Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

ESZAKMAGTAItORSZÄÖ Vasárnap, 188A. január 5, A földrengés-sújtottá szép macßdou főváros, Szkopje toég nem heverte ki a kegyetlen pusztulást, de az élet egy percre sem állt meg. Katonák, diákok, munkások és értelmiségiek azon fára­doznak, hogy a színes utcák, tarka házsorok a régi pompájukban fogadják az ideérkező idegeneket. De nemcsak fizikai tevékeny- ségek folynak a városban, ha no ín a költők és művészek is alkot­nak, mintha mi. sem történt volna. Az élet diadalmas és örök! Az alábbiakban szemelvényeket mutatunk be iiatal szkopjei ma­cedón költők alkotásaiból, meli' első alkalom arra. hogy a ína­gyar olvasóközönség macedón költeményekkel megismerkedjék. ANDREEVSZKI CANE: ^ látjuk ezt a világót szerelmünk szemével: azért olyan szép! Építjük ezt a világot vágyaink kezével: azért ilyen .magas! Hordozzuk ezt a világot jóságunk tenyerén: azért ilyen széles! világ cs mi a Ébresztjük ezt a világot reménységünk lángjával: azért ilyen lónyes! Pedig néha ez a világ késével a szívünkre céloz, de mi nem dobáljuk meg! A végtelenbe emelkedünk, és szép erőnk ívén .kísérjük határtalan jóságunkat. A TANASZŐVSZKY MICWO: A részeg bordáé Titokzatos vagy néha, mint az árnyék, var/y mint a kémény méla szürke füstje. Hogy búdat oszlasd, víg kocsmákba jársz rég, s el-elvegyülsz a holdas éj-ezüstbe’. De jaj, a gond szívedben újra ébred, ha rád köszön az utca félhomálya! Kigúnyohtale a sunyi kerítések, s nem ád nyugalmat, egy sem éjszakára. Titokzatos vagy néha, mint. az óra. mely hinti alvók, zajtalan nyugalmát, cs jő vagy, mert ezernyi bánatodnak terhét a részeg cimborákra raknád. (A verseket eredeti macedónból Rakovszky József fordította.) ^Könyvekről: ALBERT SOBOUL: ; A francia forradalom története erők és a magántulajdon szént­• Hazánkban nem ismeretlen »Albert Soboul neve. A kitűnő Jfrancia marxista történésznek ®a francia forradalomról szóló •könyve új. jelentősen, át.dolgo.. «zott és kibővített második ki- vadasban lát napvilágot. • A szerző a könyv első ré- Jszében behatóan vizsgálja azo­kkal a gazdasági és társadalmi ® tényezőket, amelyek a francia «forradalomhoz vezettek A mű J10 esztendőt: a nagy francia •forradalom évtizedét, öleli át. •Ebbe az időszakba rendkívüli »történelmi események egész •sorú zsúfolódik össze, amely #1789-cel kezdődik, és Naoóle­• ónnal zárul. A szerző nemcsak Ja kortársaklátta és rögzítette • történéseket foglalja össze, Jhanem tudományos alanossúg­• gal feltárja ennek az időszak­inak politikai, «-azdasági alap­ijait és mozgatóit is. • Soboul kitűnő történeti ér- izéikkel, a társadalmi erők és • összecsapások alapos elemzé- Jsével mutatja be az új, bur- •zsoá Európa születésének egyik ^legfontosabb mozzanatát. Vé- •gigkísérl könyvében a győztes •burzsoázia kétarcúságát: kö- "vetkezetes harcát a régi rend 2visszaállítására törő feudális ségét veszélyeztető plebejus mozgalmaik ellen. Az igényes, szép könyv mél­tán tart számot a történelem­mel komolyan és szívesen fog­lalkozó olvasók érdeklődésére. A kötetet eredeti dokumentu­mok és illusztrációk díszítik. (Kossuth) Furcsa hosszmértékek Németország egyes vidékein valaha, annak alapján állapí­tották meg á kél mélység kö­zötti távolságot, hogy hány pi­pát szív el útközben a gyalo­gos. így például azt mondták, hogy az illető falu két pipa- füslnyirc van a másiktól. Kubában egykor „kakasku­korékolással” mérlek a távol­ságot, egységenként azt a maxi­mális távolságot vették, amed­dig « kakaskukorékolás eí- haUatszoH, ’— ÜGYE most már látja, Ildikó, mi­csoda szamárságot csinált? Ilyen fiatal kislánynak eszébe sem szabad jutni az. öngyilkosságnak. Szegény édesanyját is hogy megijesztene. Remélem, máskor ■elkerüli az orvosságos dobozokat! — Igen, doktor úr — feleli szipogva Ildikó, aki már megbánta meggondolat­lan. cselekedetét. A 16 eves kislány sze­relmi bánatában, a Fórumban 8—10 tab­lettát szedett be. A vezető rémülten tele­fonált a mentőkért, akik azonnal behoz­ták a kislányt. Szerencsére kevés volt. az orvosaiig, *így Ildikó megmenekült, s édesanyjára kapaszkodva most boldogan hagyja el a mentőállomást. Aztán egy kis szünet van. Egész dél­után nem történik semmi. Úgy látszik, Miskolcnak és környékének minden la­kosa. makkegészséges! Így van egy kis alkalom beszélgetni, megismerkedni a mentóorvos munkájával. D'r. Kubasi László, a mentőállomás fő­orvosa szerény, megfontolt ember. Elég szűkszavúan beszél munkájukról, neki természetes, hogy minden pillanatban segítsenek az embereken. Elmondot ta, hogy 8—10 mentőautó áll indulásra készen, plusz egy tartalék kocsi. A mentőállomásnak hét orvosa és több ápolója van. Telefonhívásra a sofő­rön kívül csak egy áooló megy a kocsi­val. A gépkocsivezető is egészségügyileg, szakképzett, úev hogy sürgős esetekben — például szüléskor — segít uz átlóié­nak. Természetesen súlyos esetekben. A mentőorvos vagy ha a telefonhívásból nem derül ki, hogy milyen betegségről van szó, az or­vos is kimegy. Érdekesebb eseményekről, élményéiről érdeklődünk, de a válasz, most is szűk­szavú, rövid. — Ahol tudunk, segítünk. Minden be­tegeit egyforma gondossággal kezelünk. S hogy milyen esetek vannak? Se szeri, se száma. A minap egy kétéves kislány véletlenül néhány orvosságot szedett be. Szülei .kint felejtették, a kicsikének megtetszett, megette. Aztán rémülten hívtak minket. Azonnal behoztuk, keze­lésben részesítettük, s .másnap már semmi baja sem volt. Ma reggel szén- gázmérgezéssel hoztak be egy családot. Apa, anya és két gyerek. Gondatlanul kezelték a tűzhelyet, ebből keletkezett a baj. nem súlyos az eset, kórházba küldtük őket. Persze nemcsak mérgezései, ön­gyilkos. hanem sok balesetes beteget is szállítanak Ire nap mint. nap a men­tők. Elég gyakori most a kéz-, láb-, bo­katörés. Csúszós az út megfagy a villa­mos és az autóbusz lépcsőjén a sár, a bólé. egy figyelmetlen lépés, s máris megvan a baj. — Sokszor előfordul, bogy azt telefo­nálják. eszméletlen a beteg, s mire ki-' megyünk, már a kapuban vár. Tegnap­előtt is egy rémült hang telefonált, hogy azonnal menjünk ki Mezőkeresztesre, mert megfullad a szomszéd bácsi. Ter­mészetesen rögtön indult a kocsi. , — Mi a baj, bácsikéin? — kérdeztük tőle. — ‘Fulladok már négy napja, különö­sen, ha köhögök. A 61 éves bácsinak évek óta szilikózisa van, ködös, nehéz levegőjű időben ful­lad. — A közelben van a körzeti orvos, miért nem öt tetszett hívni? —- Máskor is a mentők adtak már in­jekciói;. Gondoltam, megint magukat kell hívni. — Sok ember tárcsázza, meggondolat­lanul a mentőállomás számát. Tegnap­előtt éjfélkor orrvérzéshez hívtak ki, egy ötéves kislányhoz, s mire kiértünk, már el is állt a vérzés. A mentők működési területe 30 kilo méteres körzet, de ha szükséges, s a többi mentőállomáson kifogy a kocsi, az egész megyének segítséget .nyújtanak. Megtörténhet, hogy.-míg a város eevik szélén egv kis orrvérzést állítanák él. a másik, szélén súlyos esethez nem jut­nak- cl. LASS A v beestéledik. Aránylag csen­des nap volt, Búcsúzunk. Ebben a pilla­natban megszólal a telefon: — Sürgősen orvost kérünk! Egv nerc sern telik el. s a mentőkocsi szirénázva gördül az utcára. Juhász Judit (Jejjjjzeíek HAJRA BÉBIK) Ú gy illik, hogy karácsonykor szeretettel gondoljunk felebarátainkra, mert ez a békesség, a nyugalom ünnepe. Ne is mászkáljunk sehová! Üljünk otthon a kandalló mellett, nézzük a havas tetőket és elmélkedjünk a jóságon, mely a legjobb jó a világon. Izgalmat legfeljebb csak a cslllagszóró meggyújtása okozhat: vajon kiégeü-c a szőnyeget, vagy sem? De ez is gyorsan elmúlik, mert a csU- lagszóró rövid életű. Marad újra a békesség, a nyugalom. Majd eljőve a Szilveszter. Csupa demizsonos. ember járja az utcákat, nagy a készülődés mindenütt:, magnó, kis­malac sivít, léggömb, pezsgő pukkan, dudákkal süketítjük egymást, és rendületlenül ürítjük az üvegeket. Szóval itt már nagyobb valamivel az izgalom, kétségkívül változott valamit a karácsonyi nyugodalmas, békessége» hangulat, de. valahogy ez még mindig nem az igazi. Tespedésbol ébredt lelkünk, tunyaságból lábadozó egész énünk többet kíván! Valami nagyot! Valami minden ujjúnkat bizsergető, gerin­cűn 1c csigolyáin futkosó, hamisítatlan, őszinte izgalmat! Ég most jön az Állami Biztosító a 20—20 ezer forintos életbiztosítással, amit az év első két bébijének ajándékoz. Ki lesz az első? Az egész ország bébijei közül! Ki lesz az a szerencsés, aki már a születése pillanatában 20 ezer f roncs it .emelhetne fel, ha bírna emelni? Ez igen, ebben már van izgalom! Persze nem jó- sem korán, sem későn jönni. A fonté®, hogy közvetlen cjfcl után szülessen. A rádió, 'a televízió, az újságok rendszeresen tájékoztatnak az eseményről. Ki mikor érkezett. Egerben éjfél után egy perccel megszületett, az első gyerek — tudatta velünk* a rádió. Ez igen! Dörzsöltük a ke­zünket. Ezt már nem lehet megelőzni. Ügyesen csinálta! Csakis ő a győztes! Étjen! De állj! Mi ez? Az újságolt más­nap még, szenzúciósabb hírt. hoznak: Szombathelyen éjfél után pár pillanattal született az ország első bébije! Értik? Pár pillanattal! Ezt a ravasz kópét! Nem várt az még egy percet sem! De még csak egy felet sem. Éppen pár pillana­tot', hogy csalt túl jusson a 12-ön a mutató. Micsoda embe­rek születnek ma erre a világra! Aztán még egy hír. Budapesten éjfél után egy másod­perccel született az első bébi. Egy másodperccel! Nem többel, nem kevesebbel. Mert ugye a néhány pillanatban mégis­csak több pillanat rejlik, ha jót meggondoljuk. Amíg az ember kéllő t-hámiat pillant, mégiscsak eltelik egy bizonyos idő Talán még az, egy másodpercnél js több. Szóval a pilla­natok vitathatók, de a másodperc az egy másodperc. Nines kccmee! És nincs is rövidebb idő. mert a másodperc tized, század részében mégsem mérhető a szülés. Aki így méri, az csal. Tehát: egy másodperc. A legkerekebb, a legponto­sabb. a legrövidebb. Éljen a győztes! És éljen áz Állami Biztosító, mert ilyen izgalmas versennyel szolgál nekünk, köztudomásúlag sport- nemzetnek már az év első percében. Másodpercében. Pilla­natai bari. ípt) t Újabb két mozi lesz szélesvásznú Mezőkeresztesen ér; Sajö- szentpétereh teljesen átalakít­ják a filmszínház épületét A munkálatokat mindkét, község­ben még 1968-ban megkezdték, s az idén fejezik be. Közel másfél milliót költe­nek a két épület modernizálá­sára. Az eredeti lehetőségek­hez képest is a lehető legkor­szerűbb mozi átadására törek­szenek. A mezőkeresztesi film­színház előcsarnokát például teljesen átépítik. Mindkét épü­letben központi fűtés lesz. I A sajószentpéteri és a mező- keresztesi filmszínházban áp­rilis, illetve június végétől, az átalakítás után áttérnek a szé­lesvásznú vetítésre. Természe­tes tehát, hogy teljesen mo­dern gépi berendezésekkel sze­relik fel a mozikai. Errn mintegy 600 ezer forintot köl­tenek. . . i meglátogattam Tallós Ferenc bátyámat. Ez fi minap) a jóember okozott már a falunak néhány ■meglepetést, de olyat, mint az idén, még soha. Az a bibije az dolognak, hogy eléggé rtgolyás az öreg. A pörlekedő paraszti világban •nevelkedett, abban élte le élete javát, és a termé­szete nem sokat változott. Ha valaki megsérti, vagy megká­rosítja — azonnal a tettest keresi. Hogy csak példát em­lítsek..,. Huszonöt esztendővel ezelőtt beperelte a papot, mint az isten egyik földi megbízottját, mert Ferenc bátyám búzáját elverte a jég. Mondá pedig a bíróságon, hogy az is­ten a tettes, mert ő irányítja az időjárást, s mivel a pap az egek urának földi megbízottja — fizesse meg ő a kárt. A per olyan nagy port vert fel, hogy a püspök magához hívatta Fe­renc bátyámat, és az egyház vagyonából kiméretett neki húsz mázsa búzát, mondván: — Az isten tévedett, fiam. Nem a te búzádat akarta. Ezt ■ nekem bevallotta, de le ne mondd el senkinek... Ezek után Ferenc bátyám annyira nekibátorodott a per­lekedésnek, hogy beperelte az útkaparót is. mert egy kátyú­ban összeroppant a szekere kereke. Az útkaparó a hibás, mondta, merthogy neki kellett volna gondoskodni az út jár­hatóságáról. Ezt a pert is megnyerte. Még mindig minden ■pert megnyert. A mostanit is... A mostani pernek egy gólya volt a vádlottja. Ha hiszik, ha nem, — mért magam is furcsállom, — de az eset meg­történt. Mégpedig a nyáron, hordás idején. A per megérté­séhez tudni kell, hogy Ferenc bátyám harmadik szomszédja, Dudás Pista bácsi is hozzátartozik a rokonsághoz. Ferenc bá­tyámnak sógora. Pista bátyám házának kéményén gólyafészek van — Ferenc bátyám kéményén nincs. Azt viszont tudja mindenki, hogy nyáron, mikor a kisgólyák felnőnek, az egész család nem fér el a fészekben. Ilyenkor a gólyák átrepül­nek a szomszédos házak kéményeire. Ott állnak, álldogálnak, nézegetik a kis gólyákat, s ha mégunják a nézelődést — elre­pülnek. Köröznek a' falu fölött, vagy leereszkednek a rétre elemózsiát keresni. Ilyesmi történt most is. Ferenc bátyáméi: éppen kévés életet hordtak a szövetkezet szérűjére, amely Ferenc bátyám kertjének végénél kezdődik. Asz,tagoltak, asztagoltak s egy­szer csak, zsupsz. Nagy robaj 'hallatszott a ház- felöl. Ferenc bátyám azonnal látta, hogy jókora gólya lebeg a háza fölött — a kémény meg ledőlt. Ugyanis, mielőtt a gólya felszállna, egyszer-kétszer megrugőztat.ia magát hosszú lábain, s csak azután lendül el a kéménytől. Nem apró rugózás az ilven, nagyon is erős, az embert úgy fetlökné. mint a kuglibábut. Néz Ferenc bátyám, néz, tekintetével kíséri a gólyát, amely rögvest leszállt Dudás Pista bátyám házának kéményére. — Hijnye. azt a hédervári krucifixumát! — kiáltott dü­hösen Ferenc bátyám. — Pista sógor gólyája ledöntötte a ké­ményemet. Ugve tik is láttátok? — fordult- az emberekhez, akik szintén felfigyellek a robajra.----- Láttuk — felelték. — No hát akkor tik lesztek a tanúk. — És Ferenc bá­tyám azon nyomban lekászálódott az asztagról, hogy tanúk jelenlétében állapíthassa meg a kárt. Felmentek a padlásra. A tetőn jókora rés tátongott. Besütött rajta a vakfló nyári napfény, Ferenc bátyám megszámolta, hány cserép törtösz- sze, hány méter léc szakadt le. — Láttátok? — kérdezte a tanúktól. —• Láttuk. — No hát akkor... Nyugodtan végezte dolgát tovább. Másnap hívta a kőmű­vest, cserepet, lécet vásárolt a fatelepről s szépen megcsinál­tatta a tetőt, meg a kéményt is. Minden kiadott fillérről hi­ii)KiiitiuiiiwiiiiiifliiuiiiiniRiKiniiiiii!wiiu:iiuiniuiiiiuHitHiiinmiiimsiffliiDiiniiuiÍHsuwuiii]attuinniiiuiiiiiai:iiiimiiiiiiiuuiKii![iiii)iiu!fiuiiH)iniiiii!mH]iuiniimHinniiu A RAB GÓLYA IIMIIII!lllllll!llllllll!lllllll!ll!IIIHIHI!ll!!IIIIIIIIIIIIIIIIIIII|lil||mill!llllllllllllimlll!llllllllllllll!:illllllll!llllllll!lll!llllll!IIHIIIIII vatalos írást kért, azután ment Takács Miklóshoz, a tanács­elnökhöz. Előadta a dolgokat és így fejezte be mondókáját: _ ~~l a község feje, Miklós öcsém, neked, jogod­le vagy j ban áll határozni, vagyis kimondani, hogy Dudás István fizesse meg a költségemet. Mert ugyebár a gó­lya az övé, az ő kéményén- fészkel, így ő felel érte... Vakargalta fejét a mi elnökünk, mert mentek már hoz­zá lehetetlen kérdésekkel, de tudta, hogy Ferenc bátyámat nem lehet egykönnyen elintézni. Ha nem kapja meg a pénzét — perre megy. És megnyerj a pert, vagy sem, mellékes, mert ez egyszer a. község hírneve forog kockán. A községet nevetik ki, ha megtudják, hogy milyen pereket csinálnak. Minden emberen, rajta marad, hogy gólyás. Mert így szokott ez lenni. A szomszédos falut is „pernyésnek" csúfolják, merthogy egy­szer a fele leégett. A csűfnevet viszont nem akarta a mi ta­nácselnökünk. Sokáig töprengett, s végül kisütötte a követ­kezőket: , — Rendben van — mondta Ferenc bátyámnak. — A tár­gyalást megtartjuk, de csak akkor, ha a tettest előállítja ... Mert tettes nélkül, ugyebár, nem lehet tárgyalni-.. — Milyen tettest? — kérdezte Ferenc bátyám. —* Hát a gólyát... aki á bűnt elkövette. De az csakis a Dudás Pista gólyája lehet... Ekkor elgondolkozott Ferenc bátyám, mert úgv érezte, hogy ez egyszer megfogták. Hiszen Igaza van az elnöknek: a lettes csakis a Dudás Pista gólyája... Más gólyáért Ducjás István, nem felelhet. — No jó, ez is rendben van — mondta az elnöknek. A tettest előállítom... — De leütni, vagy lelőni nem szabad — figyelmeztette az elnök, — Csak élő gólyával tárgyalunk... — Ne félj — így Ferenc bátyám. — Kézrckeaílem én él­ve is, bízd csak rám a dolgot... S mit tesz a sors, vagy a szerencse, nem is tudom, hogy mi. Csak az a valóság, hogy Ferenc bátyám ballagott háza­idé, és amikor a Dudás István házához közeledett, láttái * hogy a gólya hirtelen felrepül a kéményről és egyenesen ne­kiszállt a villanyvezetéknek. Abban a pillanatban le is zu­hant, mert eltörött a szárnya. Ferenc bátyámnak se kellett több. Odaszaladt és felölelte a gólyát, mint a jókora hizlalt ludat szokás, s már vitte is a tanácsházára. — Ehin a tettes! — kiáltott büszkén az elnöknek és be­diktálta Sórom Gábor, meg ízes Márton nevét, akik látták és bizonyítani tudták, hogy a gólya csakis a Dudás Istváné. — No, tanácselnök, most mutasd meg, mit tudsz — mond­ta magában a mi elnökünk és elmélkedni kezdett. Először is behívatta a tanúkat. Azok igazolták Ferenc bátyám szavait. Aztán behívatta Dudás Istvánt és közölte vele Ferenc bátyáin követelését. Du.dás tiltakozott, hogy ő nem felél a -gólyáért* s éppen ezért nem fizet. Végül végrehajtó bizottság elé ke­rült n dolog, mert az elnök nem akarta, hogy a gólyaügy ki­repüljön a faluból. Különösen azt nem, hogy a járásbíróság ítélkezzen. Isten ments. Maradjon az ügy a falun 'belül. Így' is emlegetni fogják egy ideig. A végrehajtó bizottság tárgyal-, la hát az ügyet és meghozta a következő ítéletet: Dudás István köteles megtéríteni a keletkezett kár felét, tekintvén, hogy a gólya az ő házának kéményén lakik. P« mert a gólya arra a kéményre száll, amelyikre akar, így a? a gazda is felelős a gólyáért;, akinek a kéményét a gólya át­menetileg használja. Ilyen formán a vétkes gólyáért mind­ketten felelősek, mert a gólya mindkettőjük kéményét igény- s he vette. A gólyát, mint. bűnöst, az enyhítő körülmények fi­gyelembe vételével, nyolc hónapi togvntartásra ítéljük. Eny-j hítő körülmény, hogy állat, hogy nem tud gondolkozni, 9 hogy a kémény is hibás, mert elég régi volt. így a kár meg­oszlik. De mert a feljelentő fel köteles a rabtartásról gondos-' kodni, a végrehajtó bizottság kötelezi Tallós Ferencet, hogy a gólyát nyolc hónapon át etesse és gondozza. Többek között: a törött szárnyat győgvíttassa meg a körzeti állatorvossal, A Sóivá április elsején, büntetésének teljes kitöltése után sza­badul ...- | hfifvám **rek nistognft. Tetszett is az ítélet, mef rerenc j ncm js pje úgV érezte, hogy a pert mégis mejj nyerte, hát megnyugodott. A gólva azóta ott áll Ferenc bá­tyám istállójában, a sarokban, bekerítve. Előtte' egy dézsa víí és egy etefővályú. Nem szűkölködik. Ferenc bátram becsüle­tesen gondozza. A törött szárny már meggyógyult. Közeledik a szabadulás ideje is. április elseje s azután ismét arra a ké­ményre repül, amelyikre akar... Szcűdrci József

Next

/
Oldalképek
Tartalom