Észak-Magyarország, 1964. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

il Világ proletárjai, egyesüljetek? Ródlitúra után MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XX. évfolyam, 4. szám ARA: 50 fillér Kedd, 19G4. január A nagy világlapok szer­kesztőségeiben szünte­lenül kopogó távírógé- Pék immár napok óta hozzá­szólások és kommentárok va­lóságos özönét öntik az íróasz­talokra az 1964-es „külpolitikai ével” megnyitó Hruscsov-lcrv- yel Itapcsolatban. Ma már fel leltet vázolni a visszhang álta­lános képit, sót. talán az eset­leges következményeket, a to­vábbi előrehaladás módozatait is. Az első, amit a nemzetközi visszhang alapját le lehet szö­gezni: annak az általános el­ismerése, hogy ismét a szovjet diplomácia volt az. amely az újévkor'' szolíásos jókivánságo- Icát Inemelte a „jámbor óhaj­tások?’ szférájából — és hatá­rozott, megvalósítható, reális politikai cselekedetekké txíl- toztatta. A visszhangokból fél­reérthetetlenül kiderül, hogy a szovjet kezdeményezés uralko­dik a nyugati államférfiak gondolatai felett. S ha a Fehér Ház szóvivője „csalódást” je­lez, ha London „tanulmányo­zást” ígér, ha Bonn „elutasít” — ez mind nem változtat azon, ltógy a külpolitikai tevékeny­ség középpontjában mégis egy olyan gondolat áll, amely ma­isán viseli a hajlékony és reá­lis szovjet külpolitikai kezde­ményezések nagyszerű jegyeit. íeiőlt a visszhang részle­tesebb elemzésébe fog­nánk, mindenekelőtt azt lehet megállapítani, hogy a Szovjetunió továbbra is kezé­ben, tartja a diplomáciai kez­deményezést, új meg új. alko­tó gondolatokat vet fel, a a nyugati diplomáciát voltakép­pen a,reagálás, a válaszolás szerepének vállalására szó­rtja. Ha eméllett visszaidéz­zük a Hruscsov-javaslatok lé­nyegét — világossá válik az is. hogy meglehetősen nehéz a szovjet ináítványoklcal szem­ben a. nyílt, frontális tagadás adáspontjára helyezkedni. Hi­szem a Hruscsov-javaslat mag­va az, hogy az összes államok kössenek egymással nemzet­közi egyezményt, s ebben mondjanak la az erőszak al­kalmazásáról területi viták és imtarkerdések megoldásában. , T' r®11®1- amely ezt a javas­latot tartalmazza, még mé­lyebbre megy, s a nemzetközi helyzet bonyolult erővonalait szétbontva, külön foglalkozik a területi problémák különbö­ző típusaival. Az „erőszak” Ugyanis rendkívül bonyolult és sokrétű módon szivárog be a nemzetközi kapcsolatokba. A Szovjet kormány pedig a be­szivárgás minden rését el akar­ja torlaszolni. Ezért foglal ál­lást a . kettéosztott országok: Németország. Korea- és Viet­nam békés egyesítésének fo­lyamata mellett — ami termé­szetesen az egyesítést gátló erőszaktényezók (külső beavat­kozás és nyomás, katonai inter­venció stb.) kiiktatását követe­li meg. Éppen így ki kell söpörni az ®főszak magvait a legkülönbö- «öbb területi vitákból, amelyek készben revansigényckböl fa­kadnak (pl.. a nyugatnémet re- Vanspolitika esetében), részben **<Mg különböző, ma már alig Rekonstruálható történelmi igé­nyekre támaszkodnak. Mindezt mondja a Hruscsov-javaslat r; 03 orőszak fenyegető ámyé- : fcatól megszabadítva, békés ; es^:özökkel, türelmes tárgya­folyamatában leéli és le­het esak megoldani. Mi okozza az első napok nács- lattal fel­--■ju. a nyugati vöt mm belső Ellentmondásosságát. rakéta-korszakban a veze­y? nyugati nagyhatalmak poli- ^tkája minden kétértelműség «« okozza az első napol nyugat} visszhangjának tanács- mlanságát ezzel a javaslattá kapcsolatban? Az. hog: tarja a nyugati politika és ingadozás ellenére addig a felismerésig voltaképpen elju­tott;, hogy a világháború többé nem lehetséges módszer a nemzetközi konfliktusok meg­oldására. Az új szovjet javas­lat nem tesz. egyebet, mint le­vonja. önnek a ténynek logikus konzekvenciáit. A nyugati nagyhatalmi politika azonban visszahőköl, — mert „elvileg” kénytelen volt ugyan elismer­ni az atomkatasztrófa képte­lenségét és hiábavalósá­gát, gyakorlati politikájá­ból azonban távolról sem sö­pörte id az agresszió, az erő­szak maradványait Legvilágo­sabb ez a kettősség a német problémával kapcsolatban. Ez magyarázza, hogy a nyugati hatalmak kancelláriáiból szün. telemül ömlő visszhang nagy­részt éppen ezzel kapcsolatos A nyugati állásfoglalás logikai tarthatatlanságát persze legvi­lágosabban a bonni távírógé­pek kopogják le. A hamburgi Welt például dühös vezércikk­ben hangoztatja, hogy „az erő­szakról való lemondás megköt­né a Nyugat kezét." Persze, ~ Welt szerkesztőségében tudják, hogy a bonni szájíz szerinti német egység, azaz a Német Demokratikus Köztár­saság bekebelezése atomhábo­rú nélkül megvalósíthatatlan. Ami nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy mindenképpen megvalósíthatatlan. Ha tehát erőszakkal ezt a kérdést nem lehet megoldani, akkor miért nem minősül természetesnek és logikusnak az erőszakról való lemondás? A válasz: azért, mert a nyílt lemondás az erőszakról feltúrná a hiva­talos nyugatnémet külpolitika képtelenségét és összeomlását, új társadalmi é$ politikai erő­ket szabadítana fel, zavarná a Nyugaton kialakult militaris­ta szövetségek katonai és gaz­dasági köreit. Amit Londonból, Párizsból, vagy éppen Washingtonból hallunk, az voltaképpen nem más, mint ennek a nyugatné­met álláspontnak burkoltabb és szelidebben fogalmazott változata. A lényeg az, hogy az erőszakról való lemondás a békés tárgyalások kötelezett­ségét jelenti — ez pedig szét- bomlaszthatja azt a nyugati akcióegységet, amelyet ma már elsősorban az ellentétektől megtépázott atlanti blokk ka­tonai keretei tartanak össze. A nyugati visszhang negatív ele­mei mögött ilymódon voltakép­pen a Nyugat német politiká­jának csődjét kell keresnünk. Persze, a visszhang nemcsak sötét és tagadó hangokból áll. Felbukkannak az óvatoskodó tapogatózás felhangjai is. En­nek két magyarázata van. Az egyik: a szovjet javaslat ál­talános jellegű, nem a német kérdésre összpontosul, hanem megoldást mutat az összes te­rületi kérdések rendezésére. nyugati hatalmak, s mindenekelőtt a világ- Politikában főszerepet játszó Egyesült Államok pedig nagyon jól tudják;: a nemzet­közi erőviszonyok napról nap­ra jobban eltorlaszolják az erőszak csatornáit és minél ké­sőbb engednek a valóság nyo­másának, ezt annál kedvezőt­lenebb feltételek között lesz­nek kénytelenek megtenni. A másik ok természetesen: maga a nemzetközi légkör, a világ­közvélemény nyomása. Ez ma már nem enged más kiutat a felelős nyugati kormánykörök számára, mint azt, hogy a Hruscsov-javaslatra „ellen ja­vaslatokkal” válaszoljanak. Helyzetük így is nehéz: áld az erőszak eltörlésének indítvá­nyával szemben „ellenjavasla­tokkal” él — az a világ szemé­ben menthetetlenül leköti ma« gát az erőszak mellett. Tanácskoztak Lengyelországból Hruscsov szovjet miniszter- elnök vasárnap befejezte Len­gyelországban tett nem hivata­los látogatását és visszautazott a Szovjetunióba, Vasárnap Hruscsov és Ma­zurov részt vettek a tissstélo­Llcst tarlóit a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága hétfőn ülést tartott. Balogh Istvánnak, a KB titká­rának előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a Köz­ponti Bizottság, az intéző bi­zottság és a titkárság 1964. első félévi munkatervét. Ezután szervezeti kérdéseket tárgyalt Pullai Árpádot, a KISZ KB első titkárát és Várnai Feren­cet, a KISZ KB titkárát — más fontos beosztásba történő áthelyezésük miatt — érde­meik elismerésével, felmen­tette tisztségüktől, ugyanakkor Méhes Lajost a KISZ KB első titkárának és Vajó Pétert a KISZ KB titkárának megvá­lasztotta. A KISZ Központi Bizottsá­gának ülésén részt vett és fel­szólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. tükre rendezett ebéden, ame­lyen jelen voltak Gomulka, Zawadzki, Cyrankiewicz és mások. Az esti órákban a ven­dégele Varsó felé utazva, el­hagyták az olsztyni vajdaságot N. Sz. Hruscsovot cs K. T. Ma- zurovot a varsói Gdanski pá­lyaudvaron búcsúztattak. '-JSSt alkalommal jelen voltak Go~ mulkával és Zawadzkival az élen a párt és állam vezető személyiségei. A határig a. vendégeket elkí­sérték Ignacy Loga-Sowinski, Adam Rapacki, valamint a varsói szovjet nagykövet, A. Arisztov. A vasárnapi lengyel lapok képeket közöltek a vadászaton [ résztvevő Hruscsovról és Go- jmulkáiól; A-hétfőn megjelenő Trybuna Ludu és más újságok a hivatalos jelentés mellett fényképeket hoztak a pályaud­vari búcsúztatásról. Véget ért a Svéd Kommunista Párt kongresszusa Ä Svéd Kommunista Párt XX. kongresszusának hétfő délelőtti ülésén a küldöttek meghallgatták és megvitatták H. Nilsson beszámolóját a pártnak a lakás- és a föld­kérdésben folytatott politiká­járól. A kongresszus határozatokat hozott a napirenden szerepelt és megvitatott kérdésekről. Utána a küldöttek elisme­réssé! szóltak Hagbergnek, a párt volt elnökének: a politi­kai bizottság tagjának az el­nöki tisztségben kifejtett sokéves munkájáról, majd támogatásukról biztosították Hermánsson új elnököt és az újonnan megválasztott pártve­zetőséget. E felszólalások után Her- mansson mondott zárszót- A küldöttek helyükről felemel­kedve elénekelték az Inter- nacionálét, ami után az elnök a kongresszust befejezettnek nyilvánította. Foto: Szabados György A budapesti pártbizottság kibővített ülése Ä budapesti pártbizottság hétfőn kibővített ülést tar­tott. Venéczi Jánosnak, a párt- bizottság titkárának beszámo­lója alapján megvitatta a Köz­ponti Bizottság Í963. december 5-i határozatával kapcsolatot tennivalókat Vita után a párt­bizottság intézkedési tervét fo­gadott el az 1964. évi gazdaság- szervező feladatok megoldásá­ra. Az ülésen részt vett Szundi 'István elvtárs, a Központi Bt zottság titkára. A pártbizottság Gáspár Sándornak, a budapesti párt- bizottság első titkárának elő­terjesztése alapján szervezeti kérdéseikkel is foglalkozott. Más megbízatása miatt fel­mentette Méhes Lajos elvtár­sat a budapesti pártbizottság­ban viselt tisztségei alól. Szép­völgyi Zoltán elvtársat a párt­bizottság titkárává, Konyi Gyula elvtársat, a XIII. kerü­leti pártbizottság első titkárát a végrehajtó bizottság tagjává választotta. a TeHesftettík nap! imákét _ - ■ V — Cf— UMA JA aÍImI1 A Rudabányai Vasércdúsító­műben az,idén 366 ezer tonna* gyengébb vastartalmú pátércet dolgoznak fel. Ért először meg­pörkölik, majd mágneses sze­parátorok segítségével külön­választják a nem hasznos ásvá­nyoktól. Ezáltal az érc súlya jelentősen csökken, vastartal- j ma viszont 24 százalékról 40— m 42 százalékra dúsul fel. • A hazánkban egyedülálló J üzemben az új esztendő szeszé­• lyes időjárása igen megnehezí­• tette a termelő munkát. A kül- 2 színi bányákból érkező vizes, • sáros vasérctől gyakran eltö- 2 műdnek a törőgépek, a hideg • éjszakákon pedig befagynak a ? generátorház fenolvizét továb- ebító csővezetékek és más be­• rendezések. Ezek karbantartá- 2 sára. illetve kiolvasztására az • üzem vezetői külön brigádot 2 szerveztek, hogy a folyamatos »termelést a téli hónapokban is J biztosítsák. A nehézségeket fo- »kozza még a vízvezetékcsövek J gyakori törése. Az elmúlt hé- c ten például a hűtőtornyot táp- »• láló. mintegy 3 mé‘er mé’vség- »ben lévő csővezeték renedt el. ‘ Kijavítását úgy kellett elvé- ,gezni. hogy az vizemben fenn- •akadás ne legyen. Ezért elő­ször tartályokban megfelelő •mennyiségű yinot tároltak és csak azután kezdtek meg a tö­rött csövek összeforrasztását. Ért a munkát hétfő reggelre fejezték be. A mű dolgozói a nehézségek ellenére is. az. új esztendő minden munkanap­ján teljesítették tervüket, a naponta 1100 tonna jó minő­ségű, dúsított ércet küldték az ózdi és diósgyőri nagyolvasz­tóknak. FÉL FÜLLEL Az iskola kapujában pöttömnyi iskolások pa­naszkodnak, hogy ez a hétfő reggel hozta el az idei tél legfagyosabb óráit. — Volt már hidegebb is. gyerekek — bizony­gatja a tanító néni. — Ma csak mínusz 12 fok van, s mértünk már ezen a télen mínusz 20 fokot is... — Igen, de akkor nem kezdődött meg két heti szünet után a tanítás... (P. ti Hruscsov elvíárs hazautazott Lengyelországból--------------------------­K i a gazda? • ki Szabó Sándor traktoros nemrég került Görömbölyre o családjával. Ideiglenesein egy régi cselédházba költöztek 2 be. Az 5x40 méteres ósdi épület valamikor a görög kato- a likus püspökségé volt, most azonban nincsen gazdája. | Romosnak és lakhatatlannak nyilvánították,. annak eile- n nére, hogy mindig laktak és jelenleg is laknak benne. Különös módon felesége be tudott jelentkezni, Szabó Sándor bejelentő lapját azonban nem fogadták el a rend­őrségen. A tanács helyi kirendelteségén nem tudják, hogy kihez tartozik, kinek a tulajdonában van a ház. Ha valóban életveszélyes, akkor gondoskodni kellene róla, hogy a régebbi lakók is máshová kerüljenek. Ezzel azonban senki sem törődik, így aztán az odaköltözött traktoros érthetően furcsának tartja, hogy ném tud be­jelentkezni. Emiatt fél is. Akinek nincs bejelentett lakása, megbüntetik. Keressük hát a gazdát: vajon kié a rég!, romosnak ■nyilvánított épület, amelynek ma is épségben állnak falai, jó a tetőszerkezete, s ahol a sZoba-konyhás lakásokban villany világít. G. K. .»•••«•••••••••••••«•••••»••••••••••«•••■•••' Az enssuk. ©ll@si Mit kell tudniuk a Csehszlovákiába utazóknak ? • M ég gondosabban, tervszerűbben Nyugtalanító állapotok Görömböfyön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom