Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
ymäraap, imi. Sanuär 5, ESZAKSÍAGTSROItSZ^eí * Milliós értékekről van szó NEB-visssgálaí az energiagazdálkodásról Jelentős vizsgálatot folytatott 195.1. októberében a Bor- ßod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, Az egész hónapban tartó vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a vállalatok a rendelkezésre álló energiahordozókat — szén. koksz, olaj és gáz ■—, illetve az ezekből átalakított gőz, víz, valamint a -sűrített levegőt és hőenergiát célszerűen használják-e fel? Ezenkívül azt is tanulmányozták, hogy vállalataink a takarékossági elv érvét nyesítésével élnek-e az energiaracionalizálási lehetőségekkel és milyen intézkedéseket tesznek, hogy az energia átalakító és fogyasztó berendezések veszteségei minimálisra Csökkenjenek? A műszerhiány veszteségeket okoz Á Lenin Kohászati Művekben az ózdi Kohászati Üzemekben, a Diósgyőri Gépgyárban, a Borsodi Vegyikombinátban, valamint a Tiszavidéki Vegyikombinátban lefolytatott vizsgálat tapasztalatait összegezték és ennek megállapításai szerint: „a két tárca irányítása alá tartozó vállalatok az energiagazdálkodást, kisebb kivételtől eltekintve fontos kérdésként kezelik, Ä rendelkezésre álló energi ahordoző- kat, illetve az ezekből átalakított energiát a takarékossági elveknek megfelelően igyekeznek felhasználni, de a korsze- ruen felszerelt és igen jól ellátott Borsodi Vegyikombinát kivételével a vizsgált vállalatok mindegyikén él találkoztak a népi ellenőrök számottevő hibákkal.. Az energiagazdálkodás felül- vizsgálása és állandó ügyelem- mel kísérése több okból is fontos. ^Egyik legdöntőbb szempont, hogy a műszerek hiánya és a statisztikai alapon összeállított energianormák-okozta veszteség évente százmillió forinton felüli kárt jelent népgazdaságunknak; Az ellenőrök feltárták, hogy a veszteség pagy része főleg a fejlesztési iüapok hiánya miatt üzemeltetett, korszerűtlen és gazdaságtalan berendezések szükségsze- l'ű alkalmazásából ered. A kohászati vállalatok energiagazdálkodási műszerekkel való ellátottsága összehasonlíthatatlanul rosszabb a. Nehézipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok ellátásánál és a műszerhiányból eredően helyes mű- szalq normák készítésére sincs tehetőség. Közismert, hogy energiahordozókban nagymérvű importra szorulunk, ezért vállalataink energiagazdálkodásában jelenszerep van a földgáz be- Az import csök- lőhii i\k-u onö^n a hazai le- lármázó földgáz Iehnfnttabb - ^használásával i0rszág0s szihten bizto- Brami. Az egyéb energiahordozókhoz viszonyítva — a beszerzési árat tekintve — azonban még az import földgáz felhasználása is nagymérvű devizamegtakarítást ered meny ezhet Éppen ezért a vállalati telhasználási árakat ösztönzőbben kellene megállapítani. (Az 1962. január 1-én érvénybe lepett ármódosítás ugyanis n földgáz árát kalorikus alapon az olaj és a koksz ára fölé emelte.) Miért másodlagosak az energiacélú beruházások ? Az energiatermelő berendeltek karbantartása általában kielégítő, de egyes berendezéseknél nem érj el a kívánt szintet. Az Ózdi Kohászati Üzemekben például a generátorköpenyek és az öngőz berendezések javításának elhanyagolása miatt 1963-ban mintegy 850 ezer forint értékű többlet kazánházi gőzt használtak fel. A vállalatok energiacélú beruházási tevékenységét vizsgálva, megállapították, hpgy azok általában másodlagos besorolást kapnak és az ütemezett beruházások is, a megvalósulást tekintve, sorra elhúzódnak. Jelentős kárt okozott a beruházási munkák elhúzódása a Borsodi Vegyikombinátban. ahol emiatt 1902-ben csaknem harmincmillió forintos többletköltség mutatkozott. A Lenin Kohászati Művekben a tervezett földgázfelhasználás érdekében olyan provizórikus megoldásokkal dolgoztak, amelyek sok veszélyt hordtak magukban Az Ózdi Kohászati Üzemekben a hitelhiány és a kivitelezési kapacitás elégtelensége miatt a kohógáz veszteség csökkentését célzó X. sz. 45 t./órti teljesítményű kazán építése már 1952. óta napirenden van, de előreláthatólag csalt 1965-re készül el. A beruházások elhúzódásához hasonló jelenségek tapasztalhatók az energiaracionalizálási hitelek felhasználásánál is, ugyancsak hasonló szemlélet érvényesül a felújítási munkáknál. Az energia- szolgáltató részlegek felújítási hányadának nagy részét az Ózdi Kohászati Üzemek például egyéb termelő berendezések felújítására, míg a Diósgyőri Gépgyár új berendezések létesítésére használta fel. > Tárolási gondok az LKM-ben Ä sokoldalú vizsgálat során azt is feltárták a népi ellenőrök, hogy a Lenin Kohászati Művekben például a széntárolás nincs kellően megoldva. A durvaszén tárolására létesített bunkerokat ugyanis olaj tárolására alakították át, de nem intézkedtek megfelelő szén tér kijelöléséről. Pedig üzembiztonsági szempontból is szükséges lenne legalább 4 ezer tonna durva és 4 ezer tonna dara-, bős szén tárolása; ■ Jelenlegi készletük is kevés és a célbányák ellenére a vállalat szán- ellátása minden télen nagy probléma elé állítja a széngazdálkodási szerveket. A Keleti Erőműnél elhelyezett daraszén tárolása sem megfelelő. Hengerelt tárolással ugyanis nagyobb mennyiségű és biztonságosabb készletet lehetne kiképezni. Kifogás alá esik a fűtőolaj tárolása is. Említettük már. hogy a földalatti betontá- .rolók eredetileg széntárolás céljára készültek. Mivel azonban a vállalat kifogásolta azok telepítési és kivitelezési módját, mert a bunkerekből a szén ’kiszedése körülményes volt — a felügyeleti szerv elrendelte e bunkerek olajtárolásra való átalakítását. A munkát azonban ötletszerűen, szabálytalanul hajtották végre és az olaj- tárolás számos veszélyt rejt magában. A vizsgálat megállapításai szerint ezt a tárolási módot nem lehet tovább fenntartani; Néhány évvel ezelőtt történt, hogy a Lenin Kohászati Művek tárolóitól sokkal célszerűbben ldvitelezett egyik ózdi betontárolóból a teljes olaj- mennyiség a Hangonv patakba folyt ki;.; Akkor a felügyeleti szerv azonnal elrendelte a betontároló lemezbéléséhez a hitelkeretet. Felelőtlenség és bűnös hanyagság volna meg várni, amíg a Lenin Kohászati Művekben is ez történik;. „ A Népi Ellenőrzés; Bizottság a felsoroltakon kívül még sok kérdést megvizsgált ebben a témakörben. Vizsgálata eredményét a jegyzőkönyvvel és x javaslatokkal együtt megküldte az illetékeseknek. Bízunk benne, hogy mielőbb intézkednek. Hiszen milliós értékekről van szó. Onodvsíri Miklós Aktívabb eszmei offenzivát Az MSZMP Vili. kongresz- szusa azt a feladatot állította a pártszervezetek, a kommunisták, a közgondolkodás alakításában közreműködő minden szerv és ideológiai műhely elé, hogy nagyobb aktivitást tanúsítsanak a szocialista eszmék terjesztésében, tanítsák meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. A jelszavak nyelvére lefordítva: a kongresszus meghirdette a szocialista ideológia offen zí vaját. Ez a felhívás azóta átment a köztudatba, a legtöbben azonban nem tudnak vele mit kezdeni. Sokan . azt mondják, hogy nem sok jelét látják a kongresszusi jelszó érvényesülésének. Az emberek e nézete mögött legtöbbször az van, hogy az eszmei offen zíváíól valamiféle látványos akciókat várnak. Leraktuk a szocializmus gszßasägi, patikai, iöeoSögias alapjait Az ideológiai munka szükségességét maga az élet vetette fel. Az ország belső fejlődése fordulóponthoz érkezett. Csaknem két évtized megfeszített, áldozatos harcában új rendet teremtettünk a lerombolt régi helyében, leraktuk a szocializmus gazdasági, politikai és ideológiai alapjait, amelyre felhúzhatjuk a szocializmus és a kommunizmus épületét. Ebben a munkában politikailag, gazdaságilag, és az ideológia legfontosabb kérdéseiben végleges vereséget szenvedtek a régi uralkodó osztályok, az új forradalmi ideológia milliók gyakorlatának vezérfonalává lett. A megdöntött társadalmi rend eszmei öröksége azonban még mindig kisért: sokak fejében még mindig hat a polgári világnézet, halnak a nyárspol- gári magatartás legkülönfélébb maradványai, sokszor békés együttesben a szocialista ideológia elemeivel. Az eszmei offenzíva célja tehát az, hogy a szocialista társadalom felépítésével együtt és azzal szoros kölcsönhatásban a. társadalom minden tagjának. világnézete megfeleljen a szocialista- valóságnak, szűnjön meg a. lét és tudat közölt még meglévő különbség. Annál inkább szükség van erre, inert a szocializmus és a kapitalizmus nemzetközi erőviszonyaiban bekövetkezett változás a két rendszer harcának új szakaszát tűzte napirendre: a békés egymás mellett élés körülményei között a harc gazdasági és ideológiai síkra terelődött. Ebben a harcban csak akkor győzhetünk, ha a szocializmus nemcsak a politikai és gazdasági viszonyokban. hanem az emberek gondolkodásában is uralkodó lesz. Az eszmei offenzíva napirendre tűzését tehát ez a két körülmény diktálja, s egyben megszabja az offenzíva tartalmát és módszereit is. Keni látványos hadjárat! Az eszmei offenzíva mindenekelőtt nem látványos és zajos hadjárat, nem bontható le egyes kampányokra, hanem szívós mindennapi feladat, óí- fogja a gazdasági., politikai és ideológiai építőmunka minden területét. Nem merül ki abban sem, lrogy időnként hajtóvadászatot rendezünk az ideológia, vagy kultúra negatív jelenségei, káros megnyilvánulásai ellen. Az eszmei offenzíva elsősorban aktív, kezdeményező, elméleti és ideológiai munka. Olyan megfeszített gondolati tevékenység, amely folytonosan figyeli az élet. új jelenségeit, állandóan szembesíti az elméletet és az elvi megállapításokat a változó gyakorlattal, s marxista—leninista választ ad a valóság által felvetett minden új kérdésre, bátran elvetve az idejétmúlt következtetéseket. Az ilyen kommunista magatartás biztosítja leginkább a szocialista építő munka és a szocialista közgondolkodás fejlődésének szoros egységéi: és kölcsönhatását. Mert az eszmei offenzíva csak akkor éti el célját, ha visszahat a szocialista építő munka tökéletesedésére és a fejlődő társadalmi tevékenységből táplálkozik; másrészt a valóságnak és a tudatnak ez a szoros kölcsönhatása azzal jár. lrogy a marxizmus— leninizrousnaik énnen a lényege, a lelke: a valóság változásai iránti érzékenység és az 31,2 millió tonna szemet ad as idén a szénbányászat A szénbányászat. amely 1963-ban egymillió ötvenezer tonnával túlteljesítette 29.4 millió tonnás termelési előirányzatát és összesen 30.45 millió tonna szenet adott, 1984- re ennél is nagyobb feladatot kapott: 750 000 tonnával kell többet termelnie, mint az idén. A termelés fejlődésének gyors üteme még inkább érzékelhető, ha figyelembe vesszük, hogy az idei termelési előirányzat 700 000 tonnával több. mint amennyit a második ötéves népgazdasági terv erre az esztendőre eredetileg előírt. Nagy fejlődésről tanúskodik az is, hogy ebben az évben az átlagosnál gyorsabban, 8.3 százalékkal növekszik a fekete szén termelése. A nagy feladatot jelentős beruházásokkal, erőteljes műszaki fejlesztéssel, a műszakok teljesítmény-növelésével oldja meg a szénbányászat. Beruházásra 2360 millió forintot irányoz elő a. ten:, 320 millió forinttal többet a tavalyinál. Munkásvédelmi és szociális Összegyűjtik Miskolc tegújabbkori történetének adatait A Berzeviezy Gergely Közgazdasági Technikum történe- Jerr> szakkörének tagjai megkezdték a város legújabblcon történetére vonatkozó adatok Kvűjtését. A munkával a vá- felszabadulásának 20. évfordulójára. ez év decemberére ®karnaic elkészülni. Gyűjtésűknél a miskolci Herman Ottó Múzeum hírlap- és folyó- yrit; gyűjteményét használjál: El. ebből állítják össze a fel- Szabadulás óta eltelt esztendők helytörténetére vonatkozó do ■urnenlumot. A hírian fi hírlap és ío ^öirattár segítségével dolgoz- fel az újjáépítés, a mokratikus rendszer megszilárdításának időszakát, valamint. a város országosan is jelentős kohászatának, gépgyártásának fejlődését, a város építésére, az új lakónegyedek kialakulására, a munkásság megváltozott életére vonatkozó adatokat; ötvenezernél több napilapot és folyóiratot néznek végi ff. gyűjtik ki belőle 0 hely törte netileg fontos adatokat. A köz- gazdasági technikum diákja:1 munkájukban a Történelmi Társaság Borsod megyei csoportjának tagjaj segítik' és irá- de-1 nyitjáié, beruházásokra 85 millió forintot fordítanak. Ebből az ösz- ssegből számos fürdő, legény- szálló, üzemi konyha és lakás épül. Egy üzem, ahol minden második dolgozó könyvtári olvasó A Miskolci Pamutfonó dolgozói szeretik a könyveket. A vállalat négyezer kötetes szép- irodalmi és műszaki könyvtárának, amelyben ötven-hatvan Korszerűsítés után... . az lídeliinyi Biinyaüzctn külszíni pályaudvarán. A szállítást «jlíjmsü. nagyteljesítményű diesel-mozdonyul, végzik. Foto; Hargkíai féle folyóirat is megtalálható, s ahonnan diafilmek is kölcsönözhetők. közel ötszáz rendszeres olvasója van. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalat minden második dolgozója könyvtári tag. Az olvasás megszerettetésében része van a ;ó propagandának, az ötletes kölcsönzési módszernek is. A könyvtári szabadpolcos rendszeren kívül ugyanis mozgó- könyvtárak is működnek az üzemben. Kis tolókocsikra rakva viszik időnként a munkahelyekre a legfrissebb könyveket. hogy a dolgozók válogathassanak belőlük. A. műszaki irodalom népszerűsítésére. jobb megértésére egyébként az új évben — Jasin szovjet mérnök ismert módszerének mintájára — ígéretes kezdeményezés született. A 7, úttörő munkára a kártolő üzem Béke nevet viselő szocialista brigádja vállalkozott Ennek lényege, hogy a szakirodalmat a brigád tagjai együttesen. szemináriumszerűen tanulmányozzák rendszeresen, s olvasás közben az üzem szakembere; adnak magyarázatot, útbaigazítást a felmerülő kérdésekre. Elsőként a fonási technológiával kapcsolatos szakirodalommal ismerkednek meg a brigádtagok. A Jasln- féle mozgalomba egyébként b-e akarják vonn; a többi szocialista brigádot is.-----o----T éli szivárvány A Balaton fölött szombaton érdekes tüneményt figyelhettek meg a tóparti kirándulók: a horizonton nyárra emlékeztető szivárvány tűnt fel néhány percre. A jelenség a r.zemlélő- dőltnek ritka, élményt nyújtott* azokra való helyes reagálás válik a szocializmus építésén munkálkodók vérévé. Erősíteni a kritikai Közszeítemet! Az eszmei offenzíva est jelenti továbbá, hogy az életben még meglévő káros jelenségekkel, az emberek gondolkodásában, magatartásában, ízlésében ható elmaradottsággal elsősorban pozitív ellenpéldákat állítsunk szembe. A nevelés és meggyőzés legjobb módja az ideológiai mun Icában is a példamutatás, az új, születő, vagy már megerősödött saocia- Üsía értékek felkarolása. Az a célunk, hogy . elterjesszük a szocialista közgondolkodást, a szocialista életeseményeket, a szocialista erkölcsi normákat Elvont síkon, általános alapelvek hangoztatásával itt nem sokra megyünk. A munkamorál, a szocialista emberség, a társadalmi felelősség követendő példáiban egyáltalán nem szűkölködünk már, 4. a marxista gondolat, a szocialista irodalom, művészet is sok olyan értéket hozott már létre, amelyek közkinccsé tétele és felkarolása nemcsak a szocialista gondolkodás, erkölcs és ízlés elterjedését szolgálja, hanem visszahat az ilyenféle példák és értékek gyarapodására is. Ha az eszmei offenziváhak mindezekről az alkotó pozitív összetevőiről nem feledkezünk meg, akkor — és csakis akkor ‘ vehetjük fel az eredménye» harcot a köztünk és bennünk elő káros, polgári, kispolgári nézetekkel, megnyUvánulások- ’ RErt helytelen lenne elhanyagolni a marxista—leninista világnézet harcos kritika jellegét, hiszen az offenzíva szó maga is ezt tartalmazza. Az eszmei offenzíva fontos teendője ugyanis a kritikai kozszellem, mindenekelőtt pedig a marxista kritika meg- erosüese. S itt sok még a megoldatlan feladat. Tisztázni kell a kritikai mércék és normák, az irodalmi-művészeti alkotó munka alapkritériumainak értelmezését. Mindenekelőtt kimozdítva passzivitásukból, 'csatasorba kell állítani az alkotók es a közönség nevelésében olyan n.vira fontos marxista kritikusi gárdát, arra kell ösztö- nozm őket, hogy éber figyelemmel kísérve a születő szocialista értékeket, kezdeményezzenek: a nézetek tisztázásában, a nem-marxista kriii- kaí és művészeti koncepciók bírálatában. fl türeiRieüensés, a lenézés csakis kárt okozhat Az eszmei offenzíva nem nélkülözheti a párt által meghirdetett és a gyakorlatban is megvalósult türelmet, baráti szellemet mindazok iránt, akik még nem mindenben értenek egyet velünk. Hiszen a szocialista közszellem alakulása is ellentmondásos folyamai, amelyben a régi és az új elemei állandó harcot vívnak egymással. A szocializmus eszmevilágához közeledő emberek nevelése igen nagy türelmet igenyel; a türelmetlenség, főleg pedig a rideg lenézés, a dogmatikus merevség és a liberális engedékenység egyaránt csak kárt okozhat. Az ideológiai egyet-nemértés nem lehet akadálya a politikai együttműködésnek, ha ez az együttműködés magában foglalja az idegen nézetek bírálatát. Ennek a bírálatnak azonban csak az szolgáltathat szilárd bázist, ha gondosan megmutatjuk és felkaroljuk mindazt, ami már a mienk a felénk közeledőkben, s közösen örülünk a szocializmus eszméi felé tett minden újabb lépésüknek. Az eszmei harc tehát példa- mutatást, a valóság szüntelen tanulmányozását, elmélyült gondolati tevékenységet, a szo- ciahsta értékek ápolását, aktív lenti kai szellemet, ugyanakkor türelmet bölcsességet követel meg minden pártszervezettől, minden kommunistától, az ideológiai és kulturális front minden munkásától. Baranyai Gyula, az MSZMP KB kulturális osztályának helyettes vezetője
