Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

BS5KAKMAISTARORSZAG Péntek, 1961. Január tf 2 Makariosz a ciprusi törökök terrorhad járatáról Makariosz elnök nyilatkozat­ban foglalkozik a ciprusi török kisebbség vezetőinek terror- hadjáratával. A nyilatkozat hangsúlyozza hogy a török ve­zetők csak terrorral képesek irányítani közösségüket és a tö­rökök között a letartóztatások mindennaposak. Az elfogottak életét veszély fenyegeti — mondja a közlemény. „Hivatalosan bejelentették, hogy a ciprusi török vezetőség elfogta R. Nizait és M. Refiket, a török rendőrség parancsno­kát. illetve parancsnokhelyette­sét. Hamarosan török bíróság elé állítják őket azzal a váddal, hogy a legutóbbi események so­rán gyávaságot tanúsítottak és nem jól szolgálták a török kö­zösség érdekeit” — hangzik Makariosz közleménye. Széíbciníjáztsí' a i# a moszkvai repülőtéren Vnukovo nem fogad és nem Vidít. A repülőtér őrtornyának |blakán szinte belógnak a Szürke felhőfoszlányok. Tiz méterre sem lehet ellátni... Szerda j reggel az alacsony felhőzet ás a. sűrű köd miatt megbénult Moszkva közforgal­mi repülőterének élete. Egy órára csupán? Vagy egész nap nem indulnál! a gépek? — Az utasok tanakodtak, kérdezős­ködtek, közben azonban a vnukovói meteorológiai állo­más már. döntött. Indulásra szólították az L 54 909. számú gépet,, amelyet itt csak repülő laboratóriumnak neveznek. Kinyílt a gép ajtaja és sor­ra beszálltak: az első pilóta, a másodpilóta, a rádiós, a szere­lő, majd égy csoport iégkörku- tató szakember, élükön egy mémöknő — N. Andre.ieva. A gép belsejében ezúttal nem kényelmes ülések Sorakoztak, hanem levegőminták vételére szolgáló készülékek, léghőmé­rő és nedvességmérő műszerek, valamint egy láda „hózápor” felirattal. A gép a startvonalra göt'dült, majd pillanatok alatt belefúr­ta magát az alacsonyan go- molygó felhőkbe. A „repülő laboratórium” megadott ma­gasságban levegőmintát vett. A vizsgálat eredménye: kitű­nő! Andrejeva kiadja a paran­csot a „hózápor” elindítására. A gép igen jótékony tisztelet- köröket írt le a betonpályák fölött, s ahogy bőkezű ti '•■vV-- ja a különleges, szemcsézett ve­gyianyagot, a vastag, szar,:., felhőkből nagy pelyhri-'b-n hull a hó és egy óra sem telik bele. a vnukovói repülőtér fe­lett megnyílik a felhőfüggöny, előtűnik a kék égbolt, minden napfényben úszik ... Megszólal a hangos bemon­dó: „Repülőgép indul Kijevbe. Kérjük kedves utasainkat, fá­radjanak a kijárathoz”. „Ez a lépés a ciprusi török vezetőség terrormódszereit vi­lágítja meg. Más jelentések is azt támasztják aló, hogy nagy­számú török állampolgárt tar­tanak fogságban, csak azért, mert nem értettek egyet a to rök terrorszervezetek szándé­kaival ‘és lépéseivel. Az elfo­gottak élete veszélyben van,” Makariosz közleménye a to­vábbiakban hangoztatja, hogy a köztársaság kormánya min­dent megtesz, hogy véget ves­sen a törvénytelen és terror- cselekményeknek. „Azok, akik jogtalanul bíróságokat akarnak létrehozni és bíróság' elé akar­nak állítani elnrusi állampol­gárokat, görögöket, vagy törö­köket. a törvénnyel találjak m ■’gukat szemben.” Makariosz bejelentette, hogy a ciprusi török vezetőség kü­lönböző törvénytelen módsze­rekkel önálló kormányzat lét­rehozására törekszik. A törö­kök már meg is teremtették az önálló postaszolgálatot és a különálló török rendőri had­erőt. A riorusi köztársaság kor­mánya törvénytelennek minő­síti az ilyen intézkedéseket — hangsúlyozza Makariosz. Megérett a helyset as ósdi gát ah áttörésére Érdekes tanulmányok a Borsodi Szemle legutóbbi számában Megyénk tudományos folyó­irata, a Borsodi Szemle elmúlt évi utolsó számában több ér­dekes tanulmányt közöl. A Megyénk életéből című rovat­ban összefoglaló tájékoztatás olvasható a megye 1984. évi kommunális fejlesztéséről. Ba­logh Gyula Mezőkeresztes köz­ség fejlődése címen írt adatok­ban igen gazdag értekezést. Megyénk természetvédelmének 10 esztendejét H. Szabó Bála méltatja több képpel illuszt­rált cikkében. A folyóirat is­merteti a Sárospatak fejlesz­tésére elkészített programot. gyintm SzaJíérío bizottság vizsgálja felül a korzikai „esodaáokíor” szérumát A fehérvérűségben szenvedő betegeket kezelő korzikai bio­lógus ügye egyre szélesebb hul­lámokat ver. A bastiai városi tanács után . a brit konzul is Gaston Naessens mellé állt és követelte, hogy a Korzikára szállított két angol gyermeket a biológus szérumával kezel­jék. Egy londoni mecénás évi 3000 font sterlinget ajánlott fel Naessensnek és meghívta Ang­liába. A francia egészségügyi hatóságok változatlanul rend­kívül bizalmatlanok az ismeret­len szérummal szemben, a kor­zikai lakosság megnyugtatásá­ra azonban elrendelték, hogy a gyógyszert egy párizsi kuta­tóintézetben megvizsgálják. A szakértő bizottság élére Pier­re Denoix professzort, a rákku­tatók európai szervezetének el­nökét jelölték ki. A vizsgála­ton Naessens is részt vesz. Há­rom betegét, akik már több adagot kaptak szérumából, ugyancsak Párizsba szállítják, és a vizsgálat befejezéséig az eddigi kezelést kapják. Közérdeklődésre tarthat szá­mot Szendrei József élvezetes formában megírt tanulmánya a tokaj-hegyaljai rekonstruk­cióról. A Tokaj szőlővesszei című írást folytatásokban la­punkban is közölni fogjuk. Három történelmi visszapil­lantást olvashatunk egyete­münkről — Terplán Zénó, Gyulay Zoltán és Bognár János tollából. Simándy Pál tanul­mánya a szocialista iskolare­form néhány elvi kérdését veti fel. A Művészet—Irodalom című rovatban Kabdebó Ló- rántnalc Szabó Lőrinc — prob­lémák című tanulmányából ol­vashatunk .'5 »részletet, amely a költőnek a 30-as években ki­fejtett munkásságát mutatja be. Bakos . József ■ Gárdonyi Géza sárospataki diákévéről közöl eddig ismeretlen adato­kat. Terjedelmes tanulmányban ismerteti Deák Gábor a bor­sodi munkásság mozgalmait a monopolkapitalizmus korában. Fogarassy László jelentős for­rásértékű tanulmányának az 5. Vörös Hadosztály történetének befejező részletét közli a folyó­irat. A borsodi tudományos élet­ről írt jegyzetek, a TIT társu­lati élet eseményeiről szóló beszámolók és gazdag kép- nnvae egészíti ki a 6. szám tar­talmát. A londoni repülőtérre hatna- | rosan vöröscsillagos különre- pülőgép érkezik: Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter utazik majd Nagy-Bri- tanniába. 1964-ben ugyanis le­jár az ötéves szovjet—angol árucsereforgalmi egyezmény, s a szovjet miniszter megbeszélé­seket folytat az új egyezmény megkötéséről, a óégi kereteinek kibővítéséről. A londoni tár- | gyalások azonban többet jelen­tenek maid egyszerű ,,1'utin”- megbeszélésnél. Amikor ugyanis Errol angol kereske­delemügyi miniszter tavaly ősszel Moszkvában járt, tár­gyalásainak egész légköre vilá­gossá tette: megérett a helyzet ez aiwol politVc-ban a „keleti j kereskedelemmel’’ kapcsolatos \ babonák felszámolására, az j ósdi gátak áttörésére. Erről és j Patolicsev már akkor tanul­mányozták. hogyan lehet elhe­lyezni nagy szovjet megrende­léseket ancol cégeknél, hogyan lehet kibővíteni az Angliába irányuló szovjet exportot. Most mirdez közetebbi vizsgálat tárgya lesz a londoni megbe­széléseken. Milyen okolt (alszanak közre Felvetődik természetesen a kérdés: milyen erők sodorják az angol kormányt a szocia­lista országokkal és mindenek­előtt a Szovjetunióval fenntar­tott kereskedelmi kapcsolatok józanabb, reálisabb szemlélete felé. Az első tényező minden­képpen a tőkés világ konjunk­turális fejlődésének bizonyos megtorpanása, s ezen belül is komoly válságjelenségek íel­Terveíröl nyilaíkosik Robert Kennedy Elhangzott Robert Kennedy amerikai igazságügyminiszter első sajtónyilatkozata terveiről azóta, hogy bátyját, az Egye­sült Államok elnökét meggyil­kolták. Robert Kennedy csü­törtökön' interjút adott Joseph E. Mohl>at-nuk, az Associated Press hírügvnökség washingto­ni munkatársának. Egyebek kö­zött kijelentette, hogy hivatalá­ban. az igazságügy minisztéri­um élén kíván maradni a vá­lasztási hadjárat ideje alatt. Hangoztatta, hogy a. választási hadjáratban hajlandó mindent megtenni, amit az elnök, vagy a Demokrata Párt országos bi- | zottsága előnyösnek tart és kér ; tőle, de hozzáfűzte, hogy ezzel i kapcsolatban még nem intéztek i hozzá kérést. Vadász Ferenc TizenfiannuuiUrfél XXXVIII. A menekülés F élhárom volt délután. Kurimszkyt a detektí­vek a falhoz állították, tisztogatni kezdték főnökük öltözetét. — Vélem jössz — mondta Hain, miután a kutatás is, a kérdezősködés is eredményte­len maradt. — Ha nem visel­kedsz rendesen, megnézheted magad. Vedd fel a kabátod. Két detektív a lakásban ma­radt, egy előre ment. Elindultak. Cigi belül ment a járdán. Hain a másik oldal­ról szorosan fogta a karját, hogy ha szökni próbálna, a ke­rítéshez szoríthassa. így men­tek a sarokig. A fiú észrevette, hogy nem messze eigy személykocsi áll, Hain nyilván oda akarja kí­sérni. A saroknál —■, mielőtt befor­dultak volna — összeszedte minden erejét, s könyökével oldalba vágta a. főfelügyelőt Bármennyire óvatos volt is Hain, meglepte a támadás. Uj­jad lecsúsztak a fiú karjáról, a hirtelen lökéstől beletántoro- dott az esővizes árokba. Cigi nem látta, mi történt vele. Érezte, hogy szabad a karja, gondolkodás nélkül ne­kilódult és futásnak eredt. — Fogják meg, gyilkos! — kiáltotta Hain. — Megölt egy öregasszonyt! A járókelők riadtan megáll­tak. Cigi vékony volt, jól bírta a futást. Észrevette, hogy né- hányan utána erednek, mások igyekeznek elébe vágni. — Nem igaz! — kiáltotta —. nem vagyok gyilkos, kommu­nista vagyok! Hain tovább kiabált, ő is megismételte: — Kommunista vagyok! Sokan kiszaladtak a „kapuk elé. Cigi érezte, hogy üldözői elmaradnak, újabbak nem áll­nak helyükbe. A sarki vendég­lőből is kitódultak az embe­rek. kártyázok, munkanélküli­ek, de ezek közül senki sem állta útját. A következő sarok, után a szántóföldhöz ért. Lö­vés dördült. Kurimszky hátranézett és térdre esett az ijedelemtől. Egyszer egy detektívregény- ben azt olvasta, amikor az- ül­dözöttet találat férte, abban a pillanatban forróság öntötte el testét. Végigapogatta magát. Ö a nagy ijedtségen kívül semmi sem érzett. Talpra ugrott és futott to­vább. Felmérte a helyzetet: a detektívf önöknél kis méretű pisztoly lehet. Mar nagyobb köztük a távolság, semhogy el­találhatná. Ez a felismerés megkettőzte erejét, még gyor­sabban szedte lábait. A rákospalotai temető^ félé tartott. Palota és Pestújhely határán széles út húzódik a köztemető és a zsidó temető között. Arrafelé menekült. Visszanézett, nem • látta Ha­int Egy vadásztársaság köze­ledett. Kikerülte őket. Tudta: a Mátyás utcánál ér véget Pestújhely. Putri állt nem messze az utca végén. Rosszullét fogta el. A veré­sek után a rohanás, a szökés izgalma, az ijedtség felkavar­ták gyomrát. A kerítésnek dőlt, hányni kezdett. Megszé­dült, néhány másodpercre el­vesztette eszméletét. Arra ocsúdott fel, hogy egy kis cigénylány, ráncigálja a kabátját. bukkanása néhány kulcsfon-1 tosságú angol iparágban. Ezek j közé tartozik mindenekelőtt a > hajóipar, valamint a gépipar bizonyos ágai. Az említeti. iparágak számára a hideghábo­rús jégkorszak maradványa­ként ma is meglévő korlátozá­sok rendkívül nehézségeket je­lentenek. A londoni és bir­minghami kereskedelmi kama­ra évvégi közös jelentése pél­dául kimutatta: a Szovjetunió érdeklődött angol gyártmányú, nagy kapacitású, elektronikus számológépek iránt. A megren­delést azonban törölni kellett (nem kevesebb, mint 12 millió font értékben), mert az elekt­ronikus számológép szerepelt a tilalmi listán. Az üzleti körök nyomásának egyik példája volt húsz vezető brit üzletember emlékirata, amely kimutatta, hogy a szocialista országok óriási és gyorsan növekvő pia­cot jelentenek. A „huszas cso­port” jellegzetes módon odáig ment, hogy felvetette: a szo­cialista országok számára a brit piacon ugyanolyan áruel- helvezési feltételeket kell biz­tosítani, mint a brit nemzetkö­zösséghez tartozó országok szá­mára. (!) Ha a Isulvze? Józan szem'élgfe Ikerül előtérbe.,. Ebben a követelésben már érezhető a másik tényező, amely hozzájárult a konjunk­túra általános lassulásához és az egyes iparágak nehézségei­hez: Nagy-Britannia exporthá­borúja a Közös Piaccal és ezen belül Nyugat-Nemetországgal. A Statist című tekintélyes an­gol gazdasági hetilap évvégi szemléje nyiltan megírja, hogy az „angol kormánynak fel kell vennie a versenyt Nyugat-Né- metországgal a szocialista or­szágok piacain.” A szemle ki­mutatja, hogy a szocialista or­szágokba irányuló kivitel ma mindössze 4 százaléka Anglia teljes exportjának. Néhány döntő fontosságú iparág szá­mára azonban a szocialista ex­port jelentősége már most is jóval' nagyobb. így az összes angol élelmiszeripari gépexport csaknem harmada, a műanyag- és gumiipari gépexport negy­ven százaléka irányult a szo­cialista országokba az utóbbi néhány év átlagában. 1950-hez képest Anglia szocialista vi- szonlalú külkereskedelmi for­galma háromszorosára emelke­dett. Ez jelzi, hogy — ha az előbb említett kényszerítő gaz­dasági tényezők nvomása még jobban kibontakozik, s a., hely­— Ne menjen arra — muta­tott az utca vége felé, a putri irányába. — Két legény van ott elbújva. Észrevette, hogy két alak lép elő a putri mögül. Szeren­csére még messze voltak. Fut­ni kezdtek feléje, ö tovább menekült, de fogytán volt ere­je, már inkább vánszorgott, mint szaladt. Nem a Mátyás utcán fordult be, hanem a következő, sarkon. Egy régi vályogház állt ott. a Mátyás utca felől volt keríté­se. A ház mögött újra meg­állt, hogy összeszedje magát. Átvágott az udvaron, s a Má­tyás utca felé néző teleknél átpréselte magát a léckeríté­sen. A másik udvarban is a ház mögé került. Az épület a mezőre nézett, arrafelé, amer- ről jött. A ház kerítésén belül kulcs függött egy szögön. Az udvar­ban szalmakazal állt, attól két- három lépésnyire sűrű, tüskés drótkerítés húzódott félkör­ben. Hirtelen elhatározással a szalmakazalba fúrta magát. Magára húzta a szalmát, M ár nem tudott egészen világosan, összefüggően gondolkozni. Menekülé­se utolsó szakaszát inkább csak ösztönei irányították. Fé­lig öntuda .ián állapotban fe­küdt a kazalban. Nem tudta, mernivi idő telt el. amikor kocsizörgést, hallott. A ház gazdája hajtott be • az udvarra. (Folytatjuk,) zet józan szemlélete terül elő­térbe, Patolicsev mostani tár­gyalásai az eddiginél is soklarf nagyobbarányú fejlődés kezde­tét jelenthetik Nagy-Britannia és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolataiban. Ennek terme szelesen átütő hatása lenn© Anglia egész szocialista vi­szonylaté kereskedelmére. Addig mindenesetre még igen kemény harcokat kell vív­ni. Például meg kell oldani s külkereskedelmi hiteleik prob­lémáját. Nyugat-Németország és az Egyesült Államok a hi­degháborús utóvedliarcban azért kardoskodnak, hogy öt: évnél hosszabb lejáratú hitelt kelet—nyugati viszonylatban ne lehessen nyújtani. A jelek szerint az angolok most el­szánták magukat arra, hogy áttörjék ezt a gátat, a hoszű- lejáratú hiteleket engedélyez­zenek szocialista viszonylat­ban is az angol beruházási ja­vak vásárlására. Nem kétségéé, hogy az angolok „elsők” akar­nak lenni, ugyanakkor pedig! egy nemzetközi áttörés lehető­sége is vonzza őket. A Reuter- iroda kommentárja például megjegyezte: „Miután Anglia, most megtette az első lépésit már Olaszország, az NSZK, Japán és a többi vezető nyuga ti ipari ország sem késlekedhet, sokáig”, 51 „kísérletezés“ sikerülhet. Az egész fejlődésnek kétség­telenül hatása lesz az ENSZ. ugyancsak 1964-ben tartandó világkereskedelmi értekezleté­re. Erről tavalyi moszkvai tár­gyalásai során már közös ala­pot tudott találni néhány éiví kérdésben, ami a világkeres­kedelmi értekezlet előkészíté­sét illeti. Ha az éveleji szovjet —angol kereskedelmi tárgya­lások eredményekkel járnak, s ha Anglia az atlanti blokk taná­csaiban meg tudja védelmezni legújabb hitelpolitikai kezde­ményezését, ez rendkívül meg­gyengíti az ENÖZ-tanácskozá- son a megkülönböztető mód­szerekhez még ragaszkodó Amerika kereskedelempolitika pozícióit. Angliát belső problé­mai és a nyugati világban.el­foglalt sajátos helyzete allrat- massá teszi arra, hogy „első kísérletező” legyen. Ha a kísér­leteit komolynak bizonyulnak, az 1964-es esztendő fordulat kezdetét jelentheti Nagy-Bri- lannia és a szocialista orszá­gok kereskedelmi kapcsolatai­ban, ez pedig egyben új hely­zetet, új adottságokat teremi, minden vezető tőkés ország kereskedelempolitikája számá­ra. Mi a „Jasfö-mozgalom“ A Textilipari Dolgozók Szak­szervezetének elnöksége a há­romnegyedévi tervteljesítésröl és a munlcaversenymozgalom helyzetéről folytatott tárgyalá­sok során részletesen foglalko­zott a brigádmozgalommal. A Textilmunkás c. lap erről töb­bek között így ír: „Helyesnek tartjuk a Jasin- mozgalom bevezetésére irá­nyuló törekvéseket. A mozga­lom célja, hogy a dolgozók csoportosan tanulmányozzák a műszaki irodalmat, s műszaki vezetők magyarázzák az olva­sott anyag felhasználását a termelésben. Ezt a mozgalmat a szocialista brigádok karolták fel.” A J'asin-mozgalom sajnos még nem eléggé ismert Ma­gyarországon, pedig e mozga­lomra. amelynek fő célkitűzése a szakmunkások és fizikai dol­gozók olvaslatása. a műszaki irodalom megismertetése, kü­lönösen fontos a műszaki fej­lesztés jelen szakaszában. Az iparban foglalkoztatott, fizikai dolgozók közül minden 100 munkásból alig több mint 4 olvas rendszeresen szakirodal­mat (1960-ban 3,14 százalék, 1961-ben 3.2 százalék. 1962­ben 4.07 százalék). E mozgalom jelentőségére az Országos Más'zokí Könyvtár és Dokumentációs Közvont 1962- ben a Műszaki Könnvtárnsok Tájékoztatója c 'folyóirata 6. számában már felhívta a fi­gyelmet Sainos, a mozgalom elterjedéséről tudomásunk nincs, s most iannuottvnr- nele. először — cikkünk rn.enie- Terifse óta. — a mnannr snit.ó- i-.nn a Textilmunkás hasábjain Mi a Jasin-mozgalom■ lé­nyege? Első ízben Jasin mérnök va­lósította meg a Szovjetunióban azt az elgondolást, hogy az üze­méhez tartozó munkások szá­mára bizonyos időközönként megbeszéléseket szervezett a szakirodalom tanulmányozásá­ra. Kezdeményezése később or­szágos mozgalommá fejlődőit, mérnökök és technikusok szá­zai és ezrei vállalták, hogy 5-- 10—15 szakmunkást és egyéb fizikai dolgozót; maguk köré gyűjtve olvasóköröket, mű­szaki szemináriumokat szer­veznek. Általában háromhc- lenként összegyűlnek a, mű­szaki könyvtárban vagy a, munlcahclyen, és átnézik a leg­újabb műszaki irodalmat, megbeszélik az őket közvetle­nül érintő dokumentumoknak a termelésben való hasznosítá­sát. Ezeken a megbeszéléseken, illetve szemináriumokon a cso­portokat patronáló mérnökök a munkások nyelvére lefordít­va ismertethetik magasabb szintű szakkönyvek egyes feje­zeteit, hazai és külföldi folyó­iratok cikkeit, de maguk a résztvevők is referálhatnak a kollektívának qz előre kijelölt és általuk elolvasott dokumen­tumokról. A Jasin-mozgalom csoportjainak gerincét kezdet­ben a kommunista és a kom­munista címért, küzdő brigá­dok alkották, később a kezde­ményezés tovább gyűrűzött és mind szélesebb rétegeket vont be a szakirodalom tawlmá- nyozá'ábn Ezmi az úton <* szovjet műszaki könyvtárak­ban nngy mércékben megnőtt a szakirodalmat folyamatosan és önállóan kereső és tanalmá- nyomó mvnkás-olvasök szám­aránya.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom