Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

im . *»£ AKWAG YAK iOKSKM m a szén­Van-e jövője ércbányászatnak? cs Megfufalntazzáfc a legfefsli snezisazsiasáii musiftacsapalakat és a lifilé baromfitenyésztőket Ratal ismerősöm pályavá­lasztás előtt áll. A bányá­szathoz vonzódik, mégsem mer dönteni. így vélekedik: — Szerintem nincs jövője nem a szén, sem az ércbányá­szainak, A szén ugyanis, mint energiahordozó, évtize­deken belül fölöslegessé vá­lik. A világon már ma is egy- ro többfelé épülnek atom­energiával működő kombi­nátok, s a tudósok ennek az energiának mind szélesebb körben történő felhasználá­sán dolgoznak. El tudom .képzelni, hogy néhány évti­zed múlva a háztartásokban is felhasználják az atom­energiát ... Az érceket pedig mind jobban kiszorítják az egyre tökéletesebbé váló mű­anyagok. Igaza van-e ismerősöm­nek? Helyes-e, hogy a fiata­lok közül aránylag kevesen vállalják a nehéz, de igen sok szépséget rejtő bányászmun­kát? Az Országos Földtani Inté­zet igazgatója a napokban nyilatkozott az idei földtani kutatási tervekről. Elmondta, hogy a magyar geológusok és geofizikusok az idén is foly­tatják a föld mélységeinek átfogó feltárását, földtani cs geofizikai feltérképezését. Vajon fölöslegesen lenne szükség arra, hogy az idén a tavalyinál is nagyobb erővel, nagyobb arányokban folyta­tódjanak a konkrét nyers­anyagkutatások? Vajon he­lyesebb lenne-e a föld mé­lyén hagyni példáiul az érté­kes észak-magyarországi bar­naszén mennyiséget, vagy hazánk mintegy 78—80 mil­lió tonnás barnaköszénkészla- tét? És Rudabányán a csak­nem másfél millió tonnányi vasérceit s a tokaji hegységben váratlanul felfedezett, egy­előre viszonylag csekélynek látszó ólom-cink készletet és hazánk más, értékes ásvány­kincseit? Semmi esetre sem. Mivel pedig országunkban ezek a kincsek megvannak, s a KGST feladataként nem kis összegeket fordítunk az újabb geofizikai műszerek megszerkesztésére (a nagy mélységekben és magas hő­mérsékleten rejlő ásványok feltárását például rádiómet­rikus fúró-szél vényező mű­szerekkel végzik már az idén), nyilván évtizedekre szóló céljaink is vannak. Igaz ugyan, hogy az atom­energia békés felhasználása, a műanyagok alkalmazása mind nagyobb jelentőséget nyer. ezek széleskörű elter­jesztése, bevezetése azonban nem történik máról holnapra. Sőt még néhány évtized alatt sem. Gondoljunk csak arra: milyen költséget igényelnek ezek! Az atomreaktorok és a vegyi kombinátok sorozatos felépítése évtizedes munkát, évtizedes erőfeszítéseiket kí­ván egy-egy országtól. S ha mindezek megtörténnek a.k-, kor sem válnak értéktelenné hazánk ásványkincsei sem. Merész dolog tehát kije­lenteni, hogy sem az érc-, sem a szénbányászatnak nincs jövője. Országunk ér­tékes kincsei még hosszú év­tizedeken át, sőt talán nem túlzás azt állítani: évszáza­dokon keresztül gazdagítani fognak bennünket, A kincsek feltárásához azonban a gépe­ken kívül elsősorban sok-sok munkáskézre van szükség. Hiszen a munkáskezek teszik igazán értékké ezeket a kin­cseket. K. A, • BEFEJEZÉSÉHEZ közeledik °a háztáji gazdaságok 1963. évi 0 baromfitenyésztési versenyé­inek kiértékelése. A községi ér- étékelést az újonnan alakult Íversenybizottságok végzik, tag­it jai a községi felvásárló, a nő­• tanács titkára, a tanács és a © földművesszövetkezet képvise- olője. A helyi felvásárlás alap­iján választják ki azokat a ter- emelőket, akik teljesítették a J versenyfeltételeket, a legtöbb ©baromfit és tojást. értékesítet- |tek. Az értékelésnél azt. is íi- © gyelembe veszik, bogy a termelő ° milyen korszerűsítést — állo- Jmány kicserélését, épületátala­• kítást hajtott végre. Azok a 2 termelők, akik vállalási lapot • ugyan, nem írtak alá, tehát a 1 versenybe nem neveztek be, de ©jelentős mennyiségű tojást, ba- Jromfit értékesítettek, szintén ©jutalomban részesülnek. 2 A helyezettek neveit, közsé- o génként 2—3 termelőt, a jár.á- Jsi versenybizottságokhoz kell ©felterjeszteni. Ezek a verseny- ©bizottságok január 20-ig érté- Jkelik az eredményeket, s a já- •rási díjakat január 25-ig kioszt- 2.iák. A versenydíjakat (I. díj: ©hat személyes étkészlet, II. díj: 2egy karóra, III. díj: önitató és •önetető) a járási nőgyüléseken Jadják át. A községi jutalma- ©kat, emléklapokat, ldsebb •tárgyjutalmakat helyi gyűlése- ©ken osztják ki. Hat őiiklszoígálö étterem építését kezdik meg januárban a Balaton partján mv!A Balaton nyári vendégfor­galmának jobb ellátására nagy önkiszolgáló éttermet kap az idén a somogyi parton Balaton- földvár, Balatonzamárdi, Bala- tonlelle, Eonyód-Bélatelep, va­lamit a tó északi oldalán Ti­hany és Balatonfüred. Az ön­kiszolgáló éttermek kétezer Vendégei; látnak majd el reg­gelivel, ebéddel és vacsorával, tehát a hat fürdőhelyen össze­sen 12 000 ember étkeztetéséről gondoskodnak. A sürgős feladat miatt még januárban megkezdik a mun­kákat. A hat fürdőhelyen sza­lagszerű munkával építik fel az új éttermeket, s az elsőt már május közepén, az utolsót pedig legkésőbb június 15-ig adják át­• TfelifJ mint 20 000 2 mezőgazdasági dolgozó : pfbent az ország • legszebb iidüifiiben © öt-hat évvel ezelőtt a parasztság ©— beleértve a mezőgazdasági iizc- •mek szervezett dolgozóit is —, ©még idegenkedett az üdüléstől, sok •beutaló maradt felhasználatlanul. •l9Gl-től gvors javulás, gyökeres , (Szemléletváltozás tapasztalható ezen a téren is. Az 1961. évi 12 000 helyett 1963-ban 11 500 beutalót kap­tak a mezőgazdasági dolgozók az ország legszebb üdülőhelyeire. A mezőgazdasági üzemek, illetve vál­lalatok saját üdülőiben mintegy háromezren élvezték a gondtalan pihenés örömeit, összesen körülbe­lül 23 000—£4 000 állami gazdaságnál, gépállomásnál, vízügyi, erdőgazda­sági és egyéb mezőgazdasági válla­latnál, intézménynél alkalmazott dolgozó és gyermeke kapott üdülé­si beutalót az ország legszebb vi­dékeire. Külföldi rsereüdültetésBen — a ÜIEDOSZ kőzvcíitésével — mintegy ezren vettek részt. Az idén tovább növekszik a me­zőgazdasági dolgozók üdülési lehe­tősége, A beutalók elosztásánál — a MEDOSZ-elnükség elvi állásfogla­lása érteimében — az eddiginél több gondot fordítanak a szakokta­tási intézmények dolgozóira. Ezután a verseny-értékelés megyei, szinten is megtörténik, ezt a megyei versenybizottsá­gok végzik el. A megye három legjobb baromfitenyésztője 2000. 1000. illetve 500 forintos jutalomban részesül. A megyei elsőket országos szinten is dí­jazzák. A díjkiosztó gyűléseken meg­beszélik az 19G4-es év felada­tait és a. szerződéskötések felté­teleit is, hogy a termelők minél hamarabb benevezhessenek az új versenybe. Január 31-ig a munkacsapa tok eredményeinek összesítését és értékelését is befejezik a versenybizottságok. A megyé­ben 150 munkacsapat 2500 tag­ja versenyzett az élenjáró, ki­váló és a szocialista cím elnye­réséért. A megyei tanács me­zőgazdasági osztálya 35 ezer fo­rintot ajánlott, fel a munkacsa­patok iutalmazására. Az ösz- szeget a megyei nőtanács a munkacsapatok számának meg­felelően szétosztotta a járások között. A kollektiv jutalmakat a járási nőtanácsok vásárolják meg. s a zárszámadó közgyűlé­seken adják át a győztes mun­kacsapatoknak. MINDKÉT VERSENYBEN főképp nők vettek részt, ezek az értékelések tehát azt mutat­ják meg, hogy a mezőgazdaság: munkából hogyan részesednek az asszonyok, s a .nőtanács a versenyek megszervezésével mennyiben járult hozzá a me­zőgazdaságban elért eredmé­nyekhez. (J. J.) Országszerte javítja* a zúzmarától megrongált telefonvonalakat Cegléd környékén 5 járás telefon légvezetékének több mint 70 százalékát rongálta meg a kemény tél és a nagy­mennyiségű zúzmara, ötven ember megfeszített munkával éjjel-nappal dolgozik, hogy a csaknem 1-100 kilométernyi sérült légvezetékeket kicseréljék. Először csak a kórházak és a fontosabb hivatalok vezetékeit javították meg. jelenleg a hibák 80 százalékát már kijavították. A munkálatokhoz nagy segítséget nyújtott a honvédség és a helybeli tűzoltóság. L'arkas László vonalfővigyózó a munka sikeres tesz jelentést a központnak, előrehaladásáról Az idén 4000 laold öntözéséire két mesterséges víztároló készül el megyénkben Az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság az árvízvé­delmi feladatokon kívül foko­zott gondot fordít a belvízká­rok elhárítására és új, mező- gazdasági művelésre alkal­mas területek kialakítására. Ennek szolgálatában az idén is jelentős munkát végeznek. Dél-Borsodban pél­dául a Tiszabábolna és Tiszavalk községtől északra eső 21 000 hold vizenyős, szikes te­rület hasznosítására úgyneve­zett komplex tervet készítettek. Ez magában foglalja a belvi­zek levezetését, a talaj javítá­sát és az öntözéses gazdaságok kialakítását. A több évre elő­irányzott munkát állami beru­házással és a környező közsé­gek lakosságának társadalmi összefogásával 1961-ben kezd­ték meg. Azóta a vízügyi igazgatóság elkészítette a 20 kilométer hosszú főcsatornát, a hét köz­ség dolgozóiból alakult Délbor­sodi Belvízrendező Társulat pe­dig mintegy 18 kilométernyi mellékcsatornát épített. Ezen- kívül Gclej felett hozzáfogtak Dél-Borsod legnagyobb víztá­rolójának építéséhez is. amely az idén készül el. Az új mes­terséges tavai: a Csincse-patak táplálja és abba 3.5 millió köb­méter vizet gyűjtenek. Ezzel a vízzel mintegy 3500 hold terü­let válik öntözhetővé. A napok­ban kezdtek meg és még az idén befejezik a főcsatorna kor­szerű szivattyútelepének építő­sét is. Az öt és félmillió forin­tos költséggel épülő műben kettős rendszerű szivattyúkat üzemeltetnek majd, amelyek másodpercenként 2.4 köbméter vizet emelnek át a Tiszába, il­letve nyomnak rassza öntözé­si célokra a főcsatornába, A már három éve tartó munka eredményeként eddig mintegy 10 ezer holdról száműzték a belvizeket. Tavasszal újabb víztároló építését kezdik meg Dél-Bor­sodban. Sáiy községben a ter­melőszövetkezet kérésére a pa­tak vizét felfogják és 8 ezer köbméter viz tárolására alkal­mas, mesterséges tavat alakító­nak kb Intfibosz-páfyaHdvarokat tervez az ISMÉRV 1964-ben " &s Dl*- és Vasúttervező Vál­lfáját mérnökeinek 1964-ben meg leéli tervezniök tíz újabb autóbusz-pályaudvart, 43 for­galmi telepet, amelyek közül 19 nagyobb javításokra is ké­pes lesz, a 24 ldsebb, „fönök- aégí telep”, hosszabb lélegzetű 'javítómunluira már nem vállal­kozhat. Terveznek ezenkívül 15 közúti szervizt, illetve sze- toélygépkocsi-karban tartó üze­met, két új nagyjavítót Pécsre, illetve Szegedre, amihez kap­csolódik a budapesti 1. számú Nagyjavító felújítása Ezenkí­vül az ő feladatuk az új tele­pek megtervezése az AUTO- ÉÉR számára az Ecseri úton, illetve Kecskeméten és Székes­fehérvárott. Az összesen 74 létesítmény közül 16 kerül Budapestre, a többit vidéki városok szamara tervezik. Operett-est a szakszervezeti székházban 'Ä miskolci vasutas szimfoni­kus zenekar ma. január 10-én, Pénteken este tartja bérleti so- tozatának soronkövetkező hangversenyét. A korábban Meghirdetett programnak meg­felelően, a. legszebb magyar operettek részleteit szólaltatják bieg a Szakszervezetek Megyei Művelődési Házának színház- termében tartandó koncerten. Műsoron Huszka, Ábrahám, Lehár, Kálmán, Szirmai, Ka- Csóh műveinek részletei szere­beinek. Közreműködnek S-’"1'-' ftózsa és Makay Sándor, a Mis­kolci Nemzeti Színház művé­szei. A hangversenyt Bencs Fe- frénc vezényli* A vezeíéiről-vezetőknek Észlelés, tervezés és szervezés S orozatunk előző részében részletesen szóltunk az ankét alapján a vezetés lényegéről. Felmerül a kérdés, hogyan lehet a vezetéssel kap­csolatos dolgoknál-: maradékta­lanul eleget tenni, milyen szempontok figyelembe vételé­vel kell a vezetőknek dolgoz­niuk. Dr. Szabó László elvtárs, az ankét előadója kilenc fő ve­zetői funkciót jelölt meg, ame­lyeket háromszor három cso­portba lehet és helyes össze­gezni. Melyek ezek a csopor­tok? Az első három, amellyel ebben a cikkben kívánunk foglalkozni, az észlelés, a ter­vezés és a szervezés. Mit ér­tünk e fogalmakon? Az észlelésen azt a vezetői funkciót értjük, hogy a vezető minden külső és belső körül­ményről értesüljön saját területén. Tehát a veze­tőnek minden olyan tény­ről. eseményről értesülnie kell, amely befolyással van a szervezet működésére. Termé­szetesen vezetők és vezetők más- és másféleképpen észlelik az eseményeket. Az alsófokú vezető például közvetlenül ész­leli az eseményeket, a közép­fokú vezető egv áttétellel, a felső vezető pedig esetleg két- három áttétellel, sőt nagyobb szervezeteknél az is elképzel­hető. hogy erre önálló funkció alakul. A nagy világvállalatok­nál például információ szerző törzskari szervek működnek. Ezek szűrve, rendszerezve megkapják azokat az adatokat, amelyeket azon a napon tudo­másul venniük és hasznosíta­niuk icell. De bárhogyan is jusson az észleléshez a vezető, tervszerűen és szervezetten kell elvégeznie e tevékenysé­gét. Hogy ez mennyire fontos, azt példák bizonyítják. A mű­vezető egy élet tapasztalata alapján megtanulta, mennyire fontos, hogy bizonyos időkö­zökben körüljárja a műhelyt, ellenőrizze beosztottai munká­ját. Egy-egy idős művezetőhöz szinte az órát is lehetne igazí­tani, olyan pontosan tesz eleget e kötelességének. Az ilyen ész­lelési körút nagy lélektani ha­tással van a beosztottakra, ér­zik, tudják, látják, hogy a vezetők szemmel kísérik mun­kájukat, törődnek velük. Szabó elvtárs a lélektani hatás igazo­lására elmondta, hogy az egyik vállalatnál pszichológiai kísér­letként három fehérköpenyes embert állítottak be, akik semmi mást nem csináltak, mint járták az üzemeket, szemlélődtek. A dolgozók mun­kafegyelme szinte ugrásszerűen javult, s az üzem teljesítmé­nye is 8 százalékkal emelke­dett. É példa azt bizonyítja, hogy az ellenőrzés jó hatással van a dolgozókra, különösen pedig, ha azt olyan ember végzi, altit, ismernek is az üzemben, elismerik szakmai te­kintélyét. A másik vezetői funkció a tervezés. Itt nem szabad a szo­ros értelemben vett gazdasági tervezésre gondolni, hanem o fogalomba inkább az tartozik bele, hogy a vezetőnek saját szervezeti tevékenységét kell tervszerűbbé tenni, mert enél- kül nem tudja tervszerűvé tenni » beosztottai munkáját sem. Egy kapkodó, tervszeriit- leniil dolgozó vezető igen ká­rosan tudja befolyásolni terv­szerűbben dolgozó beosztottai­nak munkaidejét is. Természetesen e kérdés szo­ros összliangban van a vezető időbeosztásával, amelyről az első sorozatunkban már részle­tesen irtunk. Az a vezető, aki időhiánnyal küszködik, kapko- dóbban, tervszerűtlenebből dolgozik, s ez kihat az egész \rezetése alatt álló gyárra, üzemre. A harmadik funkció a szer­vezés kérdése — mutatott rá előadásában Szabó elvtárs. Ezen nem az üzemszervező munkáját kell érteni, Iranern a vezetőnek azt a tevékenységét, hogy az egyes feladatok végre­hajtásához hogyan biztosítja üzeme számára a személyi, szervi, anyagi feltételeket. Az olyan vezető nem végez ered­ményes munkát, aki utasításai­nak végrehajtásához nem biz­tosítja a széna, a személyi és az anyagi feltételeket. Példa erre a diszpécser-szolgálat. A diszpécser-szolgálatot úgy szoktuk lépcsőzni, hogy min­den egyes felülső „lépcső” a feltételek biztosításával adja át az utasítást, rajzokat, anya­got ad a következő lépcsőnek. A vezetés első három funkciójáról — az ész­lelésről, a tervezésről és a szervezésről, nagv vita alakult ki az önkéton. Különö­sen a szervezés kérdését bon­colgatták. E kérdéshez szólt hozzá Kallós József elvtárs, az EMÄSZ. Veiké Márton elvtárs, az LKM igazgatója, valamint Nemesijén János ©ívtárs. az LKM pártbizottságának titkai ra. A felszólaló elvtársak sár­nak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a vezetői és szervezői feladatokat nem le­het különválasztani. Kallós elvtárs gyakorlati munkájára támaszkodva hangsúlyozta, hogy a vezetőnek is kell bizo­nyos szervezési intézkedések­kel foglalkoznia. Ennek igazo­lására elmondotta, hogy válla­latuknál a jelenlegi négy gaz­dasági lépcső helyett három lépcsős megoldást kívánnak végrehajtani. Hogyan lehetsé­ges ezt eredményesen megol­dani? Csakis úgy. ha az igaz­gató is foglalkozik szervezési kérdésekkel. A szervezés és a vezetés összefüggéséről szólva Yalkó elvtárs hangsúlyozta, hogy na­gyon fontos e kérdések elhatá­rozása olyan értelemben, hogy ki foglalkozzék e fontos fel­adattal. Elmondotta, hogy egy nagyobb vállalatnál egy cso­port, vagy egy osztály foglal­kozik a holnap tervezésével, s ezeket nevezik elsősorban szer­vezési embereknek. Ezeknek a dolgozóknak elsőrendű felada­tuk, hogy a jövő kialakításán munkálkodjanak. A jövőt azonban csak úgy’ lehet ered­ményesen megtervezni, ha ezek a szervezők élő kontak­tusban vannak a termelő üzemmel, oly mértékben, hogy képesek legyenek' látni az üzem legközelebbi feladatait is, és képesek legyenek látni a távolabbi, a jövőbeli feladato­kat is. Rutinos, jól képzett, a szervezéshez értő munkatársak már találhatók vállalataink­nál. Most már csak az a kér­dés, hogy az ilyen szervezéssel foglalkozó személyek hol he­lyezkedjenek el a vállalati hierarchiában, kikkel tartsa­nak kontaktust, jól ismerjék a vállalat életétj törekvéseit. Arra kell ügyelni, hogy mun­kájuk ne legyen ötletszerű és magára hagyatott — mutatott rá Valkó, elvtárs. Majd elmon­dotta még, hogy náluk, az LKM-ben a megyei pártbizott­ság kezdeményezésére széles­körű vizsgálódás folyt, éppen a szervezeti kérdésekről, arról, hogy ezeknek az embereknek miféle tennivalókat kellene megoldaniok. E szerint első­sorban azt, bogy a szervezéssel foglalkozó emberek megter­vezzék, elképzeljék a jövőt. A vizsgálat szerint azzal keil például foglaíkozniok, hogy megtervezzék a munkaerő gaz­dálkodást. fizikai dolgozókra, technikusok:-.i. mérnökökre voiíatkoziatva. Annak bizonyí­tására,- iyigy ma itt még nincs minden ndjén, elmondotta az igazga vtárs, hogy- az ő üze­mükbe--,, |9 hengerésztanulót vettek ícf.- noha mindenki jól tudja, hogy néhány éven belül kicserélik az egész hen­gersort, amelyen 500—600 em­ber dolgozik majd. A két kis- kohó helyett egy nagykohót éoítenek, s így a két nagykohó többet termel majd, mint a je­lenlegi három. E perspektívá­kat szem előtt tartva látói kell, hogy a jövőben lakato­sokra. esztergályosokra, mű­szerészekre. az automatizálás­hoz értő emberekre lesz mind­inkább szükség, és ez sürgetn- leg ír in majd elő a munkaerő­se1 --bvikodás átszervezését. A nkétünkön tehát bebizo­nyosodott. hogy a veze­tők észlelési, tervezési és szervezési munkája fontos dolog, s az a vezető, aki ezzel nem számol, nem is tud ered­ményes munkát végezni. Fodor László Paulovtts Ágoston fFolytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom