Észak-Magyarország, 1963. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-17 / 294. szám

2

BSZAKMAGYAKORSZÄG

■ Kedd, 1963. december IT,

w

Ötven éves lenne

Emlékezés Szabó Lajos círjárspa

[ iskolcon, a nevét viselő utca 4. sz. ház falán márványtábla hirdeti: „Szabó Lajos ezredes elvtárs, 195G. október 30-án a nagybudapesti pártbizottság épületének védelmében életét áldozta a munkásfiatalomért. Emléke örökké él szívünkben.”

1913. december 17-én született Miskolcon. Anyja segédmunkás volt. A lás Szabó Lajos a „lelencek keserű kenyerén” nevelkedett, majd munkát keresve bejárta Csehszlovákiát, Lengyelországot és Franciaországot.

Mint pékinas Prágában szabadult. fel és mint élelmezési munkás kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba, fiatalon, 1929-ben tagja lett Csehszlovákia Kommunista Pártja ifjúsági szervezetének.

1937-ben tért vissza Magyar- országra és szűkebb pátriájában, Miskolcon kapcsolódott be a munkásmozgalomba.

1944-ben, a fasizmus tobzódásának idején, fegyveres partizáncsoportot -szervezett

Miskolcon és megakadályozta több száz borsodi és miskolci levente Nyugatra hurcplását.

A felszabadulás után előbb rendőr, majd a Magyar Kommunista Párt szerencsi járási bizottságának titkára lett.

19-17-ben kiváló ereömény- nyel végezte cl a Kossuth Akadémiát. Mint a néphadsereg lisztje is, példamutatóan helytállt; katonai pályafutása során alezredesi, hősi halála után. pedig ezredesi rendfokozatot ért cl. Többször részesült kormány-kitüntetésben.

Életének szép példáját és szomorú végét a nevét viselő utca márványtábláján. több könyvön, közte az Uj Magyar Lexikon sorain kívül szivünkben is őrizzük.

H| a lenne ötven éves. Nem kétséges, hogy megérte volna, velünk együtt munkálkodna tovább a szocialista jelen és jövő alakításán, védelmén. Példája, helytállása lelkesíti az ifjú kommunisták sok százezres seregét.

Cs. L.

Eyy hamis Plcasso-Interlu vándorúfla

A Lett rés Francaises Picrrc* Daix cikkében ismerteti a. so-2 kát vitatott hamis Picasso-in-* terju történetet. A cikkíró rá-a

mutat.: a. hamisítvány szerzője* a reakciós nézeteiről ismert£ Giovanni Papini. 1956-ban eI-4> hunyt olasz író. Papini „11 Lib-£ ro Negro” (Fekete könyv) cí-Z mű könyvében egy Gog nevűt képzelt alakot szerepeltet. A regényalak ,,beszélgetést íst ■folytat” többek között Hitler rel. Voronovval. Marconivál,<£ Molotovval. továbbá több nagyX művésszel, köztük Picassnval is.* Papini saját elcov.dolásainekft megfelelően ,.nvil'itkozatakal”$ ad áldozatai szájába. Így Picasso Papini könyvében „be-, vallja”, hogy nem hisz a mn-< vészeiben, kora szellemét, fel-, ismerve, a közönség szárához-< tatására, a gazdagok. ízlésének kielégítésére törekszik és< igyekszik a lehető legjobban] kihasználni az emberek ostobaságát, hiúságát.

Az elejétől végig kitalálti „interjú” az elmúlt két évben< bejárta a világ művészeti saj-] tóját.

A szovjet vegyipar fej

nyersanyagbázisa

i

A kommunizmus ányági-techni- Közép-Volga vidékén Szaratov vá- kai bázisának megteremtése jegyé- rosának körzetében helyezkednek ben- az SZKP Központi Bizottsá- el.

gának plenáris ülése határozatot A világ kőolajkészletének 59 szá- hozott a szovjet vegyipar fejlesztő- zaléká található a Szovjetunióban, «érői. Az óriási ütemben fokozódó köA tervek szerint — mint ismére- olajtermelésnek (I9G2-ben mintegy tes — az elkövetkezendő néhány 18G millió tonnával a Szovjetunió a

képünkön is látható, a Szovjetunió í területén még számos foszfát-telep fekszik, közöttük Itözép-Azsiában J Taskcnttől keletre a Föld lógna- ^ gyobb foszí'orit-telcpc. Jól ismer- tek az TTral-hegység. közvetlen elő-f terében feltárt és bányászott kálisó készletek is. Itt találhatók — jegyben- félezer vegyipari gyár rekonstruálása mellett 200 új vegyipari üzemet építenek fel.

Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a Szovjetunió azon ásványkincseiről, amelyek a vegyipar legfontosabb alapanyagai közé tartoznak. Ismeretes, hogy a szén, a kőolaj, az olajpala és a földgáz, azon túlmenően, hogy fontos energia hordozók, a vegyipar számos ágazatának fontos nyersanyagai.

A Szovjetunió szénkészleteit hozzávetőlegesen 8.7 trillió tonnára becsülik. E mennyiség — melynek majdnem kilenctized része a Szibéria területén feltárt szénmezö- kön fekszik — az egész világ szén* készletének mintegy 52 százaléka,

A földgázkészleteket tekintve a Szovjetunió világviszonylatban *z első helyen áll, A legnagyobb, ugyancsak a közelmúltban feltárt olajmezők szovjet Közép-Ázsiában. Taskenttól nyugatra, a Kaukázus északnyugati előterében, továbbá a

világ második legnagyobb kőolaj- termelő országa) központjai a hagyományos körzetekből (mint a Kaszpi-tengcr partvidéke: Baku és környéke, valamint a Kaukázus északi előtere) egyre inkább a, Dél- Ural és a Közép-Volga között fekvő területre helyeződnek át.

A mezőgazdasági termelés hatékonyságának . egyik kulcskérdésé napjainkban — mint ismeretes — a műtrágyagyártás nagyarányú fejlesztése. A Szovjetunió a múlt évben 17,3 millió tonna műtrágyát termelt. IC mennyiség 1970-re 70— 80 millió tonnára emelkedik. A műtrágyatermelés ilyen óriási méretű növekedéséhez szilárd alapot az ad, hogy a Szovjetunió a. foszfát és a kálisó bázisú ásványi nyersanyagok készleteit tekintve, a Föld első államai között áll. A világ foszfát-készleteinek egynegyedét tartalmazó Kola-félszigeti foszfát (apátit)-bányák mellett, mint térlenlqg a Szovjetunió kálisó koszié-,] tőinek mintegy kilenctized része egyúttal a világ legnagyobb kálisú j előfordulásai, 6

A kősót — mely ugyancsak fon-J los vegyipari alapanyag —, a Szov-1 jetunió több körzetében bányász-! szák.

Az Ashabadtóf északra fekvő i óriási kén-telepek mellett a Kauká- 3 zuson-túlí. körzetekben is számos 1 új kénbányát nyitottak meg. A | kén készleteket tekintve a Szovjet- j unió ugyancsak a világ első álla-J mai közé tartozik. A Kászpi-tengor 1 egyik öblében (a Kara Bogaz-Öből- " ben) pedig, a Föld legnagyobb ] glaubersó (nátriumszulfát) telepei í fekszenek,

A Szovjetunió óriási ásványkincs- . készlete szilárd nyersanyagbázisul 1 szolgál a szovjet vegyipar nagyarányú fejlesztéséhez. Térkénünk 1 a felsorolt ásványkincsek földrajzi elhelyezkedését ábrázolja.

II. Vonnák, módaaerek

Érdemes végiglapozni a „Páriáiét” 10., 11. és 12. számának „Vita, véleménycsere” rovatát. Az üzemi agitáció irányításának és módszerének több gyakorlati problémájával és érdekes példákkal ismerkedhetünk meg.

■ A vitaindító cikk egyebek között említést tett arról, hogy különösen Budapesten jó az agitáció irányítása. A tapasztalatok közkinccsé tétele nagyon fontos lenne.

Molnár Ferenc, a Csepel Művek pártbizottságának agitációs felelőse, hozzászólásában ismerteti, hogy a Csepel Müvekben az agitációs munkát az ágit. prop. osztály melleit működő társadalmi munkabizottságok segítségével irányítják. A bizottság: termelést-segítö-, bel- és külpolitikai kérdésekkel foglalkozó — továbbá ateista csoportból és a hangos híradó szerkesztőséeébö! (stúdió bizottságból.) áll; két hetenként ülésezik, megvitatja a Budapesti Pártbizottságtól kapott tájékoztatók anyagát, felkészül a soroniévö agitációs feladatokra, ellenőrzi a gyáregységi agitációs bizottságok munkáiét, tájékozódik a dolgozók hangulatáról, smegvá- laszol.ia a gyáregységek párt- szervezetei által jelzett kérdéseket. Az «bit. prop. osztály az asitáció irányításával foglalkozó elvtársak részére kéthetenként tart táíékoztn- tást az időszerű kérdésekről (ez a nyári problémákon kívül kiterjed az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekre is).

Figyelmet érdemel az is, hogy Csepelen a pártbizottság mellett 40—60 aktívából álló előadó gárdát: hoztak létre pártnapok, csoportos beszélgetése}: és rendkívüli tájékoztatók megtartására: továbbá, hogy a politikai felvilágosító munkában egyre nagyobb szerepet papnak a tö- megszervezetekj Különösen u szakszervezet és. a KISZ agitációs munlmja,!egés2síti ki jól. a- pártszeryézei^k agitációs tevékenységét, {• amelyet a pártszervezetekben folyó szisztéma szerint irányítanak. A tömegszervezeű^kben folyó agitációs munka irányítóit rendszerint meghívják a pártbizottság mellett működő agitációs bizottság üléséire, s ez egyik biztosítéka, hogy az agitáció valamennyi „frontján” „egy nyelven” beszélnek az időszerű kérdésekről, a feladatokról.

Lényegében a csepeliekhez hasonló módon irányítják az agitációs munkát a Komárom megyei üzemekben is, — ez derül ki Hegyeshalmi Tibor elvtárs hozzászólásából, qki közelebbről a termelési' agitáció kérdéseiről írt a „Póriéit l” novemberi számában. Többek között elmondja, hogy’ az Oroszlányi Hőerőmű pari szervezeténél a. pár lesöpörtök. megbeszéléseire meghívják a műszaki és (/azda- sági vezetőket. Ök adnak tájékozta kist a termelési eredményekről és a feladatokról,

Vadász■ Ferenc

XX.

A közponii scii tós

— s felhívják a kommunisták figyelmét a termelési folyamat; „kritikus” mozzataira, ahová a felvilágosító, meggyőző szót és a személyes példát is összpontosítani kel 1. Számos Komárom megyei üzemben népszerűek és eredményesek a „kötetlen” egyéni- cs csoportos beszélgeté- ■ sek, amelyeket az üzemek gazdasági és pártvezetői folytatnak rendszerint a dolgozókat leginkább érdeklő aktuális kérdésekről.

Az üzemi, lap jelentőségéről ir — egyebek között — Csáki László elvtárs, a Diósgyőri Munkás szerkesztője is,' a vitaindító cikk hozzászólásaként, a Partéiét: novemberi számában. Példákkal illusztrálja, hogy az üzemi lap kitűnő eszköz az agiiációra, különösen akkor, ha nem főleg hivatásos újságírók írják, hanem a gyár dolgozói, köztük a pártbizottságok, s . a. pártszervezetek tagjai, munkatársai, aktivistái. Azzal viV szőrit aligha lehet egyetérteni, ' -amit Csala, elvtárs 'az üzemi lap jelentőségének hangsúlyozása mellett, a faliújságokról ír...

Sokkal inkább helytálló fi vitaindító cikk véleménye a „sokhelyütt faliújság címen előregyártóit, sokszorosított, porosodó „kincstári” cikkekről ...”, mert sajnos ilyenekkel is találkozunk sokhelyütt; ' ezekre természetesen semnii szükség sincs. De — mint ahogyan erről Molnár Ferenc elvtárs ír a ..Partéiét” decemberi számában — „ ...a jő faliújság a nevelés nagyon fontos eszköze, sőt az üzemben az, alapszervezet szócsöve".

„Kipróbált. alapszabály”

címmel az agitáció konkrétsága mellett érvel Marsi Erzsébet hozzászólása a Partéiét novemberi számában — a Goldberger Tcxiilmüvek egy tanulságos példájával, illusztrálja —, amit . a vitaindító cikk így* fogalmazott még: „Az agitáció eredménye nagymértékbe ií konkrétságé lót

függ",

Legalább ■ csűréire irinuLsá- jjos Moldovan Gyulának „Ne csak a. bajban” című hozzászólása a Pártélét decemberi Számában. A. Lenin Kohászati Müvek pártbizottságának agit.-prop. osztályvezetője a nyáron szerencsétlenül járt T. sz. kohó rekord újjáépítésének' tanulságairól éri

— „A munka eredményes befejeztével a következőkben összegezhetjük a tanulságokat: A termelési propaganda, az agitációs munka sohase legyeit öncélú, na korlátozódjék. felhívásokra, jelszavakra, (bár ez is fontos), hanem céltudatosan nevelő, mozgósító legyen, minden

feladatnál meghatározott emberekhez, kollektívákhoz szóljon, vegye mindig figye- • lembe a való helyzetet (még egy gyárón belül is az adott konkrét műhely, részleg

..helyzetét) és mindenki, számára szakszerűen, érthetően, egyszerűen magyarázza a feladatokat” — írja egyebek között Moldovait .elvtárs. A továbbiakban a szóbeli, agitáció jelentőségét hangsúlyozva, az említett példa tanulságaira hivatkozva, s fejtegetéseit azzal a. gondplaV tel zárja, hogy* .. az ágit a* ciós munka cgyidöben sok, szinte számtalan csatornán folyhat, ha jól megszervezzük a. munkát és igyekszünk azt széles alapokra, helyezn.i,- ha. kollektív feladatnak tekintjük...”

Szabó Gyula elvtárs, a Sza- bolcs-Szatmár megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa hozzászólásában — egyebek között — arról ú? hogy „... .A. szocialista brigádok nevelése, szervezése S pártvezetöségek. munkájának előterébe lccrii.lt. Minden vezetőségi tag patronál egy-eg.V brigádot, rendszeresen látogatják a brigádokat.és foglalkoznak , problémáikkal, bármilyen t ermészetűek is legyenek. azok. Gyalaorlatilag «• brigádta.yok az üzemek agitátorai és igen. pozitív hatással vannak a környezetükben, lévő többi dolgozóra...”

„Egy hasznos módszer o sok közül” címmel Tóth F. István, a Híradástechnikai Gépgyár üzemi lapjának szerkesztője ismerteti a Pártélet decemberi. számában >

hogy gyárukban az agitációs munkát irányitó társadalmi munkabizottság havonta megvitat ogy-cgy, közérdeklődésre számot tartó témát. A megbeszéléseket a. végre hajtó' bizottság valamelyik tagjának 25—30 perces bevezetője, vitaindító előadása előzi meg. Ezután a jelenlevők észrevételeket tesznek kérdéseket intéznek a vitave ze tőhöz, szóval alaposan megtárgyal ják a szóban forgó témát. E vitákra a. párta-lap- szervezet, agit.-prop. felelőseit is meghívják . . .”

Balázs Imre elvtárs, a budapesti XI. kerületi párttá zottság társadalmi, munka társa hozzászólásában arról ír, hogy az agitációs'és propaganda munkában milye:> nagy _ jelentősége van ál ■üzemgazdasági isinereteknek- — „Szerintem az a legfontosabb, hogy az agitációs. éü propaganda munka során megteo/ilsujf a. dolgozókat; ml a gázdasiígóii term des, tili nr önköltség és milyen.tény11' sókból levödik 'össze, milyet módon lehet az utóbbiakét Szaktudással fokozatosa’é

csökkenteni, és ezzel növeld1 a szocialista, felhalmozódást'. amely minden dolgozó gondtalanabb, kulturáltabb életének alapja” — írja többeK között Balázs elvtárs. ök Ir> alapszervezet valamennyi ve zetőségi tagja számára- előadássorozatot: szerveztek íl közgazdasági és üzcm.yázdd sági alapfogalmak ismerteié' se és azok gyakorlati haszno' tiltása céljából. Az említett példák is Ú mnyitják: számos jó mód' szer és megfelelő forma, kozott válogathatnak nártszCO nézeteink ahhoz, hogy az ági' táeiós mun Icából mindenéit száműzzük, a sablont, a- be szürkülésl és jelentőségéin’!' ■megfelelően növeljük haté' lconyságát. ,

A tapasztalatok Bors°° megye üzemeiben Js sokrétűek. Ezekből lapunk holnapi számában Ismertetünk néhány érdekes példát.

Csépányí Lajos (Folytatjuk.)

Hasznos és érdekes

Leo Taxii: Szórakoztató bit?' lia című müve. V. Favlcnda C Vilmos ■ József ■ közgazdaság problémákat dolgozott iff Nagy érdeklődésre tarthat sifi" mol a Világtörténet IV. két!” te, Soboul A francia forrad;l' lóm története. Hajdú Tibor H őszirózsás . forradalom cin'*'1 műve. A népszerű-tudomány0* cs egyéb művek soraiból 1!Í' emelkedik Kiss Csaba. Atór’j' tengeralattjárók, az Újság0;' vasok zsebkönyve és más Mu' vek.

A Kossuth szépirodalmi W' ad ványai: .Tan Otcenas0.' Brych polgártárs, Földes F®' hály: Viharos tavasz, Kön111' vés Imre: Va s«i tn ad rá Gajabárdi Zoltán: A sdlé' rendje. Karakó vies: Vendé»'

ség. Putrament: Kőé • bárkái| című kötete. Mindezek új * figyelmet érdemlő kiacb^' nyolri

Ä

mm iss "I r »I II

2 mz®maagitcsoorol

y Örvendetesen növekszik az [érdeklődés az ideológiai, isme- trel.terjesztő és politikai művek [iránt. A Kossuth Kiadó éppen [ezért 1100 községben rendez- kvényeken, kiállításokon, filmévé ti léseken. ankétokon, író—

► olvasó találkozókon mutatja [be a gazdag anyagot, hogy ez- i zel is megkönnyítse a válaszolást. .

► A marxizmus—^^lenínizmus [klasszikusai közül különös fi► gyeimet érdemel Marx és En- [ gels műveinek XX. kötete, az ►új Lenin-sorozat II. kötete és [a Pártélet normáiról c. gyüj- [temény Lenin tanításaiból.

► Megvásárolhatják az. érde-k- [lődők Fehér Lajos, Foek Jenő ►és Szirmai. István cikkgyüjfe- [ményét, Czébel, Ernő válogatott írásait. Il.ipp Géza De- [mokratikus szocializmus —- ►ínarxizmus című kötetét. A [filozófia körébe vág Szabó Gátbor: A modern atomfizika né- >háuy filozófiai problémája és

— Politikai könyvnapok 1100 községben —

dulásától kezdve illegálisam élt Azok, akikkel kapcsolatot' látott, így ismerték: „Pista”. <

— Miből’ áll az? — kérdezte! rövid hallgatás után Cigi. <

I

— Most egyelőre csak. amy-< nyiból. hogy te kapod kézhez] az anyagot, elosztod, elviszed4 azoknak az elvtársiknak, akik] egy-egj’ területért felelősek. Ez] nem kevés gonddal jár, nagy* körültekintés kell hozzá. *

t- Persze, persze. ]

Gondolkozott: Néni mérés, dolga, egyszerűen kell, tebátí úgy lehet .felfogni, hogy ula-< sitás — döntötte’ el' magában.! — Ha a párt alkalmasnak tart’ erre a munkára, az megtisztel-* tetés. Csak akkor volna köte-< lességem kitérni, ha magam isj úgy erezném, néni leszek rá< képes. Do ha a párt kéri, min-j den erőfeszítésre hajlandó az4 ember... [

— , Pei'sze — ismételte, —2

Ha egyszer csinálni kell, válla-1 lom. ' 1

B

eszélgettek niég egy ide-! ig,: főleg a megbízatás-j sál összefüggő tenniva- ! lókról. Úgy váltak el, hogy[ Pista kijelölte a következő ta-4 lálkozás helyét és idejét.

(Folytatjuk.) <

kalapban volt, ő hajadonfött. Sokan mentek el mellettük, befordultak egy csendesebb, sáros mellékutcába, ahol zavartalanul beszélgethettek.

— Mondd, csak folytasd.

— Mernél-e vállalkozni a központi sajtós tisztségének ellátására? — kérdezte Pista, miközben lelassította lépteit, a fiúra függesztette tekintetét.

G

arai sokáig tevékenykedett a német pártban. Betűszedő volt a hivatalos foglalkozása. Nyomdában dolgozott, de azért Berlinben is a pártszervezés volt a fő működési területe. Néhány éve vált meg a Konimunisták Németországi Pártjától, mgrt itthon is szükség volt szervezőkészségére, tapasztalataira. Kezdetben a párt egyik nyomdáját vezette, aztán lebukott, ült másfél esztendőt. Szabalott kezet. Elindultak az István út irányába.

— Sándor — kezdte minden Iciilönösebb bevezető nélkül Pista —, rád esett a választás, fontos munkával akarunk megbízni. Nem könnyű és nem veszélytelen ...

— Nem baj — mondta ICu- rimszky — hiszen tudta, hogy valami ilyesmiről lesz szó —, halljam, mit leéli csinálni.

De Pista nem akarta a közepén kezdeni.

—A statáriumot ellenünk hozták, azt tudod —, szólt halkan.

— Tudom.

— No, akkor azt is tudod, hogy most nem babra megy a játék,..

A mindig vidám, mozgékony Cigi nagyon komolynak, eltö.- kéltnek látszott. -Süvített a szél, kabátja gallérját feltörve lépdelt Pista mellett. Az

G

lotz Béla útmutatása szerint Újpesten, a Tárulsz utca Rákospalota felőli végén kellett Ciginek Pistára várakoznia. Glotz elmondta Pistának, milyen Cigi külseje.

Pista harminc körüli, jói öltözéké .vállas férfi volt, Ku- rimszkynél fél fejjel alacsonyabb. Jávor-bajszú, szemüveges. Amolyan értelmiségi kinézésű. Szemügyre vette Cigit, s megállította: „Nem tudja véletlenül, merre van a het- venhatos ház?”

„Naplemente” — felelte a fiú.

Ez ugyan elég groteszkül n&ngzott, de a kérdezőt megnyugtatta. Mosolyogva nyúj-