „menet közben” gyűjtenek tapasztala­tokat. s azonnal felhívják az illetékesek figyelmét, hol van szükség gyors intézkedésre. El­ső ilyen vizsgálatuk a mező- gazdaság tavaszi felkészülésé­vel foglalkozik. Március vé­géig az ország valamennyi me­gyéjében, városában minden érdekelt vállalatnál, gazdaság­nál és szakigazgatási szervnél figyelemmel kísérik, hogy a so­ron következő feladatok meg­&épe$ítés a MÉH Vállalat telepein é . ,, cí A Borsod megyei MÉH Vál- é(l lalat 27 telepe és átvevő helve ■0 stz elmúlt évben mintegy 63 írt .. millió forint értékű hasznos nyersanyagot mentett meg az ipar számára a különböző gyá­Emelik a vasipari szakmunkások képzésének színvonalát ’ ’Ä Vasas Szakszervezet ille- . íékes szervei hosszabb idő óta ' •vizsgálják a szakoktatás hely- 1S* tie tél'. Az üzemekben, taninte- .) »etekben szerzett tapasztaiata- rtl ik szerint a szalanunkaskep- tás az utóbbi években viszony- :!k lag gyorsan fejlődött. Az ipari yi tanulók száma eddig minden "V évben emelkedett és jelenleg meghaladja a 67 ezret, tehat rt, majdnem ötezerrel több. mint 1962-ben. Az ipar igényeihez Xvépest azonban ez a létszám is d" Xcevés, a mostani tanévben >r_ csak 30 900 elsőéves tanulót «" tudtak felvenni a tervezett 23 ® ezer helyett. Elsősorban laka- £tos, forgácsoló és villanyszerc- SP* lő tanulóban nagy a hiány, de 5°'" kevesen jelentkeztek központi 3“ fűtésszerelő, bádogos és hé­té? gesztő tanulónak is. ele A szakszervezet álláspontja zrt szerint a létszámhiányt bizo- p £ nyos mértékig pótolni lehet eb.nteoiz^a —--------- * s ei kapcsolatos tudnivalókkal. Az elméleti oktatásban olyan tantárgyaknak is helyet kell kapniok, mint a fizika, a ké­mia, az elektrotechnika. A mostani tanévben már több szakközépiskolai osztály kezd­te meg működését. A követke­ző éveidben további szakközép­iskolai osztályok kezdik meg működésüket. ri hulladékokból és a háztartá­sok lim-lomjaiból. A MÉH-te- lepeken a különböző válogatá­si. rakodási munkák zömét ed­dig kézi erővel végezték. Az idén számos munkafolyamatot gépesítenek így például elek­tromos papír-válogató asztalt állítanak munkába. A vastele­peken másfél tonnás, forgózsá- molyos dömper-daru könnyíti meg a rakodást. Emelővillás targoncákat, ezenkívül elektro­mos meghajtású bálázó gépe­ket is munkába állítanak. oldásának valamennyi feltéte­lét időben és kellő gondosság­gal megterem tették-e. Az ellenőrzés kiterjed a nö­vény-. a gyümölcs-, a szőlőter­mesztés feladataira, a tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépek javítására. az üzemanyag-ellátás biztosításá­ra, a termelőszövetkezetek munkaszervezésére, s minden olyan tényezőre, amely a me­zőgazdasági termelés eredmé­nyességét befolyásolhatja. Fi­gyelembe veszi a helyi adott­ságokat és az időjárástól füg­gő lehetőségeket is. A vizsgálat részvevői folya­matosan tanulmányozzák a rájuk bízott területeket. Egy- cgy üzemet, gazdaságot, vagy szervet többször, a tavaszi fel­készülés más-más szakaszában is felkeresnek. Különösen gon­dot fordítanak azokra a szö­vetkezetekre, vállalatikra, stb., ahol első tapasztalataik sze­rint gyengén halad a munka. A vizsgálat legfontosabb fel­adata a gyors segítség. Ezért lösz,vevői szaros kapcsolatot teremtenek az illetékes hivata­los szervekkel, főhatóságokkal, — több képviselőjüket bevon­ják a szakcsoportokba is — s a feltárt: hibákat a legrövidebb időn belül tudomásulo-a hoz­zák. ját a vállalat műszála vezetője így jellemzi: — Alig egy éve működik, a tapasztalatok mégis azt, mu­tatják, hogy e tevékenységben elértük a fővárosi szintet. Az év nyarán a részleg égj7 igen érdékes munkához kezd. Ismeretes, hogy a fénycsövek egyre nagyobb tért hódítanak. A jelenlegi merev formájában, robusztus armatúrájával azon­ban csak üzemei:, hivatalok világítására alkalmas, pedig igen gazdaságos lenne a ház­tartásokban is. A vállalat a lakosság óhajainak eleget téve megkezdi a figurális alakú F. csövek készítését, amelyek íz­léses — esetleg kovácsolt. — armatúrákkal a lakások díszé­vé válnak. Várhatóan nagy7 jövő vár rá. A neon-részleg sok érdekes munkája közül egy még a nyil­vánosság elé kívánkozik. Var- földi Mihály elektrotechnikus most dolgozik egy fényjáték­kapcsolón. Tavasszal egy7 ze­nélő. világító szökökutat épí­tenek a miskolci Népkertben, s ez a kapcsoló működteti a szökőkút vizét a legkülönfé­lébb színárnyalatokkal megvi­lágító 36 reflektort. A vállalat tevékenységében fontos szerepet játszik a neon­részleg, de ezt jóval megelőzi a hűtő-, a presszó-, a konyha­gépjavító részleg. Ez érthető is. A lakosság, különösen 1960—63 között, egy're több háztartási gépet vásárolt. A javítás, kü­lönösen a hűtőszekrényeknél, nem tartott lépést a megnöve­kedett igényekkel. A vállalat­nál például van olyan hűtő- szekrény. amelyet még a múlt nyáron adott be tulajdonítsa javításra. Eddig ugyanis a ja­vítás igen körülményes volt. A vállalat átvette ugyan a gé­pet, de az agregálot Budapest­re vagy Oászberénybe kellett elküldeni, hogy azt kijavítsák. Sajnos, ez hosszú időt veit igénybe, s annál több bosszú­ságot okozott. A gondon most igen egysze­rűen segítenek. A miskolci Béke tér 1. szám alatt területi szervizt hoznál: létre, amely önállóan végez el minden javí­tást. És hogy ez a „területi” mit jelent, erre pontos választ adni még nem tudnak, úgy vé­ül:, ez várhatóan Egertől Nyír­egyházáig terjed. A vállalat háztartási gép-, tv- és rádiójavító íósziegc a város minden kerületében mű­ködik. Ebben az évben még jobban „terítik” a várost. A Perecesen, Martintelepen, a Kilián-délen épülő üzletházban rádió-, tv- és háztartási gép­javító részlegeket hoznak lét­re, s nagyon szeretnének ilyen fióküzletet létesíteni a Tanács­ház téren is. A legtöbb gondot talán a tv- javítás okozza. Az emberek igen sok tv-t vásárolnak. Ta­lán többet, mint háztartási gépet. Kezdetben a tv-javítás, szerelés igen jó szakmánál: bi­zonymit, de ma elég nagy7 a fluktuáció, a kiképzett szak­emberek egy7 része kényelme­sebb beosztást keres. Nagy az igény7, kevés a szerelő, és sok szekatúrának vannak kitéve. Késő estig', éjjel kell dolgoz­niuk, mert nappal ritkán van adás. Jó két éve csőhiány aka­dályozta a munkát. Csőben ma kielégítő mennyiséget kapnak, de több ellenállásra, konden­zátorra, transzformátorra len­ne szükség. És befolyásolja a munkát a szezonjelleg. Télen nagy7 a roham, nyáron alig akad munka.- igen örven­detesen, & vállalat, egyre jobban alkalmazkodik a lakosság igényeihez. 1960-ban még 21 szakmában dolgoztak, tavaly már csak 13-ban, az idén újból átadtak két szak­mát más vállalatnak. így7 job­ban tudják koncentrálni az erőket, magasabb színvonalon elégíthetik ki az igényeket, jobban tudnál: foglalkozni az óhajokkal. Fejlődésük igen nagy akadálya, hogy nem áll­nak rendelkezésükre megfelelő helyiségek* Csorba _ * ____ jtciiet a « «I meglévő szakmunkások szak- t*? inai ismereteinek bővítésével, dd ág ipari tanulóképzés színvo­.^inaiénak emelésével. Ennek H feltételei nagyrészt rendelke- n j Késre állnak. j Hosszabb távlatokban a cél hogy az ipari-tanuló inté- Bétek szakközépiskolai képzés­re tér jened: át, ahol a tanulók , Késztetésekben is megismer­kedhetnék az új technikával, a ?!* szocialista munkamegosztás- {*al, a modern üzemszervezés­a l Február; is* . , . Mexögaadasagi ek Könyvhánwp fiz év februárjában újra B»r kerül a már hagyományos­áé' eá vált Mezőgazdasági Könyv­iül hónap megrendezésére.^ A s 1< könyvhónap célja a mezőgaz- eyif üasúgi szakirodalom népszerű - rßi Hitese, melynek érdekében unkmost is ankétokat. kiállításo- o kát, író—-olvasó találkozókat. szakfilm-bemutatókat tarta- g. Bak. .ygf A hónap eseményeit orszá- 'k jsgos megnyitó vezeti be. me" &íylyet január 31-én rendeznek i el meg Nyíregyházán. Ezt köve- I rt tőén minden megyében és já- rásban ünnepélyesen megnyit- iák a könyvhónapot, mely bi- Konyára most is szép eredmé­ÄJdfißt «02, -i ■ i— I'm, ii.na*i*i— A vezetésről - vezetőknek Néhány héttel korábban hasonló címmel közöl­tük annak az ankétnak anyagát, amelyen dr. Su- sánszki Jánosnak, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem üzemgazdaságtan tanszéke vezetőjének vitaindító előadása alapján a jelenlévő megyei veze­tők megvitatták a vezetés néhány időszerű kérdését. Ezen az ankéton a vezetők időbeosztásáról, túl­terheltségéről, az üzemi „klímáról”, a szakmai fel- készültségről, a vezető és helyettesének viszonyáról esett szó. A napokban megrendezett tanácskozáson, amely folytatása a megyei pártbizottság ipari osz­tálya és az Északmagyarország szerkesztősége előző kezdeményezésének, dr. Szabó László, az Építés­ügyi Minisztérium osztályvezetője tartott vitaindító előadást, majd a résztvevő vezetők is kifejtették a vezetés néhány időszerű és speciális kérdésével kapcsolatos véleményüket. pr. Szabó László élvtárs vi­taindító előadása közben aka­ratlanul is eszébe jutott az em­bernek az, amit manapság élég sokszor megkérdeznek üze­meltben, intézményeknél: mi az oka annak, hogy olyan so­kat beszélünk, írunk a veze­tésiül, a vezetéssel kapcsolatos Thódszerekről, tudományokról, a vezetés színvonalának eme­léséről, a vezetők szakmai és politikai ^ képzettségének gya­rapításáról. Hallottam olyan véleményt is, hogy ez manap­ság afféle divatos dolog, ame­lyet lassan megszokunk. Az ilyen állásfoglalás, vélemény nemcsak felszínes, hanem helytelen és alaptalan. Nem azért .beszélünk a vezetésről, mert ez „divatos dolog”, ha­nem azért, mert jövőbeni fel­adataink megoldásának elen­gedhetetlen feltétele a kultu­rált vezetés, a tudományos szervezés, valamint a tudomá­nyok „átalakítása” termelő erővé. E három tényező szoros kapcsolatban van egymással, úgyis mondhatnánk, egységet síkot. S ha e három összetevő közül valamelyik hiányzik, a „gépezet” működésében előbb- utóbb zavarai: állnak be. Egy­re szembetűnőbb, hogy csakis a kulturáltabb vezetésen ke­resztül sikerül a tudományos szervezési kérdéseket széles körben általánossá tenni, és kizárólag a tudományos üzem- szervezési módszerekkel tehet a különféle tudományokat ha­tékonyan, a szó legszorosabb értelmében termelő erővé tenni­A vezetés fővonalával n vei:.'- tehat nem „divatosságból”, hanem azért foglalkozunk, mert bizonyos alapvető hibák hozták felszín­re ezt a kérdést: például az anyagi érdekeltséggel össze­függő új gazdasági politika megkövetelte jobb és öntevé­kenyebb szervező munka elég­telensége. A Kohó- és Gép- inari Minisztérium vállalatai­nál egy utasítás nyomán he­lyes fejlődés indult meg a vál­lalatoknál. Korábban ugyanis központilag kiadott intézkedé­sekkel, sematikusan szervez­tél: a különféle vállalatokat. Az imént említett utasítás vi­szont egy-egy gyár saját fel­adatává tette önmaga megszer­vezését, természetesen bizo­nyos követelmények szem előtt tartásával. így azután tág te­ret kaptak a helyi vezetők el­gondolásai, ötletei, kezdemé­nyezései, és sikerült a szerve­zési formákkal néhány olyan ösztönző tényezőt felszínre hozni, amelyek hozzájárultak a vállalatok eredményességé­nek javításához. Elsősorban az anyagellátásnál és a progra­mozásnál alakultak l:i igen he­lyes módszerek, s ha ezeket összehasonlítjuk például a nyolc esztendővel ezelőtti ál­lapotokkal, kétségkívül jelen­tős fejlődés mutatkozik. Ugyanakkor a vállalatvezetés is nagymértékben javult, ép­pen az új vezetési és szerve­zeti egység kialakulásával. másik forrása az, hibák hogy a véUala£ vezetés kérdéséhez néha még ma is úgy közeledünk, mint 8—10 esztendővel ezelőtt. Nem valamiféle egységes rendszer kialakítását határozzuk el, ha­nem elszigetelten, egy-egy te­rületen akarunk javítani, s amit nyerünk a „vámon”, azt rendszerint elveszítjük a „ré­ven” Vezetéssel kapcsolatos hibák között szolrtul: megemlíteni azt is — s erről ismét sok szó esett ankétünkön, az előadáson és a vitában —, hogy a veze­tésben. az irányításban az ope­ratív és a szabályozott tevé­kenységek gyakran nincsenek kellőképpen meghatározva, rendezve. Találkozunk még manapság is olvan túlzásokkal, hogy azt tartják jó vezetőnek, áld állandóan intézkedik; uta­sításokat ad, ellenőriz, felelős­ségre von, egyszóval egy pilla­natig sem ül te gondolkozni. Van, aki azt mondja az ilyen vezetőre: sokat dolgozik. En­nél: azután vannak olyan kö­vetkezményei is, hogy amikor kizárólag az ő döntése szüksé­ges valamely dolog elbírálásá­nál, kifut az időből. Egy má­sik következmény: gyakran olyan tennivalókban intézke­dik, amelyeket kizárólag belső szabályozatlanságuk, szerve- zetlenségi fogyatékosságuk miatt kell kezébe vennie. Ha az a mechanizmus, amelybe beleilleszthető a vállalat ügy­intézése, ügyrendje, szabályo­zott és folyamatos lenne,,nem kerülnének abba beilleszthető, úgynevezett egyedi esetek az igazgató elé. Az ilyen szerve­zetlenségek, ügyrendi fogyaté­kosságokból adódó hibák nem­csak bosszúságot okoznak, ha­nem növelik a bürokráciát, lassítják az ügymenetet. Végül a vezetéssel kapcsola­tos fogyatékosságok, hibák kö­zött érdemes megemlíteni, hogy néhol még mindig vala­miféle varázserőt tulajdoníta­na!: az utasításoknak, az írás­beli rendelkezéseknek. Van­nak emberek, akik úgy képze­lik el. az a meggyőződés él bennük: elkészítettünk egy ki­váló szervezeti és működési szabályzatot a vállalat számá­ra, azt papírra vetjük és ki­adjuk, közöljük a dolgozók­kal. azután szinte egyik pilla­natról a másikra megváltoz­nak a korábbi viszonyok, s ha valami baj van, egyszerűen csak fülön kell fogni azokat, akik a szabályokat nem tart­ják be. Nyilvánvalóan, ez hely­telen felfogás. Az ilyesfajta „elmélet” nem számol azzal, hoey nz^ emberek információ befoirado képessége véges, van egy bizonyos felső határa, te­hát új dolgokat, amellett, hogy napi feladataikat megoldjál:, csak bizonyos korlátok között képesek megtanulni. Ez az égjük dolog. A másik pedig az, hogy nemcsak a megértés­től és a megismeréstől függ valakinek a napi tevékenysége, hanem befolyásolják olj7an té­nyezők is, mint például a be- g>7akorlottság, a inegsaokott- ság, vagy a biztonságérzet. Éppen ezért az új szervezések során vezetőknél: és szervezők­nek egyaránt be kell tartaniuk a sokat emlegetett fokozatos­ság elvét. Biztosítani kell az egymás után következő lépé­sek helyes kiválasztását, az új módszerek begyakorlását, sőt gondoskodni kell arról is, hogy az emberek egj7-egy új dolog­hoz szellemileg felkészü’jenek, hozzánőjenek. Nagj7 igazság van abban a mondásban: nem teliét égj7 vállalatot az ott dol­gozó emberek nélkül fejlesz­teni. A haladottabb technikai és technológiai folyamatok fel­készültebb embereket, elméle­tileg és gyakorlatilag képzet­tebb vezetőket igényelnek. Valamennyi kérdés szorosan összefügg a vezetés színvonalával, a veze­tőkkel szemben támasztott kö­vetelményekkel, igényekkel. Összefügg azzal, liogj7 üzeme­ink ben kulturáltabb, céltuda­tosabb, határozottabb legyen a vezetés színvonala, hogy job­ban összefonódjék az elméleti tudományok különféle ága a termelő munka bizonj7os folya­mataival. S amikor a vezetés színvonaláról beszélünk, az ilyen „aranyszabályokat”, mint a kulturált vezetés, tudomá­nyos szervezés, a tudományok termelő erővé való átalakí­tása, soha nem szabad szem elől téveszteni. Fodor László Panlovils Ágoston ffioltríafivJi f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom