Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

ÜSEAKMAGTAROttSZAö Péntek, IBM, jaauár í? jobb, eredményesebb művelődési munka érdekében Egyesítették a diósgy^1"' yosas művelődési csoportokat A diósgyőri vasa.s kulhir- munkások hírneve régen túl­szárnyalt. a megye határain, sőt országhafárokon is. A. Bar- •' tök Béla Művelődési Ház kü­lönböző művészeti, valamint ismeretterjesztő tevékenysége, könyvtára, klubmunkája Mis­kolc kulturális életének igen jelentős tényezője. A Bartók Béla Művelődési Ház melleit amelyet a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti b*?°tlsá- ga tartott fenn, alig néhány száz méterre, külön működött a.Szinvavölgyi Művelődési Ott­hon, a Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak művelődési intéz­ménye. Ez a kettősség, illetve a diósgyőri vasasok gyáran­ként! megoszlásának a kultu­rális életben is követett szét- . .tagolása nem egyszer károsan éreztette hatását, szétforgá­csolta az erőket. Hosszú idő óta problémát jelentett ez a kétfelé válás, és ezért határo­zott ügy a Vasas Szakszerve­zet megyei bizottsága, vala­mint a Szakszervezetek Me­gyei ' Tanácsának elnöksége, hogy a két diósgyőri nagy­üzem kulturális nevelő mun­káját egyesíteni kell. Mintegy 30 ezer dolgozó üzemen kívüli kultúrrjevelését; kell megolda­ni, ezárt az egységesítés feltét­lenül szükségesnek mutatko­zott. Jóllehet, a két nagy gyár szakszervezeti bizottságai az cí­műit évek során külön-külön is jelentős kulturális eredménye­ket értek el, ezek azonban az anyagi, erkölcsi és egyéb erűk összefogásával még hatéko­nyabbá tehetők, fokozhatok. Egyben megszűnik annak lehe­tősége is, hogy az itt-ott szór­ványosan felbukkanó üzemi sovinizmus gátolhassa a jobb eredmények elérését, a diós­győri munkásműveszel fejlődé­sét. Egységes diósgyőri vasas kulturmunka Az alapoe előkészítés, fel- faésés után született meg az egyesítésre vonatkozó határo­zat, és január 1-t.ől már egysé­ges diósgyőri vasas . kulUjr- munkával kell számolnunk. Az egyesített kultúmevelési mun­ka elvi-politikai irányítása a két gyár szakszervezeti bizott­ságainak közös feladata, illet­ve a két szakszervezeti bizott­ság évente legalább két alka­lommal együttes ülésen túzi- napirendre a művelődési műn-, ka megvitatását. Az a töreti-» vés, hogy a lehető legrövideboj időn belül megszűnjék a kii-» lönböző művelődési intézmé­nyek megkülönböztetése gep- jryári vagy kohászati eredet Szerint s köztudottá váljék, hogy D iósgyőrvasgyávban a gyur­liapun kívül csak egy egyse ges vasas kulturmunka lete­SZÍNHÁZ MISKOLCI SZÍNHÁZ Január J0: Mákvirá^ok (7). Schxl­lejan1lárl-n: Az. «mter tragédiája (7). Bérlelsziinet. 1 Január 12: Az ember tragédiája <de 10) Adv K. KJ." bérlet. Január Ili Leányvásár ü). Bír­lr.Ianuar 12: Anna-bálDéryné- bérlet. ^ , MMARASZd(/j,., Január 9. 10. Ntr éj. . i Január 11: Elv ,, d<ri: - felesé-, gém (7). ? ' i Január 12: E' - „ zem a tOC-i-, gém <ai- ' Januar 12: Elveszem a fftk.e-' gém (7), |-T.. °00 I I Tanácsfanok fogadóórái: Városi tanár,slagok i Január ?7: Kiss Keretiedé, ne.rnissza utcai .iskola, 18 órákor: R. Tóth Ferenc, Nasyváthy .utcái. Iskola, 18 órakor: Varga Jánet.iiá,, Györi-kapu, uttöröliáz, 18 órákor:, dr. Végi Éva, Tanáeshíz tér, óvj— ria, t7 órakor: (Jrbancsok Miháy ,i Dayka Gábor utcai alt. iskola, ,.3i órakor. 1 Január 28: Karabíi László, Ttf.J Táncsics téri ált. iskola, 17 órakor;' Radvánszki István, II., Fürst S.' pártszervezet', 16 órakor; Schön Pé­ter, II., Do'cc u. ti., 18..70 órakor:. Szolga T'-ivan. Miklós utcai ált. is-, 1:01a, 17 érakor; Vinc/.g Sándor., Kun B. u,. Gépipari Technikum, 18, érakor. , Január 29: Madarász János. Vá-< sáresamok. Iroda. ÍV órakor; Bziics1 Gándor, in., árínyei M. Pál tj. 17.,’ VI órakor. Január Sá: Kultor Lajos, lyukő-' tufevai ót épület, 16 órakor: óra- vers Antal, Pereces, Szén utcai, sít. ukoj?, io órakoi zik. A gyáron belül folyó nép­művelési munkát füzenni isme­retterjesztés, tanfolyamok atb.) továbbra is az egye.-, szakszer­vezeti bizottságok kuitúrosztá- lyai látják el. Természetes, c nagyarán yii átszervezés nem mehet egyik napról a másikra. Több intézmény nevét is meg kell változtatni. A Lenin Kohásza­ti Művek Bartók Béla Műve­lődési Háza. új nevén, Diós­győri Vasas Bartók Béla Mű­velődési Házként működik. A vasgyári mozit Diósgyőri Va­sas Filmszínháznak hívják. A Szinvavölgyi Művelődési Ott­honban pedig a Diósgyőri Va­sas Klub kap helyet. Egyesültek a csoportok Nagy problémát jelentett a művészeti csoportok és szak- körök egyesítése. Alapos fel­mérést követelt annak megál­lapítása: melyek azok a jelen­leg is tevékenyen működő mű­vészeti csoportok és szakkö­rök, amelyeknek működését, fenntartási költségét az egye­sítés után is biztosítani kell. A. párhuzamosan működő csopor­tokat (szobrászok, színjátszók, fotósok), egyesítették. A kép­zőművészeti szakkörön belül, a nagy létszámra való tekintet­tel, két: csoportot alakítottak ki. Az egyesített művelődési intézmény irányítása továbbra is a Bartók Bé}a Művelődési Házból történik. A művelődé­si házon belül tizenegy művé­szeti együttes, illetve szakkör, azon kívül központi könyvtár, ismeretterjesztő muri ka. gyer­mek foglal kozta tás és balettis­kola. valamint filmszínház működik. A január 1-el meg­szüntetett miskolci József Atti­la Művelődési Otthon színját­szó csoportja is az egyesített csoportban folytatja működé­sét. 6$ 000 kötetes könyvtár Igen. jelentős feladat volt a könyvtárak; egyesítése. A köz­ponti könyvtár továbbra is a Bartók Béla Művelődési Ház e célra épült, helyiségében mű­ködik. mindén más könyvtár, amely eddig a Lenin Kohásza­ti Müvekben, a Diósgyőri Gép­gyárban és a Szinvavölgyi Művelődési Otthonban műkö­dött, valamint az ezekhez tar­tozott letéti könyvtárak, a jö­vőben a központi könyvtár le­Üj gyártmányok —■ áj dolgosokkal Sátoraljaújhelyen, a Buda­pesti Fémlemezipari Müvek gyáregységében az elmúlt év­ben 20 millió forint értékű épületveretéket, fúró-, lyu­kasztó- és ceruzahegyező gépe­ket. valamint különböző szij­Qejgjy.z£iek. téti könyvtáraiként szerepel-j kapcsokat. könyvelési átiró- nek. Az egyesítés óta a diós- táblákat és a.mpullareszelőket győri vasas művelődés így 65 ezer kötetes könyvtárra] ren­delkezik. Mintegy hatszáz aktíva Az egyesítés döntő többség­ben már megtörtént,. Általában különösebb zökkenő nélkül bo­nyolódott le. Természetes, az ©gyes csoportok egyesítésénél akadt egy-két. személyi sére­lem. de egyes emberek hiúság­ból fakadó, vagy egyéb sérel­me nem. lehet, gátiója ilyen nagy, átfogó intézkedésnek. Harmincezer ember gyáron kí­vüli kultúmevelése óriási, fel­adat.. A Bartók Béla Művelő­dési Házban tömörülő jó ké­pességű kultűrmun,kasok azon­ban minden bizonnyal meg. győzik, ezeket, a feladatokat. Amit eddig kétfelé, sokszor egymással párhuzamosan vé­geztek, azt. most együttes erő­vel fogják megoldani. A mű­velődési ház úgyis területi jel­leggel működött már ezt meg­előzően is, azonban így most alaposan megnövekedett, aktí­váinak száma. Kovát» György igazgató szerint mintegy 600 állandó aktívával számolhat­nak. A feladatok olyan tekin­tetben is nőttek, hogy a jövő­ben együttesen kell ellátni a két nagy gyár által patronált községek, termelőszövetkeze­tek kulturális feladatait. A folyamatos kultúrmunká­ban, leszámítva az előbb em­lített egy-két személyi sérel­met, egy napra sem volt. az át­szervezés miatt zökkenő, a tán­cosok készülnék a párizsi ven­dégszereplésre, a szakkörök megszakítás nélkül folytatják munkájukat, a, művelődési ház Böröcz József személyében függetlenített művészeti veze­tőt is kapott, és minden re­mény megvan rá, hogy a Va­sas Szakszervezet megyei bi­zottságának, valamint a. Szak­szervezetok Megyei Tanácsa elnökségének határozata eléri célját: az egyesített erőkkel még jobb, eredményesebb, nagyobb hatásfokú lesz Diós­győrben a vasas művelődési munka. (benedek) készítettek. Az idén folyama­tosan. újabb» 150 dolgozót vesz­nek fel, így a gyár létszáma az év végére meghaladja az Ötszázat. Az'új dolgozók mun­kába állításával lehetővé vá­lik, hogy az eddigieknél is többféle terméket; gyártsanak, így például a közeli hetekben hozzáfognak a rúdalakú elem- lámpa tokok, majd a negyed­év végén a korszerű, kétég ős, gázosífó petróleumfőzök készí­téséhez. 41 snuokásszáHés a ßäkfc eFri#ség3!íien A Kelelbiikki . Állami BrcJügarcla-- Rág erdősegeiben 41 trrjnkáss/iálláRl építettek a mess/.cbb fekvő .falvak­ban lakók elhelyezésére. A téli fakitermelő? .idején dolgozókat ül, vágásterülethez közelcsó szállá­son helyezték el. a havas erdősé­gekben, a legközelebbi lakott helytől is több órai járásnyira összesen 300 erdőgazdasági dolgo­zó talál kényelmes elhelyezési, fölött, meleg otthont, ahol a der­mesztő hidegben. ?0—.70 centiméte­res hóban végzett munka után ki­pihenhetik fáradalmaikat. A mun­kából megtérő favágókat ízletes, meleg étel várja, de a legtöbb he­lyen, mint példáid a kurtaberei. ». fónagysági. és más munkásszállá­sokon külön főzőkonyhát is be­rendeztek részükre, ahol nz oll- honróJ hozott élelmet elkészíthe­tik. Az erdőgazdaság messzemenően gondoskodik róla. hogy dolgozói a nagyvilágtól elzárva is, hasznosan és kellemesen töltsék el pihenő­idejüket. Mindéi» szállást felsze­reltek rádiókészülőkkel és több he­lyen. mint például a szelídről. a bánhorváti, a lillafüredi munkás­szállásokon tv-késziilék is a dolgo­zók rendelkezésére álJ. Havonta rendszeresen felkeresi a bükki er­dőségekben levő munkásszálláso­kat a vándorkönyvtár, amelyből kivki érdeklődésének megfelelően választhat olvasnivalót. Különösen Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond es Móra Ferenc könyvei örvendenek nagy népszerűségnek. A minden­nap eseményeiről pedig a rendsze­resen eljuttatott napilapok cs fo­lyóiratok tájékoztatják őket.------O-----­A Mac.var Rádió és Televízió miskolci stúdióidnak műsora (A 183 méteres hullámhosszon 3C—19 óráig.) Borsodi hangos újság. Nyomozás ,;Hypo~ügyben Visszapillantás az elmúlt évre. 1.0 perc keringő. Kulturális krónika. A hétvége megyei sportműsora. Dallamról-öallamra. Görbéből ügyben... Egy kurityáni 63 éves nyugdíjas bányász nemrég beuta­zott Miskolcra, hogy egy görbebotot vásároljon magának. Szüksége van rá, mert, fél oldala. egy sérülés következtében részben megbénult, s a, biztonságos járáshoz a. bot, különösen télen, nélkülözhetetlen. Végigjárta a Széchenyi, utcai üzlet­sort; érdeklődött az orvosi műszerek boltjában, az ortopédiá­ban, a. sport- és játékboltokban, a. divatáru üzletekben, sőt még a. Bizományi Áruházban is. Sajnálattal közölték vele, hogy görbebot, sajnos nincsen, legfeljebb ma.nkút vagy cser nyöt. tudnak neki adni.... De hát. mankóra még nincs szük­sége, szerencsére, az esernyő meg törékeny Ids portélen ás különben is, groteszk dolog lenne, télcn-nyáron esernyővel, járkálni. A görbebot viszont, korára való tekintettel is és i probléma lényegét tekintve i.s, lenné szelesebb és alkalma sabb eszköz. De hát hol vegyen? — ha Miskolcon sem lehet kapni — kérdi, az illetékesektől, joggal. JÓI, S jól... ... Ebben áll. a. nagy titok...: irta. annak idején Ka­zinczy Ferenc,fa nagy magyar nyelvújító. „íz. csíny, tűz va­gyon a. borban, ha. hegyaljai termést — íz csíny, tűz vagyon a. versben, ha. mesteri mív ..— Közismerten, tőle szárma­zik. c találó hasonlat, is, ami — némi cszmclársítással — minap Lillafüreden jutott, eszembe. Alkalmi látogató voltam a ['alótn-szállóban, s már éppen indulni akartam haza, amikor mintegy kétszáz főnyi beutalt üdülő hallgatóság elölt kezdetét, vette a. „Vidám, ze­nes irodalmi est”. — Milyen lehel? Hogyan, csinálják.? — töprengtem. — és azon nyomban el. is határoztam, hogy „megkóstolom", aza: meghal Igátok, belőle egy-két. mü-sorszámot. Csak az utolsó szám után, fél. tizenegy felé. tudtam, „sza bódulni", mert a. kitünően szerkesztett cs előadott: két és fél­órás műsor az egész hallgatóságéval együtt, végig „odakö tözie" figyelmemet, a Palota-szálló társalgójához... A. Kazinczy-inlelcm és hasonlat a műsor vegén jutott eszembe: Jő műsor volt, jól. előadva. Iz. csíny és tűz volt benne ... — Igazi „mesteri mív" volt. Pribék Sándor, at üdülő kultúr fel close ügyesen, szellemesen, kitűnő tolmácsa- lássál vonultatta, fel a. magyar és a. külföldi — főleg szati­rikus — irodalom színe-javát Mlkszáthtól 'Majakovszkijul és a mai irodalom számos jelesebb képviselőjéig... — Mint­egy kétszáz embernek nyújtott vele valóban „Vidám, zenét irodalmi." élményt, amelyre sokáig és szívesen emlékszik majd. vissza a tapssal egyáltalán nem fukarkodó hálás hall • gatóság. « Több kultúrotthon, művelődési ház és klub vezetőségé • nek érdemes lenne Lillafüredre ellátogatni —■ tapasztalai­• cserére. ® (esté) l,8,,*8l*«»«§i8**88»Síie*l8**l888e8í*»»l,#,< Tízszer m{\ tüdőrák a dohányzók kozott Az amerikai kormány meg­bízásából bizalmas jelentés készült arról, hogy. a dohányo­sok között tízszer annyi tüdő- rákos megbetegedés fordul elő, mint a nemdohányzóknál. A Utkos vizsgálatról a Sun­day Mirror című angol lap adott hírt. A dolog érdekessége ab­ban rejlik, hogy a jelentést az amerikai egészségügyi hatósá gok annyira bizalmasan keztf lik, hogy január. ll~i nyilvá nőssé gra hozataláig pontosa nem lehet, megtudni róla. Aí kor is úgy járnak cl,, hogy újságírókat bezárják néhait órára egy terembe és széteső jók közöttük a jelentés más« tatait. Á DROTFONO-MESTER s gondoltam, megtakarítást szerzek nekik. Nem fogadták el tőlem. Meri kisiparos va­gyok ... .... I Volt idő, ami­Kisiparos. | j-or jgen so|­megbántás érle ezért. Bármi­lyen értéke volt. munkájának, nem ismerték el. A KETI fi­gyelt lel rá, a Kisipari Export­ra Termelő Iroda. Drótfonat kellett a Dunai Cementmű csilleberendezéseihez. — A vállalatok ilyet nem tudnak gyártani. Nincs egy ügyes kisiparos Miskolcon? — érdeklődtek a DCM-ből a KETX-nél. Bezzegh Lajos három fajta drótfonatot ajánlott nekik. Mindhárom jó volt. Több ezer métert rendeltek tőle. Utána jöttek a dicséretek ... Azóta úgy érzi, a KETI által ő is a szocialista építés részese. És helyesen érzi. Megyénkben már 52 kisiparos mondhatja ezt magáról, mert. ennyi KETI- tagunk van. És ezek az idős, aranykezű mesterek munká­jukkal tavaly 4,5 "millió forint valutái, takarítottak meg orszá­gunknak. Mind. olyan emberek ők, akik nemcsak pénzért dol­goznak, mert szinte szenvedé­lyükké vált a munka. Bezzegh Lajos például most két külön­leges, biedermeier-virágkoré - ron dolgozik — nem pénzért, szeretetből. — Ezeket a városnak fogom ajándékozni. Szeretném, ha az egyik Tapolcára, a másik a Szabadság térre kerülne. Olyan kosarak lesznek ezek, amelye­ken nem látvzódik maid. hol kezdődött a drótfonás és ame­lyeket nem lehet megrongálni, rkc'/eropoantani. És amikor erre a beszélge­tésre sor került, ezeknél a sza­vaknál az 54éves ember elko- morodot.t. Mert valamikénoon mégiscsak összeronnsnth'atiák ezeket, a masszív, öröknek lát­szó. pros drótfonatokat. — Nyíregyháza mellett, Sós­tón volt nekem egy ilyen. muJ kán). Nagyon sv-ép volt, mif denki megcsodálta, összetipoí ták a tankok... Egyébként olyan különlegt technikával fonja az erős dró; szálakat, hogy azok évtizedek! maradandók lesznek, A mi-‘ kolei K IOSZ-klub bejára1 előtt például van egy által készített lábtörlő. Tíz éve ti* ezren is ráléptek, és a drőtfí natok még csak meg sem í>? jól lak! 36 féle drótfonást ismer. N lyen jó lenne értékes tudási továbbadni! A fia? — A fiam nem vonzódé hozzá. Tudja, a fiatalok á tartják, „halott” szakma Pedig az országnak szükséf van rá! Miért vegyük mi, drótfonatokat drága válui ért? ... Nálam egy fiatal d<> gozik. az iparitanuló iskolát)3 színjelesen vizsgázott. Mind1 a kezemet figyelte, „haj1 bácsi, tessék ezt még egysZ* megmutatni...” És én. irFj mulatom szívesen egyszer, kd| szer. százszor, csak legyen k nek!... Segítsége? A felesége. Ő sok mindent megtanult már mesterségből. legdédelgetd S a mestrr tebb vágy* Boldogan árad a szava: — Ha itt, Miskolcon cí olyan sod rőt) y áru ti zem épüW ahol tudnék dolgozni! MicsO“ öröm lenne az! Csinálnék minden munkát, n.mi c& kell... Hogy egy ilyen naí vállalatnak milyen az éld; Tudja mit jelentene ez őrs: gosan? Több milliót! Dolgd hatna ott ezer ember is...' fiatalokat megtanítanám rrd' denre!... A mesterben, aki több m1' •'in éve formália a drótokat’, ebben valósítja meg álm?j szinté forr, feszeng a .tettváF És talán nem ts Mái* valóan? .. I KultkaT An közepes nagyságú fazék alja. Ez a lapocska a gáztűzhelyek lángját elosztja és lehetővé teszi, hogy a fazekak aljára több órai keverés nélkül sem sül le az étel, megszűnik a koz- másodás. Nemcsak a haziasz- szonyok, hanem a vendéglátó­ipari konyhák is örülhetnének ennek. Sajnos, a vendéglátó- ipar nem érdeklődik. Egyedül a miskolci Gömöri étteremben kísérleteznek ezekkel a lapok­kal már fél éve. S mi a kony- havezető, Deli Pálné véle­ménye? — Ez egy remek dolog. Igen sok munkát megtakarít ne­künk. Nem kell súrolni a faze­kak belsejét, mert nem koz- második le az étel. (Ennek egyébként a több ezer vendé­günk is örül!) Ezenkívül eddig állandóan ka varga tn unk kel­lett az ételeket, nehogy leég­jenek a gázon. Most akár két óra hosszat is más munkát végezhet egy konyhalány... Gyógyászati célokra már 1938-tól készít ilyen azbesztes alátétet Bezzegh Lajos. A kór­házak örömmel használják, mert így nem tapad a lombi­kok falára a pépes orvosság. És a kis műhelyben találunk még néhány érdekességet. A ma gasba n pél d á ul kosa rká k függenek. Éppen olvanok, mint az önkiszolgáló boltok kosarai, csak drótból fonottak. — Eltalálta, a boltoknak ké-, szítettem — s leemel közülük egyet a mester. — Nézze meg kérem ezek fonásait, Elnvtibe- tetlenek. A fülük sem szakad le. Világoskékre festettem a kosarakat, hogy szebbek le­gyenek és kalanácsiakkal fúj­tam be. mert így nehezen ta­nad rájuk á piszok, a bgeilus. A használatlan lévő, fából ké­szült kosarakat a kereskedelmi vállalat, állandóan javíttatja, ses erővel vonzotta a Sorbone, Másfél évig volt a hallgatója. Belesodródott a párizsi világ­ba, de nem szédült meg benne, hanem ki tudta választani a legegészségesebb áramlatokat. — 1932-ben a fiatalokkal, az egyetemistákkal már a Francia Kommunista Párt elnökét hall­gattuk — és mondja a napot, az időt, az elnök és a tér pon­tos nevét. — Megkardlapoztak. De azért másodszor megint ott vol­tunk! ... Most 54 éves. Keze alól kém­csőállványok, védőrácsok, ros­ták, életbiztonsági berendezé­sek, facsemete-védőfonatok, sodronyok kerülnek ki. Mit készít még? Ennyit; válaszol: — Mindent, ami szép és ami drótból elkészíthető. Mert ö meglátja a szépséget, a huzalok finom, precíz ki­munkálását, összeállítását egy dugóhúzón éppúgy, mint. a csillék alá készített kőfelfogó szitákon, amelyeket a bányák kérnek tőle („nehogy a csillék­ről lehulló kődarabok agyon­üssenek valakit,”), a védőrá­csokon. amelyeket a tyűkfar- mokhoz, keltetőkhöz küld. a szíjvédő rácsokon, amelyek az emberek épségét óvják a gyá­rakban. s meglátja a munka szépségét azon á 15 vibrátor- szöveten. amelyet az Alsózsol- cai Éoületelemgyámak szállít És örül, ha szép munkájának olvan nagy hasznát veszik, mint.n Mezőgazdasápi Gépja­vító Vállalatnál, ahol 16(1 ex­portra készített borsóh án toló génhez kérték az ő drótból fo­nott rostáját. És bánkódik, ha tudta, hogy cgy-erv munkája ió, új. hasz­nos és mégis idegenkednek használatától, Készített női­déül *>«v azbesztes áodronvszö- velet. Éppen, akkorát, mint egy Furcsa | Eem az jutott eszembe, amikor munkáit néz­tem: drótból font álmok ezek. Mert. az erős kezek úgy for­málják, alakítják a merev drólhuzalokat, ahogyan az em­ber elképzeli, megálmodja. Nőm, nem túlzás: megálmodja. A mesterembert ugyanis még álmában is foglalkoztatja munkája. így vall erről: — Ha egy megrendelést ka­pok, éjjel-nappal azon töröm a fejemet, hogy miként lehet­ne jobban, szebben elkészí­teni ... Kérem, hozzám 30 évi önállóságom alatt egyetlen reklamáció sem érkezett. Sem az áru minőségére, sem a szál­lítási határidőre. Tudja mit jelent ez? Egy élet!... Egy élet. Mert egész életét íz töltötte te: a drótfonás ne- aéz, nagy ügyességet és sok öt­letet kívánó munkája. Nem ízért, mintha máshoz nem ér­tene, hiszen gyenge- és erős- iramú szakember is. El tudna lelyezkedni vállalathoz. De... — De én nem érzem jól ma­iam, csak ebben a szakmában, bekeni ez a mindenem. És negyérikben nincs olvan vál- alat, ahová drötfonóként. el­mehetnék .. • ö ugyani? Magyarország igvetlen univerzális drótfonó- sodronykészítő mestere. Nagyapja volt az első ilven dsinaros hazánkban, aztán máról fiúra szállt a mesterség, í az utód, Bezzeeh Laios már iiatal segéd korában, 1927-ben iranvérmet. nyert munkájával •ev reprezentatív nyíregyházi elállításon. Ezután kalandos ivek következtek. A fiatal sé- réd a réel szokásokhoz híven »hnriu'lt világot látni, tenasz- •alatoka* sori)ifeni az eliegvzett minster.* "‘ghez. És 193) ~her> el­ütött Párizsba, s ott magpe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom