Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

ÉSZ A KM AGY AROíiS í AG

Szerda, 1964. január S

Az új iskoláztatási rendelkezés olvasása közben támadt gondolatok

'kitrírkk A'kkk'kiK $ck A-kitk k"k1rk':k k

HegjeSent a Népszabadság termelőszövetkezeti tanácsadója

íli

ugyan róla, de nem lehet (liléimén kívül hagyni az Alin János iskolák felelősségét.?.

Iák- knnui*

Ami,kor

középiskolák kapui]

ennyire szelesen megnyíltak és£ minden fiatalnak módi a van a továbbtanulásra ■ valamilyen £ formában, nem lehet c!éggéf< fokozni a követelményeket az* általános iskolában. Nem kis* mértékben az általános isfco-í Iák. felkészítésén múlik, hogyJ a fiatalok, jól hclytá.llnak-ck majd a későbbi, tanulmány ok- J ban. vagy pedig kellő tudás-* beli megalapozottság hiánya-* bari botladozó, akadályokba*

.. segítenek

n

X *

*

*

st

* Megjelent a Népszabadság

* termelőszövetkezeti tanácsadóit.iának idei első füzete. A Tsz- 1 tanácsadó néven ismert, nép- 3í szerű brosúrák immár öt éve

eligazodni a közös közös gazdálkodás $ ügyes-bájos dolgaiban.

Milyen kérdésekre ad vá:it

»

tanulók lesznek. Napjaink,

*

k 1*

holnapjaink J ist-«

«riaszt, a legújabb füzet?

J Felöleli a téli hónapok .«■csaknem valamennyi időszerű *gondját, teendőjét. Mindenek- *,elölt hasznos útbaigazítást ad Ja termelőszövetkezeteknek a * zárszámadáshoz. valamint az J1964. évi gazdálkodási terv elölj készítéséhez. Ezután sorra ve- *szi a legfontosabb téli feladati villamoson a befagyott jtokat Ezek közül is kiemelkefőleg pedij

élete-mind magasabb !uc kíván minden területen. Mind*

több jói művelt ember kell az élet minden területére. Ezt az alapműveltséget, vagy alapfokú szakmai képesítést pedig a középiskolák és a szakmunkásképző-iskolák adják meg. Ezért fontos ezen iskolafajtáknál az iskoláztatás jó előkészítése, elrendezése, lebonyolítása. Az idejében kiadott miniszteri rendelkezés ehhez nyújt jó segítséget.

(benedek)-fc-kkitirtrk-ick-lckickk-k-irkickirfc-k-k

•>idlk az állatállomány áttelelte- '1 téso, a gépek léli tárolása, ja- Jvitása és az őszi vetések l'cj- trágyázása.

hidegben nem kötelezhető a diáksapka viselés

A téli hónapokban évről év- ro visszatérő tapasztalat, hogy egyes középiskolák diákjai erős hidegben is egyen sapkát viselnek, mert erre kötelezik őket. A szülőktől emiatt joElőképzés

ÚJSÁGHÍR: Az idén pulikat és vizslákat már az Egyesül*. Államokba. Görögországba. Svájcba, Kanadába. Olaszországba és Ausztriába is exportál a Tcrimpc*-.

—- Gyorsan! Gyorsan, az angolul Hurry up!

gos panaszok érkeztek az illetékes szervekhez,

A Művelődésügyi Minisztérium illetékesei elmondották: egyen sapka bevezetéséről,

vagy már korábban bevezetett egyensapka megtartásáról a szülői munkaközösség, az ifjúsági szervezet, valamint a tantestület véleményének meghallgatásával az iskola igazgatója dönt. Egyensapka viselésének elrendelése esetén pontosan meg kell határozni a hordás kötelező időszakát, például egész iskolaév alatt, vagy csak ünnepi alkalmakkor, f elvonuláskor, tekintettel a téli hideg, vagy a nyári meleg időre is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy erős téli hidegben, vagy nagy nyári melegben a diákokat nem leitet kötelezni egyensapka viselésére,

Közölték egy idejüleg: a miniszteri rendelkezés értelmében a leánytanulóknak meg kell engedni, hogy hideg időben a köpeny, illetőleg a szoknya alatt hosszú melegítőt, vagy szövetnadrágot viseljenek.

Külön fejezet foglalkozik szerződéses termel letesse!, i merted a szerződéskötés fcM teleit és a különböző akcióki A közös és a. háztáji áru ten# lés lehetőségeinek gondos f< mérésére és előnyös kiaknáz sara hívják fel a figyelmet.1 itt közölt tanácsok. A. szövi k'czcti tagak és családok az1 minden szakában találkozni bonj'olult munkaügyi, szód lis és jogi kérdésekkel. Ezé re a közérdekű problémákra kielégítő felvilágosítást nf1 a tsz-tanácsadó.

Az ismertetett témakörök* kitűnik, hogy az új kiadva! haszonnal, forgathatják mind szövetkezeti vezetők, mind. szövetkezeti gazdák. A kéri sekre a légii lelekesebb sz> emberek, a'z egyes minist riumok és főhatóságok vezd válaszolnak. Kapható a poí kézbesítőknél.

SZÍNHÁZ

MISKOLCI NEMZETI SZÍNŰ*

Január 8: Leányvásár CV. &

hov-béiiet.

Január 0: .Leányvásár (7). Egy® mi bérlet.

Január 10: Mákvirágok 1

Schiller-bérlet.

Január .11: Az ember tragódi- (7). Bér.letszCnet.

Január 12: Az ember tragéw (ele. 10). Ady Endre ifj. bérletjanuár 12; Leányvásár (3). í letszUnet.

Január 32’, Anna-bál (8). Dért

bérlet,

KAMARASZINtMZ

Január 6; 7, 8. o, 10; Nincs 1

adás.

Január XI: Elveszem a feleséi (7). ..

Január 12; Elvessem a felese?

(3). At

Január 12: Elveszem a feleséi (7).

oOo*"*"-’-*

A Magyar ítádió és Telő vízió

miskolci stúdiójának mtis0

CÄ 138 méteres* hullámhossz 38—19 óráig.)

Megyei körkép.

Az első napok után .., Kcresztúton... Az autóm#! egy napja.

Bale.ttzenh.

■A nők oiclőbő'l , , ,

Az egészségügyi kultúra le«* sei.

Sporthíradó.

Az elmúlt év slágereiből.

|/ ovács Miklós, az elnök hitte, jó

" üzletet csinált a tsz-nek, melynek Szabadság a neve, s a névadója egy fogatlan, de nagyszájú vértasz- szomy, Kövi Borcsa, aki — amikor megkérdezte a járási kiküldött, hogy miért éppen ezt a nevet szánja a termelőszövetkezetnek, pimaszul azt vihogta: — Mert jól megszabadított

minket mindenünktől

___ Mindenki

v

ele röhögött, a járási ember is nevetett, nehogy azt higgyék róla, hogy nem érti a viccet.

Az. üzlet pedig az volt, hogy elvállalt háromszáz anyajuhot, csak a szaporulatát keli visszaadni a vállalatnak, a. juhok megmaradnak a közösnek. A vezetőségbeiiok hánykolódtak, hogy a juhok leeszik a fejükről a hajat, mit adnak nekik márciusban, amikor a saját jószágukat is árpaszalmán meg melaszos szecskán tengődtetik? Kovács Miklós papírt,

ceruzát vett elő, és fehéren fekete bebizonyította, hogy vétek lett volna elszalasztani ezt az üzletet.

— A te dolgod, Miklós, te vagy az elnök — mondták a vezetőségbőliok, és kifordultak az ajtón, mentek aludni.

Másnap beállított egy csomó teherautó. Megjöttek a juhok. Hasasok voltak, s a vállalati ember azt mondta, hogy talán máj- ma megkezdődik az eués, vigyázzon, a bárányokra, megüti a bokáját, ha gondatlanságból elperegnek.

Olyan hirtelen jött: meg a juh, hogy Kovács Miklósnak a feje is megfájdult.. Mit csináljon vele. Hoz-, záállítotte az egyik vezetőségi tagot, akinek majd lesült. a képéről a bőr, hogy köztiszteletben álló személyiségét a juhokkal akarják tönkretenni. Vett egy botot, a juhok elé állt, nehogy szétszéledjenek, és kiabált Kovács után. iparkodjon helyet keríteni, mert ő az isten juh- xiváját sem hajlandó őrizni, mégha a túlvilág! boldogság lenne is a kom- menciója. A bárányok órákig bégettek, panaszkodtak a falu közepén, amíg az elnöknek sikerült rávenni áz eeyik volt módost, engedje át a csűrét kis időre hodálynak. Bizony, as is nehezen állt kötélnél-, s csak azért adta be derekát, mert régebben listás volt. s fél t, hogy még ráfognak valamit, neki meg már éppen -•lege volt a törvénnyel.

EMBERSÉG

Bchajkurászták a juhot a csűrbe. Raktak alájuk búzaszalmát alomnak. Éhesek lehettek, mert menten nekiálltak, bár fanyalogva, de ropogtatni kezdték a szalmát. A válogatósabbja a csűr falához.tolakodott, ami nem is volt fal, csak vesszőfonadék,' annak is-kihuzigálták már sokját gyújtós- nalc, nagy lyukak tágaskodtak raj la.' A juhok kidugták fejüket a lyukakon és bőgtek, csak bőgtek, az egész falu tele volt rimánkodó hangjukkal.

Kovács nyakába vette a falut, ígért fűt-fát, hogy takarmányt csikarjon ki a juhnak, ami jó üzlet és isten eJlen való vétek lett volna elszalasztani. Az emberek rángatták váltókat, honnan vegyenek ők takarmányt, azt a keveset, amit a jószágok koplaltatásával megtakarítottak, hogy' kitartson újig, az isten juhával sem felezik meg, az gondoskodjon takarmányról, aki belement ebbe a hülyeségbe. Kovács Miklósnak fogytán volt a türelme, s amikor valaki még szemtelenkedétt is, szidta előtte az egyhetes termelőszövetkezetet, majdnem szájon vágta. Meri. lebet-e az egyhetes csecsemőről úgy vélekedni, hogy úgysem lesz belőle ember?

em volt mii tennie. Hogy időt

"* nyerjen, szétbontotta a maga maradék lóhere kazlát, szólt a tanácselnöknek, kisbírónak, pari,titkárnak, negyedmagával hátaíta a juhnak lóheréjét, miközben felesége majd ráhúzta- a csillagom eget. csak akkor hafivta abba, amikor Kovács megállt előtte szétvetett lábbal, és megkérdezte tőle: megvertelek-e máién téged, Juli? Juli ismerte emberét, bár-még nem kapott ki tőié. tudta, hogyha ilyen méregből beszél, akkor baj van, jobb, ha befogja a száját. Elsírta .masát hogy tönkreteszi a • családot, kőién vél. szája elé kapta és beszaladt a házba. A párttitkár csendes élcelődéssel meßjecvey.te, hogy ..reakciós van 'a házban, Miklós”. Kovács olyan szemeket meresztett rá. hogv mentén «Imént, a kedve a gúnyolódástól.

Délután a kisbíró, azaz a hivatalsegéd háromszor is vés!edobolfa a falut, hogy holnap reggel minden

PHOUÁ3Á

állattartó gazda köteles egy mázsa szálas takarmányt szállítani a juhoknak, aki ezen felhívásnak nem engedelmeskedik, azt a falu elöljárósága pénzbírsággal sújtja:

Kovács összerántotta a vezetőséget is, s néhány órás veszekedés után rábírta a tagokat, hogy mutassanak példát, elsőnek vigyek a szálas takarmányt, sőt, mindegyik ajánljon fel legalább ötven kiló árpát vagy zabot, mert a juhokat clJés idején különösen jól kell tartani, ha azt akarják, hogy legyen valami az üzletből.

• •

í%reg este volt, mire ágyba ke- rült. A rádió zenélt még kicsit, aztán bejelentette, hogy éjfél van, híreket mondunk. Kovács félálomban hallgatta a híreket, a szervezés ígéretes előrehaladását ebben és abban a megyében, meg hogy nem egy helyen máris hozzáfogtak az. új élet építéséhez, az újdonsült tagság lelkesedéssel látott munkához. Az asszonynak kedve lett volna oldalba lökdösnl urát: hallod, hogy hazudósnak, Miklós? — de nem volt hozzá mersze. Hírek után időjárásjelentést ismertetett a vezetékes rádió: északról szokatlanul hűvös légtömegek öntötték e! a Kárpát-medencét. Várható éjszakai hőmérséklet mínusz 5 és 7 fok között...

Kovácsnak hirtelen kiment. Ar- álom a szeméből. Felült, kitapogatta pipáját a komód szélén, megtömte., rágyújtott. Az asszony fészkelődéit,

mellette, majd rászólt:

— A guta ütne abba a büdös pipába! Inkább aludnál, mingyárt rán levirrad.

— Hideg lesz az éjjel, Juli.

— Hát aztán, még nem múl ta el áz

idejét, tél van.

— Juli, a juhok ellenek, elleni fognak', azt mondta, a vállalati ember.

— Agyadra mennek azok a juhok. Ha ellenek, hát ellenek. Mondom, nyughass már, áludj. holnap te nap lesz.

— tlven 'nöevh«-' megfagynak a kisbárányek

’ — Megfam nak? — Ar. atttaonv hirtelen fe!i/!t — Vramivtaa, megfagynak! Szegények, megfagynak.

— Meg kéne nézni, Juli.

— Te meg csali szívod azt a büdös pipát, ahelyett, hogy mennél.

Amikor kilépett az udvarra, orr- cimpáját összerántotta a fagy. Megrázkódott, aztán mintha lejtőre ért volna, szinte szaladva vágott neki a falunak. A falu közepetáján már szaladt is, tócsák roppantak be lába alatt, fagyott rögökbe botlott.

Kilökte maga előtt a kaput és rohant a csűrhöz. Amikor a gazda istállója előtt loholt, furcsállotta, hogy odabent ég a villany, s akkor rőkö- nyödött meg igazában” amikor a csűrből is világosság szűrődött ki. A résen látta, hogy a viharlámpa a fejősszékre van állítva, s valaki a juhok közölt mászkál. Belesett A gazda volt ott, egy nagy, szétterített báránybőrsubára reszketeglábú kis- bárányokat . rakosgatott. Hangot is hallatott a gazda. — Ne félj, no, mit nézel úgy rám azzal a nagy szemeddel. nem eszem meg, csak beviszem a melegre, hogy megmaradjon neked. Jól van, jó', nyalogasd meg kicsit, de igyekezz, nehogy megfázzon . .. Ment, a bundához, felnyalá- bolta és szaladt az apróságokkal az istállóba, melynek ajtaján pára lihegett ki az éjszakába. Észrevette Kovácsot:

— Te se tudtál aludni, Miklós?

— Hallgattam a rádiót, hideget mondott.

— Van is jócskán. Már tízet bevittem. Olyan gyorsan jönnek, hogy alig győzöm hordani őket. Itt megfagynának. Kár lenne értük, ha már egyszer megadta őket az isten, hadd maradjanak meg, nem igaz?

— Köszönöm, Józsi bácsi — motyogta Kovács.

— Mit köszönsz?! — mondta az öreg visszaérve. — Nem vagyunk fából. emberek Vagyunk.

Később még hárman jöttek,^kelten a szomszédból, az egyikük meg egészén a faluvésről.

— Nem tudtunk aludni — mondták szőgyellősen. — A rádió hideget mondott...

K

ovács Miidóst úgy melengették ezek a szavak, mint a ldsbárá- nyokat a bunda, s kezdett bizakodni, Mtha mégiscsak lesz belőlük .valami, ember lesz a hetes csecsemőből. I Gulyás Mihály

• — CSEHSZLOVÁKIA® J|is megnövekedett az érdél

• des a magyarországi ut* •iránt a két ország' egyező# „ óta. Pozsonyban az év ‘ •négy napján ezerül százan 1 cték az utazáshoz szükséges »mányokat

Felhívás

A fjév>jármű tulajdonosoka^V Wvja a \ ároMi to o ács '.pénzügylk tálya, Iioj;y h gcpjánuűacló W téfi cdeliéi rrncJszivrc iD.ogváltö' l'Jiuolí megfelelőm 1981. jíJ* 3J-1" Münden g cpj árra üti jln.jdo^ tulajdonába?* lévő gépjármű röl iiülön-külön bevallást 0 benyújtani.

Bevallás «d As ára köteles^ rokkanlak, a. lielyváHo/.totás^ szükséges gépjármüveikről M az a 325 kübcentil mcglialadl* A bevallás az állandó laklicl.V, rint illetékes kerületi lanácsj szerezhető l?e, s a fenti hatáy az .1963, évi gépjárműadó^ együtt ugyanoda nyújtandó ^ A beval'ás elmulasztása péti* szabálysértés.

Mentesek a bevallás alól Unni- és társadalmi szervek * Janii vállalnlok.

EöJdmuvesszövoikczetck, szövetkezetek és mezőgazáj term olds sövc tke zet ek a dómv

séget nem élvezne!;.

A bevallások alapján az csoportok 1961. február 2S'| gépjárműadója pof. portán Ifj meg,, melyet az adózók a gépi' ijíisználafa közben tartoznak' gukkal vinni annak igazolt hogy bevallási kötelezettség^1 eleget tettek.

Az 1.961 évi gépjárműadói, a kerületi Lm ácsok adóbrs# .számlájára Ítéli befizetni. tJJ csak ide fizetcudó az 1961. í9. 1. előtti időből esetleg fc-tí hátralék ts. ,

.A gépjárműadó január t, *7 július t-ép esedékes, s azt cius, illetve szeptember bó . lehet pótlékmentesen befizeti A változást, illetve üj gépi! forgalomba helyezését 1.5 ^

belül bevallás benyújtásává bejelenteni.

Pénzügyi

1.ÍXTESJT15S

. Szerdán, 8-án este fél S M az Értelmiségi Klubban, l$v nyl u. G.) hanglerpez-oO*.*

tunk. Műsorra kerül Lammermoóri r^ucia c. oZj hanglemezről. Énekelnek: \ Callas. Tito Gobbi, niusepr Stefano st.b. • Az érdeklődők^4 iVttVtel várjuk. a

Az ff'rielmlsép? ' reatísR s«**

! Min# I lapunk is jelezte, a I nmt | Művelődésügyi Minisztériumban elkészült az 1964—65-ös oktatási évre szóló iskoláztalá-si' rendelkezés, amely nemcsak több új vonást tartalmaz, hanem idén korábban is jelenik meg. mint más években, hogy az, iskolák idejében felkészülhessenek, ilyen irányú feladataik mind jobb ellátására.

Érdemes felfigyelni a rendelkezés egyes pontjaira. Mindjárt az elsőre: a tanulmányait eredményesen folytató, s továbbtanulásra jelentkező valamennyi. általános iskolás részére — a népgazdaság érdekeinek figyelembe vételével — lehetővé kell tenni n. felvételt valamelyik középiskola ba, va,gy szakmunkástanuló- (ipá- ritanulö-) iskolába. Mintegy 153 ezer fiatal végzi ez év júniusában az általános iskolát. Közülük, az előzetes tervek szerint, 78 ezret (lesznek fel a különböző középiskolákba, vagyis a végzőknek több mint . felét, 51 százalékát, ami a jelen tanév számadataihoz képest 4.3 százalékos további emelkedést jelent. A fenn ma- . radó 75 ezer fiatal szakimul- ] kástanuló iskolákban, gyors- : cs gépíróiskolákban, vagy . más, hasonló szervezeti forrná- ] ban folytathatja tanulmányait. < Érdekes, új vonása az iskoláz- j látási rendelkezésnek, hogy ez- úttai először adják együtt köz- i re a középiskolai és szakmun- 1 kásképző-iskola i felvételekre , vonatkozó tennivalókat és az ■, új jelentkezési rendszer érlel- , móben második helyen meg lehet jelölni a. középiskola j mellett a szakmunkásképzőt és j fordítva.

Ez utóbbi intézkedés azt ld- ; vánja dokumenfélni, hogy a j szakmunkásképző intézetük -j nem valamiféle utolsó nienls- • várak az általános iskolát el- j Hagyó fiatalok számára, hanem ] olyan tanintézetek, amelyekbe i a közé.piskolákkal együtt le- , hat és kell jelentkezni. Ebben ; a szakmunkások, a szakmai : képzés magasfokú megbecsül- j lése is tükröződik. Az 51 Száza- ; lékos felvétel pedig azt mutatja, hogy soha nem látotton szélesre tárultak a. magasabb tudás lépcsőjét jelentő közép- i iskolák kapui minden arra alkalmas és érdemes fiatal elölt, 1

Több mint felét tudják a moj végző kisiskolásoknak Uözér iskolákba felvenni. Hihetett; nül magas szám ez! Olyan ií kolapolitíkának fényes bi z<: nyitéka, amilyet csak szódáik la társadalmi rendben lehc folytatni, olyan lehetőség ma gasabb műveltség megszerző sere, amit csak a szociálist társadalmi rend tud biztosi tani. Valójában az áttaláno iskolát elvégző minden fiata számára biztosított a tovább tanulás lehetősége valamilya formában, és köztük több min felének a középiskola. Egyéb ként ez az intézkedés, a jelent kezesi lapon l.öiténő kettős is kolamegjalölés, gyorsítja a fel vételeket, sok utánjárást tes feleslegessé.

in tézkedése a Lényeges ^ j iskoláztatás rendelkezésnek, hogy a szak munkásképzésre jelen tkezők nek részletesen ismertetne a, egyes szakmákat, azon belül ; mezőgazdaság körébe tartozi különböző ágazatokat, és i mezőgazdasági szakmun kás

képzésre jelentkezőknek min den esetben helyet kell bizlo sítani a tanulóötthonokban. E: nemcsak a mezőgazdaság szakmun lcásképzés megbecsü. lését, jelzi, de a nyugodt tanú lás körülményeit is biztosítja egyben megteremti a lehetősé gét annak, hogy a fejlődő ag rotechnikai és zoológiái köve tehnényéknek megfelelő szak munkásokat, mezőgazdaság dolgozókat a. fiatalok körébő válogatva-, a. legkorszerűbb mó dón nevelhessék.

Végül szólni keli a rendel kezesnek arról az intézkedésé ről, amely a gimnáziumok részére körzeteket állapit meg Ez a körzetesítés előmozdítja hogy az egyes iskolákba ará nyosan kerüljenek jobb é: ■gyengébb előmeneteld tanulók ne legyen aránytalanság, egy ben segíti ez az intézkedés a; általános iskolákkal közö. igazgatású, elsősorban falus gimnáziumok benépesítését is Segít ez a rendelkezés felszámolni néhány, ma még fel felbukkanó helytelen elöiléle tel, jelentkezzek az akár pozi Lív előjellel, altár nem isme résből fakadóan, negatív módon.

Befejezésül még egy gondolatot keli hozzáfűznünk: a:

Vaunak kérdések... ;

Egy kis fiók-post,ahi.vatal- I ban, az amúgyis gyérszámú ■ ablakocskából csak egyet : nyitottak ki. öt-hat ember váraltozik elölte türelemmel, : kényelmesen. Idős hölgy ér- ] kezik a helyiségbe, vizsga- ] lóévá körülnéz, megfontol- : tan odalép a rövid sorocska utolsó emberéhez, megko- : pogtatja. a. hálát, és amikor -. az feléje fordul, kérdez:

— Mondja, kérem, itt a sor :

vége? ;

*

Vége az iskolai szünetnek. ■

— Mondd fiacskám-, örülsz, : hogy újra jöhetsz iskolába? ■

*

A villamoson a befagyott • ablaküvegbe, a jégvirágok- ] ba karcolva:

—•. Mikor lesz már nyár?

(pt)